1/2020. (IV. 30.) AJBH utasítás
1/2020. (IV. 30.) AJBH utasítás
az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Közszolgálati Szabályzatáról1
A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 46. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés d) pontjára, a következő utasítást adom ki:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál (a továbbiakban: AJBH) közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre terjed ki.
(2) A Szabályzat I–II. Fejezetét, 1. alcímét – az 5. § (3), (5) és (7) bekezdés kivételével –, 10. §-át, 15–20. §-át, 5. alcímét, 27. §-át, 7. alcímét – a 28. § (5) bekezdése kivételével –, 9–10. alcímét, 12–14. alcímét az AJBH-nál foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyára megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy
a) ahol a Szabályzat közszolgálati jogviszonyt említ, ott munkaviszonyt,
b) ahol köztisztviselőt, ott munkavállalót,
c) ahol kinevezési okmányt, ott munkaszerződést,
d) ahol álláshelyet, ott munkakört,
e) ahol illetményt, ott munkabért
kell érteni.
(3) A Szabályzat 5. § (1)–(3) bekezdését és 12. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell a jogviszony létesítését megelőző intézkedésekkel kapcsolatosan a jogviszonyt létesíteni kívánó személyre.
(4) A Szabályzat 43. §-át és 44. § (2)–(4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell az AJBH-ból, valamint jogelőd szervétől nyugállományba vonult munkatársakra.
(5) A Szabályzat VIII. Fejezetét megfelelően alkalmazni kell arra, aki
a) az AJBH-val közszolgálati jogviszonyban áll,
b) az AJBH-val munkaviszonyban vagy egyéb megbízási jogviszonyban áll,
c) külön törvény szerint állami vezetői juttatásban részesül,
ha esetükben jogszabály eltérően nem rendelkezik.
(6) A Szabályzat VIII. Fejezetének tárgyi hatálya kiterjed
a) az AJBH munkavállalóinak a jogviszonyukkal összefüggő személyi (munkaügyi) irataira,
b) a munkavállalók személyi anyagaként elkülönült iratainak kezelésére,
c) a közszolgálati alapnyilvántartás kezelésének adatvédelmi rendjére,
d) a vagyonnyilatkozatra (kezelésére, nyilvántartására),
e) a személyi iratokat, a személyi anyagot, a közszolgálati nyilvántartást, az azokban szereplő adatokat kezelők, a hozzáférésre jogosultak felelősségére,
f) a személyes adatokat tartalmazó számítógépes információs rendszer adatbiztonságára.
2. § (1) Az AJBH önálló szervezeti egysége az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2012. (I. 6.) AJB utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklet 2. §-a szerinti önálló szervezeti egység.
(2) Az AJBH nem önálló szervezeti egysége az SZMSZ 1. melléklet 2. §-a szerinti nem önálló szervezeti egység.
(3) Vezetői álláshely a szervezeti egységekben:
a) Főtitkár,
b) Főtitkár-helyettes,
c) Rendészeti Igazgató,
d) főosztályvezető,
e) osztályvezető.
A MUNKÁLTATÓI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSA
3. § A munkáltatói jogkörre az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbtv.), valamint az SZMSZ rendelkezései az irányadóak.
A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY
1. A közszolgálati jogviszony létesítése
4. § (1) Az AJBH vezetői és egyéb álláshelyei pályázat kiírása nélkül is betölthetők.
(2) Amennyiben az álláshelyet nem pályázat útján töltik be, a személyi javaslat megtételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A javaslat megtétele előtt az álláshely betölthetőségéről (engedélyezett és be nem töltött állás) a Gazdálkodási és Humánpolitikai Főosztály (a továbbiakban: GHF) vezetője ad tájékoztatást.
(3) Pályázat kiírása esetén annak feltételeire és az eljárási szabályokra a Személyügyi Szabályzat rendelkezései az irányadók.
5. § (1) A közszolgálati jogviszony létesítése előtt a GHF személyügyi és munkaügyi feladatok intézésével megbízott munkatárs (a továbbiakban: humánpolitikai ügyintéző) gondoskodik arról, hogy az alkalmazandó személy az AJBH rendelkezésére bocsássa a kinevezési feltételeinek meglétét bizonyító iratokat, okiratokat és nyilatkozatokat, így különösen
a) önéletrajzát,
b) 5 évnél nem régebbi arcfényképét,
c) 3 hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt,
d) korábbi közszolgálati jogviszonyt igazoló okiratokat,
e) iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló okiratokat,
f) az esetleges vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos, az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatokat.
(2) A közszolgálati jogviszony létesítését megelőzően a foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében kötelező munkaalkalmassági orvosi vizsgálatra kerül sor.
(3) A közszolgálati jogviszony létesítése előtt az Informatikai Biztonsági és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: Informatikai Szabályzat) az új felhasználó belépésével kapcsolatban előírt feladatokat el kell végezni.
(4) A kinevezési okmányt a GHF készíti elő. A kinevezési okmány 2 példányban készül, amelyből egy példányt a köztisztviselőnek kell átadni, egy példányt a személyi anyagban kell kezelni. A kinevezéssel egyidejűleg a köztisztviselő nyilatkozik a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások megismeréséről, továbbá a Közszolgálati Alapnyilvántartásba került adatainak változását érintő bejelentési kötelezettsége tudomásulvételéről.
(5) Kinevezéskor a köztisztviselő esküt tesz. Az eskütételről esküokmány készül 2 példányban, amelyből 1 példányt az eskütevő részére át kell adni, 1 példányt pedig a személyi anyagban kell kezelni.
(6) A közszolgálati jogviszony létesítése során a munkába lépéssel és a kinevezéssel kapcsolatos feladatok elvégzése érdekében a Főtitkári Titkárság értesíti az AJBH valamennyi, a jogviszony létesítésével összefüggő tevékenység ellátására köteles szervezeti egységének vezetőjét.
(7) Az AJBH-ban vizsgálati, ellenőrzési feladatokat ellátó köztisztviselőit a közszolgálati jogviszonyuk tartamára szolgálati igazolvánnyal kell ellátni. Erről a Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya gondoskodik.
(8) A kinevezés és álláshely betöltésére egyebekben a Személyügyi Szabályzat rendelkezései az irányadók.
6. § (1) Az AJBH-nál munkavégzésre irányuló megbízási szerződés megkötését – az AJBH éves költségvetésében erre a célra elkülönített előirányzat terhére – a Főtitkár kezdeményezi.
(2) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésének részletszabályaira a Személyügyi Szabályzat rendelkezései az irányadók.
7. § (1) A köztisztviselő szervezeti egységének vezetője a köztisztviselő kinevezését követően haladéktalanul intézkedik annak érdekében, hogy a köztisztviselő a munkavégzéséhez szükséges, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 46. § (1) bekezdés e) pontjának megfelelő tájékoztatást megkapja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás keretében dokumentált módon, lehetőség szerint elektronikus úton biztosítani kell, hogy a köztisztviselő az álláshelyi feladatainak ellátásához szükséges szervezeti és az AJBH tevékenységéhez kapcsolódó szabályzatokat megismerhesse.
(3) A szervezeti egység vezetője szükség szerint ellenőrizheti a (2) bekezdésnek megfelelően rendelkezésre bocsátott szabályzatok köztisztviselő általi megismerését.
2. A közszolgálati jogviszony módosítása, megszűnése, megszüntetése
8. § (1) A kinevezés módosítását a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál. A munkáltatói jogkör gyakorlója e kezdeményezés nélkül is jogosult a kinevezés módosítására. A kezdeményezést a munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a módosítás tervezett időpontját megelőző 15 munkanappal megküldi a GHF részére.
(2) A kinevezés módosítása kapcsán egyebekben a közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
9. § (1) A Küt. 29. § (7) bekezdése és 36. § (6) bekezdése szerinti esetekben a köztisztviselő a kinevezésmódosítás közlésétől számított négy munkanapon belül a felmentés iránti kérelmét írásban teszi meg a szervezeti egység vezetője felé, aki haladéktalanul továbbítja a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a GHF-nek.
(2) A köztisztviselő a felmentési idő Küt. 40. § (2) bekezdése szerinti meghosszabbítása iránti kérelmét írásban teszi meg a szervezeti egység vezetője felé, aki haladéktalanul továbbítja a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a GHF-nek.
(3)2
10. § (1) A köztisztviselő köteles az álláshelyét, álláshelyi feladatait, az azzal összefüggő információkat, iratokat átadni, valamint a használatában lévő eszközökkel elszámolni
a) a szolgálati jogviszonya megszűnésekor, végleges áthelyezésekor, előreláthatólag 3 hónapot meghaladó tartós távollétre távozásakor legkésőbb az utolsó munkában töltött napon,
b) a vezetői álláshelyre történő kinevezés vagy álláshelyen ellátandó feladatok módosítása, az AJBH-n belüli álláshelyváltás esetén, a jogviszony módosulásakor vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott egyéb esetekben legkésőbb az előző álláshelyen vagy munkakörben töltött utolsó munkanapon,
c) a hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén a fegyelmi határozatban megjelölt napon.
(2) A köztisztviselő feladatkörét a szervezeti egység vezetője által kijelölt köztisztviselőnek adja át. Amennyiben az adott szervezeti egységben nincs olyan köztisztviselő, akinek a feladatkör átadható lenne, azt a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell átadni.
(3) Az átadás-átvételről a Személyügyi Szabályzat 2. melléklete szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, az intézés alatt álló, folyamatban lévő ügyeket, azok elintézésének határidejét, módját. Az átadó az eljárással kapcsolatban írásban megjegyzéseket tehet, aminek lehetőségére őt előzetesen írásban figyelmeztetni kell. Az iratot négy eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy az átadót, az átvevőt, az átadásért felelős szervezeti egység vezetőjét, valamint a GHF-et illeti.
(4) Amennyiben a köztisztviselő átadási kötelezettségének elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni, vagy azt megtagadja, a szervezeti egység vezetője kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadásról a távollévő vagy az átadási kötelezettséget megtagadó köztisztviselőt az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével tájékoztatni kell.
(5) A köztisztviselő köteles a nála lévő, az AJBH tulajdonában álló eszközökkel, valamint az AJBH által rendelkezésére bocsátott jogosultságokkal is elszámolni, és azokat az elszámolást követően a GHF-nek kell leadnia. Az elszámolási kötelezettség köztisztviselő általi nem teljesítése esetén a (4) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandóak.
(6) A közszolgálati jogviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos okiratokat a GHF készíti el.
(7) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetekben az Informatikai Szabályzatnak a távozó felhasználó kiléptetésére vonatkozóan előírt rendelkezései alapján kell eljárni.
(8) A köztisztviselő álláshelyi feladatának átadására vonatkozó részletes szabályokat a Személyügyi Szabályzat, az átvett iratok további kezelésének rendjét pedig az Iratkezelési és Ügyviteli Szabályzat határozza meg.
11. § A Küt. 45. §-ában foglaltaknak megfelelően, ha a köztisztviselő álláshelye azt indokolja, továbbá ha ennek pénzügyi forrása rendelkezésre áll, a felek elhelyezkedési korlátozásban állapodhatnak meg.
3. Együttalkalmazási tilalom, összeférhetetlenség
12. § (1) A kinevezést megelőzően a GHF írásban tájékoztatja a kinevezendő személyt a Küt.-ben meghatározott, a köztisztviselői jogviszonyra vonatkozó együttalkalmazási tilalomra, összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenség) vonatkozó szabályokról, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó kérelmek elbírálásának rendjéről.
(2) A kinevezendő személy nyilatkozik az 1. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével, hogy
a) az összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatást megkapta, megértette és tudomásul vette,
b) vele szemben nem áll fenn a közszolgálati jogviszony létesítésekor összeférhetetlenségi ok,
c) van-e olyan további jogviszonya, amely a kinevezést követően a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével folytatható, vagy amelynek bejelentésére köteles.
(3) A köztisztviselő, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül, köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának ezt írásban bejelenteni.
(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben az érintett bejelenti a jogviszonyt, illetve kérelmezi a munkáltatói jogkör gyakorlójától a jogviszony létesítésének, illetve fenntartásának engedélyezését.
(5) Ha a köztisztviselő olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony fennállásáról nyilatkozik, amelyhez a munkáltatói jogkör gyakorlójának az engedélye szükséges, a nyilatkozatot a GHF haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a jogviszony létesítésének, illetve fenntartásának engedélyezéséről.
(6) A munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye megadásakor feltételként szabhatja meg, hogy a köztisztviselő további jogviszonyának folytatása a munkáltató számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet nem jelent, és a köztisztviselő az így kieső munkaidőt igazolhatóan ledolgozza.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntéséről a GHF legkésőbb a döntésnek a GHF részére történő átadásától számított 5 munkanapon belül írásban értesíti a köztisztviselőt.
(8) A köztisztviselő köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be, vagy az megszűnt.
(9) Olyan jogviszony létesítése esetén, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen be kell jelenteni, a bejelentésnek a munkáltatói jogkör gyakorlója részére történő megküldéséről a GHF gondoskodik. A GHF a dokumentum beérkezésétől számított 5 munkanapon belül tájékoztatja a köztisztviselőt a jogviszony létesítésének tudomásulvételéről.
(10) A (2)–(9) bekezdésben foglalt kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket a GHF az érintett köztisztviselő személyi iratai között helyezi el.
13. § (1) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a köztisztviselőnek a felszólításban előírt határidőn belül a GHF-nek be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot, ilyennek minősül különösen
a) gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági és egyéb tagság megszüntetése esetén az arra irányuló változásbejegyzési kérelem és a benyújtását igazoló elektronikus tértivevény,
b) további jogviszony megszüntetése esetén a jogviszonyt megszüntető okirat.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók, ha a köztisztviselő jogviszonyának fennállása alatt a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyával kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlenséget állapít meg.
14. § (1) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintettek:
a) Főtitkár,
b) Rendészeti Igazgató,
c) Főtitkár-helyettes,
d) főosztályvezető,
e) osztályvezető.
(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos eljárásra az 57. §-t kell alkalmazni.
A MUNKAVÉGZÉS
15. § (1) A munkaidő a Küt.-ben meghatározott általános teljes napi munkaidő és a Főtitkár által külön szabályzatban meghatározott általános munkarend szerint tart.
(2) Az alapvető jogok biztosa (a továbbiakban: Biztos), a Biztoshelyettesek, a Főtitkár mellé beosztott gépkocsivezetők munkaidőkeretét és annak beosztását a Biztos, a Biztoshelyettesek, a Főtitkár határozzák meg.
(3) A gépkocsivezetők munkaidejéről készült munkaidő-nyilvántartást a Biztos, a Biztoshelyettesek és a Főtitkár titkárságain, illetve a GHF-en kell vezetni, és azt a havi létszámjelentéshez kell csatolni.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a személyi körülményekre tekintettel – az érintettel történő megállapodás alapján – engedélyezheti a munkaidő kezdetének és befejezésének időpontjától legfeljebb 60 perccel történő eltérést. A heti 40 órás munkaidőkeretet ilyen esetben is meg kell tartani.
(5) A felek megállapodása alapján heti 40, illetve havi 174 óra munkaidőkeretnél rövidebb időtartamban (részmunkaidőben) foglalkoztatottak munkaidő-beosztására a felek megállapodása irányadó. A részmunkaidőben történő foglalkoztatásra irányuló kezdeményezést a szervezeti egység vezetője jóváhagyásra megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Jóváhagyás esetén a GHF intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések elkészítéséről.
(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a hivatali munkavégzés folyamatos biztosítása mellett megállapodhat a köztisztviselővel, hogy a köztisztviselő az AJBH épületén kívül végezzen munkát, amennyiben a munkavégzéshez szükséges kapcsolat elektronikus úton biztosítható. A köztisztviselő az AJBH épületén kívüli munkavégzés keretében ellátott feladatairól beszámol az érintett szervezeti egység vezetőjének. Az AJBH épületén kívüli munkavégzésre egyebekben az otthoni munkavégzés szabályairól szóló utasítást kell alkalmazni.
16. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban elrendelt rendkívüli munkavégzést elrendelő irat egyik példányát lehetőleg két munkanappal a kitűzött időpont előtt, de legkésőbb a tárgynapon a rendes munkaidő végét megelőzően kell az érintett köztisztviselőnek átadni.
(2) A rendkívüli munkavégzés időtartamáról, illetve az ellenértékeként járó szabadidőről a GHF elkülönített nyilvántartást vezet, amelyen belül meg kell különböztetni a munkanapokon, illetve a munkaszüneti vagy heti pihenőnapon történt rendkívüli munkavégzést.
(3) A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó szabadidő kiadásáról a kiadását elrendelő értesíti a köztisztviselőt, amelyet követő három munkanapon belül a GHF a rendkívüli munkavégzést az (1) bekezdésben foglaltak szerint a nyilvántartásban átvezeti.
(4) Munkaviszony keretében dolgozó munkavállalók esetében – ha a felek megállapodása szerint a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként pótlék helyett, illetve a pihenőnapon történt munkavégzés esetén a pótlék mellett szabadidő jár – a szabadidőt a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 143. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell kiadni.
(5) A rendkívüli munkavégzés megengedett legmagasabb mértékének betartása érdekében a GHF negyedévenként, név szerinti bontásban tájékoztatja az elrendelésére jogosult vezetőket az év folyamán teljesített rendkívüli munkavégzés időtartamáról.
17. § (1) A szabadság nyilvántartása a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott szervezeti egységenként történik. A szabadság igénybevételét – a szervezeti egység vezetőjének hozzájárulásával – a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi, illetve e jogkör gyakorlását átruházhatja a főosztályvezetőkre.
(2) Az AJBH köztisztviselőit megillető évi rendes szabadság mértékét a GHF tartja nyilván, és azt a tárgyév január 31. napjáig írásban közli a Főtitkári Titkársággal és a főosztályvezetőkkel.
(3) A főosztályvezető – a köztisztviselő előzetes meghallgatása után – a tárgyév február végéig szabadságolási tervet készít, amelyet az elkészítését követően haladéktalanul megküld a GHF és a Főtitkári Titkárság részére.
(4) A szabadságengedély eredeti példányát a szabadság-nyilvántartással együtt a tárgyhó 25. napjáig a GHF-hez kell eljuttatni. A tárgyhó 25. napja után engedélyezett szabadságról a GHF-et soron kívül tájékoztatni kell.
(5) A Küt. 63. § (8)–(10) és (12)–(14) bekezdése szerinti pótszabadságra vonatkozó jogosultságot a köztisztviselőnek kell bejelentenie a GHF felé, az ott meghatározott mellékletek egyidejű csatolásával.
(6) A szervezeti egység vezetője az év folyamán a Személyügyi Szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzi, hogy a szabadság igénybevétele megfelelő ütemezéssel a jogszabályban meghatározott határidők lejárta előtt történjen meg, lehetőség szerint tárgyévi szabadság ne kerüljön majd átvitelre szolgálati érdekből a következő évre.
18. § (1) A köztisztviselők a rendes és rendkívüli munkaidőt, a készenlétet, az ügyeletet, a távmunkát, az otthoni munkavégzést, az alap- és pótszabadságot, a betegség miatti keresőképtelenséget, az egyéb távolléteket, valamint a munkaidő-kedvezményeket és ezek időtartamát a Személyügyi Szabályzat 1. mellékletében meghatározott munkaidő-nyilvántartáson (a továbbiakban: munkaidő-nyilvántartás) naprakészen vezetik.
(2) A kitöltött munkaidő-nyilvántartást a főosztályvezetők összegyűjtik, leigazolják, és a hónap utolsó munkanapján átadják a GHF részére.
(3) Az AJBH-ban lehetőség van beléptetőrendszer alkalmazására. Ennek alkalmazása esetén a GHF a munkaidő-nyilvántartások tartalmát összeveti az AJBH beléptetőrendszerének adataival. Ha az összevetés eredményeként a köztisztviselő esetében munkaidőhiány mutatható ki, a GHF a köztisztviselőt és önálló szervezeti egységének vezetőjét tájékoztatja annak tényéről. Ha a munkaidőhiány a havi nyolc órát eléri, az önálló szervezeti egység vezetője felhívja a köztisztviselőt, hogy az évi rendes szabadsága terhére szabadságot vegyen ki.
(4) A munkaidő-nyilvántartásokat a hónap utolsó munkanapján a GHF illetményszámfejtéssel foglalkozó munkatársa a számfejtés alátámasztása érdekében áttekinti. A GHF munkatársa és a köztisztviselő önálló szervezeti egységének vezetője szükség szerint egyeztetnek a köztisztviselő távolmaradásának adatairól.
(5) A munkaidő-nyilvántartásokat az illetményszámfejtési dokumentumok megőrzési idejéig kell megőrizni.
19. § (1) A Főtitkár által kijelölt köztisztviselők minden hónapban jelentést készítenek a köztisztviselő munkából való távolmaradásáról.
(2) A jelentésnek tartalmaznia kell az érintett köztisztviselő nevét és a távollét időtartamát, külön megjelölve, hogy annak indoka
a) rendes szabadság,
b) saját jogú keresőképtelenség (betegszabadság, táppénz),
c) jogszabályban biztosított gyermek jogán járó távollét vagy
d) egyéb körülmény (pl. fizetés nélküli szabadság, igazolatlan távollét).
(3) A jelentést – a köztisztviselő által átadott szükséges igazolások csatolásával – legkésőbb a tárgyhó 25. napjáig a GHF-nek kell megküldeni, melyet a Főtitkár, illetve a főosztályvezetők igazolnak.
20. § (1) A Küt.-ben nem szabályozott esetekben a köztisztviselő a törvényben biztosított rendes szabadság teljes felhasználása után vehet igénybe fizetés nélküli szabadságot.
(2) A fizetés nélküli szabadságot – kérelemre – a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi, aki az engedélyezésről írásban értesíti a kérelmezőt, valamint a GHF-et.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlójának a döntése alapján a GHF elkészíti a szükséges okiratokat.
21. § (1) A tanulmányi szerződéssel rendelkező, illetve tanulmányi szerződés hiányában tanulmányi célú távollét igénybevételére jogosult köztisztviselő köteles a tanulmányai során, az aktuális félév kezdetekor a főosztályvezetőt tájékoztatni a várható távollétek időpontjáról és tartamáról. Ezen tájékoztatás a képzést végző intézmény által kiállított igazolással adható meg.
(2) A tanulmányi szabadság, illetve a tanulmányi célú távollét igénybevétele és engedélyezése a rendes szabadság igénybevételével azonos módon történik.
4. Képzés, továbbképzés, teljesítményértékelés
22. § (1) A köztisztviselő köteles részt venni a jogszabályokban meghatározott képzésen, továbbképzésen vagy átképzésen (a továbbiakban: továbbképzés).
(2) Továbbképzésen való részvételt a Főtitkár is előírhat a köztisztviselő számára.
(3) Az önkéntes továbbképzésben való részvételt a Főtitkár engedélyezheti.
(4) A továbbképzés rendszeressége és tervszerűsége érdekében a Főtitkár által indokoltnak tartott képzési formákról, továbbá a részt vevő személyekről és a képzés várható költségeiről a Főtitkári Titkárság erre kijelölt köztisztviselője minden év március 1. napjáig éves továbbképzési tervet készít. Az éves továbbképzési terv összeállításakor vizsgálni kell a rendelkezésre álló pénzügyi forrást. Az éves tervet a Főtitkár a tárgyév március 30. napjáig hagyja jóvá a GHF vezetőjének pénzügyi ellenjegyzésével.
(5) A továbbképzésben való részvétellel kapcsolatos intézkedéseket a Főtitkári Titkárság teszi meg, és vezeti a képzésben részesülő köztisztviselőkről, valamint a felmerült költségekről a nyilvántartást.
23. § (1) Az AJBH az alaptevékenységével szorosan összefüggő, illetve az álláshely betöltéséhez szükséges továbbképzés céljából tanulmányi szerződés keretében, egyedi mérlegelés alapján
a) megtérítheti első diploma esetében a szakmai oktatás tandíjának 100%-át, másoddiploma megszerzésének, posztgraduális szakirányú képzés elvégzésének, szervezett nyelvoktatás díjának 50%-át,
b) átvállalhatja a jogi szakvizsga és a szakjogászképzés részvételi díját vagy annak egy részét,
c) szakmai oktatásban történő részvétel esetén kitűnő, jeles eredménnyel befejezett vizsga és szakdolgozat után a tandíj további 20%-át megtérítheti a vizsgaeredményt igazoló leckekönyv, oklevél alapján,
d) a Küt. 48. § (12) bekezdése szerinti munkavégzés alóli kötelező mentesítésen túl biztosíthatja a tanulmányokhoz szükséges szabadidőt, munkaidő-kedvezményt,
e) jogi szakvizsga letételéhez legfeljebb 45 munkanap szabadidőt engedélyezhet, melyet legfeljebb három részletben, a vizsgakötelezettségeknek megfelelő időpontban lehet igénybe venni.
(2) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni, hogy a munkáltató az (1) bekezdésben foglaltak közül melyiket milyen mértékben biztosítja. Egy személlyel egyidejűleg legfeljebb két tanulmányi szerződés köthető; ebben az esetben a két szerződésben biztosított juttatások, illetve kedvezmények mértéke összeadódik.
(3) Nyelvtanulás támogatása céljából kötött tanulmányi szerződésben három éven belül legalább középfokú nyelvvizsga letételét kell előírni, illetve vállalni. További nyelvvizsga, illetve a már megszerzett nyelvtudás szintjének emelése céljából támogatás nem adható.
(4) A tanulmányi szerződés alapján a köztisztviselő a tanulmányai befejezésétől számítva annyi ideig köteles a közszolgálati jogviszonyát az AJBH-nál fenntartani, amennyi ideig a munkáltató által támogatott képzése tart. Jogi szakvizsga letétele esetén egy évig kell a közszolgálati jogviszonyt fenntartania. Amennyiben a kötelezettségvállalással érintett időtartam letelte előtt újabb tanulmányi szerződés kötésére kerül sor, az AJBH-nál a közszolgálati jogviszonyban letöltendő idő annyival meghosszabbodik, amennyi időt a korábbi szerződés tartalmaz.
(5) A kapott pénzbeli támogatást, illetve a biztosított tanulmányi munkaidő-kedvezményt – távolléti díjjal elszámolva – egy összegben vissza kell téríteni, ha
a) a köztisztviselő a tanulmányait a tanulmányi szerződésben kikötött idő alatt nem fejezi be, nyelvvizsga vagy jogi szakvizsga megszerzésére kötött szerződés esetén a vizsgát eredményesen nem teszi le,
b) az AJBH-nál fennálló közszolgálati jogviszonyát a tanulmányi szerződés időtartama alatt áthelyezéssel, közös megegyezéssel vagy lemondással megszünteti,
c) a közszolgálati jogviszonyának megszüntetésére jogerős hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel kerül sor, vagy közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva a köztisztviselő magatartása (cselekménye vagy mulasztása) miatt szűnik meg.
(6) A támogatást egy összegben kell visszafizetni. Ennek esedékessége az (5) bekezdés a) pontjában írt esetekben a tanulmányi, illetve vizsgakötelezettség szerződésben előírt határidejét követő 15 nap, a b)–c) pontokban írt esetekben a közszolgálati jogviszony megszüntetésének (megszűnésének) napja.
(7) A megtérítés alól a köztisztviselő mentesíthető, ha igazolja, hogy a tartozást az új munkáltatója átvállalja. A szerződésben kikötött időtartam részbeni letöltése esetén a megtérítési kötelezettség időarányosan áll fenn.
(8) Abban az esetben, ha a köztisztviselőnek évet kell halasztania, az indokok megjelölésével a munkáltatói jogkör gyakorlójától kérheti a tanulmányi szerződés módosítását (a szerződésben a képzettség megszerzéséhez előírt időtartam módosítását). A tanulmányi szerződés ilyen módosításához a munkáltatói jogkör gyakorlója indokolt esetben – ha az évhalasztásra betegség, munkahelyi kötelezettség vagy külföldi tartózkodás vagy egyéb más ok miatt került sor – járulhat hozzá abban az esetben, ha a tanulmányok módosított határidőre történő befejezése biztosítottnak látszik.
(9) A megismételt félévre az AJBH költségtérítést nem fizet, illetve a megismételt vizsgákra tanulmányi szabadság nem jár.
24. § A köztisztviselő Küt. szerinti teljesítményértékelése és minősítése elektronikus formában történik. A teljesítményértékelés során a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló kormányrendelet rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni.
A KÖZTISZTVISELŐK DÍJAZÁSA
5. Illetmény
25. § Az illetmény kifizetése a köztisztviselő által választott pénzintézetnél nyitott bankszámlára történő átutalással, utólag, bankszámla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján vagy postai úton történik. Az illetmény kifizetésének napja a tárgyhót követő hónap 5. napja. Amennyiben az illetmény kifizetésének napja pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, az illetmény kifizetése legkésőbb a megelőző munkanapon történik.
6. Az egyes álláshelyek betöltésének szakmai feltételei
26. § (1) Tanácsos, valamint vezető-tanácsos besorolási kategóriájú álláshely olyan személlyel tölthető be, aki legalább érettségi végzettséggel rendelkezik.
(2) Főtanácsos, vezető-főtanácsos, valamint szakmai vezetői besorolási kategóriájú álláshely olyan személlyel tölthető be, aki felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.
(3) Ha az álláshelyen ellátandó feladatok jogi feladatkörbe tartoznak, az álláshely kizárólag olyan személlyel tölthető be, aki okleveles jogász szakképzettséggel rendelkezik.
AZ ILLETMÉNYEN KÍVÜLI JUTTATÁSOK
27. § (1) Az AJBH
a) anyagi juttatással járó érdemelismeréseket,
b) céljuttatást,
c) lakhatási jellegű támogatásokat,
d) tanulmányi jellegű támogatásokat,
e) gyermeknevelési és családalapítási támogatásokat,
f) szociális jellegű támogatásokat,
g) egyéb támogatásokat
biztosíthat a rendelkezésre álló pénzügyi források figyelembevételével.
(2) Az e Fejezet szerinti juttatások kifizetéséről a GHF gondoskodik. Ennek érdekében a GHF ellátja az ezzel összefüggő előkészítő, véleményező, nyilvántartó, pénzügyi és adminisztrációs feladatokat, valamint gyakorolja a más vezetők hatáskörébe nem utalt döntési jogköröket.
(3) A (2) bekezdésben foglalt feladatok végrehajtása céljából a GHF gondoskodik az egyes juttatások igényléséhez, elszámolásához szükséges adatlapok, nyomtatványok elkészítéséről, az érintettek rendelkezésére bocsátásáról, az ezekkel kapcsolatos hirdetmények közzétételéről.
7. Érdemelismerések
28. § (1) Érdemelismerés
a) az írásbeli dicséret,
b) a teljesítményelismerés,
c) a motivációs elismerés,
d) az álláshelyi elismerés,
e) a szolgálati elismerés.
(2) A GHF vezetője minden költségvetési évben megvizsgálja, hogy az adott évben mekkora összeg fordítható az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti érdemelismerésekre. Ezek az érdemelismerések e keretösszeg erejéig engedélyezhetők.
(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt érdemelismerések adományozására a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján a GHF elkészíti az adományozási okiratot, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése értelmében az érdemelismerésre javaslatot tevő szervezeti egység vezetője ad át a köztisztviselőnek.
(4) A szervezeti egység vezetője javaslatot tehet a munkáltatói jogkör gyakorlójának az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt érdemelismerések adományozására. A javaslat indokolásában be kell mutatni a köztisztviselő által elért kiemelkedő szakmai eredményeket, kimagasló szakmai teljesítményét, magas színvonalú munkáját, speciális képességeit, ismereteit.
(5) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában foglalt érdemelismerésekre a köztisztviselő a Küt. 79. §-a és 80. §-a alapján jogosult. A jogosultakról a GHF nyilvántartást vezet, és az elismerés megállapítására vonatkozó okiratot a kifizetés esedékessége előtt 30 nappal elkészíti.
8. Céljuttatás
29. § A munkáltatói jogkör gyakorlója az általa meghatározott célfeladatra a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében céljuttatást állapíthat meg.
9. Cafetéria-juttatások
30. § (1) Az AJBH-ban cafetéria-juttatásra jogosult
a) az AJBH köztisztviselője,
b) az, aki törvény szerinti állami vezetői juttatásban részesül, ha esetében jogszabály eltérően nem rendelkezik.
(2) Az AJBH cafetéria-juttatásain a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) 71. § (1) bekezdésében meghatározott béren kívüli juttatásokat kell érteni.
(3) Az AJBH-ban a cafetéria-rendszeren belül Széchenyi Pihenő Kártya keretében a köztisztviselők az alábbi alszámlák közül választhatnak:
a) szálláshely alszámla, amelynek keretében kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra használható fel a kártya;
b) vendéglátás alszámla, amelynek keretében melegkonyhás vendéglátóhelyeken kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra használható fel a kártya;
c) szabadidő alszámla, amelynek keretében a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra használható fel a kártya.
(4) A köztisztviselő írásban vagy elektronikus úton, a GHF által a jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel meghatározott határidőn belül, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik a GHF felé arról, hogy a cafetéria-rendszeren belül a Széchenyi Pihenő Kártya keretében milyen juttatásokra tart igényt.
(5) A cafetéria-keret kizárólag az adott tárgyévben folyósítható.
(6) A köztisztviselőt megillető éves keretösszeg az AJBH-val jogviszonyban töltött idővel (naptári nap) arányosan kerül megállapításra:
a) a határozott időre foglalkoztatott esetén, illetve
b) azon köztisztviselők esetén, akiknek az AJBH-val fennálló jogviszonya, illetve jogosultsága év közben keletkezik vagy szűnik meg.
(7) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén a Küt. 82. § (2) bekezdése alapján magasabb összegű cafetéria-juttatást a munkáltatói jogkör gyakorlója – a GHF vezetőjének ellenjegyzésével – állapíthat meg a 10 év alatti gyermeket nevelő cafetéria-juttatásra jogosultaknak. A magasabb összegű cafetéria-juttatás gyermekenként évente legfeljebb a GHF vezetője által javasolt összegben állapítható meg.
(8) A juttatások igénybevételének részletes szabályairól, az igénybevétel feltételeiről, az egyes juttatások mértékéről a GHF évente előzetesen tájékoztatja a köztisztviselőket.
31. § (1) Aki év közben az AJBH-val közszolgálati jogviszonyt, munkaviszonyt létesít, valamint a tartós távollétről visszatérő köztisztviselő belépését, illetve visszatérését követő 15 napon belül köteles nyilatkozni a számára a GHF által időarányosan meghatározott juttatási keretösszeg felhasználási jogcímeiről, a juttatási elemek kiválasztásáról. A választás hatálya ebben az esetben a jogviszony létesítésétől, illetve a visszatérés kezdő napjától az év végéig terjed.
(2) A cafetéria-rendszerbe tartozó juttatásokra vonatkozó választás hatálya a naptári évre, illetve a jogviszony vagy jogosultság évközi megszűnéséig szól, annak módosítására év közben nincs lehetőség.
(3) Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafetéria-összeggel az utolsó munkában töltött napon elszámolni az alábbiak szerint:
a) ha a köztisztviselő a tárgyévben a juttatási keret jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított felhasználható mértékénél többet vett igénybe, úgy a különbözetet köteles visszafizetni, illetve az az illetményéből (munkabéréből) levonásra kerül, valamint ha a juttatás természete lehetővé teszi, azt vissza kell adni;
b) ha a köztisztviselő a juttatási keret felhasználható mértékénél kevesebbet vett igénybe, úgy részére a különbözetet az időarányosan felhasználható keret terhére, a választott cafetéria-juttatásnak megfelelően ki kell adni;
c) nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a köztisztviselő halála miatt szűnik meg.
(4) A Küt. 82. § (4) bekezdésére figyelemmel nem jogosult cafetéria-juttatásra a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti külképviselet által foglalkoztatott köztisztviselő és külképviselet által foglalkoztatott házastárs, a Küt. 35. §-a szerinti nemzeti szakértői tevékenységet ellátó személy, továbbá a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amely alatt illetményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetében a köztisztviselőt a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek időtartamát – a jogosultság szempontjából – nem lehet összeszámítani.
10. Lakhatási jellegű támogatások
32. § A munkáltatói jogkör gyakorlója a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében lakáscélú támogatást nyújthat az AJBH köztisztviselői részére. Ennek feltételeit külön főtitkári utasítás állapítja meg.
33. § (1) Albérleti hozzájárulásban részesíthető az AJBH azon köztisztviselője, aki nem rendelkezik Budapesten állandó bejelentett lakcímmel, illetve saját tulajdonú lakással, és illetménye (munkabére) nem haladja meg a költségvetési törvényben meghatározott köztisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) 6,5-szeresét.
(2) Az albérleti hozzájárulásról évente benyújtott írásbeli kérelem alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a GHF vezetőjének pénzügyi ellenjegyzésével dönt. A kérelemnek tartalmaznia kell az igénylő nyilatkozatát az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról és a lakásbérleti díj összegéről.
(3) Az albérleti hozzájárulásban részesülő személy köteles haladéktalanul, de legkésőbb a következő havi kifizetés esedékességéig bejelenteni a GHF vezetőjének, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek már nem állnak fenn, továbbá ha a (2) bekezdésben említett adatok megváltoztak. Ennek elmulasztása esetén a jogosulatlanul felvett összeget vissza kell fizetni.
(4) Az albérleti hozzájárulás összege az igénylő havi illetményétől függően
a) az illetményalap 5,5-szeresét meg nem haladó illetmény esetén az illetményalap 100%-a,
b) az illetményalap 5,5-szeresénél magasabb, de 6,5-szeresét meg nem haladó illetmény esetén az illetményalap 50%-a, de egyik esetben sem lehet magasabb a tényleges lakásbérleti díj havi összegénél.
(5) Az albérleti hozzájárulás összege töredék hónap (hó közben keletkező vagy megszűnő jogosultság) esetén időarányosan, a kerekítés általános szabályait figyelembe véve 100 forintra kerekítve jár.
11. Tanulmányi jellegű támogatások
34. § (1) Tanulmányi jellegű támogatás tanulmányi szerződés keretében nyújtható.
(2) A tanulmányi támogatások feltételeire, igénybevételére a IV. Fejezet rendelkezései az irányadók.
12. Gyermeknevelési és családalapítási támogatások
35. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója kérelem alapján, az AJBH költségvetésében rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében, gyermeknevelési támogatást nyújthat az AJBH azon köztisztviselőjének, aki a kérelem benyújtásakor közszolgálati jogviszonyban áll, a gyermeknek szülője (ideértve a vér szerinti, az örökbefogadó és nevelőszülőt), gyámja vagy a szülőnek, gyámnak közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa, és a gyermeket saját háztartásában neveli.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében vissza nem térítendő családalapítási támogatást nyújthat az AJBH azon köztisztviselőjének, akinek gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe.
13. Szociális jellegű támogatások
36. § (1) Az AJBH köztisztviselői eseti jelleggel a következő szociális támogatásokban részesülhetnek:
a) szociális segély,
b) temetési segély.
(2) A szociális és a temetési segély összegéről és feltételeiről – ha az AJBH költségvetésében erre pénzügyi forrás rendelkezésre áll – a munkáltatói jogkör gyakorlója kérelem alapján, mérlegelési jogkörben dönt.
14. Egyéb támogatások
37. § (1) Az AJBH köztisztviselői által igénybe vehető egyéb támogatások:
a) a munkába járáshoz kapcsolódó útiköltség megtérítése,
b) illetményelőleg,
c) egyéb juttatásként
ca) ruházati hozzájárulás,
cb) utalvány,
cc) az AJBH hivatali rendezvényein adott ajándék,
cd) csekély összegű ajándék,
d) a nyugállományú köztisztviselők részére megállapítható támogatások.
(2) A támogatások mértékét – kivéve, ha azt jogszabály állapítja meg – évente felül kell vizsgálni.
(3) A támogatások részletes szabályairól, az igénybevétel feltételeiről, az egyes juttatások mértékére vonatkozóan a GHF vezetője tesz javaslatot a költségvetési forrás függvényében jóváhagyás céljából a Főtitkár részére.
(4) A (3) bekezdésben foglalt főtitkári jóváhagyást követően a GHF tájékoztatja a köztisztviselőket.
38. § A más helységből munkába járókat megillető útiköltség megtérítése a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.
39. § (1) A GHF vezetője – kérelemre – illetményelőleg kifizetését engedélyezheti, amelynek összege nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér ötszörösét, és csak kivételes esetben haladhatja meg a kérelmező egyhavi illetményének mértékét.
(2) Előlegben a kérelmező évente egyszer részesíthető, amelyet legfeljebb hat hónap alatt vissza kell fizetni. Ettől eltérni csak a GHF vezetőjének engedélye alapján, az Szja. törvény alapján lehet.
(3) Az illetményelőleg egyösszegű vagy részletekben történő visszafizetésére a felek megállapodása irányadó. A közszolgálati, illetve munkaviszony megszűnésekor a visszafizetés egy összegben esedékessé válik.
40. § (1) Az AJBH köztisztviselői részére – az AJBH költségvetési forrásainak rendelkezésre állása függvényében – a kulturált munkahelyi megjelenés céljából ruházati hozzájárulás adható.
(2) A ruházati hozzájárulás biztosításának (ideértve annak mértékét és gyakoriságát is), valamint felhasználásának feltételeit a GHF vezetőjével történő előzetes egyeztetést követően adott költségvetési évenként a Főtitkár határozza meg. A hozzájárulásról a GHF tárgyévente külön tájékoztatót készít, amely tartalmazza az egy főre jutó hozzájárulás összegét.
(3) A ruházati hozzájárulás összege a köztisztviselő által az adott évben az AJBH-val jogviszonyban töltött idővel (naptári nap) arányosan kerül megállapításra
a) a határozott időre foglalkoztatott köztisztviselők esetében;
b) azon személyek esetében, akiknek a jogviszonya év közben keletkezik;
c) a tartós távollétről visszatérő köztisztviselők esetében.
(4) A tartós távollétről visszatérő köztisztviselők esetében a jogosultság számításának kezdete a visszatérés napja.
(5) A ruházati hozzájárulást a Főtitkár által meghatározott tárgyhóban kell a köztisztviselő részére kifizetni. Ezt követően a tárgyévben ruházati hozzájárulás kifizetésére időarányosan sem kerülhet sor.
(6) Nem jogosult ruházati hozzájárulásra a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti külképviselet által foglalkoztatott köztisztviselő és külképviselet által foglalkoztatott házastárs, a Küt. 35. §-a szerinti nemzeti szakértői tevékenységet ellátó személy, továbbá a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amely alatt illetményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetében a köztisztviselőt a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek időtartamát – a jogosultság szempontjából – nem lehet összeszámítani.
41. § (1) Az AJBH köztisztviselői utalványban részesíthetőek.
(2) Az utalvány összegének mértékét, rendszerességét és kiadásának időpontját a GHF vezetőjével történő előzetes egyeztetést követően a Főtitkár határozza meg.
(3) A Főtitkár által alkalmanként meghatározott utalvány összege a köztisztviselő által az adott évben az AJBH-val jogviszonyban töltött idővel (naptári nap) arányosan kerül megállapításra
a) a határozott időre foglalkoztatott köztisztviselők esetében;
b) azon személyek esetében, akiknek a jogviszonya év közben keletkezik;
c) a tartós távollétről visszatérő köztisztviselők esetében.
(4) A tartós távollétről visszatérő köztisztviselők esetében a jogosultság számításának kezdete a visszatérés napja.
(5) Nem jogosult utalványra a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti külképviselet által foglalkoztatott köztisztviselő és külképviselet által foglalkoztatott házastárs, a Küt. 35. §-a szerinti nemzeti szakértői tevékenységet ellátó személy, továbbá a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amely alatt illetményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetében a köztisztviselőt a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek időtartamát – a jogosultság szempontjából – nem lehet összeszámítani.
42. § (1) Az AJBH az Szja. törvény 70. § (6) bekezdés a) pontja értelmében a GHF vezetőjével történő előzetes egyeztetést követően a Főtitkár döntése alapján a december 6-ai ünnep (a továbbiakban: „Mikulás”) alkalmából ajándékban részesítheti az AJBH-nál foglalkoztatott köztisztviselők gyermekeit.
(2) A „Mikulás” alkalmából adott ajándék az Szja. törvény 70. § (6) bekezdés a) pontja alapján csekély értékű ajándéknak minősül.
(3) A „Mikulás” alkalmából adott ajándék összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 10%-át.
(4) A „Mikulás” alkalmából adott ajándékra a köztisztviselők 12. életévüket – a naptári év végéig – még be nem töltött gyermekei jogosultak.
43. § (1) Az AJBH-ból nyugállományba került köztisztviselők (a továbbiakban: nyugdíjasok) részére kérelemre, egyéni elbírálás alapján pénzbeli vagy természetbeni juttatásként nyújtható
a) eseti szociális segély,
b) jövedelemkiegészítés,
c) temetési segély,
d) kedvezményes üdültetés,
e) egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem – valamint a GHF vezetőjének javaslata – alapján a Főtitkár dönt a támogatásban részesítendők személyéről, valamint a támogatások összegéről, azzal, hogy a támogatás mértéke nem lehet több, mint az illetményalap háromszorosa.
(3) A beérkezett kérelmeket a GHF vezetője évente egyszer – a soron kívül benyújtott sürgős kérelem esetén 5 munkanapon belül – a javaslatával együtt a Főtitkár elé terjeszti.
(4) A GHF vezetője gondoskodik a döntések végrehajtásáról.
44. § (1) A Biztos és a Főtitkár az elhunyt köztisztviselőt – az elhunyt végakaratára és a hozzátartozók kegyeleti jogaira figyelemmel – az AJBH saját halottjává nyilváníthatja, ha a közszolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya az AJBH-nál legalább 5 éve fennállt.
(2) Nyugalmazott köztisztviselő akkor nyilvánítható az AJBH saját halottjává, ha közszolgálati jogviszonyát vagy munkaviszonyát nem bírói ítélet vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg.
(3) Az AJBH a saját halottjává nyilvánított köztisztviselő – az AJBH nevére kiállított számlával igazolt – eltemetésének költségeit legfeljebb az illetményalap nyolcszorosáig vállalja át.
(4) A kegyeleti eljárással kapcsolatos költségeket a GHF kizárólag eredeti számlák alapján számolja el.
15. Kitüntetések
45. § (1) A Biztos az AJBH köztisztviselőit közszolgálati feladatuk kiemelkedő teljesítésért, illetve feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzéséért Magyarország miniszterelnökéhez kitüntetésre terjesztheti fel.
(2) Az AJBH köztisztviselői részére adható egyéb elismerő oklevelekről, kitüntetésekről és díjakról külön szabályzat rendelkezik.
FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG, HIVATÁSETIKAI ALAPELVEK, LELTÁROZÁSI REND
46. § (1) Az AJBH köztisztviselői az Alaptörvény és az Ajbtv. által meghatározottaknak megfelelően, a Biztos és Biztoshelyettesek és a Rendészeti Igazgató által ellátott feladatok célkitűzéseivel összhangban, az alapvető jogok érvényesülésének elősegítése melletti elkötelezettséggel látják el feladataikat.
(2) A köztisztviselő köteles feladatait a köztisztviselői hivatás etikai alapelveinek – különösen a hűség és elkötelezettség, a nemzeti érdekek előnyben részesítése, az igazságos és méltányos jogszolgáltatás, a méltóság és tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat és szakszerűség, az együttműködés, az intézkedések megtételére irányuló arányosság és a védelem elvének – megfelelően ellátni. Az előbbi hivatásetikai alapelveken túlmenően a vezetők kötelesek a rájuk irányadó további etikai alapelvek – különösen a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség elve – figyelembevételével eljárni.
(3) A Küt. szerinti hivatásetikai alapelvek részletes tartalmára, továbbá az alapelvek megsértése esetén lefolytatandó eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a Főtitkár külön utasításban állapítja meg.
47. § (1) A fegyelmi és kártérítési felelősség elbírálása a Küt. szerint történik.
(2) Az AJBH eszközeinek leltározására vonatkozó részletes előírásokat külön szabályzat tartalmazza.
A KÖZSZOLGÁLATI ADATVÉDELEM SZABÁLYAI
48. § A munkáltató tájékoztatja az 1. § (5) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt személyeket (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: munkatárs) az AJBH által e Fejezet alapján végzett adatkezelésről.
49. § (1) Személyi irat minden olyan irat, amely a jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, továbbá azt követően keletkezik, és a munkatárs személyével összefüggő adatot, megállapítást tartalmaz.
(2) Személyi anyag a munkatárs jogviszonyával kapcsolatos iratok közül a munkatárs öt évnél nem régebbi fényképe, a közszolgálati alapnyilvántartás adatlapja, a munkatárs önéletrajza, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány, az esküokmány, a kinevezés és annak módosítása, a vezetői kinevezés, a címadományozás, a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint az áthelyezésről rendelkező iratok, a teljesítményértékelés, a minősítés, a jogviszonyt megszüntető irat, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat és a közszolgálati igazolás másolata. Ezeket az iratokat együttesen kell tárolni, de a munkatársak személyi iratai közül elkülönítve kezeli a GHF.
(3) Közszolgálati alapnyilvántartás a jogviszonnyal összefüggésben keletkezett és az azzal kapcsolatban álló személyes adatok számítógépes feldolgozása a „Közszolgálati alapnyilvántartás adatköre” (a továbbiakban: Adatlap) adattartalmának megfelelően.
50. § (1) Az e Fejezet szerinti adatkezelés a GHF feladata.
(2) Az adatkezelést (papíralapú és számítógépes adatkezelést) a GHF ezzel a feladattal megbízott humánpolitikai ügyintézője végzi.
51. § A pályázati felhíváson kívül benyújtott önéletrajzokat, motivációs leveleket az AJBH a közszolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – közszolgálati jogviszony létesítése és fennállása esetén – a közszolgálati jogviszony megszűnéséig, megszüntetéséig kezeli. Ezt követően a beküldött pályázatok megsemmisítésre kerülnek, kivéve, ha a pályázat eredményes, valamint ha a pályázó a pályázati anyag részére történő visszaküldését kérte.
52. § (1) A személyi iratokba csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja
a) közokirat,
b) a munkatárs írásbeli nyilatkozata,
c) a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,
d) bíróság vagy valamely hatóság döntése, vagy
e) jogszabályi rendelkezés.
(2) A személyi iratokba, a közszolgálati alapnyilvántartásba az eljárásában indokolt mértékig a Küt. 89. § (8) bekezdésében megjelölt jogosult tekinthet be, illetve vehet át adatokat abból.
(3) A Betekintési lapon meg kell jelölni a betekintést kérőt, a betekintés időpontját, annak jogcímét és célját, valamint a betekintő aláírását.
(4) Az érintett a saját személyi irataiba, a személyes adatait tartalmazó valamennyi nyilvántartásba korlátozás nélkül betekinthet, az iratokról másolatot kérhet, és kérheti adatai helyesbítését, kijavítását, amennyiben azok – igazolhatóan – tévesek.
(5) A munkatársnak az adatai helyesbítését és kijavítását a GHF vezetőjétől írásban kell kérnie.
(6) A közokirat vagy a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata alapján lehet kérni.
53. § A személyes adatok felhasználására és a közérdekű adatok nyilvánosságára az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései az irányadók.
54. § A Küt. 90. §-ában megállapított rendben a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter részére az AJBH-ban foglalkoztatott munkatársak adatainak elemzése céljából adatot kell szolgáltatni.
55. § (1) A munkatárs köteles a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartható adataiban bekövetkező változásokat – az alapul szolgáló okiratok eredeti példányát bemutatva és másolatban csatolva – soron kívül bejelenteni a GHF-nek.
(2) Az Adatlap kinyomtatott példányán az érintett aláírásával igazolja, hogy az Adatlapon szereplő adatok a valóságnak megfelelnek. Az aláírt Adatlapot a személyi anyag részeként kell kezelni.
56. § (1) A jogviszonnyal összefüggő adatok védelméért ellenőrzési jogkörében felelős a Főtitkár és a GHF vezetője, az érintett munkatárs munkáltatói jogkörének gyakorlója, a betekintésre jogosultak és a humánpolitikai ügyintéző.
(2) A minősítést, illetve a teljesítményértékelést végző vezető köteles gondoskodni arról, hogy a minősítés, illetve a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez, illetve teljesítményértékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg. Amennyiben harmadik személy részt vett a minősítés folyamatában, ezt a minősítőlapon – a résztvevő aláírásával – jelezni kell.
(3) A GHF vezetője
a) gondoskodik a közszolgálati alapnyilvántartás megbízható, naprakész vezetéséről;
b) köteles intézkedni arról, hogy közokirat vagy a munkatárs írásbeli nyilatkozata; a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése; bíróság vagy más hatóság döntése; jogszabályi rendelkezés alapján keletkezett adatot vagy megállapítást a megfelelő személyi, illetve személyzeti iratra az adat keletkezésétől, illetve változásától számított – legkésőbb három munkanapon belül – rávezessék;
c) köteles intézkedni arról, hogy a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntése alapján történt kezdeményezés és igazolás alapján – legkésőbb három munkanapon belül – átvezessék;
d) kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az adathelyesbítés, illetve -kijavítás engedélyezését, ha a munkatárs közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adata alapján egyéb, nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján haladéktalanul köteles eljárni;
e) biztosítja a betekintési jog gyakorlásának feltételeit;
f) gondoskodik a személyes adatok biztonságáról, az adatvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükséges szervezési, technikai intézkedések és eljárási módok alkalmazásáról, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozatal, törlés, sérülés, megsemmisítés megakadályozásáról.
(4) A humánpolitikai ügyintéző köteles
a) gondoskodni arról, hogy a jogviszonnyal összefüggő adatkezelés megfeleljen a közokirat vagy a munkatárs írásbeli nyilatkozata; a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése; bíróság vagy más hatóság döntése vagy a jogszabályi rendelkezés tartalmának;
b) gondoskodni arról, hogy a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely közokiraton vagy a munkatárs írásbeli nyilatkozatán; a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezésén; bíróság vagy más hatóság döntésén vagy jogszabályi rendelkezésen alapul;
c) a jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését kezdeményezni a GHF vezetőjénél, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg.
(5) A munkatárs felelős azért, hogy az általa átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és időszerűek legyenek.
57. § (1) A köztisztviselői és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok (a továbbiakban: vagyonnyilatkozatok) kezeléséért, átvételéért és őrzéséért a GHF vezetője és a humánpolitikai ügyintéző felelős.
(2) A lezárt borítékba helyezett vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell külön-külön iratgyűjtőben elhelyezni, és az adott vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban minden utóbb keletkezett iratot – keletkezésük sorrendjében – ebben az iratgyűjtőben kell őrizni.
(3) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) által meghatározott vagyongyarapodási vizsgálat során lehet felbontani. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését a munkáltatói jogkör gyakorlója ellenőrzi, de annak tartalmát csak vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése esetén ismerheti meg.
(4) A vagyonnyilatkozatok, illetve az azokkal kapcsolatos iratok iratgyűjtőben való elhelyezéséről a GHF vagyonnyilatkozatok kezelésére, átvételére, őrzésére feljogosított köztisztviselője gondoskodik.
(5) A vagyonnyilatkozat megtételére egyebekben a Vnytv. rendelkezései az irányadók.
(6) A vagyonnyilatkozatokat 2 példányban kell elkészíteni, külön-külön borítékba kell helyezni. A nyilatkozó és az őrzésért felelős személy a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Ezzel egyidejűleg az őrzésért felelős személy „Átvételi elismervény”-ben igazolja, hogy a nyilatkozótól a köztisztviselői és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot átvette.
(7) A vagyonnyilatkozatok kezeléséért és őrzéséért felelős személy – saját hatáskörében – a nyilatkozatokat egyedi, 6 karakterű nyilvántartási azonosítóval látja el.
58. § (1) A közszolgálati alapnyilvántartást tartalmazó számítógépet a GHF által használt irodahelyiségben kell elhelyezni, és gondoskodni kell arról, hogy a számítógép nyitott helyiségben őrizetlenül ne maradjon.
(2) Abban a helyiségben, ahol a számítógépes adatkezelés folyik, az azzal megbízott személyen kívül más személy csak hivatalos ügyintézés végett az ügyintézővel együtt tartózkodhat.
59. § (1) Annak megelőzésére, hogy az adatkezelésre használt számítástechnikai rendszerhez illetéktelenek hozzáférjenek, az adatokat megismerjék vagy bármilyen módon megváltoztassák, jelszót kell használni.
(2) Adatok továbbítása csak adat átadásáról szóló dokumentáció egyidejű kiállításával történhet.
(3) Az adatbevitel során ellenőrizni kell a bevitt adatok helyességét, és gondoskodni kell az adatállomány naponkénti biztonsági mentéséről.
60. § (1) A személyes adatok kezelésére szolgáló számítástechnikai eszközök karbantartása, javítása csak az adatok kezelésével megbízott, a számítógép használatára feljogosított személy jelenlétében történhet.
(2) A feldolgozás során nyomtatással keletkezett, hibás vagy feleslegessé vált listákat, táblázatokat iratmegsemmisítővel kell hozzáférhetetlenné tenni illetéktelenek számára.
61. § (1) A közszolgálati alapnyilvántartás számítógépes információs rendszeréből adatot szolgáltatni csak az adatok megismerésére jogosultaknak, betekintési joggal rendelkezőknek lehet.
(2) A munkatársra vonatkozó adatok a munkatárs hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célra átadhatók.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
62. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2020. május 1-jén lép hatályba.
(2) A 64. § (2) bekezdése 2020. július 1-jén lép hatályba.
63. § (1) A 26. § (3) bekezdését a 2020. április 30. napján az AJBH-val közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre nem kell alkalmazni.
(2) A hatályos jogszabályok jelen szabályzaton történő átvezetésének kezdeményezéséért a GHF vezetője a felelős.
(3) A 2020. április 30. napján folyamatban lévő próbaidő a jogviszony létesítésekor kikötött időtartamban áll fenn.
(4) A 2020. április 30. napján fennálló tanulmányi szerződést, munkáltatói kölcsön szerződést, lakhatási jellegű támogatást és szociális jellegű támogatást e Szabályzat hatálybalépése nem érinti.
(5) Az a köztisztviselő, aki 2020. május 1-jét megelőzően a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szerinti címadományozásban részesült, vagy 2020. április 30. napján szakmai főtanácsadói vagy szakmai tanácsadói munkakört tölt be, 2020. május 1-jétől e cím használatára nem jogosult.
(6) A 2020. május 1. napján fennálló, be nem jelentett, a Küt. alapján engedély-, illetve bejelentéskötelessé váló gyakorolható tevékenység, valamint közérdekű önkéntes tevékenység esetében az engedély iránti kérelmet, illetve a bejelentést 2020. június 30-ig kell a köztisztviselőnek előterjesztenie, illetve megtennie.
64. § (1)3
(2)4
1. melléklet az 1/2020. (IV. 30.) AJBH utasításhoz
az összeférhetetlenségi okokról és helyzetekről
Név:
Születési hely és idő:
Kijelentem, hogy a Küt.-ben meghatározott, az összeférhetetlenségi okokra és helyzetekre, az összeférhetetlenséggel összefüggő egyéb rendelkezésekre vonatkozó tájékoztatást tudomásul veszem, és az alábbiak szerint nyilatkozom:
1. Kijelentem, hogy a Küt. szerinti összeférhetetlenségi ok velem szemben nem áll fenn.
2. Kijelentem, hogy velem szemben az összeférhetetlenségi ok a következő:
– munkavégzéssel járó egyéb és további jogviszonyom áll fenn.
E jogviszonyom jellege:
A jogviszony kezdete és időtartama:
A munkahely (megbízó) neve:
A tevékenység (munkakör) pontos megnevezése:
A munkavégzés ideje a közszolgálati jogviszonyom munkaidejét érinti: igen/nem
Csatolom e jogviszonyom létesítésére vonatkozó (munka-, megbízási, vállalkozási stb.) szerződés/okirat másolatát, és egyúttal a munkáltatói jogkör gyakorlójától kérem a jogviszonyom folytatásának engedélyezését.
3. Tudomásul veszem, hogy a közszolgálati jogviszonyom fennállása alatt – tudományos, oktatói, művészi, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alatt álló szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthetek.
4. Tudomásul veszem, hogy vezetői álláshelyre besorolt köztisztviselő – tudományos, oktatói, művészi, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony kivételével – munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet.
5. Tudomásul veszem, hogy amennyiben velem szemben összeférhetetlenségi ok merülne fel, illetve ha a közszolgálati jogviszonyom fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerülnék, azt köteles vagyok haladéktalanul írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Tudomásul veszem továbbá, hogy ha az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló munkáltatói felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül az összeférhetetlenséget nem szüntetem meg, közszolgálati jogviszonyom megszűnik.
Budapest, 20……………………
………………………………………
köztisztviselő
II.
Engedély
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony folytatása tárgyában
A köztisztviselő által bejelentett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony folytatását*
a) nem engedélyezem, egyúttal a köztisztviselőt felszólítom, hogy a Küt. alapján a munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyát 30 napon belül szüntesse meg, ellenkező esetben közszolgálati jogviszonya megszűnik,
b) engedélyezem,
c) engedélyezem az alábbi feltételekkel:
Budapest, 20……………………
………………………………………
munkáltatói jogkör gyakorlója
Egy példányt átvettem:
Budapest, 20……………………
………………………………………
köztisztviselő
__________________
* A megfelelő rész aláhúzandó.
III.
Kérelem munkavégzésre irányuló egyéb/további jogviszony engedélyezésére
Alulírott …………………………………… köztisztviselő a Küt. alapján bejelentem, hogy munkavégzésre irányuló egyéb/további jogviszonyt kívánok létesíteni a következők szerint:
E jogviszony jellege:
A jogviszony kezdete és időtartama:
A munkahely neve és címe:
A létesítendő jogviszony keretében végzett tevékenység (munkakör) pontos megnevezése:
A munkavégzés ideje a közszolgálati jogviszonyom idejét érinti: igen/nem
Kérem a munkavégzésre irányuló egyéb/további jogviszony létesítésének az engedélyezését.
Budapest, 20…………………………
………………………………………
köztisztviselő
A szervezeti egység vezetőjének véleménye:
A munkavégzésre irányuló egyéb/további jogviszony létesítését*
a) nem engedélyezem,
b) engedélyezem,
c) engedélyezem az alábbi feltételekkel:
Budapest, 20…………………………
………………………………………
munkáltatói jogkör gyakorlója
__________________
* A megfelelő rész aláhúzandó.
Az utasítást a 4/2023. (XII. 21.) AJB utasítás 71. §-a hatályon kívül helyezte 2023. december 22. napjával.
A 9. § (3) bekezdése a 64. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 64. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 64. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás