PK ÍH 2019/97.
PK ÍH 2019/97.
2019.09.01.
A kereset és a viszontkereset korlátai között csak olyan ideiglenes intézkedés iránti kérelem teljesíthető, amely az érvényesített jog alapjául szolgáló jogviszonyból eredő követelést tartalmaz, az intézkedés bíróság általi meghozatalának a jogvita elbírálására irányadó anyagi jogi szabályok szerint helye van [1952. évi III. tv. (1952. évi Pp.) 156. § (1) bekezdés].
A felperes keresetében az alperesekkel megkötött kölcsönszerződések érvénytelenségének megállapítását kérte. Ideiglenes intézkedéssel kérte annak megállapítását, hogy a tartozáselismerő nyilatkozatát tartalmazó, H. S. keszthelyi közjegyző által elkészített ..../.../2008/1/O. ügyszámú közjegyzői okirat – amellyel a felperes az I. rendű alperessel ingatlanfedezet mellett nyújtott személyi hitelhez kötött kölcsönszerződésbe foglalt valamennyi kötelezettségét elismerte, azok szerződésszerű teljesítését vállalta – nem alkalmas a végrehajtási záradékkal való ellátásra. Kérelmét arra alapította, hogy keresete lényegi tárgya szerint a kölcsönszerződés nem jött létre az I. rendű alperes által állított módon, illetve, hogy az érvénytelen. Előadta azt is, a tartozáselismerő nyilatkozatát tartalmazó közjegyzői okiratot a közjegyző végrehajtási záradékkal látta el, ellene a kölcsönszerződés kapcsán végrehajtási eljárás van folyamatban.
Az elsőfokú bíróság végzésével az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy nem állnak fenn az ideiglenes intézkedés elrendelésének a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (1952. évi Pp.) 156. §-ában foglalt eljárásjogi feltételei. Annak az ítélkezési gyakorlat szerint a keresettel vagy viszontkeresettel érvényesített követelés tekintetében van helye, a bíróság azonban ideiglenes intézkedéssel nem határozhat olyan kérdésben, amely sem a keresetnek, sem a viszontkeresetnek nem tárgya. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak nem felelnek meg a felperes által előterjesztett kereset tartalmának, azzal nem is állnak szoros, közvetlen kapcsolatban, ezért ebben a perben ideiglenes intézkedéssel sem állapíthatta meg a bíróság, hogy a közjegyzői okirat nem alkalmas végrehajtási záradékkal való ellátásra. Utalt arra, a felperes által elérni kívánt jogvédelem a megindult végrehajtási eljárásban a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 211. § (2) bekezdése szerinti végrehajtási záradék törlése iránti kérelemnek felel meg, amelynek elbírálása az illetékes közjegyzőtől kérhető.
A végzés ellen a felperes fellebbezett, annak megváltoztatását és ideiglenes intézkedés iránti kérelmének teljesítését kérte. Arra hivatkozott, a keresettel érvényesített jogból eredően tagadja meg az alperesi követelés teljesítését, ugyanis az érvénytelen szerződésből kötelmi jogi hatály nem keletkezhet. Ebből eredően az eljáró közjegyző tartozáselismerő nyilatkozata egy hatálytalan kötelemhez, egy semmis szerződéshez rendelt teljesítési kötelezettséget, melyet a jogosult állami kényszer útján érvényesíthet. A kötelmi jogi perben hozott ítélet olyan res iudicata körülményt teremt, melyet követően a végrehajtást egyszerűen meg kell szüntetni, a perben hozott ítélet lesz az a rendelkezés, amely kapcsán a Vht. alapján peren kívüli kell megszüntetni a végrehajtást. Kérelme alátámasztására utalt az Európai Unió Bírósága C-118/17. számú ítéletére.
Az I. rendű alperes fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem megalapozott.
Az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy nem állnak fenn a felperes által kért ideiglenes intézkedés elrendelésének jogszabályi feltételei. A másodfokú bíróság a kifejtett indokaival is egyetértett, a felperes fellebbezése folytán emeli ki a következőket.
Az 1952. évi Pp.156. § (1) bekezdése szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
A számos eseti döntésben (BH 2002.441., BH 1995.39.; BDT 2010.2344., BDT 2007.1695.) megnyilvánuló ítélkezési gyakorlat szerint a bíróság ideiglenes intézkedéssel a kereseti kérelemben, viszontkereseti kérelemben, illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését rendelheti el. A törvényi rendelkezés helyes értelmezése szerint a kereset és a viszontkereset, illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tartalma ugyan eltérhet egymástól, ez azonban nem azt jelenti, hogy ideiglenes intézkedéssel a bíróság olyan jogvitában és olyan kérelem tárgyában is határozhat, amely egyébként az előtte folyó pernek nem tárgya. Az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem csak az érvényesített jog alapjául szolgáló jogviszonyból eredő követelést tartalmazhat, ennek hiányában az intézkedés nem rendelhető el. Az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem elbírálásának több együttes feltétele van, de ezek közül is elsősorban az szükséges, hogy a felperes a keresetének keretei között terjessze elő határozott kérelmét az intézkedés iránt. A felperes I. rendű alperessel szembeni kereseti kérelme a kölcsönszerződés teljes érvénytelenségének megállapítására, annak jogkövetkezményeként a hatályossá nyilvánításra és a felek közötti elszámolásra irányul. A felperes egyoldalú jognyilatkozatát tartalmazó közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátásra alkalmatlanságának megállapítása azonban tartalmilag nem is tartozhat a felperes és az I. rendű alperes közötti kölcsönszerződés érvénytelenségével kapcsolatban indított per keretei közé.
Utal a másodfokú bíróság arra is, az ideiglenes intézkedés tartalmát a jogvitára vonatkozó anyagi jogszabályok rendelkezései határozzák meg, azaz a kereset, illetőleg a viszontkereset korlátai között is csak olyan ideiglenes intézkedés iránti kérelem teljesíthető, mely intézkedés bíróság általi meghozatalának a jogvita elbírálására irányadó anyagi jogszabályok szerint helye van. Mivel a felperes egyoldalú kötelezettségvállalását tartalmazó közjegyzői okiratot az azt készítő közjegyző a per adatai szerint már végrehajtási záradékkal látta el, a kérelem szerinti ideiglenes intézkedés elrendelése az anyagi és eljárási jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes lenne, kiterjesztené az ideiglenes intézkedés alkalmazhatóságát a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos, a Vht.-ban szabályozott jogorvoslatokra. Mivel a felperes annak megállapítását kérte, hogy a végrehajtási záradékkal már ellátott közjegyzői okirat nem alkalmas végrehajtási záradékkal való ellátásra, az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy kérelme a Vht. 211. § (2) bekezdése szerinti végrehajtási záradék törlésére irányul, mert álláspontja szerint az arra nem alkalmas okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal a közjegyző. E kérelem elbírálására pedig nem a perben eljáró bíróságnak, hanem a Vht. 224/A. § a) pontja alapján a végrehajtást elrendelő közjegyzőnek van hatásköre.
Eltérő következtetés az Európai Unió Bíróságának C-118/17. számú ítéletéből sem vonható le Az abban foglalt jogértelmezés az uniós törvényhozó 93/13 irányelvét, többek között annak 6. cikk (1) bekezdésében foglalt célkitűzést értelmezte akként, hogy annak megfelelt a magyar jogalkotó, amikor a kölcsönszerződések árfolyamrésre vonatkozó, törvénnyel tisztességtelennek és semmisnek minősített szerződési feltételeit törvényi úton módosította, azokat visszamenőleges hatállyal az adott devizának a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott hivatalos árfolyamát alkalmazó szerződési feltételekkel helyettesítette, és a kölcsön fennmaradó összegét a jövőre nézve a nemzeti fizetőeszközben meghatározott kölcsönné alakította át, miközben a kölcsönszerződéseket érvényben tartotta. Az irányelv célja ugyanis a felek közötti egyensúly helyreállítása egy szerződés egésze érvényességének fenntartásával, nem pedig a tisztességtelen feltételeket tartalmazó valamennyi szerződés semmissé nyilvánítása. Az előzetes döntéshozatali eljárásban meghozott ítélet ezért nem tartalmazott a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmének teljesítését megalapozó, uniós jogra vonatkozó jogértelmezést.
A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Pécsi Ítélőtábla Pkf.III.25.128/2019/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás