1/2020. (I. 31.) KKM KÁT utasítás

1. § A Külgazdasági és Külügyminisztérium (a továbbiakban: KKM) Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: KSz) az 1. melléklet tartalmazza.

2. § A KSz hatálya a mellékletben meghatározott módon kiterjed

3. §² A tartós külszolgálatra kihelyezettre és a felkészülőre kizárólag a KSz 13–17. §, 34–35. §, 37. §, 39. §, 70. §, 78. §, valamint a 87–93. § hatálya terjed ki, egyebekben a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései az irányadók.

4. § Ez az utasítás 2020. február 1-jén lép hatályba.

5. § A kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kit. vhr.) hatálybalépését megelőzően nyújtható visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő juttatások iránt benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.

6. § A KKM visszatérítendő támogatásban vagy illetmény-, illetve munkabérelőlegben részesült foglalkoztatottja az eredeti – a folyósítás megkezdésekor hatályos szabályok, illetve a vonatkozó szerződésben foglalt – feltételek mellett köteles visszafizetni a támogatás vagy illetmény-, illetve munkabérelőleget.

7. § Az utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket, és az utasítás rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az kedvezőbb elbírálást eredményez az érintettre.

1. § (1) A KSz hatálya kiterjed

(2) A KKM szervezeti egységeinél foglalkoztatottak jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a KSz-t a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és közigazgatási államtitkári intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni.

(3) A KSz 6. §-ában, 8–19. §-ában, 20–77. §-ában, valamint 79–130. §-ában foglalt rendelkezéseket a KKM állományába tartozó kormánybiztosra, miniszterelnöki megbízottra, valamint miniszteri biztosra nem kell alkalmazni.

(4) A KSz 9. § (1)–(5) bekezdésében, 35–36. §-ában, 38. §-ában, valamint 79–93. §-ában foglalt rendelkezéseket a kabinetfőnökre, politikai főtanácsadóra, valamint politikai tanácsadóra nem kell alkalmazni.

(5) A KSz 24. §-ában, V. fejezetében és a 75. §-ában foglalt rendelkezéseket a szakmai felsővezetőkre nem kell alkalmazni.

(6) A KSz 39. §-ában, 79–93. §-ában foglalt rendelkezéseket a munkavállalókra nem kell alkalmazni.

(7) A KSz 6–7. §-ában, 9–13. §-ában, 22–29. §-ában foglalt rendelkezéseket – jogszabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – megfelelően alkalmazni kell a nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló munkatársakra is.

2. § (1) A KSz alkalmazásában szervezeti egység a Külgazdasági és Külügyminisztérium hatályos szervezeti és működési szabályzatáról szóló KKM utasításban foglaltaknak megfelelő önálló szervezeti egység.

(2)⁵ A KSz-ben meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez a mindenki számára elektronikusan hozzáférhetővé tett nyomtatványokat kell alkalmazni. A KSz-ben meghatározott, személyügyi feladatokhoz kapcsolódó nyomtatványok közzétételéről, valamint azok folyamatos aktualizálásáról a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik.

(3)⁶ A KSz-ben meghatározott, pénzügyi és számfejtési feladatokhoz kapcsolódó nyomtatványok közzétételéről, valamint azok folyamatos aktualizálásáról a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége gondoskodik.

3. § A II. Fejezet alkalmazásában

4. § (1) A III. Fejezet alkalmazásában

(2) Ahol a III. Fejezet házastársat említ, azon a bejegyzett élettársat is érteni kell.

5. § (1) A KKM szervezeti egységeinek vezetői kötelesek folyamatosan figyelemmel kísérni az általuk vezetett szervezeti egység be nem töltött álláshelyeinek alakulását, tekintettel arra, hogy a hat hónapon át betöltetlen álláshely esetében a Kormány központosított álláshelyállományba helyezésről dönthet.

(2)⁸ Az üres álláshely betöltésére a szervezeti egység vezetőjének 120 nap áll rendelkezésére, attól az időponttól kezdődően, amikortól az adott álláshely betöltése megszűnt addig, amíg az álláshelybetöltésnek kezdeményezése érdekében a 6. § (1) bekezdése szerinti, a szervezeti egység vezetője által a HR Folyamatok program alkalmazása útján kitöltött „Új foglalkoztatott felvételi javaslat” megjelölésű űrlap a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységhez megérkezik.

(3) A be nem töltött álláshelyek betöltését elsősorban a belföldi felkészülő állományból kell megoldani, ennek eredménytelensége esetén az álláshelyek betöltésére a KKM belső honlapján megjelenő pályázati kiírással, ennek eredménytelensége esetén a közigallas.hu és kormány.hu oldalon megjelentetett külső pályáztatással kell törekedni.

(4)⁹ Az üres álláshelyre irányuló külső, mindenki számára nyilvános pályázati kiírás közzétételét a szervezeti egység vezetője a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységnél kezdeményezi.

(5)¹⁰ A szervezeti egység vezetője a be nem töltött álláshely megjelölését és annak adatait – az üres álláshely betöltésére nyitva álló 120 napos határidő lejártát követően – írásban megküldi a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységnek. A személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység nyilvántartást vezet az üres álláshelyekről, amiről tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(6) Az üres álláshely betöltésére nyitva álló 120 napos határidő lejártát követően a munkáltatói jogkör gyakorlója dönthet az álláshely más szervezeti egységhez helyezéséről.

(7)¹¹ A személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység az (5) bekezdés szerinti 120. napot követően – tekintettel a munkáltatói jogkör gyakorlójának (6) bekezdés szerinti döntésére – az üres álláshely betöltése érdekében a (3) bekezdésben leírt módon jár el.

6. § (1)¹² Kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony (a továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) létesítése érdekében, a létesítését megelőzően a foglalkoztatni kívánt személy foglalkoztatását a szervezeti egység vezetője – a HR Folyamatok program alkalmazása útján – kezdeményezi az „Új foglalkoztatott felvételi javaslat” című űrlap kitöltésével és elindításával.

(2)¹³ Az Új foglalkoztatott felvételi javaslathoz mellékelni kell a foglalkoztatni kívánt személy 3 hónapnál nem régebbi arcfényképpel ellátott, a közszolgálati személyügyi nyilvántartásra és statisztikai adatgyűjtésre, a közszolgálati alkalmazottak és a munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályokról, valamint a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartásáról szóló 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott tartalmi elemek szerinti önéletrajzát, munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munkaköri leírást és egyéb kötelezően csatolandó mellékleteket.

(3)¹⁴ Az Új foglalkoztatott felvételi javaslatot a szervezeti egységet felügyelő helyettes államtitkár, államtitkár vagy kabinetfőnök jóváhagyásával kell elindítani, legkésőbb a munkába állítás tervezett időpontját megelőző 30 munkanappal a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység felé. Az Új foglalkoztatott felvételi javaslatot a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység véleményével ellátva továbbküldi a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységnek, a KKM biztonsági feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének, illetve jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(4)¹⁵ Az Új foglalkoztatott felvételi javaslatban foglaltak alapján

(5)¹⁶ Az Új foglalkoztatott felvételi javaslatban foglaltak alapján a foglalkoztatási jogviszony létesítéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt, és ezt aláírásával igazolja.

(6)¹⁷ Foglalkoztatási jogviszony létesítése esetén a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység tájékoztatja a foglalkoztatni kívánt személyt a munkába állás lehetséges legkorábbi időpontjáról, ezzel egyidejűleg megküldi részére a jogviszony létesítéséhez szükséges dokumentumok, okiratok listáját, valamint a kitöltendő nyomtatványokat, adatlapokat (a továbbiakban együtt: belépő csomag).

(7)¹⁸ A foglalkoztatni kívánt személy a belépő csomag kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről. A kitöltött belépő csomagot és a hatósági erkölcsi bizonyítványt a foglalkoztatni kívánt személy személyesen adja le a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen, a benyújtott okmányok és végzettséget igazoló dokumentummásolatok eredetivel egyezőségnek hitelt érdemlő bizonyítása mellett.

(8)¹⁹ A bérszámfejtéshez szükséges dokumentumokat a foglalkoztatott – a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által korábban rendelkezésére bocsátott, a belépő csomag részét képező lista alapján – a kinevezésének elfogadása után haladéktalanul átadja az illetményszámfejtéséért felelős szervezeti egység részére.

(9) A külföldi oktatási intézmény által kiállított bizonyítvány, oklevél akkor vehető figyelembe, ha azt a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény alapján elismerték vagy honosították.

(10)²⁰ A személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik a szükséges kinevezési okmány, illetve munkaszerződés elkészítéséről.

(11) A foglalkoztatási jogviszony csak akkor hozható létre, ha a foglalkoztatni kívánt személy a foglalkoztatási feltételeknek megfelel, és a szükséges dokumentumokat, okiratokat, igazolásokat benyújtotta.

(12) Kormányzati szolgálati jogviszony esetén a kinevezési okmány vagy munkaviszony esetén a munkaszerződés mindkét fél részéről történő aláírását követően jön létre a kinevezési okmányban, illetve a munkaszerződésben megjelölt időpontban.

(13) Kivételesen indokolt esetben köthető ki

(14)²¹ A foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység felhívja a foglalkoztatott figyelmét a személyi adataiban történő változás bejelentésének kötelezettségére. A személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a tudomására jutott adatváltozásról haladéktalanul tájékoztatja az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egységet.

(15)²² A személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a kinevezési és a beosztási okiratot, a munkaszerződést, annak aláírását követően haladéktalanul átadja az illetményszámfejtéséért felelős szervezeti egység részére.

(16) Kormányzati szolgálati jogviszony esetén az esküokmányt a KKM részéről a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt vezető írja alá.

(17)²³ A foglalkoztatott köteles – amennyiben azzal nem rendelkezik – kezdeményezni az elektronikus aláírás funkcióval rendelkező e-személyi igazolvány igénylését és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus tárhely (ügyfélkapu) létesítését, továbbá a foglalkoztatási jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységével közölni a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét.

(18)²⁴ Védett állományba tartozó kormányzati szolgálati jogviszony létesítése vagy új álláshelyre helyezés előtt a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység az érintettel közli, ha a Kit. 82. § (9) bekezdése és az Rtv. 7. § (1a) bekezdése szerint védett állományba került, amely alapján a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv az álláshely betöltőjével szemben megbízhatósági vizsgálatot végezhet.

(19)²⁵ Az érintettnek a védett állományba vételéhez való hozzájáruló nyilatkozatát a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység szerzi be. A hozzájárulás megtagadásáról a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység haladéktalanul értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját, és a szükséges munkáltatói intézkedések megtételét kezdeményezi.

7. § (1)²⁶ A foglalkoztatási jogviszony létrehozásának előfeltétele a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása és annak eredményeképpen a kockázatmentes biztonsági szakvélemény megléte. A nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásának kötelezettségéről és annak folyamatáról a foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység tájékoztatja a foglalkoztatni kívánt személyt.

(2)²⁷ A foglalkoztatni kívánt személy a biztonsági kérdőívet a KKM biztonsági feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége részére elektronikus úton, kivételes esetben személyesen adja át.

(3)²⁸ Az ellenőrzés eredményéről a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység tájékoztatja a foglalkoztatni kívánt személyt.

8. § (1)²⁹ A szervezeti egység vezetője a szervezeti egységet felügyelő helyettes államtitkár, államtitkár vagy kabinetfőnök jóváhagyásával a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység felé kezdeményezheti

(2)³⁰ Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezést a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység – a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége pénzügyi ellenjegyzését követően – jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlója elé terjeszti. A munkáltatói jogkör gyakorlója által jóváhagyott kezdeményezés alapján a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység előkészíti a miniszteri javaslattételt, amelyet jóváhagyást követően megküld a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervnek.

(3)³¹ A (2) bekezdés szerinti kezdeményezésről a Kormány dönt. A döntését követően a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység átvezeti az álláshely-nyilvántartó rendszeren a szükséges módosításokat, és ezzel egyidejűleg a változásokról értesíti a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységét.

(4) Az álláshely megüresedése esetén a szervezeti egység vezetője az álláshely betöltése érdekében szükséges intézkedéséket haladéktalanul köteles megtenni, figyelemmel arra, hogy a hat hónapon át betöltetlen álláshely esetében a Kormány központosított álláshelyállományba helyezésről dönthet.

9. § (1) Szakmai vezetői álláshely olyan személlyel tölthető be, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkezik.

(2) Ha az álláshely betöltésekor a szakmai vezető nem rendelkezik közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, azt az álláshely betöltésétől számított két éven belül le kell tennie. Ha a szakmai vezető szakvizsga-kötelezettségét e határidőn belül számára felróható okból elmulasztja, szakmai vezetői álláshelyről ügyintézői álláshelyre kerül áthelyezésre.

(3) Vezető-kormányfőtanácsos és kormányfőtanácsos besorolási kategóriájú álláshely olyan személlyel tölthető be, aki felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

(4) Vezető-kormánytanácsos besorolási kategóriájú álláshely olyan személlyel tölthető be, aki legalább érettségi végzettséggel rendelkezik.

(5) Amennyiben az álláshelyen ellátandó feladatok jogi feladatkörbe tartoznak, az álláshely kizárólag olyan személlyel tölthető be, aki okleveles jogász szakképzettséggel rendelkezik.

(6)³² A foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység kezdeményezi a foglalkoztatni kívánt személy foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében történő munkaalkalmassági orvosi vizsgálatát.

(7) Amennyiben a munkaalkalmassági vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató egészségileg alkalmatlannak nyilvánítja a foglalkoztatni kívánt személyt az álláshelyhez kapcsolódó feladatok vagy munkakör vonatkozásában, akkor az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezető írásbeli javaslatot tehet a foglalkoztatni kívánt személy más álláshelyen történő alkalmazására.

10. § (1) Az álláshelyen ellátandó feladatokat az önálló szervezeti egység ügyrendje tartalmazza az álláshely azonosítójánál meghatározott feladatok szerint.

(2) Az önálló szervezeti egység ügyrendjének – belső előírások szerinti, a szolgálati útnak megfelelő – előkészítése, felterjesztése jóváhagyásra és naprakészen tartása az önálló szervezeti egység vezetőjének a hatás- és feladatköre.

(3) Az ügyrend olyan mértékű és jellegű feladatot állapíthat meg a foglalkoztatott számára, amelyet a foglalkoztatott a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezésekhez igazodóan, végzettsége és képzettsége alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.

(4) A munkaviszonyban állók álláshelyen ellátandó feladatait a munkaköri leírás tartalmazza, amelyet a munkaszerződéshez csatolni kell, és annak elválaszthatatlan részét képezi.

11. § (1) Az álláshelyen munkaviszony kizárólag az európai uniós vagy elkülönített projekt, illetve program keretében meghatározott feladatok, ideértve a DUNA Transznacionális Program végrehajtásával összefüggő feladatokat, ellátására hozható létre.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója kivételesen indokolt esetben az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően dönthet a feladatok munkaviszony keretében történő ellátásáról. Munkaviszony keretében nem látható el főosztályvezetői, osztályvezetői feladatkör.

(3) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés az utasítás hatálybalépése előtt megkötött és fennálló munkaviszonyokat nem érinti, a munkaszerződések változatlan tartalommal hatályban maradnak.

12. § (1)³³ A kinevezés módosítását az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a HR Folyamatok program alkalmazása útján „A szervezeti egységek közötti áthelyezés” vagy a „Szervezeti egységen belüli áthelyezés” űrlap kitöltésével. A kezdeményezést a szervezeti egységet felügyelő helyettes államtitkár, államtitkár vagy kabinetfőnök jóváhagyásával kell megküldeni a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységnek, legkésőbb a módosítás tervezett időpontját megelőző 15 munkanappal.

(2)³⁴ A személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység igazolja az üres álláshely rendelkezésre állását, megállapítja, hogy a javaslat megfelel-e a jogszabályban foglalt feltételeknek, a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége igazolja a bérkeret rendelkezésre állását.

(3)³⁵ A munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a kormányzati szolgálati jogviszony módosításáról. Az engedélyezett módosítás alapján a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység intézkedik a beosztási okirat módosításáról.

(4)³⁶ A szakmai vezetői álláshelyre történő Kit. 263. § (2) bekezdése szerinti kinevezési javaslatot a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység készíti elő.

13. § (1)³⁷ Amennyiben a foglalkoztatási jogviszony megszüntetését a foglalkoztatott kezdeményezi, köteles az erre irányuló munkáltatói jogkör gyakorlójának szóló írásbeli jognyilatkozatát az önálló szervezeti egység vezetőjének bemutatni, aki azt aláírásával, esetlegesen véleményével ellátja. A szervezeti egység vezetőjének bemutatott nyilatkozatot a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen keresztül kell felterjeszteni a munkáltatói jogkör gyakorlójához jóváhagyásra.

(2) A kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetében a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés kötelező mértékén felüli mentesítést – az önálló szervezeti egység vezetője javaslatának figyelembevételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója állapíthat meg.

(3) A kormányzati szolgálati jogviszony lemondással történő megszüntetése esetében a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéséhez a munkáltatói jogkör gyakorlója előzetes engedélye szükséges.

(4)³⁸ A kormánytisztviselő a felmentési idő meghosszabbítását a Kit. 154. § (1) bekezdése szerinti helyzetre hivatkozással a felmentési okirat közlésétől számított 4 munkanapon belül a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen benyújtott írásbeli kérelemben kezdeményezheti.

(5)³⁹ A jogviszony megszűnése, megszüntetése, a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltás, a tartós külszolgálatra történő kihelyezés, a felkészülési állományba helyezés vagy a három hónapot meghaladó tartós távollét esetén a foglalkoztatottnak az álláshelyhez tartozó feladatait, illetve az azok ellátásával összefüggő információkat és iratokat feladat átadás-átvételi eljárás keretében utólag igazolható módon át kell adni az önálló szervezeti egység vezetőjének, vagy az általa kijelölt foglalkoztatott részére.

(6)⁴⁰ A foglalkoztatott az (5) bekezdésben meghatározott esetekben köteles az álláshelyén ellátott feladatait és az álláshelyén ellátott feladatainak ellátásával összefüggő információkat, iratokat átadni, valamint a használatában lévő eszközökkel, juttatásokkal elszámolni legkésőbb az utolsó munkában töltött napon.

(7) Amennyiben az álláshelyen ellátott feladat átadására kötelezett foglalkoztatott elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni a feladatátadásnak, vagy azt megtagadja, az önálló szervezeti egység vezetője az önálló szervezeti egység foglalkoztatottjai közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadó foglalkoztatott két tanú jelenlétében leltárba veszi az elszámolási kötelezettséggel rendelkező foglalkoztatott személyes kezelésében levő iratokat, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt foglalkoztatottnak. Az átadásról az elszámolási kötelezettséggel rendelkező foglalkoztatottat az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével az önálló szervezeti egység értesíti.

(8)⁴¹ A személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység az E-Sétáló alkalmazás útján a foglalkoztatott utolsó munkában töltött napjának időpontját megelőzően tájékoztatja az elszámolási eljárásban érintett szervezeti egységeket a foglalkoztatott jogviszonyának megszűnési vagy megszüntetési jogcíméről, a megszűnés vagy megszüntetés dátumáról, az esetleges munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamáról, a tartós távollét kezdetéről, a tartós külszolgálatra történő kihelyezés, valamint a felkészülési állományba helyezés tényleges időpontjáról, a foglalkoztatott utolsó munkában töltött napjáról. Az elszámolásban érintett szervezeti egységek foglalkoztatottjai a foglalkoztatott által megadott telefonszámon vagy e-mail-címen közvetlenül, – amennyiben más úton az értesítés nem volt sikeres – Ügyfélkapun keresztül veszik fel a kapcsolatot a foglalkoztatottal az elszámolás során az esetlegesen felmerülő teendők végrehajtása érdekében. Az elszámolásban érintett szervezeti egységek foglalkoztatottjai – kivéve az illetményszámfejtésben érintett szervezeti egységek – a foglalkoztatott jogviszonyának megszűnésétől számított 3 munkanapon belül kötelesek az Elszámoló lapot aláírni, elszámolás hiányában a tényt rögzíteni kell az Elszámoló lapon. Az illetményszámfejtésben érintett szervezeti egységek ezek után a jogszabályi határidők betartása mellett írják alá az Elszámoló lapot. Az Elszámoló lapon szereplő adatok valóságnak megfelelő kitöltéséért a kitöltésre kötelezett szervezeti egység felelős. A jogviszony megszűnése esetén kiállításra kerülő elektronikus elszámoló lapon szereplő elszámolási elemek kapcsán a foglalkoztatott a Kit. 168. § (3) bekezdésében foglaltak szerint közszolgálati panasszal élhet.

(9)⁴² A foglalkoztatás megszűnéséhez vagy megszüntetéséhez kapcsolódó előírásoknak megfelelő elszámolás, valamint a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltás esetén „elszámoló lap”, a tartós külszolgálatra történő kihelyezés, a felkészülési állományba helyezés, továbbá a három hónapot meghaladó tartós távollét esetén „egyszerűsített elszámoló lap” kerül kiállításra. A KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége, illetve a Külképviseletek Igazgatása cím gazdálkodásának irányításáért felelős szervezeti egység a járandóságok kifizetése után elektronikus úton kiadja a foglalkoztatottnak a jogviszonyra vonatkozó, jogszabályban vagy a közjogi szervezetszabályzó eszközben előírt igazolásokat és az elszámolásban résztvevő szervezeti egységek által hiánytalanul kitöltött elszámoló lapot.

(10)⁴³ Az elszámolási kötelezettség foglalkoztatott általi nemteljesítése esetén a (7) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

(11)⁴⁴ Ha a foglalkoztatott elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az elszámolásért felelős szervezeti egység az utolsó munkában töltött napot követő egy hónapon belül legfeljebb két alkalommal a kötelezettség teljesítésére vonatkozó felszólítást bocsát ki.

(12)⁴⁵ Amennyiben a foglalkoztatott az utolsó munkában töltött napot követő két hónapon belül a (11) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem teljesíti az elszámolási kötelezettségét, akkor az elszámolásért felelős szervezeti egység tájékoztatást küld a KKM általános jogi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége részére a követelés jogi úton történő érvényesítése céljából.

(13)⁴⁶ A tartós külszolgálatra történő kihelyezésre, illetve a felkészülési állományba kerülő foglalkoztatott illetményszámfejtési iratanyagát a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége csak a foglalkoztatott az „egyszerűsített elszámoló lap” II. pénzügyi részében szereplő rovataiban megjelölt teljes körű elszámolási kötelezettségének teljesítését követően adja át a Külképviseletek Igazgatása cím gazdálkodásának irányításáért felelős szervezeti egység részére.

14. § (1)⁴⁷ A jogviszony létesítését megelőzően a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a foglalkoztatni kívánt személy részére megküldi a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban meghatározott együttalkalmazási tilalomra, összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenség) vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos tájékoztatót és a kitöltendő nyilatkozatokat.

(2) A foglalkoztatni kívánt személy az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatok kitöltésével és aláírásával tudomásul veszi az összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogkövetkezményeket, továbbá nyilatkozik, hogy

(3) Amennyiben a foglalkoztatni kívánt személy esetében összeférhetetlenség áll fenn, azt a rendelkezésére bocsátott nyomtatvány kitöltésével bejelenti, és kérelmezi a munkáltatói jogkör gyakorlójától ennek fenntartásával vagy szükség szerinti megszüntetésével a jogviszony létesítésének vagy fenntartásának az engedélyezését.

(4)⁴⁸ A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntéséről a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység legkésőbb a döntésnek a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére történő átadásától számított 5 munkanapon belül írásban értesíti a foglalkoztatni kívánt személyt.

15. § (1) A foglalkoztatott a jogviszonya fennállása alatt köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha

(2)⁴⁹ Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatottat az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a foglalkoztatottnak a felszólításban előírt határidőn belül a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot. Az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító okirat különösen:

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása, az előzetes engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezekkel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése – a Kit. 95. § (8) bekezdése alapján – kormányzati szolgálati jogviszony vagy a Kit. 278. § (5) bekezdés c) pontja alapján a munkaviszony megszüntetését eredményezheti.

(4)⁵⁰ A személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a bejelentés megtételétől vagy előzetes engedély kérése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója döntésének meghozatalától számított 30 napon belül tájékoztatja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet.

(5)⁵¹ Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos munkáltatói döntéseket a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a foglalkoztatott személyi iratai között helyezi el.

16. § (1) A foglalkoztatott által tárgyévben igénybe vett szabadság nyilvántartását a KKM belső elektronikus portálján (a továbbiakban: Intranet) elérhető szabadság-nyilvántartó alkalmazás tartalmazza.

(2)⁵² A szabadság-nyilvántartó alkalmazás üzemeltetése belföldi álláshelyen állományban lévő foglalkoztatottak esetében a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége, felkészülési állományban és tartós külszolgálaton lévők esetében a Külképviseletek Igazgatása cím gazdálkodásának irányításáért felelős szervezeti egység feladata.

(3)⁵³ A KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége és a Külképviseletek Igazgatása cím gazdálkodásának irányításáért felelős szervezeti egység minden év január 31. napjáig megállapítja a foglalkoztatott tárgyévre járó szabadságát és annak mértékét, jogcím szerinti bontásban, és rögzíti a szabadság-nyilvántartó alkalmazásban.

(4)⁵⁴ A (3) bekezdés alapján a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége és a Külképviseletek Igazgatása cím gazdálkodásának irányításáért felelős szervezeti egység a szabadság-nyilvántartó alkalmazásban rögzíti

(5) A pótszabadságok, valamint az egyéb munkaidő-kedvezmények igénylésére a foglalkoztatott a 17. § (12) bekezdésében meghatározott eljárási rend szerint jogosult.

17. § (1)⁵⁶ Az önálló szervezeti egység vezetője köteles a szabadság Kit. 129. §-a szerinti kiadását és kivételét figyelemmel kísérni és az előírások betartása érdekben a szükséges intézkedéseket megtenni. A munkáltatói jogkör gyakorlójának elrendelése esetén az önálló szervezeti egység vezetője a szervezeti egység foglalkoztatottainak tárgyévi szabadságigénylési tervét minden év február 15-ig köteles rögzíteni a szabadság-nyilvántartó alkalmazásban. Az önálló szervezeti egység vezetője a szervezeti egység szabadság-nyilvántartó alkalmazásból kinyomtatott éves szabadságigénylési tervét tájékoztatásra megküldi a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének. A felkészülési állományban és tartós külszolgálaton lévők esetében a Külszoltv. 31. § (8) bekezdése alapján történik a szabadságigénylési terv elkészítése.

(2) A foglalkoztatott a szabadság tervezett megkezdése előtt legkésőbb 15 nappal az Intraneten elérhető szabadság-nyilvántartó alkalmazásban kitöltött szabadságigénylő lap jóváhagyásra átadásával és kinyomtatásával kezdeményezi a szabadság kiadását az önálló szervezeti egység vezetőjénél.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam kivételes és indokolt esetben rövidebb is lehet.

(4) A szabadság kiadását az önálló szervezeti egység vezetője hagyja jóvá a kinyomtatott szabadságigénylő lap aláírásával.

(5)⁵⁷ Az önálló szervezeti egység vezetője által aláírt szabadságigénylő lapot az adott heti jelenléti ív mellékleteként kell továbbítani a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége részére. Felkészülési állomány esetében a jelenléti ív mellékleteként a Külképviseletek Igazgatása cím gazdálkodásának irányításáért felelős szervezeti egység részére kell továbbítani a szabadságigénylő lapot.

(6)⁵⁸ A KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége a szabadságigénylő lapot összeveti a szabadság-nyilvántartó alkalmazásban a foglalkoztatott által rögzített adatokkal és a szabadság befejezését követően a foglalkoztatott szabadságát a szabadság-nyilvántartó alkalmazásban lezárja.

(7) A szabadság-nyilvántartó alkalmazásban rögzített szabadság, annak (6) bekezdés szerinti lezárásáig, a foglalkoztatott által módosítható vagy törölhető. A módosított szabadságigénylő lapot ki kell nyomtatni, és az önálló szervezeti egység vezetőjének aláírásával jóvá kell hagyni.

(8)⁵⁹ A szabadság lezárását követően annak módosítását vagy törlését kizárólag az önálló szervezeti egység vezetője aláírásával jóváhagyott és a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége, felkészülési állomány esetében a Külképviseletek Igazgatása cím gazdálkodásának irányításáért felelős szervezeti egység részére megküldött feljegyzésben lehet kezdeményezni.

(9) Az önálló szervezeti egység vezetője – a szabadságkiadással kapcsolatos feladatai végrehajtása érdekében – jogosult a szervezeti egység foglalkoztatottainak a szabadság-nyilvántartó alkalmazásban rögzített adatait megtekinteni. Az önálló szervezeti egység vezetője a szabadság-nyilvántartó alkalmazásban található „Jogosultság igénylő lap” kitöltésével igényelhet vezetői jogosultságot az általa meghatalmazott helyettesének.

(10) A szervezeti egység vezető szabadság kiadásával kapcsolatos (1)–(9) bekezdésben meghatározott feladatait, a szervezeti egység vezető vonatkozásában az önálló szervezeti egység vezető felügyeletét ellátó helyettes államtitkár, a helyettes államtitkárok tekintetében a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok tekintetében a miniszter látja el.

(11)⁶⁰ A KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége minden év szeptember 30. napjáig kimutatást készít a munkáltatói jogkört gyakorló részére a foglalkoztatottak tárgyévre járó szabadságának felhasználásáról.

(12)⁶¹ A Kit 155. §-a szerinti pótszabadságok, valamint az egyéb munkaidő-kedvezmények igényléséhez a foglalkoztatott számára az Intraneten hozzáférhetővé tett nyomtatványokat kell alkalmazni, amelyek közzétételéről, valamint folyamatos aktualizálásáról a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége és a Külképviseletek Igazgatása cím gazdálkodásának irányításáért felelős szervezeti egység együttesen gondoskodik. A pótszabadságok és az egyéb munkaidő-kedvezmények igénybevételéhez kitöltött nyomtatványokat és a szükséges mellékleteket, igazolásokat a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének, felkészülési állomány esetén a Külképviseletek Igazgatása cím gazdálkodásának irányításáért felelős szervezeti egységének kell benyújtania.

18. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt, a foglalkoztatott feladataival összefüggő egy vagy több napot igénybe vevő – a KKM-en kívül tartandó – megbeszélésen, kiküldetésen vagy felügyeleti ellenőrzésen, továbbá a kötelező továbbképzésen való részvétel hivatalos távollétnek minősül.

(2) A hivatalos távollét nyilvántartása elektronikusan történik a 16. § (1) bekezdése szerinti szabadság-nyilvántartó alkalmazásban.

(3) A hivatalos távollét szabadság-nyilvántartó alkalmazásban történő rögzítése esetén a 17. § (2)–(10) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

19. § (1)⁶² A foglalkoztatottnak keresőképtelen állományba kerülése esetén a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének kell benyújtani a keresőképtelenség igazolására szolgáló orvosi vagy kórházi igazolás eredeti példányát.

(2) A foglalkoztatott a keresőképtelensége tényéről haladéktalanul köteles értesíteni közvetlen felettesét. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a foglalkoztatott közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.

20. § (1) A tanulmányi munkaidő-kedvezmény nyilvántartása elektronikusan történik a szabadság-nyilvántartó alkalmazásban.

(2)⁶³ A Kit. 151. § (14)–(16) bekezdése alapján a foglalkoztatottat tanulmányi szerződés alapján megillető tanulmányi munkaidő-kedvezmény mértékét a 124. és 126. §-ban meghatározottak szerint a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység állapítja meg, és a megállapítástól számított 5 munkanapon belül megküldi a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége részére.

(3)⁶⁴ A KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége rögzíti a szabadság-nyilvántartó alkalmazásban a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által megküldött adatokat.

(4) A foglalkoztatottat tanulmányi szerződés alapján megillető tanulmányi munkaidő-kedvezmény igénybevétele esetén a 17. § (2)–(10) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt, a foglalkoztatott feladataival összefüggő egy vagy több napot igénybe vevő – a minisztériumon kívül tartandó – képzésen való részvétel hivatalos távollétnek minősül.

(6) A Kit. 151. § (14) bekezdésében meghatározott kötelezően ledolgozandó tanulmányi mentesítés időtartamáról és annak ledolgozásáról az érintett foglalkoztatott köteles nyilvántartást vezetni, amelyet az önálló szervezeti egységének vezetője köteles ellenőrizni és jóváhagyni.

(7) A pótszabadság, valamint az egyéb munkaidő-kedvezmények igénylésére a foglalkoztatott a 17. § (12) bekezdésében meghatározott eljárási rend szerint jogosult.

21. § (1)⁶⁵ A fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt legalább 15 munkanappal terjesztheti elő a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen. A fizetés nélküli szabadságot a foglalkoztatott kérelmére a Kit. 131. §-a és 157. §-a vagy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. §-a és 130–131. §-a szerinti esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi.

(2)⁶⁶ A munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység elkészíti a szükséges okiratokat, azokat megküldi a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének és a kérelmező foglalkoztatottnak.

(3) A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” megjelöléssel kell jelezni.

22. § (1) A teljes munkaidőben (heti 40 óra, napi 8 óra) foglalkoztatottak tekintetében a beosztás szerinti napi munkaidő – hétfőtől csütörtökig – napi 8,5 óra, pénteken 6 óra. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak beosztás szerinti heti munkaideje negyven óra.

(2)⁶⁷ A foglalkoztatott részmunkaidős foglalkoztatását írásban, a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységére benyújtott, indokolással ellátott kérelmében – az önálló szervezeti egység vezetője hozzájárulásával – kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál. A kérelemben meg kell adni a heti részmunkaidő idejét, illetve hogy munkarendje mely napokon mettől meddig tart.

(3) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott mértékben kerül csökkentésre a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó beosztás szerinti heti és napi munkaidő mértéke, amit a beosztási okiratban kerül rögzítésre.

23. § A beosztás szerinti napi munkaidőn túl – ha a beosztás szerinti napi munkaidő a hat órát meghaladja, a foglalkoztatottak a munkavégzés megszakításával – napi harminc perc munkaközi szünetre jogosultak.

24. § A KKM minden önálló szervezeti egységére vonatkozóan a foglalkoztatottak beosztás szerinti napi munkaidejének kezdetét és végét úgy kell megállapítani, hogy hétfőtől csütörtökig 7:30 és 18:00, pénteken 7:30 és 16:00 óra közötti időszakban a folyamatos rendelkezésre állás és munkavégzés legalább egy fő foglalkoztatott jelenléte által biztosított legyen azzal, hogy a foglalkoztatottak beosztás szerinti napi munkaideje nem haladhatja meg a 22. § szerinti időtartamokat.

25. § A 24. §-ban meghatározott beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének és végének megállapítása az önálló szervezeti egység vezetőjének a feladata oly módon, hogy a foglalkoztatottak beosztás szerinti napi munkaideje hétfőtől csütörtökig 7:30-tól 16:30-ig, vagy 8:00-tól 17:00-ig, vagy 8:30-tól 17:30-ig, vagy 9:00-től 18:00 óráig, pénteken 7:30-tól 13:30-ig, vagy 8:00-tól 14:00-ig, vagy 8:30-tól 14:30-ig, vagy 9:00-tól 15:00-ig, vagy 10:00-tól 16:00 óráig tart.

26. § A beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét és végét a 25. §-ban foglaltak figyelembevételével az önálló szervezeti egység vezetője írásban, az 1. függelék szerinti formanyomtatványon határozza meg. A beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét és végét indokolt esetben a foglalkoztatott kérésére a szervezeti egység vezetője a 2. függelék szerinti formanyomtatvány alkalmazásával módosíthatja, azzal, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő tartama nem lehet kevesebb a 22. §-ban foglalt időtartamoknál, illetve a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és vége nem térhet el a 25. §-ban meghatározott időpontoktól.

27. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője felelős a jelenléti ívek naprakész vezetéséért, továbbá az 1. és 2. függelék szerinti nyilvántartások vezetéséért, az önálló szervezeti egységen történő rendelkezésre állásáért, továbbá az önálló szervezeti egységen történő megőrzéséért. A foglalkoztatás megszűnéséhez vagy megszüntetéséhez kapcsolódóan hatályukat vesztett 1. és 2. függelék szerinti nyilvántartások megőrzését az önálló szervezeti egység vezetője köteles a hatályvesztést követő 4 évig az önálló szervezeti egységen biztosítani.

(2) A beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének és végének betartását az önálló szervezeti egység vezetője köteles a beosztás szerinti munkarendet tartalmazó nyilvántartások alapján hetente ellenőrizni, és szükség szerint a megállapításairól a közvetlen felettes vezetője útján a munkáltatói jogkör gyakorlóját feljegyzésben tájékoztatni.

28. § (1) A foglalkoztatott munkahelyen történt megjelenését, otthoni munkavégzését és távmunkavégzését, illetve a munkahelyről történő távolmaradásának okát a jelenléti íven kell rögzíteni.

(2) A jelenléti íven a távollétet

(3)⁶⁹ Az önálló szervezeti egység vezetője a (4)–(9) bekezdés szerinti nyilvántartási feladatok elvégzésére az önálló szervezeti egység foglalkoztatottját (a továbbiakban: jelentőfelelős) jelöli ki, aki kapcsolatot tart a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységével és a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységgel.

(4) A jelenléti ívet hetente a jelentőfelelős nyomtatja ki a szabadság-nyilvántartó alkalmazásból.

(5) A jelentőfelelős minden hét utolsó munkanapján köteles kinyomtatni a szabadság-nyilvántartó alkalmazásból a „Szabadságegyeztető lista” megnevezésű dokumentumot, és annak adattartamát köteles egyeztetni a jelenléti íven szereplő adatokkal. Eltérés esetén felszólítja az érintett foglalkoztatottat a hiánypótlásra vagy helyesbítésre és tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét.

(6)⁷⁰ Az önálló szervezeti egység vezetőjének ellenőrzését és aláírását követően a jelenléti íveket és a tárgyhétre vonatkozóan előállított „Szabadságegyeztető lista” megnevezésű dokumentumot a jelentőfelelős tárgyhét utolsó napját követő munkanap 16:00 óráig köteles megküldeni a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége részére.

(7)⁷¹ A jelentőfelelős köteles elküldeni a tárgyhónap utolsó heti jelenléti ívét szkennelve, elektronikus úton is a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége részére. A teljesítés határidejét minden hónapban a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége határozza meg, amelyről az önálló szervezeti egységeket külön e-mailben értesíti. A tárgyhónap utolsó heti jelenléti ívéhez csatolni kell a 32. § (5) és 33. § (6) bekezdése szerinti egyéni jelenléti íveket.

(8)⁷² Amennyiben a jelenléti íven olyan hiányzó adat szerepel, amelynek pótlására a (6) bekezdésben foglalt határidőig nincs lehetőség, akkor a jelenléti ív megküldésével egyidejűleg az önálló szervezeti egység vezetője írásban köteles tájékoztatni a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységét a hiányzó adat tartalmáról és annak okáról. Az írásos tájékoztatás a jelenléti ív mellékletét képezi, és a jelenléti ív megküldésével egyidejűleg kell megküldeni a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége részére.

(9) Az önálló szervezeti egység vezetője és a jelentőfelelős fegyelmi felelősséggel tartozik az általa szolgáltatott adatok valódiságáért és egyezőségéért.

(10)⁷³ A jelenléti ívre a foglalkoztatott nevét a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége rögzíti.

29. § (1) A munkarendi előírások vétkes megszegése a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatott esetében fegyelmi eljárás megindítását, munkaviszonyban álló foglalkoztatott esetén a munkaviszony megszüntetését vonhatja maga után.

(2)⁷⁴ Az önálló szervezeti egység vezetője a foglalkoztatott általi a munkarendi előírások vétkes megszegését haladéktalanul írásban köteles jelezni – a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység és a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége tájékoztatása mellett – a munkáltatói jogkör gyakorlója felé.

(3) A Kit. szerinti politikai vagy szakmai felsővezetőnek, illetve szakmai vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőnek a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban egyedi munkarendet állapít meg az utasításban foglalt rendelkezések figyelembevételével.

(4)⁷⁵ Az általános munkaidőbeosztástól eltérő egyedi munkarendet az önálló szervezeti egység vezetőjének egyetértésével a foglalkoztatott írásbeli kérelme alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója állapíthat meg. A kérelmet a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységére kell benyújtani.

30. § (1) Rendkívüli munkavégzést legalább főosztályi szintű szervezeti egység vezetője rendelhet el a közvetlenül irányítása alá tartozó foglalkoztatott részére, ha az a Kormány vagy a KKM működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges, és ha az a rendkívüli körülményekre való tekintettel indokolt.

(2) A rendkívüli munkavégzés elrendelésére szóban, írásban vagy elektronikus dokumentum formájában kerülhet sor a munkáltatói jogkör gyakorlója értesítése mellett. Amennyiben a foglalkoztatott a rendkívüli munkavégzés írásban történő elrendelését kéri, azt a „Rendkívüli munkaidő elrendelése” című nyomtatvány szerinti tartalommal kell elrendelni.

(3) A rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető felelős a rendkívüli munkavégzés időtartamának nyilvántartásáért és a munkavégzés ellentételezéseként a foglalkoztatottat megillető szabadidő – a Kit. 124. § (7) bekezdésében meghatározott határidőn belüli – kiadásáért.

(4) A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő határidőre történő kiadásának lehetetlen volta csak a Kormány vagy a KKM működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg.

(5)⁷⁶ Ha a rendkívüli munkavégzésért, készenlétért, ügyeletért a foglalkoztatott részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkavégzést követően 30 napon belül nem kerül sor, a rendkívüli munkavégzést, készenlétet, ügyeletet elrendelő vezető köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul írásban értesíteni a munkáltatói jogkör gyakorlóját. Az értesítésben részletesen szükséges indokolni annak tényét, hogy a fent meghatározott határidőn belül milyen okból kifolyólag nem került kiadásra a szabadidő. A munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyét követően a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége intézkedik a szabadidő pénzbeli megváltásának kifizetéséről.

(6) Rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő foglalkoztatottnak minősül az, aki előre láthatóan tartósan – egy naptári évben belül legalább féléven keresztül – havonta átlagosan legalább 16 óra rendkívüli munkavégzést teljesít. Ezen foglalkoztatottak részére megállapítható szabadidő-átalány mértéke

(7)⁷⁷ Az önálló szervezeti egység vezetője a szabadidő-átalány megállapításának kezdeményezésére vonatkozó javaslatát megküldi jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Jóváhagyás esetén a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről.

(8)⁷⁸ A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő-átalány naptári évben történő kiadásának lehetetlen volta csak a Kormány vagy a KKM működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg. Ebben az esetben a ki nem adott szabadidő-átalányt legkésőbb a tárgyév végéig pénzben kell megváltani. Ennek érdekében az önálló szervezeti egység vezetője köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul írásban értesíteni munkáltatói jogkör gyakorlóját. Az értesítésben részletesen szükséges indokolni annak tényét, hogy a fent meghatározott határidőn belül milyen okból kifolyólag nem került kiadásra a szabadidő. A munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyét követően a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége intézkedik a szabadidő pénzbeli megváltásának kifizetéséről.

(9) A Kit. 124. § (5) bekezdése alapján a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőt is megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kit. 124. §-a szerinti szabadidő, illetve szabadidő-átalány az e §-ban foglaltakra figyelemmel.

(10) A rendkívüli munkaidő elrendeléséről és időtartamáról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a rendkívüli munkavégzést elrendelő szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni.

(11) A rendkívüli munkavégzést elrendelő szervezeti egység vezetője köteles figyelni, hogy a rendkívüli munkavégzéssel érintett foglalkoztatott rendkívüli munkaideje ne haladja meg a Kit. 122. § (8) bekezdésében meghatározott mértéket.

(12) Az ügyelet és készenlét elrendelésére, nyilvántartására és elszámolásának rendjére egyebekben a rendkívüli munkavégzés rendelkezései irányadók.

31. § (1)⁷⁹ Ha a foglalkoztatott a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójától a Kit. 93. § (2) bekezdés j) és l) pontja, továbbá az Mt. 55. § (1) bekezdés j) vagy k) pontja alapján, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A foglalkoztatott a kérelmet az önálló szervezeti egység vezetőjének tájékoztatásával egyidejűleg – a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen keresztül – a munkáltatói jogkör gyakorlójához címezve terjesztheti fel.

(2)⁸⁰ A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését tartalmazó okiratot a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység elektronikus úton továbbítja a foglalkoztatott és a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége részére.

(3) A munkavégzés alóli mentesítést a munkaidő nyilvántartó lapon „M” megjelöléssel kell jelezni.

32. § (1) Munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatott részére a Kit. és a Kit. vhr. szabályai szerint otthoni munkavégzést engedélyezhet. Az otthoni munkavégzésre a Kit., valamint a Kit. vhr. szabályai az irányadóak.

(2)⁸¹ Az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás megkötését a foglalkoztatott a szervezeti egység vezetőjének hozzájárulásával – az indokok és időtartam pontos megjelölésével – a szervezeti egységet felügyelő helyettes államtitkár, államtitkár vagy kabinetfőnök jóváhagyásával a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységére benyújtott kérelmével kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

(3) Otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás kötésére a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyedi döntése alapján akkor kerülhet sor, ha

(4) Amennyiben a kezdeményezést benyújtó foglalkoztatott a Kit. vhr. 19. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglaltak szerint legalább három 10 éves vagy annál fiatalabb gyermeket nevel vagy súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeket nevel, a munkáltatói jogkör gyakorlója e körülmény figyelembevételével dönt.

(5) A foglalkoztatott munkaideje a hivatali munkarendhez igazodik, amelyet a foglalkozatott az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás mellékletét képező egyéni jelenléti íven köteles vezetni, és azt minden hónap végén – legkésőbb az utolsó munkanapot megelőző harmadik napon – a foglalkoztató szervezeti egység jelentőfelelőse részére eljuttatni.

(6) A foglalkoztatott számítástechnikai vagy (mobil) telekommunikációs eszköz útján köteles a munkáltató, illetve a felettes vezetői számára a folyamatos elérhetőségét biztosítani (rendelkezésre állás) teljes munkaidejében.

(7) Otthoni munkavégzés esetén a foglalkoztatott saját eszközeit használja, kivéve, ha rendelkezik a KKM által biztosított számítástechnikai és mobilkommunikációs eszközzel.

(8) Az otthoni munkavégzés esetén a foglalkoztatott köteles biztosítani, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt adatokhoz más ne férhessen hozzá. Munkavégzés felfüggesztésekor a foglalkoztatott köteles a felhasználói profilját zárolni, vagy az informatikai eszközt kikapcsolni, ezzel is megakadályozva az illetéktelen hozzáférést.

(9) A munkavégzés eredményét a foglalkoztatott a szervezeti egység vezetője vagy az által kijelölt személy részére elektronikusan továbbítja. A kapcsolattartás telefonon és írásban, elektronikus úton történik.

(10) A foglalkoztatott által elvégzendő feladatok kiadásának rendjét, a feladatok végrehajtásának rendjét, határidejét és ellenőrzését az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás tartalmazza.

(11) Az álláshelyi feladatok otthoni munkavégzés keretében történő ellátása nem veszélyeztetheti a minisztérium zavartalan ügymenetét, valamint a folyamatos feladatellátást.

33. § (1) Munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatott részére a Kit. és a Kit. vhr. szabályai, valamint munkavállalók esetében az Mt. 87. alcímében foglaltak szerint távmunkavégzést engedélyezhet. A távmunkavégzésre a Kit., a Kit. vhr., valamint az Mt. szabályai az irányadóak.

(2) Távmunkavégzésre a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyedi döntése alapján akkor kerülhet sor, ha

(3) A távmunkavégzés keretében ellátandó feladatok kiadásának rendjét, a feladatok végrehajtásának rendjét, határidejét és ellenőrzését a szervezeti egység vezetője, illetve a közvetlen felettese elektronikus levelezési rendszeren keresztül határozza meg a foglalkoztatott részére.

(4) A távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket – eltérő megállapodás hiányában – a KKM biztosítja.

(5) A KKM által biztosított eszközökön történő munkavégzés során a foglalkoztatott köteles biztosítani, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt adatokhoz más ne férhessen hozzá. Munkavégzés felfüggesztésekor a foglalkoztatott köteles a felhasználói profilját zárolni, vagy az informatikai eszközt kikapcsolni, ezzel is megakadályozva az illetéktelen hozzáférést.

(6) A foglalkoztatott munkaideje a hivatali munkarendhez igazodik, amelyet a foglalkozatott az távmunkavégzésre irányuló megállapodás mellékletét képező egyéni jelenléti íven köteles vezetni, és azt minden hónap végén – legkésőbb az utolsó munkanapot megelőző harmadik napon – a foglalkoztató szervezeti egység jelentőfelelőse részére eljuttatni.

(7) A foglalkoztatott számítástechnikai vagy (mobil) telekommunikációs eszköz útján köteles a munkáltató, illetve a felettes vezetői számára a folyamatos elérhetőségét biztosítani (rendelkezésre állás) teljes munkaidejében.

(8) Távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen folytatható. A munkahelyen a munkavállaló csak a munkáltató hozzájárulása alapján változtathatja meg a munkavédelmi szempontból lényeges munkakörülményeket.

34. § (1) A KKM-mel kötött megállapodás alapján a szolgáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújt, így különösen

(2) A foglalkoztatott látásvizsgálatát a képernyős álláshelyen történő foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően – az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet alapján – kétévente, valamint akkor kell elvégezni, ha a foglalkoztatottnak olyan látási panasza keletkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.

(3)⁸² A KKM biztosítja a foglalkoztatottjainak az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokon való részvételt. A vizsgálatok megszervezéséről, illetve a foglalkoztatott kötelező vizsgálatról történő tájékoztatásáról a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység Foglalkozás-egészségügyi Koordinációs Osztálya gondoskodik.

35. § (1) A kormánytisztviselő a Kit. 96. §-ában meghatározott teljesítményértékelését – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a szervezeti egység vezetője végzi.

(2)⁸³ Abban az esetben, ha a szervezeti egység összlétszáma meghaladja a 20 főt, a szervezeti egység vezetője – a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység egyidejű írásbeli tájékoztatása mellett – az értékelői jogkört az osztályvezetőre, külképviseletek esetében a Külszoltv. 1. melléklete szerinti vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottra ruházhatja át. Az értékelt foglalkoztatottak létszámának osztályonként vagy részlegenként ebben az esetben is el kell érnie legalább az 5 fős létszámot.

(3) A teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört a szervezeti egység vezetője felett a szervezeti egységet felügyelő helyettes államtitkár vagy államtitkár gyakorolja.

(4)⁸⁴ A teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört a külképviselet-vezető felett a külképviseletet felügyelő helyettes államtitkár vagy államtitkár gyakorolja. A helyettes államtitkár vagy államtitkár a teljesítményértékelés feladatát a területileg illetékes főosztályvezetőre – a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység egyidejű írásbeli tájékoztatása mellett – ruházhatja át.

(5) A kormánytisztviselők teljesítményértékelésének elrendeléséről a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

(6)⁸⁵ A kormánytisztviselő évente egyszer írásban kezdeményezheti a teljesítményértékelését az értékelésre jogosult vezetőnél a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység egyidejű tájékoztatása mellett. Az értékelő vezetőnek a kérelem beérkezésétől számított 15 nap áll rendelkezésére az értékelés lefolytatására.

(7)⁸⁶ A teljesítményértékelést a TÉR informatikai rendszerben, a megfelelő értékelő lapokon elektronikusan kell meghatározni és végrehajtani. Az értékelő lapo(ka)t egy példányban kell kinyomtatni, az értékelő vezető és a kormánytisztviselő aláírását követően a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységnek megküldeni, amely az értékelt személyi anyagában kerül elhelyezésre.

(8) A teljesítményértékelés eredményétől függően a teljesítményértékelést követő 15 napon belül az értékelő vezető javaslatot tehet a munkáltatói jogkör gyakorlójánál – a szervezeti egységet felügyelő helyettes államtitkár vagy államtitkár vagy kabinetfőnök útján – az értékelt kormánytisztviselő

(9) A teljesítményértékelésre a Kit. 96. §-ában és a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről szóló 89/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

36. § (1) A kormánytisztviselő teljesítményelismerésben a Kit. 142. §-ában és a Kit. vhr. 29. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető.

(2) Teljesítményelismerés adományozását a szervezeti egység vezetője – az elismerés szakmai indokainak kifejtésével, a kormánytisztviselő teljesítményértékelésével és az elismerés mértékére tett javaslatával együtt – kezdeményezheti a szervezeti egységet felügyelő helyettes államtitkár, államtitkár vagy kabinetfőnök útján.

(3) A teljesítményelismerésről – a javaslatban foglalt indokok és a személyi juttatások előirányzatán rendelkezésre álló források figyelembevételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

(4) Teljesítményelismerés adományozására évente egyszer kerülhet sor.

(5) Nem részesíthető teljesítményelismerésben az a kormánytisztviselő, akinek az illetménye az azt megelőző egy évben teljesítményértékelés eredménye alapján a Kit. 96. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosításra került.

37. § (1) A foglalkoztatott kiemelkedő szakmai eredmények elérése esetén a Kit. 141. § (1) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli dicséretben részesíthető.

(2) Az önálló szervezeti egységek és a külképviseletek vezetői a jutalmazási alkalmat megelőzően legalább 60 nappal, de legkésőbb

(3) Az államtitkárok és a helyettes államtitkárok titkárságai a 3. függelék szerinti táblázat alapján összesítik a szervezeti egységek és a külképviseletek által felterjesztett javaslatokat. A helyettes államtitkárságok és az államtitkárságok kizárólag a közigazgatási államtitkár által meghatározott mértékű keretre, azonos számban tehetnek konkrét személyi javaslatot tartalmazó jutalmazási javaslatot legkésőbb a tárgyév február 10. napjáig a március 15-i, illetve szeptember 20. napjáig az október 23-i nemzeti ünnepet megelőzően.

(4)⁸⁷ A személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység az államtitkárságok és a helyettes államtitkárságok által megküldött javaslatokat összesíti, és jóváhagyás céljából továbbítja a közigazgatási államtitkár részére legkésőbb a tárgyév február 20. napjáig a március 15-i, illetve szeptember 30. napjáig az október 23-i nemzeti ünnepet megelőzően.

(5) Írásbeli dicséretben a legalább kétéves politikai szolgálati jogviszonnyal, kormányzati szolgálati jogviszonnyal, biztosi szolgálati jogviszonnyal rendelkező, kiemelkedő munkát végző foglalkoztatott részesíthető. Politikai szolgálati jogviszonyban álló politikai vezető, államtitkár, illetve kormányzati szolgálati jogviszonyban álló szakmai felsővezető, szakmai vezető részére a (8) bekezdés szerinti vezetői dicséret nem adható.

(6) A főosztályvezető, illetve a külképviselet vezetője az általa irányított önálló szervezeti egység foglalkoztatottjainak saját hatáskörben Főosztályvezetői, illetve Külképviselet-vezetői Dicséretet adhat.

(7) Az írásbeli dicséretek adományozásánál be kell tartani a fokozatosság és arányosság elvét. Írásbeli dicséret kizárólag a Kit. szerinti teljesítményértékelés alapján kiemelkedő munkát végző foglalkoztatottak részére adományozható.

(8) Írásbeli dicséretként

(9) Államtitkári Dicsérettel bruttó 400 000 forint, Helyettes Államtitkári Dicsérettel bruttó 300 000 forint összegű pénzjutalom jár.

(10) A (8) bekezdés c)–d) pontja szerinti vezetői dicsérettel pénzjutalom nem jár.

(11) Pénzjutalommal járó írásbeli dicséret kizárólag az utasítás szerint jóváhagyott pénzügyi keret terhére nyújtható.

(12) A közigazgatási államtitkár

(13) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár a (11) bekezdés szerinti vezetői dicséretekre fordítható pénzügyi keret mértékére vonatkozó javaslatát legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig teszi meg a közigazgatási államtitkár részére.

(14) A közigazgatási államtitkár a vezetői dicséretekre fordítható pénzügyi keret mértékét legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig jóváhagyja.

(15) A (12) bekezdés b) pontja szerinti mértéken felül Államtitkári Dicséret, illetve Helyettes Államtitkári Dicséret adományozására a miniszter vagy közigazgatási államtitkár külön engedélyével kerülhet sor.

(16)⁸⁹ Ugyanazon foglalkoztatottnak miniszteri dicséret legfeljebb háromévente egy alkalommal, államtitkári, illetve helyettes államtitkári dicséret kétévente egy alkalommal adható. Ettől a miniszter egyedi döntése alapján, esetileg el lehet térni.

(17) A vezetői dicséretet írásba kell foglalni, és azt a jutalmazottnak át kell adni.

(18) Kiadmányozásra Államtitkári Dicséret és Helyettes Államtitkári Dicséret tekintetében a közigazgatási államtitkár jogosult.

(19) Az Államtitkári Dicséret, Helyettes Államtitkári Dicséret átadását az illetékes államtitkári titkárság, illetve helyettes államtitkári titkárság szervezi meg.

(20) Az írásbeli dicséretek átadására évente két alkalommal, a március 15-i és október 23-i nemzeti ünnep alkalmából kerül sor.

(21) A Főosztályvezetői, illetve a Külképviselet-vezetői Dicséretet a főosztályvezetők, illetve a misszióvezetők készítik el, látják el aláírásukkal, és adják át az érintett foglalkoztatottaknak a 4. függelékben található minta alkalmazásával.

(22)⁹⁰ A személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a közigazgatási államtitkári döntést követően – az üzemeltetésért felelős szervezeti egység közreműködésével – gondoskodik a szükséges mennyiségű oklevél és átadó mappa megrendeléséről.

38. § (1) A foglalkoztatott magas színvonalú munkájának elismeréseként vagy egy adott feladat kiváló teljesítésének elismeréseként motivációs elismerésben részesíthető.

(2) A motivációs elismerés pénzbeli juttatásként állapítható meg annak a kormánytisztviselőnek,

(3) Motivációs elismerés adományozására az adott költségvetési évben rendelkezésre álló szabad forrás használható fel a munkáltatói jogkör gyakorlója és a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által meghatározott feltételekkel.

39. §⁹¹ A személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység nyilvántartja az álláshelyi elismerésre, illetve a szolgálati elismerésre jogosultakat, és az annak megállapítására vonatkozó okiratot a kifizetés esedékessége előtt 10 nappal elkészíti és megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírás céljából. Az aláírt okiratot a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység legkésőbb a kifizetés esedékességét megelőzően egy héttel továbbítja a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének, illetve Külképviseletek Igazgatása cím gazdálkodásának irányításáért felelős szervezeti egységének számfejtés és kifizetés érdekében.

40. § (1)⁹² Cafetéria-juttatásra jogosult – a (2) bekezdésben foglalt, a felkészülési állományban lévő és a tartós külszolgálatra kihelyezett foglalkoztatott kivételével – a foglalkoztatott és a politikai felsővezető (a továbbiakban együtt: cafetéria-juttatásra jogosult személy).

(2) A Kit. 147. § (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából távollétnek minősül különösen

(3) A jogviszony-megszüntetéssel érintett foglalkoztatott cafetéria-jogosultsága tekintetében az Mt. 29. § (2) bekezdése, az Mt. 70. § (3) bekezdése, az Mt. 78. § (3) bekezdése, valamint az Mt. 79. § (2) bekezdése alapján járó távolléti díj, továbbá az Mt. 146. §-a szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.

(4) A cafetéria-juttatások rendszere az (5) bekezdés szerinti, a foglalkoztatott által választható béren kívüli juttatásokat tartalmazza.

(5) A Kit. 147. § (1) bekezdésével összhangban – a KKM által biztosított – béren kívüli juttatásnak minősül a foglalkoztatottnak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya

(6) A cafetéria-juttatás éves összege (a továbbiakban: az éves cafetéria-keret) a cafetéria-juttatásra jogosult személyek tekintetében a költségvetési törvényben meghatározott maximális összeg.

(7) Az éves cafetéria-keret időarányos részére jogosult

41. § (1) Az éves cafetéria-keret egy naptári évben a cafetéria-juttatásra jogosult személy választása szerinti, a 45. § (1) bekezdésében rögzített cafetéria-juttatási elemekre vehető igénybe az Szja tv.-ben meghatározott mértékben és feltételekkel, a cafetéria-juttatásra jogosult személy által megtett nyilatkozat (a továbbiakban: cafetéria-nyilatkozat) alapján.

(2)⁹³ A költségvetési forrás rendelkezésre állása esetén az állományba tartozó, gyermeket nevelő személyek részére a 40. § (6) bekezdésében meghatározott éves keret – a gyermek 10 éves koráig – gyermekenként legfeljebb 50 000 forinttal (gyermekenként azonos összegben) emelhető. A nyilatkozattételre a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján, a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége felhívása alapján kerül sor.

(3) A cafetéria-nyilatkozat év közben nem módosítható.

(4) A cafetéria-nyilatkozatot úgy kell megtenni, hogy a választott cafetéria-juttatások alapján az éves cafetéria-keretből ezer forint feletti maradványösszeg ne képződjön.

(5) A tárgyévben fel nem használt éves cafetéria-keret a következő évre nem vihető át.

(6)⁹⁴ Ha maradványösszeg képződik, az a cafetéria-juttatásra jogosult személynek – a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének a még választható cafetéria-juttatási elemeket is tartalmazó felhívása alapján – tárgyév november 30-ig megtett külön írásbeli nyilatkozata alapján használható fel. Az éves cafetéria-keretből ezer forintot meg nem haladó maradványösszeg nem vehető igénybe.

(7) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül juttatásban, az Szja tv.-ben meghatározott juttatásoknál előírt nyilatkozattételi kötelezettsége – ezen más juttatótól származó, további juttatások tekintetében – a másik juttató felé áll fenn a KKM-től igénybe vett cafetéria-juttatás tekintetében.

42. § (1)⁹⁵ A cafetéria-nyilatkozat megtételéhez szükséges elektronikus programot a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége teszi elérhetővé a cafetéria-juttatásra jogosult személy részére. Az elektronikus program elérhetőségéről, a választható cafetéria-juttatások maximális mértékéről, az éves vagy időarányos cafetéria-keretet terhelő és a KKM által megfizetendő közterhek mértékéről a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége elektronikus levélben tájékoztatja a cafetéria-juttatásra jogosult személyt.

(2)⁹⁶ A cafetéria-juttatásra jogosult személy az elektronikus programban kitöltött és kinyomtatott cafetéria-nyilatkozat általa aláírt példányát az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus levél kiküldését követő 10 munkanapon belül juttatja el a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének, amelyhez csatolja a választott cafetéria-juttatási elemekhez e fejezetben meghatározott dokumentumokat.

(3)⁹⁷ A cafetéria-nyilatkozat megtételének önhibából történő elmulasztása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személy – ha az Szja tv. 71. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak és rendelkezik érvényes Széchenyi Pihenő Kártya pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására irányuló keretszerződéssel – elsődlegesen a 45. § (1) bekezdés b) pontja szerinti juttatásra, a további fennmaradó keret tekintetében pedig a 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, ezt követően pedig a 45. § (1) bekezdés c) pontja szerinti juttatásra jogosult.

(4)⁹⁸ Hiányosan előterjesztett cafetéria-nyilatkozat esetében a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége hiánypótlásra hívja fel. Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget, az általa megtett cafetéria-nyilatkozatot a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Ha a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a cafetéria-nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét elmulasztotta volna.

43. § (1)⁹⁹ A cafetéria-juttatásra jogosult személy a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének írásban haladéktalanul bejelenti, ha a cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben megszűnik, ide nem értve a KKM-mel fennálló jogviszonya megszűnésének esetét.

(2)¹⁰⁰ A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége tájékoztatja a cafetéria-juttatásra való jogosultságáról, és a cafeteria-nyilatkozat megtételéhez szükséges elektronikus programot a cafetéria-juttatásra jogosult személy számára elérhetővé teszi. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét a 42. § (1) és (2) bekezdése szerint teljesíti. A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén az igényelt cafetéria-juttatás adóévben történő kiadásának biztosítása érdekében a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége vezetője az e fejezetben meghatározott határidőktől eltérhet.

(3)¹⁰¹ Figyelemmel a Kit. vhr. 37. § (2) bekezdésére, ha

(3) A visszafizetés módja elsősorban a cafetéria-juttatásra jogosult személyt megillető járandóságokból történő levonás. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a cafetéria-juttatásra jogosult személy részéről átutalással vagy készpénzátutalási megbízással történő befizetéssel történik.

(4)¹⁰² Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy jogviszonya, illetve cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy a cafetéria-nyilatkozat megtételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást – a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége felhívása alapján – külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni azzal, hogy ezen nyilatkozattételi kötelezettség önhibájából történő elmulasztása esetén a 42. § (3) bekezdése szerint kell a cafetéria-juttatást biztosítani.

(6) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

44. §¹⁰³ Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár – a jogszabályi előírások és a 42. § (1) bekezdése szerinti elektronikus program lehetőségei között, egyedi mérlegelési jogkörében – a cafetéria-juttatásra jogosult személy KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységén előterjesztett írásbeli kérelmére az e fejezetben foglaltaktól eltérhet.

45. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a Széchenyi Pihenő Kártya

(2) A Széchenyi Pihenő Kártya alszámlájára nyújtott juttatás abban az esetben igényelhető, ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a nyilatkozattétel időpontjában rendelkezik érvényes Széchenyi Pihenő Kártya pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására irányuló keretszerződéssel, és a cafetéria-nyilatkozat részeként közli a juttatások átutalásához szükséges Széchenyi Pihenő Kártyához tartozó alszámlák számát. A szerződés határidőben történő megkötéséről a cafetéria-juttatásra jogosult személynek kell gondoskodnia.

(3) Az igénylés során a cafetéria-juttatásra jogosult személy – az éves cafetéria-keret és az Szja tv. 71. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott mértékek mellett – alszámlánként figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben az adott alszámlára biztosított támogatás összegét is. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a más juttatótól származó juttatás összegéről a vonatkozó alszámla tekintetében nyilatkozatot tesz.

(4) A KKM a támogatást mindhárom alszámlára tárgyév április 30-áig utalja el.

(5) A cafetéria-juttatásra való jogosultság év közbeni megnyílása esetében, illetve a cafetéria-nyilatkozat megtételének időpontjától függően a juttatás átutalására tárgynegyedévenként kerül sor főszabályként április 30-áig, július 31-éig, október 31-éig. Október 31. után a KKM a visszamaradó hónapok végén egyszer teljesít utalást.

(6) A fel nem használt juttatás cafetéria-juttatásra jogosult személynek történő visszatérítésére, illetve az egyes alszámlákra igényelt összegek módosítására nincs lehetőség.

(7) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személynek a Széchenyi Pihenő Kártyával, vagy annak felhasználásával kapcsolatosan kifogása van, kifogásával közvetlenül a kártyakibocsátójához kell fordulnia.

46. § E fejezet alkalmazásában:

47. § (1) A KKM ideiglenes elhelyezést biztosíthat a Magyar Állam tulajdonában és a Külgazdasági és Külügyminisztérium Külképviseletek Igazgatása cím vagyonkezelésében álló, az utasítás 5. függeléke szerinti belföldi budapesti garzonházakban található garzonlakásokban.

(2) A lakásokban történő ideiglenes tartózkodás a (3)–(4) bekezdés alapján benyújtott kérelem pozitív elbírálása esetén biztosítható.

(3) Képzettség megszerzése érdekében történő ideiglenes elhelyezés iránti kérelmet nyújthat be a kérelmező a munkavégzéshez szükséges megfelelő képzettség megszerzése vagy a minisztériumnak a közszolgálati továbbképzési rendszerbe illesztett belső szakmai továbbképzése teljesítése, így különösen: a külügyi szakmai alapvizsga, illetve adott (tartós külszolgálaton ellátandó) munkakörhöz előírt speciális vizsga vagy képzés teljesítése érdekében, amennyiben a munkavégzés helye szerinti település közigazgatási határán belül vagy olyan településen nem rendelkezik lakóhellyel, amely a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 1/1. melléklete alapján a Budapesti Agglomeráció (a továbbiakban: Budapesti Agglomeráció) területéhez tartozik, ha

48. § Szociális helyzetére tekintettel – különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt – ideiglenes elhelyezés iránt kérelmet nyújthat be a kérelmező, ha

49. § Nem nyújthat be kérelmet, akinek a házastársa vagy élettársa, vagy a vele közös háztartásban élő gyermeke, vagy vele közös háztartásban élő felmenője rendelkezik lakóhellyel a kérelmező munkavégzésének helye szerinti település közigazgatási határán belül, vagy olyan településen, amely a Budapesti Agglomeráció területéhez tartozik, és amelyben a kérelmező lakhatása biztosított, ide nem értve azt az esetet, ha a fent meghatározott lakóhelyül szolgáló ingatlanban az egy főre eső lakrész nem éri el a 6 m² nagyságot.

50. § A minisztériumban szakmai gyakorlatát töltő ösztöndíjas foglalkoztatott, közérdekű önkéntes, valamint indokolt esetben külföldi diplomata számára ideiglenes jellegű garzonelhelyezés kivételes esetben, az utasítás rendelkezéseitől eltérő egyedi feltételekkel, szabad garzon rendelkezésre állása esetén a kérelmező egyedi kérelme, a döntéselőkészítők támogatása, továbbá a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár útján felterjesztett javaslat közigazgatási államtitkári jóváhagyása esetén biztosítható.

51. § A rendelkezésre álló garzonházakban legalább egy, az utasítás 5. függeléke által felsorolt minimum 19 m² nagyságú garzont ideiglenes elhelyezés céljából szükséges fenntartani azzal, hogy a tartózkodás időtartama nem haladja meg alkalmanként a 30 napot. Ezekről a kérelmekről minden esetben egyedileg dönt a KKM munkáltatói jogkör gyakorlója, a kérelmet a KKM garzonelhelyezésért felelős szervezeti egysége a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkáron (a továbbiakban: GHÁT) keresztül terjeszti fel döntésre.

52. § (1) Az ideiglenes elhelyezés iránti kérelem (a továbbiakban: kérelem) írásban, a 6. függelék szerinti formanyomtatványon nyújtható be a KKM garzonelhelyezésért felelős szervezeti egységén keresztül.

(2) A kérelmekről és az ahhoz kapcsolódó javaslatokról és döntésekről a KKM garzonelhelyezésért felelős szervezeti egysége nyilvántartást vezet. Amennyiben a szolgálati lakásban történő ideiglenes elhelyezés szabad lakás hiányában nem biztosítható, a kérelmezőt a KKM garzonelhelyezésért felelős szervezeti egysége rögzíti, és erről nyilvántartást vezet (a továbbiakban: várólista).

(3) A kérelmeket a KKM garzonelhelyezésért felelős szervezeti egysége kezeli és tesz javaslatot a döntéselőkészítők felé az elbírálásra azzal, hogy a szociális helyzetre tekintettel benyújtott kérelmek elbírálása a benyújtás időpontjának sorrendje, valamint a szociális rászorultság indokolásának mérlegelése alapján történik.

(4) A KKM garzonelhelyezésért felelős szervezeti egysége a kérelmeket a beérkezéstől számított 15 munkanapon belül megvizsgálja, és javaslatot terjeszt fel a döntéselőkészítők felé.

(5) A döntéselőkészítők megvizsgálják a benyújtott kérelmeket és a rendelkezésre álló körülmények mérlegelésével, a (2) bekezdésre is figyelemmel, a (3) bekezdés szerinti döntési javaslathoz hozzáfűzik a támogató, illetve nem támogató javaslatukat. A döntési javaslatot ezt követően a KKM garzonelhelyezésért felelős szervezeti egysége a GHÁT útján terjeszti fel döntésre a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(6) A kérelmező lakhatási kérelméről a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. A munkáltatói jogkör gyakorlója a javaslatok megalapozottsága érdekében további adatok benyújtását kérheti.

(7) Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmek soron kívül is elbírálhatók. A különös méltánylást érdemlő körülményt igazolni kell (különösen: családi állapotában történő változás, a család tulajdonában lévő lakás elemi kár során lakhatatlanná vált, egészségi állapotra, gyógyszerköltségre vonatkozó dokumentumok stb.).

(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója döntését követően a kérelmezőt a KKM garzonelhelyezésért felelős szervezeti egysége írásban értesíti a döntésről, az 50. §-ban foglalt egyedi felsővezetői döntés esetén a kérelmezőt a GHÁT Titkárság értesíti.

53. § (1) Szabad lakás rendelkezésre állása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója döntése alapján a kérelmező a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül a KKM-mel használati szerződést (a továbbiakban: szerződés) köt.

(2)¹⁰⁶ A garzonelhelyezés biztosításával összefüggésben a használati szerződést a GHÁT Titkárság készíti elő és terjeszti fel aláírásra. A szerződést a közigazgatási államtitkár írja alá. A szerződés két eredeti példányban készül, amelyből egy példányt a szerződő fél kap, a másik eredeti példányt a GHÁT Titkárság a KKM általános jogi feladatokat ellátó szervezeti egységének továbbítja a követelésállomány nyilvántartása érdekében, továbbá elektronikus úton a Külképviseletek Igazgatása cím gazdálkodásának irányításáért felelős szervezeti egység és a KKM garzonelhelyezésért felelős szervezeti egysége részére is továbbításra kerül.

(3) A KKM munkáltatói jogkör gyakorlója döntése alapján az ideiglenes tartózkodás határozott időtartamra, a kérelmet megalapozó körülmény fennállásáig, de legfeljebb 9 hónapra biztosítható a használati szerződésben foglalt egyéb feltételek mellett.

(4) A kérelmező írásban indokolt feljegyzése alapján (amennyiben tartaléklakás rendelkezésre áll), az utasítás 51. §-a szabályai szerinti egyedi felsővezetői döntéssel a (3) bekezdésben foglalt időtartam egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

54. § (1) A kérelmező a lakásba – a munkáltatói jogkör gyakorlója döntése alapján – a házastársán, élettársán, valamint a gyermekén – mostoha-, örökbefogadott vagy nevelt gyermek (a továbbiakban: befogadott személy) – kívül más személyt be nem fogadhat, a használati jogát másnak át nem engedheti, illetve más személyt be nem jelenthet. A használati jogviszony megszűnésének vagy megszüntetésének napján a kérelmező és a befogadott személy köteles térítési igény vagy bárminemű csereelhelyezés igénye nélkül elhagyni a lakást és onnan haladéktalanul kijelentkezni.

(2) A lakást a KKM garzonelhelyezésért felelős szervezeti egysége a tárgyi eszközök leltárával, – amennyiben a lakás rendelkezik a közműszolgáltatások fogyasztását mérő mérőórával, a közműórák utolsó állásának rögzítésével – átadási jegyzőkönyv felvétele mellett tiszta, rendeltetésszerű állapotban adja a használó használatába. A használati jogviszony megszűnésekor a használó köteles a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, tisztán, a magáningóságoktól mentesen visszaadni. A lakás visszaadásakor a KKM garzonelhelyezésért felelős szervezeti egysége a lakás és a lakásberendezések állapotát a felek által aláírt jegyzőkönyvben rögzíti. A KKM garzonelhelyezésért felelős szervezeti egysége a lakás visszavételételekor a lakás átvételi állapotát dokumentálja és intézkedik a lakás takarításáról.

(3) A takarítás költségét ki kell számlázni a használó részére, a takarítási költség nem haladhatja meg a havi lakhatási díjat.

(4) A használatba adó anyagi felelősséget nem vállal, ha rajta kívülálló okból a használatba vevő ingóságában kár keletkezik.

55. § (1)¹⁰⁷ A lakásokban elhelyezett tárgyi eszközök, berendezések leltározását minden év december 31-éig a KKM garzonelhelyezésért felelős szervezeti egysége a Külképviseletek Igazgatása cím gazdálkodásának irányításáért felelős szervezeti egységével együtt elvégzi, valamint gondoskodik a leltárak frissítéséről. A frissített leltározási adatokat megküldi a fejezeti költségvetésért felelős szervezeti egység részére. A lakások higiéniai okokból nincsenek felszerelve ágyneművel, ágyneműhuzattal, erről a használatba vevőnek kell gondoskodni.

(2) A KKM garzonelhelyezésért felelős szervezeti egysége gondoskodik a lakások tisztasági festéséről, és egyéb természetes elhasználódás miatti karbantartásáról.

56. § (1) A helyiségeket, azok berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően, tisztán, a lakást életvitel-szerűen, a házirendben meghatározott előírások betartásával kell használni. A nem rendeltetésszerű használatból eredő károkat köteles a használó a KKM számára legkésőbb a szerződés hatályának utolsó napján megtéríteni.

(2) A lakást használatba vevő saját költségén köteles gondoskodni a számára szükséges mennyiségű lakáskulcs sokszorosításáról. Zárcserét a KKM garzonelhelyezésért felelős szervezeti egységével kell előzetesen engedélyeztetni. A használatba vevő az általa kezdeményezett zárcserét követően azonnal köteles gondoskodni a tartalékkulcs eljuttatásáról a KKM garzonelhelyezésért felelős szervezeti egységének.

(3) A lakás tartozékaiban, berendezési tárgyaiban a rendeltetésszerű használat során bekövetkezett esetleges meghibásodásokat haladéktalanul jelezni szükséges a KKM garzonelhelyezésért felelős szervezeti egységének. Rendkívüli kárelhárítás érdekében a KKM garzonelhelyezésért felelős szervezeti egységének foglalkoztatottja a használatba vevő tájékoztatása mellett a használatba vevő távollétében is beléphet a lakásba a szükséges munkálatok elvégzése céljából.

(4) A használatba vevő a használat során a lakást vagy a lakás egy részét albérletbe nem adhatja, bérlőtársi jogviszonyt nem létesíthet harmadik személlyel.

(5)¹⁰⁸ A lakást használatba vevő köteles a lakás használata során keletkezett közüzemi szolgáltatások költségeit – ideértve különösen a víz, gáz, elektromos áram díját –, továbbá közös költség díját havi rendszerességgel előre, annál rövidebb idejű tartózkodás esetén a használati szerződés alapján annak megkötésekor, a KKM által történő továbbszámlázás szerint a KKM-nek megfizetni. A KKM garzonelhelyezésért felelős szervezeti egysége a követelés számviteli bizonylatát – amely tartalmazza a használatba vevő nevét, lakcímét, a használat pontos időtartamát, fizetendő összeget – megküldi a Külképviseletek Igazgatása cím gazdálkodásának irányításáért felelős szervezeti egység részére, amely gondoskodik a költségek kiszámlázásáról a lakás használója felé.

(6) A lakást használatba vevő a használat időtartamára saját kockázata csökkentése érdekében biztosítást köthet.

(7) Külföldi diplomata elhelyezése esetén az 53. § (2) bekezdésében meghatározott szerződés feltételeit a munkáltatói jogkör gyakorlója egyedileg határozza meg.

57. § (1) A szerződés megszűnik

(2) A KKM a szerződést indoklás nélkül, 30 napra, illetve ha a jogviszony fenntartása nem várható el azonnali hatállyal felmondhatja, ha

58. § A lakás használója köteles a KKM számára haladéktalanul bejelenteni, amennyiben saját maga vagy házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke lakástulajdont szerzett vagy lakásbérleti jogviszonyt létesített a használatba vevő munkavégzésének helye szerinti település közigazgatási határán belül, vagy olyan településen, amely a Budapesti Agglomeráció területéhez tartozik.

59. § (1) A foglalkoztatott részére a KKM juttatás keretében biztosítja:

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt juttatások nem igényelhetők a foglalkoztatott jogviszonyának megszüntetése esetén a lemondási, felmentési, illetve felmondási idő alatt.

60. § (1) A Budapest közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás költségeit a KKM a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet] szabályai szerint megtéríti.

(2) A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti költségtérítésre nem jogosult az, aki

(3) Munkába járásnak a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott napi munkába járás és hétvégi hazautazás minősül.

(4)¹⁰⁹ A napi munkába járás és a hazautazás költségeinek megtérítése iránti kérelmet a KKM belső honlapján közzétett „Kérelem a napi munkába járás/hazautazás költségtérítése iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége részére. A kérelemhez csatolni kell a lakcímkártya másolatát.

(5)¹¹⁰ A munkába járással és hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítések iránti kérelmek jogszabályoknak, illetve az utasításnak való megfelelőségét – a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (lakcímkártya) másolata alapján – a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége ellenőrzi. A KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége az alaptalan kérelemről a foglalkoztatottat írásban tájékoztatja.

(6)¹¹¹ A foglalkoztatott köteles haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezését követő 3 munkanapon belül írásban bejelenteni a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének, ha az engedélyezést követően a kérelem alapjául szolgáló adatokban változás következett be.

(7) A jogosulatlanul felvett költségtérítés vonatkozásában a foglalkoztatottat visszafizetési kötelezettség terheli.

(8) A KKM a foglalkoztatottainak munkába járását szolgáló bérlet vagy menetjegy költségét 100%-os mértékben, utólag téríti meg.

(9)¹¹² A bérlet vagy menetjegy elszámolása a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. §-a szerint a belső honlapon közzétett, kitöltött „Munkába járás/hazautazás költségeinek elszámolása” és az elszámoláshoz csatolt bérletszelvény, illetve menetjegy KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének történő leadása útján történik.

(10) A tárgyhónapot követő hónap 6. napjáig leadott bérletszelvények, illetve menetjegyek ellenértékének megtérítésére a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kerül sor, valamint a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig leadott bérletszelvények, illetve menetjegyek ellenértékének megtérítésére a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig kerül sor folyószámlára történő utalás formájában.

(11) A munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy árának megtérítése iránti igények a tárgyhót követő három hónapon belül nyújthatók be. Három hónapon túli igénylések – a késedelem alapos indoklásával – már csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével adhatók be.

(12) Az a foglalkoztatott, akinek jogviszonya hó közben keletkezik, illetve szűnik meg, valamint külszolgálatra kihelyezésre vagy onnan berendelésre kerül időarányos költségtérítésre jogosult.

61. § (1) A KKM a foglalkoztatott részére a saját gépjárművel történő munkába járáshoz költségtérítést biztosít a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény és a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján, az azokban meghatározott feltételek mellett.

(2)¹¹³ A saját gépjárművel történő munkába járás költségeinek megtérítése iránti – a közvetlen munkahelyi felettes javaslatával ellátott – kérelmet a belső honlapon közzétett „Kérelem saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése iránt” megnevezésű formanyomtatványon a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének kell benyújtani.

(3)¹¹⁴ A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmet alátámasztó indokokat. A kérelemhez csatolni kell a költségtérítés megállapításának alapjául szolgáló indok helytállóságát igazoló dokumentumokat, a lakcímet igazoló okmány (lakcímkártya) másolatát és a digitális (képernyőfotóval készült) útvonaltervet.

(4) Nem jogosult térítésre a személyi használatú gépkocsi igénybevételére jogosult foglalkoztatott.

(5)¹¹⁵ A saját gépjárművel történő munkába járás költségeinek megtérítése iránti kérelmek jogszabályoknak, illetve az utasításnak való megfelelőségét – a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (lakcímkártya) másolata alapján – a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége ellenőrzi. A KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége az alaptalan kérelemről a foglalkoztatottat írásban tájékoztatja.

(6)¹¹⁶ A saját gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítése iránti kérelmet a foglalkoztatott önálló szervezeti egysége vezetőjének javaslata alapján a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége vezetője engedélyezi az éves működési költségvetésben jóváhagyott keret és a jogosultság figyelembevételével. A foglalkoztatottat a döntésről a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége értesíti.

(7)¹¹⁷ A foglalkoztatott köteles haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezését követő 3 munkanapon belül írásban bejelenteni a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének, ha az engedélyezést követően a kérelem alapjául szolgáló adatokban változás következett be.

(8) A jogosulatlanul felvett költségtérítés vonatkozásában a foglalkoztatottat visszafizetési kötelezettség terheli.

(9) A foglalkoztatott részére a munkában töltött napokra számolva – a munkahely és a lakóhely vagy tartózkodási hely között közforgalmi úton mért lehető legrövidebb oda-vissza távolság figyelembevételével – kilométerenként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint adható legmagasabb összegű költségtérítés jár.

(10) A munkavégzéssel nem érintett napokra (fizetett, illetve fizetés nélküli szabadság, tanulmányi szabadság, szülési szabadság, keresőképtelenség stb.) költségtérítés nem számolható el.

(11)¹¹⁸ A költségtérítés kifizetésének feltétele, hogy a foglalkoztatott a belső honlapon közzétett „Elszámolás a munkába járáshoz igénybe vett gépkocsi-használati költségtérítés kifizetéséhez” című nyomtatvány szerinti gépjármű-használati nyilvántartást (útnyilvántartást) vezessen, és azt havonta a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének eredeti példányban benyújtsa. A KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége a költségtérítés számfejtését megelőzően az útnyilvántartás adatait a foglalkoztatottat foglalkoztató szervezeti egység által vezetett jelenléti ív alapján ellenőrizni köteles.

(12) A költségtérítés havonta utólag, a (11) bekezdés szerinti elszámolás tárgyhónap 6. napjáig történő megküldése esetén a tárgyhónap 15. napjáig, valamint az elszámolás tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig történő megküldése esetében a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig kerül átutalásra a foglalkoztatott részére.

(13) A munkába járáshoz igénybe vett gépkocsi-használati költségtérítés kifizetéséhez készített elszámolás a tárgyhót követő három hónapon belül nyújtható be. Három hónapon túli igénylések – a késedelem alapos indoklásával – már csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével adhatók be.

62. § (1) A KKM-mel jogviszonyban álló és bármely munkáltatónál eltöltött, összesen legalább egyéves jogviszonnyal – kivéve a felkészülési állományban és tartós külszolgálaton lévő foglalkoztatottak – rendelkező foglalkoztatott a jogviszonya fennállása alatt utazási utalvány igénybevételére jogosult a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint.

(2)¹¹⁹ A névre szóló utazási utalványok kiállítása érdekében az önálló szervezeti egységek, a tárgyév február 1-jéig az arra jogosult – legalább egyéves jogviszonnyal rendelkező – igénylők névsorát megküldik a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége részére. Az utazási utalványt a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége állítja ki, és tárgyév március 31. napjáig megküldi az önálló szervezeti egységek titkárságaira.

(3)¹²⁰ Ha a foglalkoztatott jogviszonya év közben keletkezik, az utazási utalvány kiállítását a foglalkoztatott közvetlenül a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységén igényelheti írásban. Az utalvány kiadásának feltétele a belső honlapon közzétett „Nyilatkozat utazási utalvány felhasználásáról” című nyomtatvány kitöltése és megküldése a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége részére.

(4) A foglalkoztatott évente egy utazási utalványt kaphat, elvesztés esetén az utalvány nem pótolható.

63. § (1) A Kit. vhr. 76. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő foglalkoztatott illetményelőleg vagy munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) folyósítását igényelheti.

(2) Nem igényelhet illetményelőleget a foglalkoztatott a Kit. vhr. 77. §-ában meghatározott esetekben, továbbá ha a levonás feltételei nem biztosítottak, így különösen gyes, gyed, fizetés nélküli szabadság idejére.

(3) A foglalkoztatott részére évente egy alkalommal engedélyezheti illetményelőleg felvételét a munkáltatói jogkör gyakorlója. Különös méltánylást érdemlő esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezheti tárgyévben az ismételt illetményelőleg felvételt. Az illetményelőleg engedélyezésének feltétele a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása, továbbá az, hogy a foglalkoztatott az előzőleg felvett illetményelőleg összegét teljes egészében kiegyenlítette.

(4) Az illetményelőleg összege legfeljebb a Kit. vhr. 78. §-ában meghatározott összeg.

(5)¹²¹ Az illetményelőleg folyósítása iránti kérelmet – a közvetlen felettes javaslatával ellátva – a belső honlapon közzétett „Igénylőlap illetményelőleg/munkabérelőleg felvételéhez” című nyomtatványon a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységéhez kell benyújtani.

(6) A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat, amennyiben ilyen az igénylés indokára tekintettel nem áll rendelkezésre, az illetményelőleg folyósítását engedélyező a közvetlen felettes javaslatát veszi figyelembe.

(7) Az illetményelőleg kifizetését – beérkezési sorrend alapján, az erre elkülönített keret terhére és mértékéig, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén – a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi.

(8) Az illetményelőleg visszafizetési idejére a Kit. vhr. 79. §-a irányadó, azzal, hogy az igénylő foglalkoztatott kérésére, a tartozás fennállásának időtartama alatt tett nyilatkozata alapján a törlesztési idő lerövidíthető.

(9)¹²² Az illetményelőleg összegét a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége havi egyenlő részletekben, kamatmentesen – a foglalkoztatott külön hozzájárulása nélkül – vonja le a foglalkoztatott illetményéből (munkabéréből).

(10)¹²³ A Kit. vhr. 79. § (3) bekezdése szerint esedékessé váló összeg tekintetében, amennyiben a foglalkoztatottnak kifizethető pénzbeli járandósága nincs, és azt saját pénzeszközeiből nem fizeti vissza, úgy a tartozás behajtásáról – a KKM általános jogi feladatokat ellátó szervezeti egysége közreműködésével – a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége intézkedik. A munkáltatói jogkör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet.

(11)¹²⁴ A pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának, valamint az előzőleg felvett illetményelőleg visszafizetésének igazolása, továbbá az illetményelőleg kifizetése, a levonások érvényesítése a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége feladata.

64. § (1) A foglalkoztatott a Kit. vhr. 63. § (1) bekezdése szerinti esetben kérelem alapján jogosult a gyermek születése vagy gyermek örökbefogadása esetén nyújtandó családalapítási támogatásra.

(2)¹²⁵ Az (1) bekezdés szerinti támogatás iránti kérelmet, a Kit. vhr. 63. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül a KKM belső honlapján közzétett „Kérelem gyermek születése esetén nyújtandó családalapítási támogatás iránt” megnevezésű nyomtatványon eredeti példányban kell benyújtani a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége részére. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának másolatát. A támogatás az igény benyújtását követő 30 napon belül folyósításra kerül.

65. § (1)¹²⁶ A Kit. vhr. 64. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra jogosult az a foglalkoztatott, aki a KKM belső elektronikus honlapján közzétett, az „Iskolakezdési támogatás iránti kérelem” című nyomtatvány szerint kitöltött kérelmet a Kit. vhr. 64. § (4) bekezdésében meghatározott határidőben eredeti példányban benyújtja a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének. A kérelem benyújtásának módjáról a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége a KKM belső honlapján közzétett levélben tájékoztatja a foglalkoztatottat.

(2) A kérelemhez mellékelni kell eredeti példányban a Kit. vhr. 64. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratot, amelyet a köznevelési intézmény állít ki.

(3)¹²⁷ A KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított iskolakezdési támogatást, a Kit. vhr. 64. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül folyósítja.

66. § (1) A foglalkoztatott a Kit. vhr. 65. § (2)–(3) bekezdése szerinti esetben kérelem alapján jogosult gyermeknevelési támogatásra.

(2)¹²⁸ A gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet tárgyév október 1. napja és tárgyév november 15. napja között a KKM belső elektronikus honlapján közzétett „Kérelem gyermeknevelési támogatás iránt” megnevezésű nyomtatványon kell eredeti példányban benyújtani a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége részére. A kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának, gyám esetén a gyámrendelésről szóló hatósági határozatnak vagy közokiratnak a másolatát, továbbá a Kit. vhr. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratát, amelyet a köznevelési intézmény állít ki. A kérelem benyújtásának módjáról a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége a KKM belső elektronikus honlapján közzétett levélben tájékoztatja a foglalkoztatottat.

(3)¹²⁹ A Kit. vhr. 65. § (9) bekezdése szerinti pótigény iránti kérelmet az újabb gyermek születésétől, illetve az örökbefogadott gyermek nevelésbe vételétől számított 60 napon belül a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon eredeti példányban az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége részére.

(4)¹³⁰ A KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége a (2) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást, figyelemmel a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdésére, a tárgyév november 30. napjáig, szülési szabadságot vagy gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő foglalkoztatott esetében a tárgyév december 31. napjáig folyósítja.

(5)¹³¹ A KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége a (3) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján időarányosan megállapított gyermeknevelési támogatást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül folyósítja.

(6) A támogatás időarányos összegére jogosult azon foglalkoztatott, aki a kérelem benyújtásának (2) bekezdésben meghatározott időszakában a Külszoltv. 11. § (3) bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba vagy a Külszoltv. 2. § 18. pontja szerinti tartós külszolgálat ellátására kihelyezésre kerül.

67. § (1) A KKM – a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési források figyelembevétel – a foglalkoztatott részére helyi utazási bérletet biztosíthat.

(2)¹³² A helyi utazásra szolgáló bérlet juttatásának feltételeiről és elszámolásáról a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység és a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége közösen előterjesztett javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt.

68. § A KKM – a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési források figyelembevétel – a foglalkoztatott részére a Kit. 137. § (2) bekezdése alapján bankszámla-hozzájárulást biztosíthat.

69. § (1) A KKM a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást erre irányuló megállapodás alapján biztosítja a foglalkoztatott részére. A megállapodás alapján a szolgáltató – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott – előzetes, időszakos, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot végez.

(2)¹³³ A KKM az (1) bekezdés szerinti alapszolgáltatáson túl – a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési források figyelembevétel – a Kit. vhr. 83. §-ában meghatározott körben és keretösszegre figyelemmel, erre irányuló megállapodás alapján, további szűrővizsgálatokon való részvételt biztosíthat. A megállapodás megkötéséről, a szűrővizsgálatok köréről, az igénybevétel feltételeiről a foglalkoztatottat a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység tájékoztatja.

70. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója, az elhunyt foglalkoztatott iránti megbecsülés és a hozzátartozók gyászában való osztozás kifejezéseként kegyeleti gondoskodás keretében saját halottjának nyilváníthatja azt az elhunytat, aki

(2)¹³⁶ Az (1) bekezdésben foglalt feltétel fennállása esetén sem nyilvánítható saját halottnak az elhunyt, ha jogviszonyát büntetőeljárásában hozott bírói ítélet alapján vagy a Kit. 107. § (1) bekezdés f) és g) pontja, illetve 107. § (2) bekezdés a), b), c), f) vagy g) pontja alapján történő felmentéssel vagy az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 9. § (1) bekezdése vagy 16. § (5) bekezdése alapján vagy a jogviszonyára irányadó, akkor hatályos törvényi rendelkezések szerint tartalmilag ezen jogcímek valamelyikével megegyező okból szüntették meg.

(3)¹³⁷ A közigazgatási államtitkár döntése alapján a KKM

(4)¹³⁸ A (3) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás mértéke az (1) bekezdés a) és c) pontja esetén legfeljebb 400 000 Ft, az (1) bekezdés b) pontja esetén legfeljebb 140 000 Ft.

(5)¹³⁹ A kegyeleti ügyintézéshez kapcsolódó segítségadást a kegyeleti ügyintéző végzi.

(6) A kegyeleti ügyintéző az elhunyt családjának felkérésére, a hozzátartozók egyetértésével

(7)¹⁴⁰ Az (1) bekezdés a) pontja szerinti aktív foglalkoztatott elhalálozásáról a munkavégzés helye szerinti önálló szervezeti egység vezetője értesíti a kegyeleti ügyintézőt, a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységét és a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységét. Az értesítés alapján a közigazgatási államtitkár (1) és (3) bekezdés szerinti döntését a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység kezdeményezi.

(8)¹⁴¹ A közigazgatási államtitkár (7) bekezdés szerinti döntése alapján a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége a kegyeleti ügyintéző részére a temetési, kegyeleti kiadásokra előleget folyósíthat a (4) bekezdés szerinti keretösszegig, amellyel az ügyintéző a szertartást követően a KKM nevére és címére szóló számlával köteles elszámolni.

(9)¹⁴² A közigazgatási államtitkár egyedi esetben a (4) bekezdés szerinti összegtől eltérő mértékű összegben is megállapíthatja a (3) bekezdés szerinti hozzájárulás mértékét, illetve a 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti időtartamnál rövidebb jogviszony időtartam fennállta esetén is megállapíthatja a saját halottnak nyilvánítást..

71. § A KKM – a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési források figyelembevétel – a gyermeknap és mikulásünnepség alkalmából a foglalkoztatott 14. életévét be nem töltött gyermekét ajándékban részesítheti a Kit. vhr. 83/A. § (2) bekezdésében meghatározott mértékben.

72. § (1) A szociális juttatásokkal összefüggő feladatok ellátására a munkáltatói jogkör gyakorlója Szociális és Lakásügyi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre. A Bizottság a közigazgatási államtitkár javaslattevő, döntés-előkészítő szerve.

(2) A Szociális Bizottság öt tagból álló testület, amelynek tagjai

(3) A Bizottság elnökének és tagjainak személyére a (2) bekezdés a)–d) pontjai alapján delegálásra jogosult szervezeti egységek főosztályvezetői, illetve az érdekképviseleti szervezet vezetője, valamint a közigazgatási államtitkár tesznek javaslatot.

(4) A Bizottság tagjainak személyéről a (3) bekezdésben foglalt javaslat alapján a közigazgatási államtitkár dönt.

(5) A Bizottság tagjainak megbízatása határozatlan időre szól.

(6) A Bizottság tagjának megbízatása megszűnik

(7) A megüresedett helyek betöltésére a (2)–(3) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy a Bizottság új tagjának kijelöléséről legkésőbb a megüresedéstől számított 30 napon belül kell intézkedni.

(8) A Bizottság tagja a közigazgatási államtitkárhoz címzett nyilatkozatával megbízatásáról bármikor, indokolás nélkül lemondhat. A lemondó nyilatkozatot a megbízás – nyilatkozatban megjelölt – megszűnésének időpontját megelőzően legalább 30 nappal korábban kell benyújtani.

(9) A Bizottság tagjai a közigazgatási államtitkár döntése alapján bármikor visszahívhatók. A visszahívásra a delegálásra jogosult szervezeti egység főosztályvezetője, illetve az érdekképviseleti szervezet vezetője is tehet javaslatot.

(10) A Bizottság titkársági feladatait a Bizottság elnöke látja el. Titkársági feladat különösen

(11) A Bizottság háromhavonta ülésezik, a Bizottság elnöke soron kívül is összehívhatja a Bizottságot.

(12) A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van. A Bizottság vita esetén szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(13) A Bizottság üléseiről minden alaklommal jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek tárgyát képező támogatások megnevezését és a döntésre vonatkozó javaslatokat. Az jegyzőkönyvet legkésőbb az ülés megtartásától számított 15 munkanapon belül – a Bizottság javaslatával együtt – meg kell küldeni a közigazgatási államtitkárnak.

(14)¹⁴⁶

(15) A Bizottság az igényjogosult részére – a jelen utasításban meghatározott feltételekkel – a Kit. vhr.-ben foglaltak alapján az alábbi visszatérítendő juttatásokat nyújthatja:

(16)¹⁴⁷ A szociális támogatásokról a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége, valamint a Bizottság elnöke nyilvántartást vezet.

73. § (1) A szociális támogatás iránti, indokolással ellátott kérelmet az erre a célra rendszeresített, a belső honlapon közzétett formanyomtatványon, a Bizottság elnökéhez, a Szociális Bizottságnak címezve kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell a támogatás megítéléséhez szükséges, az utasításban meghatározott iratokat.

(3) A hiányosan benyújtott kérelmek esetén a Bizottság elnöke felhívja az igényjogosultat a hiányzó igazolások pótlására. Amennyiben a kérelmező a kérelmet ismételten hiányosan nyújtja be, a Bizottság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

74. § (1) A kérelmek elbírálása során a Bizottság fokozottan érvényesíti a szociális rászorultság elvét, figyelembe véve a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, valamint a kérelemben megjelölt indokait.

(2) A Bizottság – a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében – javaslatot tesz a közigazgatási államtitkárnak

(3) A szociális juttatások odaítéléséről, és a juttatások mértékéről a közigazgatási államtitkár dönt.

(4) A közigazgatási államtitkár döntéséről az igényjogosultat a Bizottság elnöke írásban értesíti.

76. § (1) A Kit. vhr. 67. §-ában foglalt igényjogosult, akinek életkörülményeiben jelentős anyagi kárral, tartós jövedelemkieséssel, vagy anyagi megterheléssel járó, előre nem látható váratlan esemény, vagy családjában haláleset történik, belső honlapon közzétett formanyomtatványon benyújtott kérelme alapján krízistámogatásban részesíthető.

(2) A krízistámogatás visszatérítendő kamatmentes támogatás. A kérelemhez csatolni kell minden olyan tényt, körülményt, alátámasztó okiratot – haláleset esetén halotti anyakönyvi kivonatot – amely a megváltozott élethelyzet igazolására szolgál.

(3) A krízistámogatás mértéke a támogatás folyósításától számított

(4) A krízistámogatás visszatérítéséig újabb krízistámogatás nem kérelmezhető.

(5) Különös méltánylást érdemlő esetben a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján a (3) bekezdés szerinti összeghatárnál magasabb összegű krízistámogatás is adható.

(6) Nem részesíthető krízistámogatásban a Kit. vhr. 72. §-ában foglalt kizáró feltételek alá eső kormánytisztviselő.

(7)¹⁴⁹ A krízistámogatásban részesített foglalkoztatottal a KKM szerződést köt, amely tartalmazza a megítélt támogatás összegét, visszafizetésének határidejét és ütemezését. A szerződést az KKM képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, a KKM általános jogi feladatokat ellátó szervezeti egysége vezetőjének és a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége vezetőjének ellenjegyzése mellett.

77. § (1) A KKM a kormánytisztviselő részére

(2) A kölcsön igénylésére a Kit. vhr. 49. §-ában foglalt feltételeknek megfelelő, az ott rögzített mellékleteket a Bizottság rendelkezésére bocsátó foglalkoztatott jogosult.

(3) A Bizottság a döntésről a foglalkoztatottat írásban értesíti.

(4) A kölcsön legmagasabb összege:

(5) A foglalkoztatott kérelmére – a Bizottság javaslatára – a közigazgatási államtitkár egyedi engedélyével – olyan foglalkoztatott esetében, aki külszolgálatot nem kíván vállalni, vagy a KKM szempontjából kiemelt fontosságú munkakört tölt be a kölcsön törlesztési futamideje tíz évig terjedhet.

(6) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a hitelintézettel történő megállapodás megkötését követő hónap 5. napja.

(7) A foglalkoztatott vállalja, hogy a kamatmentes kölcsön jelzálogjog biztosítékául szolgáló ingatlanra – ha azzal még nem rendelkezik – lakásbiztosítást köt. A biztosítási kötvény, valamint az első díjbefizetést igazoló csekk vagy egyéb díjfizetést igazoló dokumentum másolatát a foglalkoztatott a tulajdonszerzést követő 60 napon belül köteles eljuttatni a gazdálkodásért felelős szervezeti egységhez.

(8) A kölcsön törlesztését a foglalkoztatott írásbeli kérelmére, indokolt esetben, a Bizottság javaslatára a közigazgatási államtitkár legfeljebb egy évre felfüggesztheti. Ebben az esetben a kölcsön törlesztési idejének megváltoztatása nélkül – a felfüggesztés időtartamára számított kölcsön összegének arányos elosztásával – a tartozás havi összegét emelni kell. E döntésről a KKM illetékes szervezeti egységét, illetve a kölcsönt folyósító pénzintézetet haladéktalanul értesíteni kell.

(9)¹⁵⁰ A kölcsön utolsó törlesztőrészletének teljesítését követően a foglalkoztatott köteles kezdeményezni a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységénél az ingatlan-nyilvántartásban a KKM javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törlését. A jelzálogjog törlésével kapcsolatos földhivatali igazgatási szolgáltatási díj összegének megfizetése a foglalkoztatottat terheli.

(10) Amennyiben a foglalkoztatott a kormányzati szolgálati jogviszonyáról lemond, munkaviszonyát felmondja, vagy fegyelmi büntetés következtében foglalkoztatása a kölcsön visszafizetésének lejárta előtt megszűnik, a még fennálló tartozást, továbbá a hosszúlejáratú kölcsön esetében a pénzintézet által felszámított és a kölcsön nyújtásakor a munkáltató által átvállalt kezelési költséget, a pénzintézet által felszámított késedelmi kamatot és a számlazáráshoz kapcsolódó ügyintézési díjat, valamint a jelzálogjog bejegyzésével kapcsolatos földhivatali igazgatási szolgáltatási díj összegét kormányzati szolgálati jogviszonyának, vagy munkaviszonyának megszűnéséig köteles a KKM-nek visszafizetni.

(11) A fennálló kölcsön KKM és a foglalkoztatott, illetve a foglalkoztatott új munkáltatója között történt megállapodás alapján vállalható át. Az új munkáltatónak az átvállalásról szóló írásbeli nyilatkozatát a foglalkoztatott köteles a kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnése előtt a KKM-nek bemutatni.

(12) Amennyiben az új munkáltató a foglalkoztatott fennálló kölcsönét nem vállalja át, a foglalkoztatott írásbeli, indokolt kérelmére, a körülmények mérlegelésével közigazgatási államtitkár engedélye alapján engedélyezhető a tartozás fennálló részének KKM-mel kötött szerződés szerinti feltételek melletti törlesztése.

(13) Amennyiben a foglalkoztatott jogviszonyának megszüntetésére a foglalkoztatott akaratától függetlenül kerül sor, a foglalkoztatott írásbeli kérelmére, a közigazgatási államtitkár engedélyével lehetőség van a kölcsön változatlan feltételek mellett történő törlesztésére.

(14) Amennyiben a foglalkoztatott jogviszonya a felek közös megegyezésével szűnik meg, a felek a megszüntető jognyilatkozatban megállapodhatnak a kölcsön változatlan feltételek mellett történő törlesztéséről.

(15) A kölcsönben részesített foglalkoztatott halála esetén az örökös, illetve az elhunyt foglalkoztatottal közös háztartásban élő házastárs írásbeli kérelemmel fordulhat a kölcsön változatlan feltételekkel történő visszafizetése érdekében a Bizottsághoz, a tartozás visszafizetésének feltételeit a Bizottság határozza meg.

(16) Nem követelhető vissza egy összegben a kölcsön, ha a Bizottság vizsgálata alapján megállapítható, hogy a foglalkoztatott fizetési kötelezettségének neki fel nem róható okból nem tett eleget.

(17) A tartozás mielőbbi visszafizetése érdekében a Bizottság az átütemezés kérdésében a szerződéstől eltérően is megállapodhat a foglalkoztatottal.

(18) A KKM a kölcsönszerződés feltételeit érintő bármilyen módosításról, annak felmondásáról haladéktalanul írásban értesíti a pénzintézetet.

78. § (1)¹⁵¹ A KKM-ben Vnytv. rendelkezései szerint, valamint a KKM szervezeti és működési szabályzata alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

(2)¹⁵² A vagyonnyilatkozat átvételével, kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratok kezeléséért felelős foglalkoztatottja (a továbbiakban: őrzésért felelős személy) látja el.

(3) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése érdekében az őrzésért felelős személy elektronikus úton előzetesen tájékoztatja a Vnytv. alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyeket (a továbbiakban: kötelezett)

(4) Az őrzésért felelős foglalkoztatott a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást, valamint a vagyonnyilatkozati nyomtatvány és a vagyonnyilatkozat kitöltési útmutatóját a kötelezett részére elektronikusan küldi meg akként, hogy – figyelemmel az őrzésért felelős személy a Vnytv. 8. § (4) bekezdésében rögzített kötelezettségére is – a kötelezett a Vnytv.-ben meghatározott határidőn belül vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesíteni tudja.

(5) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett kormánytisztviselő a Vnytv. által előírt határidőn belül köteles vagyonnyilatkozatát 2 példányban, zárt borítékban átadni az őrzésért felelős személynek, aki a vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről elismervényt állít ki.

(6) Az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot – az egyéb személyi iratoktól elkülönítetten – erre kijelölt zárt helyen tárolja.

(7) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegése esetén az őrzésért felelős személy a Vnytv. 9. és 10. §-a szerint jár el.

(8)¹⁵³ Az őrzésért felelős foglalkoztatott a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékokra felvezeti a vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítóját. A vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítója egy, a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által megállapított, egyéni azonosításra szolgáló, folyamatos és egyszer használható karaktersor. A nyilvántartási azonosító kizárólag a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséhez használható.

(9) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot – az egyéb személyügyi iratoktól elkülönítetten – biztonsági zárral ellátott szekrényben kell tárolni. A kötelezett és Vnytv. szerinti hozzátartozója vagyonnyilatkozatát ugyanabban a zárt borítékban, az ezekhez kapcsolódó iratokat pedig azonos iratgyűjtőben kell tárolni.

(10) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnése esetén, vagy ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett kormánytisztviselő új vagyonnyilatkozatot tett, a minisztériumnál őrzött példányt az őrzését felelős személy a kormánytisztviselő részére visszaadja, vagy – ha a személyes átvételre nincs lehetőség – postai küldeményként, tértivevénnyel, a külszolgálatot teljesítő kormánytisztviselő esetében diplomáciai futárposta útján megküldi a kormánytisztviselő részére.

(11) Amennyiben a vagyonnyilatkozat sem személyesen, sem postai úton nem kézbesíthető, a kézbesítés megkísérlésétől számított 30 nap után az őrzésért felelős személy a vagyonnyilatkozatot jegyzőkönyv felvétele mellett megsemmisíti.

79. § (1)¹⁵⁴ Belföldi állományba történő kormányzati szolgálati jogviszony létesítését követően minden kormánytisztviselő köteles legfeljebb 2 héten belül bejelentkezni a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység erre rendszeresített e-mail-címén (probono@mfa.gov.hu).

(2)¹⁵⁵ A KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által kapott írásbeli tájékoztató alapján minden kormánytisztviselő köteles a Probono felületen regisztrálni, illetve a szükséges beállításokat elvégezni legfeljebb 1 hónapon belül a belföldi állományba kerülést követően.

80. § (1) Minden kormánytisztviselő köteles a jogviszony létesítését követő egy éven belül a közigazgatási alapvizsgát eredményesen teljesíteni, kivéve, aki a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a vizsgakötelezettség alól mentesül.

(2)¹⁵⁶ A közigazgatási alapvizsgára jelentkezés a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység illetékes referensének értesítését követően, a Probono rendszeren keresztül, elektronikusan történik.

81. § (1) A kormánytisztviselő a választott vizsganapot megelőző lejelentkezési határidőig szabadon választhat az elérhető vizsgaidőpontok közül.

(2)¹⁵⁷ Amennyiben a kormánytisztviselő a választott vizsganapon valamely okból nem tud megjelenni, a vizsganapot megelőzően legalább 3 munkanappal köteles ezt jelezni a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének.

(3) Az igazoltan vagy igazolatlanul történő távolmaradásból fakadó halasztási díj a kormánytisztviselőt terheli.

82. § (1)¹⁵⁸ Az éves kötelező továbbképzések körének meghatározására a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység tesz javaslatot.

(2)¹⁵⁹ A munkáltatói jogkör gyakorlója a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység javaslata alapján dönt a közszolgálati továbbképzések körét illetően.

(3)¹⁶⁰ A KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik arról, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt közszolgálati továbbképzés központilag minden továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselő képzési tervében rögzítésre kerüljön.

83. § (1)¹⁶¹ A szabad intézményi kreditpontkeret terhére, a KKM kormánytisztviselői minden év szeptember 30. napjáig igényelhetnek egyéb, Probono rendszerben elérhető közszolgálati továbbképzést a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység illetékes képzési referense útján.

(2)¹⁶² Az intézményi kreditpontkeret a KKM által befizetett továbbképzési normatíva mértékéhez igazodik. Ennek túllépése esetén a KKM többletnormatíva-fizetésre köteles, így a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység minden esetben mérlegeli a választott továbbképzést tartalma és kreditpont értéke alapján.

(3)¹⁶³ A továbbképzés rögzítésének elutasításáról a kormánytisztviselőt a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység e-mailben értesíti.

84. § (1) Minden kormánytisztviselő köteles a Probono rendszerben rögzített továbbképzéseinek előrehaladását nyomon követni.

(2) A továbbképzésekhez kapcsolódó képzési időpontokra minden kormánytisztviselő önállóan köteles feljelentkezni legkésőbb minden év szeptember 30. napjáig.

(3)¹⁶⁴ Aki a továbbképzési tervében rögzített, képzési időponttal rendelkező továbbképzését hivatali okból nem tudja teljesíteni, köteles ennek tényét a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység illetékes képzési referensének legkésőbb a lejelentkezési határidőt megelőző 2. munkanapig jelezni.

(4) Aki a továbbképzési tervében rögzített képzési kötelezettségének azért nem tesz eleget, mert elmulasztja a képzési időpontra való feljelentkezést, rögzített képzési időpontig a továbbképzést nem teljesíti eredményesen, vagy a (3) bekezdésben meghatározott határidőig nem kéri új időpontra történő beosztását, a KKM részére köteles a továbbképzési normatíva 50%-át megfizetni, az erre irányuló felszólításban meghatározottak szerint.

(5) Két vagy több továbbképzés teljesítésének elmaradása esetén a kormánytisztviselő a továbbképzési normatíva egészét köteles a KKM részére megtéríteni, az erre irányuló felszólításban meghatározottak szerint.

85. § (1)¹⁶⁵ A KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől kapott tájékoztatás alapján közzéteszi az adott évben esedékes közigazgatási szakvizsga elérhető időszakait, illetve az ezekhez kapcsolódó jelentkezési határidőt.

(2)¹⁶⁶ A közigazgatási szakvizsgára történő jelentkezés a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység illetékes referensének értesítése alapján, a belső honlapon közzétett nyomtatvány megküldését követően lehetséges.

86. § (1) A kormánytisztviselőt a választott vizsgatárgyhoz igazodó vizsgaidőpontra a Nemzeti Közszolgálati Egyetem osztja be központilag.

(2)¹⁶⁷ Amennyiben a kormánytisztviselő a kijelölt vizsganapon valamely okból nem tud megjelenni, a vizsganapot megelőzően legalább 10 munkanappal köteles ezt jelezni a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének.

(3) Az igazoltan vagy igazolatlanul történő távolmaradásból fakadó halasztási díj a kormánytisztviselőt terheli.

87. § (1)¹⁶⁸ A belföldi állományba történő kormányzati szolgálati jogviszony létesítését követően minden kormánytisztviselő köteles legfeljebb 2 héten belül bejelentkezni a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység erre rendszeresített e-mail-címén (kulugyiszakmaivizsga@mfa.gov.hu).

(2)¹⁶⁹ A KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által kapott tájékoztató alapján minden kormánytisztviselő köteles a jogviszony létesítését követő 6 hónapon belül a számára előírt vizsgaágnak megfelelő külügyi szakmai vizsgát eredményesen teljesíteni.

88. § (1) Diplomata vizsgaágnak megfelelő vizsgát tesz

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti kormánytisztviselő adminisztratív vizsgaágnak megfelelő vizsgát tehet, amennyiben felsőfokú végzettséggel nem rendelkezik.

89. § (1) Adminisztratív vizsgaágnak megfelelő vizsgát tesz

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakmai vezető diplomata vizsgaágnak megfelelő vizsgát tehet külszolgálatra történő pályázata esetén.

90. § (1) A vizsgára történő eredményes felkészülés érdekében minden kormánytisztviselő köteles a belső honlapon közzétett tananyagokat elsajátítani.

(2)¹⁷⁰ A KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység – a tárgyfelelős szervezeti egységek bevonásával – minden vizsgaidőszakot megelőzően ellenőrzi a tananyagok hatályosságát, frissítés esetén a vizsgára felkészülőket a belső honlapon közzétett tájékoztatóban értesíti a követelmények megváltozásáról.

91. § (1)¹⁷¹ A KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által közzétett vizsgaidőszakok és vizsgaidőpontokra minden kormánytisztviselő e-mail útján jelentkezhet.

(2)¹⁷² A KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység minden vizsgaidőszakot megelőzően ellenőrzi, hogy a 6 hónapnál rövidebb ideje állományban lévő kormánytisztviselők eleget tettek-e a külügyi szakmai vizsgára történő bejelentkezési kötelezettségüknek.

(3)¹⁷³ Amennyiben valamely vizsgára kötelezett kormánytisztviselő vizsgaidőszakra vonatkozóan nem jelezte részvételi szándékát, a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység hivatalból beosztja a szabad férőhelyek figyelembevételével.

(4) A vizsgára történő beosztással kapcsolatosan a kormánytisztviselő e-mail útján kap tájékoztatást.

(5)¹⁷⁴ A KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által meghatározott vizsgaidőpontot csak kivételesen indokolt, hivatali érdek fennállására történő hivatkozással lehet módosítani, legkésőbb a tájékoztató e-mailt követő 5 munkanapon belül.

92. § (1) A kormánytisztviselő köteles a számára kijelölt vizsganapokon részt venni.

(2)¹⁷⁵ Amennyiben a kormánytisztviselő a kijelölt vizsganapon hivatali kiküldetésére tekintettel nem tud megjelenni, köteles ezt a tényt jelezni a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység illetékes referense részére legalább 3 munkanappal az adott vizsganapot megelőzően. Az érintett kormánytisztviselő a soron következő vizsganapra automatikusan beosztásra kerül.

(3)¹⁷⁶ Aki a vizsgáról való távolmaradását előzetesen nem jelzi a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének, igazolatlan távollét okán, az adott modulból nem megfelelt minősítést szerez.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak arra, aki utólagosan orvosi igazolást mutat be, ezzel igazolva távollétét.

93. § A külügyi szakmai vizsgára vonatkozó szabályokat a külügyi szakmai vizsgáról szóló 18/2017. (XII. 21.) KKM rendelet tartalmazza.

94. § A KKM a mindenkori hivatali érdekeinek megfelelően támogatja a foglalkoztatottak szakmai kompetenciáinak fejlesztését, ismereteinek bővítését.

95. § Iskolarendszerű képzésnek minősül

96. §¹⁷⁷ A kormánytisztviselő által kérvényezett továbbképzés teljesítését a KKM akkor támogatja, ha a képzés során elsajátítható ismeretek a foglalkoztatott munkakörébe tartozó feladatainak magasabb színvonalú ellátását teszik lehetővé. Az indokoltság kérdésében a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

97. § A KKM támogatja azon iskolarendszeren kívüli, nem közszolgálati továbbképzési rendszerbe illesztett kurzusok, tanfolyamok elvégzését, amelyek teljesítése a tartós külszolgálati pályázati rendszerről, valamint a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelmények és azok teljesítésének részletes szabályairól szóló 6/2017. (VII. 10.) KKM rendeletben foglalt kötelezettség teljesítésére irányul.

98. § Iskolarendszeren kívüli képzésnek minősül

99. § (1) A KKM foglalkoztatottjainak kompetenciafejlesztése érdekében, a munkáltatói jogkör gyakorlója évente körlevélben határozza meg a kötelezően teljesítendő tanfolyamok körét.

(2) A kötelező kompetenciafejlesztő tréningek szervezéséért és lebonyolításáért a KKM Magyar Diplomáciai Akadémia Kft. (a továbbiakban: KKMMDA) felel.

(3) A kompetenciafejlesztő tréningek teljesítésére vonatkozó kötelezettség időarányos: a tárgyév szeptember 30. napja után állományba kerülő foglalkoztatottak a körlevélben előírt, tárgyévre vonatkozó kötelezettségüket legfeljebb következő év március 31. napjáig kötelesek pótolni.

(4) A KKMMDA évente május 30. napjáig elkészíti azon foglalkoztatottak nevét tartalmazó listát, akiknek elmaradt továbbképzési kötelezettsége van.

100. § A KKM a mindenkori hivatali érdekeinek megfelelően tanulmányi szerződés keretében támogatja a foglalkoztatott idegennyelvi képzésen folytatott tanulmányait a támogatott nyelvekből.

101. § (1)¹⁷⁸ A nyelvtanulás kezdőtől középfokú nyelvi szintig terjedő kurzusainak meghirdetése érdekében a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység minden tanulmányi szemesztert megelőzően felhívást tesz közzé, és beosztja a jelentkezőket az általuk preferált, induló nyelvi csoportokba.

(2) A középfokú szint feletti nyelvtanfolyamok szervezéséért és lebonyolításáért a KKMMDA felel.

102. § A nyelvtanfolyamokon való részvétel tanulmányi szerződés keretében történik, a részvételre az a foglalkoztatott jogosult, aki tanulmányi szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy

103. § (1) A foglalkoztatott a támogatás igénybevételére azonos nyelvből legfeljebb hat szemeszterig jogosult, ha alap- vagy középfokú idegennyelvi képzésen vesz részt.

(2)¹⁸⁰ További nyelvtanulási támogatás igénybevételére – kivéve azon esetet, ha a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység elegendő jelentkező hiányában nem tudja megindítani a korábban megkezdett nyelvi kurzust folytató képzést – mindaddig nem jogosult, amíg a megkezdett nyelvi képzés közép- vagy felsőfokú szintjének megfelelő államilag elismert nyelvvizsgát nem tesz.

104. § (1)¹⁸¹ A foglalkoztatott által választott kis, regionális vagy ritka nyelv elsajátítására vonatkozó törekvést a KKM munkaidő-kedvezménnyel támogatja. A nyelvtanulás miatti munkaidő-kedvezmény indokoltságáról a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység és a foglalkoztatott közvetlen felettese véleményezését követően a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

(2) A munkaidő-kedvezmény a foglalkoztatottnak az őt megillető szabadságon felül jár, és időtartamára távolléti díjra jogosult. A munkaidő-kedvezmény igénybevételére a nyelvoktatási intézmény által kiállított igazolás alapján kerülhet sor.

(3) A nyelvtanulásra fordítandó munkaidő-kedvezmény mértéke nem haladhatja meg a heti 6 órát. Ennek érdekében a foglalkoztatottnak törekednie kell a szervezeti egység ügyrendje szerinti munkaidőbeosztásánál ennek megfelelő munkarend kialakítására.

(4) A munkaidő-kedvezményben részesült foglalkoztatott köteles a kiválasztott nyelvből legfeljebb négy szemeszteren belül eredményes, államilag elismert közép-, illetve felsőfokú nyelvvizsgát tenni.

105. § (1)¹⁸² A Külszoltv. 1. melléklete szerinti munkakörök betöltésének feltételét képező, kormánytisztviselők továbbképzéseként nyilvántartásba vett munkaköri képzések (a továbbiakban: munkaköri képzések) szakmai tartalmáért felelős szervezeti egységeknek minden évben legkésőbb az adott év december 15. napjáig meg kell küldeniük a következő évre vonatkozó képzési és vizsgarendet a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének, amely gondoskodik a képzések és az ahhoz kapcsolódó vizsgák időpontjait érintő összehangolásról, továbbá az Intraneten történő közzétételéről.

(2)¹⁸³ Hivatali érdekből évközben soron kívüli képzés és rendkívüli vizsgaalkalom is meghirdethető. A soron kívüli képzés, illetve a rendkívüli vizsgaalkalom meghirdetését megelőzően a kezdeményező szervezeti egység köteles kikérni a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység álláspontját.

(3)¹⁸⁴ A KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység – az összeütközések feloldását érintő – javaslatát döntés céljából a munkáltatói jogkör gyakorlója részére felterjeszti.

106. § (1) A tartós külszolgálathoz kapcsolódó felkészítésről szóló 238/2017. (VIII. 18.) Korm. rendelet megjelöli azon munkaköri képzéseket, amelyek a Külszoltv. 1. melléklete szerinti munkakörök betöltésének feltételét képezik.

(2)¹⁸⁵ A tartós külszolgálati munkakörhöz igazodóan valamennyi foglalkoztatott egyéni felkészülési tervet kap a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységtől, megjelölve azt, hogy az egyes jogszabályban előírt továbbképzési és vizsgakötelezettség teljesítése érdekében melyik az illetékes, szervezési feladatokat is ellátó tárgyfelelős szervezeti egység.

(3) Az éves rendszerben előre meghirdetett munkaköri vizsgák és felkészítések időpontja alapján a felkészülő foglalkoztatott felelőssége a saját továbbképzési előrehaladásának megtervezése, kötelezettségeinek összeegyeztetése.

107. § (1)¹⁸⁶ A tartós külszolgálati felkészülés támogatása érdekében valamennyi munkaköri képzést koordináló szervezeti egység megküldi a hatályos vizsgakövetelményeit és tananyagait a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének. A KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a rendelkezésre bocsátott dokumentumokat a belső honlapon a „Képzések/Munkaköri képzések” menüpont alatt teszi elérhetővé.

(2) A vizsgaanyagok hatályosításáról a tárgyfelelős szervezeti egységek gondoskodnak, ezen feladat esedékességéről maguk döntenek.

108. § A hivatalvezetés – az alábbi szabályok alapján – támogatja a külföldi ösztöndíjakon, tanulmányutakon és a diplomata csereprogramokon (a továbbiakban: külföldi képzéseken) való részvételt, amellyel hozzájárul a KKM diplomatáinak és ügyintézőinek szakmai, integrációs és nyelvi felkészültsége fejlesztéséhez, lehetőséget ad a fogadó országok diplomáciai és államigazgatási tevékenységének megismerésére, illetve betekintést nyújt a nemzetközi kapcsolatok gyakorlatába.

109. § (1)¹⁸⁷ A KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység éves költségvetése összeállítása során a külföldi képzések finanszírozására a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által jóváhagyott külön forrást tervez saját keretében. Ezen forrás meghatározásakor az évente ismétlődő képzések közül azt veszi figyelembe, amelyre vonatkozóan a résztvevői beszámolóban vagy az illetékes területi, szakmai főosztálytól erre ajánlást kap.

(2) Területi főosztály által kezdeményezett cserediplomata program finanszírozásáról az illetékes szervezeti egység keretében kell forrást elkülöníteni.

110. § (1)¹⁸⁸ A külképviseletek vagy más stratégiai partner részéről érkező külföldi képzésre vonatkozó felhívást a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység kezel, így amennyiben a megkereső fél a nevezett szervezeti egységet nem címezte meg, szükséges illetékességből a felhívás haladéktalan megküldése a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére.

(2)¹⁸⁹ A KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a tudomására jutott képzés szakmai indokoltságának megvizsgálása céljából egyeztet az illetékes területi vagy szakmai főosztályokkal. Az esetleges személyi javaslatok ezen egyeztetés alkalmával terjeszthetők elő a megkeresett szervezeti egység részéről.

(3)¹⁹⁰ A szakmai vélemények beérkezését követően a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység pénzügyi fedezet igazolás céljából az adott külföldi képzés tematikáját megküldi a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége részére. A fedezet biztosításáról – különösen a költségvetési tervezés időszakában nem ismert külföldi képzési programok esetében – a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár dönt.

(4) Pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá a külföldi képzés meghirdetését, vagy az illetékes szervezeti egység által felterjesztett jelöltre vonatkozó javaslatot.

(5)¹⁹¹ Külföldi képzés meghirdetése esetén a belső honlapon való közzététel a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység feladata. A pályázati határidő lejárta előtt beérkező pályázati anyagokról készített összefoglalót a közigazgatási államtitkár részére felterjeszti jóváhagyás céljából.

(6)¹⁹² A közigazgatási államtitkár által kiválasztott jelölt személyéről a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység értesíti az érintett szervezeti egységet és a kiválasztott kollégát is.

111. § (1) A kiutazással kapcsolatos valamennyi adminisztrációs teendő a kiválasztott foglalkoztatott feladata, ideértve a külföldi képzés szervezőivel való kapcsolattartást.

(2)¹⁹³ A külföldi képzésben részt vevő foglalkoztatott minden esetben útibeszámolóra köteles, amelyet hazautazását követő legkésőbb 15 napon belül köteles megküldeni a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére. A beszámolónak részletesen ki kell térnie az elsajátított ismeretekre vagy megszerzett kompetenciákra, a külföldi képzési szakmai jellemzőire, annak indokoltságára.

112. §¹⁹⁴ Azon külföldi képzések esetén, amely során a szervező fél viseli a kiutazással, kinti tartózkodással összefüggő valamennyi költséget – vagyis a KKM vonatkozásában egyedül a napidíj összege merül fel kiadásként – a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a pénzügyi fedezetre vonatkozó előzetes döntés nélkül is jogosult közigazgatási államtitkár döntését kérni a külföldi képzési lehetőség belső honlapon történő közzététele tárgyában.

113. § (1) A külföldi képzésre vonatkozó általános pályázati feltételek:

(2) A külföldi képzésen való részvételre nem jelentkezhet, és nem jelölhető olyan foglalkoztatott, aki a külföldi képzés ideje alatt tartós külszolgálatát tölti.

114. § (1) Három hónapnál rövidebb külföldi képzés esetén az ösztöndíjast – besorolási osztálytól függetlenül – a külföldi képzési lehetőséget felajánló által pénzben adott juttatások értékével csökkentett térítés illeti meg.

(2) Három hónapnál hosszabb külföldi képzés esetén az ösztöndíjast a KKM a területileg illetékes külképviseletre rendeli ki, a Külszoltv. szerinti legalacsonyabb szorzót állapítja meg, amelynek összegét a külföldi képzési lehetőséget felajánló által adott juttatások értékével megfelelően kell csökkenteni.

(3) Az ösztöndíjast az utazás első és utolsó napjára – amennyiben az egyes napokon a külföldi tartózkodásának időtartama eléri a nyolc órát – napidíj illeti meg; ha az ösztöndíjas külföldi tartózkodásának időtartama az egyes napokon kevesebb, mint nyolc óra, de eléri a négy órát, a napidíj 50%-ára jogosult; ha a külföldi tartózkodás négy óránál rövidebb, a kiküldöttnek napidíj nem jár.

(4) Amennyiben az utazási költségeket a KKM biztosítja, az ösztöndíjas – besorolási osztálytól függetlenül – repülőn turista osztályon, vonaton másodosztályon utazhat, indokolt esetben hálókocsit vehet igénybe. Az utazási költség minden esetben a célállomásig és vissza értendő, a helyi közlekedés költsége külön – dologi költségtérítés megléte esetén – számolható el. A kiutazáshoz a hatályos belső szabályok alapján saját gépkocsi is igénybe vehető.

(5) A három hónapnál rövidebb külföldi képzés esetén a KKM az ösztöndíjas számára a külföldi képzés teljes idejére utasbiztosítást köt.

(6) Az ösztöndíjasok a külföldi képzés tartama alatt használhatják diplomata vagy szolgálati útlevelüket.

115. § Az iskolarendszerű képzések, illetve a KKMMDA iskolarendszeren kívüli képzéseinek támogatása irányulhat

116. § (1) A továbbképzés költségeinek megtérítésére vonatkozó kérelem alapján a KKM átvállalja a költségek 50%-át – különösen indokolt esetben a 100%-át.

(2) A tandíjtámogatás a foglalkoztatottat a KKM nevére kiállított számla alapján jogosult.

(3) Amennyiben a foglalkoztatott a képzés díját előlegezte, a támogatás a foglalkoztatott nevére kiállított számla alapján, utólag is megtérítésre kerül.

(4) Egyéb költségeinek megtérítésére – így különösen a tankönyvvásárlás, illetve pótvizsgadíj vagy halasztási díjra vonatkozóan – támogatás nem fizethető ki.

117. § (1) A KKM a jogi szakvizsga megszerzéséhez – tanulmányi szerződés keretében – az alábbi támogatást nyújtja:

(2) A vizsgatárgyak körét a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendeletben foglalt szabályok alapján szükséges meghatározni.

(3) A foglalkoztatottnak a KKM-mel foglalkoztatotti jogviszonyban kötelezően letöltendő időtartama két év, melyet a jogi szakvizsga letételéről kiállított bizonyítvány bemutatásától kell számítani.

8.2. A támogatás iránti kérelem

118. § (1)¹⁹⁵ A tanulmányi szerződés iránti kérelmet a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére kell előterjeszteni legalább a tervezett képzés megkezdése előtti 45 nappal.

(2) A kérelemhez csatolni kell

(3)¹⁹⁶ A támogatás módjának és mértékének odaítéléséről – a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység előterjesztése és a KKM központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége pénzügyi fedezetre vonatkozó állásfoglalása alapján – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

8.3. A tanulmányi szerződés megkötése

119. § (1)¹⁹⁷ A jóváhagyott tanulmányi szerződésre vonatkozó kérelem alapján a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység elkészíti a tanulmányi szerződést, és szakmai ellenjegyzőként gondoskodik ennek elektronikus kiadmányozásra történő előkészítéséről.

(2)¹⁹⁸ A tanulmányi szerződéseken nem szerepel jogi ellenjegyzés, de a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a KKM általános jogi feladatokat ellátó szervezeti egysége által elkészített és ellenjegyzett mintaszerződés alapján terjeszti fel az okiratot pénzügyi ellenjegyzésre.

(3)¹⁹⁹ Közigazgatási államtitkári aláírást követően a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység felhívja a foglalkoztatottat a szerződés elektronikus kiadmányozására. A tanulmányi szerződés aláírásáig tandíj megtérítésére vonatkozó kérelem, illetve munkaidő-kedvezmény megállapítására vonatkozó igény nem terjeszthető elő.

120. § Tanulmányi szerződés megkötésére az jogosult, aki

121. § Olyan foglalkoztatottal nem köthető újabb továbbképzéshez kapcsolódó tanulmányi szerződés – ide nem értve a nyelvtanulás támogatásához kapcsolódó tanulmányi szerződéseket –, aki korábbi képzésben önhibájából bizonyítványt nem szerzett, és a támogatást a KKM részére nem fizette vissza.

122. § (1) A foglalkoztatott köteles tanulmányi- és vizsgakötelezettségének mindenkor a legjobb tudása szerint eleget tenni, és a képzési idő befejeztével oklevelet szerezni.

(2) Az oklevél megszerzéséhez szükséges idő a KKM engedélye alapján, a foglalkoztatott írásos kérelmére, méltányosságból legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható.

(3)²⁰⁰ A foglalkoztatott a végezettség megszerzését igazoló oklevél eredeti példányát, a kézhezvételét követő öt munkanapon belül bemutatja a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységének.

123. § (1)²⁰¹ Amennyiben a foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyában alapvető lényeges változás következik be, köteles erről haladéktalanul tájékoztatni a tanulmányi szerződések kezeléséért felelős önálló szervezeti egységet. Ugyancsak köteles öt munkanapon belül tájékoztatni a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységét minden, a tanulmányait érintő lényeges tényről és körülményről.

(2) A tanulmányi szerződést a felek kizárólag írásban, egymással egyetértésben módosíthatják.

8.4. Munkaidő-kedvezmény megállapítása

124. § (1) A munkaidő-kedvezmény mértékét a KKM az oktatási intézmény által kibocsátott, az adott szemeszterben esedékes kurzusok köre szerint állapítja meg.

(2) Amennyiben a támogatott továbbképzéshez kapcsolódó kötelező konzultációk érintik a munkaidőt, a foglalkoztatott – a vizsgafelkészülésre járó munkaidő-kedvezményen túl – mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

(3) A leckekönyvben szereplő, kollokviummal vagy beszámolóval záródó kurzusok esetében a foglalkoztatottat négy munkanap fizetett munkaidő-kedvezmény illeti meg, amelybe a vizsga napja is beleértendő. Azon tantárgyak után, amelyek az oktatási intézmény vizsgaszabályzata értelmében gyakorlati jeggyel teljesíthetőek, munkaidő-kedvezmény nem jár.

(4) Évfolyamdolgozat elkészítéséhez, amennyiben az oktatási intézmény vizsgaszabályzata értelmében külön érdemjeggyel értékelendő önálló tantárgyként szerepel, a KKM négy munkanap fizetett munkaidő-kedvezményt biztosít. Diplomamunka, illetve doktori értekezés elkészítése esetén további 10 munkanap fizetett munkaidő-kedvezményt biztosít.

125. § (1) A munkaidő-kedvezmény időtartamára a foglalkoztatottat távolléti díj illeti meg.

(2) Az igénybe venni kívánt munkaidő-kedvezményt tanulmányi szabadságként szükséges a szabadság-nyilvántartó rendszerben rögzíteni a vizsgakötelezettség napjának tudomásszerzésekor, de legkésőbb 5 nappal a munkaidő-kedvezménnyel érintett munkanapokat megelőzően.

126. §²⁰² Előzetesen megállapított fizetett munkaidő-kedvezmény felhasználására kizárólag a vizsgaidőszak befejezéséig van lehetőség, a vizsgaidőszak befejezésének határidejét az oktatási intézmény állapítja meg, amelyről a foglalkoztatottnak igazoló dokumentumot kell benyújtania a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére.

8.5. Tanulmányi szerződés szünetelése, megszűnése

127. § (1) A KKM mentesül szerződésben vállalt kötelezettségei alól, a foglalkoztatott pedig szerződésszegést követ el és köteles a képzéssel kapcsolatban kifizetett támogatás teljes összegét, valamint a munkaidő-kedvezmény időtartamára kapott távolléti díjat a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül visszafizetni, ha

(2) A képzés ideje alatt a szerződés foglalkoztatott részéről történő felmondása esetén, valamint a Kit. 151. § (8), (9) és (11) bekezdése szerinti egyéb esetekben a foglalkoztatott a tanulmányaival kapcsolatban kifizetett tandíjtámogatást, valamint a munkaidő-kedvezmény időtartamára kapott illetményét köteles a munkáltatónak a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül visszafizetni.

(3) Amennyiben a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az oklevél megszerzését követően, a kötelezően letöltendő időtartam alatt szűnik meg, a tandíjtámogatás- és illetmény-visszafizetési kötelezettsége a még hátralévő, kötelezően letöltendő idővel arányos.

128. §²⁰⁴ A foglalkoztatott – a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység útján – kérheti a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyét a tanulmányai folytatásához tartós külszolgálat ideje alatt is, amennyiben

129. §²⁰⁵ A foglalkoztatott fizetés nélküli szabadság ideje alatt – a KKM kötelező továbbképzéseivel, valamint képzési és oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység útján – kérheti a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyét a tanulmányai folytatásához, ilyenkor tandíj-támogatásra jogosult, fizetett munkaidő-kedvezményre azonban nem.

130. § (1) Az iskolarendszeren kívüli képzések esetén a foglalkoztatott köteles bejelenteni, ha a támogatást a továbbiakban már nem kívánja igénybe venni. Ebben az esetben köteles a támogatás időarányos részét a KKM részére visszafizetni.

(2) Amennyiben a foglalkoztatott a bejelentés időpontjáig megtartott óráinak legalább 80%-án részt vett, vagy a képzésnek megfelelő szakképesítést tanúsító bizonyítványt szerzett, a támogatás igénybe vett részének visszafizetésére nem köteles, valamint a kötelezően letöltendő időtartam a ténylegesen nyújtott támogatással időarányos.

(3) A foglalkoztatott mentesül a 120. § (1) bekezdés a) pontja szerinti visszatérítési kötelezettség alól, ha a képzésnek megfelelő szakképesítést tanúsító bizonyítványt szerez.