1/2020. (III. 12.) IM KÁT utasítás

1. § (1) A Szabályzat hatálya kiterjed

(2) A 9., 11–13. és 43. alcím hatálya, a 31–32. § hatálya, valamint – a 43. § (2) bekezdése, a 44. § és a 65–70. § kivételével – a IV–VI. Fejezet, a VIII–IX. Fejezet és a XIII. Fejezet hatálya kiterjed az IM állományában foglalkoztatott politikai felsővezetőre.

(3) A 17. §, a 25–26. §, a 31–32. §, a XI. Fejezet és a 86. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az IM állományában foglalkoztatott biztosi jogviszonyban álló személyre.

(4) A 10. § (1)–(3) bekezdése és a 13. § (2) bekezdése hatálya kiterjed a jogviszony létesítését megelőző intézkedésekkel kapcsolatosan a jogviszonyt létesíteni kívánó személyre.

(5) A 33. § hatálya kiterjed a kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő felsőoktatási hallgatóra.

(6) A 35. § hatálya kiterjed az IM-ből, valamint jogelőd szerveitől nyugállományba vonult volt munkatársakra.

(7) A Szabályzat 8–12. §-ában és 15. §-ában foglalt rendelkezéseket – jogszabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – megfelelően alkalmazni kell a nem kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra is.

(8) A Szabályzat 15. § (2)–(4) bekezdése, a 22. § (4)–(8) bekezdése, a 28. § (5)–(6) bekezdése, a 29. §, a VI. Fejezet, a 31. §, a IX. Fejezet, a 77–78. §, a XI. Fejezet, valamint a 86. § hatálya nem terjed ki a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletén (a továbbiakban: Állandó Képviselet) tartós külszolgálatot teljesítő munkatársakra, valamint a kihelyezés előtt álló felkészülőkre.

2. § (1) A Szabályzatban meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez az Intraneten közzétett nyomtatványokat kell alkalmazni. A Szabályzathoz kapcsolódó nyomtatványoknak az Intraneten történő közzétételéről, valamint azok folyamatos aktualizálásáról a Személyügyi Főosztály a Pénzügyi és Számviteli Főosztállyal együttműködve gondoskodik.

(2) Az Állandó Képviseleten tartós külszolgálatot teljesítő munkatársak esetében a Szabályzatban a Személyügyi Főosztályhoz és a Pénzügyi és Számviteli Főosztályhoz rendelt feladatokat – a VIII. Fejezetben és a 79. §-ban foglaltak kivételével – az Állandó Képviselet Gazdálkodásfelügyeleti Főosztály végzi.

3. § (1) A Szabályzat alkalmazásában

(2) Ahol a Szabályzat házastársat említ, azon bejegyzett élettársat is érteni kell.

4. § (1) A szervezeti egység vezetője a tevékenységét irányító államtitkár vagy helyettes államtitkár jóváhagyásával kezdeményezheti

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell

(3) A hivatali szervezet vezetője által jóváhagyott kezdeményezés alapján a Személyügyi Főosztály előkészíti a miniszteri javaslattételt, aláírását követően megküldi a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervnek.

(4) A Kormány döntését követően a Személyügyi Főosztály a szükséges módosításokat átvezeti az álláshely-nyilvántartó rendszerben.

(5) Az álláshely megüresedése esetén a szervezeti egység vezetője az álláshely betöltése érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul köteles megtenni, figyelemmel a Kit. 55. § (2) és (2b) bekezdéseiben foglaltakra.

5. § (1) Vezető-kormánytanácsos besorolási kategóriájú álláshely olyan személlyel tölthető be, aki legalább érettségi végzettséggel rendelkezik.

(2) Kormányfőtanácsos, vezető-kormányfőtanácsos, valamint szakmai vezetői besorolási kategóriájú álláshely olyan személlyel tölthető be, aki felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

(3) Ha az álláshelyen ellátandó feladatok jogi feladatkörbe tartoznak, az álláshely kizárólag olyan személlyel tölthető be, aki okleveles jogász szakképzettséggel rendelkezik.

6. § (1) Az álláshelyen ellátandó feladatok azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a munkatárs jogviszonya alapján ellátni köteles, illetve amely feladatokra a munkatársat az IM köteles és jogosult foglalkoztatni.

(2) Álláshelyen ellátandó feladatként csak olyan mértékű és jellegű feladat állapítható meg, amelyet a munkatárs a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok – különösen azok munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezései – alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.

(3) Az álláshelyen ellátandó feladatok leírását a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység valamennyi álláshelyére vonatkozóan köteles elkészíteni és naprakészen tartani.

(4) Ha a munkatársnak – az álláshelyén ellátandó feladataira tekintettel – kamarai jogtanácsosi vagy jogi előadói felvétele, illetve tagsága szükséges, a minisztérium az ügyvédi kamarának a felvétellel és a tagsággal járó díjat megfizeti.

7. § (1) Az álláshelyen munkaviszony titkársági, iktató, kézbesítő, postabontó, informatikus és gépjárművezetői feladatok ellátására hozható létre.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója kivételesen indokolt esetben – a vezetői feladatok ellátása kivételével – az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérő feladatok ellátására is létrehozhat munkaviszonyt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés az utasítás hatálybalépésekor már fennálló munkaviszonyokat nem érinti, a munkaszerződések változatlan tartalommal hatályban maradnak.

(4) Az IM-mel munkaviszonyban álló munkavállaló álláshelyen ellátandó feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

8. § (1) Ha kormányzati szolgálati jogviszony létesítése céljából az érintett szervezeti egység vezetője pályázati eljárás lefolytatását tartja szükségesnek, a Személyügyi Főosztálynak megküldi a pályázati felhívás tervezetét. A Személyügyi Főosztály véglegesíti a pályázati felhívást, intézkedik közzététele érdekében.

(2) Az érvényes pályázatot benyújtottak közül kiválasztott pályázók szakmai és személyes rátermettségük felmérését célzó személyes meghallgatáson vesznek részt.

(3) Az érintett szervezeti egység vezetője tesz javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlójának a nyertes pályázó személyére vagy a pályázat eredménytelennek nyilvánítására vonatkozóan. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését követően az érintett szervezeti egység vezetője tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt a pályázat eredményéről, eredményes pályázati eljárás esetén a 10. és 11. §-ban foglaltak szerint jár el.

(4) A pályázati eljárás eredményéről a pályázókat az érintett szervezeti egység vezetője elektronikus úton értesíti a pályázat elbírálását követő 10 munkanapon belül.

(5) A pályázati eljárásban keletkezett személyes adatok kezeléséről az Adatkezelési Szabályzat mellékletét képező Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat rendelkezik.

(6) Az Állandó Képviseleten tartós külszolgálatot teljesítő munkatársak kiválasztására irányuló eljárást – a külképviselet-vezető véleményét kikérve – az európai uniós ügyekért felelős államtitkár folytatja le, az Állandó Képviselet Gazdálkodásfelügyeleti Főosztály közreműködésével.

9. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a kinevezni kívánt személyről a szervezeti egység vezetője köteles kitölteni az „Alkalmazási engedély” című nyomtatványt és annak mellékleteit. Az Alkalmazási engedélyt a szervezeti egységet irányító államtitkár vagy helyettes államtitkár útján kell megküldeni jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának úgy, hogy azt a jóváhagyást követően

(2) A szervezeti egység vezetője köteles az Informatikai bejelentő lapot is kitölteni és a Személyügyi Főosztálynak megküldeni.

(3) Az Alkalmazási engedély az álláshely és a kinevezni kívánt személy adatait, valamint a foglalkoztatás tervezett körülményeit tartalmazza.

(4) Az Alkalmazási engedélyhez mellékelni kell a kinevezni kívánt személy 3 hónapnál nem régebbi arcfényképpel ellátott, a közszolgálati személyügyi nyilvántartásra és statisztikai adatgyűjtésre, a közszolgálati alkalmazottak és a munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályokról, valamint a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartásáról szóló 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott tartalmi elemek szerinti önéletrajzát és az álláshelyen ellátandó feladatok leírását.

(5) Az Alkalmazási engedélyben foglaltak alapján

(6) Ha az (1)–(4) bekezdésben foglalt intézkedések alapján a foglalkoztatás a jogszabályi és a Szabályzatban foglalt feltételeknek megfelel, a Személyügyi Főosztály vezetője azt igazolja, és gondoskodik a szükséges okiratok elkészítéséről.

(7) A szakmai vezetői álláshelyre történő kinevezéshez szükséges, a Kit. 263. § (2) bekezdése szerinti javaslatot a Személyügyi Főosztály készíti elő.

(8) A kormánytisztviselő kizárólag a kinevezési okmány mindkét fél részéről történő aláírását követően foglalkoztatható. A kormánytisztviselő első munkanapja – a kinevezési okmány eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés aláírását és elfogadását követő munkanap.

(9) Hat hónapnál rövidebb próbaidő csak kivételesen indokolt esetben köthető ki.

10. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése előtt a kormánytisztviselővé kinevezni kívánt személy a Személyügyi Főosztály által átadott iratok kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről.

(2) A kinevezni kívánt személy egyúttal a Személyügyi Főosztály rendelkezésére bocsátja a felvételhez szükséges okiratokat, igazolásokat, a büntetlen előélet igazolásáról szóló hatósági bizonyítványt és az öt évnél nem régebbi arcfényképet.

(3) A Személyügyi Főosztály intézkedik a kinevezni kívánt kormánytisztviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése, a Biztonsági Adatkezelési Főosztály a nemzetbiztonsági ellenőrzésének megindítása érdekében.

(4) A Személyügyi Főosztály a kinevezési és a beosztási okiratot, annak aláírását követően haladéktalanul átadja a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére. A bérszámfejtéshez szükséges dokumentumokat a kormánytisztviselő – a Személyügyi Főosztály által korábban rendelkezésére bocsátott lista alapján – a kinevezésének elfogadása után haladéktalanul átadja a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére.

(5) Az esküokmányt az IM részéről a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy a Személyügyi Főosztály vezetője írja alá. Ha a kormánytisztviselő azt kéri, a Személyügyi Főosztály gondoskodik a szóbeli eskütétel megszervezéséről.

(6) A munkavégzési helyre történő belépésre jogosító okmány kiállítására a vonatkozó normatív utasítás szabályai az irányadóak.

(7) A munkatárs – ha azzal nem rendelkezik – köteles gondoskodni az elektronikus aláírás funkcióval rendelkező állandó személyazonosító igazolvány, valamint a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus tárhely elkészíttetéséről, és a kinevezést követő 15 napon belül a Személyügyi Főosztállyal közölni a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét.

11. § (1) A kinevezés módosítását a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a „Jogviszony módosítási engedély” című nyomtatvány és mellékletei kitöltésével. A kezdeményezést a szervezeti egységet irányító államtitkár vagy helyettes államtitkár útján kell megküldeni a Személyügyi Főosztálynak, legkésőbb a módosítás tervezett időpontját megelőző 15 munkanappal.

(2) A kinevezés módosítása kapcsán egyebekben a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A Kit. 89. § (3) bekezdése szerinti esetekben a beosztási okirat mellékletét képezi a felmentési kérelemre vonatkozó jognyilatkozat-minta. A kormánytisztviselő a nyilatkozat kitöltésével és a Személyügyi Főosztályon történő benyújtásával kérheti a felmentését.

(4) A kormánytisztviselő a felmentési idő Kit. 154. § (1) bekezdése szerinti meghosszabbítását a (3) bekezdés szerinti jognyilatkozatban, illetve a felmentési okirat közlésétől számított 4 munkanapon belül a Személyügyi Főosztályon benyújtott írásbeli kérelemben kérheti.

(5) A Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltás esetén a kormánytisztviselő az erre vonatkozó bejelentését írásban teszi meg a szervezeti egység vezetője felé, aki haladéktalanul továbbítja a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a Személyügyi Főosztálynak. A Személyügyi Főosztály tájékoztatja a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt a jogviszony nyugvásának kezdőnapjáról.

12. § (1) A kormánytisztviselő köteles a feladatkörét és a feladatainak ellátásával összefüggő információkat, iratokat a (2) bekezdés szerint átadni, valamint a használatában lévő eszközökkel elszámolni

(2) A kormánytisztviselő köteles feladatkörét a szervezeti egység vezetője által kijelölt személynek az (1) bekezdés szerint meghatározott időpontban átadni. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, az intézés alatt álló ügyeket, azok elintézési módjának, határidejének megjelölésével. Az átadó az eljárással kapcsolatosan írásban megjegyzéseket tehet, aminek lehetőségére őt előzetesen figyelmeztetni kell. Az iratot négy eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy az átadót, az átvevőt, az átadásért felelős szervezeti egység vezetőjét, valamint a Személyügyi Főosztályt illeti.

(3) Ha az átadásra kötelezett kormánytisztviselő elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni az átadási kötelezettségének, vagy azt megtagadja, a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység kormánytisztviselői közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadó kormánytisztviselő két tanú jelenlétében leltárba veszi a távol lévő vagy az átadási kötelezettségét megtagadó kormánytisztviselő személyes kezelésében levő iratokat, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt kormánytisztviselőnek. Az átadásról a távol lévő vagy az átadási kötelezettségét megtagadó kormánytisztviselőt az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni.

(4) A kormánytisztviselő köteles a használatában lévő eszközökkel elszámolni. Ennek érdekében a Személyügyi Főosztály ügyintézője az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően a kormánytisztviselő részére átadja az „Elszámoló lap” című nyomtatványt, a jogviszony módosulása esetében az „Egyszerűsített elszámoló lap” című nyomtatványt, amelyet a kormánytisztviselőnek az elszámolást követően a Személyügyi Főosztályon kell leadnia. Az elszámolási kötelezettség kormánytisztviselő általi nem teljesítése esetén a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandóak.

(5) A Személyügyi Főosztály a jogviszony megszűnéséről, megszüntetéséről rendelkező okiratot haladéktalanul, a hiánytalanul kitöltött „Elszámoló lapot” annak átvétele napján átadja a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály a járandóságok kifizetése után kiadja a kormánytisztviselőnek a jogszabályban előírt iratokat.

13. § (1) A kinevezést megelőzően a Személyügyi Főosztály tájékoztatja a kinevezendő személyt a kormánytisztviselőkre vonatkozó együttalkalmazási tilalomra, összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenség) vonatkozó előírásokról, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről.

(2) A kinevezendő személy nyilatkozik arról, hogy

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben az „Összeférhetetlenségi nyilatkozat”, illetve a „Nyilatkozat egyéb összeférhetetlenségi helyzetről” című nyomtatványok kitöltésével az érintett bejelenti a jogviszonyt, illetve kérelmezi a munkáltatói jogkör gyakorlójától a jogviszony létesítésének, illetve fenntartásának engedélyezését.

(4) Ha a kormánytisztviselő olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony fennállásáról nyilatkozik, amelyhez a munkáltatói jogkör gyakorlójának az „Összeférhetetlenségi nyilatkozat” című nyomtatvány szerinti engedélye szükséges, a nyilatkozatot a Személyügyi Főosztály haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A munkáltatói jogkör gyakorlója – a (3) bekezdés szerinti feltételekre figyelemmel – dönt a jogviszony létesítésének, illetve fenntartásának engedélyezéséről.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntéséről a Személyügyi Főosztály legkésőbb a döntésnek a Személyügyi Főosztály részére történő átadásától számított 5 munkanapon belül írásban értesíti a kormánytisztviselőt és a Kit. 95. § (9) bekezdése alapján tájékoztatja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet.

(6) A kormánytisztviselő köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be vagy az megszűnt.

(7) Olyan jogviszony létesítése esetén, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen be kell jelenteni, az „Összeférhetetlenségi nyilatkozat” című dokumentum megfelelő kitöltésével tett bejelentés munkáltatói jogkör gyakorlója részére történő megküldéséről a Személyügyi Főosztály gondoskodik. A Személyügyi Főosztály a dokumentum beérkezésétől számított 5 munkanapon belül tájékoztatja a kormánytisztviselőt a jogviszony létesítésének tudomásulvételéről.

(8) A (2)–(7) bekezdésben foglalt kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket a Személyügyi Főosztály az érintett kormánytisztviselő személyi iratai között helyezi el.

14. § (1) A kormánytisztviselő köteles a „Bejelentés egyéb összeférhetetlenségi helyzetről” című nyomtatvány kitöltésével haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.

(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a kormánytisztviselőnek a felszólításban előírt határidőn belül a Személyügyi Főosztályon be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot, ilyennek minősül különösen

(3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók, ha a kormánytisztviselő jogviszonyának fennállása alatt a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyával kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlenséget állapít meg.

15. § (1) Az általános munkarendet a hivatali szervezet vezetője egyedi utasításban állapítja meg. Az Állandó Képviseletre kihelyezettek munkarendjét a külképviselet-vezető határozza meg, a COREPER II., a COREPER I. és a PSC nagykövetek munkarendje kötetlen.

(2) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének kezdeményezése esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztást, illetve a részmunkaidőben történő foglalkoztatást az Alkalmazási engedélyben fel kell tüntetni.

(3) Fennálló kormányzati szolgálati jogviszony esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás alkalmazására és a részmunkaidőben történő foglalkoztatásra irányuló kezdeményezést a szervezeti egység vezetője jóváhagyásra megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Jóváhagyás esetén a Személyügyi Főosztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések elkészítéséről.

(4) A szervezeti egység a munkatárs jelenlétéről munkaidő-nyilvántartást vezet (a továbbiakban: jelenléti ív). A jelenléti íven a munkatárs a munkahelyen való megjelenés és tartózkodás tényéről aláírásával nyilatkozik. A szervezeti egység vezetője a jelenléti íven aláírásával igazolja a szervezeti egység munkatársainak hivatali jelenlétét és otthoni munkavégzését. A jelenléti ívet a szervezeti egység hetente, a tárgyhetet követő hétfőn 10 óráig, a tárgyhónap utolsó hetében a hónap utolsó munkanapján 10 óráig a szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátva továbbítja a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak.

16. § (1) A munkatársak által tárgyévben igénybe vett szabadságot a szervezeti egységeknél szabadság-nyilvántartó kartonokon, az Állandó Képviseleten elektronikus szabadság-nyilvántartó rendszerben kell nyilvántartani. A Személyügyi Főosztály feladata a tárgyévre járó rendes szabadság mértékének megállapítása és a munkatárssal történő közlése minden év január 31-éig. Ennek érdekében a szervezeti egységek az előző évi lezárt szabadság-nyilvántartó kartonokat – az Állandó Képviselet tekintetében az elektronikus szabadság-nyilvántartásról készült kimutatást – legkésőbb a tárgyév január 10-éig kötelesek a Személyügyi Főosztálynak megküldeni.

(2) A Személyügyi Főosztály minden év február 20-áig a szervezeti egységek vezetőitől megkéri az összesítést a munkatársak tárgyévre vonatkozó szabadság iránti igényéről, ennek alapján elkészíti az IM szabadságolási tervét. A szabadságolási terv elkészítésénél figyelembe kell venni a tárgyévre vonatkozóan az igazgatási szünettel kapcsolatos kormánydöntést is.

(3) A munkatárs szabadságának kiadása a szabadságengedély kitöltésével és a szervezeti egység vezetője, illetve a szervezeti egység vezetője esetén a közvetlen felettes szakmai vagy politikai felsővezető jóváhagyásával történik.

(4) A jelenléti íven az igénybe vett szabadságnapot „SZ” megjelöléssel kell jelezni.

(5) A Kit. 155. § (1), (2) és (4)–(6) bekezdése szerinti pótszabadságra vonatkozó jogosultságot a „Nyilatkozat pótszabadság megállapításához” című nyomtatványon kell bejelenteni, az ott meghatározott mellékletek egyidejű csatolásával.

(6) A szervezeti egység vezetőjének az év folyamán kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy a munkatársak valamennyi szabadságukat megfelelő ütemezéssel a jogszabályban meghatározott határidők lejárta előtt igénybe vegyék, lehetőség szerint tárgyévi szabadság ne kerüljön majd átvitelre szolgálati érdekből a következő évre.

17. § (1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a munkatárs köteles közvetlen felettesét haladéktalanul tájékoztatni, az erről szóló igazolást a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak leadni, ahol annak beérkezését dokumentálni kell. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a munkatárs közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.

(2) A keresőképtelenség miatti távollétet – a betegszabadságot, illetve a táppénz igénybevételének időszakát – a jelenléti íven „B” megjelöléssel kell feltüntetni.

18. § (1) A fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet a munkatárs annak megkezdését megelőzően legalább 15 munkanappal terjesztheti elő a Személyügyi Főosztályon. A fizetés nélküli szabadságot a munkatárs kérelmére a Kit. 131. és 157. §-a vagy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128., 130. és 131. §-a szerinti esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója adja ki.

(2) A Személyügyi Főosztály elkészíti a szükséges okiratokat, azokat megküldi a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak és a kérelmezőnek.

(3) A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” megjelöléssel kell jelezni.

19. § (1) Ha a kormánytisztviselő a Kit. 93. § (2) bekezdés l) pontja alapján a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a Kit. 135. § (2) bekezdése alapján a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt teljes vagy részleges illetményének megfelelő díjazást. A kérelemhez a közvetlen felettese javaslatát csatolni kell.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a döntést követően haladéktalanul írásban értesíti a Személyügyi Főosztályt az okirat elkészítése érdekében.

(3) A Kit. 93. § (2) bekezdés f) pontja szerinti mentesülésre vonatkozó jogosultságot a „Nyilatkozat munkavégzés alóli mentesülésre jogosultság megállapításához (hozzátartozó halála)” című nyomtatványon kell bejelenteni, a halotti anyakönyvi kivonat csatolásával.

(4) A munkavégzés alóli mentesítést a jelenléti íven „M” megjelöléssel kell jelezni.

20. § (1) A kormánytisztviselőt a Kit. 93. § (2) bekezdés g) pontja alapján megillető tanulmányi célú mentesítés (a továbbiakban: tanulmányi munkaidő-kedvezmény) nyilvántartása a Személyügyi Főosztály által a külön e célra kiállított „Nyilvántartólap a kormánytisztviselőt megillető tanulmányi munkaidő-kedvezményről” című nyomtatványon történik. A nyilvántartólapon a tanulmányi munkaidő-kedvezmény igénybevétele és engedélyezése a rendes szabadság igénybevételével azonos módon történik.

(2) A jelenléti íven a tanulmányi munkaidő-kedvezményt az alábbi módon kell jelezni:

21. § (1) A munkatárs a születésnapja hetében egy munkanapra illetmény fizetése mellett mentesül a munkavégzés alól a szervezeti egység vezetőjével egyeztetett napon, amelyet a jelenléti íven „SZN” megjelöléssel kell jelezni.

(2) A szervezett véradásban részt vevő egy napi, fizetett szabadidőre jogosult, amelyről a Személyügyi Főosztály utalványt állít ki. A szabadidő-utalványt a tárgyévben lehet felhasználni, amelyet a jelenléti íven „V” megjelöléssel kell jelezni. A fel nem használt utalvány a tárgyév végével érvénytelenné válik, és pénzben nem váltható meg. A felhasználásáról a kormánytisztviselő legalább 3 nappal korábban értesíteni köteles a közvetlen felettesét.

22. § (1) Rendkívüli munkavégzést a szervezeti egység vezetője rendelhet el az irányítása alá tartozó munkatárs részére.

(2) A rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető felelős a rendkívüli munkavégzés időtartamának nyilvántartásáért. A munkavégzés ellentételezéseként a kormánytisztviselőt megillető szabadidőről a Személyügyi Főosztály utalványt állít ki, amelyet a szabadság-nyilvántartó kartonhoz csatolni kell. A szabadidő Kit. 124. § (7) bekezdésében meghatározott határidőn belüli kiadásáért a szervezeti egység vezetője felel, amelyet a jelenléti íven „RK” megjelöléssel kell jelezni.

(3) A kormánytisztviselő részére a munkanapon, a napi munkaidőn túl teljesített

(4) Ha a rendkívüli munkavégzésért, ügyeletért, készenlétért a kormánytisztviselő részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkavégzést követően 30 napon belül nem kerül sor, az elrendelő vezető köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a Személyügyi Főosztályt.

(5) Rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő kormánytisztviselőnek minősül az, aki előre láthatóan tartósan – egy naptári évben belül legalább féléven keresztül – havonta átlagosan legalább 16 óra rendkívüli munkavégzést teljesít.

(6) A rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő kormánytisztviselő részére

(7) A szervezeti egység vezetője a szabadidő-átalány megállapításának kezdeményezésére vonatkozó javaslatát megküldi jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Jóváhagyás esetén a Személyzeti Főosztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről.

(8) Ha a rendkívüli munkavégzésért járó szabadidő-átalány időarányos részének kiadására a félév végéig nem került sor, a szervezeti egység vezetője köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a Személyügyi Főosztályt.

(9) A vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőt is megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kit. 124. §-a szerinti szabadidő, illetve a szabadidő-átalány az e §-ban foglaltaknak megfelelően.

(10) A munkavállaló részére a rendkívüli munkavégzésért az Mt. 66. alcíme alapján járó bérpótlék megfizetése érdekében az elrendelő vezető köteles haladéktalanul értesíteni a Személyügyi Főosztályt.

23. § (1) A távmunkavégzés elrendelését a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál. Az elrendelt távmunkavégzésekről a Személyügyi Főosztály az ilyen irányú feladatellátás, valamint a kormányzati informatikai szolgáltatóval történő együttműködés tervezhetősége céljából minisztériumi nyilvántartást vezet.

(2) Az otthoni munkavégzés engedélyezését a kormánytisztviselő – az általa a munkavégzés céljából használt eszközökre vonatkozó, a (8) bekezdésben foglalt felelősségi szabályok betartására vonatkozó aláírt nyilatkozat benyújtásával – a szervezeti egység vezetőjének támogatásával kérheti a munkáltatói jogkör gyakorlójától. Az engedélyezett otthoni munkavégzésekről a Személyügyi Főosztály az ilyen irányú feladatellátás tervezhetősége céljából minisztériumi nyilvántartást vezet.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyása alapján a Személyügyi Főosztály elkészíti a távmunkavégzésre, illetve az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodást, valamint a kormánytisztviselő beosztási okiratának módosítását.

(4) A távmunkavégzésre, illetve az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodásban meg kell határozni azt az elektronikus elérhetőséget és telefonszámot, amelyen a kormánytisztviselő a szervezeti egység vezetőjével és a munkatársakkal kapcsolatot tart. A feladatok kiadása elektronikus úton történik, a végrehajtásra vonatkozó iránymutatás és a határidő egyidejű közlésével. A kormánytisztviselő az elvégzett feladatot elektronikus úton küldi meg a szervezeti egység vezetőjének vagy az általa kijelölt személynek.

(5) A távmunkavégzésre, illetve az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodásban meg kell határozni a munkaidő beosztásának szabályait. A munkaidőről a kormánytisztviselő nyilvántartást vezet, a közvetlen felettes vezetője ennek aláírásával igazolja a kormánytisztviselő által távmunka, illetve otthoni munkavégzés keretében teljesített munkaidőt.

(6) A távmunkavégzésre, illetve az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodásban meg kell határozni az esetleges költségtérítésre vonatkozó szabályokat.

(7) Otthoni munkavégzés esetén a 10 éves vagy annál fiatalabb gyermeket nevelő kormánytisztviselő részére a megállapodásban engedélyezhető a munkaidő önálló beosztása.

(8) A kormánytisztviselő évente köteles a Biztonsági és Adatkezelési Főosztály által a távmunkavégzéshez, illetve az otthoni munkavégzéshez használt eszközökre vonatkozó biztonsági és adatvédelmi előírásokról tartott konzultáción részt venni és írásban nyilatkozni a (9) és (10) bekezdésben foglalt megfelelési szabályok folyamatos teljesítése kapcsán.

(9) Az otthoni munkavégzés során betartandó szabályok:

(10) A távmunkavégzés során betartandó szabályok:

(11) A biztonsági és adatkezelési szabályok megsértése fegyelmi vétségnek minősül.

24. § (1) A kormánytisztviselő teljesítményértékelését a szervezeti egység vezetője végzi el. A teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört a főosztályvezető felett a közvetlen felettes vezető gyakorolja. A teljesítményértékelést az értékelő vezető felettese hagyja jóvá.

(2) A teljesítményértékelés elvégzését a kormánytisztviselő tárgyévben egyszer írásban kezdeményezheti a szervezeti egység vezetőjénél, feltéve, hogy az előző teljesítményértékelés óta legalább hat hónap eltelt.

(3) A teljesítményértékelés elemeit a TÉR informatikai rendszerben, a megfelelő értékelő lapokon elektronikusan kell meghatározni, mérni és értékelni.

(4) A teljesítményértékelés eredménye alapján az értékelő vezető javaslatot tehet a munkáltatói jogkör gyakorlójának a kormánytisztviselő illetményének besorolási kategória szerinti összeghatáron belül történő növelésére, csökkentésére, valamint teljesítményelismerés fizetésére.

(5) Az Állandó Képviselet kormánytisztviselőinek teljesítményét az egyes munkacsoportok vezetőinek véleményét kikérve a külképviselet-vezető, a külképviselet-vezető teljesítményét az európai uniós ügyekért felelős államtitkár értékeli.

25. § (1) A vagyonnyilatkozatok őrzését, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekhez kapcsolódó eljárás lefolytatását a Személyügyi Főosztály látja el.

(2) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján fennálló vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése érdekében a Személyügyi Főosztály vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratok kezeléséért felelős munkatársa (a továbbiakban: őrzésért felelős munkatárs) írásban előzetesen tájékoztatja a Vnytv. alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyeket (a továbbiakban: kötelezett)

(3) Az őrzésért a Személyügyi Főosztály vagyonnyilatkozatok kezelésére, őrzésére kijelölt munkatársa felel.

(4) Az őrzésért felelős munkatárs a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a kötelezett részére elektronikusan küldi meg úgy, hogy – figyelemmel az őrzésért felelős Vnytv. 8. § (4) bekezdésében rögzített kötelezettségére is – a kötelezett a Vnytv.-ben meghatározott határidőn belül vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesíteni tudja.

(5) A vagyonnyilatkozat kitöltési útmutatóját és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire vonatkozó figyelmeztetést a „Tájékoztató a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek teljesítéséhez” című nyomtatvány tartalmazza.

(6) A kötelezett a vagyonnyilatkozatot személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján – legkésőbb a Vnytv. által előírt határidőn belül – köteles zárt borítékban átadni az őrzésért felelős munkatársnak, aki a vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről két példányban igazolást állít ki. Az igazolás egyik példánya a kötelezetté, a másikat az őrzésért felelős munkatárs tárolja.

(7) Az őrzésért felelős munkatárs a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékokra felvezeti a vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítóját és a vagyonnyilatkozat átadásának dátumát. A vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítója egy, a Személyügyi Főosztály által megállapított, egyéni azonosításra szolgáló, folyamatos és egyszer használható karaktersor. A nyilvántartási azonosító kizárólag a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséhez használható.

(8) A Vnytv. 5. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetben a Személyügyi Főosztály intézkedik a vagyonnyilatkozat bekéréséről, illetve megkeresésre történő megküldéséről.

(9) A Vnytv. 12. § (1) bekezdése szerinti esetben a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot az őrzésért felelős munkatárs személyesen adja vissza. Ha ez nem lehetséges, a vagyonnyilatkozatot a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kell kézbesíteni.

(10) A Személyügyi Főosztály a Vnytv. 9. és 16. §-a szerinti tilalmi idő kezdetét a közszolgálati igazoláson feltünteti.

(11) A Személyügyi Főosztály a kötelezettekről nevük, munkavégzésük helye, nyilvántartási azonosítójuk alapján, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, illetve esetleges megszegésére vonatkozó adatokra, különösen a Vnytv. 9. és 16. §-a alapján fennálló tilalomra, a Vnytv. 12. § (3) bekezdése szerinti 3 éves őrzési kötelezettség lejártára vonatkozóan – más szervezeti egység számára nem hozzáférhető módon – nyilvántartást vezet.

(12) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot – az egyéb személyi iratoktól elkülönítetten – biztonsági zárral ellátott szekrényben kell tárolni. A kötelezett és a Vnytv. szerinti hozzátartozója vagyonnyilatkozatát ugyanabban a zárt borítékban, az ezekhez kapcsolódó iratokat azonos iratgyűjtőben kell tárolni.

(13) A vagyonnyilatkozatok tárolására szolgáló lemezszekrényhez kizárólag az őrzésért felelős munkatárs rendelkezik hozzáféréssel.

(14) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt boríték felbontására és a vagyonnyilatkozat tartalmának megismerésére kizárólag a kötelezett felett munkáltatói jogkört gyakorló személy, illetve a miniszter tulajdonosi joggyakorlási körébe tartozó gazdálkodó szervezetek tisztségviselői esetén a miniszter (jelen alcím tekintetében a továbbiakban együtt: munkáltató) jogosult a Vnytv.-ben meghatározott esetben.

26. § (1) A Vnytv. 14. § (1) bekezdése szerinti bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) esetén a Személyügyi Főosztály egyeztet a munkáltatóval, aki a bejelentéstől számított 15 napon belül köteles meghallgatni a kötelezettet. Ez a határidő indokolt esetben – figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére – a munkáltató döntése alapján egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.

(2) A meghallgatás időpontját a munkáltató határozza meg. A meghallgatás időpontjáról, céljáról, a bejelentés tartalmáról, a meghallgatás során képviselő igénybevételének lehetőségéről a munkáltató a Személyügyi Főosztály útján – a meghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal – értesíti a kötelezettet, valamint az IM-nél működő érdekképviseleti szervezetet. Az értesítést az őrzésért felelős személy dokumentáltan adja át a kötelezettnek.

(3) Ha a kötelezett a meghallgatási eljáráson önhibáján kívüli okból nem tud részt venni, és a Vnytv. 14. § (2) bekezdése alapján képviselőt sem tud állítani, a munkáltató a meghallgatási eljárást felfüggesztheti. A kötelezett igazolási kérelmet köteles benyújtani az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül. Ezt követően a meghallgatási eljárást folytatni kell, a munkáltató haladéktalanul új meghallgatási időpontot tűz ki, figyelemmel a (2) bekezdésre.

(4) A meghallgatáson a kötelezett, illetve képviselője, a Személyügyi Főosztály vezetője, jegyzőkönyvvezetőként az őrzésért felelős munkatárs, valamint a munkáltató vehet részt, továbbá az érdekképviseleti szervek részvételét lehetővé kell tenni. A kötelezett vagyonnyilatkozatába az eljárás során kizárólag a munkáltató és a kötelezett, illetve képviselője tekinthet be.

(5) A meghallgatási eljárás során ismertetni kell a bejelentés tartalmát, és lehetővé kell tenni, hogy azokra a kötelezett, képviselője, valamint az érdekképviseleti szervezet képviselője észrevételt tegyen.

(6) A meghallgatási eljárásról két példányban jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza különösen a munkáltató megállapításait, a kötelezett, a képviselő, az érdekképviseleti szerv képviselőjének észrevételeit. A jegyzőkönyvet a résztvevők aláírják, amelynek egy példánya a kötelezetté, másik példányát a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között kell elhelyezni.

(7) A Vnytv. 14. § (4) bekezdése alapján a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A vagyonnyilatkozat adóhatóság részére történő átadásáról az átadás napját, az átadó és átvevő nevét, beosztását és aláírását tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni.

(8) A Vnytv. 16. § (2) bekezdésére tekintettel a munkáltató köteles lehetőséget adni 8 napos határidő tűzése mellett a kötelezettnek a szükséges bizonyítás megtételére.

27. § Az IM-ben a munkáltatói jogkör gyakorlója a miniszter, az államtitkárok, a közigazgatási államtitkár és a kabinetfőnökök.

28. § (1) A célhoz köthető feladat és céljuttatás megállapítására vonatkozó munkáltatói jogkört valamennyi kormánytisztviselő vonatkozásában – az Állandó Képviselet kormánytisztviselői kivételével – a hivatali szervezet vezetője gyakorolja.

(2) A szervezeti egység vezetője a szervezeti egység állományába tartozó kormánytisztviselők felett átruházott hatáskörben gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat:

(3) A szervezeti egység vezetőjének távolléte vagy akadályoztatása esetén a (2) bekezdésben meghatározott munkáltatói intézkedések megtételére a vezető – szervezeti egység ügyrendje szerinti – helyettese jogosult.

(4) A Személyügyi Főosztály vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat az alábbi esetekben:

(5) A Személyügyi Főosztály vezetője – a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes jóváhagyása alapján – gyakorolja a munkáltatói jogokat az alábbi esetekben:

(6) A Személyügyi Főosztály vezetőjének távolléte vagy akadályoztatása esetén a (4) és (5) bekezdés szerinti munkáltatói jogokat a Humánpolitikai Csoport vezetője gyakorolja.

(7) A jövedelemigazolások kiadására a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője jogosult.

29. § (1) A kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzésről szóló kormányrendelet szerinti egyéni és minisztériumi éves továbbképzési terv összeállítása a Személyügyi Főosztály feladata.

(2) A továbbképzési kötelezettséggel rendelkező kormánytisztviselők, valamint az IM-be beosztott ügyészek és bírák éves továbbképzési kötelezettsége legalább 16 tanulmányi pont.

(3) A Személyügyi Főosztály az éves továbbképzési terv alapján koordinálja és támogatja a minisztérium belső továbbképzési programjainak jóváhagyását, illetve megszervezését. A belső továbbképzési program szakmai tartalmáért, valamint lebonyolításáért a jóváhagyási eljárás során megjelölt vezető felelős. A belső továbbképzési programot a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(4) A kormánytisztviselő a belső továbbképzési programokon a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával vehet részt. A belső továbbképzési programokon a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával az IM valamennyi munkatársa részt vehet.

(5) Ha előre látható, hogy a munkatárs nem tud a belső továbbképzési programon részt venni, a jelentkezésétől elállhat. Az elállásra irányuló szándékról az ok megjelölésével a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával, a munkatárs legkésőbb 3 munkanappal a képzés megkezdése előtt köteles a Személyügyi Főosztályt írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni.

(6) Az IM által szervezett belső továbbképzési programon munkahelyi elfoglaltságból eredő akadályoztatás, illetve rendkívüli körülmények bekövetkezte miatt – kivételesen, a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – az oktatás időtartamának legfeljebb 40%-áról a távolmaradás igazolható. A továbbképzés teljesítéséről igazolás, bizonyítvány, tanúsítvány, illetve részvételt igazoló egyéb okirat csak abban az esetben állítható ki, ha a munkatárs a foglalkozások legalább 60%-án részt vett.

(7) A kormánytisztviselő az álláshelyen ellátandó feladatainak leírásában rögzített, feladatkörhöz kapcsolódó iskolarendszeren kívüli képzésre kötelezően kijelölhető a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján. A kormánytisztviselő képzésre való kötelező kijelöléséről a Személyügyi Főosztály vezetőjéhez benyújtott, felettes szakmai vagy politikai felsővezető által jóváhagyott kérelem alapján a közigazgatási államtitkár dönt a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében. A kérelemben részletesen meg kell indokolni, hogy a képzés a kormánytisztviselő feladatkörének szakszerűbb ellátásához miért nélkülözhetetlen, meg kell adni a képzés várható költségét, valamint a kérelemhez csatolni kell egy – a képzés szervezője által kibocsátott – igazolást arról, hogy a képzés iskolarendszeren kívülinek minősül. A kérelmet a Személyügyi Főosztály megküldi fedezetigazolásra a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak. A kormánytisztviselő kötelező kijelölése esetén az IM a képzéssel kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti, valamint a képzéseken való részvételre és a vizsgákra való felkészülésre a 65. § (1) bekezdésében részletezett fizetett tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítja. Kivételesen indokolt esetben a kormánytisztviselő iskolarendszerű képzésre is kötelezően kijelölhető.

(8) A képzéseken való részvétel – ha a kormánytisztviselő kijelölésre került, vagy a kormánytisztviselő jelentkezési kérelmét a közigazgatási államtitkár támogatta – kötelező.

(9) A képzés szervezője által kiállított részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt a kormánytisztviselő köteles a megszerzéstől számított 15 napon belül a Személyügyi Főosztályon bemutatni.

30. § (1) Az IM a munkatársak egészségvédelme érdekében a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló miniszteri rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásra vonatkozóan egészségügyi szolgáltatóval megállapodást köt. A megállapodás alapján a szolgáltató elvégzi különösen

(2) Az IM biztosítja a munkatársainak az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokon való részvételét. A vizsgálatok megszervezéséről, illetve a munkatárs kötelező vizsgálatról történő tájékoztatásáról a Személyügyi Főosztály gondoskodik.

31. § (1) Az IM a munkatársak illetményének, illetve munkabérének fizetési számlára utalásával és a készpénzfelvétellel járó költségeihez időarányosan évi bruttó 12 000 Ft bankszámla-hozzájárulást nyújt, amit tárgyév novemberben egy összegben utal át a munkatársak fizetési számlájára.

(2) A bankszámla-hozzájárulás időarányos összege a jogviszonnyal kapcsolatos elszámolás keretében is utalható.

(3) Az időarányos összeg számításakor a bankszámla-hozzájárulás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapját kell figyelembe venni.

32. § A foglalkoztatottak gyermekei az IM által munkanapokon üzemeltetett gyermekmegőrzőt díjmentesen vehetik igénybe.

33. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató szakmai gyakorlat keretében történő fogadását a „Foglalkoztatási engedély szakmai gyakorlat teljesítéséhez” című nyomtatvány (a továbbiakban: Foglalkoztatási engedély) és mellékletei kitöltésével a szervezeti egység vezetője – a tevékenységét irányító államtitkár vagy helyettes államtitkár jóváhagyásával – kezdeményezi a Személyügyi Főosztály vezetőjénél legalább 3 héttel a szakmai gyakorlat kezdő időpontját megelőzően.

(2) A Foglalkoztatási engedélyhez csatolni kell a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást/nyilatkozatot a szakmai gyakorlat kötelezően előírt időtartamáról, valamint arra vonatkozóan, hogy a szakmai gyakorlat a hallgató számára kötelező jellegű.

(3) A hallgató fogadását a Személyügyi Főosztály vezetője akkor hagyja jóvá, ha a kötelező szakmai gyakorlat megfelel a (2) bekezdésben foglalt és az egyéb jogszabályi feltételeknek.

(4) A Foglalkoztatási engedélyt a Személyügyi Főosztály vezetője írja alá. A Foglalkoztatási engedély nem minősül hallgatói munkaszerződésnek. A hallgató számára a szakmai gyakorlat idejére nem jár díjazás. A hallgatót a felsőoktatási intézmény által kötelezően előírt időtartamon túl szakmai gyakorlat keretében nem lehet foglalkoztatni.

(5) A Személyügyi Főosztály megteszi a hallgató fogadásához szükséges további intézkedéseket.

34. § (1) A hallgatónak a szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban írtaknak megfelelő teljesítéséért, munka- és tűzvédelmi, továbbá az informatikai és biztonsági oktatásáért, továbbá a szakmai gyakorlatot követően a hallgató részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és a részére átadott iratokkal történő elszámolásért a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője felelős.

(2) A hallgató szakmai gyakorlatának megszűnéséről a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt, és ezzel egyidejűleg megküldi a felsőoktatási intézmény által biztosított, a hallgató tevékenységét értékelő dokumentum másolatát. A hallgató a rendelkezésre bocsátott informatikai eszközöket a kitöltött informatikai elszámoló lap csatolásával adja le. A hallgató továbbá köteles a rendelkezésére bocsátott, belépésre jogosító igazolványt a gyakorlat utolsó napján a Biztonsági és Adatkezelési Főosztályon leadni.

(3) A hallgató fogadása érdekében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Személyügyi Főosztály az adatkezeléshez és adatszolgáltatáshoz való hozzájárulásával kezeli.

35. § (1) Az IM-től, illetve jogelődjétől nyugállományba vonult volt munkatársak szociális helyzetének figyelemmel kísérése és a támogatások rászorultság szerinti biztosítása érdekében az IM Nyugdíjas Bizottságot működtet.

(2) A Nyugdíjas Bizottság hat főből áll, öt fő a nyugdíjas szervezet tagja, egy fő a Személyügyi Főosztály képviselője.

(3) A Nyugdíjas Bizottság a feladatainak ellátása során együttműködik a Szociális Bizottsággal, valamint a munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel.

(4) A Nyugdíjas Bizottság működésének folyamatossága érdekében maga határozza meg

(5) A Nyugdíjas Bizottság évente a tárgyévet követő január 31. napjáig köteles beszámolót készíteni a Szociális Bizottság részére a tevékenységéről. A beszámolót a Személyügyi Főosztály a közigazgatási államtitkár elé terjeszti.

(6) A Nyugdíjas Bizottság a nyugállományú munkatárs támogatására és annak formájára az ügyrendjében foglaltak szerint javaslatot tehet, amelyet megküld a Szociális Bizottság részére.

(7) A nyugállományú munkatársak támogatására vonatkozó javaslatot a Szociális Bizottság véleményével ellátva a Személyügyi Főosztály terjeszti a közigazgatási államtitkár elé döntésre.

(8) A közigazgatási államtitkár által jóváhagyott támogatást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály biztosítja a nyugállományú munkatárs részére.

36. § (1) Az IM

(2) Érdemelismerés

(3) Lakhatási jellegű támogatás a kamatmentes kölcsön.

(4) Tanulmányi jellegű támogatás

(5) Gyermeknevelési és családalapítási támogatás

(6) Szociális jellegű támogatás

(7) Egyéb támogatás

37. § A Kit. 62. § (12) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatást a nem rendszeres személyi juttatásokról a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv felé a Pénzügyi és Számviteli Főosztály teljesíti.

38. § (1) Az Oktatási Bizottság a közigazgatási államtitkár tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve a tanulmányi jellegű támogatások tekintetében.

(2) Az Oktatási Bizottság elnöke a Személyügyi Főosztály főosztályvezetője, tagja

(3) Az Oktatási Bizottság szükség szerint ülésezik, titkársági feladatait a Személyügyi Főosztály látja el.

39. § (1) A Szociális Bizottság a közigazgatási államtitkár tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve a 36. § (3) bekezdése, az (5) bekezdés a) pontja, valamint a (6) bekezdés a) és c) pontja szerinti juttatások tekintetében.

(2) A Szociális Bizottság elnöke a Személyügyi Főosztály vezetője, tagja

(3) A Szociális Bizottság feladatai teljesítése során – szükség esetén – más személyeket is bevonhat munkájába.

(4) A Szociális Bizottság működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a Személyügyi Főosztály látja el.

(5) A Szociális Bizottság negyedévente ülésezik. Indokolt esetben, az elnök döntése alapján soron kívül is ülésezhet. Két ülés között indokolt esetben a tagok írásban is megtehetik javaslatukat.

(6) A kérelmek elbírálása során a Szociális Bizottság a munkahelyi esélyegyenlőség elvének betartása mellett fokozottan érvényesíti a szociális rászorultság elvét, figyelembe véve a kérelmezők jövedelmi és vagyoni viszonyait, életkörülményeit és családi körülményeit, valamint a kérelemben megjelölt indokait.

40. § (1) A támogatások, juttatások iránti kérelmeket – ha a Szabályzat eltérően nem rendelkezik – a Személyügyi Főosztályon kell benyújtani.

(2) Ha jogszabály vagy a Szabályzat a kérelem elbírálását vagy a támogatás nyújtását jövedelem igazolásához köti, a kérelem benyújtásával egyidejűleg a munkatárs köteles a saját, valamint a háztartásában élő, önálló jövedelemmel rendelkező személyek a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül szerzett nettó jövedelmét jövedelemigazolás benyújtásával igazolni.

(3) A Személyügyi Főosztály a kérelmeket megvizsgálja, ellenőrzi a jogszabályoknak, illetve a Szabályzatnak való megfelelőségét, szükség esetén a munkatársat hiánypótlásra hívja fel.

(4) A Szociális Bizottság hatáskörébe tartozó támogatások esetén a hiánypótlást legkésőbb a Szociális Bizottság ülését megelőző 2. napig kell benyújtani. A késve, illetve ismételten hiányosan benyújtott kérelmek nem terjeszthetők a Szociális Bizottság elé. A határidőn túl benyújtott kérelmek – ha a munkatárs fenntartja kérelmét – a soron következő ülésre kerülnek beterjesztésre.

(5) A Személyügyi Főosztály a kérelmet és a kapcsolódó dokumentumokat a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés eredményével együtt terjeszti az Oktatási Bizottság, illetve a Szociális Bizottság elé.

(6) A támogatások odaítéléséről, mértékéről az Oktatási Bizottság, illetve a Szociális Bizottság javaslatának figyelembevételével a közigazgatási államtitkár dönt. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási államtitkár egyedi mérlegelési jogkörében – különös méltánylást érdemlő esetekben – az e fejezetben foglaltaktól eltérhet.

(7) Az egyes támogatások, juttatások számfejtéséről és kifizetéséről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály gondoskodik.

41. § (1) Az IM által nyújtott visszatérítendő támogatások biztosítására jelzálogjogot kell bejegyeztetni a kölcsönnel érintett vagy a munkatárs által felajánlott ingatlanra. A visszatérítendő családalapítási támogatás esetén, vagy ha a krízistámogatás összege az 1 000 000 Ft-ot nem haladja meg, a biztosíték két személy készfizető kezességvállalási nyilatkozata is lehet. Ha a munkatárs által megjelölt kezes a futamidő végéig a 65. életévét betölti, a Szociális Bizottság – az eset egyedi elbírálását követően – más kezes kijelölését kérheti.

(2) A visszatérítendő támogatásokra vonatkozó szerződés (a továbbiakban: kölcsönszerződés) megkötésének előkészítését a Személyügyi Főosztály megkeresése alapján a Jogi Szolgáltatási Főosztály végzi. A kölcsönszerződést a munkatárs és a kezesek is személyesen, a Jogi Szolgáltatási Főosztály kormánytisztviselője előtt kötelesek aláírni.

(3) Ha az ingatlan az IM hozzájárulásával elidegenítésre kerül, a jelzálogjogot át kell jegyeztetni egy, a kölcsön biztosítékául szolgáló másik ingatlanra. A jelzálogjog átjegyzése iránti kérelemhez csatolni kell

(4) A jelzálogjog átjegyzése iránti kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a juttatás nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az IM javára bejegyzett jelzálogjog ranghelyének megváltoztatására akkor van lehetőség, ha a munkatárs igazolja, hogy arra méltányolható érdekében van szükség, és a kölcsön visszafizetésének biztosítéka a ranghelycserét követően sem sérül.

(6) Ha a kölcsön biztosítéka az ingatlan, és azon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a munkatárs köteles beszerezni az IM javára történő jelzálog bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot, és viselni az ezzel kapcsolatos költségeket. A munkatárssal történő szerződéskötésre csak valamennyi hozzájáruló nyilatkozat becsatolását követően kerülhet sor.

(7) A kölcsönszerződést az IM képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, ha azon a Jogi Szolgáltatási Főosztály vezetőjének és a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjének ellenjegyzése már szerepel.

(8) A munkatárs jogviszonyának megszűnése vagy a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltás esetén különösen indokolt esetben az Oktatási Bizottság, illetve a Szociális Bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár engedélyezheti, hogy a munkatárs a visszatérítendő támogatást változatlan feltételekkel fizethesse vissza, kivéve, ha a jogviszony megszüntetésére a Kit. 105. § d) pontja vagy 107. § (2) bekezdés a) pontja alapján került sor.

(9) A közigazgatási államtitkár – a munkatárs kérelemére, a Kit. és a Kit.vhr. keretei között – különösen indokolt esetben méltányossági jogkörében eljárva olyan visszafizetési feltételeket is engedélyezhet, amelyek a Szabályzat rendelkezéseitől eltérnek.

(10) A Szabályzat alapján igényelt juttatáshoz, illetve a kölcsönszerződéshez kapcsolódó minden költség a kérelmező munkatársat terheli, kivéve

42. § (1) A Szabályzatban meghatározott összegszerű juttatások mértékét – kivéve, ha azt jogszabály állapítja meg – évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot minden évben március 31-éig kell elvégezni, a juttatások mértékének megváltoztatására az Oktatási Bizottság, illetve a Szociális Bizottság február 28-áig, rendkívül indokolt esetben soron kívül tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak.

(2) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) – e fejezetben foglalt juttatásokat érintő – változásairól, valamint a mindenkori minimálbér nettó összegéről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály január 31-éig, szükség esetén év közben tájékoztatja az Oktatási Bizottságot, illetve a Szociális Bizottságot.

43. § (1) Írásbeli dicséretre a szervezeti egység vezetője a tevékenységét irányító államtitkár vagy helyettes államtitkár jóváhagyásával tehet javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A javaslat indokolásában be kell mutatni a munkatárs által elért kiemelkedő szakmai eredményeket. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján a Személyügyi Főosztály elkészíti az okiratot, melyet a javaslatot tevő szervezeti egység vezetője ad át a munkatársnak.

(2) A teljesítményértékelés alapján teljesítmény elismerés adományozására a szervezeti egység vezetője a tevékenységét irányító államtitkár vagy helyettes államtitkár jóváhagyásával tehet javaslatot, amelynek indokolásában be kell mutatni a kormánytisztviselő kimagasló szakmai teljesítményét. Teljesítmény elismerés a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében állapítható meg a munkatárs részére.

(3) A motivációs elismerés adományozására a szervezeti egység vezetője a tevékenységét irányító államtitkár vagy helyettes államtitkár jóváhagyásával tehet javaslatot, amelynek indokolásában be kell mutatni a munkatárs magas színvonalú munkáját, speciális képességeit, ismereteit. Motivációs elismerés a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében állapítható meg a munkatárs részére.

44. § (1) A Személyügyi Főosztály nyilvántartja a szolgálati és az álláshelyi elismerésre jogosultakat, az elismerés megállapítására vonatkozó okiratot a kifizetés esedékessége előtt 30 nappal elkészíti.

(2) Az aláírt okiratot a Személyügyi Főosztály legkésőbb a kifizetés esedékességét megelőzően egy héttel továbbítja a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak számfejtés és kifizetés érdekében.

45. § (1) A Kit. 146. § (2) és (4) bekezdése szerinti célfeladat és céljuttatás az IM-nél vagy más kormányzati igazgatási szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő, szakmai vezető, szakmai felsővezető, valamint politikai szolgálati jogviszonyban álló politikai tanácsadó, főtanácsadó, kabinetfőnök és politikai felsővezető részére állapítható meg.

(2) Célfeladat megállapítható az Európai Unió támogatásával megvalósuló projektek keretében is.

46. § (1) A kezdeményező szervezeti egység vezetője írásban tehet javaslatot a tevékenységét irányító államtitkár vagy helyettes államtitkár felé célfeladat és céljuttatás megállapítására, amelyhez mellékelni kell a „Célfeladat megállapítása” című nyomtatvány külön iktatószámmal ellátott tervezetét.

(2) A célfeladat-megállapításban minden esetben meg kell határozni a céljuttatás összegét és a teljesítésigazolásra jogosultat.

(3) Teljesítésigazolásra a célfeladat megállapítója vagy az általa a célfeladat meghatározásában kijelölt személy jogosult. A teljesítésigazolásra a kezdeményező szervezeti egység vezetője, illetve a kezdeményező szervezeti egységet irányító államtitkár vagy helyettes államtitkár jelölhető ki.

(4) A célfeladatot úgy kell előkészíteni, hogy annak pénzügyi ellenjegyzése és aláírása a célfeladat végrehajtásának kezdeti dátuma előtt megtörténjen.

47. § (1) Az államtitkár vagy helyettes államtitkár által jóváhagyott célfeladat-meghatározást a kezdeményező szervezeti egység véleményezésre megküldi a Személyügyi Főosztálynak, amely ellenőrzi, hogy a célfeladat meghatározása megfelel-e a Kit. 146. § (2) bekezdésében és a Kit.vhr. 21. címében foglaltaknak. Ha a célfeladat meghatározása a jogszabályoknak megfelel, a Személyügyi Főosztály megküldi pénzügyi ellenjegyzésre a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak.

(2) A Személyügyi Főosztály a pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott célfeladat-megállapítást felterjeszti aláírásra a közigazgatási államtitkárnak, aláírást követően gondoskodik a céljuttatásban részesülő általi aláírásáról, valamint az okirat elektronikus úton történő kézbesítéséről.

(3) A teljesítésigazolást – a „Célfeladat teljesítésigazolása” című nyomtatvány használatával – a kezdeményező szervezeti egység készíti el és íratja alá a teljesítésigazolóval három eredeti példányban.

(4) Az iktatószámmal ellátott és aláírt teljesítésigazolás egy eredeti példányát a kifizetés teljesítése érdekében a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére kell megküldeni. A további eredeti példányok a kezdeményező szervezeti egységet és a céljuttatásban részesülőt illetik meg.

(5) Az Európai Unió támogatásával megvalósuló projektek esetében a projektkiírás a teljesítésigazolás feltételeként további követelményeket határozhat meg, melynek teljesítése a kezdeményező szervezeti egység feladata. A további követelmények vonatkozásában a Pénzügyi és Számviteli Főosztály szükség szerint segítséget nyújt a kezdeményező szervezeti egység számára.

48. § (1) Cafetéria-juttatásra jogosult a munkatárs és a politikai felsővezető (a továbbiakban együtt: cafetéria-juttatásra jogosult személy). A munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók cafetéria-jogosultságára a Kit. 147. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a cafetéria-jogosultság tekintetében illetmény alatt munkabért kell érteni.

(2) Az érintett munkatársak cafetéria-jogosultsága tekintetében az Mt. 29. § (2) bekezdése, 70. § (3) bekezdése, 78. § (3) bekezdése és 79. § (2) bekezdése szerinti esetben járó távolléti díj, továbbá az Mt. 146. §-a szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel, illetménnyel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.

49. § (1) A cafetéria-juttatás éves összege (a továbbiakban: éves cafetéria-keret) a cafetéria-juttatásra jogosult személyek tekintetében egységesen az éves költségvetési törvényben meghatározott maximális összeg.

(2) Az éves cafetéria-keret ezer forintra kerekített időarányos részére jogosult

51. § (1) Az éves cafetéria-keret egy naptári évben a cafetéria-juttatásra jogosult személy választása szerinti cafetéria-juttatási elemekre vehető igénybe az Szja tv.-ben meghatározott mértékben és feltételekkel, a cafetéria-juttatásra jogosult személy elektronikus úton megtett nyilatkozata (a továbbiakban: cafetéria-nyilatkozat) alapján.

(2) A cafetéria-nyilatkozat év közben nem módosítható.

(3) A cafetéria-nyilatkozatot arra tekintettel kell megtenni, hogy a választott cafetéria-juttatások alapján az éves cafetéria-keretből ezer forint feletti maradványösszeg ne képződjön.

(4) A tárgyévben fel nem használt éves cafetéria-keret a következő évre nem vihető át és pénzben nem váltható meg.

(5) Ha maradványösszeg képződik, az a cafetéria-juttatásra jogosult személynek – a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak a még választható cafetéria-juttatási elemeket is tartalmazó felhívása alapján – tárgyév november 30-ig megtett külön írásbeli nyilatkozata alapján használható fel. Az éves cafetéria-keretből ezer forintot meg nem haladó maradványösszeg nem vehető igénybe.

(6) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül juttatásban, az Szja tv.-ben meghatározott juttatásoknál előírt nyilatkozattételi kötelezettsége – ezen más juttatótól származó, további juttatások tekintetében – a másik juttató felé áll fenn, az IM-től igénybe vett cafetéria-juttatás tekintetében.

52. § (1) A cafetéria-nyilatkozat megtételéhez szükséges elektronikus programot a Pénzügyi és Számviteli Főosztály teszi elérhetővé a cafetéria-juttatásra jogosult személy részére. Az elektronikus program elérhetőségéről, a választható cafetéria-juttatások maximális mértékéről, az éves cafetéria-keretet terhelő és az IM által megfizetendő közterhek mértékéről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály elektronikus levélben tájékoztatja a cafetéria-juttatásra jogosult személyt.

(2) A cafetéria-juttatásra jogosult személy az elektronikus programban kitöltött és kinyomtatott cafetéria-nyilatkozatot két aláírt példányban az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus levél kiküldését követő 10 munkanapon belül juttatja el a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra.

(3) A cafetéria-nyilatkozat megtételének önhibából történő elmulasztása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személynek a juttatás időarányos része folyósítható, ha rendelkezik OTP-vel kötött Széchenyi Pihenőkártya szerződéssel. Ebben az esetben az utalás az 50. § a) pontja szerinti alszámlára történik.

(4) Hiányosan előterjesztett cafetéria-nyilatkozat esetében a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a Pénzügyi és Számviteli Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget, az általa megtett cafetéria-nyilatkozatot a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Ha a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a cafetéria-nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét elmulasztotta volna.

53. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenti, ha a cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben megszűnik, ide nem értve az IM-mel fennálló jogviszonya megszűnésének esetét.

(2) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a Személyügyi Főosztály tájékoztatja a cafetéria-juttatásra való jogosultságáról, és haladéktalanul értesíti a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt, amely az elektronikus programot a cafetéria-juttatásra jogosult személy számára elérhetővé teszi. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét az 52. § (2) bekezdése szerint teljesíti. A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén az igényelt cafetéria-juttatás adóévben történő kiadásának biztosítása érdekében a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője az e fejezetben meghatározott határidőktől eltérhet.

(3) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy jogviszonya megszűnik, vagy cafetéria-juttatásra jogosultsága év közben egyéb okból megszűnik, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatás – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály által meghatározott – időarányos részt meghaladóan igénybe vett összegét visszafizetni. A cafetéria-juttatásra jogosult személy év közben a cafetéria-juttatásokra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult.

(4) A visszafizetés módja elsősorban a cafetéria-juttatásra jogosult személyt megillető járandóságokból történő levonás. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a cafetéria-juttatásra jogosult személy részéről átutalással vagy készpénzátutalási megbízással történő befizetéssel történik.

(5) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

54. § Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár – a jogszabályi előírások és az 52. § (1) bekezdése szerinti elektronikus program lehetőségei között, egyedi mérlegelési jogkörében – a cafetéria-juttatásra jogosult személy Pénzügyi és Számviteli Főosztályon előterjesztett írásbeli kérelmére az e fejezetben foglaltaktól eltérhet.

55. § (1) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén a Kit. 159. § (1) bekezdése, illetve a Kit.vhr. 57. §-a szerinti magasabb összegű cafetéria-juttatást a közigazgatási államtitkár állapíthat meg, a 10 év alatti gyermeket nevelő cafetéria-juttatásra jogosultaknak, gyermekenként évente legfeljebb 50 000 Ft összegben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti cafetéria-juttatás igénybevételére a 32. alcím szabályait kell megfelelően alkalmazni.

56. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a Széchenyi Pihenő Kártya

(2) A Széchenyi Pihenő Kártya alszámlájára nyújtott támogatás abban az esetben igényelhető, ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy rendelkezik Széchenyi Pihenőkártyával, és a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet szerint szerződésben áll valamely Széchényi Pihenőkártya pénzforgalmi szolgáltatóval.

57. § (1) Az igénylés során a cafetéria-juttatásra jogosult személy – az éves cafetéria-keret és az Szja tv. 71. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott mértékek mellett – alszámlánként figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben az adott alszámlára biztosított támogatás összegét is. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a más juttatótól származó támogatás összegéről a vonatkozó alszámla tekintetében nyilatkozatot tesz.

(2) Az IM a támogatást mindhárom alszámlára tárgyév április 30-áig utalja el.

(3) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén minden hónap 15. napjáig beérkező nyilatkozatok alapján kerül kifizetésre a támogatás.

57/A. § (1) Az éves cafetéria-keret a 49. § (1) bekezdésétől eltérően a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásai mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. §-a alapján a 2020. évben 400 000 Ft.

(2) A 49. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2020. évben az éves cafetéria-keret időarányos részére jogosult

(3) Az 51. § (1) bekezdésétől eltérően a 2020. évben a cafetéria juttatási elemek a Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott mértékben és feltételekkel vehetők igénybe.

(4) A cafetéria-nyilatkozat a 2020. évben az 51. § (2) bekezdésétől eltérően egy alkalommal, 2020. június 20-áig módosítható.

57/B. § Az éves cafetéria-keret a 49. § (1) bekezdésétől eltérően a 2023. évben bruttó 200 000 Ft.

58. § (1) Az IM – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – munkatársai lakáshoz jutását és lakáskörülményeinek javítását a Kit.vhr. 52. § (1) bekezdésében meghatározott összegű kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönnel támogatja.

(2) Kamatmentes kölcsönben részesíthető az a munkatárs, aki – a Kit.vhr.-ben meghatározott feltételeken túl – vállalja a lakáscélú munkáltatói kölcsön hitelintézeti kezelésének költségeit, továbbá az egyéb felmerülő költségek terheit.

(3) Nem nyújtható lakáscélú munkáltatói kölcsön annak a munkatársnak, aki a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti jognyilatkozatát megtette.

(4) A munkatárs korábbi munkahelyétől kapott kamatmentes kölcsön csak a Szabályzatban foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékkel vállalható át. Nem vállalható át a támogatás, ha a munkatárs korábbi munkahelyén a fizetéssel késedelembe esett, vagy más szerződésszegést követett el.

59. § (1) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének határideje (a továbbiakban: futamidő), ha az IM által nyújtott kölcsön összege

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kereteken belül a futamidőt – a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve – úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztő részletek kifizetése számára aránytalan terhet ne jelentsen.

(3) A futamidő legfeljebb a munkatárs 65. életévének betöltéséig terjedhet.

60. § (1) A kölcsönszerződés tartalmazza különösen

(2) Ha a kölcsöntámogatásban részesített munkatárs a törlesztési kötelezettségét – a hitelintézet tájékoztatása szerint – késedelmesen teljesíti, a késedelem idejére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdése szerinti kamatfizetési kötelezettség terheli.

(3) A kölcsönszerződést az IM azonnali hatállyal felmondja, ha a kölcsönben részesült munkatárs

(4) Nem lehet felmondani a kölcsönszerződést, és a munkáltatói kölcsönt a munkatárs változatlan feltételekkel fizetheti vissza, ha

(5) A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé. A végtörlesztéshez kapcsolódóan felmerülő, hitelintézet által felszámított költségeket a munkatárs viseli.

(6) Ha a munkatárs jogviszonya halála miatt szűnt meg, a túlélő házastárssal vagy az örökösökkel lehetőség szerint az elhunyttal megkötött szerződés szerinti tartalommal kell a visszafizetésben megállapodni. Kivételesen, a házastárs vagy örökös kérelmére – méltányolható okból – a közigazgatási államtitkár engedélyezheti a kedvezőbb feltételekkel történő visszafizetést. A fennálló kölcsöntartozás visszafizetésére a házastárssal vagy örökössel megállapodást kell kötni.

(7) Ha a lakáscélú kölcsöntámogatásban részesített munkatárs IM-mel fennálló jogviszonya megszűnik, az új munkáltatója – külön megállapodás alapján – a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja. A külön megállapodás megkötésével kapcsolatos eljárásra a kamatmentes kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

61. § (1) A kamatmentes kölcsön iránti kérelmet a „Kérelem kamatmentes kölcsön iránt” című nyomtatványon kell benyújtani, a közvetlen felettes javaslatával.

(2) A kérelemhez a Kit.vhr. 49. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott mellékleteken kívül csatolni kell

(3) Az igénylő a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartozik. Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti.

(4) A kölcsön összegét a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a hitelintézet által megjelölt számlára utalja.

(5) A munkatárs korábbi munkahelyétől kapott kamatmentes támogatás csak a Szabályzatban foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékkel vállalható át. Nem vállalható át a támogatás, ha a munkatárs korábbi munkahelyén a fizetéssel késedelembe esett, vagy más szerződésszegést követett el.

62. § (1) Ha az IM javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre, az ingatlan átruházásához az IM hozzájárulása szükséges.

(2) Az ingatlan átruházásához a hozzájárulás akkor adható meg, ha

(3) A jelzálogjog átjegyzése iránti kérelemhez csatolni kell

(4) A jelzálogjog átjegyzése iránti kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a kamatmentes kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

63. § (1) A munkatárs részére nyújtott tanulmányi jellegű támogatásokról, azok összegéről a Személyügyi Főosztály teljes körű nyilvántartást vezet. A tanulmányi jellegű támogatások Kit.vhr. 56. §-a szerinti éves keretösszegének felhasználására a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának függvényében kerülhet sor.

(2) A Kit.vhr. 56. § (1) bekezdése szerinti keretösszeget meghaladó mértékű tanulmányi jellegű támogatás a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával nyújtható.

(3) A tanulmányi jellegű támogatások az IM igazgatási költségvetése terhére számolhatóak el.

(4) A Kit. 151. § (18) bekezdése szerinti alkotói szabadság iránti kérelemről a közigazgatási államtitkár minden esetben egyedileg dönt. A kérelmet az „Alkotói szabadság iránti kérelem” című nyomtatványon kell benyújtani.

64. § (1) A szervezeti egység vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a munkatárs a munkáltatói jogkör gyakorlója által kötelező jelleggel előírt továbbképzésen, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója által engedélyezett vagy a tanulmányi szerződés keretében vállalt képzésen részt vehessen.

(2) A tanulmányi szerződéssel rendelkező vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt továbbképzésen részt vevő munkatárs távolléte idejére a munkatárs szervezeti egységének vezetője köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.

65. § (1) Az IM támogatja a kormánytisztviselők közigazgatási szakvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára való felkészülését, illetve a pártfogó felügyelettel, jogi segítségnyújtással, áldozatsegítő szolgálattal kapcsolatos feladatokat ellátó kormánytisztviselők ügyviteli vizsgára való felkészülését, ennek keretében

(2) A közigazgatási szakvizsgára, valamint a titkos ügykezelői vizsgára kizárólag a Személyügyi Főosztály által meghatározott módon lehet jelentkezni.

(3) A közigazgatási szakvizsga, valamint a titkos ügykezelői vizsga, illetve az azokat megelőző felkészítő előadások elhalasztásának szándékát az előadások első napja vagy a vizsgaidőpont előtt legalább nyolc munkanappal a Személyügyi Főosztálynak kell írásban vagy elektronikus úton bejelenteni.

66. § (1) A kormánytisztviselő a Kit. 151. § (14) bekezdése alapján köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha munkaidejét érintően felsőfokú végzettség és szakképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából

(2) A bejelentést – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben engedélyeztetés és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés céljából – a kormánytisztviselő szervezeti egységének vezetője részére kell benyújtani. A szervezeti egység vezetője írásban tájékoztatja a Személyügyi Főosztály útján a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntéséről a Személyügyi Főosztály tájékoztatja a kormánytisztviselőt és a szervezeti egység vezetőjét.

(4) A kormánytisztviselő által vállalt képzésben való részvételt az IM tanulmányi szerződés alapján – a 67. és 68. §-ban foglaltak figyelembevételével –, az abban meghatározottak szerint támogathatja. Az IM egyes szervezeti egységei iskolarendszerű képzést önállóan, saját engedélyezett költségvetésük terhére nem támogathatnak.

67. § (1) Tanulmányi szerződés köthető a munkatárs

(2) Felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező munkatárssal felsőfokú szakképesítés, doktori fokozat vagy további felsőfokú szakképzettség megszerzésére, valamint felsőfokú szakirányú továbbképzési szak elvégzésére köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.

(3) Középfokú végzettséggel rendelkező munkatárssal feladatköréhez szorosan kapcsolódó felsőfokú alapképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.

(4) Határozott idejű jogviszonyban foglalkoztatott munkatárssal csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően jogviszonyban töltendő idő tartama nem nyúlik túl a határozott idejű jogviszony tartamán. A kötelezően jogviszonyban töltendő idő tartamát ezekben az esetekben is a képzettség megszerzésétől kell számítani az 58. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

(5) A Kit. 89. § (6) bekezdése alapján az IM állományába kerülő kormánytisztviselő tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségét az IM háromoldalú megállapodás keretében átvállalhatja.

(6) Az a kormánytisztviselő, aki a Kit. 89. § (6) bekezdése alapján eltérő kormányzati igazgatási szervnél kerül foglalkoztatásra, és akinek az IM-mel kötött tanulmányi szerződésből származó, még nem teljesített kötelezettsége van, köteles azt legkésőbb az utolsó munkában töltött napon egy összegben az IM részére visszatéríteni, feltéve, hogy az új munkáltatói jogkör gyakorlója nem vállalja, hogy a munkatárs részére már kifizetett munkáltatói támogatást, illetve annak időarányos összegét – a 69. § (1) bekezdés f) pontja szerint – az IM-nek megtéríti.

(7) Az IM iskolarendszerű képzésre csak akkor köthet tanulmányi szerződést a munkatárssal, ha a képzés nem nappali tagozaton folyik, és olyan képzettség megszerzésére irányul, amely a munkatárs álláshelyen ellátandó feladatainak leírásából megállapíthatóan szorosan kapcsolódik a munkatárs feladatköréhez, és megszerzése esetén növeli a munkatárs adott álláshelyen végzett munkájának hatékonyságát.

(8) Az iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződésben a szerződéskötéskor még meg nem kezdett oktatási félévre, valamint az ezt követő oktatási félévekre lehet munkáltatói támogatást adni. A már megkezdett oktatási félév tekintetében is megköthető a tanulmányi szerződés, legkésőbb a tanulmányi félév első hónapjának a végéig. Korábban elvégzett oktatási félévek tekintetében az IM visszamenőleg nem nyújt támogatást.

(9) Iskolarendszeren kívüli képzés támogatására vonatkozó tanulmányi szerződés kizárólag a munkatárs álláshelyéhez kapcsolódó,

(10) A tanulmányi szerződés megkötése iránti kérelmet a „Kérelem tanulmányi szerződéshez” című nyomtatványon kell benyújtani, melyhez a kérelem jellegének megfelelően csatolni kell a „Nyilatkozat az iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés megkötéséhez” című vagy a „Nyilatkozat a nem iskolarendszerű/nyelvi képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés megkötéséhez” című nyomtatványt a szervezeti egység vezetője és a tevékenységét irányító államtitkár vagy helyettes államtitkár aláírásával ellátva.

(11) A Személyügyi Főosztály megvizsgálja a kérelem szabályszerűségét, a Pénzügyi és Számviteli Főosztály igazolja a fedezet rendelkezésre állását. A tanulmányi szerződés megkötését a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(12) Nem köthető tanulmányi szerződés

(13) A tanulmányi szerződésben vállalt képzettség megszerzéséig nem köthető további iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés

(14) Az ismétlővizsga, valamint az arra történő felkészítés költségeit a munkatárs köteles viselni. Az ismétlő vizsgára tanulmányi munkaidő-kedvezmény nem illeti meg a munkatársat.

68. § (1) Az IM a tanulmányi szerződés keretében mentesítheti a munkatársat a munkavégzési kötelezettség alól a tanulmányok folytatásához szükséges időtartamra, így különösen a konzultációs részvétel, vizsgák, kötelező szakmai gyakorlat, diplomamunka – ideértve a szak- és évfolyamdolgozatot is – elkészítésének időtartamára. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül, amelyről a munkatárs a vizsgaidőszak kezdetén a tanintézet hivatalos igazolását köteles benyújtani a Személyügyi Főosztályra.

(2) Az IM a tanulmányi szerződés keretében biztosíthatja a tanulmányi szerződésben meghatározott összegben és feltételek szerint a költségtérítéses képzés díjához nyújtandó támogatást.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján biztosított munkaidő-kedvezmény időtartama alatt a munkatárs illetményére, illetve munkabérére jogosult.

(4) A költségtérítés támogatásának mértéke

(5) Az IM a (4) bekezdés szerinti támogatást kizárólag az IM nevére és címére kiállított számla ellenében téríti meg. A munkáltatói támogatás nem terjed ki a tankönyvvásárlás, a vizsgadíjak, így különösen a pót-, záró-, államvizsgadíjak és egyéb eljárási költségek, valamint a munkatárs felróható magatartása következtében keletkezett költségek megtérítésére.

(6) Az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt tandíjának összege után fizetendő, a munkatársat terhelő adó összegét a Pénzügyi és Számviteli Főosztály levonja a munkatárs – az átvállalt tandíj IM általi megfizetését követően folyósított – illetményéből, illetve munkabéréből.

69. § (1) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles

(2) Ha a munkatárs neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit, így különösen betegség, külföldi tartózkodás, munkahelyi kötelezettség vagy egyéb más ok miatt, az indokok megjelölésével kérelmezheti a tanulmányi szerződés módosítását. A szerződés két alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Gyermekszülés, hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik. A tanulmányi szerződés meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg az IM-nél kötelezően jogviszonyban töltendő idő az (1) bekezdés e) pontja szerinti időtartamot.

(3) Ha a tanulmányi szerződésben az (1) bekezdés e) pontja szerint megjelölt időtartam letelte előtt

(4) A munkatárs szerződésszegésének minősül, ha

(5) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a munkatárs jogviszonyának megszüntetése, illetve megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a munkatársnak a fizetett szabadidőre eső illetményére, munkabérére vonatkozóan visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(6) A munkatárs köteles a szervezeti egység vezetőjét, valamint a Személyügyi Főosztályt írásban tájékoztatni valamennyi, a továbbtanulása során felmerülő lényeges változásról, az adott félév sikeres vagy sikertelen teljesítéséről, a tanulmányi célú mentesítést nyilvántartó lap leadásával a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésről, valamint a következő félévben várható távollét időtartamáról és a költségtérítés összegének esetleges változásáról. A tanulmányi szerződés alapján megszerzett végzettséget igazoló okiratot a munkatárs köteles a megszerzéstől számított 15 napon belül a Személyügyi Főosztályon bemutatni, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettséget nyilvántartja.

70. § (1) Az IM támogatja a munkatársak álláshelyéhez kapcsolódó idegen nyelvi ismeretek megszerzését és bővítését. Ennek keretében az IM a munkatárs kérelmére az 56. § (1) bekezdés c) pontja alapján tanulmányi szerződést köthet nyelvi képzés elvégzésére.

(2) Az IM egy munkatárssal egyidejűleg kizárólag egy nyelvi képzésre irányuló tanulmányi szerződést köt. A (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kötelezettség teljesítését követően újabb nyelvi képzésre köthető tanulmányi szerződés.

(3) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles

(4) A tanulmányi szerződés alapján az IM a munkatárs részére – a szerződésben meghatározott feltételek szerint – a képzés díját megtéríti. A támogatás mértéke félévente legfeljebb bruttó 100 000 Ft lehet. Nyelvi képzésre munkaidő-kedvezmény nem vehető igénybe.

(5) Nyelvi képzésre tanulmányi szerződést legfeljebb kétéves időtartamra lehet kötni. A szerződés hosszabbításával kapcsolatban a 69. § (2) bekezdése az irányadó.

71. § A 70. §-ban foglaltaktól eltérően az IM szakmai és politikai felsővezetői tanulmányi szerződés kötése nélkül – az IM költségén – napi egy óra egyéni nyelvi képzésre, valamint ennek céljára napi egy óra munkaidő-kedvezményre jogosultak.

72. § (1) Az IM a jogi szakvizsga megszerzéséhez – tanulmányi szerződés keretében – az alábbi támogatást nyújtja:

(2) A tanulmányi szerződés alapján az IM-nél kötelezően jogviszonyban töltendő idő részvizsgánként 4 hónap, melyet a jogi szakvizsga letételéről kiállított oklevél bemutatásától kell számítani.

(3) A munkatársat tanulmányi szerződés hiányában – a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján – részvizsgánként, a vizsga napját is beleszámítva, 12 munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg, amelynek időtartamát a munkatárs köteles 6 hónapon belül ledolgozni, mely nem minősül rendkívüli munkavégzésnek. Az erre irányuló kérelmet a Személyügyi Főosztályon kell benyújtani a szervezeti egység vezetőjének támogatásával. A ledolgozott munkaidő-kedvezményt a szervezeti egység vezetője igazolja a Személyügyi Főosztály felé.

73. § (1) A visszatérítendő családalapítási támogatás mértéke legfeljebb a minimálbér ötszörösének megfelelő összeg. A kérelmek elbírálásánál előnyben részesül

(2) A visszatérítendő családalapítási támogatás iránti kérelmet a közvetlen felettes javaslatával ellátva, a „Kérelem visszatérítendő családalapítási támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani.

(3) A kérelemhez csatolni kell a kérelem helytállóságát igazoló iratokat, dokumentumokat, így különösen, ha a kérelem indoka

(4) Ha a kérelem indoka az, hogy a munkatárs pályakezdő, a Személyügyi Főosztály ellenőrzi e feltétel megalapozottságát.

(5) A Szociális Bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére.

(6) A családalapítási támogatásra egyebekben a kamatmentes kölcsönre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

74. § A Kit.vhr. 63. § (1) bekezdésében meghatározott összegű családalapítási támogatás iránti kérelmet az „Igénylőlap családalapítási támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának másolatát.

75. § (1) A Kit.vhr. 64. § (3) bekezdésében meghatározott összegű iskolakezdési támogatás iránti kérelmet – szükség esetén a tanulói jogviszony fennállását igazoló irattal együtt – a „Kérelem iskolakezdési támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon a Kit.vhr. 64. § (4) bekezdésében meghatározott időszakban.

(2) Az iskolakezdési támogatás folyósításáról a Pénzügyi és Számviteli Főosztály gondoskodik.

76. § (1) A Kit.vhr. 65. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott összegű gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet – szükség esetén a tanulói jogviszony fennállását igazoló irattal együtt – a „Kérelem gyermeknevelési támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani, tárgyév március 1. és március 31. napja között.

(2) A gyermeknevelési támogatás folyósításáról a Pénzügyi és Számviteli Főosztály gondoskodik.

(3) Ha a munkatárs jogviszonya év közben keletkezik, vagy a kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően válik jogosulttá, a kérelmet, illetve a Kit.vhr. 65. § (9) bekezdése szerinti pótigényt a jogosultság keletkezésétől számított 60 napon belül nyújthatja be. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül gondoskodik a gyermeknevelési támogatás időarányos összegének folyósításáról.

(4) Ha a munkatárs jogviszonya a tárgyévben a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően megszűnik, a támogatás időarányos részét vissza kell fizetnie.

77. § (1) Az IM – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – a Kit.vhr. 67. § (1) bekezdésében meghatározott személyek részére visszatérítendő krízistámogatást nyújthat.

(2) A krízistámogatás iránti kérelmet a közvetlen felettes javaslatával ellátva a „Kérelem krízistámogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni annak pontos indokát és a kért összeget. A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat.

(3) A Kit.vhr. 68. § (2) bekezdése és 70. § (4) bekezdése szerinti jóváhagyásra a Szociális Bizottság előterjesztése alapján a közigazgatási államtitkár jogosult.

(4) A közigazgatási államtitkár döntéséről a Személyügyi Főosztály értesíti a kérelmet benyújtó munkatársat, illetve a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt.

78. § (1) Az illetményelőleg vagy munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) folyósítása iránti kérelmet – a közvetlen felettes javaslatával ellátva – az „Igénylőlap illetményelőleg/munkabérelőleg folyósítására” című nyomtatványon a Pénzügyi és Számviteli Főosztályhoz kell benyújtani.

(2) A Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője a munkatárs részére évente egy alkalommal engedélyezheti illetményelőleg felvételét. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár engedélyezheti tárgyévben az ismételt illetményelőleg-felvételt.

(3) A legfeljebb 6 hónapos visszafizetési idő a munkatárs kérésére lerövidíthető.

(4) Az illetményelőleg összegét a Pénzügyi és Számviteli Főosztály havi egyenlő részletekben, kamatmentesen – a munkatárs külön hozzájárulása nélkül – vonja le a munkatárs illetményéből.

(5) A Pénzügyi és Számviteli Főosztály a Kit.vhr. 79. § (3) bekezdése szerint esedékessé váló összeget a munkatársnak járó pénzbeli juttatásokból levonja. Ha a munkatársnak kifizethető pénzbeli járandósága nincs, és azt saját pénzeszközeiből nem fizeti vissza, az illetményelőleget, a tartozás összegét a közszolgálati igazoláson vagy a munkáltatói igazoláson – a jogviszony megszűnését követő naptól kezdődően a késedelmi kamattal együtt – fel kell tüntetni. Részletfizetést méltányosságból a közigazgatási államtitkár engedélyezhet.

(6) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának, valamint az előzőleg felvett illetményelőleg visszafizetésének igazolása, továbbá az illetményelőleg kifizetése, a levonások érvényesítése a Pénzügyi és Számviteli Főosztály feladata.

79. § (1) Az IM az elhunyt munkatársak iránti megbecsülés és a hozzátartozók gyászában való osztozás kifejezéseként kegyeleti ellátást állapíthat meg. Kegyeleti ellátás megállapítására akkor kerülhet sor, ha az elhunyt halálakor az IM munkatársa, vagy nyugalmazott munkatársa, vagy az IM jogelőd szervének nyugalmazott munkatársa volt.

(2) A kegyeleti ellátás

(3) A kegyeleti ellátásban részesítést kezdeményezheti

(4) A kegyeleti ellátás formájára, mértékére, a kegyeleti eseményekkel kapcsolatos intézkedésekre a Szociális Bizottság tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak. A Szociális Bizottság a kegyeleti ellátással kapcsolatos feladatai ellátása során soron kívül jár el.

(5) A javaslattétel szempontjai:

(6) A közigazgatási államtitkár – eseti elbírálás alapján – a közszolgálat halottjává nyilváníthatja az IM azon elhunyt munkatársát, nyugalmazott volt munkatársát, aki az IM-nél, illetve jogelőd szerveinél végzett kiemelkedő munkája, a köz érdekében kifejtett tevékenysége és példamutató emberi magatartása alapján erre érdemes, és a Kit. 148. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(7) A saját halottá nyilvánított elhunytat megillető kegyeleti ellátás

(8) A kegyeleti eseményekkel kapcsolatos intézkedés különösen

(9) A Személyügyi Főosztály felelős

80. § (1) A munkatárs részére – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának függvényében – a munkavégzéshez szükséges utazás biztosítása érdekében helyi utazásra szolgáló éves bérlet (a továbbiakban: bérlet) adható. A juttatás az Szja tv.-ben foglaltak szerint bérjövedelemként adózik.

(2) Nem jár bérlet azon munkatárs részére, aki

(3) Ha a munkatársnak az IM-mel fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg, részére e juttatás a jogviszonyban töltött idővel arányosan kerül megállapításra azzal, hogy bérlet kizárólag a jogviszonnyal lefedett időszak egész hónapjaira adható.

(4) Jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a munkatárs köteles a bérletet az utolsó munkában töltött napon a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon leadni. A bérlet visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a bérlet árának arányos összege a munkatárs járandóságából – a bérlet átvételét igazoló dokumentum aláírásával megadott hozzájárulása alapján – kerül levonásra.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján történő munkavégzés alóli mentesítés esetében a munkatárs a mentesítést megelőző utolsó munkanapon, 30 napot meghaladó távollét esetében legkésőbb a távollét kezdetétől számított 30. naptári napig köteles a bérletet a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon leadni. A bérlet visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a bérlet árának a távollét első napjától számított arányos összege a munkatárs járandóságából – a bérlet átvételét igazoló dokumentum aláírásával megadott hozzájárulása alapján – kerül levonásra.

(6) Elvesztése esetén a bérlet nem pótolható.

(7) A Budapest-bérlet legkorábban az alkalmazási engedély vagy a kinevezés-módosítás közigazgatási államtitkári jóváhagyását és a Budapest-bérlet kiállításához szükséges azonosító okmány számáról szóló nyilatkozat leadását követő hónaptól kerülhet kiadásra, ha az beérkezik a jogosultsági hónapot megelőző hónap 20. napjáig. Az aláírt alkalmazási engedély vagy kinevezés-módosítás Pénzügyi és Számviteli Főosztályra történő megérkezését követően a bérlet kiállításához szükséges azonosító okmány számáról szóló nyilatkozatot a Pénzügyi és Számviteli Főosztály küldi meg a munkatárs részére.

(8) A Budapest-bérlet beszerzésével, kiadásával, visszavételével, cseréjével, valamint nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi és Számviteli Főosztály látja el.

(9) A Budapesten kívül érvényes helyi bérletet a munkatárs veszi meg havonta. A bérlet árát az IM – az IM nevére kiállított számla ellenében – megtéríti. Kizárólag az általános havi bérlet ellenértéke téríthető meg.

81. § (1) A napi munkába járás költségeinek megtérítése iránti kérelmet – az igénybe vett közlekedési eszköztől függően – a „Kérelem a napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés engedélyezése iránt” című vagy a „Kérelem a gépjárművel történő munkába járás/hazautazás költségtérítése iránt” című nyomtatványon, a hazautazás költségeinek megtérítése iránti kérelmet a „Kérelem hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítés engedélyezése iránt” című vagy a „Kérelem a gépjárművel történő munkába járás/ hazautazás költségtérítése iránt” című nyomtatványon kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány másolatát. Amennyiben az okmány a tartózkodási helyet nem tartalmazza, a tartózkodási helyről a kérelmező nyilatkozatát kell csatolni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl gépjárművel történő munkába járás/hazautazás költségtérítése iránti kérelemhez csatolni kell az igénybe vett gépjármű törzskönyvének másolatát, valamint útvonaltervező alkalmazásból kinyomtatott tervezett rendszeres útvonalat.

(4) A kérelem megalapozottsága esetén a Személyügyi Főosztály az engedélyt – a viszonylat, illetve gépjárművel történő utazás esetén az útvonal vagy útvonalak megjelölésével – a költségtérítés elszámolása céljából továbbítja a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak, míg az alaptalan kérelemről a munkatársat írásban tájékoztatja.

(5) A munkatárs köteles haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezését követő 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a Személyügyi Főosztálynak, ha az engedélyezést követően a kérelem alapjául szolgáló adatokban változás következett be. A bejelentésről és a (3) bekezdés szerinti engedélynek az elszámolás keretében történő további alkalmazhatóságáról, illetve az új engedélyről a Személyügyi Főosztály haladéktalanul tájékoztatja a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt. A jogosulatlanul felvett költségtérítés vonatkozásában a munkatársat visszafizetési kötelezettség terheli.

82. § (1) Az IM a munkatárs részére a bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében a napi munkába járás díjának 86%-át a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezései szerint megtéríti.

(2) Az R. szerinti költségtérítésre nem jogosult az, aki

(3) A napi munkába járást szolgáló bérlet elszámolása a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon történik. A költségtérítés kifizetésére a bérletjegy leadása alapján havonta utólag kerül sor. A leadott bérlet akkor számolható el, ha az – a leadás dátumától számítva – egy hónapnál nem régebbi, és azon feltüntetésre került a munkatárs utazási igazolványának – ennek hiányában valamely személyazonosításra alkalmas igazolványának – száma. Kivételesen, indokolt esetben, így különösen tartós keresőképtelenség esetén a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője az egy hónapos elszámolási időszaktól eltérhet.

(4) Egy hónapnál hosszabb érvényességi idejű bérlet megvásárlása esetén lehetőség van a bérlet árának az IM nevére szóló számla ellenében történő elszámolására. Az érvényességi idő lejártát követően a bérletszelvényt a munkatárs köteles a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon leadni. Ha a munkatárs jogviszonya a bérlet érvényességi idején belül megszűnik, a részére időarányosan járó költségtérítés feletti összeget köteles visszafizetni. Ebben az esetben a bérletszelvényt nem kell leadnia, de az elszámolással egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a bérlettel az IM által költségtérítés címén juttatott összeg erejéig más munkáltatónál nem számol el.

(5) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére. A tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra beérkezett elszámolások kerülnek a tárgyhónapot követő hónapban átutalásra.

83. § (1) Az IM a munkatárs részére a gépjárművel történő munkába járáshoz az R. rendelkezései szerint költségtérítést biztosít.

(2) Az IM a költségtérítést az Szja tv.-ben foglalt, gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeghatáron belül 12 Ft/km összegben biztosítja.

(3) A munkavégzéssel nem érintett napokra – így különösen fizetett vagy fizetés nélküli szabadság, tanulmányi célú mentesítés, keresőképtelenség esetén – költségtérítés nem számolható el.

(4) A költségtérítés kifizetésének feltétele, hogy a munkatárs az „Elszámolás a munkába járáshoz/hazautazáshoz igénybevett gépkocsi-használati költségtérítés kifizetéséhez” című nyomtatvány szerinti gépjármű-használati nyilvántartást (a továbbiakban: útnyilvántartás) vezessen, és azt a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon bemutassa. A főosztály a költségtérítés számfejtését megelőzően az útnyilvántartás adatait a munkatársat foglalkoztató szervezeti egység által vezetett jelenléti ív alapján ellenőrizni köteles.

(5) Az elszámoláshoz csatolni kell a hét első munkanapján az utazás megkezdésekor és a hét utolsó munkanapján az utazás befejezésekor készített, a gépjármű kilométeróra-állását mutató, aláírással és dátummal ellátott fényképeket.

(6) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére. A tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra beérkezett elszámolások kerülnek a tárgyhónapot követő hónapban átutalásra.

84. § (1) Az IM a munkatársai részére bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében – az R. rendelkezései szerint – megtéríti a hazautazás havi költségének 86%-át, figyelemmel az R. 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt korlátozásokra.

(2) Gépjárművel történő hazautazás esetén az IM a munkatárs költségeit a 83. § (2) bekezdésében rögzített mértékig téríti meg.

(3) A hazautazás költségtérítését havonta a „Hazautazás költségeinek elszámolása” című, valamint az „Elszámolás a munkába járáshoz/hazautazáshoz igénybevett gépkocsi-használati költségtérítés kifizetéséhez” című nyomtatvány kitöltésével és a hazautazást igazoló utazási jegy csatolásával a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon kell elszámolni. A gépkocsi-használati költségtérítés elszámolásához csatolni kell az utazás megkezdésekor és az utazás befejezésekor készített, a gépjármű kilométeróra-állását mutató, aláírással és dátummal ellátott fényképeket, valamint az útnyilvántartást.

(4) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére. A tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra beérkezett elszámolások kerülnek a tárgyhónapot követő hónapban átutalásra.

84/A. § A 83. § (2) bekezdésétől eltérően az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt az IM a költségtérítést 18 Ft/km összegben biztosítja.

85. § (1) A munkatársak egészségvédelme, a betegségek megelőzése érdekében az IM a Kit.vhr. 83. § (1) bekezdése szerinti összegben támogatást nyújthat egészségügyi szűrővizsgálatok elvégzéséhez.

(2) Az előzetesen felmért igények és pénzügyi lehetőségek figyelembevételével az IM szűrővizsgálatokat szervezhet munkatársai részére. A Személyügyi Főosztály feladata

(3) A munkatársak igénybe vehetnek az IM által szervezett vizsgálaton kívüli szűrővizsgálatot is. A vizsgálat költségének megtérítése iránti kérelmet az „Igénylőlap egészségügyi szűrővizsgálat költségtérítéséhez” című nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az IM nevére és címére kiállított eredeti számlát. A támogatás kifizetéséről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály gondoskodik és nyilvántartást vezet az igénybe vett támogatások összegéről. Az (1) bekezdés szerinti keretösszeget az első számla keltétől számított két éven belül lehet felhasználni.

(4) Szűrővizsgálat különösen a laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat, a radiológiai diagnosztikai vizsgálat, a szív- és érrendszeri megbetegedések, daganatos megbetegedések felderítése, urológiai, nőgyógyászati, szemészeti, belgyógyászati, fogászati szűrővizsgálat.

86. § (1) Az ünnepélyes megemlékezések körében az IM

(2) A gyermeknap alkalmából történő köszöntésre minden év május hónapban kerül sor. Ennek keretében az IM a gyermeknaphoz kapcsolódó juttatást biztosíthat a foglalkoztatott családtagjai részére.

(3) A Mikulás-ünnepség keretében az IM kulturális programokkal és ajándékcsomag átadásával köszönti a gyermekeket.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott események megszervezésében a Személyügyi Főosztály közreműködik, így különösen

87. § (1) Az IM munkáltatói eszközökkel segíti az önkéntes véradó mozgalmat, ezért a Személyügyi Főosztály útján közreműködik a véradó napok megszervezésében.

(2) A közigazgatási államtitkár az emberbaráti önzetlen segítségnyújtásban hosszabb időn keresztül közreműködő önkéntes véradókat a Véradók Napja (november 27.) alkalmából elismerésben részesíti. Az elismerésre az Országos Vérellátó Szolgálat által kiállított igazolás alapján az a foglalkoztatott jogosult, aki a (3) bekezdésben meghatározott számú véradáson megjelent, és térítésmentesen vért adott.

(3) A (2) bekezdésben szereplő elismerés az alábbi pénzjutalommal jár:

88. § (1) Az IM-mel jogviszonyban álló és bármely munkáltatónál eltöltött, összesen legalább egyéves jogviszonnyal rendelkező munkatárs a jogviszonya fennállása alatt utazási utalvány igénybevételére jogosult a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint.

(2) Tárgyévre kiadott utazási utalvány a következő év március 31-ig jogosít a kedvezmény igénybevételére. Az utazási utalványt a Személyügyi Főosztály állítja ki. Elvesztés esetén az utalvány nem pótolható. A megrongálódott utalvány egyidejű leadása esetén a Személyügyi Főosztály a fel nem használt utazási kedvezményekről új utalványt állít ki.

89. § Az IM – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – a munkatársak részére sportlétesítmény igénybevételének lehetőségét vagy egyéb sportolási lehetőséget biztosíthat.