2019. évi XCVIII. törvény indokolás
2019. évi XCVIII. törvény indokolás
egyes törvényeknek a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetésével kapcsolatos módosításáról szóló
2019. évi XCVIII. törvényhez
2019. évi XCVIII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A családok sokoldalú támogatása érdekében tett lépések egyikeként a törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) megteremti annak feltételeit, hogy ahol a még nem nyugdíjas nagyszülő – segítve a dolgozó szülőket – részt vesz unokája ellátásában, a gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves korig) jogosulttá válhasson gyermekgondozási díjra (GYED-re).
A Javaslat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban Ebtv.) módosításával, a Családvédelmi Akcióterv részeként bevezeti az ún. nagyszülői gyermekgondozási díjat. A Javaslat elsődlegesen az ellátást az Ebtv. szabályai közé illesztő rendelkezéseket tartalmazza, és a nagyszülői GYED-et is – hasonlóan a korábbiakban bevezetett ún. „diplomás GYED” szabályozásához – a gyermekgondozási díj alcím általános kereteibe illeszti. Az új alanyi körre vonatkozó speciális szabályozási elemek így az általánosan a GYED valamennyi formájára vonatkozó rendelkezésekre épülnek rá.
A Javaslat – annak érdekében, hogy az új jogcímen megállapítható ellátás megfelelően illeszkedjen az Ebtv. rendszerébe – emellett az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvény technikai jellegű módosítását is tartalmazza.
Fentieken túlmenően – a Családvédelmi Akcióterv célkitűzéseivel összhangban – a Javaslat a jogosultak szempontjából kedvező, garanciális jellegű szabályok megállapításával módosít a csecsemőgondozási díj, illetőleg a „diplomás GYED” szabályozásán is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
A Javaslat kiegészíti az Ebtv.-t az egyedülállóság fogalmának meghatározásával.
2. §-hoz
Az Ebtv. azon rendelkezése, hogy a gyermekgondozási díj szempontjából mely gyermek tekinthető saját háztartásban nevelt gyermeknek, kiegészül a nagyszülői gyermekgondozási díjra való hivatkozással, valamint a saját háztartásban nevelés, gondozás fogalma is beépül a törvényi fogalom-meghatározások közé.
3. §-hoz
A Javaslat kiterjeszt egy a GYED-re vonatkozóan már létező, kedvező szabályt a csecsemőgondozási díjra is, annak érdekében, hogy akik a gyermekük születését megelőző két éven belül rendelkeznek legalább 2 félév aktív hallgatói jogviszonnyal, azoknak a csecsemőgondozási díj összege – a GYED összegéhez hasonlóan – ne legyen kevesebb, mint a minimálbér/garantált bérminimum alapján megállapított úgynevezett „diplomás GYED”, melyre jogosultak lehettek volna, ha nem lett volna meg a szükséges biztosítási idejük.
4. §-hoz
A Javaslat elősegíti azon felsőoktatási hallgatók, pályakezdő diplomások gyermekvállalását, akik döntésük szerint minél fiatalabb korukban, és minél kisebb korkülönbséggel szeretnének gyermekeket vállalni, de a megfelelő biztosítási idő hiányában esetlegesen a második, vagy harmadik gyermekük születése után már gyermekgondozási díjra nem lennének jogosultak. A módosító javaslat lehetővé teszi, hogy ha az úgynevezett „diplomás GYED-re” jogosultnak az ellátás folyósítása alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül újabb (második, harmadik, többedik) gyermeke születik, ezen gyermek(ek) után is kaphat „diplomás GYED-et”.
5. §-hoz
A nagyszülői gyermekgondozási díj azt a „munkát” ismeri el, ahol a még nem nyugdíjas nagyszülő – segítve a dolgozó szülőket – részt vesz unokája ellátásában. A biztosított nagyszülő a gyermek 2 éves koráig, ikrek esetén 3 éves korig, kérelemre induló eljárásban jogosulttá válhat gyermekgondozási díjra.
Az általános gyermekgondozási díjra való jogosultsági feltételeknek megfelelő szülő jogán a biztosított nagyszülő is jogosulttá válhat gyermekgondozási díjra, ha
– a nagyszülő a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt,
– a gyermek mindkét szülője – egyedülálló esetében a gyermeket gondozó szülő – keresőtevékenységet végez,
– a gyermek gondozása nevelése a szülő háztartásában történik,
– a gyermek mindkét szülője – egyedülálló esetében a gyermeket gondozó szülő – írásban nyilatkozik arról, hogy egyetért a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénybevételével, és
– a gyermekre tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást nem folyósítanak.
A Javaslat rögzíti, hogy a nagyszülő részére mely esetekben nem jár a gyermekgondozási díj, továbbá azt is, hogy annak összegét az Ebtv. általános szabályai szerint a nagyszülő jövedelme alapján állapítják meg.
A Javaslat szabályozza, hogy abban az esetben, ha a gyermekgondozási díj a nagyszülő részére kerül megállapításra, a szülő milyen ellátásra lehet jogosult a gyermeke(i) után.
A gyermekgondozási díjra való jogosultság több unoka esetében is csak ugyanazon nagyszülő részére állapítható meg. A nagyszülő azonban több unoka után is jogosult lehet gyermekgondozási díjra azzal, hogy a nem ugyanazon várandósságból született unokák esetén az ellátást gyermekenként kell megállapítani.
6–7. §-hoz
A nagyszülő gyermekgondozási díj iránti kérelme elbírálásával és az ellátás folyósításával kapcsolatos, továbbá az új típusú ellátást, valamint az egyéb pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokat érintő, a Javaslat jogrendszerbe illeszkedését szolgáló szövegcserés rendelkezések.
8. §-hoz
A Javaslat – annak érdekében, hogy az új jogcímen megállapítható ellátás megfelelően illeszkedjen az Ebtv. rendszerébe és a szükséges normatartalom az Ebtv. „Gyermekgondozási díj” című alcímébe kerülhessen – tartalmazza az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvény technikai jellegű módosítását is. Az érintett törvénnyel elfogadott, de hatályba még nem lépett korábbi normatartalom a Javaslat 2. §-ával új jogszabályhelyre, az általános rendelkezések közé kerül.
9. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás