1/2020. (II. 17.) IM rendelet
1/2020. (II. 17.) IM rendelet
a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelményekről és azok teljesítéséről
A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. és 4. alcím tekintetében a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (3a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 115/A. § (3) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet hatálya
a) a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére (a továbbiakban: EU ÁK) kihelyezésre kerülő kormánytisztviselőre,
b) a 2. § (1) és (2) bekezdése kivételével a bármely külképviseletre részben vagy egészben európai uniós feladatokat magában foglaló munkakörök ellátására kihelyezésre kerülő, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőre, aki számára a tartós külszolgálathoz kapcsolódó felkészítésről szóló kormányrendelet az e rendelet szerinti európai uniós szakmai vizsga teljesítését előírta
[az a) és b) pont alattiak a továbbiakban együtt: kihelyezésre váró kormánytisztviselő] terjed ki.
2. Az EU ÁK-ra történő kihelyezés szakmai vizsgakövetelményei
2. § (1) Az EU ÁK-ra való kihelyezés feltétele
a) az európai uniós szakmai vizsga (a továbbiakban: EU-s szakmai vizsga) legalább megfelelt eredménnyel való letétele,
b) a külpolitikáért felelős miniszter által rendeletben szabályozott – a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 14. § (2) bekezdés b) pontja szerinti – külügyi szakmai vizsga legalább megfelelt eredménnyel való letétele,
c) a gazdasági főigazgató, a gazdasági felelős, valamint a gazdasági ügyintéző munkakörbe történő kihelyezés esetében – az a) és a b) pontban foglaltakon túl – a tartós külszolgálathoz kapcsolódó felkészítésről szóló kormányrendelet szerinti külképviseleti gazdálkodási ismeretek vizsga letétele,
d) a betöltésre kerülő munkakörtől függően – az a) és a b) pontban foglaltakon túl – a tartós külszolgálathoz kapcsolódó felkészítésről szóló kormányrendelet szerinti titkos ügyiratkezelői vagy rejtjelezői vizsga letétele.
(2) Nem kell eleget tenni az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szakmai vizsgakövetelményeknek, ha a kihelyezésre váró kormánytisztviselő e kötelezettségeknek korábbi tartós külszolgálata okán vagy más okból korábban már eleget tett.
(3) Az EU-s szakmai vizsga letétele alól mentesül – a 4. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel – az a kihelyezésre váró kormánytisztviselő, aki legalább két évig az EU ÁK-n külszolgálatot teljesített vagy az EU ÁK-val a Külszoltv. 2. § 15. pontja szerinti jogviszonyban állt, továbbá az, akinek a kihelyezését az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága a meghallgatását követően jóváhagyja, valamint a Külszoltv. 1. melléklet szerinti technikai munkakörbe kihelyezésre kerülő kormánytisztviselő (nagyköveti gépkocsivezető, gépkocsivezető, szakács, gondnok, hivatalsegéd, takarító).
(4) A (2) bekezdés rendelkezéseit az EU-s szakmai vizsga tekintetében az 1. § b) pontja szerinti személyekre is alkalmazni kell.
3. Az EU-s szakmai vizsga célja, tartalma
3. § Az EU-s szakmai vizsga célja, hogy a kihelyezésre váró kormánytisztviselő az általános és szakmaspecifikus európai uniós feladatok ellátásához nélkülözhetetlen ismereteket elsajátítsa, és a megszerzett tudásról számot adjon.
4. § (1) Az EU-s szakmai vizsga tantárgyai:
a) Kormányzati igazgatás,
b) Európai uniós intézmények, döntéshozatal, koordináció,
c) Coreper II. ismeretek: bel- és igazságügy, gazdaságpolitika, kereskedelempolitika és külkapcsolatok,
d) Coreper I. ismeretek: ágazati politikák.
(2) A diplomata munkakörbe kihelyezésre váró kormánytisztviselő az (1) bekezdés szerinti valamennyi vizsgatárgyból vizsgát tesz (komplex vizsga).
(3) Az adminisztratív munkakörbe kihelyezésre váró kormánytisztviselő az (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő tárgyakból vizsgázik (részleges vizsga).
(4) A diplomata munkakörbe való átsoroláshoz újabb EU-s szakmai vizsga letétele szükséges. Ennek keretében az érintett kihelyezésre váró kormánytisztviselő az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti vizsgatantárgyakból álló vizsga letételére köteles.
5. § A tananyagokat évente egy alkalommal, legkésőbb október 31-ig az egyes vizsgatárgyakért felelős szervezeti egységek vezetőinek felül kell vizsgálni. A vizsgaanyag az EU-s szakmai vizsgát megelőző egy hónapon belül nem változtatható meg.
4. Az EU-s szakmai vizsgáztatást végző vizsgabizottság, az EU-s szakmai vizsgára való felhívás, felkészülés és vizsga
6. § (1) Az EU-s szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság az elnökből és a tagokból áll. A vizsgabizottság elnöke az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium európai uniós ügyekért felelős politikai felsővezetője (a továbbiakban: EU ÁT), akit az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős szakmai felsővezető helyettesíthet. A vizsgabizottság tagjait az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium vizsgatárgyakért felelős szervezeti egységeinek vezetői jelölik ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személyeken kívül az EU-s szakmai vizsgán részt vesz az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumon belül az EU ÁK személyügyi feladatait ellátó szervezeti egység (a továbbiakban: ÁKGFO) kijelölt munkatársa, aki ellátja az EU-s szakmai vizsgával kapcsolatos titkári feladatokat.
(3) A vizsgabizottság elnöke és tagja nem lehet a vizsgázó Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.
(4) Az 1. § b) pontja szerinti vizsgázó esetében meghívott vizsgabizottsági tagként részt vehet a külpolitikáért felelős miniszter által kijelölt, vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő.
(5) Szakdiplomataként kihelyezésre kerülő vizsgázó esetében meghívott vizsgabizottsági tagként részt vehet a Külszoltv. 11. § (7) bekezdése szerinti szakminiszter által kijelölt, vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő.
7. § A vizsgázókat az ÁKGFO az EU-s szakmai vizsga időpontját megelőzően – lehetőség szerint legalább egy hónappal – írásban értesíti. Az írásbeli értesítés tartalmazza a vizsga időpontját, helyszínét, a vonatkozó szabályokat, a vizsga menetét, a tananyagok elérhetőségét és a konzultációs lehetőséget.
8. § (1) Az EU-s szakmai vizsgára való felkészülés önállóan történik, az elektronikusan rendelkezésre bocsátott tananyag alapján. Igény esetén az egyes vizsgatárgyakért felelős szervezeti egységek konzultációt biztosítanak.
(2) A konzultáción való részvétel idejére a munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgázót mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól.
9. § (1) A vizsgázó az EU-s szakmai vizsgát legfeljebb két alkalommal elhalaszthatja. A halasztási kérelmet legkésőbb az EU-s szakmai vizsgát megelőző munkanapon 12.00 óráig kell írásban megküldeni az ÁKGFO részére.
(2) Ha a vizsgázó az EU-s szakmai vizsgán nem jelenik meg, és a vizsga halasztását az (1) bekezdés szerint előzetesen nem kérelmezte, a hiányzását igazoló okiratot a vizsganapot követő három munkanapon belül köteles megküldeni az ÁKGFO-nak.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem, illetve a (2) bekezdés szerinti igazolás hiányában az EU-s szakmai vizsgát sikertelennek kell tekintetni.
(4) Ha a vizsgázó az (1) és a (2) bekezdés szerint az EU-s szakmai vizsgát két alkalommal elhalasztotta, harmadik alkalommal köteles azt teljesíteni. Ha a vizsgázó harmadik alkalommal sem jelenik meg, az EU-s szakmai vizsgát sikertelennek kell tekinteni.
10. § (1) A vizsgázó köteles az EU-s szakmai vizsgáról szóló értesítésben megjelölt időpontban a vizsga helyszínén megjelenni. Ha a vizsgázó az értesítésben megjelölt időponthoz képest 15 perc eltelte után jelenik meg a vizsga helyszínén, és a késést előzetesen nem jelzi, a vizsgát nem teheti le, az EU-s szakmai vizsga sikertelennek minősül.
(2) Az EU-s szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgázó érvényes személyazonosság igazolására alkalmas okmány felmutatásával a vizsga helyszínén igazolja személyazonosságát. Ha a vizsgázó személyazonosságát nem tudja igazolni, nem vehet részt az EU-s szakmai vizsgán, és a vizsgáját halasztottnak kell tekinteni. Ha a vizsgázó a halasztási lehetőségeit már kimerítette, vagy arra a 13. § (2) bekezdése alapján nincs lehetősége, az EU-s szakmai vizsgát sikertelennek kell tekinteni.
11. § (1) Az EU-s szakmai vizsga szóbeli vizsga.
(2) A vizsgázó vizsgatárgyanként egy-egy tételt húz, amelyeket írásban dolgoz ki, majd szóban fejt ki.
(3) Az EU-s szakmai vizsgán segédeszköz használata nem megengedett. Segédeszköz használata esetén az EU-s szakmai vizsga eredménye „nem megfelelt” lesz.
12. § (1) A vizsgabizottság tagjai a vizsgázók teljesítményét vizsgatárgyanként értékelik. Az egyes vizsgatárgyakból elért eredmény lehet
a) kiválóan megfelelt (5 pont),
b) jól megfelelt (4 pont),
c) megfelelt (3 pont) vagy
d) nem felelt meg.
(2) Az EU-s szakmai vizsga eredményét a vizsgatárgyak minősítésének számtani átlaga határozza meg a kerekítés általános szabályainak figyelembevételével.
(3) Sikertelen az EU-s szakmai vizsga, ha a vizsgázó valamely vizsgatárgyból az (1) bekezdés d) pontja szerinti eredményt éri el.
(4) A vizsgabizottság az EU-s szakmai vizsga letételének napján közli az eredményt a vizsgázókkal.
13. § (1) Sikertelen EU-s szakmai vizsga – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – egy alkalommal ismételhető.
(2) Sikertelen EU-s szakmai vizsga esetén az ÁKGFO ismételt EU-s szakmai vizsgára hívja fel a vizsgázót úgy, hogy a felhívást legalább az ismételt EU-s szakmai vizsga időpontját megelőzően öt munkanappal közölni kell. Ismételt EU-s szakmai vizsga elhalasztására nincs lehetőség.
(3) Az EU ÁT – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – méltányosságból további egy vizsgalehetőséget engedélyezhet.
(4) Az ismételt EU-s szakmai vizsgát valamennyi, a vizsgázó számára a 4. § szerinti előírt vizsgatárgyból le kell tenni, ha
a) a vizsgázó halasztott,
b) az EU-s szakmai vizsga a 9. § (3) és (4) bekezdése vagy a 10. § alapján sikertelennek minősül, vagy
c) a vizsgázó az EU-s szakmai vizsgán legalább két vizsgatárgyból nem felelt meg.
Egyéb esetben csak azt a vizsgatárgyat kell megismételni, amelyikből a vizsgázó a 12. § (1) bekezdés d) pontja szerinti eredményt érte el.
(5) A 9. § (3) és (4) bekezdése és a 10. § szerinti sikertelen EU-s szakmai vizsgát követő sikertelen ismételt EU-s szakmai vizsga esetén a (3) bekezdés szerinti méltányosság nem alkalmazható.
(6) Két – vagy a (3) bekezdésben meghatározott esetben három – sikertelen EU-s szakmai vizsga esetén a vizsgázó az utolsó sikertelen EU-s szakmai vizsga időpontjától számított egy évig nem tehet EU-s szakmai vizsgát, nem nyújthat be pályázatot külszolgálatra, továbbá a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény által előírt eseteket kivéve nem vehet részt az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által támogatott képzésben.
14. § (1) A vizsgabizottság titkára valamennyi vizsgázó EU-s szakmai vizsgájáról jegyzőkönyvet készít, amit a vizsgabizottság elnöke és tagjai írnak alá.
(2) Az ÁKGFO a sikeres EU-s szakmai vizsgáról a helyszínen tanúsítványt állít ki, amelynek eredeti példányát a vizsgázó kapja meg. A tanúsítvány másolata és a jegyzőkönyv eredeti példánya a vizsgázó személyi anyagába kerül.
5. Záró rendelkezések
15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
16. §1
A 16. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás