1/2020. (X. 29.) MEKH utasítás
a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
2020.11.02.
1. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § (1) Ez az utasítás 2020. november 1. napján lép hatályba.
1. melléklet az 1/2020. (X. 29.) MEKH utasításhoz
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
I. Fejezet
A HIVATAL ÁLTALÁNOS ADATAI, JOGÁLLÁSA
A Hivatal jogállása és alapadatai
(2) A Hivatal a Magyar Energia Hivatal általános és egyetemes jogutódja.
2. § (1) A Hivatal önálló szabályozó szerv.
(2) A Hivatal különleges jogállású szerv.
(3) A Hivatal fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv.
(4) A Hivatal költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.
(5) A Hivatal az alaptevékenységen kívül rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem végez.
(6) A Hivatal jogállását, feladatait és hatáskörét
o) az a)–l) pont szerinti törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
rendelkezései határozzák meg.
(7) A Hivatal vagyonkezelésébe, tulajdonosi jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezet nincs.
(8) A Hivatalhoz az irányító szerv által rendelt más költségvetési szerv nincs.
3. § (1) A Hivatal alapadatai a következők:
a) A Hivatal megnevezése: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
b) A Hivatal megnevezésének rövidítése: MEKH,
c) Angol nyelvű megnevezés: Hungarian Energy and Public Utility Regulatory Authority,
d) Német nyelvű megnevezés: Ungarische Regulierungsbehörde für Energie- und Versorgungswirtschaft,
e) Francia nyelvű megnevezés: Autorité National de Régulation de l'Énergie et des Services Publics,
f) Orosz nyelvű megnevezés: Управление по регулированию энергетики и коммунальных услуг Венгрии,
g) A Hivatal székhelye: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52.,
h) Költségvetési szektor: 1051,
i) Költségvetési szakág: 841312 Energia, üzemanyag-ellátás igazgatása,
j) Alaptevékenység kormányzati funkció szerinti besorolása:
043210 Kőolaj- és gázipar igazgatása és támogatása
043510 Villamosenergia-ipar igazgatása és támogatása
043610 Egyéb energiaipar igazgatása és támogatása
051010 Hulladékgazdálkodás igazgatása
063010 Vízügy igazgatása,
k) PIR törzsszám: 814164,
l) Államháztartási egyedi azonosító: 039013,
m) Adószám: 15814160-2-41,
n) Statisztikai számjel: 15814160-8413-311-01,
o) TB Nyilvántartási szám: 216 226 317,
p) Előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01714373-00000000,
q) Letéti számlaszám: 10032000-01714373-20000002,
r) Fejezeti befizetési számlaszám: 10032000-00333403-60000006,
s) Fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számlaszám: 10032000-00333403-40000004,
t) Fejezeti maradvány-elszámolási számlaszám: 10032000-00333403-10000001,
u) VIP kártyafedezeti számlaszám: 10032000-01714373-00070003,
v) Intézményi kártyafedezeti számlaszám: 10032000-01714373-00060004.
(2) A Hivatal 2013. július 26-án kelt, JIFO-02-2/2/2013. számú Alapító Okiratát a 2014. február 27-én kelt, JIFO-02-2/2/2013. számú, illetve a 2015. május 27-én kelt, JHFO-2015/43-3. számú okirat módosította. Az Alapító Okirat szerint a Hivatal a következő alaptevékenységeket látja el:
a) a földgáz- és villamosenergia-ellátással kapcsolatos feladatait;
b) a földgáz- és villamosenergia-ellátás biztonságának és a földgáz- és villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatait;
c) a földgáz biztonsági készletezésével kapcsolatos feladatait;
d) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatait;
e) a törvényben meghatározott esetekben a távhőtermelő létesítmény létesítésének és a távhő termelésének engedélyezését, a távhőszolgáltatás csatlakozási díjának jóváhagyásával és a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árra, valamint a lakossági felhasználónak és külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjára vonatkozó javaslat elkészítésével, továbbá a távhőszolgáltatási támogatások ellenőrzésével összefüggő feladatokat;
f) a földgáz és a villamos energia rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokra, a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjaira és a csatlakozási díjak elemeire, az egyetemes szolgáltatás, valamint a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira vonatkozó szabályok, a földgáz felajánlás és hazai termelés árára vonatkozó, a hazai termelésű földgáz termelő részére megállapítandó kapcsolt termelésszerkezet átalakítási hozzájárulás, illetve kiegyenlítő hozzájárulás mértékének előkészítését, valamint a földgáz- és villamosenergia-ellátás, továbbá a víziközmű-szolgáltatás területén az ágazati jogszabályokban foglalt fogyasztóvédelmi feladatokat;
g) törvényben meghatározott rendeletalkotási feladatokat;
h) a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos jogszabályban előírt feladatokat;
i) kiadja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia eredetére vonatkozó bizonyítványt, illetve származási garanciát;
j) az energiastatisztikai feladatok ellátása során:
ja) az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjti és kezeli a külön jogszabályban meghatározott energetikai tárgyú adatokat;
jb) létrehozza és fenntartja a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló nemzeti energia- és közműstatisztikai tájékoztatási rendszert;
jc) adatokat szolgáltat az Európai Uniónak, nemzetközi szervezeteknek és a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerveknek a Vet., az Stt. és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján;
k) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal kapcsolatos, jogszabályban előírt díjmegállapítási, díjelőkészítési, valamint díjfelügyeleti feladatokat.
A Hivatal szervezeti felépítése
4. § (1) A Hivatalban önálló szervezeti egységek a főosztályok és az önálló osztályok (a továbbiakban együtt: főosztályok, vagy: önálló szervezeti egységek). Az Elnöki Kabinet, az Elnöki Titkárság, az Általános Elnökhelyettes Titkársága, az Energetikáért Felelős Elnökhelyettes Titkársága, a Víziközmű-szolgáltatásért és Hulladékgazdálkodásért Felelős Elnökhelyettes Titkársága és a Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes Titkársága főosztálynak minősül.
(2) A Hivatalban nem önálló szervezeti egység az osztály. Az igazgatók titkársága osztálynak minősül.
(3) Az egységes hivatali működés kialakítása és biztosítása érdekében a főosztályokon az elnök eltérő rendelkezése hiányában legalább egy fő jogász, jogi előadó vagy jogtanácsos (a továbbiakban együtt: jogász) feladatkört kell létesíteni. A jogász feladatkör betöltésének tekinthető, ha a főosztályvezetőnek van jogi végzettsége.
(4) Minden önálló szervezeti egység – kivéve a belső ellenőrzés – köteles gondoskodni ellenőrzési nyomvonalának évente történő elkészítéséről, és minden év február 15-ig a Jogi és Humánpolitikai Főosztály részére való megküldéséről.
(5) A Hivatal alaplétszámát az elnök határozza meg, és módosíthatja a Hivatal rendelkezésére álló költségvetési forrás és a Hivatal feladatai figyelembevételével.
5. § (1) A Hivatal szervezeti ábráját az 1. függelék tartalmazza.
(2) A Hivatal szervezeti egységeinek feladatait a 2. függelék tartalmazza.
(3) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényre figyelemmel a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó feladatköröket a 3. függelék tartalmazza.
A Hivatal tevékenységi köre
6. § (1) A Hivatal a villamosenergia-piac szabályozása körében
a) kiadja a villamosenergia-ipari engedélyeket és jóváhagyja a szabályzatokat, ellenőrzi az azokban foglaltak betartását, jogszabálysértés esetén megteszi a szükséges intézkedéseket,
b) megállapítja a villamos energia rendszerhasználati díjak (beleértve az ezekkel kapcsolatos kiegyenlítő fizetéseket is), a villamos energia hálózati csatlakozási díjak, a fentiekhez kapcsolódó külön díjak meghatározásának szempontjait, a díjak elemeit, mértékét és alkalmazásuk szabályait,
c) előkészíti az egyetemes szolgáltatás árait és árképzési szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó, külön díj ellenében végzendő szolgáltatások körét és díjait,
d) jóváhagyja a jogszabályban nem szabályozott speciális tarifák mértékét és alkalmazási szabályait,
e) elvégzi a jogszabályok által előírt eszköz- és költség-felülvizsgálatot, ellenőrzi az alkalmazandó árak betartását,
f) kiadja a megújuló energiaforrásból vagy a nagy hatékonyságú kapcsolt villamosenergia-termelésből származó villamosenergia eredetét igazoló származási garanciát,
g) megállapítja, illetve szükség esetén módosítja a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatására szolgáló kötelező átvételi és prémium típusú támogatási jogosultságokat,
h) biztosítja a szétválasztási szabályok és a hálózathoz hozzáférés szabályainak érvényesülését,
i) a jelentős piaci erő megállapítása és a nagykereskedelmi árak vizsgálata céljából piacelemzést végez, segíti a szabad kereskedőváltást,
j) intézkedik ellátási zavarok esetén,
k) eljár a piaci visszaélésekkel kapcsolatos ügyekben,
l) jóváhagyja az engedélyeseit érintő cégjogi eseményeket és az engedélyesekben történő befolyásszerzéseket,
m) felügyeli az e-közmű rendelet hatálya alá tartozó engedélyesei ezen rendelet által meghatározott kötelezettségeinek teljesítését,
n) ágazati kijelölő hatóságként eljár a villamos energia alágazat tekintetében az energetikai létfontosságú rendszerelemek meghatározása során,
o) ellátja az európai uniós jogszabályokból fakadó nemzeti szabályozó hatóság számára előírt árszabályozási és egyéb feladatokat.
(2) A Hivatal a földgázpiac szabályozása körében
a) kiadja a földgázipari engedélyeket, és jóváhagyja a szabályzatokat, ellenőrzi az azokban foglaltak betartását, jogszabálysértés esetén megteszi a szükséges intézkedéseket,
b) megállapítja a földgáz rendszerhasználati díjak, a földgáz hálózati csatlakozási díjak, továbbá az ezekhez kapcsolódó külön díjak meghatározásának szempontjait, a díjak elemeit, mértékét és alkalmazásuk szabályait,
c) előkészíti az egyetemes szolgáltatás árait és árképzési szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó, külön díj ellenében végzendő szolgáltatások körét és díjait,
d) előkészíti a vételre felajánlott forrás és a hazai termelésű földgáz árképzésére vonatkozó szabályokat és áralkalmazási feltételeit, ezek árát és mennyiségét,
e) meghatározza a vezetékes PB-gáz szolgáltatásra, a tartályos PB-gáz értékesítési tevékenységre, a 11,5 kg-os palackos PB-gáz értékesítési tevékenységre vonatkozó átlagárakat,
f) elvégzi a jogszabályok által előírt eszköz- és költség-felülvizsgálatot, ellenőrzi az alkalmazandó árak betartását,
g) biztosítja a szétválasztási szabályok és a hálózathoz hozzáférés szabályainak érvényesülését,
h) a jelentős piaci erő megállapítása és a nagykereskedelmi árak vizsgálata céljából piacelemzést végez, segíti a szabad kereskedőváltást,
i) intézkedik ellátási zavarok esetén,
j) ellenőrzi a földgáz biztonsági készletezésére, a tárgyalásos tárolói hozzáférésre, valamint a hatósági árral érintett földgázforrás felhasználására vonatkozó szabályok érvényesülését,
k) eljár a piaci visszaélésekkel kapcsolatos ügyekben,
l) jóváhagyja az engedélyeseit érintő cégjogi eseményeket és az engedélyesekben történő befolyásszerzéseket,
m) felügyeli az e-közmű rendelet hatálya alá tartozó engedélyesei ezen rendelet által meghatározott kötelezettségeinek teljesítését,
n) ágazati kijelölő hatóságként eljár a földgáz alágazat tekintetében az energetikai létfontosságú rendszerelemek meghatározása során;
o) ellátja az európai uniós jogszabályokból fakadó nemzeti szabályozó hatóság számára előírt árszabályozási és egyéb feladatokat.
(3) A Hivatal az egységes európai belső földgáz- és villamosenergia-piac kialakulását segítendő együttműködik az európai társhatóságokkal és az Európai Bizottsággal (a továbbiakban: Bizottság), valamint az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (a továbbiakban: ACER) a belső piaci uniós szabályozás kialakításában és a belső piaci működés ellenőrzésében, valamint a piaci visszaélésekkel kapcsolatos ügyekben.
(4) A Hivatal a távhőszektor szabályozása körében
a) kiadja a távhőszolgáltatói és távhőtermelői engedélyeket, ellenőrzi az azokban foglaltak betartását, jogszabálysértés esetén megteszi a szükséges intézkedéseket,
b) intézkedik ellátási zavarok esetén, szükség esetén hivatalból intézkedik az engedély visszavonása vagy módosítása és más engedélyes kijelölése iránt,
c) javaslatot tesz a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árára, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díjára – mint legmagasabb hatósági árra –, a hatósági ár szerkezetére és alkalmazási feltételeire, valamint a távhőszolgáltatási támogatás mértékére, és ennek érdekében elvégzi az eszköz- és költség-felülvizsgálatokat,
d) jóváhagyja az engedélyeseit érintő cégjogi eseményeket és az engedélyesekben történő befolyásszerzéseket,
e) felügyeli az e-közmű rendelet hatálya alá tartozó engedélyesei ezen rendelet által meghatározott kötelezettségeinek teljesítését,
f) ágazati kijelölő hatóságként eljár a távhő alágazat tekintetében az energetikai létfontosságú rendszerelemek meghatározása során.
(5) A Hivatal a víziközmű-szolgáltatás területén
a) kiadja a víziközmű-szolgáltatói működési és más engedélyeket, ellenőrzi az azokban foglaltak betartását, jogszabálysértés esetén megteszi a szükséges intézkedéseket,
b) javaslatot tesz a közműves ivóvízellátás, a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díjára, továbbá az ivóvíz átadási árára és az átvett szennyvíz kezelési díjára, valamint a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjára,
c) felügyeli a víziközmű-szolgáltatók tevékenységét, valamint ellenőrzéseket folytat le az ellátásért felelősök tekintetében,
d) jóváhagyja az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázatok kiírását, a gördülő fejlesztési terveket, az üzletszabályzatokat és a beszerzési szabályzatokat,
e) jogszabályban meghatározott esetben közérdekű üzemeltetőt jelöl ki,
f) vízilétesítményt víziközművé minősít, vagy a víziközművé minősítést elutasítja,
g) megállapítja az átmeneti díjat a korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás bevezetése esetén,
h) a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos nyilvántartásokat vezet,
i) a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatban ellátja az egységes elektronikus közműnyilvántartással kapcsolatos hatósági felügyeleti feladatokat.
(6) A Hivatal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén
a) javaslatot tesz a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra,
b) megállapítja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a működését megkezdő közszolgáltató esetében,
c) díjfelügyeletet lát el a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjaira vonatkozóan,
d) ellátja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szabályozásával és hatósági felügyeletével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott, a Hivatal hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(7) A Hivatal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ideiglenes ellátásával kapcsolatban
a) ellenőrzi az ideiglenes ellátás díjának megfelelőségét,
b) ellenőrzi a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ideiglenes ellátásának díjából nem fedezhető többletköltségek indokoltságát és azok elszámolását.
(8) A Hivatal a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére irányuló közszolgáltatás ideiglenes ellátásával kapcsolatban
a) ellenőrzi az ideiglenes ellátás díjának megfelelőségét,
b) ellenőrzi a közérdekű szolgáltató ideiglenes ellátás díjából nem fedezhető többletköltségeinek indokoltságát és azok elszámolását.
(9) A Hivatal eljárásaira az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a MEKH tv.-ben, valamint a Vet.-ben, a Get.-ben, a Tszt.-ben, a Vksztv.-ben, a Ht.-ben és a vezetékes energetikai rendszerekre, illetve a víziközmű-szolgáltatás felügyeletére vonatkozó jogszabályokban foglalt eltérésekkel. A közérdekű bejelentésekre a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény rendelkezései vonatkoznak.
(10) A Hivatal a fogyasztóvédelem területén a villamosenergia- és földgázellátás, továbbá a víziközmű-szolgáltatás tekintetében
a) dönt az elosztói, egyetemes szolgáltatói, kereskedői, víziközmű-szolgáltatói üzletszabályzatok jóváhagyásáról, és ellenőrzi az azokban foglaltak betartását,
b) kiadja az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, elvárt színvonalát, a szolgáltatás minőségét szabályozó határozatokat, és ellenőrzi az azokban foglaltak betartását,
c) dönt a törvényekben meghatározott felhasználói panaszok ügyében,
d) ellátja az egyéb, jogszabályban meghatározott, a Hivatal hatáskörébe utalt fogyasztóvédelmi feladatokat.
(11) A Hivatal hivatalos statisztikai feladatai körében, mint a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja, eleget tesz a hazai és nemzetközi szervezetek, illetve egyéb szervezetek részére történő rendszeres és eseti adatszolgáltatási kötelezettségeinek.
(12) A Hivatal hatósági adatgyűjtési feladatai körében eleget tesz a hazai és nemzetközi szervezetek, illetve egyéb szervezetek részére történő rendszeres és eseti adatszolgáltatási kötelezettségeinek.
(13) A Hivatal ellátja a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: REMIT) alapján előírt feladatokat.
(14) A Hivatal energiahatékonysági feladatai körében ellátja a jogszabály által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat.
(15) A Hivatal ellátja a választottbíróságról szóló törvényben meghatározott, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbírósággal kapcsolatos feladatokat.
II. Fejezet
7. § (1) A Hivatalt az elnök vezeti.
a) törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet ad ki,
b) kiadja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát és egyéb szabályzatait,
c) irányítja a Hivatal munkaszervezetét, meghatározza alaplétszámát és a kiadmányozás rendjét,
d) képviseli a Hivatalt belföldön és a nemzetközi kapcsolatokban, gondoskodik a Hivatal részvételéről nemzetközi szervezetekben,
e) a Hivatal nevében megállapodásokat köthet, kötelezettségeket vállalhat,
f) gyakorolja a Küt.-ben és a MEKH tv.-ben a hivatali szervezet vezetője számára meghatározott hatásköröket,
g) gyakorolja a Hivatallal közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló munkatársak feletti munkáltatói jogkört,
h) a Hivatal költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal,
i) a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezései alapján dönt a Hivatal tevékenysége során kezelt adatok minősítéséről,
j) évente beszámol az Országgyűlésnek a Hivatal munkájáról, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának,
k) együttműködési megállapodást köthet más állami szervekkel, tagállami felügyeleti hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel,
l) a Hivatal feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalása esetén meghívásra részt vesz a Kormány ülésén,
m) kiadja a Hivatal feladat- és hatáskörének ellátására és a jogszabályok végrehajtásának biztosítására irányuló belső normatív utasításokat, valamint az egyedi elnöki utasításokat; a jogszabályi előírások figyelembevételével a normatív utasításban foglaltaktól egyedi ügyben eltérő eljárási rendet alkalmazhat, illetve egyedi döntést hozhat,
n) kiadmányozza azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát nem ruházta át, az átruházott kiadmányozási jogot az elnök bármikor, különösen annak kiemelt súlyára tekintettel magához visszavonhatja, vagy a Szabályzatban foglaltaktól eltérően határozhatja meg,
o) rendelkezik a jogszabályok keretein belül a Hivatal költségvetésében jóváhagyott előirányzatok (létszám-, bér- és jutalom-, működési és felhalmozási kiadások) felett,
p) meghatározott feladatok ellátására munkacsoportot hozhat létre, működtethet,
q) meghatározott ügy intézésére kijelölhet bármely köztisztviselőt, és számára a jogszabályok keretei között az ügy intézésének módjára is utasítást adhat,
r) a Szabályzatban foglalt általános helyettesítési rendtől szükség esetén eltérhet,
s) gondoskodik a szabálytalanságok kezelésének hivatali szabályozásáról és működtetéséről, valamint az ellenőrzési nyomvonal összeállításáról,
t) vezeti a földgázellátási válsághelyzet fennállása alatt teendő intézkedésekre vonatkozó döntésének előkészítése során a Kormányt tanácskozási jogkörrel segítő bizottságot, amelynek elnöke az energiapolitikáért felelős miniszter,
u) gondoskodik a Hivatal jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátásáról, és ellátja mindazokat a feladatokat, meghozza mindazokat a döntéseket és intézkedéseket, amelyeket jogszabály, a Szabályzat, vagy belső szabályzat a hatáskörébe utal, illetve amelyeket saját hatáskörben megtart, vagy saját hatáskörébe von.
(3) A Hivatal elnöke felelős a közfeladatok jogszabályban, Alapító Okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért. A Hivatal elnöke felelős továbbá a belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.
8. § Az elnök közvetlenül irányítja
c) az ügymenetfolytonossági és biztonsági igazgató,
d) az elnöki titkárságvezető, valamint
e) a belső ellenőrzési vezető
9. § (1) Az elnököt akadályoztatása esetén – eltérő rendelkezése hiányában – az adott ügyben feladatköre szerint érintett elnökhelyettes, az elnök közvetlen alárendeltségébe tartozó más vezetők feladatkörében az általános elnökhelyettes, egyébként tartós, 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes helyettesíti.
(2) Az elnök közszolgálati jogviszonyával összefüggő, a MEKH tv.-ben nem nevesített munkáltatói intézkedéseket az általános elnökhelyettes teszi meg.
10. § (1) Az elnök vezetői munkájának támogatása érdekében a Hivatal egyes szakmai és funkcionális ágazatainak irányítását – az elnök által kinevezett – elnökhelyettesek végzik.
(2) Az elnökhelyettesek az elnök által átruházott jogkörben képviselik a Hivatalt, és végzik a szakterületi feladatok előkészítését és végrehajtását az elnök irányításával, továbbá részt vesznek az elnök feladatait és felelősségi körét érintő szakmai ügyek hivatali szintű megvalósításában.
(3) Az elnökhelyettesek az elnök közvetlen irányítása mellett az elnöktől kapott utasítások, a jogszabályok és a Hivatal belső szabályzataiban foglaltak figyelembevételével – önálló felelősséggel – irányítják az alárendelt önálló szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, az elnök által átruházott jogkörben a szakterületüket érintően gondoskodnak a Hivatal szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviselik azt. Az elnökhelyettesek szakterületüket érintően képviselik a Hivatalt.
(4) Az elnökhelyettesek biztosítják, hogy az általuk irányított szervezeti egységek egymással együttműködve és egymást kölcsönösen tájékoztatva egységes álláspontot képviselve vegyenek részt a közigazgatási és hatósági munkában, valamint a Hivatal egyéb feladatainak ellátásában.
(5) Az elnökhelyetteseket az elnök írásbeli rendelkezése alapján – az abban megjelölt terjedelemben – másik elnökhelyettes, illetve az elnök vagy az elnökhelyettes által írásban kijelölt igazgató vagy főosztályvezető helyettesíti.
11. § (1) Az elnökhelyettesek kötelesek a saját szakterületükön
a) kialakítani és érvényesíteni a Hivatal stratégiai terveinek koncepcióját;
b) feladataikat a jogszabályok és az elnök utasításai alapján ellátni;
c) összeállítani és a kabinetigazgatónak határidőre megküldeni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozó, összesített éves munkatervet és az éves értékelő jelentést;
d) azon ügyekben, melyekben a kiadmányozás jogát az elnök magának fenntartotta vagy magához vonta, az irat előzetes szignózásával az elnököt szakmai egyetértésükről és a döntés jogszerűségéről biztosítani;
e) irányítani, koordinálni, összehangolni, ellenőrizni a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, feladatait, azok végrehajtását;
f) az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozóan az ügyintézési határidők nyilvántartási és ellenőrzési rendszerét kialakítani és működtetni, valamint az ügyintézési határidők betartását érvényesíteni;
g) gondoskodni a Hivatal feladatainak ellátása során a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, a belső szabályzatok és egyedi elnöki utasítások betartásáról és érvényesüléséről;
h) tájékoztatni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőit az elnök szakmai álláspontjáról;
i) rendszeresen tájékoztatni az elnököt a Hivatal időarányos és rendkívüli feladatainak teljesítéséről, valamint javaslatot tenni az elnök hatáskörébe tartozó intézkedések meghozatalára;
j) értékelni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, a vezetők munkáját, valamint ennek megfelelően kezdeményezni a szükséges intézkedéseket;
k) működtetni és ellenőrizni az általuk irányított szervezeti egységek belső kontrollrendszerét;
l) közreműködni a Hivatalt érintő jogszabályok előkészítésében, a jogszabályok tervezeteinek kialakításában, véleményezésében, a javaslattételben, a belső szabályozás előkészítésében;
m) részt venni az igazgatási és érdekegyeztetési feladatok ellátásában;
n) javaslatot tenni a nyilvánosság tájékoztatásának fő irányvonalára;
o) az elnök részére a kért összefoglaló szakmai anyagokat előkészíteni;
p) a saját hatáskörükbe tartozó és egymás, illetve az elnök közvetlen irányítása alatt álló igazgatók ügykörét érintő kérdésekben egyetértésben intézkedni és dönteni, egyetértés hiányában az ügyet az elnök elé terjeszteni; valamint
q) eljárni mindazokban az ügyekben, amelyek ellátásával az elnök esetenként vagy állandó jelleggel megbízza őket.
(2) Az elnökhelyettesek jogosultak, illetve kötelesek
a) a feladatkörükbe tartozó ügyben az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíteni, azoknak a jogköröknek a kivételével, amelyekben az intézkedés jogát az elnök a saját részére kizárólagosan fenntartotta, illetve amelyekben jogszabály tiltja a helyettesítést;
b) szakterületi és hatásköri elhatárolásnak megfelelően elnökhelyettesi értekezlet szervezésére, megtartására;
c) részt venni az irányításuk alá tartozó szakterület munkáját érintő értekezleten, megbeszélésen, az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkájával kapcsolatban véleményt nyilvánítani, tájékoztatást kérni, illetve a hatáskörükbe utalt ügyekben dönteni a működést, a feladat-végrehajtást érintő kérdésekben, beszámoltatni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőit;
d) a feladatkörüket érintő kérdésekben – a 44. §-ban foglaltak figyelembevételével – a médiatartalom-szolgáltatók részére nyilatkozatot, tájékoztatást adni;
e) a Hivatal feladatkörébe tartozó és szakterületüket érintő bármely kérdésben elnöki döntés meghozatalát, intézkedés megtételét kezdeményezni;
f) hatáskörükben eljárva képviselni a Hivatalt belföldi és külföldi jogi és természetes személyek és egyéb szervezetek előtt, helyi és központi államigazgatási szervek előtt;
g) ellátni a jogszabályalkotásra irányuló szakmai javaslatok államigazgatási képviseletét.
12. § Az elnökhelyettesek mellett, feladataik ellátásának segítése érdekében titkárságok működnek.
13. § Az általános elnökhelyettes szakmailag irányítja
a) a pénzügyi és üzemeltetési igazgató, továbbá
b) az Általános Elnökhelyettes Titkársága,
c) a Jogi és Humánpolitikai Főosztály,
d) a Fogyasztóvédelmi Főosztály,
e) az Elemzési és Modellezési Főosztály,
f) a Statisztikai Főosztály, valamint
g) a Fenntartható Fejlődés Főosztály
vezetőjének a tevékenységét.
14. § (1) Az általános elnökhelyettes felelős a Hivatal közigazgatás-szakmai működtetéséért.
(2) Az általános elnökhelyettes
a) képviseli az elnököt a kormányzati szervekkel, más külső szervekkel és szervezetekkel való kapcsolattartásban, az elnök által meghatározott körben;
b) szervezi a Hivatal működésével kapcsolatos azon jogi és stratégiai feladatok ellátását, amelyek során közigazgatási, minisztériumi egyeztetés szükséges;
c) stratégiai és operatív kérdésekben képviseli az elnököt a Hivatal szervezeti egységei előtt, közvetíti és kommunikálja az elnöki döntéseket és egyedi elnöki utasításokat, valamint szükség szerint tájékoztatja az elnököt a feladatok végrehajtásának teljesítéséről;
d) az elnök által átruházott hatáskörben koordinálja a több elnökhelyettes ügykörét érintő feladatok ellátását.
(3) Az általános elnökhelyettes a Jogi és Humánpolitikai Főosztály útján előkészíti a Hivatal Alapító Okiratának módosítását, részt vesz a Szervezeti és Működési Szabályzat és a belső szabályozások kidolgozásában, valamint a külső és a belső jogszabálytervezetek véleményezésében, illetve előkészítésében.
15. § Az energetikáért felelős elnökhelyettes szakmailag irányítja
a) az Energetikáért Felelős Elnökhelyettes Titkársága,
b) a Villamosenergia-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály,
c) a Földgáz-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály, valamint
d) a Távhő-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály
vezetőjének a tevékenységét.
16. § A víziközmű-szolgáltatásért és hulladékgazdálkodásért felelős elnökhelyettes szakmailag irányítja
a) a Víziközmű-szolgáltatásért és Hulladékgazdálkodásért Felelős Elnökhelyettes Titkársága,
b) a Víziközmű-engedélyezési és Felügyeleti Főosztály, valamint
c) a Víziközmű-szolgáltatási és Hulladékgazdálkodási Szabályozási Főosztály
vezetőjének a tevékenységét.
17. § A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes szakmailag irányítja
a) a Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes Titkársága, valamint
b) a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya
vezetőjének a tevékenységét.
18. § (1) Az elnök, illetve az általános elnökhelyettes vezetői munkájának támogatása érdekében a Hivatal egyes szakmai és funkcionális tevékenységeinek irányítását a közvetlen irányításuk alá tartozó igazgatók végzik. Az elnök közvetlen irányítása alatt kabinetigazgató, valamint ügymenetfolytonossági és biztonsági igazgató, az általános elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt pénzügyi és üzemeltetési igazgató működik. Az igazgatók az elnököt nem helyettesíthetik.
(2) Az igazgatók az elnök által átruházott jogkörben képviselik a Hivatalt, és végzik a szakterületi feladatok előkészítését és végrehajtását, továbbá részt vesznek az elnök feladatait és felelősségi körét érintő szakmai ügyek hivatali szintű megvalósításában.
(3) Az igazgatók a felettes vezető közvetlen irányítása mellett az elnöktől kapott utasítások, a jogszabályok és a Hivatal belső szabályzataiban foglaltak figyelembevételével – önálló felelősséggel – irányítják az alárendelt önálló szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, az elnök által átruházott jogkörben a szakterületüket érintően gondoskodnak a Hivatal szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviselik azt. Az igazgatók szakterületüket érintően képviselik a Hivatalt.
(4) Az igazgatók biztosítják, hogy az általuk irányított szervezeti egységek egymással együttműködve és egymást kölcsönösen tájékoztatva, egységes álláspontot képviselve vegyenek részt a közigazgatási munkában, valamint a Hivatal egyéb feladatainak ellátásában.
(5) A kabinetigazgatót a kabinetigazgató-helyettes, az ügymenetfolytonossági és biztonsági igazgatót, valamint a pénzügyi és üzemeltetési igazgatót az általa írásban kijelölt, irányítása alatt álló főosztályvezető helyettesíti.
19. § (1) Az igazgatók kötelesek a saját szakterületükön
a) kialakítani és érvényesíteni a Hivatal stratégiai terveinek koncepcióját;
b) feladataikat a jogszabályok és az elnök utasításai alapján ellátni;
c) összeállítani és – a pénzügyi és üzemeltetési igazgató az általános elnökhelyettes útján – a kabinetigazgatónak határidőre megküldeni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozó, összesített éves munkatervet és az éves értékelő jelentést;
d) azon ügyekben, melyekben a kiadmányozás joga felettes vezetőjüket illeti meg, őt az irat előzetes szignózásával szakmai egyetértésükről és a döntés jogszerűségéről biztosítani;
e) irányítani, koordinálni, összehangolni, ellenőrizni a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, feladatait, azok végrehajtását;
f) az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozóan az ügyintézési határidők nyilvántartási és ellenőrzési rendszerét kialakítani és működtetni, valamint az ügyintézési határidők betartását érvényesíteni;
g) gondoskodni a Hivatal feladatainak ellátása során a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, a belső szabályzatok és egyedi elnöki utasítások betartásáról és érvényesüléséről;
h) tájékoztatni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőit az elnök, illetve felettes vezetőjük szakmai álláspontjáról;
i) rendszeresen tájékoztatni a felettes vezetőt a Hivatal időarányos és rendkívüli feladatainak teljesítéséről, valamint javaslatot tenni a hatáskörébe tartozó intézkedések meghozatalára;
j) értékelni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, a vezetők munkáját, valamint ennek megfelelően kezdeményezni a szükséges intézkedéseket;
k) működtetni és ellenőrizni az általuk irányított szervezeti egységek belső kontrollrendszerét;
l) közreműködni a Hivatalt érintő jogszabályok előkészítésében, a jogszabályok tervezeteinek kialakításában, véleményezésében, a javaslattételben, a belső szabályozás előkészítésében;
m) részt venni az igazgatási és érdekegyeztetési feladatok ellátásában;
n) javaslatot tenni a nyilvánosság tájékoztatásának fő irányvonalára;
o) a felettes vezető által kért összefoglaló szakmai anyagokat előkészíteni;
p) eljárni mindazokban az ügyekben, amelyek ellátásával a felettes vezető esetenként vagy állandó jelleggel megbízza őket.
(2) Az igazgatók jogosultak, illetve kötelesek
a) szakterületi és hatásköri elhatárolásnak megfelelően igazgatói értekezlet szervezésére, megtartására;
b) részt venni az irányításuk alá tartozó szakterület munkáját érintő értekezleten, megbeszélésen, az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkájával kapcsolatban véleményt nyilvánítani, tájékoztatást kérni, illetve a hatáskörükbe utalt ügyekben dönteni a működést, a feladat-végrehajtást érintő kérdésekben, beszámoltatni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőit;
c) hatáskörükben eljárva képviselni a Hivatalt belföldi és külföldi jogi és természetes személyek és egyéb szervezetek előtt, helyi és központi államigazgatási szervek előtt;
d) ellátni a jogszabályalkotásra irányuló szakmai javaslatok államigazgatási képviseletét.
(3) Az elnök közvetlen irányítása alatt álló igazgatók jogosultak, illetve kötelesek
a) a Hivatal feladatkörébe tartozó és szakterületüket érintő bármely kérdésben elnöki döntés meghozatalát, intézkedés megtételét kezdeményezni;
b) a saját hatáskörükbe tartozó és egymás vagy az elnökhelyettesek ügykörét érintő kérdésekben egyetértésben intézkedni és dönteni, egyetértés hiányában az ügyet az elnök elé terjeszteni; valamint
c) a feladatkörüket érintő kérdésekben – a 44. §-ban foglaltak figyelembevételével – a médiatartalom-szolgáltatók részére nyilatkozatot, tájékoztatást adni.
20. § (1) Az elnök munkájának és feladatainak ellátása érdekében Elnöki Kabinet működik, melyet a kabinetigazgató vezet. A kabinetigazgató szakmailag irányítja a Kommunikációs Önálló Osztály tevékenységét.
(2) Az ügymenetfolytonossági és biztonsági igazgató szakmailag irányítja
a) az Informatikai Főosztály, valamint
b) a Biztonsági Főosztály
(3) A pénzügyi és üzemeltetési igazgató szakmailag irányítja
a) a Gazdasági Főosztály,
b) az Üzemeltetési Önálló Osztály, valamint
c) a Beszerzési Önálló Osztály
(4) Az igazgatók szakmailag irányítják igazgatói titkárságuk tevékenységét.
III. Fejezet
Az önálló szervezeti egységek vezetői
21. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a belső szabályzatok és az elnöktől, valamint az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettestől, igazgatótól kapott utasítások figyelembevételével vezeti, irányítja, ellenőrzi a vezetése alá tartozó szervezeti egységet.
(2) Az önálló szervezeti egység vezetője önálló felelősséggel irányítja a vezetése alatt álló szervezeti egységek munkatársainak munkáját.
(3) A főosztályvezetők az elnök vagy az elnökhelyettesek írásbeli kijelölése alapján, az abban meghatározott terjedelemben helyettesíthetik az elnökhelyetteseket.
(4) A főosztályvezetőt akadályoztatása esetén a főosztályvezető-helyettes vagy szakterületét érintően a főosztály ügyrendjében kijelölt beosztott osztályvezető helyettesíti. Főosztályvezető-helyettes csak osztályt vezető munkatárs lehet. Az önálló osztály vezetőjének helyettesítésére az elnök, illetve a szakterületért felelős elnökhelyettes köztisztviselőt jelölhet ki. Az elnök a főosztályvezetők helyettesítésének rendjét írásban eltérően is meghatározhatja.
(5) Az önálló szervezeti egység vezetője köteles a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően és feladatkörében
a) az elnök és a felettes vezető iránymutatásainak megfelelően a munkavégzést koordinálni, biztosítani a beosztott munkatársak egyenlő mértékű terhelését;
b) a beosztott munkatársak részére a munkavégzéshez szükséges naprakész információkat biztosítani, az elnöki vagy elnökhelyettesi, igazgatói értekezleten meghatározott stratégiai és operatív döntésekről a beosztott munkatársakat a megfelelő mértékben tájékoztatni, ennek érdekében szükség szerint a szervezeti egység munkatársai részére értekezletet tartani;
c) a beosztott munkatársak munkáját figyelemmel kísérni, és azt a jogszabályok és belső szabályzatok figyelembevételével értékelni;
d) a feladatkörét érintő előterjesztések, egyéb szabályzatok szakmai tervezeteit, valamint jogszabálytervezetek támogató anyagait elkészíteni, szükség esetén a hatályos jogszabályok, szabályzatok módosítását – a szolgálati út betartásával – kezdeményezni, továbbá a feladatkörét érintő belső szabályzatok hatályos jogszabályoknak való megfelelését rendszeresen vizsgálni, és a felelősségi körébe utalt belső szabályzatok aktualizálását, felülvizsgálatát rendszeresen elvégezni, azokat aláírásra előkészíteni;
e) dönteni a feladatkörébe tartozó, valamint az elnök és a felettes vezető által a hatáskörébe utalt ügyekben;
f) a hatáskörébe tartozó feladatok során kezelt adatokat, információkat naprakészen tartani, és gondoskodni a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok maradéktalan érvényesüléséről;
g) a belső szabályzatokban foglaltak megtartásával gondoskodni a szakterületét érintően a közérdekű információknak a Hivatal honlapján vagy egyéb információknak az intraneten történő naprakész megjelenítéséről, a lehető legszélesebb körű tájékoztatás nyújtásáról;
h) mindazon feladatokat ellátni, amelyeket felettesei számára meghatároznak.
(6) Az önálló szervezeti egység vezetője jogosult a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően képviselni a szervezeti egységét a Hivatal más szervezeti egységei előtt a hatáskörébe tartozó ügyekben.
A nem önálló szervezeti egységek vezetői
22. § (1) Az osztályt az osztályvezető vezeti. Az elnök a Szabályzat szerinti osztály vezetésére – különösen betöltetlen osztályvezetői feladatkör esetén – közvetlenül az irányítási jogkört gyakorló főosztályvezetőt is kijelölheti.
(2) Az osztályvezetőt az elnök által, vagy a főosztály ügyrendjében kijelölt köztisztviselő helyettesíti.
(3) Az osztályvezető a felettes főosztályvezetőtől kapott utasítások figyelembevételével – önálló felelősséggel – szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló szervezeti egység tevékenységét.
(4) Az osztályvezető a nem közvetlen felettesnek minősülő vezetőtől kapott utasításról köteles tájékoztatni közvetlen felettesét.
(5) Az osztályvezető a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően köteles
a) betartani és a vezetése alá tartozó szervezeti egység munkatársaival betartatni a jogszabályokat és a Hivatal szabályzatait;
ba) az általa vezetett szervezeti egység feladatainak határidőre történő teljesítéséről,
bb) a vezetése alatt álló szervezeti egység hatáskörébe tartozó feladatok maradéktalan ellátásáról;
c) rendszeresen tájékoztatni közvetlen felettesét az általa irányított szervezeti egység tevékenységét érintően;
d) főosztályvezetőjének beszámolni a főosztály, illetve az osztály munkatársai számára meghatározott feladatokról, a munkatársak rendszeres értékeléséről és a végrehajtás ellenőrzéséről;
e) rendszeres szakmai tájékoztatást nyújtani a vezetett szervezeti egység munkatársainak;
f) biztosítani az ügyintézés egységes gyakorlatát, minőségének fejlesztését;
g) mindazon feladatokat ellátni, amelyeket felettesei a részére ellátandó feladatként meghatároznak.
(6) Az osztályvezető a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően jogosult
a) a főosztályvezetőnek javaslatot tenni a főosztályvezető döntési és intézkedési jogkörébe tartozó esetekben;
b) a beosztott munkatársak részére szükség szerint értekezlet tartására.
Speciális tisztséget betöltő személyek
23. § (1) A Hivatalban a jogszabályi előírásoknak megfelelően az elnök által kinevezett, illetve a tevékenység ellátásával megbízott
a) adatvédelmi tisztviselő,
b) biztonsági vezető, valamint
c) elektronikus információ biztonságért felelős személy (a továbbiakban: információ biztonsági felelős)
(a továbbiakban együtt: speciális tisztséget betöltő személyek) működik.
(2) A speciális tisztséget betöltő személyek e tevékenységüket a jogszabályokban meghatározott önállósággal és felelősséggel végzik.
(3) A speciális tisztséget betöltő személyek feladatkörét a 4. függelék tartalmazza.
(4) A speciális tisztséget betöltő személyeket akadályoztatásuk esetén az elnök által írásban kijelölt munkatárs helyettesíti.
IV. Fejezet
A HIVATAL TÁJÉKOZTATÁSI ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTŐ FÓRUMAI
24. § (1) Az elnöki értekezlet az elnök – akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes – által vezetett stratégiai irányító, döntés-előkészítő, koordináló testület, amely biztosítja a működéssel kapcsolatos információk megosztását, megalapozza a döntéshozatalt, meghatározza az elvégzendő feladatokat. Az elnöki értekezlet általában heti rendszerességgel, az elnök által meghatározott időpontban kerül összehívásra.
(2) Az elnöki értekezlet előkészítése, összehívása, napirendjének összeállítása az Elnöki Titkárság feladata.
(3) Az elnöki értekezlet állandó tagjai: az elnök, az elnökhelyettesek, az elnök közvetlen irányítása alatt álló igazgatók, valamint az Elnöki Titkárság vezetője. Az elnöki értekezletre más személyeket az elnök hívhat meg.
(4) Az elnöki értekezleten a vezetőt akadályoztatása esetén a Szabályzat szerint helyettesítésre jogosult vezető helyettesítheti. Ezt a körülményt a távolmaradó vezető köteles az Elnöki Titkárságnak előzetesen bejelenteni. A helyettesítő köteles az elhangzottakról a helyettesítettet tájékoztatni.
(5) Az elnöki értekezlet általános feladata
a) stratégiai döntések előkészítése az elnök részére;
b) külső szervek részére készülő előterjesztések, jogalkotási javaslatok megvitatása, a Hivatal legfontosabb, felső szintű döntést igénylő ügyeinek megtárgyalása;
c) az információáramlás biztosítása, az egységes álláspont kialakítása, a programok egyeztetése;
d) a feladatok kiosztása és a teljesített feladatokról történő beszámolás, a belső kontrollrendszer biztosítása.
(6) Az Elnöki Titkárság az elnöki értekezleten meghozott döntésekről, feladat-meghatározásokról 2 munkanapon belül emlékeztetőt készít, melyet megküld a résztvevőknek és azoknak a munkatársaknak, akikre nézve az feladatot állapít meg.
(7) Az elnöki értekezlet döntéseinek végrehajtását az elnöki titkárságvezető figyelemmel kíséri, erről az elnököt rendszeresen tájékoztatja.
(8) Az elnöki értekezlet résztvevői – belső és külső – hivatalos szakmai fórumokon kötelesek az elnöki értekezleten hozott döntéseknek megfelelő szakmai álláspontot képviselni, továbbá kötelesek gondoskodni arról, hogy a Hivatal munkatársai is e szakmai álláspontoknak megfelelően végezzék munkájukat. Ennek érdekében az elnöki értekezleten elhangzottakról a résztvevők szükség szerint tájékoztatják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkatársait.
25. § (1) A vezetői értekezlet az elnök – akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes – által vezetett vezetői fórum, mely az elnök által meghatározott időpontban, általában havonta kerül összehívásra.
(2) A vezetői értekezlet előkészítése, összehívása, napirendjének összeállítása az Elnöki Titkárság feladata.
(3) A vezetői értekezlet résztvevői: az elnökhelyettesek, az igazgatók és az önálló szervezeti egységek vezetői. A vezetői értekezletre más személyeket az elnök hívhat meg.
(4) A vezetői értekezlet általános feladata a Hivatal egészét érintő döntések előkészítése, az információáramlás és a belső kontroll biztosítása, a szakmai programok egyeztetése és a feladatok kiosztása, számonkérése.
(5) A résztvevők helyettesítése, az emlékeztető, illetve a vezetői értekezleten hozott döntések végrehajtása tekintetében az elnöki értekezletre vonatkozó szabályok irányadóak.
(6) A vezetői értekezlet résztvevői – belső és külső – hivatalos szakmai fórumokon kötelesek a vezetői értekezleten hozott döntéseknek megfelelő szakmai álláspontot képviselni, továbbá kötelesek gondoskodni arról, hogy a Hivatal munkatársai is e szakmai álláspontoknak megfelelően végezzék munkájukat. Ennek érdekében a vezetői értekezleten elhangzottakról a résztvevők szükség szerint tájékoztatják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkatársait.
Elnökhelyettesi, igazgatói értekezlet
26. § (1) Az elnökhelyettesi értekezlet az elnökhelyettes által vezetett vezetői fórum, mely az elnökhelyettes által meghatározott időpontban, de legalább havonta kerül összehívásra.
(2) Az elnökhelyettesi értekezlet előkészítése, összehívása, napirendjének összeállítása az elnökhelyettesi titkárságok feladata.
(3) Az elnökhelyettesi értekezlet résztvevői: az általános elnökhelyettes, illetve az általa delegált személy, az elnökhelyettes irányítása alá tartozó főosztályvezetők, továbbá az elnökhelyettes döntésétől függően az irányítása alá tartozó osztályvezetők. Az elnökhelyettesi értekezlet állandó meghívottja tanácskozási joggal a kabinetigazgató. Az elnökhelyettesi értekezletre más személyeket az elnökhelyettes hívhat meg.
(4) Az elnökhelyettesi értekezlet általános feladata az elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában döntések meghozatala, döntések előkészítése az elnöki értekezletre, az információáramlás és a belső kontroll biztosítása, a szakmai programok egyeztetése, a feladatok kiosztása, számonkérése az elnöki értekezlet döntéseinek, iránymutatásainak megfelelően. A résztvevők helyettesítése, az emlékeztető, illetve az elnökhelyettesi értekezleten hozott döntések végrehajtása tekintetében az elnöki értekezletre vonatkozó szabályok irányadóak azzal, hogy az emlékeztető elkészítéséért, valamint a határidőre történő végrehajtás ellenőrzéséért az elnökhelyettes titkársága a felelős.
(5) Az elnökhelyettesi értekezlet résztvevői – belső és külső – hivatalos szakmai fórumokon kötelesek az elnökhelyettesi értekezleten hozott döntéseknek megfelelő szakmai álláspontot képviselni, továbbá kötelesek gondoskodni arról, hogy a Hivatal munkatársai is e szakmai álláspontoknak megfelelően végezzék munkájukat. Ennek érdekében az elnökhelyettesi értekezleten elhangzottakról a résztvevők szükség szerint tájékoztatják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkatársait.
(6) Az igazgató által vezetett igazgatói értekezletre az (1)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezések értelemszerűen irányadók.
27. § Az elnök, az elnökhelyettes, az igazgató, az önálló szervezeti egység vezetője a fentieken kívül eseti értekezletet is összehívhat, az általa meghatározott tárgyban és személyi körben. Az eseti értekezletről az összehívó titkársága szükség szerint emlékeztetőt készít.
V. Fejezet
28. § (1) A kiadmányozási jog az adott ügyben a döntés meghozatalára, a kiadmány aláírására ad felhatalmazást.
(2) Kiadmányt csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával lehet kiadni. A kiadmányozott irat tartalmáért és formájáért az aláíró felelős.
(3) A Hivatal elnöke kiadmányozza mindazon iratokat, hatósági döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát nem ruházta át. Az átruházott kiadmányozási jogot az elnök bármikor magához vonhatja. Kiadmányozási jog átruházására kizárólag az elnök jogosult a kiadmányozásra vonatkozó belső szabályzat szerint. Az átruházott kiadmányozási jog tovább nem delegálható. A kiadmányozásra jogosultak akadályoztatása esetén kiadmányozást is magába foglaló helyettesítésük a Szabályzat szerinti helyettesítési rendnek megfelelően történik. A helyettesítés alapján kiadmányozásra jogosult e jogkörében nem helyettesíthető, akadályoztatása esetén a kiadmányozó a legközelebbi felettes vezetője, vagy a kiadmányozás eseti felhatalmazás alapján történik.
(4) Az elnök a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően külön okiratban eseti jelleggel felhatalmazhatja az elnökhelyetteseket, az igazgatókat, az önálló szervezeti egységek vezetőit vagy azok helyetteseit kiadmányozási jogkörrel, továbbá – a kinevezésüknél fogva szóbeli és írásbeli képviseleti joggal rendelkező elnökhelyettesek, igazgatók és a gazdasági vezető kivételével – a jogszabályi feltételek fennállása esetén külön okiratban meghatalmazhatja a Hivatal bármely vezető vagy beosztott köztisztviselőjét a Hivatal vagy az elnök képviseletére.
(5) Az elnök külön okiratban eseti jelleggel felhatalmazhatja az általános elnökhelyettest az előzetes elnöki döntések végrehajtására vonatkozó munkáltatói intézkedéseket tartalmazó okiratok kiadmányozására.
(6) A kiadmányozásra előkészített iratokat a szolgálati út betartásával kell a kiadmányozásra jogosult elé terjeszteni a (7)–(9) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett. Különösen indokolt esetben a döntés előkészítője közvetlenül is fordulhat a kiadmányozóhoz, a közvetlen felettes egyidejű – ennek akadálya esetén utólagos – tájékoztatása mellett.
(7) A főosztályvezetői kiadmányozás alá tartozó hatósági eljárásban kiadandó iratot köteles szignózni
a) az iratot előkészítő ügyintéző,
b) a felelős főosztály jogász feladatkörben dolgozó vagy jogi végzettségű köztisztviselője (jogi végzettségű főosztályvezető esetén e szignót kiválthatja a főosztályvezető aláírása) és
(8) Elnökhelyettesi, igazgatói kiadmányozás alá tartozó hatósági eljárásban kiadandó iratot a kiadmányozás előtt a (7) bekezdésben megjelölt személyeken túl köteles szignózni az előkészítésért felelős főosztályvezető is.
(9) Elnöki kiadmányozás alá tartozó hatósági eljárásban kiadandó iratot a kiadmányozás előtt a (7) és (8) bekezdésben megjelölt személyeken túl köteles szignózni az előkészítésért felelős szervezeti egység felett irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettes, igazgató is.
29. § (1) A nem hatósági eljárásban kiadmányozásra kerülő iratokat a Hivatal belső szabályzataiban foglaltaknak, illetve a szolgálati útnak megfelelően kell szignóval ellátni, azonban minden ilyen iratot legalább a felelős ügyintéző és a felelős szervezeti egységek vezetői, humánpolitikai kihatású ügyben a Jogi és Humánpolitikai Főosztály vezetője, gazdasági kihatású ügyben a Gazdasági Főosztály vezetője, külső szerv, személy részére küldendő iratot a felelős szervezeti egység jogi végzettségű köztisztviselője is köteles szignózni.
(2) Az egyeztetésre beérkezett előterjesztés-tervezetekre, jogszabály-tervezetekre vonatkozó hivatali véleményt az elnököt helyettesítő jogkörében a szakterületért felelős elnökhelyettes, a Hivatal jogalkotásra tett javaslatait az elnök kiadmányozza.
30. § (1) A Hivatal munkatársai felett a munkáltatói jogokat a Hivatal elnöke gyakorolja.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlása a Küt. 22. §-ában foglaltak szerint, vezetői álláshelyet betöltő köztisztviselőre ruházható át. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább. Az elnök az átruházott munkáltatói jogköröket bármikor magához vonhatja.
(3) Az elnök gyakorolja teljeskörűen a munkáltatói jogkört az elnökhelyettesek, az igazgatók, az elnöki titkárságvezető, a speciális tisztséget betöltő személyek, valamint a belső ellenőrzési vezető felett.
(4) A Hivatal elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hivatal illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.
(5) Az elnök – akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes – dönt a Hivatal valamennyi munkatársára vonatkozóan
a) a közszolgálati munkaszerződés megkötéséről (munkaviszony létesítéséről), a felmentésről (munkaviszony megszüntetéséről), a munkáltatói mérlegelési jogkörbe tartozó jogviszony megszüntetésről, a közszolgálati munkaszerződés-módosításról (munkaviszony módosításáról) és a díjazás megállapításáról;
b) a fegyelmi és kártérítési eljárás megindításáról, fegyelmi büntetés, kártérítés, összeférhetetlenség megállapításáról;
c) fizetés nélküli szabadság és a munkavégzés alóli mentesítés engedélyezéséről;
e) tanulmányi szerződés megkötéséről, módosításáról, képzésen való részvétel engedélyezéséről;
f) állami kitüntetésekre, dicséretekre és díjakra történő előterjesztésről;
31. § (1) A Hivatal elnökhelyettesei, az elnök közvetlen irányítása alatt álló igazgatói gyakorolják az irányításuk alá tartozó önálló szervezeti egységek vezetői, valamint az irányításuk alá tartozó, önálló szervezeti egységet nem képező titkárságuk munkatársai felett mindazon munkáltatói jogköröket, melyek nem tartoznak az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe – ideértve a feladatköri leírások elkészítését és kiadását is –, és valamennyi, irányításuk alá tartozó szervezeti egység munkatársai tekintetében az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe tartozó döntésekre javaslattételi joguk és kötelezettségük van.
(2) Az általános elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt álló igazgató gyakorolja az irányítása alá tartozó, önálló szervezeti egységet nem képező titkársága munkatársai felett mindazon munkáltatói jogköröket, melyek nem tartoznak az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe – ideértve a feladatköri leírások elkészítését és kiadását is –, és valamennyi, irányítása alá tartozó szervezeti egység munkatársai tekintetében az általános elnökhelyettes munkáltatói jogkörébe, továbbá – az általános elnökhelyettes útján – az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe tartozó döntésekre javaslattételi joga és kötelezettsége van.
32. § A Hivatal önálló szervezeti egységeinek vezetői gyakorolják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek – vezető és beosztott – munkatársai felett mindazon munkáltatói jogköröket, amelyek nem tartoznak az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe – ideértve a feladatköri leírások elkészítését és kiadását is –, és ugyanezen személyi kör tekintetében az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe tartozó döntésekre az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettes, igazgató – ilyen hiányában közvetlenül az elnök – felé javaslattételi joguk és kötelezettségük van.
33. § (1) A Hivatal osztályvezetői a felettes főosztályvezetőjükkel egyeztetve jogosultak a közvetlen irányításuk alá tartozó munkatársak tekintetében gyakorolni az utasítással, irányítással, vezetéssel és ellenőrzéssel összefüggő munkáltatói jogokat, jogosultak továbbá a beosztott munkatársak beszámoltatására.
(2) A Hivatal osztályvezetőinek a főosztályvezető munkáltatói jogkörébe tartozó esetekben javaslattételi joguk van.
34. § A Hivatal önálló szervezeti egységei az előre meghatározható tervezhető tevékenységeikről a tárgyév február 15. napjáig éves munkatervet készítenek, amely az éves munkára irányadó jellegű. Az önálló szervezeti egységek éves munkaterve alapján készül a Hivatal éves munkaterve, melyet az Elnöki Kabinet állít össze és készít elő az elnöknek a tárgyév április 15. napjáig, és amelyhez az elnökhelyettesek, igazgatók az irányításuk alá tartozó önálló szervezeti egységek tekintetében adnak összesített részanyagot.
35. § (1) A Hivatal önálló szervezeti egységei előző évi tevékenységükről éves jelentést készítenek a tárgyévet követő év február 15. napjáig.
(2) A Hivatal éves tevékenységéről szóló összesített jelentést az Elnöki Kabinet állítja össze és készíti elő az elnöknek a tárgyévet követő év április 15. napjáig, amelyhez az elnökhelyettesek, igazgatók az irányításuk alá tartozó önálló szervezeti egységek tekintetében adnak összesített részanyagot.
36. § (1) Az elnök a több elnökhelyettes, igazgató vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő eseti feladatok ellátására és projektek megvalósítására munkacsoportot hozhat létre és működtethet.
(2) Az elnökhelyettes és az igazgató eseti feladatok ellátására és projektek megvalósítására az általa irányított szakterületek vonatkozásában hozhat létre és működtethet munkacsoportot.
(3) A munkacsoport feladatát minden érintett szervezeti egység munkatársa köteles támogatni, elősegíteni. A munkacsoport vezetője a megbízólevélben meghatározott feladat keretei között utasítási és irányítási joggal rendelkezik a munkacsoport minden tagja tekintetében.
(4) A munkacsoport tagjait és vezetőjét a munkacsoportot létrehozó vezető megbízólevélben jelöli ki, amelyben rögzíti a munkacsoport vezetőjének és tagjainak a feladat- és hatáskörét, a munkacsoport feladatát és működésének idejét.
(5) A munkacsoport feladat- és hatáskörébe utalt ügyben a munkacsoport vezetője rendelkezik döntési jogosultsággal.
(6) A munkacsoport vezetője a munkacsoport munkájáról rendszeresen tájékoztatja a munkacsoportot létrehozó vezetőt és a feladat szerint érintett elnökhelyettest, igazgatót.
(7) A munkacsoport vezetője a munkacsoport tagjának közvetlen felettesét a munkacsoport tevékenységének megkezdésekor, valamint a munkacsoport működése során rendszeresen, de legalább havonta tájékoztatja a munkacsoport tagsággal járó tevékenység várható mértékéről, ütemezéséről.
(8) A munkacsoport működésében való részvétel külön személyi juttatással nem jár.
Előterjesztések elkészítése, külső előterjesztések véleményezése
37. § (1) A Hivatal feladat- vagy hatáskörébe tartozó ügyekben a jogszabály tervezetét, illetve a más szerv által előkészített előterjesztésre adott véleményt – az elnök és az elnökhelyettesek által megadott szempontok szerint – a szakmailag illetékes vagy kijelölt főosztályok készítik el, együttműködve a többi érintett szervezeti egységgel. A kiadmányból elektronikusan másolatot kell küldeni – ha nem ő az aláíró – a szakterületért felelős elnökhelyettesnek, igazgatónak, a véleményezésben részt vevő önálló szervezeti egységeknek, az Általános Elnökhelyettes Titkárságának, a Jogi és Humánpolitikai Főosztálynak, valamint az Elnöki Kabinetnek és az Elnöki Titkárságnak.
(2) Az előterjesztés, illetve jogszabálytervezet külső szervekkel történő egyeztetését minden szervezeti egység vezetője az illetékes elnökhelyettes, igazgató jóváhagyása mellett, azonos vezetői szint figyelembevételével jogosult elvégezni.
38. § (1) A vezetői feladatkört betöltő köztisztviselő teljes jogi és erkölcsi felelősséggel köteles irányítani, vezetni és ellenőrizni a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályoknak, közjogi szervezetszabályozó eszközöknek és belső szabályzatoknak, valamint a felettes vezetők utasításainak megfelelően az irányítása alatt működő szervezeti egységet. Minden vezető a lehető legnagyobb gondossággal, felelősségteljesen köteles munkáját ellátni, és szaktudását, szakmai ismereteit köteles folyamatosan fejleszteni.
(2) Minden vezető felelősséggel tartozik a tevékenységi körébe tartozó feladatok megvalósításáért és végrehajtásáért. A vezető munkavégzését kezdeményezően és oly módon köteles megvalósítani, hogy önálló szakmai és vezetői tevékenysége a napi feladatok ellátásán túlmutató, hosszabb távú koncepciót juttasson érvényre. A vezető kreatív, önálló megoldásokkal és megoldási javaslatokkal köteles biztosítani a Hivatal működésének, szervezeti egysége szakmai tevékenységének folyamatos megújulását és a változó környezeti hatásoknak való megfelelését.
(3) A vezetők az általuk szignózott – vagy saját hatáskörben történő döntés esetében általuk aláírt – iratok esetében felelősséget vállalnak az irat tartalmának és formájának a szakszerűségéért, a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak, valamint felettesük utasításainak való megfelelőségéért.
(4) A Hivatal valamennyi vezetője felel a vezetése alatt álló szervezeti egység
a) hatáskörébe utalt feladatok határidőben történő szakszerű és jogszerű, belső szabályzatoknak és a felettes utasításainak megfelelő teljesítéséért és a végrehajtás ellenőrzéséért;
b) működéséért oly módon, hogy annak tevékenységében a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a felettes vezetői utasítások érvényre jussanak.
(5) A Hivatal valamennyi vezetőjének a vezetői utasításokat, valamint a Hivatalba érkező dokumentumokat a szolgálati út betartásával kell kiadnia. A szolgálati út a hivatali ügyek intézésének azon módja, melyen keresztül fokozatosan jut az ügy alulról felfelé vagy felülről lefelé ahhoz, akinek az ügyben döntési, utasítási joga, illetve intézkedési, végrehajtási kötelezettsége van.
(6) A vezető az utasítás kiadásánál a szolgálati út betartását csak abban az esetben mellőzheti, ha emiatt a hivatali érdek sérelmet szenvedne. A munkatárs közvetlen vezetőjét köteles haladéktalanul tájékoztatni a szolgálati út mellőzésével kapott utasításokról.
39. § A vezető köteles az irányítása alá tartozó munkatársakat rendszeresen tájékoztatni a feladataik ellátásához szükséges döntésekről és utasításokról, továbbá az egyes konkrét ügyek és feladatok megoldásához nélkülözhetetlen tényekről, elvekről és iránymutatásokról.
A munkavégzés elvei, felelősség az ügyintézésért
40. § (1) A vezető vagy ügyintéző köteles a feladatköri leírásában foglalt feladatok ellátására, valamint a feladatkörébe tartozó ügy elintézése érdekében a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a szakmai követelmények, valamint a Hivatal belső szabályzataiban meghatározott általános előírások betartásával és a felettesek utasításainak figyelembevételével, az érdekelt szervezeti egységekkel, vezetőkkel, ügyintézőkkel együttműködve a szükséges intézkedéseket az előírt határidőn belül megtenni.
(2) Amennyiben a belső határidő betartására valamilyen okból előreláthatólag nincs lehetőség, az ügy intézésével megbízott köteles ezt a tényt az okok megjelölésével együtt felettesének írásban jelezni.
(3) Amennyiben a szervezeti egységek vezetői a munkafeltételeket tekintve az ügyintézés színvonalát és a határidők betartását akadályozó vagy lehetetlenné tevő körülményt észlelnek, kötelesek erről haladéktalanul tájékoztatni a közvetlen felettest.
(4) A szervezeti egységen belül a hatósági ügyintézést minden vezető úgy köteles megszervezni, hogy az irat lehetőség szerint az ügyintézési határidő lejárta előtt legalább 15 nappal elinduljon a 28. § (7)–(9) bekezdése szerinti, felelős személyek szakmai egyetértését biztosító aláírásra (szignózásra) és kiadmányozásra. Nem hatósági ügyekben is úgy kell az iratot előkészíteni, hogy a kiadmányozás határidőben megtörténhessen.
Külső és belső kapcsolattartás
41. § (1) A Hivatal a feladatai ellátása során kapcsolatot tart a Kormánnyal, a központi és a helyi államigazgatási szervekkel, a tudományos intézetekkel, a köztestületekkel, a társadalmi és az egyéb szervezetekkel.
(2) Az elnök, az elnökhelyettesek, az igazgatók, valamint a gazdasági vezető az irányítási területükhöz tartozó ügyekben rendszeres munkakapcsolatban állnak a kormányzati szervek, a központi és a helyi államigazgatási szervek illetékes vezetőivel, képviselőivel, valamint a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó személyekkel, szervezetekkel.
(3) Külső kapcsolattartás során – az elnök, az elnökhelyettesek és az igazgatók kivételével – a Hivatal vezetői államigazgatási szervek előtt az azonos vezetői szintnek megfelelően képviselik a Hivatalt, más külső szervezetekkel, személyekkel, engedélyesekkel önállóan jogosultak kapcsolattartásra. Az önálló osztály vezetője főosztályvezetői szintnek megfelelő képviseleti, kapcsolattartási jogosultsággal rendelkezik.
(4) Az ügyintéző köztisztviselő a feladatköri leírása szerint vagy a közvetlen felettese külön felhatalmazása alapján jogosult külső szervezetekkel, személyekkel kapcsolatot tartani. Az elnök, az elnökhelyettes, az igazgató külön felhatalmazásban (esetileg, szóban vagy írásban) ettől eltérő képviseletet is megállapíthat.
(5) A Jogi és Humánpolitikai Főosztály jogtanácsosai a peres és nemperes eljárásokban önállóan jogosultak a Hivatal nevében kapcsolatot tartani a bíróságokkal és egyéb hatóságokkal, illetve ellátni a Hivatal jogi képviseletét.
42. § (1) A több szervezeti egységet érintő ügyekben az érintett szervezeti egységek munkatársai a felettes vezetők iránymutatásai szerint együttműködnek.
(2) A Hivatal vezetői és beosztott munkatársai a feladatköri leírásukban meghatározott módon – a szolgálati út betartásával – jogosultak és kötelesek belső kapcsolattartásra.
(3) Több szervezeti egységet érintő ügy vagy a szervezeti hatáskörök, illetve szakmai álláspontok ütközése esetében a közös irányítási jogkört gyakorló vezető jelöli ki az ügyintézés koordinálására jogosult és köteles, felelős vezetőt, illetve dönt a vitás kérdésekben.
(4) A koordinációval megbízott vezető az egységes állásfoglalás kialakítása céljából köteles egyeztetni az ügy tartalma szerint érintett hivatali szervezeti egység vezetőivel.
43. § (1) A nemzetközi köz- és magánjog alanyaival az elnök, az elnökhelyettesek, valamint a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetője tartanak önállóan kapcsolatot.
(2) A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes a nemzetközi kapcsolatokat és európai belső energiapiaci kérdéseket érintően általánosan képviseli a Hivatalt.
(3) Az elnök a Hivatal bármely köztisztviselőjét, a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes az irányítása alá tartozó szervezeti egység köztisztviselőjét jogosult kijelölni európai uniós és nemzetközi szervezetekkel és külföldi hivatalokkal történő kapcsolattartásra.
(4) Az elnökhelyettesek jogosultak az irányításuk alá tartozó szervezeti egység köztisztviselőjének személyére javaslatot tenni a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes részére a Hivatal európai uniós és nemzetközi szervezetekben vagy külföldi hivatalokban történő képviseletére vonatkozóan.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerint kapcsolattartásra kijelölt vagy javasolt személy, illetve a Hivatal képviseletében tevékenykedő külső személy részére a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes jogosult megbízólevelet kiállítani. A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes által kiállított megbízólevélben rendelkezni kell a nemzetközi szervezetekkel való elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos jogosultságokról.
(6) A képviseletre kijelölt vagy javasolt személy vonatkozásában felmerült vita esetén az elnök dönt.
(7) A Hivatal tevékenységével kapcsolatos általános jellegű nemzetközi megkereséseket minden esetben továbbítani kell a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya vezetőjének, aki állásfoglalást ad arról, hogy a megkeresés nemzetközi kapcsolattartásnak minősül-e. Azon megkereséseket, amelyek nem minősülnek nemzetközi kapcsolattartásnak, a megkeresés tartalmával érintett szervezeti egység válaszolja meg.
(8) A Hivatal hatáskörébe tartozó és a nemzetközi együttműködést érintő vagy nemzetközi hatással bíró ügyekben a Hivatal érintett szervezeti egységei tájékoztatni kötelesek a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályát.
(9) A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője nemzetközi ügyekben jogosult közvetlenül tájékoztatást kérni más szervezeti egységek vezetőitől.
(10) A víziközmű-szolgáltatás és hulladékgazdálkodás szakterületek vonatkozásában a (2) és a (7)–(9) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
Sajtóval való kapcsolattartás
44. § (1) A Hivatal külső és belső kommunikációját, sajtókapcsolatait a Hivatal elnöke a kabinetigazgatón keresztül irányítja, ennek keretében a kabinetigazgató – egyeztetve az illetékes szervezeti egységek vezetőivel – a Kommunikációs Önálló Osztály vezetője (a továbbiakban: kommunikációs vezető) előterjesztése alapján hagyja jóvá a sajtóközleményeket, azok tartalmát. A kabinetigazgató – egyeztetve az illetékes szervezeti egységek vezetőivel – a kommunikációs vezető előterjesztése alapján határoz nyilatkozat, tájékoztatásadás esetén annak tartalmáról, valamint a nyilatkozó személyéről. A sajtó részére nyilatkozatot, tájékoztatást a Hivatal tevékenységével kapcsolatban az elnök, az elnökhelyettesek, az elnök közvetlen irányítása alatt álló igazgatók, a kommunikációs vezető és a feladatkörüket érintő kérdésekben – külön eseti kabinetigazgatói felhatalmazással – a pénzügyi és üzemeltetési igazgató és a főosztályvezetők adhatnak.
(2) A médiával, a sajtó képviselőivel való kapcsolattartásra a Kommunikációs Önálló Osztály jogosult. A sajtó részéről érkező megkereséseket a munkatársak közvetlen felettesükhöz, azok pedig a kommunikációs vezetőhöz haladéktalanul továbbítják.
(3) A Hivatal szervezeti egységei, annak vezetői minden olyan sajtónyilvános esemény, megjelenés időpontjáról, formájáról, tartalmáról és módjáról, amelyen mint közszereplők vesznek részt, illetve tartanak előadást, előzetesen egyeztetnek a kommunikációs vezetővel.
VI. Fejezet
AZ ÜGYINTÉZŐ KÖZTISZTVISELŐK ÉS MUNKAVÁLLALÓK
45. § (1) Az ügyintéző köztisztviselő a Hivatal feladat- és hatáskörében eljáró döntés-előkészítő, illetve érdemi feladatot ellátó köztisztviselő. Az ügyintéző köztisztviselő a felettesei által feladatkörébe utalt, valamint a feladatköri leírásában meghatározott feladatok ellátásáért önálló felelősséggel tartozik.
(2) Az ügyintéző köztisztviselőt akadályoztatása esetében az önálló szervezeti egység ügyrendjében, vagy attól eltérően esetileg kijelölt ügyintéző köztisztviselő helyettesíti.
(3) Az ügyintéző köztisztviselő köteles
a) felelősséggel és önállóan ellátni a feladatköri leírásban meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utalt feladatokat;
b) elsajátítani az ügyek intézéséhez szükséges jogszabályi, illetve belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseket, valamint gyakorlati ismereteket;
c) a feladatokat a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a belső szabályzatok, valamint a hivatali feletteseitől kapott eseti utasítások megtartásával, a határidők teljesítésével, önállóan és szakszerűen végrehajtani.
(4) A jogtanácsos a szakmai álláspontjának tartalma tekintetében nem utasítható.
46. § (1) A Hivatal munkavállalója felelős a felettese által és a munkaköri leírásában meghatározott feladatok szakszerű, maradéktalan elvégzéséért.
(2) Munkaviszony keretében az alábbi álláshelyek tölthetők be:
a) fizikai alkalmazotti álláshelyek vagy
b) a Hivatal közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül össze nem függő feladat ellátására létrehozott álláshelyek.
(3) A munkaviszony keretében betöltött álláshelyek esetében a munkaszerződésben ki kell kötni az egyébként a köztisztviselőkre is irányadó titoktartási szabályok alkalmazását.
(4) A munkaviszony keretében betöltött álláshelyek esetében – a fizikai alkalmazotti álláshelyek kivételével – a munkaszerződésben ki kell kötni a köztisztviselőkre irányadó összeférhetetlenségi szabályok alkalmazását.
A Hivatal szervezeti ábrája
A Hivatal szervezeti egységeinek feladatai
AZ ELNÖK KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
1. Az Elnöki Titkárság főosztályként működik, melyet főosztályvezető besorolású titkárságvezető vezet. A titkárságvezető feladatköre ellátásában közvetlenül az elnök irányítása alatt áll, felette a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
2. A titkárságvezető gondoskodik az Elnöki Titkárság feladatainak határidőre történő teljesítéséről, és ellenőrzi jogi megfelelőségét.
3. A titkárságvezető az elnök munkáját segíti, és ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel a feladat- vagy hatáskörébe utal. A titkárságvezetőt akadályoztatása esetén az Elnöki Titkárság elnök által kijelölt munkatársa helyettesíti.
a) gondoskodik az elnök részére a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési, ügyviteli feladatok ellátásáról, figyelemmel kíséri és előkészíti az elnök személyes részvételét igénylő eseményeket, és egyezteti az elnöki programokat, nyilvántartja, szervezi, koordinálja az elnök programjait;
b) megszervezi az elnöki és a vezetői értekezleteket, az elnöki és a vezetői értekezleten hozott döntésekről nyilvántartást vezet, és ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtet, igény szerint elkészíti az elnöki és a vezetői értekezletek emlékeztetőit, majd gondoskodik azok megküldéséről a résztvevőknek és azoknak a munkatársaknak, akikre nézve az feladatot állapít meg;
c) előkészíti, rendszerezi az elnök tárgyalásaihoz szükséges anyagokat az egyes szervezeti egységek bevonásával;
d) az elnök által szignált iratokat, illetve feladatokat kiadja az illetékes elnökhelyettes, igazgató vagy önálló szervezeti egység vezetője részére, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezet, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtet, intézkedik a határidők betartása iránt;
e) szervezi az elnök belföldi és külföldi kapcsolattartási, valamint képviseleti tevékenységét és utazásait, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával és a Gazdasági Főosztállyal együttműködve közreműködik az utazásszervezői feladatok ellátásában;
f) ellátja az elnök személyéhez kapcsolódó értekezletek és tárgyalások esetében a protokoll- és reprezentációs feladatokat;
g) ellenőrzi az elnöki kiadmányozásra felterjesztett iratok formai követelményeknek való megfelelőségét, különös tekintettel az iraton szereplő előzetes jóváhagyások (szignózási rend) és az iratkezelés rendjére;
h) digitalizálja és nyilvántartja az elnök ügyiratait, iratait, és azokat egyidejűleg megküldi az érintett szervezeti egység titkárságára;
i) ellát minden olyan feladatot, amelyet az elnök eseti vagy állandó jelleggel a feladat- vagy hatáskörébe utal.
1. A Hivatal belső ellenőrzése önálló osztályként működik, melynek vezetését főosztályvezetői besorolású vezető végzi.
2. A belső ellenőrzési tevékenység: független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy a Hivatal működését fejlessze és eredményességét növelje, és a Hivatal céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékelje. A belső ellenőrzés fejleszti a Hivatal szervezetirányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát.
3. A belső ellenőrzési feladatokat ellátó személy a munkáját a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardok, útmutatók figyelembevételével, valamint a belső ellenőrzési vezető által – az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési kézikönyvminta megfelelő alkalmazásával – kidolgozott és a Hivatal elnöke által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.
4. A belső ellenőrzés vezetője tevékenységét az elnöknek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül neki küldi meg.
5. A belső ellenőrzés vezetője a szakterület tevékenységének tervezése során önállóan jár el, ellenőrzési terveit kockázatelemzésre alapozva és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével állítja össze.
6. Az elnök biztosítja a belső ellenőrzés funkcionális függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében:
a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével;
b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása;
c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása;
d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése;
e) a belső ellenőrzés bizonyosságot adó ellenőrzési és a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardokkal összhangban lévő tanácsadási tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.
7. A belső ellenőrzés nem vehet részt
a) a költségvetési szerv operatív működésével kapcsolatos feladatok ellátásában és a Hivatal működésével kapcsolatos döntések meghozatalában;
b) a Hivatal végrehajtási vagy irányítási tevékenységében;
c) pénzügyi tranzakciók kezdeményezésében vagy jóváhagyásában;
d) a Hivatal belső szabályzatainak elkészítésében – kivételt képez a belső ellenőrzésre vonatkozó Kézikönyv elkészítése;
e) intézkedési terv elkészítésében.
8. A belső ellenőrzéssel kapcsolatos összeférhetetlenségeket, a belső ellenőr és az ellenőrzöttek jogait, valamint kötelezettségeit a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.
9. A belső ellenőrzés feladatait a jogszabályok, valamint részletesen a Hivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyve rögzíti.
10. A belső ellenőrzés tevékenysége kiterjed a Hivatal minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára.
11. A belső ellenőrzés bizonyosságot adó tevékenysége körében ellátandó feladata
a) elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszer kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
b) elemezni, vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát;
c) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében, valamint a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszer javítása, továbbfejlesztése érdekében;
d) nyilvántartani és nyomon követni a belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.
12. A belső ellenőrzés tanácsadó tevékenysége keretében ellátható feladatok lehetnek különösen:
a) vezetők támogatása az egyes megoldási lehetőségek elemzésével, értékelésével, vizsgálatával, kockázatának becslésével;
b) pénzügyi, tárgyi, informatikai és humánerőforrás-kapacitásokkal való észszerűbb és hatékonyabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás;
c) a vezetőség szakértői támogatása az integrált kockázatkezelési és szabálytalanságkezelési rendszerek és a teljesítménymenedzsment-rendszer kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében;
d) tanácsadás a szervezeti struktúrák racionalizálása, a változásmenedzsment területén;
e) konzultáció és tanácsadás a vezetés részére a szervezeti stratégia elkészítésében;
f) javaslatok megfogalmazása a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében, a költségvetési szerv belső szabályzatainak tartalmát, szerkezetét illetően.
A KABINETIGAZGATÓ VEZETÉSE, IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
1. Az elnök munkáját a főosztályként működő Elnöki Kabinet segíti. Az Elnöki Kabinetet a kabinetigazgató vezeti. A kabinetigazgató feladatköre ellátásában közvetlenül az elnök irányítása alatt áll, más vezető által nem utasítható.
2. A kabinetigazgató feladatai ellátása során közvetlenül keresheti meg (közreműködés kérése, tájékoztatáskérés, elnöki utasítás közvetítése formájában) az elnökhelyetteseket, az ügymenetfolytonossági és biztonsági igazgatót, valamint a pénzügyi és üzemeltetési igazgatót, továbbá sürgős esetekben az illetékes elnökhelyettes, igazgató egyidejű értesítése és annak utólagos indokolása mellett a vezetőket, az ügyintéző köztisztviselőket és a munkavállalókat.
3. A kabinetigazgató elnöki aláírás előtt szignózással egyetértéséről biztosítja az elnököt a Hivatal Országgyűlés részére készített beszámolóinak és egyéb éves tájékoztatóinak tartalma tekintetében.
4. Az elnök külön kérésére – az Elnöki Titkárság jelzése alapján – a kabinetigazgató az elnöki kiadmányozás alá eső irat tekintetében 1 napos határidővel utólagos szakmai egyeztetést kezdeményezhet az érintett szakterületetek bevonásával, amelynek eredményéről soron kívül tájékoztatja az elnököt.
a) az elnök által meghatározott körben képviseli az elnököt a kormányzati szervekkel, más külső szervekkel és szervezetekkel való kapcsolattartásban;
b) részt vesz az elnöknek a kormányülésekre, a miniszterekkel, az államtitkárokkal, az engedélyesek vezető tisztségviselőivel és az érdekképviseleti szervekkel történő találkozóira történő felkészítésében;
c) részt vesz a társadalmi és civil szervezetekkel, az érdekegyeztető testületekkel, országgyűlési képviselőcsoportokkal való kapcsolattartásban;
d) folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart a miniszterek és államtitkárok kabinetfőnökeivel;
e) kezdeményezi az elnök kormányzati testületi ülésen való részvételéhez, tárgyalásaihoz, beszédeihez, előadásaihoz, médiaszerepléséhez szükséges dokumentációk összeállítását, és végzi az azzal kapcsolatos koordinációs feladatokat, együttműködve a Hivatal érintett szakmai szervezeti egységeivel;
f) elnöki igény szerint közreműködik a Hivatal azon stratégiai feladatainak ellátásában, melyek minisztériumi egyeztetése szükséges;
g) az elnökhelyettesekkel, az igazgatókkal és az érdekelt szervezeti egységekkel együttműködve figyelemmel kíséri a kormányzati és a parlamenti munkát, és a Hivatal tevékenységét érintő fontosabb eseményekről haladéktalanul tájékoztatja az elnököt;
h) az elnökhelyettesekkel és az igazgatókkal együttműködve követi a jogszabályi környezet változását és a Hivatal tevékenységét érintő döntéseket, és azokról haladéktalanul tájékoztatja az elnököt;
i) a hatáskörébe tartozó kérdésekben képviseli az elnököt a Hivatal szervezeti egységei előtt, közvetíti és kommunikálja a hatáskörébe tartozó elnöki döntéseket és egyedi elnöki utasításokat, valamint szükség szerint tájékoztatja az elnököt e feladatok végrehajtásának teljesítéséről;
j) elnöki döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatokat lát el, e körben
ja) elnöki döntés alapján koordinálja az Országgyűlés feladatkörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos hivatali álláspont kialakítását, a Hivatal Országgyűlés részére készített beszámolóinak előkészítését,
jb) részt vesz a Hivatal által előkészítendő jogszabály-tervezetek kidolgozásában, kiszignálja – ha szükséges, egyeztetést követően – az elnökhöz véleményezésre beérkezett kormány-előterjesztések és miniszteri rendeletek tervezeteit, illetve a benyújtott kormány-előterjesztéseket,
jc) közreműködik az elnöki rendeletek előkészítésében,
jd) részt vesz a belső szabályozások kidolgozásában;
k) összeállítja és az elnöknek jóváhagyásra megküldi a Hivatal éves munkatervét és az éves értékelő jelentést, valamint a Hivatal éves ellenőrzési tervét és éves ellenőrzési jelentését;
l) végzi az elnöki rendeletek Magyar Közlönyben történő kihirdetésével, valamint az alapító okirat módosításai és az elnöki utasítások Hivatalos Értesítőben történő közzétételével összefüggő teendőket;
m) részt vesz a Hivatal belső kontrollrendszerének kialakításában, közreműködik az ellenőrzési nyomvonal elkészítésében, és működteti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét.
6. Az Elnöki Kabinet munkatársai – ha jogszabály másként nem rendelkezik – feladataik ellátása során az illetékes elnökhelyettes, igazgató jóváhagyásával – kivételesen sürgős esetekben a kabinetigazgató útján, az illetékes elnökhelyettes, igazgató egyidejű értesítése mellett és a sürgősség utólagos indokolásával – szükség szerint adott dokumentumba (ügyiratba, hivatalos levelezésbe, nyilvántartásba) betekinthetnek, dokumentumot bekérhetnek, illetve a dokumentumok alapján feljegyzést készíthetnek az elnök tájékoztatása céljából.
7. Az Elnöki Kabinet a 4–5. pontban foglaltakon túl ellát minden olyan feladatot, amelyet az elnök eseti vagy állandó jelleggel a feladat- vagy hatáskörébe utal.
3.1. Kiemelt Kapcsolatok Osztálya
1. A Hivatal feladatainak és célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Kiemelt Kapcsolatok Osztálya az Elnöki Kabineten belül szervezi a Hivatal egészét érintő kapcsolatokat a különböző kormányzati szervekkel, más állami szervekkel, valamint a kiemelt jelentőségű energetikai, víziközmű-szolgáltatási és hulladékgazdálkodási ágazati szereplőkkel. Ezen belül:
a) kapcsolatot épít ki és tart fenn a minisztériumokkal, más állami és kormányzati szervekkel, valamint a kiemelt jelentőségű ágazati szereplőkkel (a továbbiakban együtt: együttműködő szervek);
b) folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi az együttműködő szervek Hivatalt érintő tevékenységét, továbbá tájékoztatást nyújt az együttműködő szervek részére a Hivatal őket érintő tevékenységéről;
c) elnöki igény szerint az együttműködő szervekkel egyeztetett feladatlistát készít a közös érdekű ügyekről, és figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását;
d) figyelemmel kíséri a kiemelt jelentőségű ágazati szereplők feladatellátását érintő kormányzati és parlamenti tevékenységet, és erről szükség esetén tájékoztatást ad;
e) a kabinetigazgatón keresztül tájékoztatást nyújt az elnök részére a területet érintő fontosabb kérdésekről;
f) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az elnök vagy a kabinetigazgató a feladatkörébe utal.
2. A Kiemelt Kapcsolatok Osztályát osztályvezető vezeti, munkáját a kabinetigazgató irányítja.
4. Kommunikációs Önálló Osztály
1. A Kommunikációs Önálló Osztály feladata a Hivatal jövőképéhez igazodó, annak érdekeit, feladatait szem előtt tartó egységes és koherens külső és belső kommunikáció biztosítása. Ennek ellátása során élő kapcsolatot tart fenn az újságírókkal és a média más képviselőivel, valamint felel a külső és belső kommunikációhoz szükséges belső szabályok, szakmai anyagok elkészítéséért, azok aktualizálásáért.
2. A Kommunikációs Önálló Osztály feladata
a) a Hivatal kommunikációs szabályzatának és stratégiájának kidolgozása, felülvizsgálata;
b) az újságírói megkeresések kezelése és a válaszadás;
c) a sajtótájékoztatók, interjúk előkészítése és lebonyolítása, a sajtóesemények helyszínének és egyéb feltételeinek biztosítása;
d) sajtónyilatkozat, interjú, illetve egyéb médiamegjelenés esetén az érintett szervezeti egységekkel együttműködve gondoskodni a nyilatkozó felkészítéséről;
e) a Hivatal belső és külső portáljainak szerkesztése, folyamatos frissítésének koordinálása;
f) az érintett szervezeti egységekkel együttműködve gondoskodni a Hivatal kiadványainak elkészítéséről és azok publikálásáról;
g) gondoskodni a külső és belső rendezvények megvalósításáról;
h) a Hivatal arculati szabályzatának elkészítése, gondozni a Hivatal arculatát.
3. A Kommunikációs Önálló Osztályt főosztályvezető besorolású kommunikációs vezető vezeti, munkáját a kabinetigazgató irányítja. A kommunikációs vezető
a) szervezi és összehangolja a Hivatal külső és belső kommunikációs tevékenységét, megjelenését, médiakapcsolatait, indokolt esetben sajtó-helyreigazítást kezdeményez;
b) a Hivatal kommunikációs aktivitásait az érintett szervezeti egységek bevonásával, azok együttműködése mellett készíti elő, ennek keretében közvetlenül keresheti meg az elnökhelyetteseket, igazgatókat, valamint – felettes vezetőjük egyidejű tájékoztatása mellett – más vezetőket és az ügyintéző köztisztviselőket;
c) ellátja a sajtószóvivői feladatokat, ha ezt a munkakört más köztisztviselő nem tölti be;
d) ellátja a Hivatal külső és belső portáljainak felelős szerkesztői feladatait;
e) kapcsolatot tart a kormányzati szervek, más közigazgatási szervek, civil szervezetek, valamint az engedélyesek kommunikációval megbízott szervezeti egységeivel, azok vezetőivel;
f) gondoskodik a kommunikációra, valamint az arculati elemek használatára vonatkozó szabályok betartatásáról.
AZ ÁLTALÁNOS ELNÖKHELYETTES IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
5. Általános Elnökhelyettes Titkársága
1. Az Általános Elnökhelyettes Titkársága főosztályként működik, melyet főosztályvezetői besorolású titkárságvezető vezet.
2. A titkárság általános feladatai körében
a) részt vesz a Hivatal stratégiai terv koncepciójának kidolgozásában;
b) koordinálja és ellenőrzi az általános elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, feladatait, azok végrehajtását;
c) ellenőrzi az általános elnökhelyettes alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, a belső szabályzatok és egyedi elnöki utasítások megfelelő betartását és érvényesülését;
d) jogi, gazdasági és közbeszerzési szempontból előkészíti és véleményezi az elnök és az általános elnökhelyettes részére készülő szakmai anyagokat, a rendszeresen készítendő tájékoztatást az időarányos és rendkívüli feladatok teljesítéséről, valamint javaslatot tehet az általános elnökhelyettes hatáskörébe tartozó intézkedések meghozatalára.
3. Titkársági feladatai körében
a) gondoskodik az elnökhelyettes feladatainak határidőre történő teljesítéséről, a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési és ügyviteli feladatok ellátásáról;
b) figyelemmel kíséri és előkészíti az elnökhelyettes személyes részvételét igénylő eseményeket, és egyezteti, nyilvántartja, szervezi, koordinálja az elnökhelyettes programjait;
c) előkészíti, rendszerezi az elnökhelyettes tárgyalásaihoz szükséges anyagokat;
d) az elnökhelyettes által szignált iratokat, illetve feladatokat kiadja, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezet, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtet, intézkedik a határidők betartásáról;
e) szervezi az elnökhelyettes belföldi és nemzetközi kapcsolattartási, valamint képviseleti tevékenységét, illetve utazásait, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával és a Gazdasági Főosztállyal együttműködve részt vesz az utazásszervezői feladatok ellátásában;
f) szervezi feladatkörében az elnökhelyettesi értekezleteket, elkészíti azok emlékeztetőjét, és megküldi az érintetteknek;
g) gondoskodik az elnökhelyetteshez tartozó irodahelyiségek reprezentatív megjelenéséről;
h) ellenőrzi az elnökhelyettesi kiadmányozásra felterjesztett iratok formai követelményeknek való megfelelőségét, különös tekintettel az iraton szereplő előzetes jóváhagyások (szignók) és az iratkezelés rendjére;
i) az elnökhelyettes kérésére a szakmai megfelelőség ellenőrzése érdekében egyeztetést kezdeményez az érintett szakterülettel;
j) digitalizálja és nyilvántartja az elnökhelyettes ügyiratait, iratait;
k) ellát minden egyéb feladatot, melyet az általános elnökhelyettes meghatároz.
4. A titkárság egyéb feladatai körében
a) ellenőrzi az általános elnökhelyettes által irányított szervezeti egységek belső kontrollrendszerének működését;
b) közreműködik a Hivatalt érintő jogszabályok előkészítésében, a jogszabályok tervezeteinek kialakításában, véleményezésében, a javaslattételben, a belső szabályozás előkészítésében;
c) javaslatot tesz a Hivatal működésével kapcsolatos jogi-igazgatási feladatok, illetve a hivatali szintű beszerzésekhez kapcsolódó munkafolyamatok kialakításával, működtetésével kapcsolatosan.
6. Jogi és Humánpolitikai Főosztály
1. A Jogi és Humánpolitikai Főosztály vezetője biztosítja a Hivatal egységes jogértelmezését és jogalkalmazási gyakorlatát, ennek érdekében
a) előzetes egyeztetés alapján (az érintett szervezeti egység vezetőjének tájékoztatása mellett) szakmai megbeszélésre hívhatja össze a Hivatal szervezeti egységeinél dolgozó, jogi végzettségű köztisztviselőket. E szakmai megbeszéléseken az Elnöki Kabinet és az elnöki, elnökhelyettesi titkárságok kivételével a Hivatal szervezeti egységeinél dolgozó, meghívott, jogi végzettségű köztisztviselő köteles részt venni;
b) az adott főosztály vezetőjének erre irányuló kifejezett megkeresése esetén jogosult az adott főosztály hatáskörébe tartozó kérdésekben jogi iránymutatást adni.
2. A Jogi és Humánpolitikai Főosztály jogi feladatai körében
a) jogi támogatást nyújt a Hivatal munkájához;
b) a Hivatalhoz érkező külső és szervezeten belüli megkeresések esetén jogi szakvéleményt alakít ki jogszabály-értelmezési és jogalkalmazási kérdésekben;
c) részt vesz az előterjesztések és a Hivatalhoz érkező jogszabálytervezetek véleményezésében, a jogszabály-előkészítő munkában;
d) igény esetén jogi támogatást nyújt az elnök és az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettes részére a Hivatal igazgatási feladatai ellátásában;
e) az érintett szervezeti egységekkel együttműködve, a szakmai állásfoglalásokat is figyelembe véve lefolytatja a Vet., a Get., a Vksztv. és a Tszt. szerinti cégjogi eseményekkel, befolyásszerzésekkel kapcsolatos eljárásokat, és együttműködik a Get., illetve a Vet. szerinti szétválasztási szabályokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása során a munkajogi kérdésekben az érintett szakfőosztályokkal; f) jogi segítséget nyújt a Hivatal működésével kapcsolatos szerződések elkészítésében, valamint az érintett szakterületekkel együttműködésben előkészíti a Hivatal és más társhatóságok közötti együttműködési megállapodásokat;
g) jogi segítséget nyújt a szakmai főosztályok részére a hatósági döntések perjogi kockázatainak értékelésében és a szerződésekből eredő igények per előtti érvényesítésében;
h) ellátja a Hivatal jogi képviseletét a peres és nemperes eljárásokban a bíróságok és más hatóságok előtt, valamint a Hivatal hitelezői igényeinek érvényesítése során, illetve a peres ügyekről nyilvántartást vezet;
i) jogi szempontból felülvizsgálja és szükség szerint koordinálja a Hivatal belső szabályozási munkáját, és gondoskodik az elnöki utasítások, belső szabályzatok nyilvántartásáról;
j) előkészíti az elnök helyettesítéséről szóló rendeletet, továbbá részt vesz az egyéb elnöki rendeletek előkészítésében;
k) tisztességtelen piaci magatartás vélelmezése esetén – az illetékes szakmai főosztály javaslatára – bejelentést kezdeményezhet a Gazdasági Versenyhivatalnál;
l) a Hivatal által kiszabott bírságokból származó bevételek felhasználása során belső szabályzat szerint előkészíti és koordinálja a támogatási szerződéseket;
m) koordinálja a Hivatalhoz érkező közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése, kiadása iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyintézést, és az adatokkal rendelkező szervezeti egység közreműködésével előkészíti a kérelemre adott választ;
n) ellát minden egyéb feladatot, melyet a felettes vezető a feladat- vagy hatáskörébe utal.
3. A Jogi és Humánpolitikai Főosztály humánpolitikai feladatai körében
a) kialakítja a humánpolitikai feladatok (így különösen a foglalkoztatáspolitikai, ösztönzési rendszerek, képzések) rendjét. Közreműködik a jutalmazás rendszerének kialakításában, és egyeztet a Gazdasági Főosztállyal annak fedezetéről. Előkészíti a humánigazgatási, a munkaügyi és a képzési tárgyú döntéseket, intézkedéseket. Közreműködik a szakterületét érintő koncepciók kidolgozásában és végrehajtásában, valamint elkészíti és aktualizálja az ide kapcsolódó szabályozásokat;
b) definiálja a kiemelt személyügyi feladatokat, és a meghatározott elvek alapján ellátja a stratégiai, valamint operatív humánerőforrás-gazdálkodási kontrolling és munkaügyi tevékenységet;
c) az általános elnökhelyettes útján az elnök részére szakmai támogatást nyújt a szervezeti struktúra kialakításával és optimalizálásával kapcsolatban, és közreműködik a hatékony működést biztosító létszámkeret kialakításában és nyomon követésében;
d) az illetékes szakterületek vezetőinek iránymutatása alapján ellátja a munkaerő-toborzás feladatait, és részt vesz a kiválasztásban. A Hivatalon belül toborzási, kiválasztási folyamat kizárólag a Jogi és Humánpolitikai Főosztály részvételével valósulhat meg;
e) ellátja a közszolgálati jogviszonnyal és munkaviszonnyal kapcsolatos személy- és munkaügyi feladatokat, és ezekkel összefüggésben szakmai támogatást nyújt, kapcsolatot tart a Hivatal szervezeti egységeivel és külső szervekkel, továbbá előkészíti a szükséges munkáltatói intézkedéseket, és elkészíti az okiratokat, vezeti a jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy belső szabályzatban meghatározott, humánpolitikai tárgyú nyilvántartásokat;
f) ellátja a személyügyi nyilvántartás vezetésével, a személyi anyagok kezelésével, a vagyonnyilatkozatokkal, az összeférhetetlenséggel, a kötelező továbbképzés tervezésével és támogatásával, a közigazgatási alap- és közigazgatási szakvizsgával, a munkatársak jogszabályok szerinti teljesítményértékelésével, foglalkozás-egészségügyi szűrésével kapcsolatos teendőket;
g) ellátja a jutalmazással, céljuttatás megállapításával kapcsolatos humánpolitikai előkészítő feladatokat. Jutalmazás és célfeladat kitűzése kizárólag a Jogi és Humánpolitikai Főosztályon keresztül történhet;
h) a jogszabályi előírásoknak, belső szabályzatoknak megfelelően, valamint megkeresésre – szükség esetén az általános elnökhelyettes jóváhagyását követően – humánpolitikai tárgyú adatokat szolgáltat;
i) részt vesz az állami kitüntetésekre vonatkozó javaslatok előkészítésében, ellátja a tanulmányi, illetve képzési rendszer, a munkáltatói lakáskölcsön és egyéb hiteltámogatások kialakításával és működtetésével kapcsolatosan felmerülő feladatokat. A tervezés és megvalósítás során együttműködik a gazdasági területtel;
j) a gazdasági terület számára a feladat- és hatáskörét érintő feladatokkal összefüggésben adatot szolgáltat a költségvetés tervezéséhez és a beszámoló elkészítéséhez.
4. A főosztályvezető a Hivatal humánerőforrás-gazdálkodásával szorosan összefüggő, lényeges gazdasági kérdésekben együttműködik a gazdasági területtel.
5. A Jogi és Humánpolitikai Főosztály által képviselt peres és nemperes eljárások, valamint hitelezői igények érvényesítésének előkészítése érdekében valamennyi érintett szervezeti egység a Jogi és Humánpolitikai Főosztály által megadott határidőben az ügy közigazgatási iratait iratjegyzékkel feltölti a kereset beérkezéséről szóló elektronikus levélben megadott elektronikus mappába, és a feltöltött iratok egy kinyomtatott példányát eljuttatja a Jogi és Humánpolitikai Főosztály részére. A Jogi és Humánpolitikai Főosztály az általa képviselt ügyekben határidő megjelölésével az ügy alapját képező írásos szakmai összefoglalót kérhet az érintett főosztályoktól.
6. A főosztály az Elnöki Kabinettel együttműködve kialakítja, működteti és fejleszti a Hivatal belsőkontroll-rendszerét, és működteti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét; az egyes szervezeti egységek által elkészített ellenőrzési nyomvonalakat összesíti és dokumentálja, valamint elkészíti a Hivatal ellenőrzési nyomvonalát.
7. Amennyiben a Hivatal valamely főosztályán (osztályán) a jogász feladatkörben dolgozó köztisztviselők akadályoztatva vannak, és a főosztályon más, a helyettesítésükre jogosult jogi végzettségű köztisztviselő nem áll rendelkezésre, a Jogi és Humánpolitikai Főosztály látja el az adott főosztály (osztály) feladatkörébe tartozó, kiadmányozásra kerülő iratok jogi szempontú véglegesítését.
8. A Jogi és Humánpolitikai Főosztály a tevékenységét a Hatósági Osztály, a Perképviseleti Osztály és a Humánpolitikai Osztály útján látja el.
7. Fogyasztóvédelmi Főosztály
1. A főosztály általános feladatai körében
a) előkészíti a fogyasztói panaszokkal kapcsolatos hivatali peres eljárások iratanyagát;
b) felhívja a Hivatal más szervezeti egységeinek figyelmét a főosztályra érkező kirívó egyedi ügyekre vagy kirívó tendenciákra;
c) kivizsgálja és megválaszolja a Hivatal panaszeljárását kifogásoló beadványokat;
d) működteti a Hivatal ügyfélszolgálatát, megválaszolja a személyesen, telefonon, levélben vagy elektronikus úton érkezett felhasználói információigényeket. A panasznak minősülő megkeresések tekintetében kiadja a szükséges végzéseket, gondoskodik azok áttételéről;
e) közreműködik a társterületek tevékenységét érintő információigények kezelésében;
f) nyilvántartást vezet az általánosabb szolgáltatói gyakorlatokra utaló panaszokról, megkeresésekről;
g) a felhasználók érdekeinek szem előtt tartásával jogszabályok módosítását kezdeményezi, véleményezi a jogszabály-módosításra vonatkozó javaslatokat, azokról egyeztetést folytat;
h) előkészíti, szükség esetén módosítani javasolja a felhasználói és engedélyesi szerződésszegések szabályozására vonatkozó elnöki rendeleteket;
i) együttműködési megállapodás alapján – feladatkörét érintően – együttműködik a Gazdasági Versenyhivatal, továbbá a fogyasztóvédelmi hatóság megfelelő szervezeti egységeivel;
j) közreműködik a Hivatal fogyasztóvédelmi tájékoztatási tevékenysége tartalmi kialakításában, a sajtómegkeresések megválaszolásának szakmai előkészítésében;
k) szakmai támogatást nyújt a Hivatal nemzetközi feladatainak teljesítéséhez;
l) szükség szerint párbeszédet folytat az érdekképviseleti szervezetekkel.
2. Az energetikai és a közszolgáltatási területre is kiterjedő feladatai körében
a) kivizsgálja a villamosenergia-piaccal, a földgázpiaccal, a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos felhasználói panaszokat, előkészíti az eljárás folyamán szükséges, továbbá az azokat lezáró döntéseket;
b) a villamosenergia-piac, a földgázpiac, a víziközmű-szolgáltatás, és a távhőszolgáltatás területén elvégzi, valamint az érintett engedélyesekkel, szolgáltatókkal elvégezteti a felhasználói elégedettségi szint, továbbá az egyes engedélyesekkel, szolgáltatókkal szembeni elvárás, valamint az ellátás jellemzőinek felmérését. A kapott eredményeket kiértékeli, felhasználja szabályozási tevékenységéhez. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a felmérés végrehajtását;
c) közreműködik az egyetemes szolgáltatónak nem minősülő kereskedők, elosztói engedélyesek és a víziközmű-szolgáltatók által kidolgozott üzletszabályzatok vagy azok módosításának jóváhagyására irányuló hatósági eljárásokban;
d) a felhasználók érdekeinek szem előtt tartásával kezdeményezi az üzletszabályzatok hivatalból történő módosítását;
e) a villamosenergia-piac, a földgázpiac, a víziközmű-szolgáltatás területén határozatban állapítja meg, indokolt esetben felülvizsgálja az engedélyesek tevékenységének minimális minőségi követelményeit és elvárt színvonalát a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozóan, továbbá a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, javaslatot tesz a követelmények elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókra;
f) a villamosenergia-piacra, a földgázpiacra, a víziközmű-szolgáltatókra vonatkozó panaszokból származó tapasztalatok, továbbá a szolgáltatásminőségi mutatók és egyéb kockázati értékelés alapján ellenőrzi az engedélyesek törvényi szintű vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban, rendeletekben meghatározott, a felhasználókat érintő kötelezettségei betartását;
g) kezdeményezi és kiadásra előkészíti a jogszabályokban és az egyetemes szolgáltatói, kereskedői, elosztói, víziközmű-szolgáltatói üzletszabályzatokban, a Hivatal rendeleteiben és határozataiban foglaltak be nem tartásáért a jogkövetkezményeket megállapító határozatokat;
h) felkérés alapján közreműködik a társterületekkel az engedélyesek tevékenységének ellenőrzésében, továbbá a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzése szabályainak, valamint a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körének és díjainak meghatározásában;
i) gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról, ellenőrzi az általa gondozott adatszolgáltatások teljesítését, valódiságát, intézkedik a fellelt adatszolgáltatási hibák, hiányok javítása érdekében,
j) gondoskodik a fogyasztóvédelmi jellegű adatszolgáltatásokon és az engedélyesi éves beszámolókon alapuló szolgáltatásminőségi értékelések elkészítéséről;
k) a szakmai adatok hivatali kezeléséről szóló szabályzatban foglaltak szerint gondoskodik – a Statisztikai Főosztállyal együttműködve – az eseti adatbekérésekről.
3. A villamosenergia-piacra és a földgázpiacra kiterjedő feladatai körében
a) elbírálja az egyetemes szolgáltatók által kidolgozott üzletszabályzatok jóváhagyására vagy azok módosítására irányuló kérelmeket, amelyről tájékoztatja az energetikáért felelős elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységet, illetve előkészíti az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására kötelező határozatokat;
b) elbírálja az állandó ügyfélszolgálati irodák és fiókirodák nyitvatartásával kapcsolatos engedélyesi bejelentéseket;
c) kidolgozza, szükség esetén módosítja a felhasználók teljes körével és az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendő követelményeket, előkészíti az elmulasztásuk esetében alkalmazandó szankciókat, elbírálja a követelmények betartásával kapcsolatos engedélyesi kérelmeket;
d) közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó, energiahatékonysággal összefüggő feladatok ellátásában;
e) együttműködik a társterületekkel az okos mérési mintaprojektek felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásában;
f) jogszabályi előírás esetén működteti a villamosenergia-piac területére vonatkozó összehasonlító alkalmazást.
4. A főosztály a tevékenységét a Fogyasztóvédelmi Szabályozási Osztály, a Fogyasztóvédelmi Vizsgálatok Osztálya, valamint a Fogyasztóvédelmi Ügyfélkapcsolati Osztály útján látja el.
8. Elemzési és Modellezési Főosztály
1. A főosztály általános feladatai körében
a) ellátja a Hivatal által felügyelt ágazatok vonatkozásában a szakmai főosztályok általános feladatain túlmutató, több szakterületet érintő, illetve az egységes szakmai megközelítést vagy módszertant igénylő elemzési és modellezési feladatokat, melynek keretében
aa) elemzi a Hivatal szabályozói tevékenysége szempontjából lényeges változásokat, és tájékoztatást nyújt a szakmai területek részére;
ab) szükség szerint hatásvizsgálatot folytat le, számszerűsíti az ágazati, valamint a nemzetgazdaságra gyakorolt főbb hatásokat;
ac) vizsgálja a felügyelt ágazatok jövedelmezőségének alakulását;
ad) az engedélyesekre vonatkozó, az ágazati törvényekben szabályozott számviteli szétválasztási kérdéseket vizsgálja, ágazati költség-haszon elemzéseket készít, valamint gyűjti és rendszerezett struktúrában a szakmai osztályok rendelkezésére bocsátja az engedélyesek éves gazdasági beszámolóit;
ae) a Hivatal modellezési projektfeladatait szakmailag koordinálja, nyomon követi az elméleti és alkalmazott kutatási módszertanokat, vizsgálja azok hivatali alkalmazhatóságát, ügyrend szerint ágazati közgazdasági-pénzügyi-piaci modellépítést végez;
af) ellátja a hazai és a globális energetikai és közműszektor jövőképkutatási feladatait, ágazati előrejelzéseket készít, vizsgálja a hazai, regionális és nemzetközi trendek alakulását;
b) az árszabályozási ciklusokat megelőzően elkészíti a tőkeköltség számítás módszertanát, meghatározza a saját- és idegentőke költségét;
c) havonta elkészíti a lakossági villamosenergia- és földgázárak nemzetközi összehasonlító vizsgálatát;
d) szükség szerint véleményezi a Hivatal más szervezeti egységei által elkészített szakmai részstratégiákat és a stratégiához kapcsolódó munkaanyagokat, a szakmai osztályokkal együttműködve elvégzi a kiemelt jelentőségű döntésekhez kapcsolódó elemzéseket, valamint ágazati-szakmai stratégiai ügyekben, kérdésekben döntés-előkészítő anyagokkal, hatásvizsgálattal támogatja a Hivatal vezetését;
e) véleményezi és a társfőosztályok, valamint a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának bevonásával előkészíti és az egyeztetett rendben képviseli a hivatali álláspontot az európai uniós és hazai villamosenergia- és földgázpiacok felügyeletével kapcsolatos stratégiai kérdésekben, véleményezi az európai uniós, illetve hazai piacfelügyeletet érintő javaslatokat;
f) véleményezi és a Villamosenergia-felügyeleti és Árszabályozási, a Földgáz-felügyeleti és Árszabályozási, valamint a Távhő-felügyeleti és Árszabályozási Főosztályok jóváhagyásával előkészíti a Hivatal hatáskörébe tartozó villamosenergia-ipari és gázipari jogszabályok tervezetének piacfelügyelettel kapcsolatos részeit;
g) gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában;
h) ellátja az átállási költségekkel és a visszafizetendő átállási támogatással kapcsolatos feladatokat.
2. A főosztály a nagykereskedelmi energiapiacok integritásával és átláthatóságával, valamint azok működésének felügyeletével összefüggő hatósági feladatai keretében
a) rendszeres piacfigyelést és piacelemzést végez a Hivatal számára elérhető információk és adatforrások felhasználásával a villamosenergia- és a földgáz-nagykereskedelmi piacokon. A piacok működése, a piaci visszaélés gyanús esetek felderítése céljából vizsgálja a villamosenergia- és földgáz-kereskedelmi tranzakciós és fundamentális adatokat;
b) kezeli a szabadpiaci nagykereskedelmi árak alakulásával, valamint a piaci visszaéléssel kapcsolatos megkereséseket, bejelentéseket;
c) a bennfentes információk birtokában való kereskedés, a piaci manipuláció vagy annak megkísérlésének gyanúja esetén elemzést végez a piaci visszaélés megállapítása vagy a bennfentes információk közzétételi kötelezettségének megsértése ügyében meghozandó hatósági döntések alátámasztására.
3. A főosztály a hatékony verseny elősegítésével kapcsolatos felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai körében
a) a hatékony piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való visszaélés egyes formáinak megelőzése, valamint a felhasználók érdekeinek a védelme céljából piacelemzést folytat le, előkészíti az érintett szakmai főosztályok közreműködésével a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyest azonosító és részére kötelezettséget kiszabó határozatot;
b) állandó szakmai kapcsolatot tart a Gazdasági Versenyhivatallal és a Magyar Nemzeti Bankkal mint a pénzügyi piacokat felügyelő hatósággal.
4. A főosztály általános együttműködési feladatkörében
a) együttműködik az energetikáért felelős elnökhelyettes által irányított Villamosenergia-felügyeleti és Árszabályozási, a Földgáz-felügyeleti és Árszabályozási, valamint a Távhőfelügyeleti és Árszabályozási Főosztályokkal;
b) együttműködik a Jogi és Humánpolitikai Főosztállyal a Vet., a Get. és a Tszt. szerinti cégjogi eseményekkel, befolyásszerzéssel kapcsolatos eljárásokban és határozatok elkészítésében; c) szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának a villamosenergia- és földgázpiacok működését felügyelő és a nagykereskedelmi energiapiaci visszaélésekkel kapcsolatos szabályozási kérdésekkel foglalkozó, nemzetközi szervezetekben végzett munkájához;
d) közreműködik a Hivatal adatgyűjtési rendszerének fejlesztésében, a Statisztikai Főosztály és az Informatikai Főosztály módszertani támogatásában;
e) részt vesz és közreműködik a felügyelt piacplatformok és az engedélyesek – általános felügyeleti eljárásának részét képező – befolyásmentes kereskedelemhez szükséges intézményi és tárgyi feltételeinek ellenőrzésében;
f) a szakmai adatok hivatali kezeléséről szóló szabályzatban foglaltak szerint gondoskodik – a Statisztikai Főosztállyal együttműködve – az eseti adatbekérésekről.
5. A főosztály a tevékenységét az Ágazati Elemzések Osztálya, a Piacmonitoring és REMIT-elemzések Osztálya, valamint az Ágazati Modellezések és Jövőképkutatások Osztálya útján látja el.
9. Statisztikai Főosztály
1. A főosztály hatósági adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatai körében
a) a Vet., a Get., a Tszt., az Ehat. tv., a Vksztv., a Ht. és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján gondoskodik a központi adatgyűjtő rendszer felállításáról, működtetéséről és folyamatos fejlesztéséről, szoros együttműködésben a szakmai szervezeti egységekkel; b) a Hivatal felügyeleti, hatósági feladatainak ellátása érdekében adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a Vet., a Get., a Tszt., az Ehat. tv., a Vksztv. és a Ht., valamint a hozzájuk tartozó alacsonyabb szintű jogszabályok alapján; c) kapcsolatot tart az adatszolgáltatókkal, ellenőrzi az adatszolgáltatási kötelezettségek betartását, illetve szükség esetén kezdeményezi a megfelelő jogkövetkezmények alkalmazását;
d) az Informatikai Főosztállyal együttműködve kidolgozza a Hivatal központi adatgyűjtő rendszerének követelményeit, valamint közreműködik a fejlesztésének támogatásában;
e) a szakmai főosztályokkal együttműködve kidolgozza az eseti és rendszeres adatgyűjtés, a rendszeres adatfeldolgozás és adatpublikáció folyamatát,
f) kezeli a központi adatgyűjtő rendszerbe beérkező hibabejelentéseket és az adatszolgáltatásokkal kapcsolatos megkereséseket, az általa, valamint a szakmai főosztályok által feltárt adatszolgáltatási hibákat javíttatja az adatszolgáltatókkal;
g) folyamatosan nyomon követi az adatbekéréseket érintő hazai és nemzetközi jogszabályi változásokat, ennek keretében az érintett szakterületek bevonásával ügyrend szerint karbantartja, módosítja az adatszolgáltatási előírásokat;
h) együttműködik a Gazdasági Főosztállyal a felügyeleti díjjal, eljárási díjakkal és bírságokkal kapcsolatos adatszolgáltatás előkészítésében, az adatok begyűjtésében és azok ellenőrzésében.
2. A főosztály hivatalos statisztikai feladatai körében
a) az Stt. alapján, Magyarország Hivatalos Statisztikai Szolgálatának tagjaként előkészíti az európai uniós előírások, hazai jogszabályi előírások és a társhatóságokkal kötött együttműködési megállapodások alapján keletkező adatszolgáltatásokat, valamint képviseli a Hivatalt az Országos Statisztikai Tanácsban és a Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testületben; b) ellátja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programmal (OSAP) kapcsolatos feladatokat;
c) kapcsolatot tart a hazai és nemzetközi statisztikai szervezetekkel a statisztikai módszerek fejlesztésének, valamint a jóváhagyott módszertani ajánlások adaptálásának érdekében;
d) folyamatosan nyomon követi és gondozza a statisztikai fogalmak, osztályozások rendszerét, valamint statisztikai minőségirányítási rendszert dolgoz ki és működtet;
e) publikációs naptárat készít, részt vesz a publikálandó adatkörök kijelölésében;
f) az ügyrend szerint támogatja a szakmai területek munkáját, különös tekintettel a szakmai osztályok általános feladatain túlmutató, több szakterületet érintő statisztikai kérdésekre;
g) ellátja a Hivatal statisztikai feladataihoz kapcsolódó módszerek kutatási, fejlesztési feladatait, kidolgozza a Hivatal statisztikai tevékenységéhez kapcsolódó statisztikai módszereket.
3. A főosztály statisztikai publikációs feladatai körében a Kommunikációs Önálló Osztállyal ügyrend szerint együttműködve
a) előkészíti a Hivatal energetikai és közműadatokat tartalmazó kiadványait, beszámolóit, tájékoztatóit, statisztikai jelentéseit;
b) évente felülvizsgálja a Hivatal energetikai és közműadatokat tartalmazó kiadványait, beszámolóit, tájékoztatóit, statisztikai jelentéseit, és összhangban a Hivatal stratégiájával, javaslatot tesz azok tartalmi és szerkezeti elemeinek koncepcionális módosítására;
4. A főosztály a tevékenységét az Statisztikai Osztály és a Hatósági Adatszolgáltatói Kapcsolatok Osztálya útján látja el.
10. Fenntartható Fejlődés Főosztály
1. A főosztály az energiahatékonysággal kapcsolatos feladatkörében
a) nyomon követi, elemzi és értékeli a nemzetközi és a hazai szabályozás változását, a piaci folyamatokat, az uniós vállalások teljesülését, továbbá javaslatot tesz a hazai szabályozás kialakítására és javítására;
b) ellátja az energiahatékonysági törvényben a Hivatal feladatául előírt, energiahatékonysággal összefüggő hatósági feladatokat;
c) vezeti az energetikai auditori és energetikai szakreferensi tevékenységet folytató természetes személyek és szervezetek névjegyzékeit, vizsgálja e tevékenységek végzéséhez előírt feltételek folyamatos meglétét;
d) gyűjti a nagyvállalatok és a szakreferens igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezetek energiafogyasztási és energiamegtakarítási adatait;
e) ellenőrzi a szakreferens igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezetek almérőfelszerelési kötelezettségének teljesítését;
f) ellátja a szakreferensi alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtó hatósági feladatait;
g) felügyeli az energiahatékonysági törvényben előírt képzési és vizsgáztatási feladatokat ellátó közreműködő szervezeteket;
h) ellátja az országos végfelhasználási energiamegtakarítási cél elérésével összefüggésben felmerülő feladatokat, ennek keretében
ha) monitoringrendszert hoz létre a megtakarítási adatok gyűjtésére;
hb) ellenőrzi a bejelentett energiamegtakarítási adatokat;
i) a Nemzeti Energetikusi Hálózat közintézmények energetikai tanácsadásával kapcsolatos feladatai részeként a közintézmények épületeinek energiafogyasztási adatait gyűjtő rendszert hoz létre és működtet, illetve gondoskodik a közintézmények energetikai tanácsadási igényeinek ellátásáról;
j) ellenőrzi a kötelező energetikai auditálás elvégzését, a felmentési kritériumok meglétét, az auditra kötelezettek regisztrációját;
k) éves ellenőrzési terv alapján hatósági ellenőrzéseket folytat: részletes tartalmi ellenőrzésnek veti alá a nagyvállalati energetikai auditok statisztikailag jelentős hányadát, és a NAV megkeresésére az energiahatékonysági normatív adókedvezmény igénybevételére készített auditokat;
l) adatokat gyűjt, ellenőriz, dolgoz fel és jelent a szakpolitikáért felelős minisztérium részére;
m) megfelelőségértékelési kijelölő és felügyelő hatósági feladatokat lát el.
2. A főosztály a megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos feladatai körében
a) engedélyköteles erőművek esetében a Villamosenergia-felügyeleti és Árszabályozási Főosztállyal együttműködve ellátja a megújuló és egyéb energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energiára nyújtott működési támogatásokkal összefüggő feladatokat, ennek keretében
aa) meghatározza és felülvizsgálja a támogatásokhoz kapcsolódó megtérülés számítás módszertanát;
ab) javaslatot tesz a támogatás időtartamára, és a támogatás alá eső villamos energia mennyiségére és a barna prémium mértékére;
ac) elbírálja és előkészíti a támogatásokat megállapító határozatok módosításait;
ad) nyilvántartást vezet a kiosztott támogatási jogosultságokról és azok módosításairól;
ae) koordinálja a támogatások kiosztására vonatkozó pályázatok lebonyolítását;
af) ellenőrzi a támogatási jogosultságok feltételeinek fennállását;
ag) elkészíti a megújuló alapú és a kapcsolt villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi és prémium rendszer alakulásáról szóló éves jelentést;
b) felügyeli és koordinálja a támogatási rendszerek működtetésének mechanizmusait, illetve javaslatokat tesz azok hatékonyságának növelésére;
c) javaslatot tesz a Hivatal feladat- és hatáskörébe rendelt új támogatási mechanizmusok koncepciójára;
d) a támogatásokról a jogszabályi előírások szerint adatot szolgáltat a Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére;
e) nyomon követi, elemzi és értékeli a nemzetközi és a hazai szabályozás változását, a piaci folyamatokat, az uniós vállalások teljesülését, továbbá javaslatot tesz a hazai szabályozás kialakítására és javítására.
3. A főosztály a klímaváltozással és környezetvédelemmel kapcsolatos feladatkörében
a) követi a Hivatalt érintő, a klímaváltozással és környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását;
b) monitorozza a feladatkörét érintő ügyekben a klímaváltozással és környezetvédelemmel kapcsolatos teendőket;
c) véleményezi a társfőosztályok bevonásával a klímaváltozással és környezetvédelemmel kapcsolatos egyes jogszabályok tervezeteit, illetve javaslatot tesz a szabályozás szükséges módosítására.
4. A főosztály általános együttműködési feladatkörében
a) vizsgálja a fenntartható energiatermelés és -felhasználás hazai és nemzetközi legfrissebb eredményeit, legjobb gyakorlatait és fejleményeit továbbterjeszti a kapcsolati rendszerein keresztül;
b) vizsgálja a fenntarthatóság energiaágazati, nemzetgazdasági vonatkozású hatásait;
c) részt vesz az energiahatékonysági irányelv módosításainak átültetésében, a hazai jogszabályok előkészítésében;
d) tájékoztatást nyújt, konzultációs szakmai napokat szervez;
e) a vonatkozó jogszabályokban előírt adatszolgáltatásokat és jelentéseket készít a szakpolitikáért felelős minisztérium felé;
f) véleményezi a Hivatal részére megküldött, energetikai tárgyú vagy azzal összefüggő koncepciókat, stratégiákat, valamint a 2014–2020-as és 2021–2030-as tervezési időszakokra vonatkozó, a hazai és uniós források felhasználását meghatározó operatív programokat;
g) nemzeti kapcsolattartóként megújuló energiaforrások hasznosításával és energiahatékonysággal kapcsolatos nemzetközi projektek munkájában vesz részt;
h) az üvegházhatású gázok térítésmentes kiosztásával kapcsolatban az új belépők esetében előkészíti a Hivatal vonatkozó jogszabályokban előírt szakvéleményét;
5. A főosztály a feladatát a Megújuló Energia és Környezetvédelmi Osztály, az Energiahatékonysági Osztály, valamint az Energiamegtakarítási, Monitoring és Verifikációs Osztály útján látja el.
A PÉNZÜGYI ÉS ÜZEMELTETÉSI IGAZGATÓ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
1. A Gazdasági Főosztály a Hivatal gazdasági szervezete.
2. A gazdasági vezetői feladatokat a főosztály vezetője látja el. Ha a főosztályvezetői álláshely betöltetlen, akkor a gazdasági vezetői feladatokat az általános elnökhelyettes javaslatára az elnök által megbízott, a Gazdasági Főosztályon dolgozó főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető látja el. Az átmenetileg gazdasági vezetői feladatkört ellátó vezetőnek rendelkeznie kell mindazon képzettséggel és végzettséggel, amit a jogszabály előír a gazdasági vezetői feladatkör ellátásának tekintetében.
3. A főosztály a pénzügyi és üzemeltetési igazgató szakmai irányítása alatt látja el feladatát, kivéve azokat a jog- és feladatköröket, amelyeket a jogszabály közvetlenül az elnökhöz rendel.
4. A főosztályvezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül a Hivatalt terhelő pénzügyi kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő.
5. A főosztályvezető felelős
a) az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó, gazdasági szervezetet érintő szabályozások elkészíttetéséért, aktualizáltatásáért;
b) a gazdálkodás megszervezéséért és irányításáért, beleértve a költségvetési előirányzatok tervezését, felosztását, az azokkal történő gazdálkodást;
c) a Hivatal pénzügyi és számviteli feladatainak ellátásáért, a vonatkozó időszaki jelentések, beszámolók időben történő elkészítéséért, a Hivatal követeléseinek és kötelezettségeinek szabályszerű kezeléséért, nyilvántartásáért és az ezzel kapcsolatos valamennyi adatszolgáltatásért;
d) a Hivatalt megillető bevételek megfelelő nyilvántartásáért, számlázásáért, beszedéséért, szükség esetén behajtásáért, valamint a bevételek után befizetendő költségvetési kötelezettségek rendezéséért;
e) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott vagyongazdálkodási feladatok ellátásáért;
f) a pénzkezelés szabályszerű lebonyolításáért;
g) a gazdasági szervezetet érintő jogszabálytervezetek véleményezéséért, a belső szabályzatok előkészítéséért, jóváhagyásra történő előterjesztéséért;
h) a gazdasági kontrolling tevékenység megszervezéséért.
6. A főosztályvezető köteles gazdálkodási feladatait a mindenkori államháztartási gazdálkodásról szóló törvény és kormányrendeletek ismeretében, az azokban meghatározott rendelkezések alapján ellátni.
a) ellátja a Hivatal költségvetési tervezésével, finanszírozásával, a költségvetés végrehajtásával, a beszámolással és zárszámadásával kapcsolatos feladatokat, biztosítja a Hivatal működéséhez a személyi és tárgyi feltételeket;
b) előkészíti és aktualizálja a Hivatal gazdálkodási rendjére, számviteli politikájára és egyéb gazdasági szabályozó eszközeire vonatkozó szabályzatokat;
c) ellátja a Hivatal könyvvezetését a pénzügyi-számviteli integrált informatikai rendszer használatával;
d) előkészíti a költségvetési előirányzatok évközi módosítását, melyről tájékoztatja a Magyar Államkincstárt;
e) véleményezi a költségvetési pénzeszközöket érintő szerződéstervezeteket;
f) nyilvántartja a pénzügyi kötelezettségvállalással járó szerződéseket;
g) előkészíti és koordinálja a tervezési feladatokat a Hivatalon belül;
h) adatszolgáltatást biztosít az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének végrehajtása érdekében;
i) gondoskodik a Hivatal pénzügyi kötelezettségeinek határidőben történő teljesítéséről, illetve a követelések beszedéséről;
j) a gazdálkodással kapcsolatban információt, adatokat szolgáltat az érvényben lévő jogszabályok, belső szabályzatok előírásai szerint rendszeres és eseti jelleggel;
k) teljesíti a Hivatal adóbevallási és adófizetési kötelezettségét;
l) ellátja a működtetéssel, beruházásokkal, fenntartással kapcsolatos kötelezettségvállalások ellenjegyzését, nyilvántartását és pénzügyi teljesítését;
m) ellátja a költségvetési kiadások és bevételek érvényesítési és utalványozási feladatait;
n) teljesíti a pénzügyi adatszolgáltatási, statisztikai jelentési kötelezettségeket;
o) gondoskodik a kifizetésekhez szükséges forint- és valutakészletek folyamatos rendelkezésre állásáról;
p) végrehajtja a költségvetési törvényben előírt befizetési kötelezettség utalását;
q) végrehajtja a lejárt követelések esetében szükséges intézkedéseket a bevételek teljesítése érdekében;
r) a szakmai főosztályokkal együttműködve beazonosítja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díjakat;
s) nyilvántartja a MEKH tv. alapján beszedett bírságbevételek terhére nyújtott vissza nem térítendő támogatások kifizetését, melyről a kincstári monitoringrendszer keretében adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár felé; t) pénzügyi szempontok szerint ellenőrzi a beérkezett vissza nem térítendő támogatások beszámolóját;
u) ellátja a külföldi kiküldetések pénzügyi elszámoltatási feladatait;
v) ellátja a Statisztikai Főosztállyal együttműködve a Hivatal (mint kijelölt Nemzeti Kapcsolattartó) energetikai tárgyú uniós projektjei tekintetében a nyilvántartási és pénzügyi elszámolási feladatokat;
w) a Hivatal által igénybe vett európai uniós támogatás esetében ellátja a projekt pénzügyi lebonyolítását és elszámolását;
x) gondoskodik a Hivatal vagyonának rendeltetésszerű használatáról és hasznosításáról, arról folyamatos naprakész nyilvántartást vezet;
y) ellátja a rendszeres, nem rendszeres és külső személyi juttatások bérszámfejtésével kapcsolatos feladatok előkészítését, az adatok teljes körű rögzítését és számfejtését a Magyar Államkincstár által biztosított központosított illetményszámfejtő programba, ellenőrzi az illetményszámfejtést, működteti a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatokat;
z) ellátja a személyi jövedelemadóval és a járulékok levonásával és bevallásával kapcsolatos munkáltatói teendőket, ennek keretében adatot szolgáltat és kapcsolatot tart a központi illetményszámfejtést koordináló Magyar Államkincstárral;
aa) bérfeladást teljesít;
bb) végrehajtja a számfejtési állományok bankszámlára történő utalását;
cc) külön informatikai rendszer segítségével teljeskörűen ellátja a cafetéria-rendszer működtetésével kapcsolatos adminisztrációs, nyilvántartási és adatszolgáltatási, pénzügyi teljesítési, elszámolási feladatokat;
dd) a Jogi és Humánpolitikai Főosztállyal együttműködve előkészíti a Hivatal bér- és illetményrendszerét, illetve kulcsszámrendszerét, valamint az egyes pénzbeli és természetbeni juttatások, szociális ellátások rendjét;
ee) a Jogi és Humánpolitikai Főosztállyal együttműködve előkészíti és végrehajtja a juttatásokkal összefüggő döntéseket és ellátja az ezzel összefüggésben felmerülő feladatokat. E körben közreműködik a szakterületét érintő koncepciók kidolgozásában és végrehajtásában, valamint elkészíti és aktualizálja az ide kapcsolódó szabályzatokat;
ff) a Jogi és Humánpolitikai Főosztály vezetője egyetértésével kezdeményezi és előkészíti a jóléti és szociális rendszer elemeinek kialakítását, és önállóan ellátja az azok működtetésével kapcsolatos feladatokat.
8. A főosztály a tevékenységét a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Osztály, valamint a Költségvetési és Kontrolling Osztály útján látja el.
12. Üzemeltetési Önálló Osztály
1. Az Üzemeltetési Önálló Osztályt a pénzügyi és üzemeltetési igazgató szakmai irányítása alatt főosztályvezetői besorolású vezető vezeti.
2. Az Üzemeltetési Önálló Osztály feladatkörében
a) felelős a Hivatal működtetéséért, az épületek fenntartásának és üzemeltetésének feladataiért, valamint a szakmai főosztályok működéssel kapcsolatos vezetői jóváhagyással rendelkező igények teljesítéséért;
b) anyag-, készletbeszerzési feladatokat lát el, gondoskodik ezek nyilvántartásáról, megőrzéséről, illetve a szervezeti egységek közötti szétosztásáról;
c) koordinálja a hivatali gépjárművek beszerzését és értékesítését;
d) végzi a gépjárművekkel összefüggő üzemeltetési és adminisztrációs feladatokat;
e) munkatársai személyi sofőrként részt vesznek az arra jogosult hivatali vezetők gépjárművel történő szállításában;
f) közreműködik a Hivatal munkatársainak utaztatásában;
g) részt vesz a hivatalos iratok kézbesítésében, valamint az anyagbeszerzésben.
13. Beszerzési Önálló Osztály
1. A Beszerzési Önálló Osztályt a pénzügyi és üzemeltetési igazgató szakmai irányítása alatt főosztályvezetői besorolású vezető vezeti.
2. A Beszerzési Önálló Osztály feladatkörében
a) beszerzési és közbeszerzési tervet készít a Hivatal tárgyévi tervezett közbeszerzéseiről, beruházásairól, beszerzéseiről az önálló szervezeti egységek igényeinek és javaslatainak figyelembevételével, melyet az elnök hagy jóvá;
b) ellátja a beszerzések, közbeszerzések teljes körű lebonyolításával, bejelentésével kapcsolatos gazdasági, jogi teendőket, gondoskodik az eljárások jogszerűségéről és az előterjesztéseket, szerződéseket jogi szignóval látja el;
c) a beszerzések nyomon követhetősége érdekében naprakész nyilvántartást vezet.
AZ ENERGETIKÁÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
Az energetikáért felelős elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozó közös szabályok
1. Az energetikáért felelős elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladataik ellátása során
a) együttműködnek, valamint közreműködnek a hivatali feladat- vagy hatáskör ellátásában akkor, ha ezt egy másik szervezeti egység vezetője igényli, szükség esetén szakmai segítséget nyújtanak más főosztályoknak;
b) ellenőrzik a Get.-ben, a Vet.-ben, a Tszt.-ben és a hozzájuk kapcsolódó jogszabályokban és a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását, indokolt esetben gondoskodnak a megfelelő jogkövetkezmények (intézkedések, szankciók) megtételéről; c) tisztességtelen piaci magatartás vélelmezése esetén kezdeményezik a Jogi és Humánpolitikai Főosztálynál, hogy a Hivatal bejelentéssel éljen a Gazdasági Versenyhivatalnál;
d) közreműködnek a hivatali beszámolók, kiadványok, jelentések elkészítésében;
e) véleményezik és előkészítik a hatáskörükbe tartozó vagy feladatkörüket érintő jogszabálytervezeteket és jogszabály-módosításokat;
f) részt vesznek a Hivatal hatáskörébe utalt európai uniós jogharmonizációs és beszámolókészítési munkákban;
g) gondoskodnak az általuk elkészített és elnök vagy elnökhelyettes által aláírt, kézbesített határozatoknak a Kommunikációs Önálló Osztályon keresztüli honlapon való közzétételéről;
h) közreműködnek a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban;
i) ellátásbiztonsági kérdésekben a Biztonsági Főosztállyal egyeztetett módon, az ellátásbiztonsági kérdés jellegétől függő szervezeti egységek kapcsolatot tartanak a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal;
j) figyelemmel kísérik és vizsgálják az engedélyes társaságok árszabályozásra releváns hatást gyakorló költségeit;
k) kidolgozzák az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait;
l) részt vesznek a Hivatal feladatkörébe tartozó energetikai árakkal, illetve árszabályozási kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában;
m) részt vesznek a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosításával és az ilyen jellegű piac szabályozásával kapcsolatos munkákban;
na) a miniszter árhatósági jogkörébe tartozó hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek döntésre előkészítéséről;
nb) a Hivatal árhatósági hatáskörébe tartozó energetikai díjak és díjalkalmazási feltételek előkészítéséről;
nc) az árszabályozási rendszerek működtetéséről és továbbfejlesztéséről.
14. Energetikáért Felelős Elnökhelyettes Titkársága
1. A Titkárság főosztályként működik, melyet főosztályvezetői besorolású titkárságvezető vezet.
2. A Titkárság általános feladatai körében
a) koordinálja és ellenőrzi az energetikáért felelős elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, feladatait és azok végrehajtását;
b) jogi és energetikai szempontból ellenőrzi az energetikáért felelős elnökhelyettes alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában az elnökhelyettesi kiadmányozásra felterjesztett iratok formai követelményeknek való megfelelőségét, azok ágazati összefüggéseit, különös tekintettel az iraton szereplő előzetes jóváhagyások (szignálások) és az iratkezelés rendjére;
c) jogi és energetikai szempontból ellenőrzi az elnök, az elnökhelyettesek és az Elnöki Kabinet részére készülő szakmai anyagokat, tervezeteket;
d) javaslatokat dolgoz ki az energetikáért felelős elnökhelyettes irányítása alá tartozó különböző árszabályozási területeken folyó munka módszertani összehangolására;
e) elősegíti, hogy a főosztályok árszabályozási tevékenysége során a legkisebb költség elve ágazatonként és összehangoltan is érvényesüljön;
f) koordinálja az energetikáért felelős elnökhelyettes szakterületéhez tartozó, több energetikai ágazatot érintő jogi és szakmai témákkal kapcsolatos munkát;
g) közreműködik az elnökhelyettes döntéseinek előkészítésében, a döntéshez szükséges információk gyűjtésében és elemzésében, meghatározott szakmai feladatok elvégzésében;
h) közreműködik az elnökhelyettes által meghatározott ügyekben, amelyhez az elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységektől közvetlenül információt kérhet;
i) az energetikáért felelős elnökhelyettes szakterületén koordinálja az energetikai jogszabálytervezetek kidolgozását és azok szakmai egyeztetését, a Hivatalhoz beérkezett kormány-előterjesztések és egyéb jogszabálytervezetek véleményezését;
j) közreműködik a Network Code-ok hazai alkalmazásának előkészítésében;
k) javaslatot tehet az energetikáért felelős elnökhelyettes hatáskörébe tartozó intézkedések meghozatalára.
3. Titkársági feladatai körében
a) gondoskodik az elnökhelyettes feladatainak határidőre történő teljesítéséről, a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési és ügyviteli feladatok ellátásáról;
b) figyelemmel kíséri és előkészíti az elnökhelyettes személyes részvételét igénylő eseményeket és egyezteti, nyilvántartja, szervezi, koordinálja az elnökhelyettes programjait;
c) előkészíti, rendszerezi az elnökhelyettes tárgyalásaihoz szükséges anyagokat;
d) az elnökhelyettes által szignált iratokat, illetve feladatokat kiadja, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezet, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtet, intézkedik a határidők betartásáról;
e) szervezi az elnökhelyettes belföldi és nemzetközi kapcsolattartási, valamint képviseleti tevékenységét, illetve utazásait, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával és a Gazdasági Főosztállyal együttműködve részt vesz az utazásszervezői feladatok ellátásában;
f) szervezi az elnökhelyettesi értekezleteket, elkészíti azok emlékeztetőjét;
g) gondoskodik az elnökhelyetteshez tartozó irodahelyiségek reprezentatív megjelenéséről;
h) digitalizálja és nyilvántartja az elnökhelyettes ügyiratait, iratait;
i) ellát minden egyéb feladatot, melyet az energetikáért felelős elnökhelyettes a feladatköri leírásban feladatként határoz meg.
15. Villamosenergia-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály
1. A főosztály általános feladatai körében
a) koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját;
b) gondoskodik a villamosenergia-ipari szabályozási környezet és az engedélyesek működésének folyamatos felügyeletéről, valamint a szükséges intézkedések előkészítéséről;
c) gondoskodik a villamosenergia-ellátás esetében a hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek előkészítéséről;
d) gondoskodik az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről;
e) véleményezi és a társfőosztályok, valamint a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának bevonásával előkészíti és az egyeztetett rendben képviseli a hivatali álláspontot az európai uniós, illetve hazai villamosenergia-ipari stratégiát érintő javaslatok esetében;
f) véleményezi és a társfőosztályok bevonásával előkészíti a Hivatal hatáskörébe tartozó villamosenergia-ipari jogszabályok tervezetét;
g) a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával egyeztetett módon részt vesz a villamosenergia-ipar szabályozási kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában;
h) gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában;
i) közreműködik a Network Code-ok hazai alkalmazásának előkészítésében;
j) közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban;
k) az Elnöki Kabinettel egyeztetve és az Energetikáért Felelős Elnökhelyettes Titkárságának tájékoztatásával aktualizálja a Hivatal honlapján a feladat- és hatáskörével kapcsolatos tartalmakat.
2. A főosztály a villamosenergia-piac felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) előkészíti és nyilvántartja
aa) a Vet. és a Kkt. szerinti engedélyeket, valamint azok módosítását, visszavonását tartalmazó határozatot, továbbá elkészíti a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító tanúsítására vonatkozó határozatot, valamint a kábelcsere ütemezési terv felülvizsgálatára és a jóváhagyására vonatkozó határozatot, nyilvántartásba veszi a Kkt. szerinti elektromobilitás szolgáltatókat; ab) a villamosenergia-ellátási szabályzatok, a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat és a belső kiválasztási szabályzat, valamint ezek módosításai jóváhagyására, visszavonására vonatkozó határozatot;
ac) a villamosenergia-ipari engedélyes – ide nem értve az egyetemes szolgáltatót – által kidolgozott üzletszabályzat, valamint ezek módosításai jóváhagyására, visszavonására vonatkozó határozatot, továbbá elkészíti az üzletszabályzat-készítési kötelezettség alóli felmentésre és a felmentés elutasítására vonatkozó határozatot;
ad) az engedélyben felsorolt, engedélyköteles tevékenysége jelentős részének más személy általi végzését, valamint az engedélyes működési engedélyében meghatározott alapvető eszközöknek és vagyoni értékű jogoknak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul való lekötését jóváhagyó vagy elutasító határozatot;
ae) a villamos vezetékek és berendezések közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó vezetékké, berendezéssé történő minősítéséről és közcélúvá minősített vezeték, berendezés átminősítéséről szóló határozatot;
af) a rendszerösszekötő vezeték tekintetében benyújtott mentesítési kérelemről szóló döntést tartalmazó határozatot;
ag) valamely elsődleges energiaforrás felhasználásának az új termelő kapacitások engedélyezése során történő korlátozására vonatkozó javaslatot;
ah) a hálózatfejlesztési tervet jóváhagyó, elutasító határozatot, figyelemmel kíséri a jóváhagyott hálózatfejlesztési terv végrehajtását és értékeli azt;
ai) az engedélyesek nemzetközi szerződéseinek jóváhagyásáról szóló határozatot, és az érintett szabályozó hatóságokkal együttműködve elősegíti a szerződések engedélyes általi megkötését;
aj) az engedélyköteles tevékenység folytatásának – ide nem értve az engedélyesek felhasználókkal való kapcsolattartására vonatkozó minimális követelményeket és a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait – minimális minőségi követelményeit és elvárt színvonalát meghatározó határozatokat;
ba) a Vet.-ben meghatározott szétválasztási szabályokkal kapcsolatos eljárásokat; bb) a megfelelési program, illetve annak módosítása, valamint a megfelelési jelentések jóváhagyására irányuló eljárásokat és előkészíti az ezzel kapcsolatos határozatokat;
bc) a krízisterv, a rotációs kikapcsolási rend jóváhagyására, valamint ezek módosításának jóváhagyására irányuló eljárást, eljár a rotációs kikapcsolási renddel összefüggő ügyekben;
bd) az erőművek egyes műszaki előírások alól felmentési kérelmével, illetve az átviteli rendszerüzemeltető egyes műszaki előírások több erőművi csoportra történő kiterjesztési kérelmével kapcsolatos eljárást;
be) a Fenntartható Fejlődés Főosztállyal együttműködésben az engedélyköteles erőművek kötelező átvételi jogosultságával, valamint az engedélyköteles erőművek által megújuló energiaforrásból termelt villamos energia barna prémium típusú működési támogatásával kapcsolatos eljárásokat, továbbá a demonstrációs projektté nyilvánításra irányuló eljárásokat;
bf) a megújuló energiaforrásból, hulladékból vagy nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia vonatkozásában az erőműegység minősítésével kapcsolatos eljárásokat;
bg) a származási garancia bejegyzésére, törlésére, illetve külföldi származási garancia elismerésére irányuló eljárásokat a megújuló energiaforrásból, hulladékból vagy nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia vonatkozásában;
bh) a villamosenergia-ágazati alapvető felhasználók meghatározásával kapcsolatos eljárásokat;
bi) a villamos energetikai transzeurópai közös érdekű projektek engedélyezésével kapcsolatos eljárást;
bj) azon uniós jogszabályokban foglalt, a villamosenergia-ágazati követelmények teljesítése alóli felmentési kérelmekkel kapcsolatos eljárásokat, amelyeket uniós jogszabályok a nemzeti szabályozó hatóság hatáskörébe utalnak;
bk) a hálózati engedélyesek kérelme esetén az üzemzavar rendkívüli üzemi eseménnyé minősítésével és egyéb hálózati zavarrá minősítésével kapcsolatos eljárásokat;
bl) a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészüléssel kapcsolatos eljárásokat;
c) kezdeményezi és előkészíti – tekintettel a folyamatos villamosenergia-ellátás biztosítására – az engedély visszavonását vagy módosítását és a más engedélyes kijelölését tartalmazó határozatot;
d) gondoskodik az erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására, valamint az átviteli hálózat és az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat fejlesztésére vonatkozó pályázat kiírásáról, és lefolytatja a pályázatok elbírálására, valamint a Vet. 26/A. § (5) bekezdése szerinti megállapodás jóváhagyására irányuló eljárást; ea) az erőművek teljesítőképességében beálló változások indokoltságát, indokolatlan termelés-visszatartás esetén megállapítja az erőművi teljesítőképesség felajánlandó mértékét;
eb) a villamosenergia-iparban a társadalmat súlyosan érintő üzemzavarokat;
ec) az átviteli rendszerirányítóval szemben felmerülő csatlakozással, az átviteli hálózathoz való hozzáféréssel, illetve a rendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állásának kérdésével kapcsolatos rendszerhasználói panaszokat;
ed) az elosztóval szemben felmerülő csatlakozással, az elosztó hálózathoz való hozzáféréssel, illetve a rendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állásának kérdésével kapcsolatos termelői panaszokat;
fa) az engedélyköteles tevékenység folytatását;
fb) az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az ACER által kiadott, kötelező erejű határozatban, a Vet.-ben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban és a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását; be nem tartásuk esetén a Vet.-ben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza; fc) a Fenntartható Fejlődés Főosztállyal együttműködve az engedélyköteles erőművek megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia támogatásáról szóló jogszabályok szerinti feltételeknek való megfelelését;
fd) a származási garanciák hazai rendszerének működését;
g) működteti a származási garanciakezelő rendszert;
h) felügyeli a villamos energia okos mérésre vonatkozó mintaprojektek folytatását;
i) közreműködik a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal kapcsolatos feladatok végrehajtásában;
j) a villamosenergia-szektorban, illetve az egyes engedélyesek kapcsán felmerülő szakmai kérdésekhez igazodóan feldolgozza az engedélyesek engedélyben meghatározottak alapján benyújtott éves beszámolóját, ide nem értve az éves számviteli beszámolót;
k) ellátja a területrendezési hatósági eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott feladatokat a villamosenergia-ipari beruházások területén, véleményezi a területfejlesztési koncepciókat és programokat;
l) közreműködik a hálózatfejlesztési terv elkészítését koordináló iparági bizottság munkájában;
m) felügyeli az elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó engedélyesei ezen rendelet által meghatározott kötelezettségeinek teljesítését;
n) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény és annak végrehajtási rendeletei a villamosenergia-rendszer tekintetében a Hivatal hatáskörébe utalnak.
3. A főosztály a villamos energia árszabályozásával kapcsolatos feladatai körében
aa) a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat tartalmazó rendeletet;
ab) a hálózati engedélyesek által nyújtott szolgáltatás minőségének javítására történő ösztönzés szabályait;
ac) a rendszerhasználati díjak mértékére és alkalmazásuk szabályaira vonatkozó javaslatot;
ad) a csatlakozási díjak elemeire, meghatározásának szempontjaira, mértékére és alkalmazásuk szabályaira vonatkozó javaslatot;
ae) az elosztók által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira vonatkozó javaslatot;
af) a Hivatal javaslatát az egyetemes szolgáltató által kötelezően nyújtott termékcsomagokra, azok áralkalmazási feltételeire, valamint az árszabályozás kereteire vonatkozó miniszteri rendelethez;
ag) a Hivatal javaslatát az egyetemes szolgáltató által kötelezően nyújtott egyetemes szolgáltatási árszabások árára vonatkozó miniszteri rendelethez;
ah) a hivatali határozatot a termékcsomagokon belül az egyetemes szolgáltatásról szóló rendeletben nem szabályozott, az egyes egyetemes szolgáltatók által jogszerűen alkalmazott egyéb árszabások árára és áralkalmazási feltételeire vonatkozóan;
ai) az árszabályozással kapcsolatban közzéteendő egyéb dokumentumokat (pl. ajánlások, módszertani útmutatók, közlemények stb.);
b) ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra vonatkozó előírások betartását, illetve előkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat;
c) elvégzi a jogszabályokban előírt feladatok ellátásához szükséges eszköz- és költség-felülvizsgálatot a hálózati engedélyesek vonatkozásában;
d) figyelemmel kíséri a rendszerhasználat árszabályozásával összefüggő problémákat, és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
e) koordinálja a villamosenergia-hálózatok vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
f) kialakítja a hatósági árak előkészítésével és ellenőrzésével kapcsolatos nyilvántartási és számítási rendszereket;
g) elősegíti a jogszabály szerinti külön pénzeszközök alkalmazásával összefüggő szabályozási feladatok megoldását;
h) részt vesz a villamos energia rendszerhasználat árszabályozási kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában;
i) megvizsgálja az egyetemes szolgáltatók által benyújtott árváltoztatási kérelmeket, és előkészíti az elfogadásra vonatkozó javaslatot;
j) javaslatot tesz az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira;
k) elvégzi a jogszabályokban előírt feladatok ellátásához szükséges eszköz- és költség-felülvizsgálatot az egyetemes szolgáltatói engedélyesek vonatkozásában;
l) ellenőrzi az egyetemes szolgáltatási árakra vonatkozó előírások betartását, illetve előkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat;
m) elősegíti, hogy a villamos energia egyetemes szolgáltatói engedélyesekkel kapcsolatban a legkisebb költség elve érvényre jusson;
n) figyelemmel kíséri az egyetemes szolgáltatás árszabályozásával összefüggő problémákat, és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
o) koordinálja az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
p) kialakítja a hatósági árak előkészítésével és ellenőrzésével kapcsolatos nyilvántartási és számítási rendszereket;
q) az árszabályozás hatékonyságának elősegítése érdekében figyelemmel kíséri a magyar és európai uniós villamos energia nagykereskedelmi folyamatokat, javaslatot tesz a tőzsdei információk árszabályozási felhasználására;
r) elemzi az erőművek gazdasági helyzetének alakulását.
a) együttműködés keretében szakmai állásfoglalást ad a Jogi és Humánpolitikai Főosztálynak a Vet. szerinti engedélyes vállalkozás szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesben történő részesedés- és befolyásszerzést jóváhagyó, elutasító határozat elkészítéséhez; b) együttműködés keretében szakmai állásfoglalást ad a Statisztikai Főosztálynak az OSAP keretében történő adatszolgáltatással kapcsolatban;
c) együttműködik a Fogyasztóvédelmi Főosztállyal az egyetemes szolgáltatók üzletszabályzatait jóváhagyó határozatainak, valamint az engedélyesek felhasználókkal való kapcsolattartására vonatkozó minimális követelményeit, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait meghatározó határozatainak előkészítésében;
d) közreműködik az Elemzési és Modellezési Főosztály nagykereskedelmi energiapiacok integritásával és átláthatóságával, valamint a hatékony piaci verseny elősegítésével kapcsolatos tevékenységének támogatásában;
e) együttműködik a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia működési támogatás tendereztetésével kapcsolatos feladatok ellátásában a Fenntartható Fejlődés Főosztállyal;
f) a szakmai adatok hivatali kezeléséről szóló szabályzatban foglaltak szerint – a Statisztikai Főosztállyal együttműködve – gondoskodik az eseti adatbekérésekről;
g) szakmai támogatást nyújt a Földgáz-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály részére a villamosenergia-ipart is érintő földgázipari vállalkozásokkal összefüggő hatósági eljárások esetén;
h) szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának a villamosenergia-ipar szabályozási kérdéseivel foglalkozó, nemzetközi szervezetekben végzett munkájához;
i) közreműködik a Hivatal adatgyűjtési rendszerének fejlesztésében, a Statisztikai Főosztály és az Informatikai Főosztály módszertani támogatásában;
j) közreműködik a hálózati csatlakozás és a hálózathoz való hozzáféréssel kapcsolatos panaszok kivizsgálásában;
k) közreműködik a kötelező átvétel alá eső villamos energia átvételi áraival kapcsolatos feladatok ellátásában;
l) közreműködik a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj mértékére vonatkozó javaslat előkészítésével összefüggő feladatok ellátásában;
m) közreműködik a villamosenergia-termékárak vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában;
n) közreműködik a jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben jogszabálynak megfelelően biztosított kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatásával összefüggő feladatok ellátásában.
5. A főosztály az 1–4. pontban foglalt feladatokon túl közreműködik az energetikáért felelős elnökhelyettes által feladat- és hatáskörébe utalt szakfeladatok ellátásában.
6. A főosztály a tevékenységét a Villamosenergia-ipari Felügyeleti és Engedélyezési Osztály és a Villamosenergia-ipari Árszabályozási Osztály útján látja el.
16. Földgáz-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály
1. A főosztály általános feladatai körében
a) koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját;
b) gondoskodik a földgázipari szabályozási környezet és az engedélyesek működésének folyamatos elemzéséről és felügyeletéről, valamint a szükséges intézkedések előkészítéséről;
c) gondoskodik a hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek döntésre előkészítéséről a földgázellátás esetében;
d) gondoskodik az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről;
e) véleményezi és a társfőosztályok, valamint a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának bevonásával előkészíti és az egyeztetett rendben képviseli a hivatali álláspontot az európai uniós, illetve hazai földgázipari stratégiát érintő javaslatok esetében;
f) véleményezi és előkészíti a földgázipari európai uniós jogszabályok, illetve azok módosításának átültetését a hazai jogrendszerbe;
g) figyelemmel kíséri, adott esetben véleményezi és indítványozza a földgázipari európai uniós jogszabályok módosítását;
h) véleményezi és a társfőosztályok bevonásával előkészíti a Hivatal hatáskörébe tartozó földgázipari jogszabályok tervezetét;
i) a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával egyeztetett módon részt vesz a földgázipar szabályozási kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában;
j) gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában;
k) közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban;
l) részt vesz az egyablakos kiszolgálású nemzetközi földgázszállító-vezeték engedélyezésének előkészítésével kapcsolatos egyeztetésen, és együttműködik azon országok szabályozó hatóságaival, amelyeken a vezeték áthalad;
m) részt vesz a bővített kapacitás eljárások során a nemzetközi szakmai egyeztetéseken, koordinálja az érintett szabályozó hatóságokkal kapcsolatos szakmai munkát;
n) a határkeresztező vezetéken fellépő kapacitáshiány esetén együttműködik a másik tagállammal a kapacitáshiány-kezelési eljárásokban;
o) az Elnöki Kabinettel egyeztetve és az Energetikáért Felelős Elnökhelyettes Titkárságának tájékoztatásával aktualizálja a Hivatal honlapján a feladat- és hatáskörével kapcsolatos tartalmakat.
2. A főosztály a földgázpiac felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) elkészíti és nyilvántartja
aa) a Get. szerinti engedélyeket, valamint azok módosítását, visszavonását tartalmazó határozatot, a célvezeték létesítéséhez való hozzájáruló vagy azt elutasító határozatot, továbbá a szállítási rendszerüzemeltető, illetve független rendszerüzemeltető tanúsítására vonatkozó határozatot, valamint jóváhagyja a 10 éves fejlesztési tervet, és rögzíti az elfogadás feltételeit; ab) az üzemi és kereskedelmi szabályzat, a földgázipari engedélyes – ide nem értve az egyetemes szolgáltatót – által kidolgozott üzletszabályzat, a kereskedési platform szabályzat, az egyensúlyozó platform szabályzat, a kapacitáslekötési platform szabályzat, a belső kiválasztási szabályzat, a szervezett földgázpiaci szabályzat, valamint ezek módosításai jóváhagyására, visszavonására vonatkozó határozatot, illetve a Get.-ben meghatározott esetekben a hivatalból módosító, visszavonó, az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására kötelező határozatot; ac) az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységei egyes elemeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, és egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését jóváhagyó, illetve elutasító határozatot;
ad) a Hivatal határozatát a rendszerüzemeltetővel szemben felmerülő, csatlakozással vagy az együttműködő földgázrendszer rendelkezésre állásával, a kapacitásértékesítéssel kapcsolatos felhasználói panaszok ügyében;
ae) a szállítási rendszerüzemeltető, a földgázelosztó, illetve a földgáztároló engedélyes által benyújtott megfelelési programokról, és azok módosításairól szóló határozatot, valamint az éves megfelelési jelentésről, továbbá a szállítási rendszerüzemeltető megfelelési ellenőrének kinevezését és megbízatásának feltételeit, időtartamát, valamint megszüntetését tartalmazó határozatot;
af) a Hivatal döntését tartalmazó határozatot a szétválasztási szabályok, az együttműködő földgázrendszerben alkalmazott díjmegállapítási szabályok, valamint a hozzáférési kötelezettségek teljesítése alól benyújtott mentesítési kérelmek tárgyában, valamint a tárgyalásos tárolói hozzáférés szabályainak alkalmazásához szükséges felmentésről;
ag) az engedélyköteles tevékenység folytatásának – ide nem értve az engedélyesek felhasználókkal való kapcsolattartására vonatkozó minimális követelményeket és a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait – minimális minőségi követelményeit és elvárt színvonalát meghatározó határozatokat, továbbá a rendszerüzemeltetők vonatkozásában az együttműködő földgázrendszer biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket;
ba) az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós rendeletekben, az ACER által kiadott, kötelező erejű határozatban, a Get.-ben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban és a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását, be nem tartásuk esetén a Get.-ben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza; bb) a földgázkereskedő pénzügyi és gazdasági stabilitását, pénzügyi biztosítékainak meglétét;
bc) az engedélyköteles tevékenység folytatását;
bd) a földgázrendszerhez való hozzáféréssel kapcsolatos szabályozás betartását;
be) a földgázipari vállalkozások tevékenységét;
bf) a földgázvezetékek és a földgáztárolók rendelkezésre álló kapacitását;
bg) a földgázkereskedő rendelkezésre álló gázforrásait;
bh) a tárolt földgázmennyiségeket;
bi) a szállítóvezeték egyensúlyozáshoz rendelkezésre álló eszközöket, gázforrásokat;
c) a földgáziparban, illetve az egyes engedélyesek kapcsán felmerülő szakmai kérdésekhez igazodóan feldolgozza az engedélyesek engedélyben meghatározottak alapján benyújtott éves beszámolóját, ide nem értve az éves számviteli beszámolót;
da) a Get.-ben meghatározott szétválasztási szabályokkal kapcsolatos eljárásokat; db) a földgázkereskedő lehetetlenülése esetén szükséges végső menedékes eljárást és egyéb kijelölési és felfüggesztési eljárásokat, meghozza, illetve kezdeményezi az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, döntéseket;
dc) a rendszerhasználók földgázrendszerhez való hozzáféréssel kapcsolatos panaszainak vizsgálatát;
dd) a szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás, valamint a Get. 119/A. § (2) bekezdésének alkalmazása esetén a kijelölt rendszerüzemeltető és a szállítóhálózat tulajdonosa közötti panaszokkal kapcsolatos eljárást; ea) a 312/2014/EU Bizottsági rendeletből a szabályozó hatóságra rótt feladatokat;
eb) a 2017/459/EU Bizottsági rendeletből a szabályozó hatóságra rótt feladatokat;
f) javaslatot tesz a nemzetközi határkeresztező szállítóvezetékek létesítésével összefüggő kormányközi kapcsolatok kezdeményezésére, és támogató anyagokat készít az államközi szerződések előkészítéséhez;
g) szakmai egyeztetéseket folytat a határkeresztező gázvezetékek létrehozásában érintett ország hatóságával, és javaslatot tesz a költségek allokációjára vonatkozó hivatali álláspontra;
h) jóváhagyja a nem EU-s ország határkeresztező gázvezeték létesítésére, bővítésére vonatkozófejlesztéshez kapcsolódó kapacitás aukciós szabálykönyvet (Open Season);
i) a nemzetközi határkeresztező szállítóvezetékek engedélyezése során egyeztet az érintett országok hatóságaival, a határkeresztező vezetéken fellépő kapacitáshiány esetén együttműködik a másik tagállam hatóságával a kapacitáshiány-kezelési eljárásokra vonatkozóan, elkészíti az egyeztetések alapján harmonizált működési engedélyre vonatkozó határozatot;
j) egyeztetést folytat le az egyablakos kiszolgálású nemzetközi földgázszállító-vezeték engedélyezésének előkészítésével kapcsolatban, és együttműködik azon országok szabályozó hatóságaival, amelyeken a vezeték áthalad;
k) ellátja a területrendezési hatósági eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott feladatokat a gázipari beruházások területén, véleményezi a területfejlesztési koncepciókat és programokat;
l) nyilatkozatot készít a települési önkormányzatok részére a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások pályázataihoz, közbeszerzési eljárások lefolytatásához;
m) rendszerfelügyeleti tevékenysége során
ma) felügyeli az informatikai és egyensúlyozó platform, valamint a szervezett fölgázpiac működését;
mb) meghatározza a 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetekhez tartozó felkészülés mértékének, valamint a védett felhasználók és a szolidaritási alapon védett felhasználók földgáz felhasználását;
mc) kötelezi az általa azonosított földgázipari vállalkozásokat arra, hogy intézkedéseket hozzanak a tagállam védett felhasználóinak gázellátása érdekében;
md) eljár a 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikke szerinti szolidaritási intézkedések végrehajtásával kapcsolatos feladatok végrehajtása érdekében szükséges intézkedések, döntések meghozatala, szolidaritási alapon védett felhasználóinak gázellátásának biztosítása érdekében;
me) az ellátási kockázatok alapján elkészíti a megelőzési cselekvési, valamint a vészhelyzeti intézkedési terveket, a korlátozási besorolást;
mf) részt vesz a 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott kockázati csoportok munkájában, beleértve a regionális szinten kidolgozandó anyagok elkészítésében történő közreműködést, elvégzi az ehhez szükséges adatszolgáltatási feladatokat, megküldi az egy évnél hosszabb időtartamra szóló gázellátási szerződéseik adatait;
mg) elvégzi válsághelyzeti szintek kihirdetését, valamint javaslatot tesz a vészhelyzeti szint kihirdetésére, továbbá a jogszabályban meghatározott esetekben válságkezelési javaslatot tesz;
mh) kidolgozza és működteti a válsághelyzeti monitoringrendszert, az ellátás biztonságának vizsgálatához szükséges adatkéréseket, és elvégzi az adatok feldolgozását;
mi) követi az ellátási helyzetet, javaslatot tesz a földgázellátási válsághelyzet esetére létrehozott Válsághelyzeti Bizottságnak, valamint helyzetelemzéseket és válságkezelési javaslatokat készít a Válsághelyzeti Bizottság számára;
mj) eleget tesz a 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben az Európai Bizottság felé előírt adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségének;
mk) a szállítási rendszerirányító javaslatára dönt a kereskedési platformon, az egyensúlyozó platformon és a szervezett piacon folyó kereskedés felfüggesztéséről;
ml) javaslatot tesz a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvényben meghatározott módon a földgáz biztonsági készlet felhasználására;
mm) felülvizsgálja és jóváhagyja az országos földgázellátásra vonatkozó, a tervezéshez szükséges adatbázist;
mn) a szállítási rendszerirányító beterjesztése alapján ellenőrzi a földgázrendszer kapacitásának felülvizsgálatát és a hosszú távú infrastruktúrafejlesztési javaslatot, és vizsgálja annak a közösségi szintű 10 éves fejlesztési tervvel való összhangját;
mo) figyelemmel kíséri a 10 éves fejlesztési terv megvalósítását, illetve előkészíti a földgázelosztó, a szállítási rendszerüzemeltető és a földgáztároló engedélyes által nem vállalt, de indokolt fejlesztések elvégzésére vonatkozó pályázat kiírását és elbírálását;
mp) előkészíti a jóváhagyott fejlesztési tervben meghatározott ütemezés szerint határidőre el nem végzett beruházások esetében a pályázat kiírását;
n) gondoskodik az ellátás biztonsági felügyelet során szerzett eredményeket és az azok alapján meghozott vagy tervezett intézkedéseket ismertető jelentés elkészítéséről, közzétételéről, és a Bizottságnak való továbbításáról;
o) elősegíti és felügyeli a földgáz okos mérésre vonatkozó projektek megvalósítását;
p) meghatározza azon – személyes adatokat nem tartalmazó – gazdálkodási adatok körét, amelyeket az engedélyes köteles nyilvánosságra hozni;
q) elvégzi a 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben a rendszerösszekötő kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitásának lehetővé tétele vagy javítása érdekében, illetve az erre irányuló kötelezettség alóli mentesség megszerzése vagy meghosszabbítása érdekében előírt feladatokat;
r) felügyeli az elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó engedélyesei ezen rendelet által meghatározott kötelezettségeinek teljesítését;
s) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény és annak végrehajtási rendeletei a földgáz alágazat tekintetében a Hivatal hatáskörébe utalnak; t) a jogszabályban előírt esetekben előkészíti a hatósági bizonyítványokat.
3. A főosztály földgázipari árszabályozással kapcsolatos feladatai körében
aa) a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelvekre és keretszabályokra;
ab) a rendszerhasználati díjakat elemeire, a rendszerhasználati díjak fizetésére kötelezettek körére, a rendszerhasználati díjak alkalmazásának szabályaira, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályaira, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díj szabályozás kereteire, valamint alkalmazásának feltételeire és a rendszerhasználati díjak mértékére;
ac) a csatlakozási díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelvekre és keretszabályokra;
ad) a csatlakozási díjak elemeire, a csatlakozási díjak fizetésére kötelezettek körére, a csatlakozási díjak alkalmazásának feltételeire és a csatlakozási díjak mértékére;
ae) a külön díj ellenében végzett szolgáltatások meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelvekre és keretszabályokra, ezen szolgáltatások körére, a külön díjak megállapításának kereteire a rendszerüzemeltetők tekintetében;
af) a külön díjak fizetésére kötelezettek körére, a külön díjak alkalmazásának szabályaira és a külön díjak mértékére;
ag) a felhasználók és földgáztermelők földgázrendszerre történő csatlakozásának részletes szabályaira, ezen belül a csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeire, és azok közzétételére, a földgázelosztó és a földgázszállító csatlakozással kapcsolatos együttműködésének szabályaira;
ah) az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódóan az árakra, az áralkalmazási feltételekre, az árszabályozás kereteire;
ai) a felajánlás részletszabályaira, a felajánlott földgázforrás árára, az igénybevételre jogosultak körére, a földgázforrás átadására vonatkozó rugalmassági szabályokra; a felajánlás keretében, a Get. 141–141/A. §-a, 141/I. §-a és 141/J. §-a szerinti szerződések alapján értékesített földgázforrás mennyiségére és árára, valamint az ezen földgázforrásokhoz kapcsolódóan a rendszerhasználati és mobilgáz-finanszírozási költségek indokolt értékeihez képest megképződő többlet, vagy veszteség elszámolásának szabályaira; a Get. 141/A. §-ában, továbbá a 141/I. és 141/J. §-ában foglaltak megsértése, valamint a rendeletben meghatározott mennyiségtől való eltérés esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre; aj) az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és annak díjaira, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és azok díjaira;
ak) az ágazati jogszabályok által előírt módszertani útmutatókra;
al) az egyetemes szolgáltatók téli felkészülésével kapcsolatban előírt földgázmennyiség meghatározására;
am) a referencia-ár módszertan meghatározására vonatkozó határozatra;
an) az árkedvezmények, a szorzók és szezonális faktorok mértékére;
ao) az aukciós prémium megosztási szabályainak jóváhagyásáról szóló határozatra;
ap) az aukciós prémium felhasználásáról szóló határozatra;
ba) a vezetékes PB-gáz szolgáltatásra, a tartályos PB-gáz értékesítési tevékenységre, a 11,5 kg-os palackos PB-gáz értékesítési tevékenységre vonatkozó átlagárakat;
bb) a hatósági árak előkészítésével és ellenőrzésével kapcsolatos nyilvántartási és számítási rendszereket;
bc) az egyetemes szolgáltatás árszabályozása keretében a mobil-finanszírozási költséget és a tárolói készletértéket;
ca) a rendszerhasználati díjakra, a csatlakozási díjakra, a külön díjakra, az egyetemes szolgáltatás áraira, az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített mennyiségekre és a hatósági árral érintett földgázforrás felhasználására vonatkozó előírások betartását az engedélyesek vonatkozásában, illetve elkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat;
cb) az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatásra jogosultak ellátására fordította-e a jogszabály szerinti vásárolt vagy átvett földgázt;
cc) a hatósági ár- és díjelőírások megtartását a földgáztermék-árak vonatkozásában, illetve elkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat;
d) elvégzi az árszabályozási ciklus indulását megelőzően az érintett engedélyesek eszköz- és költség-felülvizsgálatát;
e) koordinálja a földgázipari árszabályozás vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
f) részt vesz a földgáz árszabályozási kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában;
g) figyelemmel kíséri az árszabályozásával összefüggő problémákat, és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
h) nyilvántartja a volt közüzemi nagykereskedő passzív időbeli elhatárolását a földgáz beszerzési költségre fedezetet nyújtó tétel tekintetében;
i) lefolytatja a szállítási díjak referenciaár-módszertanára vonatkozó rendszeres konzultációt és a szállítási díjakat érintő árkedvezményekre, szorzókra és szezonális faktorokra vonatkozó rendszeres konzultációt;
j) elkészíti a 2017/460/EU bizottsági rendeletben előírt publikációkat az évente meghirdetett éves kapacitásaukció előtt közzéteendő információkról és a díjidőszak előtt közzéteendő információkról.
a) együttműködés keretében szakmai állásfoglalást ad a Jogi és Humánpolitikai Főosztálynak a Get. szerinti engedélyes vállalkozás szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesben történő részesedés- és befolyásszerzést jóváhagyó, elutasító határozat elkészítéséhez; b) együttműködés keretében szakmai állásfoglalást ad a Statisztikai Főosztálynak az OSAP keretében történő adatszolgáltatással kapcsolatban;
c) közreműködik a Fogyasztóvédelmi Főosztály egyetemes szolgáltatók üzletszabályzatait jóváhagyó határozatainak, valamint az engedélyesek felhasználókkal való kapcsolattartására vonatkozó minimális követelményeinek, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait meghatározó határozatainak előkészítésében;
d) közreműködik az Elemzési és Modellezési Főosztály nagykereskedelmi energiapiacok integritásával és átláthatóságával, valamint a hatékony piaci verseny elősegítésével kapcsolatos tevékenységének támogatásában;
e) a szakmai adatok hivatali kezeléséről szóló szabályzatban foglaltak szerint gondoskodik – a Statisztikai Főosztállyal együttműködve – az eseti adatbekérésekről;
f) szakmai támogatást nyújt a Villamosenergia-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály részére a villamosenergia-ipart is érintő földgázipari vállalkozásokkal összefüggő hatósági eljárások esetén;
g) szakmai támogatást nyújt a Távhő-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály részére a távhő szektort is érintő földgázipari vállalkozásokkal összefüggő hatósági eljárások esetén;
h) szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának a földgázipar szabályozási kérdéseivel foglalkozó, nemzetközi szervezetekben végzett munkájához;
i) közreműködik a Hivatal adatgyűjtési rendszerének fejlesztésében, a Statisztikai Főosztály és az Informatikai Főosztály módszertani támogatásában.
5. A főosztály az 1–4. pontban foglalt feladatokon túl közreműködik az energetikáért felelős elnökhelyettes által feladat- és hatáskörébe utalt szakfeladatok ellátásában.
6. A főosztály a tevékenységét a Földgázipari Felügyeleti és Engedélyezési Osztály és a Földgázipari Árszabályozási Osztály útján látja el.
17. Távhő-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály
1. A főosztály általános feladatai körében
a) koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját;
b) gondoskodik a távhőellátás szabályozási környezetének és az engedélyesek működésének folyamatos elemzéséről, valamint a szükséges intézkedések előkészítéséről;
c) véleményezi és a társfőosztályok, valamint a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának bevonásával előkészíti és az egyeztetett rendben képviseli a hivatali álláspontot az európai uniós, illetve hazai távhő stratégiát érintő javaslatok esetében;
d) véleményezi és az érintett társfőosztályok bevonásával előkészíti a Hivatal hatáskörébe tartozó távhőellátást érintő jogszabályok tervezetét;
e) gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról, továbbá együttműködik az érintett főosztályokkal az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában;
f) közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban;
g) az Elnöki Kabinettel egyeztetve és az Energetikáért Felelős Elnökhelyettes Titkárságának tájékoztatásával aktualizálja a Hivatal honlapján a feladat- és hatáskörével kapcsolatos tartalmakat.
2. A főosztály a távhőellátás felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) előkészíti a kérelemre indult, Tszt. szerinti engedélyekre vonatkozó eljárásokban kiadandó végzéseket és határozatokat; b) előkészíti az engedély hivatalból történő visszavonása vagy módosítása, és a más engedélyes kijelölése során szükséges végzéseket, határozatokat és további dokumentumokat;
c) ellenőrzi a Tszt.-ben, valamint annak végrehajtására kiadott jogszabályban és a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását; d) felügyeli az elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó engedélyesei ezen rendelet által meghatározott kötelezettségeinek teljesítését;
e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény és annak végrehajtási rendeletei a távhő alágazat tekintetében a Hivatal hatáskörébe utalnak; f) figyelemmel kíséri a távhőtermelők és távhőszolgáltatók működésével kapcsolatos problémákat, és javaslatokat ad ezek kezelési módjaira.
3. A főosztály a távhőtermeléssel és távhőszolgáltatással kapcsolatos árszabályozási feladatai körében
a) előkészíti és nyilvántartja a Hivatal javaslatát
aa) a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árára és alkalmazásának feltételeire;
ab) a lakossági felhasználóknak, lakossági díjfizetőknek, valamint a külön kezelt intézményeknek értékesített távhő (fűtés és használati meleg víz) díjára és alkalmazásának feltételeire;
ac) a távhőszolgáltatási támogatások mértékére;
ad) a kapcsolt termelésszerkezet átalakítási hozzájárulás vonatkozásában – a Földgáz-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály bevonásával – a miniszteri rendelethez;
ae) a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás támogatásának mértékére vonatkozóan – a Villamosenergia-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály bevonásával – a villamos energiáról szóló törvényhez;
ba) a távhőszolgáltatónak értékesített távhőre vonatkozó, az árral kapcsolatos előírások betartását;
bb) a távhőszolgáltatási támogatások jogszabályoknak megfelelő igénylésének és kifizetésének betartását;
c) kidolgozza a távhőtermelés és a távhőszolgáltatás vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatokat;
d) koordinálja a távhőszolgáltatónak értékesített távhő ára vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
e) elvégzi az esedékes eszköz- és költség-felülvizsgálatot a távhőtermelés és a távhőszolgáltatás vonatkozásában.
f) gondoskodik az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről.
a) együttműködés keretében szakmai állásfoglalást ad a Jogi és Humánpolitikai Főosztálynak a Tszt. szerinti cégjogi eseményekkel, befolyásszerzéssel kapcsolatos eljárásokban és határozatok elkészítéséhez; b) közreműködik a Földgáz-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály földgázvételezés korlátozásával kapcsolatos feladataiban a távhőtermelőket érintően;
c) a szakmai adatok hivatali kezeléséről szóló szabályzatban foglaltak szerint gondoskodik – a Statisztikai Főosztállyal együttműködve – az eseti adatbekérésekről;
d) szakmai támogatást nyújt a Statisztikai Főosztálynak a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés terén elért előrehaladást értékelő beszámoló elkészítéséhez;
e) szakmai támogatást nyújt a Földgáz-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály és a Villamosenergia-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály részére a távhőellátást is érintő földgáz- és villamosenergia-ipari vállalkozásokkal összefüggő hatósági eljárások esetén;
f) szakmai támogatást nyújt a távhőellátást érintő hazai szabályozási kérdések tekintetében;
g) szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának a távhőellátás szabályozási kérdéseivel foglalkozó, nemzetközi szervezetekben végzett munkájához;
h) közreműködik a Hivatal adatgyűjtési rendszerének fejlesztésében, a Statisztikai Főosztály és az Informatikai Főosztály módszertani támogatásában.
5. A főosztály az 1–4. pontban foglalt feladatokon túl közreműködik az energetikáért felelős elnökhelyettes által feladat- és hatáskörébe utalt szakfeladatok ellátásában.
6. A főosztály a tevékenységét a Távhő-felügyeleti és Engedélyezési Osztály, valamint a Távhő Árszabályozási Osztály útján látja el.
A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES ÉS AZ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
Nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes
1. A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes kötelessége
a) az európai uniós belső energiapiaci koordinációs nemzetközi együttműködés területén
aa) az érintett főosztályok bevonásával és azok piacintegrációval kapcsolatos munkájának koordinálásával gondoskodni a Hivatal szakterületén folyó nemzetközi, illetve az európai belső piac kiépítésével járó feladatok teljesítéséről, különösen a piacintegrációs folyamatban a hazai érdekek képviseletéről, együttműködési megállapodások és szerződések előkészítéséről és végrehajtásáról, valamint az európai integrációs szervezetekkel való együttműködésről;
ab) ellátni – a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával – a Hivatal feladatkörébe tartozó európai uniós feladatokat;
ac) ellátni – a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával – a jogharmonizációs tervezetekkel összefüggő feladatokat, és részt venni a kötelezettségszegési ügyekkel összefüggő feladatokban;
ad) koordinálni a Hivatal tevékenységét az európai földgáz- és villamos energia belső piacok kialakításával kapcsolatos nemzetközi feladatokban, előkészíteni a Hivatal álláspontját piacintegrációs kérdésekben a Hivatal más szervezeti egységeivel együttműködve;
ae) összehangolni a Hivatal nemzetközi tevékenységét az Európai Unió Tanácsa, a Bizottság és az Európai Parlament szakmai szerveivel, szervezeti egységeivel, az európai parlamenti képviselőkkel való kapcsolattartásban;
af) gondoskodni az Európai Unió intézményeivel, az ACER-rel és a CEER-rel való együttműködéshez szükséges – a Hivatal hatáskörét érintő területen előirányzott – hazai intézkedések előkészítéséről és végrehajtásáról a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával;
ag) az európai integrációból és együttműködésből adódó feladatok ellátása során gondoskodni a nemzeti érdekek képviseletéről, vizsgálni a hatályos és a készülő európai uniós jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, és javaslatot kidolgozni a szükséges jogharmonizációra a szakterületért felelős elnökhelyettessel együttműködve;
b) a Hivatalt érintő két- vagy többoldalú nemzetközi kapcsolatok területén – a víziközmű és a hulladék szakterület kivételével –
ba) gondozni és fejleszteni a Hivatal nemzetközi kapcsolatrendszerét;
bb) felügyelni a két- és többoldalú megállapodásokban foglalt kötelezettségek Hivatalon belüli végrehajtását;
bc) gondoskodni a Hivatal vezetői szintű nemzetközi tárgyalásainak, megbeszéléseinek – a Hivatal érintett szervezeti egységeinek bevonásával történő – előkészítéséről és lebonyolításáról;
bd) koordinálni a Hivatalhoz külföldi hatóságoktól, szabályozó hatóságoktól és nemzetközi szervezetektől beérkező megkeresésekkel kapcsolatos munkát;
be) közvetlenül vezetni és rendszeresen értékelni a titkársága, valamint irányítani és értékelni a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya munkáját;
c) tájékoztatást adni a Hivatal nemzetközi feladatainak ellátásában részt vevő szervezeti egységek részére a Hivatal számára releváns általános külpolitikai eseményekről és folyamatban lévő európai uniós ügyekről;
d) szükség szerint részt venni a vízközmű szolgáltatással és hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos nemzetközi feladatok ellátásában.
2. A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes a tevékenységéről az elnököt havonta tájékoztatni köteles. A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes, továbbá akadályoztatása esetén a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetője feladataik ellátása során szükséges esetben – különösen a magyar energiapiac működését jelentősen befolyásoló kérdésekben – előzetesen tájékoztatják az elnököt, vagy tőle előzetes döntést, illetve jóváhagyást kérnek.
3. A nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes köteles gondoskodni arról, hogy a Hivatal szervezeti egységei a szakterületüket érintő valamennyi – a Hivatal nemzetközi együttműködése keretében szerzett – a Hivatal feladat- és hatáskörét érintő európai uniós és nemzetközi döntésről, intézkedésről, jogszabályváltozásról és egyéb információról tájékoztatást kapjanak, és hogy szakmai álláspontjukat kifejthessék nemzetközi kérdésekben, valamint hogy a nemzetközi együttműködésbe a Hivatal szervezeti egységei a szükséges mértékig bevonásra kerüljenek.
18. Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes Titkársága
1. A Titkárság főosztályként működik, melyet főosztályvezetői besorolású titkárságvezető vezet.
a) gondoskodni az elnökhelyettes feladatainak határidőre történő teljesítéséről, a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési és ügyviteli feladatok ellátásáról;
b) figyelemmel kísérni és előkészíteni az elnökhelyettes személyes részvételét igénylő eseményeket és egyeztetni, nyilvántartani, szervezni, koordinálni az elnökhelyettes programjait;
c) előkészíteni, rendszerezni az elnökhelyettes tárgyalásaihoz szükséges anyagokat;
d) az elnökhelyettes által szignált iratokat, illetve feladatokat kiadni, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezetni, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtetni, intézkedni a határidők betartásáról;
e) szervezni az elnökhelyettes belföldi és nemzetközi kapcsolattartási, valamint képviseleti tevékenységét, illetve utazásait, a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával és a Gazdasági Főosztállyal együttműködve részt venni az utazásszervezői feladatok ellátásában;
f) szervezni az elnökhelyettesi értekezleteket, tartalmi egyeztetést követően elkészíteni azok emlékeztetőjét és megküldeni az érintetteknek;
g) ellenőrizni az elnökhelyettesi kiadmányozásra felterjesztett iratok formai követelményeknek való megfelelőségét, különös tekintettel az iraton szereplő előzetes jóváhagyások (szignó) és az iratkezelés rendjére;
h) digitalizálni és nyilvántartani az elnökhelyettes ügyiratait, iratait;
i) ellátni minden egyéb feladatot, melyet a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes feladatként határoz meg.
19. Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya
1. A főosztály látja el a Hivatal felügyelete alatt végzett tevékenységekkel (elsősorban a villamos energia, a földgáz és a fogyasztóvédelem területével) összefüggő nemzetközi feladatokat. A víziközmű és hulladék szakterület tekintetében szükség szerint segíti a nemzetközi feladatok ellátását.
a) képviselni a Hivatalt a Hivatal feladat- és hatáskörét érintő európai uniós ügyekben, nemzetközi közjogi és magánjogi szervezetekben, a nemzetközi köz- és magánjog alanyaival folytatott kapcsolatokban;
b) kapcsolatot tartani az Európai Unió intézményeivel és azok szerveivel, különösen az ACER-rel;
c) ellátni – az érintett főosztályok bevonásával – a két- és többoldalú nemzetközi megállapodásokkal összefüggő hivatali feladatokat;
d) kapcsolatot tartani a nemzetközi szakmai szervezetekkel, külföldi szabályozó hatóságokkal, valamint a nemzetközi köz- és magánjogi jogalanyokkal;
e) kapcsolatot tartani a külföldi központi és helyi állami szervekkel és az európai parlamenti képviselőkkel a Hivatalt érintő nemzetközi ügyekben;
f) ellátni – az érintett főosztályok, különösen azok nemzetközi feladatokat is ellátó köztisztviselőinek bevonásával – a jogharmonizációs javaslatokkal kapcsolatos feladatokat, az ACER előtt folyó és a Hivatalt érintő eljárásokban a képviseletet, valamint az ACER REMIT összekötői feladatokat, részt venni az EU Pilot, valamint kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos feladatok ellátásában;
g) figyelemmel kísérni a Hivatal európai uniós és nemzetközi feladatait érintő hazai és uniós jogszabályváltozásokat, nemzetközi szerződéseket és azokról az érintett főosztályokat folyamatosan tájékoztatni;
h) ellátni – az érintett főosztályok bevonásával – a Hivatal szakterületén folyó nemzetközi, és európai uniós együttműködéssel járó feladatokat, előkészíteni az együttműködési megállapodásokat és szerződéseket, valamint gondoskodni a Hivatal szerződéses kötelezettségeinek végrehajtásáról és ennek során az európai integrációs szervezetekkel való együttműködésről;
i) gondoskodni – az érintett főosztályok bevonásával és azok piacintegrációval kapcsolatos munkájának koordinálásával – az európai integrációból adódó, hivatali feladatok ellátása során az európai uniós jogszabályok, szükség szerint a közösségi szabályozói állásfoglalások érvényesítéséről, vizsgálni a hatályos és a készülő európai uniós és nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek – a hazai energiapiacok sajátosságai, a nemzeti érdekek és a közösségi belső piac szempontjából való – alkalmazhatóságát és segíteni a Hivatalban folyó, a szükséges jogharmonizációt előkészítő munkát;
j) együttműködni a Kommunikációs Önálló Osztállyal a Hivatal magyar és angol nyelvű webfelületein a Hivatal nemzetközi tevékenységével kapcsolatos tartalmak gondozásában;
k) gondoskodni arról, hogy a Hivatal szervezeti egységei a szakterületüket érintő valamennyi – a Hivatal nemzetközi együttműködése keretében szerzett – európai uniós és nemzetközi döntésről, intézkedésről, jogszabályváltozásról és egyéb információkról haladéktalanul tájékoztatást kapjanak;
l) rendszeresen tájékoztatni a Hivatal érintett vezetőit az energiapolitikával, energiaszabályozással és energiapiacokkal kapcsolatos nemzetközi hírekről;
m) a nemzetközi sajtó képviselőivel való kapcsolattartás során támogatást nyújtani a Kommunikációs Önálló Osztálynak;
n) ellátni a Hivatal kül- és belföldi nemzetközi tárgyalásainak előkészítését, lebonyolítását, utómunkáit;
o) végezni a nemzetközi szakmai diplomáciai és rendezvényi protokoll és szervezési feladatokat;
p) végezni a nemzetközi utazásszervezési és fogadásszervezési feladatokat;
q) együttműködni a Gazdasági Főosztállyal a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos eljárási és elszámolási rendről szóló szabályzat előkészítésében.
3. A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetője a Hivatal nemzetközi tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásához köteles a szervezeti egységek szakmai álláspontját kérni.
4. A főosztály a szakmai adatok hivatali kezeléséről szóló szabályzatban foglaltak szerint gondoskodik – a Statisztikai Főosztállyal együttműködve – az eseti adatbekérésekről.
5. A Hivatal külföldre történő adatszolgáltatása – kivéve a statisztikai szervként történő adatszolgáltatásokat – a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályán, mint kapcsolati ponton keresztül történik.
6. A főosztály a tevékenységét a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, valamint az EU Piacintegrációs Osztály útján látja el.
A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSÉRT ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
20. Víziközmű-szolgáltatásért és Hulladékgazdálkodásért Felelős Elnökhelyettes Titkársága
1. A Titkárság önálló főosztályként működik, melyet főosztályvezetői besorolású titkárságvezető vezet.
2. A Titkárság általános feladatai körében
a) koordinálja és ellenőrzi az elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, feladatait és azok végrehajtását;
b) szakmailag ellenőrzi az elnökhelyettes alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában az elnökhelyettesi kiadmányozásra felterjesztett iratok tartalmi és formai követelményeknek való megfelelőségét és azok ágazati összefüggéseit;
c) szakmailag ellenőrzi az elnök, az elnökhelyettesek és az Elnöki Kabinet részére készülő anyagokat, tervezeteket;
d) javaslatokat dolgoz ki az elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységeken folyó munka módszertani összehangolására;
e) ellátja a Hivatal nemzetközi képviseletét az elnökhelyettes irányítási területéhez tartozó közszolgáltatási szakértelmet igénylő kérdésekben és nemzetközi kapcsolatokat tart fenn az érintett szervezetekkel, különösen a WAREG, az OECD, a Világbank és az IWA tekintetében;
f) rendszeresen frissíti és karbantartja a víziközmű-rendszerek térképi adatbázisát;
g) részt vesz a rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett engedélyesek vagy ellátásért felelősök és az általuk szolgáltatandó adatok körét megállapító MEKH rendelet megalkotásában, illetve módosításában;
h) gondoskodik az elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatainak ellátásához szükséges, víziközmű-szolgáltatással összefüggő adatok körének meghatározásáról, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában;
i) közreműködik a szakmai területeket érintő társadalmi szemléletformálásban.
3. A Titkárság feladatai körében
a) közreműködik az elnökhelyettes döntéseinek előkészítésében, a döntéshez szükséges információk gyűjtésében és elemzésében, meghatározott szakmai feladatok elvégzésében;
b) közreműködik az elnökhelyettes által meghatározott ügyekben, amelyhez az elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységektől közvetlenül információkat kérhet;
c) közreműködik az elnökhelyettes közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tekintetében az éves munka- és ellenőrzési terv, valamint a tevékenységről szóló beszámolók, jelentések előkészítésében és összegzésében;
d) szükség esetén szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának az elnökhelyettes irányítása alá tartozó főosztályokkal együttműködve;
e) gondoskodik az elnökhelyettes feladatainak határidőre történő teljesítéséről, a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési és ügyviteli feladatok ellátásáról;
f) figyelemmel kíséri és előkészíti az elnökhelyettes személyes részvételét igénylő eseményeket és egyezteti, nyilvántartja, szervezi, koordinálja az elnökhelyettes programjait;
g) előkészíti, rendszerezi az elnökhelyettes tárgyalásaihoz szükséges szakmai anyagokat;
h) az elnökhelyettes által szignált iratokat, illetve feladatokat kiadja, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezet, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtet, intézkedik a határidők betartásáról;
i) szervezi az elnökhelyettes belföldi és nemzetközi kapcsolattartási, valamint képviseleti tevékenységét, illetve utazásait;
j) szervezi az elnökhelyettesi értekezleteket, biztosítja a technikai feltételeket, elkészíti azok emlékeztetőjét;
k) ellát minden egyéb feladatot, melyet az elnökhelyettes feladatként határoz meg.
21. Víziközmű-engedélyezési és Felügyeleti Főosztály
1. A főosztály a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos felügyeleti és szabályozási feladatai körében
a) koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját;
b) gondoskodik a Vksztv. alapelveinek és értelmező rendelkezéseinek egységes értelmezéséről és alkalmazásáról a főosztályi hatósági eljárásokban; c) részt vesz a főosztály feladatkörét érintő szakmai vélemények, állásfoglalások elkészítésében;
d) szükség szerint részt vesz a főosztály feladatkörét érintő peres, illetve nemperes eljárásokkal kapcsolatos beadványok, iratok szakmai előkészítésében;
e) javaslatot tesz a Statisztikai Főosztály részére a főosztály feladatainak ellátásához szükséges rendszeres adatszolgáltatások tartalmára és gondoskodik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásáról;
f) a szakmai adatok hivatali kezeléséről szóló szabályzatban foglaltak szerint együttműködik a Statisztikai Főosztállyal az eseti adatbekérésekben;
g) véleményezi a Statisztikai Főosztály által kidolgozott, adatszolgáltatásokat előíró dokumentumokat;
h) közreműködik a Hivatal honlapján a víziközmű-szolgáltatás engedélyezésével és fejlesztésével kapcsolatos oldalak aktualizálásában;
i) a főosztályt és szervezeti egységeit érintő feladatkörök tekintetében javaslatot tesz a Víziközmű-Szolgáltatási és Hulladékgazdálkodási Szabályozási Főosztály felé a víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok módosítására vonatkozóan.
2. A főosztály feladatai körében
a) nyilvántartja az üzemeltetési szerződéseket (vagyonkezelési szerződések, koncessziós szerződések, bérleti-üzemeltetési szerződések);
b) nyilvántartja az üzemeltetési szerződések felmondásáról szóló bejelentéseket, és megteszi a szükséges intézkedéseket;
c) előkészíti a Vksztv. 36. § (1) bekezdése szerinti víziközmű-szolgáltatói engedélyt, valamint annak módosítását, kérelemre történő visszavonását tartalmazó határozatot; d) előkészíti a Vksztv. 37. § (1) bekezdése szerinti működési engedélyt, valamint annak módosítását, kérelemre történő visszavonását tartalmazó határozatot; e) jogszabályban meghatározott esetekben visszavonja a víziközmű-szolgáltatói és működési engedélyt, illetve egyéb jogkövetkezményeket alkalmaz;
f) jogszabályban meghatározott esetben lefolytatja a közérdekű üzemeltető kijelölésére irányuló eljárást, és elkészíti a közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozatot;
g) ellátja a víziközmű-szolgáltatás felügyeletével kapcsolatos hatósági ellenőrzési feladatokat;
h) részt vesz és közreműködik a víziközmű-szolgáltatás felügyeleti rendszerének működtetésében és fejlesztésében;
i) elkészíti a közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás kapcsán a felújítási és pótlási tervrészeket jóváhagyó határozatot;
j) elkészíti a közműves ivóvízellátásra, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztításra vonatkozó beruházási tervrészt jóváhagyó határozatot;
k) ellenőrzi a közműves ivóvízellátásra, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztításra vonatkozó gördülő fejlesztési tervek felújítási és pótlási, valamint beruházási tervrészeinek betartását;
m) kiadja az adott közigazgatási terület ellátásáért felelős személyének igazolását szolgáló hatósági bizonyítványt;
n) vezeti a Nemzeti Víziközmű Nyilvántartást;
o) a víziközmű- szolgáltatással kapcsolatban ellátja a Hivatalnak az egységes elektronikus közműnyilvántartással kapcsolatos hatósági feladataival összefüggő teendőket, előkészíti a közműegyeztetéssel kapcsolatos mulasztások pótlására kötelező határozatot.
3. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében
a) közreműködik az elnökhelyettesi titkárság által a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának nyújtott szakmai támogatásban;
b) együttműködés keretében szakmai állásfoglalást ad a Jogi és Humánpolitikai Főosztálynak a Vksztv. szerinti cégjogi eseményekkel, befolyásszerzésekkel kapcsolatos hivatali eljárásokban; c) együttműködik a Fogyasztóvédelmi Főosztállyal, szükség esetén közreműködik a víziközmű-szolgáltatókkal szemben felmerülő panaszok elbírálásában és a kiadmánytervezetek szakmai véleményezésében;
d) a feladatkörébe tartozó ügyekben kapcsolatot tart a Gazdasági Versenyhivatallal.
4. A főosztály a tevékenységét a Víziközmű-szolgáltatás Engedélyezési Osztály, a Felügyeleti Osztály, a Nyilvántartási és Koordinációs Osztály, valamint a Víziközmű Fejlesztési Osztály útján látja el.
22. Víziközmű-szolgáltatási és Hulladékgazdálkodási Szabályozási Főosztály
1. A főosztály a közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai körében
a) koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját;
c) ellátja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén a hivatali hatáskörbe tartozó díjjavaslattal összefüggő feladatokat;
d) értékeli és elemzi a víziközmű-szolgáltatók és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók által közölt adatokat, valamint kidolgozza a díjképzés és díjalkalmazás részletes szabályait;
e) előkészíti a víziközmű-szolgáltató kérelmére a korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás átmeneti díját megállapító határozatot;
f) előkészíti az ellátásért felelős kérelmére az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázati kiírást jóváhagyó határozatot;
g) előkészíti a víziközmű-szolgáltatás egyes részeinek kiszervezését engedélyező határozatot;
h) nyilvántartja az előzetes tájékoztatáshoz kötött kiszervezett tevékenységeket víziközmű-szolgáltatónként;
i) feldolgozza és elemzi az engedélyesek által benyújtott éves beszámolót;
j) előkészíti a víziközmű-szolgáltató által benyújtott üzletszabályzat és módosításai jóváhagyását;
k) előkészíti a víziközmű-szolgáltató által benyújtott beszerzési szabályzat és módosításai jóváhagyását;
l) gondoskodik az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről;
m) előkészíti az ágazat feladatkörét érintő szakmai véleményeket, állásfoglalásokat, eseti adatszolgáltatásokat;
n) szükség szerint részt vesz a főosztály feladatkörét érintő peres, illetve nemperes eljárásokkal kapcsolatos beadványok, iratok előkészítésében;
o) javaslatot tesz a Statisztikai Főosztály részére a főosztály feladatainak ellátásához szükséges rendszeres adatszolgáltatások tartalmára, részt vesz a gazdasági adatok ellenőrzésében és gondoskodik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásáról;
p) részt vesz a közszolgáltatási szerződés felek általi megszegésére vonatkozó jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket megállapító MEKH rendelet megalkotásában, illetve módosításában;
q) javaslatot tesz a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos rendszeres és eseti adatbekérések tartalmára, valamint gondoskodik a hulladékgazdálkodással összefüggő adatok körének meghatározásáról;
r) szükség szerint a Jogi és Humánpolitikai Főosztállyal együttműködve kidolgozza és előkészíti a víziközmű-szolgáltatást, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő jogszabályokat, illetve ezek módosításait, véleményezi a Statisztikai Főosztály által kidolgozott adatszolgáltatásokat előíró határozattervezeteket;
s) javaslatokat dolgoz ki a Hivatal árszabályozási területein folyó munkamódszertan összehangolására;
t) közreműködik a Hivatal honlapján a víziközmű-szolgáltatás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő, feladatkörébe tartozó tevékenységekkel kapcsolatos oldalak aktualizálásában;
u) előkészíti a hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó koordináló szerv által fizetendő felügyeleti díj alapjának meghatározását és ennek keretében együttműködik a Gazdasági Főosztállyal;
v) előkészíti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ideiglenes ellátásával, valamint a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére irányuló közszolgáltatás ideiglenes ellátásával kapcsolatos – jogszabályi kötelezettségből fakadó – javaslatokat;
w) ellátja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj jogszerűségének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat;
x) előkészíti a Víziközmű-engedélyezési és Felügyeleti Főosztály bevonásával a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, illetve a használati díj mértékének megállapítására vonatkozó rendeletet;
y) ellátja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szabályozásával és hatósági felügyeletével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott, a Hivatal hatáskörébe utalt feladatokkal kapcsolatos teendőket.
2. A főosztály együttműködési kötelezettsége keretében részt vesz és közreműködik a víziközmű-szolgáltatás engedélyezésében és felügyeleti rendszerének működtetésében, fejlesztésében, illetve a gördülő fejlesztési tervek elfogadására irányuló hatósági eljárásokban.
3. A főosztály szükség esetén együttműködik a Fogyasztóvédelmi Főosztállyal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatókkal és víziközmű-szolgáltatókkal szemben felmerülő panaszok elbírálásában és a kiadmánytervezetek elkészítésében.
4. A főosztály a tevékenységét az Általános Szabályozási Osztály, a Víziközmű Árszabályozási Osztály, valamint a Hulladékgazdálkodási Árszabályozási Osztály útján látja el.
AZ ÜGYMENETFOLYTONOSSÁGI ÉS BIZTONSÁGI IGAZGATÓ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
23. Informatikai Főosztály
1. A főosztály a Hivatal informatikai működtetésével kapcsolatos feladatai körében
a) kidolgozza a Hivatal informatikai stratégiáját, együttműködve az információ biztonsági felelősi feladatokat és az adatvédelmi tisztviselői feladatokat ellátó személlyel;
b) a Hivatal informatikai stratégiájával összhangban ellátja a Hivatal informatikai, irodatechnikai, infokommunikációs és mobil – hardver és szoftver – infrastruktúrájának tervezésével, fejlesztésével, beszerzésének összefogásával, kezelésével (karbantartás, javítás, tartalékképzés) és nyilvántartásával kapcsolatos informatikai feladatokat, gazdálkodik az informatikai infrastruktúrát alkotó eszközökkel;
c) működteti a Hivatal tevékenységét támogató informatikai infrastruktúrákat (szerverek, hálózat, tároló- és mentőrendszerek), alkalmazói alap- és szakrendszereket, beleértve az intranetet, az internetes szolgáltatásokat és a rendszerfelügyeletet is;
d) biztosítja a Hivatal valamennyi szervezeti egysége számára a munkavégzéshez szükséges, ellenőrzött keretek között történő adatokhoz, programokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, amelynek során tekintettel van az adatbiztonságra is (üzleti titok, személyes adat);
e) ellátja a Hivatal informatikai rendszerével kapcsolatos biztonsági feladatokat, együttműködésben a szakfőosztályokkal, valamint az információ biztonsági felelősi feladatokat és az adatvédelmi tisztviselői feladatokat ellátó személyekkel, informatikai szempontból megteremti a biztonságos információkezelés és tárolás feltételeit;
f) irányítja, felügyeli és végrehajtja az informatikai üzemeltetést és fejlesztést, valamint tervezi, bevezeti és végrehajtatja az üzemeltetési folyamatokat, fejlesztett szolgáltatásokat;
g) gondoskodik az informatikai fejlesztések – hardver és szoftver – területén fellépő minőségbiztosítási tevékenység ellátásáról;
h) gondoskodik a szakterületét közvetlenül érintő szabályzatok készítéséről, aktualizálásáról, szükséges módosításáról, véleményezi a más szakterület által készített szabályzatok tervezeteit;
i) támogatja az információ biztonsági felelősi feladatokat és az adatvédelmi tisztviselői feladatokat ellátó személyeket az informatikával, informatikai biztonsággal és információbiztonsággal kapcsolatos elnöki utasítások és előírások elkészítésében;
j) előkészíti és betartatja az informatikai szabályzatokat, és kiadja a feladatkörét érintő informatikai tájékoztatásokat;
k) a felelősségi körébe tartozó feladatok ellátása során kapcsolatot tart a külső szolgáltatókkal és szervezetekkel;
l) végzi a Hivatal informatikai alkalmazói rendszereinek felhasználói támogatását, a felhasználók magas szintű kiszolgálását, valamint az érintett szakegységek igénye alapján az alkalmazói rendszerek továbbfejlesztését, a jogszabálykövetések biztosítását, az oktatások szervezését;
m) konkrét rendszerfejlesztési feladatok végrehajtása kapcsán a felmerülő szakmai, eljárási kérdésekben szakmai egyeztetést folytat az illetékes szakegységekkel;
n) biztosítja a szakterületek által igényelt fejlesztések, tervezések szakmai megalapozását előkészítő, segítő felmérések, elemzések informatikai támogatását;
o) működteti a külső szolgáltatók és a Hivatal közötti adatkapcsolatot alkotó infrastruktúrát;
p) működteti, folyamatosan aktualizálja és nyilvántartja a Hivatal informatikai alkalmazásait;
q) biztosítja a meglévő vagy az újonnan bevezetésre kerülő informatikai programok használatának betanítását és a szakterületeken felmerülő informatikai eszközök – hardver, szoftver – használatának oktatását;
r) az informatikai infrastruktúrát és alkalmazói rendszereket érintő beszerzések során szorosan együttműködik a beszerzéseket lebonyolító szakegységgel, biztosítja a beszerzéshez szükséges informatikai műszaki szakértelmet;
s) biztosítja a többszintű felhasználói támogatás (Helpdesk) megvalósulását;
t) támogatja az információ biztonsági felelősi feladatokat és az adatvédelmi tisztviselői feladatokat ellátó személyeket az informatikai biztonságra vonatkozó jogszabályok, valamint a belső informatikai biztonsági szabályzatok rendelkezései betartásának ellenőrzésében;
u) gondozza az alkalmazási környezetet, kezeli, kialakítja a módszertanokat, ajánlásokat, ellenőrzi azok használatát és betartatását a fejlesztések során;
v) gondoskodik a jogosultságok kezeléséről;
w) gondoskodik a Hivatal elektronikus információs rendszereinek (informatikai, irodatechnikai, infokommunikációs és mobil-hardver és szoftver-rendszerek) biztonsági előírásoknak történő megfeleléséről, a szükséges biztonsági technológiáknak a hivatali rendszerbe való beépüléséről.
2. A főosztály a Hivatal elektronikus ügyintézéssel és iratkezeléssel összefüggő feladatai körében
a) ellátja az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos általános jellegű, hivatali szintű feladatokat;
b) előkészíti a Hivatal iratkezelési szabályzatát és betartatja az abban foglaltakat;
c) ellátja a Hivatal iratkezelési szabályzatában foglaltak szerint a központi irattári és központi iratkezelési feladatokat;
d) kialakítja a Hivatal ügyviteli feladatait, illetve gyakorlatát;
e) biztosítja a Hivatalba beérkező iratok átvételét, központi érkeztetését és digitalizálását, valamint az elnökhöz, elnökhelyettesekhez, szervezeti egységekhez történő továbbítását, továbbá a kimenő levelezések postai feladását.
3. A főosztály a tevékenységét az Informatikai Működtetési Osztály, a Stratégiai, Fejlesztési és Adattárolási Osztály, valamint az Iratkezelési Osztály útján látja el.
1. A Biztonsági Főosztály vezetését főosztályvezetőként a Hivatal biztonsági vezetője látja el.
2. A Biztonsági Főosztály védelemszervezési és minősített adatkezeléssel összefüggő feladatkörében
a) ellátja a Hivatal minősített adatkezelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat, szakmai felügyeletet gyakorol e tevékenységek felett;
b) biztosítja a nemzeti és külföldi minősített adat kezelésének feltételeit;
c) gondoskodik a TEMPEST rendszerengedély feltételeinek történő megfelelésről;
d) koordinálja a Hivatal ország-védelmi feladatainak ellátását.
3. A Biztonsági Főosztály védelemigazgatási és vagyonvédelmi feladatkörében
a) ellátja a Hivatal operatív biztonsági, megelőző-védelmi feladatait;
b) gondoskodik a Hivatal teljes körű vagyonvédelmi, biztonságtechnikai és üzembiztonsági feladatainak elvégzéséről;
c) ellátja az operatív, és a védelmi koncepcióval és stratégiával kapcsolatos feladatokat, illetve megteremti az intézményvédelem technikai feltételeit;
d) felügyeli a technikai védelmi eszközök üzemeltetését, valamint ellátja a biztonsági- és porta-szolgálati feladatok szervezését, ellenőrzését;
e) ellenőrzi és felügyeli a biztonsági rendszerek infrastrukturális feltételeinek megteremtését, működtetését, biztosítását, karbantartását;
f) szervezi a Kormányzati Adattrezorba történő hivatali adatszolgáltatási tevékenységet, gondoskodik a Hivatal informatikai rendszerének EMP-védett és GEO-redundáns mentéséről;
g) veszélyhelyzeti és minősített időszakban, elemi kár esetén koordinálja a kárelhárítási munkákat, együttműködve a mentésben résztvevő szervekkel;
h) krízishelyzet esetén koordinálja a kríziskezelési tevékenységet;
i) ellátja a biztonsági okmányokkal kapcsolatos feladatokat.
4. A Biztonsági Főosztály információbiztonsági feladatkörében
a) részt vesz a Hivatal elektronikus információs rendszereinek biztonságával összefüggő tevékenységek jogszabályokkal való összhangjának megteremtésében és fenntartásában;
b) végzi az a) pont szerinti tevékenységek koordinálását; e feladatkörén belül gondoskodik az információbiztonsági folyamatok részletszabályainak kidolgozásáról;
c) végzi az elektronikus információs rendszerekkel kapcsolatos információk feldolgozását és értékelését;
d) biztonsági kockázat- és hatáselemzéseket, valamint eseti biztonsági és sérülékenységi teszteléseket végez;
e) az elektronikus információs rendszer fejlesztésénél biztonsági szempontból értékeli a folyamatokat;
f) a fenyegetettségek folyamatos újraértékelésével, a kontrollfolyamatok felülvizsgálatával nyomon követi az információbiztonsági környezet változását, az információbiztonságot érintő külső vagy belső környezeti változásokra figyelemmel további információbiztonsági alternatívákat határoz meg;
g) felügyeli a Biztonsági Főosztály által üzemeltetett informatikai biztonsági rendszereket;
h) ellátja a TEMPEST biztonsági rendszergazdai feladatokat;
i) információbiztonsági szempontból felügyeli az Informatikai Főosztály által üzemeltetett REMIT rendszert;
j) energetikai biztonsági együttműködési csoportot működtet;
k) szervezi a Hivatal munkatársainak biztonságtudatos magatartásával kapcsolatos képzéseket;
l) együttműködik az engedélyesek információbiztonsági felelőseivel.
5. A Biztonsági Főosztály egyéb feladatkörében
a) részt vesz a hivatalos kiküldetések előkészítésében, a kiutazók részére utazásbiztonsági felkészítést nyújt;
b) ellátja a munkatársak nemzetbiztonsági ellenőrzésével összefüggő feladatokat;
c) kapcsolatot tart az Alkotmányvédelmi Hivatallal, a Nemzeti Biztonsági Felügyelettel, a BM Nemzetvédelmi Szolgálatával, a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatósággal, a Létfontosságú Rendszerek és Létesítmények Informatikai Biztonsági Eseménykezelő Központjával (LRLIBEK), a BM Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóságával, a HM Védelmi Hivatalával;
d) tagot delegál a Honvédelmi Minisztérium Honvédelmi Igazgatási Koordinációs Tárcaközi Munkacsoportjába, a Nemzeti Kibervédelmi Koordinációs Tanács Energetikai albizottságába.
6. A főosztály a tevékenységét a Szervezetbiztonsági Osztály és az Információbiztonsági Osztály útján látja el. Az Információbiztonsági osztály vezetője ellátja a Hivatal információ biztonsági felelősének feladatait is.
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá eső feladatkörök az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló
2007. évi CLII. törvény alapján
1. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett
a) évente: a Hivatal elnöke, elnökhelyettesei és az igazgatók, valamint minden olyan munkatárs, aki közbeszerzési eljárás során önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult;
b) 2 évente: a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatban javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult munkatársak;
c) 5 évente: az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó vezetői feladatkörrel rendelkező köztisztviselők (a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes és az osztályvezető); közigazgatási hatósági ügyben – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult személyek, továbbá a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett fontos és bizalmas feladatkört betöltők a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról, valamint a biztonsági megbízott kijelöléséről és egyes feladatairól szóló 2/2017. (IV. 28.) MEKH utasítás melléklete szerint.
2. Az egyedi feladatkörök vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szempontjából való minősítésére az adott szakterület (főosztály)vezetője jogosult a feladatköri leírásban megfogalmazott feladatok alapján.
A speciális tisztséget betöltő személyek feladatköre
1. Adatvédelmi tisztviselő
1. Az adatvédelmi tisztviselő közreműködik a Hivatal – a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogi előírásokban meghatározott – kötelezettségeinek teljesítésében, így különösen
a) a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogi előírásokról naprakész tájékoztatást nyújt és azok érvényesítésének módjaival kapcsolatban tanácsot ad a munkatársak, különösen az adatkezelési műveleteket végző személyek részére;
b) folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogi előírások, így különösen a jogszabályok és belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatok érvényesülését, ennek keretei között az egyes adatkezelési műveletekhez kapcsolódó egyértelmű feladatmeghatározás, az adatkezelési műveletekben közreműködő foglalkoztatottak adatvédelmi ismereteinek bővítése és tudatosságnövelése, valamint a rendszeres időközönként lefolytatandó vizsgálatok megvalósulását;
c) elősegíti az érintettet megillető jogok gyakorlását, így különösen kivizsgálja az érintettek panaszait és kezdeményezi a panasz orvoslásához szükséges intézkedések megtételét;
d) szakmai tanácsadással elősegíti és figyelemmel kíséri az adatvédelmi hatásvizsgálat lefolytatását;
e) együttműködik az adatkezelés jogszerűségével kapcsolatos eljárások lefolytatására jogosult szervekkel és személyekkel, így különösen kapcsolatot tart a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal az előzetes konzultáció és a Hatóság által lefolytatott eljárások elősegítése érdekében;
f) részt vesz a személyes adatkezeléssel összefüggő hivatali döntések előkészítésében;
g) előkészíti a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot;
h) vezeti a belső adatvédelmi nyilvántartást.
2. Az adatvédelmi tisztviselő jogosult
a) külön engedély nélkül a Hivatal bármely helyiségébe belépni – az oda belépésre jogosult kíséretével –, amennyiben ott az adatkezelést érintő munkavégzés folyik;
b) bármely adathordozó tartalmába betekinteni, függetlenül annak minősítésétől, amennyiben az feladatainak ellátásához elkerülhetetlen.
A biztonsági vezető ellátja a Hivatal minősített adat védelmével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatainak koordinálását, a minősített adat védelmére vonatkozó személyi, fizikai és adminisztratív biztonságra vonatkozó szabályok alkalmazásának hivatalon belüli felügyeletét. A jogszabályi előírások szerint gondoskodik a nemzeti és külföldi minősített adatok kezelésének feltételeiről, valamint a minősített adatok iratforgalmi statisztikájának elkészítéséről.
3. Információ biztonsági felelős
Az információ biztonsági felelős
a) gondoskodik a Hivatal elektronikus információs rendszereinek biztonságával összefüggő tevékenységek jogszabályokkal való összhangjának megteremtéséről és fenntartásáról;
b) végzi az a) pont szerinti tevékenységek tervezését, szervezését, koordinálását és ellenőrzését;
c) felügyeli a Biztonsági Főosztály által üzemeltetett informatikai biztonsági rendszereket;
d) ellátja a TEMPEST biztonsági rendszergazdai feladatokat;
e) információbiztonsági szempontból felügyeli az Informatikai Főosztály által üzemeltetett REMIT rendszert;
f) előkészíti a Hivatal elektronikus információs rendszereire vonatkozó informatikai biztonsági szabályzatot;
g) gondoskodik a biztonsági kockázatelemzések, ellenőrzések, információ-biztonsági auditok lefolytatásáról;
h) véleményezi az elektronikus információs rendszerek biztonsága szempontjából a Hivatal e tárgykört érintő szabályzatait, szerződéseit és IT rendszereit;
i) adminisztratív védelem szintjén a védelem érdekében szervezési, szabályozási, ellenőrzési intézkedéseket tesz vagy kezdeményez, továbbá védelemre vonatkozó oktatást végez;
j) előkészíti és folyamatosan aktualizálja a Hivatal informatikai biztonsági stratégiáját;
k) elkészíti és szinten tartja a Hivatal informatikai biztonságpolitikáját;
l) együttműködik az engedélyesek információ biztonsági felelőseivel;
m) gondoskodik az elektronikus információs rendszer eseményeinek nyomon követhetőségéről.
