1/2020. (VI. 30.) MBFSZ utasítás

1. § A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (a továbbiakban: MBFSZ) Közszolgálati Szabályzatának (a továbbiakban: KSZ) hatálya kiterjed:

2. § (1) A KSZ alkalmazása során a Kit., a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kit. vhr.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: SZJA tv.) értelmező rendelkezéseit kell figyelembe venni a (2) bekezdés szerinti kiegészítéssel.

(2)

(3) A KSZ alkalmazásában szervezeti egység az MBFSZ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2019. (X. 4.) ITM utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 8. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő önálló szervezeti egység.

(4) A KSZ-ben meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez a mindenki számára az MBFSZ intranet hálózatán (a továbbiakban: intranet) elektronikusan hozzáférhetővé tett nyomtatványokat kell alkalmazni. A KSZ-ben meghatározott, személyügyi feladatokhoz kapcsolódó nyomtatványok közzétételéről, valamint azok folyamatos aktualizálásáról a Humánpolitikai Osztály, illetve az MBFSZ SZMSZ-ében a humánpolitikával megbízott szervezeti egység (a továbbiakban: HR) gondoskodik.

(5) Az intraneten közétett, foglalkoztatási jogviszonyt érintő írásbeli munkáltatói tájékoztatókat, intézkedéseket – ellenkező bizonyításig – a közzétételt követő munkanapon megismertnek kell tekinteni.

(6) A személyes és a közszolgálati nyilvántartásra, valamint az ahhoz kapcsolódó iratok kezelésére, védelmére, továbbá az adatkezelést segítő informatikai rendszerek működésére vonatkozó adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok megtartásának ellenőrzése a HR, valamint az MBFSZ mindenkori belső informatikai rendszeréért felelős szervezeti egység vezetőjének a feladata.

(7) A mérlegelési jogkörben adható juttatások megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha arra az MBFSZ költségvetése fedezetet biztosít.

3. § Jelen Szabályzat alkalmazásában

4. § (1) A KSZ-ben meghatározott bejelentési, engedélyeztetési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségeket az intraneten közzétett nyomtatványokon kell teljesíteni.

(2) A KSZ-hez kapcsolódó, feladatkörét érintő nyomtatványok, tájékoztatók intraneten történő közzétételéről, valamint aktualizálásáról a HR gondoskodik.

5. § (1) Az MBFSZ-nél kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony az elnök döntése alapján pályázati vagy meghívásos eljárást követően létesíthető.

(2) A pályázati eljárás esetében a kiválasztási eljárás lefolytatását a HR-nél az intraneten található „Kiválasztási eljárás lefolytatása” című nyomtatvány kitöltésével – időkorlát nélkül –, a meghívásos eljárás keretében a beléptetési eljárás lefolytatását a „Meghívásos eljárás lefolytatása” című nyomtatvány kitöltésével – a munkába állás tervezett napját legalább 30 munkanappal megelőzően – a foglalkoztatáshoz szükséges adatok megadásával kell kezdeményezni.

(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezésre a szakmai felsővezetők, illetve szakmai vezetők az általuk vezetett szervezeti egységek tekintetében jogosultak.

(4) A Gazdasági és Informatikai Főosztály (a továbbiakban: GIFO) vezetője a kezdeményezés alapján nyilatkozik a jogviszony létesítéshez szükséges személyi előirányzat rendelkezésre állásáról. A HR a kezdeményezést javaslatával együtt megküldi az elnök részére. A pályázati vagy meghívásos eljárás lefolytatására csak az elnök engedélye alapján kerülhet sor.

(5) A pályázati vagy meghívásos eljárás lefolytatását a HR koordinálja.

(6) A pályázati felhívásra beérkező pályázatok előszűrését a HR végzi. Az előszűrés a pályázatok formai (a csatolandó dokumentumok előírt formában és számban történő megküldése) és tartalmi (a pályázati felhívás feltételeinek való tételes megfelelés) érvényességének vizsgálatát jelenti.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését követően a HR tájékoztatja az érintett szervezeti egység vezetőjét a pályázat eredményéről, eredményes pályázati eljárás esetén a 6. §-ban foglaltak szerint jár el.

(8) A pályázati eljárás eredményéről a pályázókat a HR értesíti.

(9) A pályázati eljárásban keletkezett személyes adatok kezelésére az MBFSZ Adatkezelési Szabályzatában foglaltak irányadóak.

6. § (1) A kinevezés vagy munkaszerződés előkészítését megelőzően a HR megvizsgálja a jogviszony létesítésének jogszabályban meghatározott feltételeinek fennállását, és bekéri a jogviszony létesítéséhez szükséges adatokat, nyilatkozatokat, engedélyeket, valamint okiratokat és egyéb dokumentumokat.

(2) Amennyiben az álláshely betöltésére javasolt személy foglalkoztatásának nincs jogi vagy egyéb akadálya, az előkészített kinevezést vagy munkaszerződést a gazdasági vezető pénzügyi ellenjegyzését követően a HR terjeszti elő jóváhagyásra az elnöknek.

(3) A jogviszony létrejöttét megelőzően a HR intézkedik a foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében történő munka-alkalmassági orvosi vizsgálat, valamint – szükség esetén – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése és a nemzetbiztonsági ellenőrzés elindítása iránt.

(4) A szakmai vezető köteles kezdeményezni a HR-nél a tárgyi, informatikai feltételek biztosítását az intraneten erre a célra rendszeresített folyamatvezérelt beléptetést elősegítő eljárás keretében legkésőbb a munkába állást megelőző öt munkanappal.

(5) Az eskütétel írásbeli megerősítése a HR által előkészített esküokmány aláírásával történik.

7. § (1) Az álláshely besorolási kategóriájának módosítását a szervezeti egység vezetője részletes indokolással ellátva kezdeményezi a gazdasági vezető, illetve a HR útján, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést az elnöknek. Az elnök egyetértése esetén a HR útján megküldi a javaslatot a felügyeleti és irányítási szervnek.

(2) Az álláshely besorolási kategóriájának módosítására irányuló javaslatot a Kit. 52. § (3) bekezdésére, valamint a Kit. vhr. 4. § (1) bekezdésében foglalt határidőre figyelemmel kell megtenni.

8. § (1) Az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározását a beosztási okirat, illetve a munkaszerződés, álláshelyhez tartozó feladatleírás, valamint munkaköri leírás tartalmazza. A beosztási okirat, illetve a munkaszerződés csak olyan mértékű és jellegű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a foglalkoztatott a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.

(2) Az álláshelyen ellátandó feladat meghatározását, ideértve a vezető álláshelyen ellátandó feladatokat is – a szervezeti egység vezetője által a szervezeti egység valamennyi álláshelyére vonatkozóan tett javaslatának figyelembevételével – az SZMSZ tartalmazza.

9. § A foglalkoztatási jogviszony módosítását mind a foglalkoztatott, mind pedig a szakmai vezető kezdeményezheti. A kezdeményező az „Általános kérelem minta” című, az intraneten található nyomtatványon nyújthatja be a módosításra tett javaslatát a HR felé. A HR az elnökhelyettes, majd a gazdasági vezető javaslatának, valamint a jogszabályi rendelkezések figyelembevételével terjeszti fel a kérelmet az elnök felé, aki dönt a módosításról.

10. § (1) A kinevezés egyoldalú módosításának kezdeményezésére

(2) Szakmai felsővezető, szakmai vezető kezdeményezése esetén a kezdeményező az „Általános kérelem minta” című, az intraneten található nyomtatványon, a részletes indoklással ellátott módosításra tett javaslatát a HR felé kell benyújtania. A HR az elnökhelyettes, majd a gazdasági vezető javaslatának, valamint a jogszabályi rendelkezések figyelembevételével terjeszti fel a kérelmet az elnök felé, aki dönt a módosításról.

(3) A kinevezést az elnök saját jogkörében eljárva – az (1)–(2) bekezdésben meghatározott rendtől eltérően is – egyoldalúan módosíthatja.

11. § A foglalkoztatott a személyes adataiban bekövetkező változást köteles a „Változás-bejelentő lap” című, az intraneten található nyomtatvány kitöltésével a HR-nek haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 8 munkanapon belül bejelenteni. A HR intézkedik a változások átvezetéséről és – szükség esetén – a GIFO tájékoztatásáról.

12. § (1) A foglalkoztatott a kormányzati szolgálati jogviszonya, munkaviszonya közös megegyezéssel, lemondással vagy felmondással történő megszüntetésének kezdeményezését a „Kérelem jogviszony megszüntetése iránt” című, az intraneten található nyomtatványon a szakmai vezetője részére köteles átadni, aki azt az elnökhelyettes véleményével együtt legkésőbb az átvételt követő munkanapon a HR részére továbbítja.

(2) A foglalkoztatási jogviszony

(3) A foglalkoztatott álláshelyen ellátandó feladatát a szervezeti egység vezetője által kijelölt személynek a (2) bekezdés szerint meghatározott időpontban köteles átadni. Amennyiben az ellátandó feladat átvételére kijelölt személy megjelölésére nem kerül sor, a feladatokat a szervezeti egység vezetőjének kell átadni. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, a lezárt ügyeket (a lezárható ügyek befejezése iránti intézkedést, azok iktatórendszerben történő lezárásának, valamint a lezárt ügyek irattárba történő átadásának tényét), az intézés alatt álló ügyeket azok elintézési módjának, határidejének megjelölésével, az átadott dokumentumok megnevezésével, elérhetőségének pontos megjelölésével. Az átadó az eljárással kapcsolatosan írásban megjegyzéseket tehet, amelynek lehetőségére őt előzetesen figyelmeztetni kell. Az iratot négy eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy az átadót, az átvevőt, az átadásért felelős szervezeti egység vezetőjét, valamint a HR-t illeti.

(4) Amennyiben az álláshelyen ellátandó feladat átadására kötelezett foglalkoztatott elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni az álláshelyen ellátandó feladat-átadási kötelezettségének, illetve azt megtagadja, a szervezeti egység vezető előterjesztése alapján az elnök megfelelő határidő kitűzésével írásban felszólítja a volt foglalkoztatottat az elszámolási kötelezettsége teljesítésére vagy az eszközök értékének megtérítésére. Ezután a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység munkatársai közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadó munkatárs két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő foglalkoztatott személyes kezelésében levő iratokat, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt munkatársnak. Az átadásról a távollévő foglalkoztatottat az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni.

(5) A feladatok átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a feladatok ellátásának folyamatossága biztosítva legyen. A folyamatosság biztosítása az adott szervezeti egység vezetőjének a feladata.

(6) A jogviszony megszűnésével kapcsolatos további átadás-átvételi eljárásra az MBFSZ SZMSZ 79. és 80. §-ában foglaltak az irányadók.

(7) E § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a kormányzati szolgálati jogviszonyon és a munkaviszonyon kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszony megszüntetése esetén is.

13. § (1) A foglalkoztatott jogviszonya létesítése előtt, illetve fennállása alatt köteles előzetesen bejelenteni, ha vele szemben a Kit.-ben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel. A bejelentést a kormánytisztviselő „Összeférhetetlenségi nyilatkozat” című, az intraneten található nyomtatvány kitöltésével, saját kezű aláírással ellátva teszi meg.

(2) A kinevezendő személy nyilatkozik arról, hogy

(3) Amennyiben a Kit. 95. § (5)–(7) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi ok fennállhat, a HR-hez benyújtandó „Kérelem_Bejelentés_További jogviszony esetén” című, az intraneten található nyomtatványt szükséges kitölteni. Az érintett saját kezű aláírással – a leendő szakmai vezetőjének véleményével ellátva – bejelenti a jogviszonyt, illetve kérelmezi a munkáltatói jogkör gyakorlójától a jogviszony létesítésének engedélyezését.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye nélkül foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem létesíthető.

14. § (1) A kormánytisztviselő köteles az „Összeférhetetlenségi nyilatkozat” című nyomtatvány kitöltésével haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a Kit. 95. § (1)–(7) és (10) bekezdéseiben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel illetve, ha kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.

(2) A foglalkoztatott a Kit.-ben foglalt összeférhetetlenséget keletkeztető eseteken túlmenően az MBFSZ feladatkörét érintő vállalkozói, szakértői, szaktervezői, földtani szakértői, illetve hites bányamérői tevékenységet a jogviszonya fennállása alatt nem gyakorolhat.

(3) A foglalkoztatott valamely gazdálkodó szervezet által felkínált, az MBFSZ-szel fennálló jogviszonyát érintő vagy azzal összefüggésbe hozható külföldi vagy belföldi rendezvényen (pl. konferencia, képzés, továbbképzés, ankét, tanulmányút stb.) a szakmai vezető és az elnökhelyettes javaslata alapján, az MBFSZ elnökének előzetes írásbeli engedélyével vehet részt.

(4) A HR az összeférhetetlenség fennállására vonatkozó tudomásszerzését követő 2 munkanapon belül írásos véleményében tájékoztatja az elnököt az összeférhetetlenséggel kapcsolatos vizsgálatáról és annak eredményéről. Az elnök a HR véleményének figyelembevételével dönt az összeférhetetlenség fennállásáról.

(5) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a kormánytisztviselőnek a felszólításban előírt határidőn belül a HR-en be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot. Az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító okirat különösen

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, ha a kormánytisztviselő jogviszonyának fennállása alatt a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyával kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlenséget állapít meg.

15. § (1) A foglalkoztatottnak a Kit. 95. § (5)–(7) bekezdése szerinti engedély- vagy bejelentésköteles további jogviszony létesítésével kapcsolatos, aláírását is tartalmazó előzetes kérelmét/bejelentését az elnöknek címezve kell az intraneten közzétett „Kérelem_Bejelentés_További jogviszony esetén” című nyomtatványon a szakmai vezető véleményével ellátva benyújtania a HR-hez.

(2) A munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének engedélyezéséről vagy a bejelentés tudomásulvételéről az érintett szakmai vezető és az elnökhelyettes véleményének, valamint a HR javaslatának figyelembevételével az elnök dönt.

(3) Amennyiben a további jogviszony létesítéséhez a Kit. 95. § (5) és (7) bekezdése alapján a munkáltató engedélye szükséges, a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatott számára további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését abban esetben engedélyezheti, ha

(4) A gyakorolható tevékenység, valamint közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony bejelentésére, illetve engedélyezésére az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) A kormánytisztviselő – előzetes munkáltatói engedélyhez, bejelentéshez kötött – nyilatkozatát a HR haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A HR a nyilatkozathoz egyidejűleg mellékeli a kormánytisztviselő részére korábban már engedélyezett további jogviszony létesítésére irányuló adatlapok másolatait. A munkáltatói jogkör gyakorlója – a (3) bekezdés szerinti feltételekre figyelemmel – dönt a jogviszony létesítésének engedélyezéséről.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója az engedélyezésről dönt, majd a döntésről a HR 5 munkanapon belül írásban értesíti a kormánytisztviselőt.

(7) A kormánytisztviselő köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be, vagy az megszűnt.

(8) A (2)–(7) bekezdésben foglalt kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket a HR az érintett kormánytisztviselő személyi anyagában helyezi el.

16. § A munkavégzésre irányuló további jogviszonyban eltöltött és emiatt kiesett munkaidőt a munkaidő-nyilvántartóban kell vezetni „magántávollét” jogcímen. A kiesett munkaidőt tárgyhóban le kell dolgozni, melyet a munkaidő-nyilvántartóban rögzíteni kell. A ledolgozás pontos időpontját a szervezeti egység vezetőjével – a szakmai vezetők és az elnökhelyettesek esetén az elnökkel – előzetesen egyeztetni kell.

17. § A munkavégzésre irányuló további jogviszonyból eredő, annak ellátásával kapcsolatos költségek az érintett foglalkoztatottat terhelik. A tevékenység ellátása nem akadályozhatja az MBFSZ-nél ellátott feladatait. A további jogviszony ellátása során az MBFSZ nevében nyilatkozat nem tehető.

18. § Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, az előzetes engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezekkel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése a Kit. 166. § (1) bekezdése szerinti fegyelmi vétségnek minősül.

19. § (1) A HR a bejelentés megtételétől, előzetes engedély kérése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója döntésének meghozatalától számított 30 napon belül tájékoztatja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet.

(2) A 13–18. § rendelkezéseit a Kit. 278. § (2) bekezdése, valamint a Kit. 95. § (5)–(7) bekezdéseinek figyelembevételével megfelelően alkalmazni kell a munkavállalóra is.

20. § (1) Az MBFSZ-nél a teljes munkaidős foglalkoztatás esetén az általános munkarend hétfőtől csütörtökig 8.00–17.00 óráig, pénteken 8.00–14.30 óráig tart, mely fél óra munkaközi szünetet tartalmaz.

(2) Munkaidőben magánügy intézése céljából eltávozni csak rendkívül indokolt esetben, a szakmai vezető előzetes engedélyével lehet. A kieső munkaidőt a munkaidő-nyilvántartóban feltüntetett adatokkal igazolhatóan a tárgyhóban le kell dolgozni.

(3) A foglalkoztatott köteles a rendkívüli vagy előre nem látható ok miatti távollétét a munkaidő kezdetéig, ha ebben akadályozva van, az akadály megszűnése után haladéktalanul a szakmai vezető felé bejelenteni. A távollét igazolatlan időnek tekintendő, ha a foglalkoztatott e bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. Az igazolatlan távollét fegyelmi eljárást vonhat maga után. Az igazolatlan időre illetmény nem számfejthető.

(4) A kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő kezdési és befejezési időpontjának pontos betartását a szakmai vezető ellenőrzi.

(5) Az ellenőrzés alapját a napimunkaidő-nyilvántartás képezi.

21. § (1) A foglalkoztatott – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a munkaidőt az erre a célra rendszeresített, webes felületen elérhető elektronikus munkaidő-nyilvántartóban köteles vezetni.

(2) A munkaidő-nyilvántartót a foglalkoztatott minden munkában töltött napon a munka kezdésekor és a munka befejezésekor, a tényleges időpontoknak megfelelő tartalommal köteles vezetni.

(3) A foglalkoztatott a munkaidő-nyilvántartóban rögzíti és nyilvántartja

(4) A távollétet az azt követő munkában töltött napon kell a munkaidő-nyilvántartóban rögzíteni.

(5) A munkaidő-nyilvántartást pontosan kell vezetni, átírás vagy törlés nem végezhető, utólagos bejegyzés nem tehető. Az elektronikus formában kitöltött munkaidő-nyilvántartónál véglegesítést követően visszavonásra – a szakmai vezető tájékoztatását követően – csak az erre kijelölt humánpolitikai munkatárs jogosult.

(6) A foglalkoztatott köteles az elektronikus rendszerből kinyomtatott és általa aláírt munkaidő-nyilvántartót a tárgyhót követő három munkanapon belül szakmai vezetője részére leadni. Amennyiben a foglalkoztatott az elektronikus rendszer elérésében akadályoztatva van, a munkaidő-nyilvántartót az akadály megszűnését követően köteles haladéktalanul a szakmai vezető részére leadni.

(7) A szakmai vezető az irányítása alá tartozó foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartását a tárgyhót követő hó 5. munkanapjáig köteles a HR-nek leadni. A munkaidő-nyilvántartóhoz csatolni kell az adott hónaphoz kapcsolódó szabadságok engedélyezését, valamint – a keresőképtelenséget igazoló dokumentum és a kiküldetési rendelvény kivételével – az igazolt távollétet bizonyító okiratot vagy dokumentumot.

(8) A munkaidő-nyilvántartó késedelmes leadása miatti jogkövetkezményekért és az abból adódó esetleges késedelmes kifizetésekért az érintett foglalkoztatott felelős. A késedelem tényét a szakmai vezető köteles haladéktalanul a HR-nek jelezni. Ezen tájékoztatás elmaradásért a szakmai vezető felelősséggel tartozik.

(9) A szakmai vezető az irányítása alá tartozó foglalkoztatottak tárgyhavi távollétéről – az intraneten közzétett nyomtatvány szerint – a GIFO részére

(10) A munkaidő-nyilvántartót és a hozzá tartozó informatikai adatbázist 10 évig meg kell őrizni.

(11) Az elektronikus munkaidő-nyilvántartót kezelő rendszer a havimunkaidő-nyilvántartókból automatikusan műszaknaplót generál.

(12) A műszaknapló, valamint az ehhez kapcsolódó adatbázis nem selejtezhető.

(13) A munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő ledolgozását a szakmai vezető a foglalkoztatott által vezetett munkaidő-nyilvántartás alapján ellenőrzi, és az elszámolást köteles a tárgyidőszakot követő 3 munkanapon belül a HR részére leadni.

22. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás iránti kezdeményezést a foglalkoztatott a felvételi eljárás keretében jelezheti a HR felé, ahol a szakmai vezetővel történő egyeztetés, valamint az elnök engedélye alapján az egyedi munkarend a beosztási okiratban, illetve a munkaszerződés tájékoztatójában kerül feltüntetésre.

(2) Fennálló kormányzati szolgálati jogviszony esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás iránti igényt az „Általános kérelem” című, az intraneten található nyomtatványon kell benyújtani a HR felé, ahol a szakmai vezető javaslata alapján az elnök dönt az igény felől, amennyiben az a feladatok jellegéhez, valamint mennyiségéhez és határidejéhez igazodóan, munkaszervezési szempontból indokolt. Jóváhagyás esetén a HR intézkedik a szükséges okiratok elkészítéséről.

(3) Az egyedi munkarendet úgy kell meghatározni, hogy a foglalkoztatottnak hétfőtől csütörtökig 8.30–14.30, pénteken 8.30–13.00 óra közötti időtartamot a munkavégzési helyén kell töltenie.

(4) A napi munkavégzés a foglalkoztatott részére megállapított munkarend keretein belül – munkanapokon – az MBFSZ székhelyén, telephelyén reggel hat óra és este nyolc óra között történhet.

(5) A foglalkoztatott az MBFSZ székhelyén, telephelyén hétköznap este nyolc óra és reggel hat óra között, továbbá pihenőnapon, munkaszüneti napon csak a szakmai vezető javaslatára az elnök előzetes írásbeli engedélyével tartózkodhat. Az e bekezdés szerinti engedély kizárólag a tartózkodásra jogosít, és nem minősül rendkívüli munkavégzés elrendelésének. A szakmai vezető az engedély egy eredeti példányát – az engedélyben meghatározott időtartam kezdete előtt – a HR részére köteles leadni.

23. § (1) Az elnök munkaidőkeret alkalmazásával is meghatározhatja a foglalkoztatott által teljesítendő munkaidőt, amennyiben az a feladatok jellegéhez, valamint mennyiségéhez és határidejéhez igazodóan, munkaszervezési szempontból indokolt.

(2) A munkaidőkeret alkalmazásáról, annak kezdő és befejező időpontjáról, a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mennyiségére vonatkozó elnöki döntésről a HR a kezdő időpontot megelőzően legalább 5 nappal értesíti az érintett foglalkoztatottat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott értesítést az MBFSZ intranetes felületén is meg kell hirdetni 10 vagy annál nagyobb számú foglalkoztatottat érintő munkaidőkeret alkalmazása esetén.

(4) A munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban heti 2 nap pihenőidőt biztosítani kell.

(5) Az egyedi munkarend meghatározása, valamint munkaidőkeret alkalmazása esetén figyelembe kell venni a Kit. 118–121. §-ában foglaltakat.

24. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor a részmunkaidős foglalkoztatás iránti kezdeményezést a foglalkoztatott a felvételi eljárás keretében jelezheti a HR felé, ahol a szakmai vezetővel történő egyeztetés, valamint az elnök engedélye alapján az egyedi munkarend a beosztási okiratban, illetve a munkaszerződés tájékoztatójában kerül feltüntetésre.

(2) Fennálló kormányzati szolgálati jogviszony esetén a részmunkaidős foglalkoztatás iránti igényt a „Kérelem részmunkaidő elrendelése iránt” című, az intraneten található nyomtatványon kell benyújtani a HR felé, ahol a szakmai vezető javaslata alapján az elnök dönt az igény felől, amennyiben az a feladatok jellegéhez, valamint mennyiségéhez és határidejéhez igazodóan, munkaszervezési szempontból indokolt. Jóváhagyás esetén a HR intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések elkészítéséről.

(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezést a kormánytisztviselőnek úgy kell előterjesztenie, hogy a jogszabályban meghatározott határidők megtartása biztosított legyen, és a döntéshozatalhoz szükséges megfelelő idő rendelkezésre álljon.

(4) A részmunkaidős foglalkoztatást úgy kell meghatározni, hogy a foglalkoztatottnak hétfőtől csütörtökig 8.30–14.30, pénteken 8.30–13.00 óra közötti időtartamot a munkavégzési helyén kell töltenie.

25. § (1) A napi munkaidőn túl teljesített ügyelet, illetve készenlét elrendelését, nyilvántartását és elszámolását a rendkívüli munkavégzés szabályai megfelelő alkalmazásával kell végezni.

(2) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek a jelen alcímben meghatározottakon kívül, a szabályzatban foglaltak figyelmen kívül hagyásával végzett tevékenység.

26. § (1) A rendkívüli munkavégzést az elnök – a feladatellátáshoz közvetlenül szükséges mértékben – előre, írásban rendeli el.

(2) A rendkívüli munkavégzés elrendelését a szakmai vezető kezdeményezi a HR-en a „Kérelem rendkívüli munkavégzés elrendelése iránt” című, az intraneten található nyomtatványon. A HR a kérelmet alaki és tartalmi szempontból megvizsgálja, és írásban véleményezi. Amennyiben a kezdeményezéssel kapcsolatosan hiányosságot, jogszerűtlenséget észlel, a szükséges intézkedések megtételére visszaküldi a kezdeményezőnek, ellenkező esetben továbbítja az elnök felé.

(3) Rendkívüli munkavégzést kell elrendelni, amennyiben a foglalkoztatott a napi munkaidőn felül, heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon súlyos bányászati üzemzavart, súlyos munkabalesetet vizsgál, más felügyeleti vagy igazgatási feladatot végez, rendkívüli ellenőrzést tart, vagy életveszéllyel, jelentős anyagi kárral fenyegető veszély miatt, vagy egyéb ok miatt az MBFSZ hatáskörébe tartozó feladatot lát el.

(4) A rendkívüli munkaidő elrendeléséről és időtartamáról a HR nyilvántartást vezet.

(5) A rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető felelős a rendkívüli munkavégzés időtartamának meghatározásáért, ellenőrzéséért és a munkavégzés ellentételezéseként a kormánytisztviselőt megillető szabadidő – a Kit. 124. § (7) bekezdésében meghatározott határidőn belüli – kiadásáért.

(6) A rendkívüli munkavégzést a foglalkoztatottnak a munkaidő-nyilvántartóban kell rögzítenie.

(7) Ha a rendkívüli munkavégzésért, készenlétért, ügyeletért a kormánytisztviselő részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkavégzést követően 30 napon belül nem kerül sor, a rendkívüli munkavégzést, készenlétet, ügyeletet elrendelő vezető köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a HR-t.

(8) Rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő kormánytisztviselőnek minősül az, aki előre láthatóan tartósan – egy naptári évben belül legalább féléven keresztül – havonta átlagosan legalább 16 óra rendkívüli munkavégzést teljesít. Ezen kormánytisztviselők részére megállapítható szabadidő-átalány mértéke

(9) A szervezeti egység vezetője a szabadidő-átalány megállapításának kezdeményezésére vonatkozó javaslatát megküldi jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Jóváhagyás esetén a HR gondoskodik a szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről.

(10) A szabadidő-átalány a következő évre nem vihető át, és kiadása megelőzi a rendes szabadság kiadását. A szabadidő átalány kiadására, nyilvántartására egyebekben a (4)–(5) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(11) A Kit. 124. § (5) bekezdése alapján a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőt is megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kit. 124. §-a szerinti szabadidő, illetve szabadidő-átalány az e §-ban foglaltakra figyelemmel.

27. § (1) A tárgyévre járó szabadság mértékének megállapítása a HR feladata. A HR a foglalkoztatottat minden év elején tájékoztatja a tárgyévre járó szabadságának mértékéről.

(2) A HR által előkészített minta alapján a szakmai vezető / szervezeti egység vezető – a foglalkoztatott előzetes igényének megismerését követően – elkészíti a szervezeti egységre vonatkozó éves szabadságolási tervet. Az éves szabadságolási tervek összesítését a HR végzi el, és terjeszti fel jóváhagyásra az elnök részére.

(3) A HR a zavartalan ügymenet biztosítása érdekében a nyári és év végi időszakokra külön szabadságolási ütemtervet készíttet, melynek menetére a (2) bekezdésben foglaltak vonatkoznak. A szabadságolási terv elkészítésénél figyelembe kell venni a tárgyévre vonatkozóan az igazgatási szünettel kapcsolatos kormánydöntést is.

(4) A szabadságot az erre rendszeresített szabadságengedélyező tömbben a szabadság megkezdése előtt kell igényelni, és kiadni. Amennyiben a szabadságengedély javításra szorul, új szabadságengedély kiírása mellett a rontott engedélyt mindkét példányával együtt sztornózni kell.

(5) A szabadságok igénybevétele során a szervezeti egységen belül a folyamatos munkavégzés biztosításáért, a helyettesítés megszervezéséért és a szabadságok tárgyévben történő kiadásáért a szervezeti egység vezetője felel.

(6) A foglalkoztatott a szülési szabadság kezdete iránti igényét a „Kérelem szülési szabadság elrendelése iránt” című, az intraneten található nyomtatványon a HR-nél terjesztheti elő.

28. § (1) Az év végi – téli szabadságolási terv felülvizsgálata során – a HR ellenőrzi a foglalkoztatottak tárgyévi szabadság kiadását és kivételét. A december 31-ig történő tervezett kivétel figyelembevételével az esedékesség évében igénybe nem vett szabadságok mértékéről és okáról a szakmai vezető írásban tájékoztatja a HR-t. Egyúttal az indoklással ellátott tárgyévet követő időszakra történő szabadság átviteli kérelmét is beadja a HR felé tárgyév november 15-ig. Az indoklásnak tartalmaznia kell a Kit. 129. § (2) és (4) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelő szolgálati érdek pontos megjelölését, az alap-, illetve a pótszabadság tervezett kiadásának, illetve kivételének pontos dátumát is.

Alap-, illetve pótszabadságot az esedékességet követő évre csak a munkáltató – jogszabályoknak megfelelő – engedélye alapján lehet átvinni.

(2) A kérelemben foglaltak jogszabályi megfelelőségét a HR vizsgálja, a Kit. 129. §-a, különösen annak (4) bekezdése szerint. A kérelmet a HR a szakmai javaslatával együtt terjeszti az elnök elé, aki dönt a szabadság következő évi felhasználhatóságáról.

(3) Az elnök döntéséről a HR tájékoztatja a foglalkoztatottat és a szakmai vezetőt.

29. § (1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a foglalkoztatott köteles azonnal közvetlen felettesét, valamint a GIFO bérszámfejtését tájékoztatni. Az erről szóló orvosi igazolást pedig a keresőképtelenség lezárását követő 3 munkanapon belül, a MÁK által erre a célra rendszeresített átvételi elismervényének kíséretében leadni a GIFO részére. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a foglalkoztatott közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.

(2) A keresőképtelenség miatti távollétet (a betegszabadságot, illetve táppénz igénybevételének időszakát) a munkaidő-nyilvántartón is fel kell tüntetni.

(3) A 30 napon túli keresőképtelenségről (tartós betegállomány) a GIFO tájékoztatást készít a HR felé az időtartam elérését követő 3. munkanapon.

30. § A foglalkoztatott várandósságát a munkáltatói jogkör gyakorlója felé címzett, a szakmai vezető részére átadásra kerülő írásbeli feljegyzésben jelentheti be. A szakmai vezető az írásbeli bejelentést – legkésőbb az azt követő munkanapon – a HR részére továbbítja, aki az okiratot tudomásulvételre előterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlója felé.

31. § (1) A fizetés nélküli szabadságot a foglalkoztatott írásban benyújtott kérelmére a „Kérelem fizetés nélküli szabadság engedélyezésére” című, az intraneten található nyomtatványon – a Kit. 131. és 157. §-a vagy az Mt. 128. és 130–131. §-a szerinti esetekben – a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi. A kérelmet a foglalkoztatott szakmai vezetője és az elnökhelyettes előzetesen véleményezi, és a HR a javaslatával együtt terjeszti fel az elnök részére jóváhagyásra.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján a HR elkészíti a szükséges okiratokat, azokat megküldi a kérelmezőnek és a GIFO-nak.

(3) A fizetés nélküli szabadságot a munkaidő-nyilvántartón jelezni kell, kivéve, ha az a foglalkoztatottnak a Kit. 157. §-a, illetve az Mt. 128. §-a, 130. §-a szerinti okok miatt kerül kiadásra.

32. § Tartós távollét esetén – amennyiben az előre látható – a foglalkoztatott köteles a birtokában lévő munkaeszközökkel elszámolni az „Elszámoló lap tartós távollét esetén” című, az intraneten található nyomtatványon, és a 12. § (3)–(5) bekezdése szerint feladatkörét átadni. A munkáltatói jogkör gyakorlója külön írásbeli engedélye alapján a foglalkoztatott magánál tarthatja a tartós távollét ideje alatt az engedélyben meghatározott eszközöket.

33. § (1) A kormánytisztviselő a Kit. 93. § (2) bekezdés j) vagy l) pontja alapján, illetve a munkavállaló az Mt. 55. § (1) bekezdés j) vagy k) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

(2) A Kit. 135. § (2) bekezdése vagy az Mt. 146. § (2) bekezdése alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy a foglalkoztatott a teljes illetményét vagy munkabérét, vagy annak bizonyos százalékát kapja, illetve abban is, hogy díjazás számára nem jár.

(3) Amennyiben a foglalkoztatott a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi, az „Általános kérelem” című, az intraneten található nyomtatványon meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez a közvetlen felettese javaslatát csatolni kell.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója döntését követően a HR készíti el az okiratot, valamint értesíti a foglalkoztatottat és a szakmai vezetőjét.

(5) A munkavégzés alóli mentesítés idejét a munkaidő-nyilvántartón kell jelezni, és az engedély másolati példányát a kinyomtatott munkaidő-nyilvántartóhoz kell csatolni.

(6) Ha a foglalkoztatott a Kit. 93. § (2) bekezdés f) pontja vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés f) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a mentesítés utolsó napjától számított 30 napon belül be kell nyújtania a halotti anyakönyvi kivonat másolatát a HR felé.

34. § (1) A távmunka végzésére a Kit., valamint a Kit. vhr. szabályai, továbbá a távmunka-megállapodás az irányadó. A távmunkára vonatkozó megállapodás esetében az otthoni munkavégzésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Távmunka-megállapodás megkötését a szakmai vezető részletes indokolással ellátott „Távmunka, otthoni munkavégzés kérelem” című, az intraneten található nyomtatványon kezdeményezheti az elnök felé, a HR-re történő benyújtással, ahol a Kit. vhr. 22. §-ában meghatározott feltételek fennállását ellenőrzik.

35. § (1) Otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás megkötését a foglalkoztatott a „Távmunka, otthoni munkavégzés kérelem” című, az intraneten található nyomtatványon kezdeményezheti a szakmai vezetője részletes javaslatával az elnök felé, a HR-re történő benyújtással, ahol a Kit. vhr. 22. és 25–26. §-ában meghatározott feltételek fennállását ellenőrzik.

(2) A beosztási okirat vagy munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában az otthoni munkavégzésben foglalkoztatott kapcsolattartására a Kit. vhr. 26. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal, hogy a foglalkoztatott napimunkaidő-beosztása részben vagy egészben meg kell, hogy egyezzen az MBFSZ általános munkarendjével, amikor foglalkoztatott köteles a munkafeladatok fogadása érdekében elektronikus és telefonos elérhetőségét biztosítani.

(3) A feladatellátás érdekében a foglalkoztatott szakmai vezetője utasítására köteles az MBFSZ székhelyén vagy telephelyén személyesen megjelenni. A személyes megjelenés időpontjáról a szakmai vezető előzetesen legfeljebb 5 munkanappal köteles tájékoztatni a foglalkoztatottat. A személyes megjelenés a szervezeti egység vezetőjével egyeztetve, de legalább havi egyszer kerül meghatározásra.

(4) Az otthoni munkát végző foglalkoztatott az MBFSZ székhelyén, telephelyén történő megjelenésével összefüggésben költségtérítés igényét az (1) bekezdésben megjelölt nyomtatványon kezdeményezheti.

(5) A foglalkoztatott a munkaidejét nyilvántartja, és a nyilvántartást a szakmai vezető részére havonta legkésőbb a tárgyhót követő hónap harmadik napjáig köteles leadni.

(6) A beosztási okirat vagy munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában az otthoni munkavégzésben foglalkoztatott feladatait szakmai vezetőjétől elektronikus úton, határidő kijelölésével kapja meg. A foglalkoztatott részére kiadott feladat akkor tekinthető elvégzettnek, ha az a közvetlen vezető részére elektronikusan hozzáférhetővé vált, vagy ha a munkavégzés részben vagy egészében papír alapon történt, a munkavégzés eredményének személyes átadása megtörtént, és közvetlen vezetőjétől az ellenőrzésre vonatkozó visszajelzést megkapta.

(7) Az elektronikus kapcsolattartáshoz a foglalkoztatottnak az MBFSZ által üzemeltetett Zimbra levelező rendszert kell használnia. Telefonos kapcsolattartásra foglalkoztatott – eszköz hiánya esetén – mobiltelefont igényelhet, melynek költségeit a munkáltató viseli a mobiltelefonok használatára kiadott belső szabályzata alapján.

(8) Az MBFSZ által biztosított eszközökön történő otthoni munkavégzés esetén a foglalkoztatott fokozottan ügyel arra, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt adatokhoz más ne férhessen hozzá. Munkavégzés felfüggesztésekor a munkatárs köteles a felhasználói profilját zárolni, vagy az informatikai eszközt kikapcsolni, ezzel is megakadályozva az illetéktelen hozzáférést.

(9) A munkáltatói jogkör gyakorlója általi ellenőrzés szabálya: a foglalkoztatott munkavégzési kötelezettségének teljesítését a foglalkoztatott szakmai vezetője által kijelölt személy személyesen, a munkavégzés helyén is ellenőrizheti, melyről 5 munkanappal megelőzően tájékoztatni kell a foglalkoztatottat. Az ellenőrzés a munkavégzés helyét biztosító lakhelyen csak a foglalkoztatott által munkavégzés célját biztosító helyiségben őrzött adatok és munkaeszközök megfelelő tárolására, védelmére, valamint a munkavégzés tényére terjedhet ki, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(10) A 10 éves vagy annál fiatalabb gyermeket nevelők esetében történő otthoni munkavégzés esetén a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a napi munkaidő beosztásának joga a foglalkoztatottat illeti meg azzal, hogy köteles munkafeladatok fogadása érdekében elérhetőségét biztosítani az MBFSZ általános munkarendje szerinti időben.

36. § (1) A teljesítményértékeléseket a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes döntése alapján, a Kit. 96. §-a és a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről szóló 89/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben foglaltak alapján az SZMSZ-ben meghatározott hatáskörében a szervezeti egység vezetője (a továbbiakban: értékelő vezető) készítheti el. A teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört a szakmai vezető felett a szakmai felsővezető (elnök/elnökhelyettes) gyakorolja.

(2) A teljesítményértékelés elemeit a TÉR informatikai rendszerben, a megfelelő értékelő lapokon elektronikusan kell meghatározni, mérni és értékelni. Az értékelő lapokat két példányban kell kinyomtatni. Az értékelő lapok egy példánya az értékelt kormánytisztviselőé, a másik példányt a HR-re kell eljuttatni a személyi anyagban történő elhelyezés céljából.

(3) A kormánytisztviselők teljesítményértékelésének elrendeléséről a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

(4) A kormánytisztviselő a tárgyévben egyszer kezdeményezheti teljesítményértékelését a szervezeti egység vezetőjénél, a HR egyidejű tájékoztatása mellett.

(5) A teljesítményértékeléskor az értékelő vezető és a kormánytisztviselő között értékelő megbeszélésre kerül sor. Az értékelő megbeszélést megelőzően a kormánytisztviselő a TÉR informatikai rendszerben önértékelést végezhet, melynek pontos részleteit a fenti kormányrendelet határozza meg.

(6) Az értékelő vezető által ismertetett teljesítményértékelési eredményekre az értékelt személy észrevételt, javaslatot tehet, amelyet írásban kell rögzíteni.

(7) A teljesítményértékelésnek tartalmaznia kell a kormánytisztviselő észrevételeit.

(8) A teljesítményértékelés eredményétől függően az értékelő vezető javaslatot tehet a HR osztályon az elnök felé az értékelt kormánytisztviselő

37. § (1) Az illetmény megállapítása során különös figyelmet kell fordítani a Kit. XIX. fejezetében foglaltak megtartására. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a mérlegelési jogkörében hozott döntéseknél, azok előkészítésénél a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megfelelően kell eljárni.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörében megállapítható juttatások esetén a HR a döntés előkészítése keretében intézkedik a gazdasági vezető személyi juttatások előirányzatának felhasználását érintő pénzügyi szempontú előzetes véleményezésének beszerzése iránt.

(3) Amennyiben a szakmai felsővezetőnek, szakmai vezetőnek / szervezeti egység vezetőnek javaslattételi joga van, a javaslatot tevő felelős azért, hogy jogszabály céljával összhangban lévő, megfelelően alátámasztható indokolással terjessze elő javaslatát.

(4) Az illetményen felüli juttatások, kedvezmények és támogatások kifizetésének feltétele az MBFSZ mindenkori költségvetésében rendelkezésre álló forrás.

(5) A juttatások kifizetésének általános eljárásrendje szerint az elnök döntése alapján a HR gondoskodik a munkáltatói intézkedések előkészítéséről, közléséről, majd azokat kifizetés céljából eljuttatja a GIFO részére.

(6) A Kit. 62. § (12) bekezdése alapján a nem rendszeres kifizetésekről előzetesen tájékoztatni kell a kormányzati személyügyi igazgatási szervet. A számfejtést követően az adatszolgáltatás benyújtásától számított 3 munkanap letelte után van mód a nem rendszeres juttatások utalására.

(7) A VIII. fejezetben meghatározott díjazásokat, juttatásokat az elnök saját jogkörében eljárva – a KSZ-ben rögzített feltételektől eltérően is – adományozhat.

(8) A hatályos SZJA tv. alapján a juttatások adó- és járulékköteles jövedelemnek minősülnek.

38. § (1) A foglalkoztatott a Kit. 141. § (1) bekezdés a) pontja szerint írásbeli dicséretben részesíthető.

(2) Az írásbeli dicséretben részesítést a szervezeti egység vezetője az intraneten közzétett „Felterjesztés elismerés adományozására” című nyomtatványon kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál. Az írásbeli dicséretben részesítésre vonatkozó elnöki döntésről a HR egyidejűleg tájékoztatja a szervezeti egység vezetőjét.

(3) Írásbeli dicséretben részesítésre évente egy alkalommal kerülhet sor.

(4) Nem részesíthető írásbeli dicséretben az a kormánytisztviselő, aki a megelőző fél évben megrovásban részesült, illetve aki a megelőző fél évben fegyelmi büntetés hatálya alatt állt.

(5) Írásbeli dicséret esetén a foglalkoztatott pénzjutalomban részesülhet, melynek értéke nem haladhatja meg a bruttó 100 000 Ft-ot.

39. § (1) A kormánytisztviselő teljesítmény elismerésben a Kit. 142. §-ában és a Kit. vhr. 28–29. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető.

(2) Teljesítmény elismerés adományozását a szervezeti egység vezetője az intraneten közzétett „Felterjesztés elismerés adományozására” című nyomtatványon kezdeményezheti az elismerés mértékére tett javaslatával együtt az elnökhelyettes / szakmai vezető (főosztályvezető / szervezeti egység vezető) útján, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(3) Teljesítmény elismerés a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében állapítható meg a kormánytisztviselő részére, tárgyévben legfeljebb 2 alkalommal.

40. § (1) A foglalkoztatott – a Kit. 143. §-ában és a Kit. vhr. 28. és 30. §-ában foglaltak fennállása esetén – motivációs elismerésben részesíthető.

(2) Motivációs elismerés adományozását a szervezeti egység vezetője az intraneten közzétett „Felterjesztés elismerés adományozására” című nyomtatványon kezdeményezheti az elismerés szakmai indokainak kifejtésével, az elismerés mértékére tett javaslatával együtt az elnökhelyettes vagy szakmai vezető útján, aki egyetértése esetén továbbítja a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(3) Motivációs elismerés a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében állapítható meg a foglalkoztatott részére, tárgyévben legfeljebb 4 alkalommal.

41. § (1) A teljesítmény elismerés és a motivációs elismerés adhatóságának elsődleges szempontjai:

A teljesítmény elismerés és a motivációs elismerés különösen

(2) A kiemelkedő, tartósan magas színvonalú szakmai munkát végző vagy jelentős többletfeladatot ellátó kormánytisztviselő az elnök javaslatára

(3) Amennyiben a foglalkoztatott a (2) bekezdésben felsorolt kitüntetésben, Miniszteri Elismerő Oklevélben vagy szakmai díjban részesül, akkor teljesítmény elismerésben, illetve motivációs elismerésben részesíthető.

42. § (1) A HR nyilvántartja az álláshelyi elismerésre, illetve a szolgálati elismerésre jogosultakat, és az annak megállapítására vonatkozó okiratot a kifizetés esedékessége előtt 30 nappal elkészíti és megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírás céljából. Az aláírt okiratot a HR legkésőbb a kifizetés esedékességét megelőzően egy héttel továbbítja a Gazdasági és Informatikai Főosztálynak számfejtés és pénzügyi teljesítés céljából. A pénzügyi teljesítés napja megegyezik az álláshelyi elismerésre, illetve szolgálati elismerésre való jogosultság napjával.

(2) A kormánytisztviselő nem jogosult szolgálati elismerésre, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban azt már megkapta, ugyancsak nem jogosult, amennyiben álláshelyi elismerésben részesült.

43. § (1) A kormánytisztviselő céljuttatásban a Kit. 146. §-ában és a Kit. vhr. 33. §-ában foglaltak fennállása esetén részesíthető.

(2) Az MBFSZ elnöke az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályokban foglaltak szerint a kormánytisztviselő részére rendkívüli, célhoz kötött feladatot (célfeladat) állapíthat meg.

(3) Célfeladatként csak a munkaterhet jelentősen meghaladó, és/vagy feladatkörön kívül eső feladat vagy a feladatkörhöz kapcsolódó eseti jellegű, egyedi feladat határozható meg.

(4) A célfeladat eredményes végrehajtásáért a kormánytisztviselő illetményén felül – a célfeladat kiírásakor meghatározott mértékű – céljuttatásra jogosult.

(5) A célfeladat kiírásáról és a célfeladat elvégzésére kijelölt kormánytisztviselő személyéről a főosztályvezető és az elnökhelyettes javaslata alapján, a GIFO fedezetigazolását követően, az elnök dönt.

(6) Egy adott céljuttatás egy hónapra vetített összege nem haladhatja meg a foglalkoztatott besorolás szerinti illetményének 50%-át. Egy céljuttatás összege évente legfeljebb tizenkét részletben fizethető ki. A céljuttatás kifizetésének előfeltétele a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása.

(7) Egy projekten belül célfeladattal érintett személy kizárólag egy célfeladatot kaphat. Ettől eltérni csak egyedi esetekben, a főosztályvezető és az elnökhelyettes szakmai indoklással alátámasztott javaslata alapján, az elnök jóváhagyása esetén lehet.

(8) A célfeladattal érintett személy a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat – vagy részfeladatok meghatározása esetén a részfeladat – eredményesen teljesült, a teljesítésigazolásban közreműködő vezető aláírásával alátámasztotta, és azt az elnök igazolta.

44. § (1) A cafetéria-rendszerben a foglalkoztatottak meghatározott juttatási elemek közül a keretösszegen belül választhatnak.

(2) Az adott évre megállapított cafetéria-keretösszeg a következő évre nem vihető át.

(3) A cafetéria-keret felhasználásának elszámolása bruttó módon történik, a keretösszeg nyújt fedezetet a munkáltatónál felmerült közterhekre is.

(4) A kedvezményes közteherrel rendelkező cafetéria elemeknél – a cafetéria-juttatás éves bruttó összegén belül – a kedvezményes értékhatárnál magasabb összegű választás nem engedélyezett.

(5) Cafetéria-juttatásra jogosult – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – az MBFSZ-nél

(6) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a foglalkoztatott:

(7) A kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a munkaviszony megszűnése esetén a cafetéria-jogosultság a jogviszony utolsó napján szűnik meg. A juttatások igénybevételére a jogviszony megszűnésének napjáig van lehetőség.

(8) Az igénybevett juttatások esetén a törvényi feltételek fennállásáról a foglalkoztatott nyilatkozik. Amennyiben a nyilatkozattételt követően a juttatások átvételéig a feltételekben változás következik be, a foglalkoztatott köteles a változást bejelenteni a GIFO felé. A valótlan vagy hiányos nyilatkozatból, a bejelentési kötelezettség elmulasztásából, illetve a juttatások törvényi szabályozástól eltérő felhasználásából eredő jogkövetkezmények a foglalkoztatottat terhelik.

45. § (1) A tárgyévre vonatkozó adatokat, a jogszabályi keretek között az összeget, a rendszer elemeinek részletes ismertetését és a nyilatkozattétel formáját az elnök külön, a GIFO által előkészített utasításban határozza meg, legkésőbb tárgyév február hónap végéig.

(2) A foglalkoztatottnak az (1) bekezdés szerinti utasítás kiadását követően a megjelölt határidőre és formában kell nyilatkozni a keretösszeg felhasználásáról, a választott juttatási elemekről és azok értékéről. A foglalkoztatott választása a tárgyév január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra szól, a nyilatkozat módosítására év közben nincs lehetőség.

(3) Az év közben jogviszonyt létesítő, illetve az év közben jogosultságot szerző foglalkoztatott az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül nyilatkozik a választott cafetéria-juttatásokról.

(4) Az a foglalkoztatott, aki a megadott határidőig önhibájából nem teszi meg nyilatkozatát, a részére megállapított keretösszeget az elnökhelyettes, az elnök közvetlen irányítása alá tartozó foglalkoztatott esetén az elnök döntése szerinti juttatási formában kapja meg.

(5) Az éves keretösszeg időarányosan csökkentésre kerül, amennyiben a foglalkoztatott:

(6) A foglalkoztatott a tárgyévben igénybe nem vett összeg felhasználásáról november 20. és november 30. között nyilatkozhat. Amennyiben a megadott határidőig a foglalkoztatott nem tesz nyilatkozatot, az igénybe nem vett összeg az elnökhelyettes, az elnök közvetlen irányítása alá tartozó foglalkoztatott esetén az elnök döntése szerinti juttatási formában kerül kiadásra. Az ezer forint alatti maradványösszeg nem vehető igénybe.

46. § (1) A 44. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben vagy ha a jogviszony a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos tárgyévi cafetéria-keretet meghaladó értékben igénybe vett juttatások értékét a távollét vége utáni első napon vagy a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, vagy a foglalkoztatott döntése szerint – ha a juttatás természete lehetővé teszi – vissza kell adni. Igénybe vett juttatásnak kell tekinteni a Széchenyi Pihenőkártyára megrendelt és feltöltésre került összeget.

(2) A visszafizetés módja elsősorban a cafetéria-juttatásra jogosult személyt megillető járandóságokból történő levonás. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a cafetéria-juttatásra jogosult személy részéről átutalással történik.

(3) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy jogviszonya, illetve cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy a cafetéria-nyilatkozat megtételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást – a GIFO felhívása alapján – külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni azzal, hogy ezen nyilatkozattételi kötelezettség önhibájából történő elmulasztása esetén a 45. § (4) bekezdése szerinti cafetéria-juttatást kell biztosítani.

(4) Nem keletkezik visszafizetési kötelezettség, ha a jogviszony a foglalkoztatott halálával szűnik meg.

47. § (1) A foglalkoztatott részére nyújtott tanulmányi jellegű támogatásokról, azok összegéről a HR teljes körű nyilvántartást vezet. A tanulmányi jellegű támogatások a Kit. vhr. 56. §-a szerinti éves keretösszegének felhasználására a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának függvényében kerülhet sor.

(2) Az iskolai rendszerű képzésben vagy akkreditált szakmai képzésen, szaktanfolyamon (a továbbiakban együtt: képzés) részt vevő és tanulmányi szerződéssel nem rendelkező foglalkoztatott – ha a képzés érinti a munkaidejét – részére az MBFSZ a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosíthat (a továbbiakban: tanulmányi célú mentesítés). A kormánytisztviselő köteles ledolgozni a tanulmányi célú mentesítés időtartamát, kivéve, ha tanulmányi szerződés alapján vesz részt a képzésben.

(3) A foglalkoztatottnak a főosztályvezető és a szervezeti egységet felügyelő elnökhelyettes javaslatával ellátott kérelemmel kell kezdeményeznie a HR-nél a munkavégzési kötelezettség alóli tanulmányi célú mentesítését. A HR véleményével ellátott kérelemről az elnök dönt.

(4) Amennyiben az elnök engedélyezi a képzésben történő részvételt, a foglalkoztatott – az oktatási intézmény (5) bekezdés szerinti igazolása szerinti időtartamban – mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

(5) A foglalkoztatott a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő kiadása érdekében – soron kívül, amint a képzési időpontokról és a vizsganapokról tudomást szerzett – előzetesen írásban tájékoztatja a szakmai vezetőjét és a HR-t arról, hogy mely napokon lesz oktatás, és csatolja az oktatási intézmény erre vonatkozó igazolását.

(6) Ha a foglalkoztatott a Kit. 151. § (14)–(16) bekezdésében foglalt egyéb tanulmányi célú mentesítés lehetőségét igényli, akkor a (3) bekezdésben leírt eljárásrend szerint kezdeményezheti azt, azzal, hogy ebben az esetben is köteles ledolgozni a tanulmányi célú mentesítés időtartamát.

(7) A szakmai vezető elkészíti a tanulmányi célú mentesítés ledolgozásának ütemtervét, valamint ellenőrzi annak végrehajtását.

48. § (1) A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő foglalkoztatottnak tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó jogszabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja.

(2) A kormánytisztviselő az álláshelyen ellátandó feladatainak leírásában rögzített, feladatkörhöz kapcsolódó iskolarendszeren kívüli képzésre kötelezően kijelölhető a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján. A kormánytisztviselő képzésre való kötelező kijelöléséről a HR vezetőjéhez benyújtott, felettes szakmai vezető által jóváhagyott kérelem alapján az elnök dönt a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében. A kérelemben részletesen meg kell indokolni, hogy a képzés a kormánytisztviselő feladatkörének szakszerűbb ellátásához miért nélkülözhetetlen, meg kell adni a képzés várható költségét, valamint a kérelemhez csatolni kell egy – a képzés szervezője által kibocsátott – igazolást arról, hogy a képzés iskolarendszeren kívülinek minősül.

(3) A kormánytisztviselő kötelező kijelölése esetén az MBFSZ a képzéssel kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti, valamint a képzéseken való részvételre és a vizsgákra való felkészülésre az (1) bekezdésben részletezett fizetett tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítja.

(4) Kivételesen indokolt esetben a kormánytisztviselő iskolarendszerű képzésre is kötelezően kijelölhető.

(5) A képzéseken való részvétel – ha a kormánytisztviselő kijelölésre került vagy a kormánytisztviselő jelentkezési kérelmét az elnök támogatta – kötelező.

(6) A képzés szervezője által kiállított részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt a kormánytisztviselő köteles a megszerzéstől számított 15 napon belül a HR-nek bemutatni.

49. § (1) A kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019 (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az elnök a HR útján gondoskodik a foglalkoztatottak egyéni továbbképzési tervének elkészítéséről, amelyek összesítésével a HR összeállítja az MBFSZ tárgyévi kötelező továbbképzési tervét. Amennyiben az éves továbbképzési terv évközbeni módosítása válik szükségessé, úgy a HR intézkedik ennek elkészítéséről.

(2) A foglalkoztatottnak előírt továbbképzés és az ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőt a munkaidő-nyilvántartóban fel kell tüntetni.

(3) Amennyiben a Kit. szerinti továbbképzés távoktatási módszertanra épül, a foglalkoztatott a munkaidőn túl tanulás céljából igénybe veheti az MBFSZ-nél a felkészülését támogató technikai feltételeket azzal, hogy a munkaidőn túli tanulás a 22. § (4) bekezdésében meghatározott időszakban történhet.

(4) A kormánytisztviselő az (1) bekezdésben megjelölt rendelet szerinti továbbképzési programokon a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján az elnök jóváhagyásával vehet részt. A javaslatok beadásához tartozó táblázatot a HR biztosítja a szakmai vezetők részére, melyet az éves továbbképzési programok meghirdetése után küld meg a szakmai vezetők részére.

(5) Az éves továbbképzési kötelezettség alól – az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben foglalt eseteken felül – azon tanulmányi szerződéssel rendelkező kormánytisztviselő mentesül, aki erre vonatkozóan szakmai vezetője javaslata alapján az elnök által engedélyezett kérelmet nyújtott be a HR-re.

(6) Amennyiben a munkatárs elháríthatatlan ok miatt (pl. betegség, munkahelyi elfoglaltság) nem tud a továbbképzési programon részt venni, erről mihamarabb, de legkésőbb a képzés megkezdése előtti munkanapig köteles az elháríthatatlan ok megjelölése mellett a szervezeti egység vezetőjét és a HR-t írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni. A HR gondoskodik az igazolás program szervezője felé történő továbbításáról.

(7) Igény esetén a HR az éves továbbképzési terv alapján koordinálja és támogatja az MBFSZ belső továbbképzési programjainak egyszerűsített nyilvántartásba vételét, illetve megszervezését. A belső továbbképzési program szakmai tartalmáért, valamint lebonyolításáért az igényt indító szakmai vezető a felelős.

(8) A belső továbbképzések egyszerűsített nyilvántartásba vételét tárgyév januárjában a szakmai igény felmérésével a szakmai vezető indítja el. A felmerült igényeket az „Igényfelmérő adatlap” című, intraneten található nyomtatványon adja át a HR részére, aki a szakmai elnökhelyettes és a gazdasági vezető támogatása esetén a belső továbbképzési program igény egyszerűsített nyilvántartásba vételét engedélyezteti az elnökkel.

50. § (1) Tanulmányi szerződés köthető a foglalkoztatott:

(2) Felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottal felsőfokú szakképesítés, doktori fokozat vagy további felsőfokú szakképzettség megszerzésére, valamint felsőfokú szakirányú továbbképzési szak elvégzésére köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.

(3) Középfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottal feladatköréhez szorosan kapcsolódó felsőfokú alapképzettség, valamint közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.

(4) Határozott idejű foglalkoztatási jogviszonyban álló foglalkoztatottal csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően foglalkoztatási jogviszonyban töltendő idő tartama nem nyúlik túl a határozott idejű jogviszony tartamán. A kötelezően foglalkoztatási jogviszonyban töltendő idő tartamát ezekben az esetekben is a képzettség megszerzésétől kell számítani.

(5) A foglalkoztatottnak a főosztályvezető és az elnökhelyettes aláírásával is ellátott, tanulmányi szerződés megkötése iránti kérelmét az intraneten közzétett „Kérelem tanulmányi szerződés támogatására” című nyomtatványon szükséges a HR felé benyújtania.

(6) A HR javaslatával ellátott kérelemről, a GIFO előzetes fedezetigazolása alapján az elnök dönt.

(7) Nem köthető tanulmányi szerződés a Kit.-ben meghatározott eseteken túl:

51. § (1) Az MBFSZ tanulmányi szerződés keretében:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján biztosított munkaidő-kedvezmény időtartama alatt a foglalkoztatott illetményére jogosult.

(3) Az MBFSZ az (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti támogatást kizárólag az MBFSZ nevére és címére kiállított számla ellenében téríti meg. A munkáltatói támogatás nem terjed ki a tankönyvvásárlás, a pótvizsgadíj(ak), valamint a foglalkoztatott felróható magatartása következtében keletkezett költségek megtérítésére.

(4) Az ismétlő- vagy pótvizsga, valamint az arra történő felkészítés költségeit a foglalkoztatott maga köteles viselni, amelyre tanulmányi munkaidő-kedvezmény nem jár.

52. § (1) A foglalkoztatott köteles a szakmai vezetőjét, valamint a HR-t írásban tájékoztatni valamennyi, a továbbtanulása során felmerülő lényeges változásról, az adott félév sikeres vagy sikertelen teljesítéséről, valamint a következő félévben várható távollét időtartamáról és a költségtérítés összegének esetleges változásáról.

(2) A tanulmányi szerződés alapján megszerzett végzettséget igazoló okiratot a foglalkoztatott köteles a megszerzéstől számított tíz napon belül a HR-en bemutatni.

(3) Ha a foglalkoztatott neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit (pl. betegség, külföldi tartózkodás, feladatköri kötelezettség vagy egyéb más ok miatt), az indokok megjelölésével kérelmezheti a tanulmányi szerződés módosítását. A szerződés két alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Gyermekszülés, hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik.

53. § (1) Az MBFSZ tanulmányi szerződés keretében támogathatja a foglalkoztatott feladatköréhez tartozó idegen nyelvi ismeretek megszerzését és bővítését nyelvi képzés elvégzésével. Egyidejűleg kizárólag egy nyelvi képzésre irányuló tanulmányi szerződés köthető. Indokolt esetben – amennyiben a foglalkoztatott feladataihoz szorosan kapcsolódik – kérelmezhető egyéb idegen nyelvi képzés támogatása.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tanulmányi szerződés alapján a foglalkoztatott köteles:

(3) A tanulmányi szerződés keretében az idegennyelv-tudás megszerzéséhez adható támogatások:

(4) A munkaidő-kedvezmény idejére kifizetett díjazást a foglalkoztatott köteles visszafizetni, ha a nyelvi képzésen nem vesz részt vagy igazolatlanul távol marad, a nyelvvizsga-előkészítő tanfolyam befejezését követő egy éven belül nem tesz eredményes nyelvvizsgát. A tanfolyam és a nyelvvizsga díját a foglalkoztatott köteles megtéríteni a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségek megszegése esetén.

(5) A támogatás iránti kérelmet a főosztályvezető és a szervezeti egységet felügyelő elnökhelyettes véleményezi, a támogatásról az elnök dönt. A tanulmányi szerződést a HR készíti elő.

(6) Idegen nyelvi képzésre vonatkozó tanulmányi szerződést legfeljebb kétéves időtartamra lehet kötni. A szerződés hosszabbításával kapcsolatban az 52. § (3) bekezdése az irányadó.

54. § Az elnök egyedi döntése alapján a foglalkoztatottak csoportos idegen nyelvi képzésére is sor kerülhet, az elnök által biztosított helyen és időben az 53. §-ban meghatározott kötelezettségek és támogatások alapján, illetve ha erre feladatainak ellátásához feltétlenül szükség van, és a munkáltató őket erre kötelezi.

55. § (1) Kérelemre nyújtandó támogatások:

(2) Szociális juttatások:

(3) Egészségügyi juttatás:

egészségügyi szűrővizsgálatok.

(4) A munkába járáshoz kapcsolódó juttatások:

(5) Egyéb juttatások:

(6) Az 55. § (2)–(3) bekezdésében foglalt juttatások nem igényelhetőek:

56. § (1) A támogatás odaítélésénél fokozott figyelmet kell fordítani az egyenlő elbánás elvének megtartására, és érvényesíteni kell a rászorultság elvét.

(2) A kérelmek elbírálásánál a hasonló szociális helyzetben lévők esetén előnyben kell részesíteni a három vagy több gyermeket, illetve gyermekét egyedül nevelő, továbbá fogyatékos gyermeket nevelő kérelmezőt, a foglalkozási betegségben, balesetben megrokkantakat vagy e betegségben, balesetben elhunytak hozzátartozóit.

57. § (1) A foglalkoztatott a Kit. vhr. 63. § (1) bekezdése szerinti esetben kérelem alapján jogosult a gyermek születése esetén nyújtandó családalapítási támogatásra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás iránti kérelmet, a Kit. vhr. 63. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül a „Kérelem gyermek születése esetén nyújtandó családalapítási támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a HR részére. A beérkezett kérelmet a HR adatellenőrzés, gazdasági ellenjegyzés és elnöki jóváhagyás után továbbítja kifizetésre 5 munkanapon belül a GIFO részére.

(3) A családalapítási támogatás igényléséhez csatolni kell:

58. § (1) A Kit. vhr. 64. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra jogosult az a foglalkoztatott, aki a (2) bekezdés szerinti kérelmet az ott meghatározott határidőben benyújtotta a HR részére. A beérkezett kérelmet a HR adatellenőrzés, gazdasági ellenjegyzés és elnöki jóváhagyás után továbbítja kifizetésre 5 munkanapon belül a GIFO részére.

(2) A kérelmet az „Iskolakezdési támogatás iránti kérelem” című nyomtatvány kitöltésével, minden év augusztus 1. és szeptember 30. napja között a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratával és lakcímkártyájának másolatával együtt kell beadni.

59. § (1) A foglalkoztatott a Kit. vhr. 65. § (2)–(3) bekezdése szerinti esetben kérelem alapján jogosult gyermeknevelési támogatásra.

(2) A gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet minden év február 1. és március 31. napja között a „Kérelem gyermeknevelési támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a HR részére. A beérkezett kérelmet a HR adatellenőrzés, gazdasági ellenjegyzés, és elnöki jóváhagyás után továbbítja kifizetésre 5 munkanapon belül a GIFO részére.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

(4) A (2) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a GIFO minden év április 30. napjáig folyósítja.

(5) A Kit. vhr. 65. § (9) bekezdése szerinti pótigény iránti kérelmet az újabb gyermek születésétől, illetve az örökbefogadott gyermek nevelésbe-vételétől számított 40 napon belül a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a HR részére.

(6) Az (5) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a HR továbbítja a GIFO részére, a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül történő folyósítás érdekében.

(7) Ha a jogviszony év közben keletkezik, a gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet a jogviszony létrejöttétől számított 40 napon belül a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a HR részére. E bekezdés szerint megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a GIFO a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül folyósítja.

(8) Jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a kormánytisztviselő köteles a részére folyósított, de a jogviszonnyal már nem érintett időszakra vonatkozó gyermeknevelési támogatással a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdésére figyelemmel elszámolni.

60. § (1) A visszatérítendő családalapítási támogatás a Kit. vhr. 58–62. §-ában meghatározott visszatérítendő szociális támogatás.

(2) Az MBFSZ elsődlegesen – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – azoknak a kormánytisztviselőknek a családalapítási támogatás iránti kérelmét támogatja, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem mértéke nem haladja meg a Kit. vhr. 58. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben az elnök jóváhagyásával részesíthető támogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(3) Családalapítási támogatásban részesíthető a Kit. vhr. 60. § (1) bekezdésében meghatározott kormánytisztviselő.

(4) A Kit. vhr. 60. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában pályakezdőnek minősül a Kit. 280. § (2) bekezdés 2. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő kormánytisztviselő, valamint az a 22. életévét be nem töltött munkavállaló, aki első foglalkoztatási jogviszonyként az MBFSZ-szel létesít jogviszonyt.

(5) Családalapítási támogatásban a kormánytisztviselő a Kit. vhr. 61. § (1) bekezdésében foglalt esetben és akkor részesíthető, ha

(6) A családalapítási támogatás mértéke legfeljebb a Kit. 161. § (1) bekezdésében megjelölt összeg. A kérelmek elbírálásánál előnyben részesül:

(7) A családalapítási támogatás visszafizetési határidejének megállapítására, valamint a visszafizetés kezdő időpontjára a Kit. vhr. 62. §-ának rendelkezései irányadók.

(8) A családalapítási támogatás iránti kérelmet az intraneten közzétett „Kérelem családalapítási támogatás iránt” című nyomtatvány kitöltésével lehet kérelmezni. A kérelemben meg kell jelölni:

(9) Ha a kérelem indoka az, hogy a kormánytisztviselő a (4) bekezdés szerint pályakezdőnek minősül, a HR ellenőrzi e feltétel megalapozottságát.

(10) A kérelmet a kormánytisztviselő közvetlen felettesének javaslatával ellátva a HR-re kell benyújtani.

(11) A Szociális Bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot az elnöknek a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére, előzetes pénzügyi véleményezéssel ellátva.

(12) A szerződést az MBFSZ képviseletében a munkáltatói jogkör gyakorlója köti meg, a jogi és a pénzügyi ellenjegyzést követően.

(13) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a GIFO intézkedik.

61. § (1) A kormánytisztviselőt rászorultsága esetén kérelmére az MBFSZ visszatérítendő, a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt esetekben krízistámogatásban részesítheti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján a kormánytisztviselő csak akkor részesülhet krízistámogatásban, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező kormánytisztviselő csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, az elnök jóváhagyásával részesíthető krízistámogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(3) A krízistámogatás iránti kérelmet – a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben a közvetlen felettes javaslatával ellátva – a „Kérelem visszatérítendő krízistámogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a HR-re. A kérelemben meg kell jelölni annak pontos indokát és a kért összeget. A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat.

(4) A kormánytisztviselő a tárgyévben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – egy alkalommal terjeszthet elő krízistámogatás iránti kérelmet.

(5) Az adott tárgyévben a már visszatérítendő támogatásban részesült kormánytisztviselő egy alkalommal újabb kérelmet nyújthat be, ha

(6) A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek

(7) A krízistámogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 2 év. A futamidőt a kérelmező kormánytisztviselő jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(8) A Szociális Bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot az elnök részére a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. Az elnök döntéséről a HR értesíti a kérelmet benyújtó kormánytisztviselőt, illetve a GIFO-t.

(9) A szerződést az MBFSZ képviseletében a munkáltatói jogkör gyakorlója köti meg, a jogi és a pénzügyi ellenjegyzést követően.

(10) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a GIFO intézkedik.

(11) A visszatérítendő szociális támogatás összege legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben az elnök jóváhagyásával a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdése szerinti összeghatárnál magasabb összegű krízistámogatás is adható.

62. § (1) A Kit. vhr. 76–81. §-a alapján a kormánytisztviselő illetményelőleg vagy munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) folyósítását igényelheti.

(2) Nem igényelhet illetményelőleget a foglalkoztatott a Kit. vhr. 77. §-ában meghatározott esetekben, továbbá, ha a levonás feltételei nem biztosítottak, így különösen gyes, gyed, fizetés nélküli szabadság idejére.

(3) A kormánytisztviselő illetményelőleget írásbeli kérelemre, évente egy alkalommal, legfeljebb egyhavi illetményének megfelelő, de a minimálbér ötszörösét meg nem haladó összegben kaphat.

(4) Az illetményelőleg az intraneten közzétett „Kérelem illetményelőleg iránt” című nyomtatvány benyújtásával kérelmezhető az igénylő főosztályvezetőjének javaslatára. A beérkezett kérelmet a HR adatellenőrzés után továbbítja a GIFO felé, majd a gazdasági vezető előzetesen pénzügyi szempontból véleményezi.

(5) Az illetményelőleg iránti kérelemről az elnök dönt, ezután HR továbbítja kifizetésre 5 munkanapon belül a GIFO részére.

(6) Az illetményelőleget legfeljebb hat hónap alatt, havi egyenlő részletben kell törleszteni, amelyre fizetési halasztás nem engedélyezhető. Az illetményelőleg összegét a GIFO a kiutalásának hónapját követő hónaptól kezdődően, kamatmentesen – kormánytisztviselő külön hozzájárulása nélkül – vonja le az illetményből. Amennyiben a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az illetményelőleg-tartozás fennállásának időtartama alatt szűnik meg, akkor a tartozás fennmaradó részének törlesztése egy összegben esedékes. Az egyösszegű visszafizetési kötelezettség alól az elnök a kötelezett szociális helyzetére tekintettel felmentést adhat.

(7) Határozott idejű foglalkoztatási jogviszony esetén az illetményelőleg kizárólag annyi hónapra engedélyezhető, ahány hónap a határozott idejű jogviszonyból még fennáll az engedélyezés időpontjában.

(8) Az illetményelőleg felvételére az a kormánytisztviselő jogosult, akinek a kormányzati szolgálati jogviszonya/munkaviszonya az MBFSZ-nél legalább egy éve fennáll, és az előző felvett illetményelőleget teljes egészében visszafizette.

(9) Adott tárgyévben az MBFSZ kormánytisztviselői létszámának maximum 25%-a részére adható illetményelőleg. A létszámkorlát megtartását a gazdasági vezető a (4) bekezdés szerinti véleményezése során ellenőrzi.

(10) Az illetményelőlegre vonatkozó mértékek megtartása érdekében a GIFO az engedélyezett illetményelőlegekről analitikus és összesített nyilvántartást vezet.

63. § (1) A kormánytisztviselő – a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés d) pontja szerinti – közeli hozzátartozójának halála esetén – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – a temetési támogatásban részesíthető, ha a temetés költségeit részben vagy egészben ő fedezte, és háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Ennél magasabb jövedelemmel rendelkező kormánytisztviselő csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, az elnök jóváhagyásával részesíthető temetési támogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(2) A temetési támogatás iránti kérelmet a „Kérelem temetési támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani az elhalálozástól számított 90 napon belül. A temetési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

(3) A temetési támogatás mértéke legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg, de nem lehet több, mint a kérelmező nevére kiállított számlán feltüntetett összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben az elnök jóváhagyásával a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében foglalt összegtől magasabb összegű temetési támogatás is adható.

(4) A temetési támogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 2 év. A futamidőt a kérelmező kormánytisztviselő jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(5) A temetési támogatás iránti kérelemről a Szociális Bizottság, valamint a GIFO javaslata alapján az elnök dönt. A Szociális Bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot az elnök részére a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. Az elnök döntéséről a HR értesíti a kormánytisztviselőt, valamint a GIFO-t.

(6) A szerződést az MBFSZ képviseletében a munkáltatói jogkör gyakorlója köti meg, a jogi és a pénzügyi ellenjegyzést követően.

(7) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a GIFO intézkedik.

(8) Amennyiben az elhunyt szintén – a szakmai felsővezetők kivételével – az MBFSZ kormánytisztviselője, úgy a kegyeleti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

64. § (1) Az elnök az elhunyt kormánytisztviselőt, nyugállományú kormánytisztviselőt a kegyelet méltó kifejezéseként érdemei és a közszolgálatban betöltött életútja alapján a Kit. 148. §-ában meghatározottak szerint a közszolgálat halottjává nyilváníthatja.

(2) A közszolgálat halottjának az nyilvánítható, aki

(3) Az elnök az elhunyt kormánytisztviselőt, nyugállományú kormánytisztviselőt a megbecsülés és a hozzátartozók gyászában való osztozás kifejezéseként – amennyiben a közszolgálat halottjának nyilvánítás feltételei nem állnak fenn – az MBFSZ saját halottjának nyilváníthatja.

(4) A kegyeleti ellátásban részesítést kezdeményezheti az elhunyt hozzátartozója vagy az MBFSZ vezető beosztású kormánytisztviselője.

(5) A kegyeleti ellátás formái különösen

(6) Amennyiben a közszolgálat halottjává vagy saját halottá nyilvánított kormánytisztviselő elhalálozása

(7) A kegyeleti eljárással kapcsolatos feladatokat a GIFO az érdekképviselet és a HR bevonásával látja el.

(8) A temetési költségekről a számlát az MBFSZ nevére és címére kell kiállítani.

(9) Kivételes méltánylást érdemlő esetben az elnök a (6) bekezdésben foglaltaktól a jogszabályi keretek között eltérhet.

65. § (1) Az elnök az MBFSZ kormánytisztviselőit foglalkoztatási igényéhez igazodóan – a lakhatás támogatása céljából – albérletidíj-hozzájárulásban részesítheti. A döntés meghozatala során figyelembe kell venni a Kit. vhr. 38–43. §-ában előírt követelményeket.

(2) Különös méltánylást igénylő esetben az elnök a Kit. vhr. 40. § (1) bekezdésében előírt feltételek alól felmentést adhat.

(3) Az albérletidíj-hozzájárulás iránti kérelmet az intraneten közzétett „Kérelem albérletidíj-hozzájárulás iránt” című nyomtatványon a szakmai vezető javaslatával kell előterjeszteni a HR-nél. A támogatásról a HR előterjesztése alapján, a gazdasági vezető pénzügyi szempontú véleményezését követően az elnök dönt.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell:

(5) Az albérleti díj megfizetéséről szóló igazolást – a jogszabályban előírt formában és tartalommal – egy eredeti példányban a GIFO részére kell leadni.

(6) Az albérletidíj-hozzájárulás havonta nem haladhatja meg a bérleti szerződésben személyenként meghatározott rezsiköltséget nem tartalmazó összeg (bérleti díj) 50%-át, de legfeljebb bruttó 75 188 Ft.

(7) A támogatás évente állapítható meg, amely megszakítás nélkül, a hatályos költségvetési év végéig adható.

(8) Nem állapítható meg albérleti támogatás, ha a foglalkoztatott a bérleti szerződést a Kit. 280. § (1) bekezdés 13. pontja szerinti hozzátartozójával kötötte.

(9) A foglalkoztatott köteles írásban bejelenteni a HR-nek a bérleti jogviszony megszűnését.

(10) Az albérletidíj-támogatást máshonnan, ugyanezen jogcímen nem lehet igénybe venni.

(11) Az albérletidíj-hozzájárulás legkorábban a kérelem benyújtását követő hónap első napjától adható. A hozzájárulást a GIFO a bérleti díj tárgyhavi megfizetését igazoló számla vagy számviteli bizonylat leadását követő tizenöt munkanapon belül folyósítja.

66. § Az MBFSZ szolgálati lakásainak igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat külön szabályzat állapítja meg.

67. § Az MBFSZ foglalkoztatottjainak lakáshoz jutása és lakáskörülményeinek javítása érdekében adható kamatmentes kölcsön juttatás részletes szabályait az 1. függelék tartalmazza.

68. § A kormánytisztviselő lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön igénylése esetén az állami kezességvállalásra vonatkozó szabályok, eljárások alkalmazására a Kit. 149. § vonatkozó, valamint a Kit. vhr. 84–90. §-a rendelkezései az irányadók.

69. § A foglalkoztatottak egészségvédelme, a betegségek megelőzése érdekében az MBFSZ a Kit. vhr. 83. § (1) bekezdése szerinti összegben támogatást nyújthat egészségügyi szűrővizsgálatok elvégzéséhez, mely igénybevételének és költségtérítésének feltételeit és eljárásrendjét a 2. függelék tartalmazza.

70. § (1) A foglalkoztatottak részére – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának függvényében – a munkavégzéshez szükséges utazás biztosítása érdekében helyi utazásra szolgáló éves bérlet (a továbbiakban: bérlet) adható, melynek részletes szabályait a 3. függelék tartalmazza. A juttatás az SZJA tv.-ben foglaltak szerint bérjövedelemként adózik.

(2) A kormánytisztviselő a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 39/2010. Korm. rendelet) foglaltak szerint jogosult a napi munkába járással és a hazautazással kapcsolatos költségtérítésre a 4. függelék alapján.

(3) A kormánytisztviselő a gépjárművel történő munkába járás költségeihez a 39/2010. Korm. rendeletben foglaltak szerint jogosult a gépjárművel történő munkába járáshoz költségtérítésre, azzal, hogy a munkavégzéssel nem érintett napokra (szabadság, keresőképtelenség és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés ideje) nem számolható el költségtérítés.

(4) Az MBFSZ-szel kormányzati szolgálati jogviszonyban álló és legalább egyéves kormányzati szolgálati jogviszonnyal rendelkező kormánytisztviselő a jogviszonya fennállása alatt utazási utalvány igénybevételére jogosult a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint.

(5) Tárgyévre kiadott utazási utalvány a következő év március 31-ig jogosít a kedvezmény igénybevételére. Az utazási utalványt a GIFO állítja ki. Elvesztés esetén az utalvány nem pótolható. A megrongálódott utalvány egyidejű leadása esetén a GIFO a fel nem használt utazási kedvezményekről új utalványt állít ki.

71. § (1) Az MBFSZ a foglalkoztatottak 14 éven aluli gyermekei részére Mikulás-napi ünnepséget szervez.

(2) A Mikulás-napi ünnepség keretében az MBFSZ kulturális programokkal és ajándékcsomag átadásával köszönti a gyermekeket.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esemény megszervezésében a HR közreműködik, így különösen

(4) Az (2) bekezdés szerinti ajándék értéke nem haladhatja meg alkalmanként és gyermekenként az ötezer forintot.

72. § (1) Az MBFSZ munkáltatói eszközökkel segíti az önkéntes véradó mozgalmat, ezért a HR útján közreműködik a véradó napok megszervezésében.

(2) Az elnök az emberbaráti önzetlen segítségnyújtásban hosszabb időn keresztül közreműködő önkéntes véradókat a Véradók Napja (november 27.) alkalmából elismerésben részesíti. Az elismerésre az Országos Vérellátó Szolgálat által kiállított igazolás alapján az a foglalkoztatott jogosult, aki a (3) bekezdésben meghatározott számú véradáson megjelent, és térítésmentesen vért adott.

73. § Az MBFSZ mindenkori költségvetési lehetőségének függvényében az elnök – a jelen fejezetben meghatározottakon túl a Kit.-ben, valamint a Kit. vhr.-ben rögzített rendelkezések alapján – további juttatások és támogatások biztosításról dönthet. A további juttatások és támogatások mértékét és kifizetésének rendjét az elnök egyedi intézkedéssel, utasítással szabályozza.

74. § (1) A Szociális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az elnök tanácsadó, döntés-előkészítő és javaslattevő szerve.

(2) A Bizottság feladatkörében

(3) A Bizottság titkársági szerve a HR.

(4) A Bizottság három állandó tagból áll.

(5) A Bizottság állandó tagjait a következő szervezeti egységek delegálják:

(6) A Bizottság tagjait az (5) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével az elnök nevezi ki. Javaslattételi jog illeti meg

(7) Az MBFSZ-nél bejelentett szakszervezet tagja a Bizottság ülésén meghívott tagként akkor vehet részt, ha a kormánytisztviselő ezt a kérelem előterjesztésére rendszeresített nyomtatványon kéri.

(8) A Bizottság tagjait az elnök visszahívhatja.

(9) A Bizottság elnökét a tagok maguk közül, titkos szavazással választják.

(10) A Bizottság akkor határozatképes, ha ülésein állandó tagjainak több mint fele jelen van. A Bizottság állandó és meghívott tagja is egy-egy szavazattal rendelkezik, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén a Bizottság elnökének szavazata dönt.

(11) A Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntés tényét. A jegyzőkönyvet – legkésőbb az ülés megtartásától számított 5 munkanapon belül – meg kell küldeni a Bizottság tagjai részére.

(12) A Bizottság üléseit a Bizottság elnöke hívja össze esetenként. Két ülés között rendkívül indokolt esetben a tagok írásban is megtehetik javaslatukat.

(13) A Bizottság ügyrendjét a Bizottság alakítja ki, melyet a Bizottság elnöke hagy jóvá. A jóváhagyott ügyrendet az MBFSZ intranet hálózatán közzé kell tenni.

75. § (1) A GIFO az engedélyezett szociális juttatásokról analitikus és összesített nyilvántartást vezet, és annak aktuális adatairól a Bizottság részére rendszeres tájékoztatást ad.

(2) A szociális támogatások iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített intraneten közzétett nyomtatványon a kérelmező szervezeti egység vezetőjének véleményével együtt a HR-re kell benyújtani. A HR a beérkezett kérelmet gazdasági ellenjegyzést követően továbbítja a 74. § szerinti Bizottsághoz.

(3) Az 55. § (2) bekezdésében meghatározott juttatások esetén a Bizottság javaslatot tesz az elnöknek a kérelmek elbírálását megelőzően.

(4) Szociális támogatásban csak az a személy részesíthető, aki a szociális helyzetének megítéléséhez szükséges személyes adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, a kérelemben foglaltakat alátámasztó igazolásokat csatolja, és az adatok kezeléséhez hozzájárul.

76. § A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó eljárás lefolytatásának rendjét és részletszabályait az 5. függelék tartalmazza.

77. § A fegyelmi eljárás lefolytatásának rendjét és részletszabályait a Kit. 166. §-a és a Kit. vhr. 91–107. §-a tartalmazza.

78. § A munkahelyi kormánytisztviselői érdekegyeztetés rendjére a Kit. 172. §-ában foglalt rendelkezések az irányadóak.

79. § A jelen közszolgálati szabályzat rendelkezéseit a tárgyévi adó- és járulékfizetésére vonatkozó jogszabályok alapján minden év február 28-áig felül kell vizsgálni.