• Tartalom

2019. évi XCVII. törvény indokolás

2019. évi XCVII. törvény indokolás
a magyar állampolgársággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
2019. évi XCVII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A hatályos szabályozás alapján a honosítást, visszahonosítást követően jelenleg is hivatalból kerül kiállításra az állandó személyazonosító igazolvány annak a magyarországi lakóhellyel rendelkező polgárnak, aki – a köztársasági elnök által kiadott honosítási, visszahonosítási okirat alapján – az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételével magyar állampolgárságot szerzett. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) módosításával összefüggésben az egységes javaslattervezet módosítja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényt, amelynek értelmében az egyszerűsített honosítással magyar állampolgárságot szerző, külföldön élő polgárok (az állampolgársági eskü/fogadalom letételét követően: külföldön élő magyar állampolgárok) esetében is megvalósul az állandó személyazonosító igazolvány hivatalból történő kiállítása. A modern, ügyfélbarát közigazgatás alapelveinek megfelelően a módosítás alapján kiterjesztésre kerül az „egyablakos” ügyintézés, amely egyszerre csökkenti az ügyféloldali és hosszútávon a közigazgatás oldalán jelentkező adminisztratív terheket. A módosítás a bürokráciacsökkentő hatása mellett mind a honosítási eljárás során, mind a későbbi okmánykiállítás során közvetetten hozzájárul a személyazonosság hatékonyabb ellenőrzéséhez is.
A magyar állampolgárság visszavonásának jogintézménye jelenleg csak a visszaéléseket követően, azok utólagos feltárása után biztosít lehetőséget jogkövetkezmény alkalmazására, azonban a kellő ellenőrzési lehetőséget biztosító jogi eszközök megteremtésével és azok fokozott alkalmazásával a megelőzésre is nagyobb hangsúlyt kell fektetni, így a személyazonosító igazolvány hivatalból történő kiállítása ehhez is megfelelő intézkedést jelent.
Mindezek érdekében a módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a honosítást kérelmező személy arcképmása és ujjnyomata a kérelem beadásakor rögzítésre kerüljön. A kérelmező számára (a honosítási kérelem elbírálásával egyidejűleg) hivatalból személyazonosító igazolvány kerül kiállításra, a fenti biometrikus adatok rögzítése ennek érdekében történik. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az állampolgársági eskü vagy fogadalom alkalmából a magyar hatóság előtt személyesen megjelenő honosított személyazonosságának ellenőrzése kétséget kizáró módon megvalósítható legyen. Azokban az esetekben, amikor megállapításra kerül, hogy az állampolgársági eskü/fogadalom letételére nem a kérelmet benyújtó személy jelentkezett, az eskü/fogadalom letételében résztvevő hatóság megtagadja az eskü/fogadalom letételében való közreműködést és így a magyar állampolgárság megszerzésére nem kerülhet sor.
Valamennyi állampolgárra vonatkozó és az okmányokkal való visszaélések megakadályozásához hozzájáruló intézkedésként a módosítás mind a személyazonosító, mind az úti okmányok vonatkozásában lehetővé teszi azt, hogy az új személyazonosító, illetve úti okmány kiadására irányuló eljárásban az okmányon tárolt ujjnyomat a kérelmező személyazonosságának ellenőrzése érdekében összevetésre kerüljön az újabb okmány kiállítására irányuló kérelemben rögzített ujjnyomattal.
Az Ápt. 9. § (1) bekezdése értelmében attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg, a magyar állampolgárságot visszavonják és egyben a magyar útlevélre való jogosultsága is megszűnik. 2019 májusáig a köztársági elnök 177 főtől vonta vissza a magyar állampolgárságot. Tekintettel arra, hogy a magyar állampolgárság csalárd módon történő megszerzése alkalmas a magyar állampolgárságba és annak megszerzésébe vetett közbizalom megingatására, így a magyar állampolgárság visszaéléssel történő megszerzése esetén alkalmazható jogkövetkezmény vonatkozásában indokolt a jelenlegi tíz éves időtartam húsz évre történő meghosszabbítása. A módosítás révén a magyar állampolgárság rosszhiszemű, a hatóság megtévesztésével történő megszerzése esetén a magyar állampolgárság akár húsz éven belül is visszavonható lesz. Az Ápt. magyar állampolgárság megszűnésével kapcsolatos rendelkezésének a módosítása az Alaptörvény G) cikke értelmében sarkalatosnak minősül.
Az Ápt. módosítása mindezek mellett a gyakorlatban felmerült, a jogértelmezést és a jogalkalmazást segítő, továbbá jogszabályi koherenciát biztosító módosításokat tartalmaz.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A rendelkezés célja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatforrásainak kiegészítése az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek a honosítottak kérelmet átvevő hatóság által rögzített arcképmásával és aláírásával.
A 2. §-hoz
A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy – jogszabályban meghatározott ügyekben – bármely, személyazonosság igazolására alkalmas irat hivatalból, nyilvántartási adatok alapján kiállítható legyen.
A 3. §-hoz
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) módosítása az állandó személyazonosító igazolvány hivatalból történő kiállításával összefüggő adatkezelés jogalapját teremti meg valamennyi – nemcsak a Magyarországon lakóhellyel rendelkező – honosított, visszahonosított számára. A módosítás a modern, ügyfélbarát közigazgatás alapelveinek megfelelően kiterjeszti az „egyablakos” ügyintézést a személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges adatok honosítási, visszahonosítási kérelem átvételével egyidejűleg történő felvételezésével. A módosítás egyúttal a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) rendelkezéseivel összhangban határozza meg az ujjnyomat kezelésére vonatkozó határidőt.
A 4. §-hoz
Valamennyi állampolgárra vonatkozó és az okmányokkal való visszaélések megakadályozásához hozzájáruló intézkedésként a módosítás lehetővé teszi azt, hogy az új személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásban a személyazonosító igazolványon rögzített ujjnyomat – ha azt az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme tartalmazza – a kérelmező személyazonosságának ellenőrzése érdekében összevetésre kerüljön az újabb okmány kiállítására irányuló kérelemben rögzített ujjnyomattal. Az ujjnyomat mint biometrikus azonosító az elektronikus személyazonosító igazolványon elhelyezett tároló eszköz (chip) potenciális adattartalma (a polgár szabadon dönt arról, hogy az igazolvány kiállításakor ad-e ujjnyomatot vagy nem), mely semmiféle nyilvántartásban nem kerül elhelyezésre, csak az okmányon kerül tárolásra. (A módosítás természetesen nem teszi kötelezővé a személyazonosító igazolványon az ujjnyom rögzítését, az továbbra is opcionális marad.)
Az 5. §-hoz
Amennyiben a honosítási, visszahonosítási kérelemről a köztársasági elnök a törvény hatálybalépését követően dönt, akkor a hivatalból kiállítandó személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges adatok – tekintve, hogy azok felvételezése a honosítási, visszahonosítási kérelem benyújtásakor még nem volt kötelező – nem állnak rendelkezésre. A törvény hatálybalépése előtt honosítási vagy visszahonosítási kérelmet benyújtó, ugyanakkor a hatálybalépést követően honosított, visszahonosított személyekre figyelemmel átmeneti rendelkezés beiktatása indokolt.
A 6. §-hoz
Jelenleg a személyazonosító igazolvány kiállítása honosítottak, visszahonosítottak esetében csak magyarországi lakóhely esetén lehetséges. E § ezért a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező honosítottak, visszahonosítottak részére hivatalból történő személyazonosító igazolvány kiállítást biztosító hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
A 7. §-hoz
Az állampolgársági kérelem adattartalmának módosítása gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt. A kérelmezők több esetben az anya házassági nevét adják meg a kérelmen, és emiatt a honosítási eljárásban az Ápt. 19. § (3) bekezdés d) pontja szerint a rendőrségtől és a nemzetbiztonsági szolgálattól történő véleménykérést meg kell ismételni az anya születési és családi nevére nézve, mivel a kérelmező anyjának adatai is beletartoznak az azonosításba. Az anyja neve adat pontosítása a honosítási kérelem formanyomtatványokon is indokolt.
Az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) könnyítéseket vezetett be az Európai Unió tagállamainak hatóságai által kiállított közokiratok elfogadása, felülhitelesítése és a hiteles fordítások vonatkozásában. A módosítás a közvetlenül alkalmazandó Rendeletre utaló szövegpontosítást tartalmaz.
A 8. §-hoz
Az Ápt. 16. §-ának módosítása a hivatalból kiállított személyazonosságot igazoló igazolvány alapján az állampolgársági eskü, illetve fogadalom alkalmából a magyar hatóság előtt személyesen megjelenő honosított személyazonossága ellenőrzését az arcképmása ellenőrzésével biztosítja. Ennek célja az állampolgársági esküt/fogadalmat tevő, valamint az állampolgárságot kérelmező személy azonosságának kétséget kizáróan történő megállapításának biztosítása. Azokban az esetekben, amikor megállapításra kerül, hogy az állampolgársági eskü/fogadalom letételére nem a kérelmet benyújtó személy jelentkezett, az eskü/fogadalom letételében résztvevő hatóság megtagadja az eskü/fogadalom letételében való közreműködést és így a magyar állampolgárság megszerzésére nem kerülhet sor. A rendelkezés megállapítja, hogy a honosítási, visszahonosítási határozat az eskü- vagy fogadalomtételre történő felhívást követő egy év elteltével hatályát veszti, továbbá rögzíti, hogy ez esetben a honosítási okiratot meg kell küldeni az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek.
A 9. §-hoz
Az állampolgársági szakterület Budapest Főváros Kormányhivatalába történt integrációjával az idegenrendészeti és menekültügyi iratanyagokba történő betekintés korlátozottabbá vált, ugyanakkor a honosítási kérelem elbírálása szempontjából a kérelmező idegenrendészeti vagy menekültügyi iratanyaga a kérelmező Magyarországra érkezésének körülményeivel, megélhetésével, lakhatásával, családi állapotával kapcsolatban számos fontos információval szolgál, ezért szükséges a betekintés lehetővé tétele.
A 10. §-hoz
A módosítás biztosítja, hogy az Ápt. 4. § (1) bekezdése alkalmazása szempontjából az oltalmazottként elismert személyként történő Magyarországon tartózkodást is figyelembe lehessen venni.
A 11. §-hoz
A törvény hatálybalépése előtt honosítási vagy visszahonosítási kérelmet benyújtó, ugyanakkor a hatálybalépést követően honosított, visszahonosított személyekre figyelemmel átmeneti rendelkezés beiktatását tartalmazó javaslat. Az érintett személyi kör esetében ugyanis a személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges adatok nem állnak rendelkezésre. Az Nytv. módosításával összhangban az átmeneti rendelkezés célja annak biztosítása, hogy az állampolgársági eskü- vagy fogadalom letételének ne képezze akadályát a magyar személyazonosító igazolvány hiánya.
A 12. §-hoz
A módosítás az Ápt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakkal összhangban pontosítja az Ápt. 4. § (2) és (4) bekezdését, amely alapján egyértelművé válik, hogy a kérelem előterjesztését közvetlenül megelőző három, illetve öt éves időszakot kell figyelembe venni.
A módosítás a magyar állampolgárság megszerzésétől számított tíz év helyett húsz évben határozza meg azt az időtartamot, ameddig a magyar állampolgárság visszavonható.
A szövegcserés rendelkezések szövegpontosításokat tartalmaznak, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénnyel való összhangot biztosítják.
A 13. §-hoz
Az Ápt. 7. § (1) bekezdése alapján a korlátozottan cselekvőképes személy helyett nem a törvényes képviselője, hanem maga tesz állampolgársági esküt vagy fogadalmat, amely feltételezi a magyar nyelvtudást. Erre figyelemmel a nyelvtudás vizsgálatára vonatkozó rendelkezés során indokolt csak a cselekvőképtelen személyekről rendelkezni.
A 14. §-hoz
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 21/B. § kiegészítése az Nytv. módosításához kapcsolódik, amely megteremti annak a lehetőségét, hogy az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén elhelyezett ujjnyomat az újabb személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására irányuló kérelem előterjesztésekor összevetésre kerüljön az okmány igénylésekor rögzített ujjnyomattal annak érdekében, hogy a személyazonosság igazolására bemutatott útlevél és a polgár közötti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen.
A 15. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 16. §-hoz
Sarkalatossági záradék.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére