1/2020. (IV. 24.) KH utasítás

a Közbeszerzési Hatóság szervezeti és működési szabályzatáról¹

2020.06.01.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 187. § (2) bekezdés t) pontja alapján, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára figyelemmel, a következő utasítást adom ki:

1. § A Közbeszerzési Hatóság szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, rendelkezéseit 2020. március 20. napjától kell alkalmazni.

3. §²

1. melléklet az 1/2020. (IV. 24.) KH utasításhoz

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG JOGÁLLÁSA, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

1. A Közbeszerzési Hatóság jogállása és alapvető adatai

1.1. Jogállása: A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az Országgyűlés felügyelete alatt álló autonóm államigazgatási szervként működő, központi költségvetési szerv.

1.2. Alapadatai:

a) A szervezet elnevezése: Közbeszerzési Hatóság

b) A szervezet idegen nyelvű elnevezései az alábbiak:

ba) angol megnevezése: Public Procurement Authority;

bb) német megnevezése: Amt für Öffentliche Beschaffungen;

bc) francia megnevezése: Autorité des Marchés Publics.

1.3. Létrejötte: A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 11. §-a és 94. §-a alapján, 1995. október 4. napján jött létre. A Közbeszerzések Tanácsa 2012. január 1. napjától Közbeszerzési Hatóság néven működik tovább, amelynek keretébe tartozik a Tanács és a Közbeszerzési Döntőbizottság.

1.4. Hatályos alapító okiratának kelte, száma: 2016. március 17., T-01082/01/2016.

1.5. Alapítására, átalakítására és megszüntetésére jogosult szerv neve, székhelye: Országgyűlés, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3.

1.6. Székhelye: 1026 Budapest, Riadó utca 5.

1.7. Törzskönyvi nyilvántartási száma: 329190.

1.8. Államháztartási egyedi azonosítója: 050973.

1.9. Statisztikai számjele: 15329190-8411-311-01.

1.10. Számlaszáma: 10032000-01720361-00000000 Magyar Államkincstár.

1.11. Adószáma: 15329190-2-41.

1.12. Internetes honlapja: www.koz besze rzes.h u.

2. A Hatóság tevékenysége, feladat- és hatásköre

2.1. A Hatóság alaptevékenysége:

A Hatóság ellátja a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 187–190. §-a szerinti, továbbá a részére törvényben előírt egyéb feladatokat.

2.2. A Hatóság alaptevékenységének szakágazati besorolása:

841101 Államhatalmi szervek tevékenysége

2.3. A Hatóság alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

041110 Általános gazdasági és kereskedelmi ügyek igazgatása

2.4. A Hatóság vállalkozási tevékenységet nem folytat.

MÁSODIK RÉSZ

A HATÓSÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

II. FEJEZET

A HATÓSÁG SZERVEZETE ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

1. A Hatóság szervezete

1.1. A Hatóság keretében Tanács (a továbbiakban: Tanács) és Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) működik.

1.2. A Hatóság szakmai szervezeti egységei, a Tanács és a Döntőbizottság a Kbt.-ben meghatározott feladataikat önállóan, egymástól függetlenül végzik.

1.3. A Döntőbizottság Szervezeti és Működési Szabályzatát a Döntőbizottság elnöke által előkészített és a Hatóság elnöke (a továbbiakban: elnök) által jóváhagyott külön utasítás tartalmazza.

1.4. Állandó feladatok ellátására létrehozott szervezeti egységek:

a) a Hatóság Titkársága (a továbbiakban: Titkárság): a Hatóság és a Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, továbbá az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenységet végez;

b) főosztály: meghatározott alaptevékenység, illetve ahhoz kapcsolódó funkcionális tevékenység vagy központosított szolgáltatás ellátására, koordinációjára kialakított önálló szervezeti egység, mely a feladat megosztásának megfelelően további szervezeti egységekre tagozódhat;

c) osztály: az egyes főosztályi szervezeten belül feladatmegosztással kialakított nem önálló szervezeti egység;

d) törzskari főosztály/osztály, szakmai felelős: kiemelkedő fontossága, horizontális jellege vagy a függetlenség és befolyásmentesség elvének érvényesülése miatt közvetlenül az elnök vagy a főtitkár irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység/szakmai felelős.

1.5. A Hatóság szervezeti ábráját az 1. függelék tartalmazza.

2. A Hatóság személyi állománya

2.1. A Hatóság személyi állománya vezető és beosztott köztisztviselőkből, valamint munkavállalókból áll.

2.2. Vezető köztisztviselők:

a) az elnök;

b) a Hatóság Titkárságát vezető főtitkár (a továbbiakban: főtitkár);

c) a Döntőbizottság elnöke (a továbbiakban: a Döntőbizottság elnöke);

d) a Döntőbizottság elnökhelyettese;

e) a szervezeti egységek vezetői (főosztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek és osztályvezetők).

IIII. FEJEZET

A HATÓSÁG KERETÉBEN MŰKÖDŐ TANÁCS

1. A Tanács tagjai

1.1. A Tanács a Kbt.-ben meghatározott számú tagból álló testület. A Tanács feladatait a Kbt. 183. § a)–d) pontja rögzíti.

1.2. A Tanács tagjait a Kbt. alapelveinek és egyes közérdekű céloknak, az ajánlatkérők, valamint az ajánlattevők érdekeinek érvényesítése érdekében a Kbt. 182. § (2) bekezdése szerinti szervezetek, illetve személyek delegálják.

1.3. A Tanács tagjaira vonatkozó feltételeket, összeférhetetlenségi és egyéb, a megbízatással összefüggő szabályokat a Kbt. 182. § (3)–(11) bekezdése, továbbá 184. § (4)–(5) bekezdése rendezi.

1.4. A Tanács tagjának – ideértve az elnököt és az alelnököt is – megbízatása megszűnik a Kbt. 181. § (6) bekezdésében, továbbá 182. § (7)–(8) bekezdéseiben foglalt feltételek bekövetkezése esetén.

2. A Tanács tisztségviselői

2.1. A Tanács elnöke a Hatóság elnöke, akit távolléte esetén a Kbt. 180. § (2) bekezdése szerint a Tanács alelnöke helyettesít.

2.2. Az elnök és az alelnök személyére a Jelölő Bizottság tesz előterjesztést.

a) A Jelölő Bizottság megválasztása:

aa) a Jelölő Bizottság három tagból áll. A Jelölő Bizottságban az ajánlattevői csoportot, a közérdeket képviselő csoportot, valamint az ajánlatkérők általános érdekeit képviselő csoportot egyaránt egy-egy tag képviseli.

ab) a Jelölő Bizottságot a Főtitkár előterjesztése alapján a Tanács egyszerű szótöbbséggel választja meg a tisztújítás előtti tanácsülésen. A Jelölő Bizottság megbízatása az új tisztségviselő(k) (elnök, alelnök) megválasztásáig tart.

b) A Jelölő Bizottság feladata:

ba) előkészíti a tisztújító választásokat, amelynek keretében a Jelölő Bizottsági tagok konzultációt folytatnak a tanácstagokkal a jelöltek személyét illetően;

bb) összesíti az elhangzó javaslatokat, és elkészíti a jelölőlistát; a jelölőlistán a jelölteket ABC sorrendben kell feltüntetni;

bc) a jelölőlistát a tisztújító tanácsülésre előterjeszti a tanácstagok részére.

2.3. A tisztújító tanácsülésen bármely tanácstag újabb jelöltet állíthat.

2.4. A jelölőlistán szereplő, illetve a tisztújító tanácsülésen megnevezett személy csak akkor válik jelöltté, ha a jelölést a tisztújító tanácsülésen személyesen is megerősíti és elfogadja, valamint – a Tanács erre vonatkozó kérésére – ismerteti addigi közbeszerzési gyakorlatát és szakmai ismereteit, illetve a saját tevékenységével és a Tanács jövőbeni működésével kapcsolatos elképzeléseit.

2.5. A Tanács tisztségviselőjének személyéről a Tanács titkos szavazással határoz. Amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a jelen lévő tagoktól a megválasztáshoz szükséges kétharmados többséget, a Tanács a szavazást annak eredményességéig szükség szerint megismétli.

2.6. Az alelnök

a) az elnököt távolléte esetén a Tanács képviseletében és üléseinek vezetésében teljes jogkörrel helyettesíti;

b) a Tanács tagjai közül kerül megválasztásra;

c) nem áll közszolgálati jogviszonyban a Hatósággal, ezért a hivatali szervezet vonatkozásában sem kötelezettséget nem vállalhat, sem munkáltatói jogokat nem gyakorolhat.

3. A Tanács testületi eljárása

3.1. A Tanács testületi üléseit a Kbt. 184. § (1) bekezdésének megfelelően tartja.

3.2. A Tanács ülését a Főtitkár tűzi ki és hívja össze a III. Fejezet 3.5. pontjában foglaltak szerint. A Tanács ülését indokolt esetben a munkatervben előírtakon túl a tervezett ülések közötti időpontra is össze lehet hívni.

3.3. A Tanács ülésen kívül is hozhat testületi határozatot – kivéve személyi ügyet érintő esetben –, ha az Elnök – halasztást nem tűrő ügy eldöntése érdekében – ülések közötti időszakban rövid úton (legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumot tartalmazó e-mailben vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott e-mailben) kezdeményez szavazást.

3.4. A Tanács ülését megelőzően a Tanács ülésének napirendjére, illetve szakértő vagy más személy meghívására az ülés tervezett időpontja előtti hatodik – személyi ügyet érintő esetben tizedik – munkanapig javaslatot tehet a Tanács bármely tagja, a főtitkár és a Döntőbizottság elnöke; a javasolt témát a Tanács napirendjére fel kell venni. A javaslatot indokolni kell, a napirendi javaslathoz mellékelni kell annak írásbeli előterjesztését a határozati javaslattal. A javaslattevő az előterjesztés elkészítéséhez igényelheti az Elnöki Kabinet közreműködését. A javasolt napirendet és a meghívottak személyét az elnök állítja össze.

3.5. A Tanács ülésére szóló meghívót és a napirenden szereplő előterjesztéseket, tájékoztatókat a főtitkár küldi ki az Elnöki Kabinet útján úgy, hogy azokat a Tanács tagjai az ülést megelőző legkésőbb négy, soron kívüli ülés esetén két munkanappal megkapják. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és idejét, a javasolt napirendet és az egyes napirendi pontok előadóit, továbbá a tagok felkészülését szolgáló esetleges további tájékoztatást. A meghívóhoz csatolni kell a napirenden szereplő előterjesztéseket és tájékoztatókat.

3.6. A Tanács tagja az ülés napját megelőző munkanapig – előrelátható távolmaradása esetén – elektronikus úton, azaz legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott e-mailben vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumot tartalmazó e-mailben szavazhat a tervezett határozati javaslatokról. A Tanács tagjának szavazata ebben az esetben akkor vehető figyelembe a határozathozatalkor, ha egyébként a megtartott ülés a III. Fejezet 3.11. pontja szerint határozatképes. Ez a jog személyi ügyet érintő napirendi pont esetén nem gyakorolható.

3.7. A Tanács ülését az elnök vezeti. Az ülés megnyitása után az elnök szavazásra bocsátja az ülés javasolt napirendjét, amelynek elfogadásáról a Tanács dönt a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével.

3.8. Az ülésen a főtitkár és a Döntőbizottság elnöke tanácskozási joggal vesz részt, továbbá az ülésen jegyzőkönyvvezető van jelen. Adott napirendi ponthoz kapcsolódóan, egyedi esetben – a Tanács tagjai, a főtitkár és a Döntőbizottság elnökének javaslatára – az Elnök az Elnöki Kabinet vezetőjét, a Hatóság szakmai főosztályainak vezetőit és esetlegesen szakértőt hívhat meg.

3.9. Bármely tag kezdeményezésére a Tanács zárt ülés tartásáról határozhat. Zárt ülést el lehet rendelni valamennyi napirendi pont, illetve meghatározott napirendi pontok tekintetében. Zárt ülésen kizárólag a Tanács tagjai, a főtitkár és a jegyzőkönyvvezető vehet részt. A zárt ülés elrendeléséhez a Tanács jelen lévő tagjainak egyszerű szótöbbsége szükséges.

3.10. Amennyiben az Elnöknek olyan tény, adat vagy körülmény jut a tudomására, amely alapján valamely közbeszerzési biztos, a Döntőbizottság elnökének vagy a Döntőbizottság elnökhelyettesének felmentése válik indokolttá, köteles a közszolgálati jogviszony megszüntetése iránti intézkedés megtételét megelőzően a Tanácsot a III. Fejezet 3.2. pontja szerint a főtitkár útján vagy soron kívül összehívni, annak érdekében, hogy a Tanács a Kbt. 183. § b) pontja szerinti jogával élve, határozatát meghozhassa. Az Elnök a munkáltatói jogkört a Tanács határozatának meghozatalát követően, annak megfelelően jogosult és köteles gyakorolni a vonatkozó törvény szerint szükséges munkáltatói intézkedések megtételével.

3.11. A Tanács akkor határozatképes, ha a delegált tagok kétharmada jelen van, illetve a III. Fejezet 3.3. pontja esetén akkor határozatképes, ha a delegált tagok kétharmada megfelelő módon (legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott e-mailben) szavaz.

3.12. A Tanács a határozatait a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az elnök és az alelnök, a Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese megválasztását, valamint annak megállapítását, hogy a Tanács tagja a tisztségre méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná vált, amelyekhez a jelen lévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges.

3.13. A Tanács a tanácsülésen bármely tagjának kezdeményezése alapján napirendjére újabb témát is felvehet. Amennyiben a téma megtárgyalásához előkészítő anyag összeállítása szükséges, a témát a Tanács a következő ülés napirendjére tűzi. Személyi kérdés tárgyalására szabályos, a jogviszonyt érintő jogszabályok betartásával, valamint a személyiségi jogok védelmét biztosító előterjesztés alapján, e fejezet rendelkezéseinek figyelembevételével van lehetőség.

3.14. A Tanács üléséről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséért a főtitkár felel. A jegyzőkönyv tartalmazza

a) az ülés helyét és idejét,

b) a megjelentek felsorolását,

c) a napirendet és annak előadóit,

d) a tanácskozás lényegét, továbbá

e) a határozatokat.

3.15. A jegyzőkönyvet az elnök és a főtitkár írja alá, a Tanács két tagja hitelesíti. A jegyzőkönyvet a főtitkár küldi meg – az Elnöki Kabinet útján – a Tanács tagjainak az ülést követő 15. napig. A Tanács ülésen kívül meghozott testületi határozatáról a főtitkár emlékeztetőt készít, amelyben fel kell tüntetni, hogy ki javasolta a Tanács döntését, mi volt az ülésen kívüli eljárás indoka, kik és milyen úton kapták meg a javaslatot és mi volt a szavazás eredménye. Az emlékeztetőt az elnök és a főtitkár írja alá, és a főtitkár küldi meg – az Elnöki Kabinet útján – a Tanács tagjai részére a határozat meghozatalát követő 15. napig.

3.16. Az üléseken és az üléseken kívül készült iratok, határozatok megőrzéséről a főtitkár gondoskodik az Elnöki Kabinet útján.

3.17. A Tanács ülésein a Döntőbizottság elnökéhez és a Döntőbizottság elnökhelyetteséhez folyamatban lévő, konkrét jogorvoslati ügy kapcsán kérdés nem intézhető. A Tanács, illetve a Hatóság a Döntőbizottság adott ügyben született határozatával összefüggésben nem foglalhat állást.

4. A Tanács munkabizottságai

4.1. A Tanács eseti vagy állandó munkabizottságokat hozhat létre, amelyek eljárásrendjüket ügyrend formájában állapítják meg.

4.2. A munkabizottságok létrehozásának és működésének célja a tanácsülések hatékonyságának növelése, azaz a Tanács elé döntésre előterjesztett napirendi pontok előzetes megvitatása, szakmai álláspont és döntési javaslat kialakítása.

4.3. Az egyes munkabizottságokban a tanácstagok részvétele önkéntes. Abban az esetben működőképes egy munkabizottság, ha tagjainak száma eléri a három főt.

IV. FEJEZET

IA HATÓSÁG VEZETÉSE

1. Az elnök

A Hatóságot egyszemélyi felelősséggel az elnök vezeti. Az elnök öt évre történő kinevezéséről a Tanács a Kbt. 181. § (1) bekezdése szerint dönt. A Tanács által átruházott hatáskörben a főtitkári jogkört gyakorló vezető jogosult a Kbt. 181. § (3) bekezdése szerint az elnök illetményének minden év február hónapban történő megállapítására, kinevezésmódosítási okmányainak elkészítésére és aláírására.

1.1. Az Elnök felelős

a) az alapító okiratban előírt tevékenységek, jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközökben, illetve a költségvetésben foglaltak által közvetlenül meghatározott követelmények és feltételek megfelelő biztosításáért;

b) a Hatóság működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért;

c) a költségvetési keretek és a kötelezettségvállalások összhangjáért;

d) a Hatóság vagyonkezelésébe és használatába adott vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért;

e) a belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért;

f) a Hatóság által kezelt adatok védelméért, amelyben az információbiztonsági felelős, a biztonsági vezető és az adatvédelmi tisztviselő a feladatköreikben eljárva támogatja;

g) a szakmai és pénzügyi monitoring rendszer folyamatos működtetéséért, a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a számviteli rendért;

h) az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendeletben meghatározott, önként vállalt feladatok teljesítésének biztosításáért.

1.2. Az Elnök feladatai:

a) ellátja a Kbt. 180. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat, továbbá

b) ellátja Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott, az Országgyűlés költségvetési fejezet Közbeszerzési Hatóság cím felügyeletét;

c) gondoskodik a központi költségvetési szerv vezetőjének az államháztartás rendjéről szóló, valamint egyéb jogszabályokban előírt feladatai ellátásáról, és gyakorolja az ez alapján őt megillető jogosítványokat, jóváhagyja a cím éves költségvetési javaslatát és zárszámadását, amelyről a Tanács ülésén beszámol;

d) javaslatot tesz állami elismerésekre, kitüntetésekre; jogosult szakmai elismerés, cím alapítására;

e) a Tanács elé terjeszti a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket, amennyiben a közbeszerzési biztos az összeférhetetlen helyzetet nem szünteti meg;

f) a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével közvetlenül kapcsolatos jogszabálytervezetekről a Tanács tagjait tájékoztatja;

g) kezdeményezi a Döntőbizottság hivatalból való eljárását a Kbt. 152. § (1) bekezdés a) pontja és a Kbt. 153. §-a szerinti esetekben;

h) a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] foglaltaknak megfelelően a Hatóság nevében határozatot hoz a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvételről, illetve a jegyzékből való törlésről, és kiadja a hivatalos jegyzék szerinti igazolást a minősített ajánlattevő részére;

i) döntést hoz a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe vétellel, megújítással, törléssel kapcsolatos ügyekben;

j) gondoskodik a Hatóság jogszabályoknak megfelelő működéséről, a feladatok szakszerű és összehangolt ellátásáról;

k) irányítja a Hatóság szervezeti egységeit és a szakmai felelősöket;

l) gondoskodik a normatív utasításoknak és a Hatóság belső szervezetszabályozó dokumentumainak elkészítéséről, folyamatos karbantartásáról, és kiadja azokat;

m) a jóváhagyott költségvetés keretei között gondoskodik a Hatóság zavartalan működéséről, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról;

n) gondoskodik a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről, irányítja a belső ellenőrök tevékenységét, jóváhagyja a belső ellenőrzés éves munkatervét, és számonkéri annak végrehajtását;

o) gyakorolja a kiadmányozási jogot, e jogkörét a jelen Szabályzatban, belső szervezetszabályozó dokumentumban, továbbá egyedi írásbeli intézkedéssel részben vagy egészben átruházhatja;

p) létrehozza, működteti és fejleszti a belső kontrollrendszer részét képező kockázatkezelési és nyomonkövetési rendszert;

q) szükség szerint munkaértekezletet tart;

r) ellátja a jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a Hatóság belső szervezetszabályozó dokumentumaiban, valamint a munkaköri leírásában meghatározott egyéb szakmai és vezetői feladatokat;

s) az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényben meghatározott vezetői és az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyek képzésének és továbbképzésének tartalmáról szóló 26/2013. (X. 21.) KIM rendeletben (a továbbiakban: képzési rendelet) foglalt kötelezettségét a képzési rendelet 2. § 4. pontja szerinti kijelöléssel valósítja meg;

t) gondoskodik a Közbeszerzési Értesítő Plusz havi rendszerességgel történő megjelentetéséről.

1.3. Az elnök közvetlen irányítása alatt működő szervezeti egységek és szakmai felelősök:

a) Elnöki Kabinet;

b) főtitkár;

c) Belső Ellenőr;

d) Adatvédelmi tisztviselő (dpo);

e) Integritás Tanácsadó;

f) Információbiztonsági felelős (elektronikus információs rendszerek védelméért felelős személy).

2. A főtitkár

2.1. A főtitkár az alábbi tevékenységeket irányítja, koordinálja, ellenőrzi és látja el:

a) vezeti a Hatóság Titkárságát a Kbt. 185. § (1) bekezdése alapján, amelynek keretében

aa) szervezi, irányítja és felügyeli az irányítása alá tartozó főosztályok, osztályok, valamint a közvetlen irányítása alatt álló munkatársak, szervezeti egységek tevékenységét,

ab) közreműködik a szervezet hatékony kialakításában, gondoskodik a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeiről,

ac) beszámoltatja a vezetőket feladataik elvégzéséről, a vezetésük alatt álló szervezeti egység munkájáról, meghatározza további feladataikat,

ad) dönt a szervezeti egységek hatásköri ütközése esetén;

b) az Elnök meghatalmazása alapján bármely ügyben képviseli a Hatóságot;

c) tanácskozási joggal részt vesz a Tanács ülésein;

d) javaslatot tesz a Tanács éves munkatervére;

e) a Tanács tevékenységének koordinálása tekintetében az Elnöki Kabinet útján gondoskodik a Tanács üléseinek összehívásáról, az ülésekkel kapcsolatos hivatali feladatok ellátásáról;

f) irányítja az Európai Unió más tagállamainak közbeszerzési szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolattartást [Kbt. 187. § (2) bekezdés n) pont], illetve a nemzetközi együttműködésből eredő feladatok teljesítését;

g) intézkedik a – közbeszerzési és tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetmények, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság határozatai kivételével egyéb – közlemények, útmutatók, tájékoztatók közzétételéről a Közbeszerzési Értesítőben és a Hatóság honlapján;

h) gondoskodik a minősített ajánlattevők közvetlen írásbeli tájékoztatásáról a minősítési szempontok változása estében az ajánlattevők jegyzékbe vételének módosított szempontjai és igazolási módjai tekintetében;

i) gondoskodik a Kbt. 187. § (2) bekezdés a) pontjában felsorolt jegyzékek és listák vezetéséről és közzétételéről;

j) gondoskodik az eseti munkabizottsági ülésekkel kapcsolatos hivatali feladatok ellátásáról;

k) gondoskodik a tevékenységi körét illetően a Hatóság működésére vonatkozó szabályzatok előkészítéséről;

l) ellátja az egyes ügyek, megkeresések szervezeti egységhez történő szignálását;

m) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a hatályos belső utasítások a feladat- és hatáskörébe utalnak;

n) esetenként, felettese által kiadott, nem közvetlenül munkaköréhez kapcsolódó feladatokat is köteles ellátni;

o) ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel az Elnök külön megbízza;

p) közreműködik a Hatósághoz érkező jogszabálytervezetek véleményezésében, a Hatóság általi jogszabály kezdeményezésekben, belső utasítások, rendelkezések előkészítésében, az Elnökhöz érkező egyedi megkeresések kivizsgálásban, megválaszolásában, egyes egyedi, Elnökhöz címzett jogértelmezéssel kapcsolatos megkeresések előkészítésében;

q) szakmai anyagokat véleményez az Elnök részére;

r) véleményezi az elnöki tájékoztatókat és egyéb, az Elnök által jegyzett anyagokat;

s) részt vesz a belső és a társszervekkel folytatott szakmai megbeszéléseken;

t) közreműködik a civil és társadalmi szervekkel, szervezetekkel való kapcsolattartásban;

u) felelős szerkesztőként közreműködik a Közbeszerzési Értesítő Plusz havi rendszerességgel történő megjelentetésében;

v) az Elnök akadályoztatása esetén az Elnök helyett és nevében gyakorolja a kiadmányozás jogát mindazon ügyekben, amelyre nézve az Elnök meghatalmazása vagy a jelen Szabályzat felhatalmazza.

2.2. A főtitkár az alábbi szervezeti egységeket közvetlenül irányítja:

a) Titkárság, melynek keretein belül működik:

aa) Fenntarthatóság és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya;

ab) Hirdetménykezelési és Statisztikai Főosztály;

ac) Közszolgálati és Támogató Főosztály;

ad) Szerződés-ellenőrzési Főosztály;

ae) Beszerzési Osztály.

b) Költségvetési és Vagyongazdálkodási Főosztály;

c) Informatikai Főosztály.

3. A gazdasági vezető

3.1. A Költségvetési és Vagyongazdálkodási Főosztály főosztályvezetője a Hatóság gazdasági vezetője, akit távollétében a Költségvetési és Vagyongazdálkodási Főosztály főosztályvezető-helyettese teljes jogkörben helyettesít.

3.2. A gazdasági vezető az alábbi tevékenységeket irányítja, koordinálja és ellenőrzi:

a) a Hatóság gazdasági működtetése;

b) a gazdálkodás megszervezése és irányítása;

c) a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítése;

d) a pénzügyi, számviteli rend betartása;

e) a költségvetési gazdálkodás, könyvvezetés és az adatszolgáltatás feladatainak ellátása;

f) a Hatóság éves költségvetési beszámolója tervezetének elkészítése;

g) a Hatóság költségvetési cím tervezésének és zárszámadásának elkészítése.

4. A főosztályvezetőkre, főosztályvezető-helyettesekre és az osztályvezetőkre vonatkozó általános rendelkezések

4.1. A főosztályvezetők, a főosztályvezető-helyettesek és az osztályvezetők felelősek a vezetésük alatt álló szervezeti egység jogszabályoknak, közjogi szervezetszabályozó eszközöknek, belső utasításoknak, valamint az Elnök és – az irányítása alá tartozó szervezeti egységek tekintetében – a főtitkár utasításainak megfelelő működéséért.

4.2. A IV.4.1. pontban meghatározott vezetők feladatai:

a) a szervezeti egység szakmai feladatainak ellátása, az ehhez szükséges vezetési és munkaszervezési feladatok végzése;

b) a szervezeti egység köztisztviselőinek és munkavállalóinak rendszeres beszámoltatása;

c) az Elnök egyedi felhatalmazása alapján a Hatóság képviseletének ellátása;

d) az irányításuk alá tartozó köztisztviselők és munkavállalók munkaköri leírásainak elkészítése, illetve szükség szerinti karbantartása;

e) az ügyrendben, közjogi szervezetszabályozó eszközökben és más belső utasításokban, valamint a munkaköri leírásukban meghatározott, továbbá az Elnök, illetve a főtitkár által a feladatkörükbe utalt egyéb szakmai és vezetői feladatok ellátása;

f) a nem közvetlen felettesüktől kapott egyedi feladatokról, utasításokról a közvetlen felettes tájékoztatása.

4.3.³ Vezetői megbízás helyettesítés céljából határozott időre is adható, amely meghosszabbítható.

4.4.⁴ Ha a közszolgálati munkaszerződés módosítása következtében a vezető álláshelyen lévő

a) alacsonyabb besorolású vezetői feladatkört tölt be, illetményét az új vezetői feladatköre szerinti besorolásnak,

b) nem vezetői besorolású feladatkört tölt be, illetményét új feladatköre szerinti besorolásnak

megfelelően kell megállapítani.

5. A főosztályvezetők

5.1. A Hatóság munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egységeinek vezetésére a köztisztviselők főosztályvezetői kinevezést kaphatnak.

5.2. A főosztályvezető felelős:

a) a vezetése alatt álló szervezeti egység feladatkörével kapcsolatos belső utasítások – különösen a szervezeti egység ügyrendjének – előkészítéséért;

b) a vezetése alatt álló szervezeti egység hatáskörébe tartozó, ügyrendben meghatározott döntések előkészítéséért, meghozataláért és kiadmányozásáért;

c) meghatalmazás alapján – arra vonatkozó felhatalmazás esetén – az elnöki, illetve főtitkári hatáskörbe tartozó feladatok és döntések előkészítéséért és végrehajtásáért – különösen az iratok VIII.1.3. pont szerinti kiadmányozásáért;

d) a szervezeti egység mint szerződésgazda által kezdeményezett beszerzés előkészítéséért, továbbá a beszerzési eljárás eredményeként elkészített szerződés megkötéséért, illetve egyéb kötelezettségvállalás aláírásáért a vonatkozó belső szabályzatának – különösen a Hatóság mindenkori beszerzési szabályzatának, illetve kötelezettségvállalás rendjéről szóló szabályzatának – megfelelően, kivéve azt, amelyet az Elnök vagy a főtitkár saját hatáskörben magához von.

5.3. A főosztályvezető feladatai különösen a következők:

a) a főosztály alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek irányítása, tájékoztatása, rendszeres beszámoltatása;

b) a belső szervezetszabályozó dokumentumokban – különösen jelen Szabályzatban, a szervezeti egység ügyrendjében, a Hatóság iratkezelési szabályzatában – foglalt kiadmányozási jog gyakorlása;

c) a Hatóság képviselete a IV.5.2. pont c) alpontja szerinti szerződéskötés, kötelezettségvállalás vonatkozásában;

d) a főosztály képviselete a Hatóság többi főosztálya előtt, a főosztály és – külön felhatalmazás alapján – a Hatóság képviselete más szerv azonos szintű szervezeti egysége vonatkozásában;

e) a főosztály szakterületét érintő döntés-előkészítő dokumentumok, belső szervezetszabályozó dokumentumok szakmai tervezeteinek elkészítése, más szervek tervezeteinek véleményezése, szükség esetén a hatályos jogszabályok, belső szervezetszabályozó dokumentumok módosításának kezdeményezése;

f) javaslattétel kitüntetésre, szakmai díjra, címadományozásra, átsorolásra, illetve elnöki jutalmazásra;

g) döntés a főosztály feladatkörébe tartozó IV.5.2. pont szerinti ügyekben;

h) javaslattétel a főosztályvezető-helyettesi, az osztályvezetői feladatkörre vonatkozó megbízás adására, visszavonására, e vezetők ellen – a belső szervezetszabályozó dokumentumok alapján – fegyelmi, illetve kártérítési eljárás megindítására;

i) a főosztály tevékenységéről az Elnök, illetve a főtitkár rendszeres tájékoztatása a vonatkozó ügyrendben meghatározott módon és rendszerességgel;

j) a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó adatok, információk, belső szervezetszabályozó dokumentumok tartalmának karbantartásáról való gondoskodás a Hatóság honlapján, valamint a belső tájékoztatásra szolgáló fórumokon;

k) gondoskodás a Napi Közbeszerzés mobilapplikáció feladatköréhez kapcsolódó tartalmával kapcsolatos frissítéséről.

6. A főosztályvezető-helyettesek

6.1. A főosztályvezető-helyettes a feladatát a főosztályvezető közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett, önállóan és felelősen látja el.

6.2. A főosztályvezető-helyettes a főosztályvezető távollétében irányítja a főosztály munkáját, gondoskodik arról, hogy a jogszabályok, belső szervezetszabályozó dokumentumok és a vezetői utasítások a főosztály munkájában érvényesüljenek.

6.3. A főosztályvezető-helyettes feladatai különösen a következők:

a) a főosztály működésére vonatkozó jogszabálymódosításokról, változásokról a főosztályvezető tájékoztatása;

b) a főosztály belső szervezetszabályozó dokumentumainak előkészítése, javaslattétel azok aktualizálására, módosítására;

c) a főosztály alá tartozó osztályok tevékenységének figyelemmel kísérése.

6.4. Amennyiben a főosztályvezető-helyettes osztályt is vezet, ellátja a IV.7. pontban meghatározott feladatokat is.

6.5.⁵ A főosztályvezető helyettesítésére – szervezeti egység vezetése nélkül – egy főosztályvezető-helyettesi álláshely alakítható ki.

7. Az osztályvezetők

7.1. Az osztályvezető felelős a vezetése alatt álló osztály működéséért, a hatáskörébe utalt feladatok teljesítéséért és a végrehajtás ellenőrzéséért.

7.2. Az osztályvezető feladatai különösen a következők:

a) az osztály foglalkoztatottjainak munkaszervezése, beszámoltatásuk és munkájuk értékelése;

b) az osztály dolgozóinak rendszeres tájékoztatása;

c) az ügyintézés egységes gyakorlatának biztosítása, minőségének fejlesztése;

d) az osztály képviselete, esetenként külön felhatalmazás alapján a főosztály képviselete;

e) jelentéstétel a főosztályvezetőnek, főosztályvezető-helyettesnek;

f) mindazon feladatok ellátása, amelyeket belső szervezetszabályozó dokumentumok az osztályvezető feladataként határoznak meg.

HARMADIK RÉSZ

A HATÓSÁG SZERVEZETI EGYSÉGEINEK IRÁNYÍTÁSA, FELADATAI

V. FEJEZET

AZ ELNÖK KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS SZAKMAI FELELŐSÖK

1. Elnöki Kabinet

1.1. Az Elnöki Kabinet (a továbbiakban: Kabinet) vezetési, irányítási feladatait a Kabinetvezető látja el.

1.2. Az elnök tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, továbbá az ennek végzéséhez kapcsolódó adminisztratív tevékenységet a Kabinet végzi.

1.3. A Kabinet feladata különösen:

a) az elnök munkájának segítése;

b) az elnök személyéhez kapcsolódó titkársági feladatok ellátása, különösen az elnöknek címzett ügyiratok, határidős feladatok elvégzésének figyelemmel kísérése, iratok kiadmányozásának technikai és szervezési teendői;

c) a Kabinet feladatainak teljesítéséhez szükséges ügyviteli, technikai teendők megszervezése, ellátása;

d) az ügyviteli munkafolyamatok végrehajtásának megszervezése, a hatékonyságot javító intézkedések kidolgozása, a feladatok kiadása, azok végrehajtásának ellenőrzése, értékelése;

e) a Hatóság külső és belső kommunikációjával kapcsolatosan:

ea) sajtóval való kapcsolattartás biztosítása, a Hatóság sajtótevékenységének koordinálása,

eb) felelős a Hatóság kommunikációjáért és az egységes hatósági arculat kialakításáért, a szükséges külső megjelenési elemekért;

f) a Hatóság humánpolitikai kérdéseivel kapcsolatosan:

fa) ellátja a Hatóság személyügyi feladatait, kezeli a személyi iratokat,

fb) közreműködik a munkatársak kiválasztásában,

fc) segítséget nyújt az elnök munkáltatói jogköréből adódó feladatainak ellátásában,

fd) gondoskodik a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal kapcsolatos előírások betartásáról, az időszakos munkaalkalmassági vizsgálatok koordinálásáról,

fe) elkészíti és továbbítja a személyi állománnyal kapcsolatos statisztikai és egyéb jelentéseket,

ff) működteti a jogszabályokban előírt és belsőleg kialakított teljesítményértékelési rendszereket,

fg) ellátja az ellátásokhoz, juttatásokhoz, kedvezményekhez kapcsolódó igénylések, nyilvántartások és ezek ügyviteléhez kapcsolódó feladatokat,

fh) ellátja a fegyelmi eljárások lefolytatásával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,

fi) ellátja a nyugdíjba vonuláshoz, távolléthez, az éves szabadságoláshoz kapcsolódó nyilvántartási és ügyviteli feladatokat,

fj) felméri a Hatóság képzési igényeit, szükségleteit a közszolgálati tisztviselők részére kötelezően előírt továbbképzésre vonatkozó jogszabályban rögzítettek figyelembevételével, képzési tervet készít,

fk) ellátja a belső képzésekkel, továbbképzésekkel kapcsolatos szervezési és adminisztrációs feladatokat,

fl) ellátja a Hatóság tagjai, valamint a kijelölt munkatársak vagyonnyilatkozatainak elkészítésével kapcsolatos teendőket, kapcsolatot tart az Országgyűlés Hivatala illetékes munkatársaival a tanácstagok vagyonnyilatkozatait illetően, valamint az előírásoknak megfelelően tárolja a 2. függelék szerinti vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkatársak vagyonnyilatkozatait (a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét a 2. függelék tartalmazza);

g) közreműködik a jogszabálytervezetek véleményezésében, és figyelemmel kíséri a Hatósággal kapcsolatos jogszabályi változásokat;

h) a főtitkár tanácsülésekkel és munkabizottsági ülésekkel kapcsolatos hivatali feladatai tekintetében:

ha) előkészíti a Tanácsülések tárgyalási és tájékoztató anyagait a kialakított rendnek megfelelően időben megküldi a Tanács tagjainak,

hb) gondoskodik a tanácsülési jegyzőkönyvek szerkesztéséről, hitelesítéséről, illetve arról, hogy a hitelesített jegyzőkönyvet a Tanács tagjai megkapják,

hc) vezeti a Tanácstagok nyilvántartását, és az abban történt változásokról tájékoztatja a Hatóság illetékes munkatársát, valamint gondoskodik a változások honlapon történő átvezetéséről,

hd) ellátja a Tanácstagok vagyonnyilatkozataival kapcsolatos feladatokat,

he) előkészíti a Tanács éves munkatervére vonatkozó javaslatot a főtitkár részére,

hf) ellátja az eseti munkabizottsági ülésekkel kapcsolatos hivatali feladatokat, előkészíti a munkabizottság ülésének napirendjéhez kapcsolódó előterjesztéseket;

i) figyelemmel kíséri az Országgyűlés és bizottságai tevékenységét, támogatja a plenáris és a bizottsági üléseken való elnöki részvételt;

j) intézi az Országházba, illetve az Országgyűlés Irodaházába történő – állandó és eseti – belépési engedélyeket, valamint a hivatali gépkocsik parkolási engedélyét;

k) vizsgálja a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást és a közfeladatok ellátását;

l) figyelemmel kíséri a Hatóság ügyintézését;

m) az egyes főosztályok közreműködésével összeállítja a Hatóság országgyűlési beszámolóit;

n) koordinálja a Hatóság statisztikai feladataival összefüggő tevékenységeit;

o) az Elnök és a főtitkár által koordinálva szervezi, irányítja és végrehajtja a Hatóság stratégiai jelentőségű feladatait;

p) részt vesz a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabálytervezetek közigazgatási egyeztetésében, és közreműködik a Hatóság által benyújtott jogszabály-módosítási javaslatok kidolgozásában;

q) közreműködik a közbeszerzési joggyakorlat egységesítése és támogatása érdekében folytatott kutatásokban, tanulmányokban;

r) részt vesz általános jogalkalmazási és jogértelmezési kérdésekben az egységes álláspont kialakítása érdekében kezdeményezett egyeztetéseken;

s) feladatkörében elnöki tájékoztatók, továbbá útmutatók és szakmai kiadványok kiadására tesz javaslatot.

2. Belső ellenőr

A belső ellenőr feladatait – a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet rendelkezéseivel összhangban – az elnök közvetlen alárendeltségében végzi. A belső ellenőr tevékenysége ellátása során nem utasítható, a Hatóság operatív működésével kapcsolatos feladatokkal nem bízható meg. A belső ellenőr az elnök által jóváhagyott éves ellenőrzési tervben rögzített ellenőrzési feladatokat a hatályos jogszabályokban foglalt rendelkezések, továbbá a nemzetközi és a hazai standardok vonatkozó iránymutatásai szerint látja el. A belső ellenőrzési tevékenység eljárási szabályait a Hatóság első ellenőrzési kézikönyve részletezi.

3. Adatvédelmi tisztviselő

A természetes személyek személyes adatainak Közbeszerzési Hatóság általi kezelése vonatkozásában

a) az adatvédelmi tárgyú jogszabálytervezetek véleményezése során részt vesz a Hatóság álláspontjának kialakításában;

b) figyelemmel kíséri az adatvédelemmel összefüggő jogszabályváltozásokat, javaslatot tesz a Hatóság belső szabályozásának módosítására;

c) közreműködik az adatkezeléssel összefüggő döntések előkészítésében, valamint az érintettek jogainak biztosításában;

d) koordinálja a Közbeszerzési Hatóság adatkezelési nyilvántartásának a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) (a továbbiakban: GDPR) 30. cikke szerinti kialakítását;

e) szakmai oldalról részt vesz a Hatóság közérdekű adatok közzétételére vonatkozó belső szervezetszabályzó dokumentumának elkészítésében, naprakészen tartásában;

f) kapcsolatot tart a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (a továbbiakban: NAIH), teljesíti a NAIH felé fennálló bejelentési kötelezettséget, közreműködik a NAIH Hatóságot érintő vizsgálataiban, gondoskodik a NAIH megkereséseinek megválaszolásáról;

g) kivizsgálja a Hatósághoz érkezett adatvédelmi tárgyú bejelentéseket és panaszokat;

h) intézi az alapvető jogok biztosától érkező, adatvédelmet érintő megkereséseket, panaszokat;

i) évente írásban beszámol az Elnöknek a Hatóság adatvédelmi helyzetéről;

j) ellátja a vonatkozó jogszabályokban, illetve a Hatóság belső szervezetszabályozó dokumentumaiban részére meghatározott feladatokat;

k) ellátja a GDPR 39. cikkében meghatározott feladatokat;

l) kapcsolatot tart és együttműködik az Informatikai Főosztállyal és az információbiztonsági felelőssel, biztonsági vezetővel a személyes adatok védelmét érintő kérdésekben.

4.⁶ Költségvetési és Vagyongazdálkodási Főosztály

4.1. A Költségvetési és Vagyongazdálkodási Főosztály feladata a Hatóság működési feltételeinek biztosítása és a gazdálkodáshoz kapcsolódó nyilvántartások vezetése.

4.2. A Költségvetési és Vagyongazdálkodási Főosztályvezető feladata:

a) ellátja az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 9. és 11. §-ában meghatározott feladatokat;

b) az Ávr. 11. §-ának megfelelően javaslatot tesz a gazdálkodás rendjének szabályozására, gondoskodik a gazdálkodási szabályok betartásáról, betartatásáról;

c) javaslatot tesz a gazdasági szervezeti egység ügyrendi szabályozására.

4.3. A főosztály keretei között működik:

a) Pénzügyi és Számviteli Osztály;

b) Vagyongazdálkodási Osztály.

5.⁷ Pénzügyi és Számviteli Osztály

5.1. A Hatóság gazdálkodásával összefüggő pénzügyi és számviteli feladatokat látja el.

5.2. A Pénzügyi és Számviteli Osztály feladatai:

a) vezeti a Hatóság bankszámla forgalmát, fogadja a bevételeket, és indítja az átutalásokat, átadja, illetve feldolgozza az integrált könyvviteli rendszer számára;

b) a Hatóság bankszámláival kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása, a számlák felett rendelkezni jogosultak aláírási címpéldányainak kezelése, továbbítása a Magyar Államkincstárba (a továbbiakban: MÁK);

c) a MÁK elektronikus átutalási rendszerén keresztül a jogosultságok adminisztrálása, bejelentése;

d) az intézményi kártya kezelése;

e) a Hatóság feladatkörébe tartozó bevételekre vonatkozó – különösen a hirdetményellenőrzési díjjal, eljárási bírsággal kapcsolatos – bizonylatok kiállítása;

f) a beérkező szállítói számlák feldolgozása, nyilvántartása, a kifizetésük előkészítése;

g) a külföldi kiküldetések elszámolásával kapcsolatos ügyintézés;

h) a Döntőbizottság, illetve bíróság által előírt fizetési kötelezettség (pl. bírság, perköltség, egyéb eljárási költség) analitikájának és a bírósági végzések alapján a perköltség analitika vezetése, késedelmes fizetés esetén felszólítások kiküldése, a lejárt fizetési határidejű bírságok behajtásának előkészítése;

i) a költségvetés tervezése, az ehhez szükséges információk összegyűjtése, szöveges indoklás készítése;

j) az elfogadott költségvetés alapján a Hatóság elemi költségvetésének összeállítása;

k) az előirányzatok közötti átcsoportosítások szükség szerinti kezdeményezése és végrehajtása;

l) a kötelezettségvállalások nyilvántartása, a pénzügyi ellenjegyzéshez a fedezet rendelkezésre állásának ellenőrzése és dokumentálása;

m) a könyvvezetés, az éves és időszakos beszámolók szabályszerű összeállítása;

n) a zárszámadáshoz a beszámoló elkészítése;

o) a havi adó és járulék bevallások összeállítása, bevallása;

p) az előírt adatszolgáltatások határidőre történő teljesítése az előírt formában és tartalommal;

q) a havi rendszeres illetmények számfejtése, átutalásának előkészítése;

r) a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;

s) a társadalombiztosítással összefüggő nyilvántartások vezetése, adatszolgáltatások teljesítése.

6.⁸ Vagyongazdálkodási Osztály

6.1. A Vagyongazdálkodási Osztály biztosítja a Hatóság működésének feltételeit.

6.2. A Vagyongazdálkodási Osztály feladatai:

a) biztosítja a Hatóság működésének tárgyi feltételeit;

b) a Hatóság elhelyezésére szolgáló épület/bérlemény bérbeadójával, illetve a bérbeadó kijelölt kapcsolattartójával, továbbá az épület/bérlemény üzemeltetőjével folyamatos kapcsolatot tart, ennek során jelzi a hibákat, hiányosságokat és felmerült igényeket, valamint folyamatosan egyeztet a kijelölt személyekkel a jelzett problémák megoldása érdekében;

c) biztosítja a Hatóság működése során szükséges üzemeltetési feladatok folyamatos ellátását;

d) üzemelteti a Hatóság tulajdonában álló személygépjárműveket, a személygépjárműveket a belső szabályzatokban foglaltaknak megfelelően adja ki és veszi vissza a Hatóság munkatársaitól, továbbá vezeti az előzőekben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó nyilvántartásokat;

e) az IT eszközök kivételével gondoskodik a Hatóság eszközeinek működtetéséről, fenntartásáról, karbantartásáról;

f) elvégzi a Hatóság évenkénti leltározási feladatait;

g) az üzemeltetési feladatkörébe tartozó beszerzések tekintetében intézkedik a Hatóság működéséhez szükséges eszközök, készletek, szolgáltatások beszerzéséről, amennyiben szükséges raktározza ezeket;

h) a költségvetés tervezéséhez szükséges beszerzési igényeket összegyűjti az egyes szervezeti egységektől;

i) a vonatkozó belső szabályzatban foglaltaknak megfelelően közreműködik a Hatóság beszerzési és közbeszerzési eljárásaiban;

j) a feladatkörébe tartozó beszerzések tekintetében a beérkezett, leszállított eszközöket, készleteket nyilvántartásba veszi;

k) kezeli a Hatóság készlet és eszköz raktárát;

l) gondoskodik a vagyongazdálkodáshoz szükséges nyilvántartások vezetéséről;

m) gondoskodik a be-, illetve kilépő munkatársak, fel-, illetve leszerelésével kapcsolatos feladatok elvégzéséről, valamint a szervezeti egységek és munkatársak szervezeten belüli költözésének lebonyolításáról;

n) biztosítja a belépő munkatársak számára a munka- és tűzvédelmi oktatás megtartását.

7.⁹ Informatikai Főosztály

7.1. Az Informatikai Főosztály feladata a Kbt. által a Hatóság feladatkörébe sorolt informatikai rendszerek folyamatos működésének biztosítása, üzemeltetése, a Hatóság információ- és kommunikációtechnológia rendszereinek üzemeltetése (informatikai infrastruktúra, telekommunikációs infrastruktúra, nyomatelőállító infrastruktúra, valamint híradástechnikai eszközök), melynek során:

a) irányítja a Hatóság informatikai szolgáltatásainak fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat, valamint közreműködik az informatikai fejlesztés tervezési folyamatában;

b) kialakítja az egyes szervezeti egységekkel együttműködve a Hatóság céljaihoz legjobban illeszkedő informatikai megoldásokat;

c) nyomon követi és kezeli az informatikai szolgáltatások fejlesztésével, üzemeltetésével kapcsolatos szerződésállományt, a beszállítói és szolgáltatói kapcsolatokat;

d) elkészíti a Hatóság informatikai szolgáltatásaival kapcsolatos terveit, jelentéseit, beszámolóit a Hatóság illetékes szervezeti egységei, valamint az érintett ellenőrző szervek számára;

e) felel a Hatóság Informatikai Stratégiájának kidolgozásáért, karbantartásáért;

f) gondoskodik a számítógépes rendszerekben rögzített adatok védelméről, kellő mértékben támogatja az információbiztonsági és adatvédelmi felelősök, valamint a biztonsági vezető munkáját;

g) a Hatóság honlapján közzéteszi a társfőosztályok, valamint a Döntőbizottság által közzététel végett átadott adatokat.

7.2. Az Informatikai Főosztály alkalmazásüzemeltetési feladatai tekintetében

a) gondoskodik az alkalmazásszolgáltatások tervezéséről, fejlesztéséről, üzemeltetéséről;

b) biztosítja a szakmai területek igényeinek összehangolását az informatikai stratégiai szempontokkal, részt vesz a követelményrendszer specifikálásában, képviseli a szakmai területek által támasztott követelmények érvényesülését a fejlesztőkkel való kapcsolattartás során, és irányítja a fejlesztéseket;

c) részt vesz a Hatóság informatikai alkalmazásszolgáltatás fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos tervezési, beszerzési és beruházási feladatok ellátásában;

d) a szakmai és alkalmazásintegrációs igényekkel összhangban az életciklusmodellnek megfelelően kialakítja, illetve továbbfejleszti a Hatóság informatikai alkalmazásrendszereit, alkalmazásait és ezek támogató rendszereit;

e) gondoskodik a szervezet internetes portáljának technikai működtetéséről. Ennek keretében biztosítja a szükséges hardver- és szoftverkörnyezet folyamatos működését, kapcsolatot tart a külső szállítókkal (szoftverfejlesztő, szerverüzemeltető), ellátja a portál adminisztrációs feladatait, illetve gondoskodik a szükséges továbbfejlesztések, frissítések elvégzéséről;

f) közreműködve elkészíti/véleményezi a programspecifikációkat, illetve az informatikai tárgyú felméréseket, terveket, szabályzatokat, szerződéseket és egyéb informatikai tárgyú dokumentumokat (pl. felhasználói, üzemeltetési leírás stb.);

g) támogatja a központi szervek felé történő adatszolgáltatásokat (Nemzeti Adó- és Vámhivatal, MÁK stb.);

h) kapcsolatot tart az informatikai partnerekkel és a területet érintő külső résztvevőkkel (rendszerfejlesztők, szoftverszállítók, szolgáltatók, üzemeltetők, tanácsadók és egyéb szakértők stb.).

7.3. Az Informatikai Főosztály infrastruktúraüzemeltetési feladatainak tekintetében

a) teljeskörűen (hardver, operációs rendszerek, keretrendszerek, IT-biztonsági rendszerek, virtualizációs környezetek) gondoskodik a hatósági szerverpark folyamatos és biztonságos informatikai üzemeltetéséről;

b) az infrastruktúra hibái esetén intézkedik a hibák kijavításáról, ellátja a javíttatással, garanciális ügyintézéssel kapcsolatos feladatokat;

c) általános informatikai hibabejelentő rendszert működtet a külső ügyfelek részére, elhárítja a külső ügyfelek által jelzett, IT-területet érintő szoftveres hibákat, vagy kivizsgálja az egyéb észrevételeket, és szükség esetén intézkedik azok kezeléséről;

d) biztosítja a Kbt.-ben meghatározott, informatikai vonatkozású feladatok ellátásához szükséges informatikai környezetet;

e) belső elektronikus és telefonos hibabejelentő rendszert üzemeltet a Hatóság rendszereiben felmerült hibák és igények kezelése érdekében (egységesen: igénybejelentések);

f) ellátja a Hatóság mobileszközeinek (notebook, mobiltelefon, táblaszámítógép stb.) informatikai támogatását;

g) ellátja a Hatóság munkaállomásainak és felhasználóinak teljes körű – szoftveres és hardveres – támogatását;

h) az egységes informatikai stratégián belül kidolgozza a Hatóság informatikai infrastruktúraszolgáltatási stratégiáját, gondoskodik az infrastruktúra-szolgáltatások tervezéséről, fejlesztéséről, üzemeltetéséről és folyamatos javításáról. Ellátja az informatikai eszközgazdálkodási feladatokat;

i) folyamatosan figyelemmel kíséri, tanulmányozza és teszteli az újonnan megjelenő biztonságtechnikai, informatikai szoftver- és hardvereszközöket, szabványokat, előírásokat és ajánlásokat, javaslatokat tesz ezek bevezetésére/beszerzésére;

j) gondoskodik a Hatóság határvédelmi rendszerének folyamatos üzemeltetéséről, fejlesztéséről;

k) üzemelteti, karbantartja, fejleszti a Hatóság LAN-infrastruktúráját;

l) gondoskodik a Hatóság nyomtató- és multifunkcionális eszközparkjának folyamatos üzemeltetéséről, karbantartásáról, fejlesztéséről;

m) üzemelteti, karbantartja a Hatóság telekommunikációs infrastruktúráját, ezzel összefüggésben ellátja az eszközgazdálkodási feladatokat;

n) felel a mobiltelefonok és a SIM-kártyák nyilvántartásáért, valamint üzemeltetéséért;

o) felügyeli és támogatja a Hatóság ügyviteli alkalmazásainak szoftveres működését, ellátja a kapcsolódó rendszergazdai feladatokat, gondoskodik az alkalmazásokkal kapcsolatos hozzáférések és jogosultságok kiadásáról, visszavonásáról, karbantartásáról;

p) javaslatot tesz az informatikai eszközök beszerzésére, közreműködik a beszerzés műszaki leírásában, műszaki paramétereinek meghatározásában, a szükséges mennyiség meghatározásában;

q) adatot szolgáltat a hardverek és szoftverek nyilvántartásához, közreműködik azok leltározásával, selejtezésével és hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátásában (pl. selejtezési javaslat);

r) kezeli az informatikai eszközraktárt, naprakész nyilvántartást vezet az informatikai eszközkészletekről, támogatja az informatikai eszközök mozgásának adminisztrációját;

s) gondoskodik a Hatóság egyes informatikai rendszereinek folyamatos üzemeltetéséről, karbantartásáról, fejlesztéséről; felügyeli és támogatja azok szoftveres működését, ellátja a kapcsolódó rendszergazdai feladatokat.

VI. FEJEZET

A HATÓSÁG TITKÁRSÁGA (TITKÁRSÁG) ÉS A TITKÁRSÁG KERETEIN BELÜL MŰKÖDŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK

1. A Hatóság Titkársága (Titkárság)

1.1. A Titkárságot a Hatóság Kbt.-ben foglalt feladatainak ellátására, végrehajtására tekintettel saját jogkörében a főtitkár vezeti.

1.2. A Titkárság keretén belül főosztályok és osztályok működnek.

1.3. A Titkárság gondoskodik a szervezeti egységek közötti információ áramlásáról és az egyes szervezeti egységek együttműködéséről. A főtitkár koordinatív munkáját a Titkárságvezető segíti.

1.4. A Titkárság feladata különösen:

a) nyilvántartja és kezeli a belső szabályzatokat, utasításokat, továbbá előkészíti a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát és Alapító Okiratát, illetve azok módosításait;

b) koordinálja a közigazgatási egyeztetés keretében érkezett jogszabálytervezetek, előterjesztések véleményezését;

c) ellátja az elnök által kezdeményezett jogorvoslati eljárásokkal összefüggésben keletkezett jogorvoslati/peres ügyekben az elnök jogi képviseletét, egyéb peres ügyek képviselete során részt vesz a külső megbízottakkal való kapcsolattartásban;

d) a főtitkár által meghatározott esetekben részt vesz a Hatóságot érintő szerződések előkészítésében, a szerződések jogi véleményezésében;

e) koordinálja a főtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkáját;

f) gondoskodik a heti rendszerességű vezetői értekezletek összehívásáról, azokról emlékeztetőt készít;

g) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a hatályos belső szervezetszabályozó dokumentumok, utasítások a feladat- és hatáskörébe utalnak;

h) közbeszerzési szakmai támogatást nyújt a Szerződés-ellenőrzési Főosztály részére, ennek keretében jogi megalapozottság szempontjából véleményezi a benyújtásra előkészített hivatalbóli kezdeményezéseket;

i) szakmailag támogatja, valamint közvetlenül ellenőrzi a Beszerzési Osztály beszerzési, közbeszerzési tevékenységét, továbbá ellátja a Hatóság beszerzési és közbeszerzési szabályzatában a főtitkár hatáskörébe tartozó feladatok szakmai előkészítését.

2. Beszerzési Osztály

2.1. A Beszerzési Osztály a Titkárság keretében működő, a főtitkár közvetlen irányítása alá tartozó törzskari osztály, amely a Hatóság működésével, valamint szakmai feladatainak ellátásával összefüggő beszerzési és közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos lebonyolítási feladatokat látja el a Hatóság beszerzési és közbeszerzési szabályzataiban foglaltak szerint.

2.2. A Beszerzési Osztály feladatai:

a) előkészíti és aktualizálja a Hatóság beszerzési és közbeszerzési szabályzatát a jogszabályi környezet változásának megfelelően;

b) a költségvetési tervvel párhuzamosan elkészíti a Hatóság éves beszerzési tervét;

c) a Kbt. által meghatározott határidőnek megfelelően összeállítja a Hatóság éves közbeszerzési tervét;

d) előkészíti, lebonyolítja és közbeszerzési jogi szempontból koordinálja a Hatóság működési körébe tartozó beszerzési és közbeszerzési eljárásokat, ellátja a kapcsolódó ajánlatkérői feladatokat;

e) előkészíti a Hatóság működési körébe tartozó beszerzési és közbeszerzési eljárások eredményeként megkötésre kerülő szerződéseket;

f) ellátja a Hatóság beszerzési és közbeszerzési szabályzatában foglalt egyéb feladatokat.

3. Közszolgálati és Támogató Főosztály

3.1. A Közszolgálati és Támogató Főosztály Jogi Osztályból és Hatósági Ellenőrzési Osztályból áll.

4. A Jogi Osztály

4.1. A Jogi Osztály feladata:

a) véleményezi és az érintettekkel egyezteti a Hatóság részére megküldött jogszabálytervezeteket, elkészíti a válasz tervezetét;

b) figyelemmel kíséri a közbeszerzési szabályok alkalmazásának gyakorlatát, a tapasztalatok alapján egyeztetés kezdeményezésére tesz javaslatot az érintett szervezetekkel;

c) a jogalkalmazási tapasztalatok alapján jogszabály-módosítási javaslatokat dolgoz ki;

d) részt vesz a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabálytervezetek tárcák közötti egyeztetésében;

e) figyelemmel kíséri a jogszabályok megjelenését, a Hatóságot és a szervezetet érintő jogszabály megjelenése esetén kezdeményezi a szükséges intézkedés megtételét;

f) a közbeszerzési jogszabályok gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait figyelembe véve előkészíti a feladatköréhez kapcsolódó útmutatók tervezetét a jogorvoslati döntésekből levonható tapasztalatokról, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról, intézkedik annak véleményezésre történő megküldéséről a közbeszerzésekért felelős miniszter felé; együttműködik az útmutatóknak a Hatóság honlapján, továbbá a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételében;

g) részt vesz a jogalkalmazási tapasztalatok értékelése, feldolgozása alapján a gyakorlati munkát segítő tájékoztatók, segédletek összeállításában;

h) gondoskodik a közbeszerzési törvény hatályos, egységes szerkezetbe foglalt változatának a Hatóság honlapján történő közzétételéről;

i) feladatkörében javaslatot tesz az elnöki tájékoztató kiadására, előkészíti az elnöki tájékoztatót, szakmai szervezetek kezdeményezésére történő elnöki tájékoztató kiadásánál lefolytatja az ennek érdekében szükséges egyeztetést, javaslatot tesz az elnöki tájékoztató szövegére;

j) közreműködik a Hatóság éves országgyűlési beszámolója és a feladatkörét érintő tanácsi előterjesztések előkészítésében;

k) állásfoglalás keretében felvilágosítást ad a közbeszerzéseket érintő általános megkeresésekre, a Döntőbizottság határozatával összefüggésben azonban nem foglalhat állást;

l) help-desk szolgáltatás keretében a Hatóság honlapján közzétett ügyfélszolgálati időben, telefonos tájékoztatás útján segítséget nyújt a közbeszerzési eljárások során felmerülő jogalkalmazási problémák megoldásában;

m) gondoskodik az eltiltott és a kizárt gazdasági szereplők listájának vezetéséről, intézkedik a lista aktualizálásáról és annak honlapon való elérhetőségéről, továbbá javaslatot tesz a nyilvántartás adattartalmának kiegészítésére;

n) tanácsot ad a Hatóság szempontjából jelentős közbeszerzésekre vonatkozó kérdésekben;

o) képviselteti magát a feladatkörét érintő társszervek által működtetett bizottságok munkájában;

p) jogalkalmazási kérdésekben az egységes álláspont kialakítása érdekében egyeztetést kezdeményezhet a Közbeszerzési Döntőbizottsággal;

q) közreműködik a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások törvényességi ellenőrzésében.

5. A Hatósági Ellenőrzési Osztály

5.1. A Hatósági Ellenőrzési Osztály feladata:

a) ellátja az öntisztázással kapcsolatos feladatokat;

b) ellátja a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások törvényességi ellenőrzését;

c) ellátja a közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal és panaszokkal összefüggő ügyintézést, javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre;

d) figyelemmel kíséri a közbeszerzési szabályok alkalmazásának gyakorlatát a feladatkörébe tartozó területeken, a tapasztalatok alapján egyeztetés kezdeményezésére tesz javaslatot az érintett szervezetekkel;

e) a közbeszerzési jogszabályok gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait figyelembe véve előkészíti a feladatköréhez kapcsolódó útmutatók tervezetét a jogorvoslati döntésekből levonható tapasztalatokról, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról, intézkedik annak véleményezésre történő megküldéséről a közbeszerzésekért felelős miniszter felé; együttműködik az útmutatóknak a Hatóság honlapján, továbbá a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételében;

f) részt vesz a jogalkalmazási tapasztalatok értékelése, feldolgozása alapján a gyakorlati munkát segítő tájékoztatók, segédletek összeállításában, valamint intézkedik azok közzétételéről a Hatóság honlapján, továbbá adott esetben a Közbeszerzési Értesítőben;

g) feladatkörében javaslatot tesz az elnöki tájékoztató kiadására, előkészíti az elnöki tájékoztatót, szakmai szervezetek kezdeményezésére történő elnöki tájékoztató kiadásánál lefolytatja az ennek érdekében szükséges egyeztetést, javaslatot tesz az elnöki tájékoztató szövegére, valamint intézkedik annak közzétételéről a Hatóság honlapján, továbbá a Közbeszerzési Értesítőben;

h) közreműködik a Hatóság éves országgyűlési beszámolója és a feladatkörét érintő tanácsi előterjesztések előkészítésében;

i) ún. help-desk szolgáltatás keretében a Hatóság honlapján közzétett ügyfélszolgálati időben, telefonos tájékoztatás útján segítséget nyújt a közbeszerzési eljárások során felmerülő jogalkalmazási problémák megoldásában;

j) feladatkörében előkészíti az Elnök döntése alapján a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárások megindításához szükséges iratokat, dokumentumokat, összeállítja a kezdeményező irat tervezetét;

k) képviselteti magát a feladatkörét érintő tanácsi munkabizottságok munkájában;

l) általános jogalkalmazási és jogértelmezési kérdésekben az egységes álláspont kialakítása érdekében egyeztetést kezdeményezhet a Közbeszerzési Döntőbizottsággal, és állásfoglalás keretében felvilágosítást ad a feladatkörét érintő általános megkeresésekre.

6. Szerződés-ellenőrzési Főosztály

6.1.¹⁰ A Szerződés-ellenőrzési Főosztályon belül Jogorvoslat-előkészítő Osztály és Kapacitás-ellenőrzési Osztály működik.

6.2. A Szerződés-ellenőrzési Főosztály feladata:

a) minden év november 30. napjáig a szakmai főosztályok vezetőinek írásos javaslata alapján elkészíti a következő év ellenőrzési tervét, amelyet elnöki jóváhagyás végett az Elnöki Kabinet elé terjeszt;

b) az Elnök által jóváhagyott éves ellenőrzési tervben megjelölt szerződések tekintetében, valamint a Kbt. 152. § (1) bekezdés a)–n) pontjában felsorolt szervezetek vagy személyek kezdeményezése alapján a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről szóló 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet 5. §-ában foglalt feltételek teljesülése esetén hatósági ellenőrzési eljárást folytat le;

c) ellátja a hatósági ellenőrzés lefolytatása iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyintézést (szükség esetén hiánypótlást bocsát ki), szükség esetén javaslatot tesz az elnöknek a hatósági ellenőrzési eljárás megindítására; az ellenőrzési eljárás megindítása esetén lefolytatja azt;

d) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések módosításáról, illetve teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményeket abból a szempontból, hogy azok tartalma alapján valószínűsíthető-e, hogy a szerződés módosítására vagy teljesítésére a Kbt.-be ütköző módon került sor;

e) szerződések módosításáról, illetve teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmények vizsgálata alapján, illetve a szerződések teljesítésével kapcsolatban tett közérdekű bejelentések, panaszok alapján szükség esetén javaslatot tesz az elnöknek a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás megindítására, és előkészíti a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárások megindításához szükséges iratokat, dokumentumokat;

f) a szerződésteljesítések és szerződésmódosítások ellenőrzése során iratokat kér be, szükség esetén intézkedik a szakértő kirendeléséről, illetve a helyszíni ellenőrzések lefolytatásáról;

g) az ellenőrzési eljárás eredményétől függően, szükség esetén javaslatot tesz az elnöknek a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás megindítására, és előkészíti a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás megindításához szükséges iratokat, dokumentumokat [Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pontja];

h) az ellenőrzési eljárás eredményétől függően, szükség esetén javaslatot tesz az Elnöknek szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per kezdeményezésére, és előkészíti az ehhez szükséges iratokat, dokumentumokat [Kbt. 175. §-a];

i) az ellenőrzési eljárás eredményétől függően, szükség esetén javaslatot tesz az Elnöknek más szerv vagy hatóság előtti eljárás kezdeményezésére, és előkészíti az ehhez szükséges iratokat, dokumentumokat;

j) jogalkalmazási tapasztalatok alapján jogszabály-módosítási javaslatokat dolgoz ki;

k) kialakítja és folyamatosan fejleszti a szerződések teljesítésének ellenőrzésére irányuló hatósági eljárás módszertanát;

l) részt vesz a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabálytervezetek tárcák közötti egyeztetésében;

m) részt vesz a Hatóság országgyűlési beszámolójának elkészítésében, és az ellenőrzési tevékenysége során keletkezett adatok rendelkezésre bocsátásával segíti a Hatóság statisztikai elemző tevékenységét.

7.¹¹ Jogorvoslat-előkészítő Osztály és Kapacitás-ellenőrzési Osztály

7.1. A Jogorvoslat-előkészítő Osztály feladata:

a) a Főosztály hatósági ellenőrzési eljárásai során iránymutatást ad a közbeszerzési eljárások és az azok alapján kötött szerződések teljesítésének és módosításának ellenőrzési módszereire tekintettel;

b) javaslatot tesz az egyes ellenőrzési eljárások eredményeire vonatkozóan;

c) szervesen együttműködik az ellenőrzési eljárások folyamán kirendelt igazságügyi szakértőkkel; részt vesz az igazságügyi szakértő által készített szakértői vélemény elemzésében;

d) koordinálja és felügyeli az ellenőrzési eljárások során feltárt feltételezett jogsértésekre tekintettel a Hatóság elnöke általi hivatalbóli jogorvoslati kezdeményezések előkészítését.

7.2. A Kapacitás-ellenőrzési Osztály feladata:

a) folyamatos értékelő-elemző vizsgálatot (a továbbiakban: vizsgálati tevékenység) folytat a CoRe, a KBA és egyéb nyilvánosan elérhető adatbázisokban, közbeszerzési eljárások eredményei vonatkozásában. A vizsgálati tevékenység megállapításai alapján javaslatot tesz az Éves Ellenőrzési Tervre, szerződés-ellenőrzési eljárás elrendelésére;

b) a vizsgálati tevékenység során megvizsgálja különösen az ajánlattevők feltételezetten rendelkezésre álló pénzügyi-gazdasági, műszaki-szakmai erőforrásait (a továbbiakban együtt: kapacitásait), lehetőségei szerint megvizsgálja azok tényleges rendelkezésre állását, és összeveti azokat az adott közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményekkel, kizáró okokkal, a közbeszerzési eljárás során alkalmazott értékelési szempontokkal;

c) megvizsgálja továbbá az ajánlattevők által igénybe venni kívánt kapacitást biztosító szervezeteknek, alvállalkozóknak, teljesítési segédeknek az adott közbeszerzési szerződés teljesítéséhez fűződő adatait, és lefolytatja különösen a VI. fejezet 7.2. pont b) alpontja szerinti vizsgálatot;

d) a vizsgálati tevékenység során figyelemmel kíséri különösen a közbeszerzési eljárások alapján megkötött, párhuzamosan teljesítendő szerződések alatt biztosított kapacitások bevonásának tényleges lehetőségeit;

e) az elrendelt szerződés-ellenőrzési eljárásokban folyamatos értékelő-elemző tevékenységgel támogatja a jogsértések feltárását;

f) a szerződés-ellenőrzési eljárás sikeres lefolytatása érdekében a szükséges adatok begyűjtése, elemzése céljából részt vesz a helyszíni ellenőrzéseken;

g) a szerződés-ellenőrzési eljárások során megvizsgálja nem közbeszerzési jogsértések felmerülésének lehetőségét, és ez alapján – különösen bűncselekmény vagy versenyjogot sértő magatartás gyanúja esetén – az iratok előkészítésével egyidejűleg javaslatot tesz a szükséges intézkedések (bejelentés, feljelentés) megtételére;

h) a közbeszerzési és egyéb jogsértések eredményes feltárása érdekében folyamatosan kapcsolatot tart és egyeztet – különösen a Kbt. 194. § (1) bekezdése szerinti – szervekkel, társhatóságokkal;

i) tevékenysége során begyűjtött adatokról, a megtett intézkedésekről és javaslatokról rendszerezett nyilvántartást vezet.

8. Fenntarthatóság és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya

8.1. A Fenntarthatóság és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya nemzetközi feladatai körében:

a) elkészíti a feladatkörébe tartozó tanácsülési előterjesztéseket és tájékoztatókat;

b) véleményezi a közigazgatási egyeztetésre megküldött jogszabálytervezeteket;

c) bekapcsolódik a magyar és az uniós jogszabálytervezetek, útmutatók, tájékoztatók és egyéb közlemények véleményezésébe, ideértve a magyar szaknyelvi terminológiával való összhang biztosítását; ennek során véleményezés céljából megkeresi a Hatóság illetékes szervezeti egységeit, és azok állásfoglalásait beépítve véleményét megküldi az illetékes szerveknek;

d) figyelemmel kíséri az uniós joganyag megjelenését, erről tájékoztatja az egyes szervezeti egységeket, gondoskodik a honlapon történő közzétételről, indokolt esetben kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét, tájékoztatások kiadását a jogalkalmazók megfelelő tájékoztatása és felkészítése érdekében;

e) figyelemmel kíséri a fenntarthatósági – így környezetvédelmi, szociális, innovatív – szempontok közbeszerzési eljárásokban történő érvényesítésével kapcsolatos, továbbá az Európai Unió által kiemelten kezelt közbeszerzési területeket – így különösen a pre-commercial public procurement, a kis- és középvállalkozások közbeszerzési helyzetét – érintő jogszabálytervezeteket, útmutatókat, tájékoztatókat és egyéb közleményeket, továbbá részt vesz ezek véleményezésében, elérhetővé tételében; az e tárgykörrel kapcsolatos magyar, illetve nemzetközi rendezvényeken képviseli a Hatóságot; továbbá kezeli és folyamatosan frissíti a Hatóság fenntarthatósági microsite-ját;

f) figyelemmel kíséri az Európai Unió Bírósága, valamint a Törvényszék közbeszerzési tárgyú határozatainak megjelenését, rövid összefoglalóban tájékoztatja az egyes szervezeti egységeket – abban az esetben is, amikor az ítélet csak angol nyelven áll rendelkezésre – gondoskodik a Hatóság honlapján történő közzétételről, továbbá amennyiben a határozat nem áll rendelkezésre magyar nyelven, és azt a határozat tartalma indokolja, elkészítteti annak fordítását;

g) információt szolgáltat a közbeszerzési eljárások során alkalmazandó igazolásokról, Magyarországon nyilvánosan elérhető adatbázisokról, nyilvántartásokról, gondoskodik a vonatkozó nyilvántartások listájának az e-Certis rendszerben való közzétételéről;

h) előkészíti a feladatkörébe tartozó elnöki tájékoztatókat, útmutatókat, különösen a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8–18. §-ában hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában; a Kbt. 187. § (10) bekezdése alapján Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi szerződéseivel kapcsolatban; valamint a Kbt. 187. § (10) bekezdése alapján azokról az államokról, amelyekkel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van;

i) a közbeszerzési eljárásokban a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése alapján összeállítja a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontjában foglalt nemzetközi szervezetek tagállamainak listáját, és gondoskodik annak a honlapon történő közzétételéről;

j) részt vesz az Európai Unió szervezeteivel való kapcsolattartásban, így különösen részt vesz a Közbeszerzési Szakértői Csoport (EXPP) és a Közbeszerzési Tanácsadó Bizottság (ACPC) ülésein, valamint a Tanács illetékes munkacsoportjainak ülésein;

k) részt vesz a Közbeszerzési Hálózat (Public Procurement Network – PPN) és más közbeszerzési szervezetek munkájában, a szakmai kérdésekkel foglalkozó jelentősebb nemzetközi konferenciákon, valamint speciális szakértői fórumokon;

l) kapcsolatot tart más államok közbeszerzési politikáért felelős intézményeivel, és koordinálja a Hatóság és e szervezetek közötti találkozók szervezését;

m) kezeli a Belső Piaci Információs Rendszer (IMI) közbeszerzési modulját; ennek keretében az ajánlatkérő a nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet esetén az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat, valamint a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerinti igazolások és adatbázisok valóságtartalmának ellenőrzésével kapcsolatos megkeresését az IMI-rendszerben haladéktalanul továbbítja az illetékes tagállami hatóságnak, melynek válaszát megküldi a megkeresést intéző ajánlatkérő részére; teljesíti továbbá a Kbt. 187. § n) pontja szerinti további kötelezettségeket;

n) a közbeszerzésekért felelős minisztériummal együttműködve továbbítja a Kbt. által előírt iratokat és dokumentációkat az Európai Bizottság és intézményei, valamint az Európai Unió tagállamai részére, illetőleg beérkezés után kezeli az ezektől érkezett információkat;

o) közreműködik az Európai Bizottság által kezdeményezett jogsértési (kötelezettségszegési) eljárások intézésében, és ennek során beszerzi a Hatóság illetékes szervezeti egységeinek álláspontját; bekapcsolódik az Európai Bizottság Kbt. 178. §-a szerint kezdeményezett eljárásának intézésébe; közreműködik az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő közbeszerzési vonatkozású jogesetekkel kapcsolatos magyar álláspont kialakításában, továbbítja a Hatóság véleményét az illetékes minisztérium felé, valamint – indokolt esetben – közreműködik a hazai álláspont képviseletében az Európai Unió Bírósága vonatkozó tárgyalásain;

p) közreműködik a közbeszerzésekben részt vevők nemzetközi vonatkozású kérdéseinek, problémáinak kezelésében;

q) közreműködik a nemzetközi tapasztalatokat közvetítő rendezvények (szemináriumok, konferenciák, továbbképzések) szervezésében, illetve megszervezi azokat;

r) elkészíti a Hatóság szakmai indoklással ellátott kiküldetési tervét, tájékoztatja azokról az érintett részlegeket, összegyűjti és kezeli az úti beszámolókat;

s) összeállítja és karbantartja a honlap angol nyelvű verzióját, továbbá a Napi Közbeszerzés mobil alkalmazás angol nyelvű verzióját; ennek keretében gondoskodik a Kbt. és legfontosabb végrehajtási rendeletei angol nyelvű nem hivatalos fordításainak elkészítéséről és azok honlapon történő közzétételéről, és gondoskodik továbbá a hazai közbeszerzések vonatkozásában releváns nemzetközi szervezetek (így különösen az OECD, WTO) közbeszerzési tárgyú dokumentumainak vagy azok elérési útvonalának a közszolgálati portálon történő közzétételéről.

8.2. A Fenntarthatóság és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya oktatási feladatai körében:

a) a képzések fejlesztése terén együttműködik felsőfokú oktatási intézményekkel, elsősorban felsőfokú végzettséggel rendelkezők közbeszerzési szakirányú továbbképzési lehetőségének kialakításával kapcsolatban;

b) közreműködik a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékbe vételéhez és a bejegyzés megújításához szükséges kötelező szakmai képzésben, ennek keretében képző szervezetként kezdeményezi a Hatóság egyes rendezvényeinek közbeszerzési szakmai képzésként történő elismerését a közbeszerzésekért felelős miniszternél;

c) felsőoktatási intézmények részéről szakmai gyakorlatra érkező gyakornokokat fogad;

d) kapcsolatot tart a közbeszerzési tárgyú oktatást folytató intézményekkel;

e) gondoskodik honlapján a közbeszerzési oktatáshoz kapcsolódó információk közzétételéről.

8.3. A Fenntarthatóság és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékének vezetésével kapcsolatos feladatai körében:

a) ellátja a Kbt. 187. § (2) bekezdés a) pont ah) alpontjában foglalt nyilvántartás vezetésével és közzétételével kapcsolatos feladatokat a Kbt. 187. § (12)–(18) bekezdésében, továbbá a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően;

b) kezeli és elbírálja a beérkezett kérelmeket; ennek keretében megvizsgálja a névjegyzékbe vételhez, továbbá a bejegyzés megújításához szükséges feltételek fennállását, a közbeszerzési gyakorlat teljesülését, továbbá a továbbképzési tanulmányi pontok meglétét, megkeresi a közbeszerzéskért felelős minisztert a kérelmező továbbképzési tanulmányi pontjainak számára vonatkozó információ átadása tekintetében, ellenőrzi a Kbt. 187. § (14) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok fenn nem állását a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel;

c) előkészíti az Elnök határozatát a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékébe való felvétel, megújítás, módosítás és a névjegyzékből való törlés ügyében;

d) felhívja a kérelmezőt a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékébe való felvételre, megújításra irányuló kérelem esetleges hiányainak pótlására;

e) figyelemmel kíséri a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók jogosultságának fennállását, szükség szerint hivatalból intézkedik a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékből való törléséről;

f) vezeti, folyamatosan frissíti és a Hatóság honlapján közzéteszi a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékét;

g) összeállítja és karbantartja a honlap felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóknak szóló menüpont tartalmát;

h) megválaszolja a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói jogintézménnyel összefüggésben érkezett írásbeli és szóbeli megkereséseket, továbbá e témában telefonos ügyfélszolgálatot is biztosít;

i) bekapcsolódik a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó jogintézményre vonatkozó jogszabálytervezetek, útmutatók, tájékoztatók és egyéb közlemények véleményezésébe.

8.4. A Fenntarthatóság és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékével kapcsolatos feladatai körében:

a) vezeti és a Hatóság honlapján közzéteszi a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét;

b) meghatározza és a Hatóság honlapján meghirdeti a Hatóság által létrehozott minősített ajánlattevői jegyzékkel kapcsolatos minősítési szempontokat és azok igazolási módjait, melyek módosítása esetén írásban tájékoztatja a hatósági hivatalos jegyzékbe vett minősített ajánlattevőket;

c) előkészíti az elnök határozatát a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe való felvétel, megújítás, módosítás és a jegyzékből való törlés ügyében, szükség esetén felhív a kérelem hiányainak pótlására; továbbá igazolást állít ki a hatósági hivatalos jegyzékben való szereplésről;

d) a gazdasági, valamint szakmai kamara által létrehozott minősített ajánlattevői jegyzékbe vétel feltételeinek megfelelőségét ellenőrzi, a jegyzéket nyilvántartja.

8.5. A Fenntarthatóság és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya a Hatóság közéleti tevékenységéhez kapcsolódó feladatai körében:

a) előkészíti az éves országgyűlési beszámoló tervezetét;

b) kidolgozza a Hatóság éves rendezvénytervét, majd jóváhagyást követően gondoskodik a Hatóság tevékenységéhez kapcsolódó nemzeti és nemzetközi konferenciák és workshopok szakmai programjának összeállításáról, megszervezéséről és lebonyolításáról;

c) koordinálja a Hatóság közreműködésével kiadott szakmai kiadványokkal kapcsolatos szakmai és adminisztratív teendőket;

d) előkészíti a Hatóság által alapított Közbeszerzési Nívódíj és Közbeszerzési Kiválósági Díj pályázati felhívásait, felkéri a bírálóbizottság tagjait, továbbá közreműködik a pályázati felhívások közzétételében, a beérkező pályázatok feldolgozásában, elbírálásra előkészítésében és a díjátadó rendezvény lebonyolításában;

e) a közbeszerzésben részt vevők lehető legszélesebb körű tájékoztatása érdekében koordinálja a közbeszerzési tárgyú szakirodalmi források feltérképezését.

9. Hirdetménykezelési és Statisztikai Főosztály

9.1. A Hirdetménykezelési Osztály feladatai:

a)¹² nyilvántartást vezet a hirdetményekről, melyben minden, az adott hirdetménnyel kapcsolatos eljárási cselekményt rögzít, így különösen a hirdetmények megküldésének/feladásának, közzétételre történő feladásának és közzétételének napját;

b) valamennyi megküldött kérelem és hirdetmény, illetve közbeszerzési dokumentum vonatkozásában ellenőrzi, hogy a hirdetmény szerinti ajánlatkérő(k) szerepel(nek)-e a Hatóság által vezetett ajánlatkérők nyilvántartásában, és a kérelem, illetve a hirdetmény szerinti adatai(k) megegyeznek-e az ajánlatkérők nyilvántartása szerinti adatokkal, amennyiben nem, úgy hiánypótlási felhívást ad ki;

c) valamennyi megküldött kérelem vonatkozásában ellenőrzi annak kötelező tartalmi elemeit, hiányosság esetén hiánypótlási felhívást ad ki;

d) amennyiben a hirdetmény ellenőrzése kötelező, illetve a kérelmező azt kéri, továbbá ha a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzését kérelmező kéri, megvizsgálja a közbeszerzési, koncessziós beszerzési és tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetményeket, illetve a közbeszerzési dokumentumokat abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak, továbbá amennyiben a Kbt. a hirdetmény megküldésére határidőt határoz meg, a hirdetmény megküldésére sor került-e a határidőn belül [a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet (a továbbiakban: MvM rendelet)], annak eredményétől függően feladja közzétételre/közzéteszi a hirdetményt, vagy hiánypótlási felhívást ad ki, a hirdetmények ellenőrzése során biztosítja az adatok teljeskörűségét, ennek érdekében az ajánlatkérőt adatszolgáltatásra hívhatja fel;

e)¹³ feladja az Európai Unió Hivatalos Lapja kiegészítésében, a hirdetmények elektronikus napilapjában (a továbbiakban: TED) történő közzétételre a TED-en megjelenő hirdetményeket (MvM rendelet 19. §-a), majd gondoskodik ezek Közbeszerzési Értesítőben történő, tájékoztató jellegű közzétételéről;

f) gondoskodik a „Közbeszerzési Értesítő – a Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja” szerkesztéséről, a közbeszerzési és a tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetmények közzétételéről, valamint a Kbt. által előírt egyéb adatok, információk Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről [Kbt. 187. § (2) bekezdés f) pontja];

g) közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben a közbeszerzési, koncessziós beszerzési és tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetményeket (MvM rendelet 26–34. §-a), a Kbt. és az MvM rendelet által előírt egyéb adatokat, információkat;

h)¹⁴ tájékoztatja az Elnököt, amennyiben a kérelmező a kérelmet határidőben nem egészíti ki, vagy ha a határidőben kiegészített kérelem alapján sem áll elegendő adat rendelkezésre annak megállapításához, hogy a hirdetmény ellenőrzése kötelező-e, vagy hogy a kérelmező kéri-e a hirdetmény, illetve a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzését, és így a kérelmet visszavontnak kell tekinteni – azon hirdetmények esetében, amelyek megküldésére a Kbt. határidőt határoz meg;

i) tájékoztatja az Elnököt, amennyiben a közbeszerzési, koncessziós beszerzési és tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetménnyel összefüggő hiánypótlási felhívásban jelzett hiánypótlási határidő eredménytelenül telt el – azon hirdetmények esetében, amelyek megküldésére a Kbt. határidőt határoz meg;

j) tájékoztatja az Elnököt, amennyiben a közbeszerzési, koncessziós beszerzési és tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetmény, illetve a közbeszerzési dokumentum – a hiánypótlási felhívást követően – ismét nem felel meg a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak;

k) tájékoztatja az elnököt, amennyiben a hirdetmény ellenőrzése során a Kbt.-ben meghatározott határidők betartásával kapcsolatban mulasztást észlel, és a közzétételi költségtérítés befizetésére nyitva álló határidő is eredménytelenül telt el;

l)¹⁵ felvilágosítást ad a közbeszerzési, koncessziós beszerzési és tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetményeket érintő, illetőleg az ajánlatkérői bejelentkezéssel/adatmódosítással/adattörléssel kapcsolatos megkeresésekre;

m) kapcsolatot tart a hirdetmények elektronikus átalakítását/továbbítását végző személlyel/szervezettel;

n) közreműködik a hirdetmények kezelésével, ellenőrzésével kapcsolatos jogszabályok, illetve azok módosításának előkészítésében, véleményezésében;

o) részt vesz a hirdetmények kezelésével, ellenőrzésével, közzétételével összefüggő, a Hatóság informatikai rendszereinek tervezésében, fejlesztésében, tesztelésében, bevezetésében;

p)¹⁶ naprakészen vezeti az EKR-ben a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők listáját, ennek keretében az ajánlatkérői bejelentkezési / adatmódosítási / adattörlési kérelmeket jóváhagyja vagy elutasítja; előkészíti az Európai Bizottság részére nyújtandó szükség szerinti eseti tájékoztatást a nyilvántartásban szereplő ajánlatkérőkről; ajánlatkérői nyilvántartásban ellenőrizheti, hogy az ajánlatkérő részéről a megfelelő Kbt. szerinti jogalap szerint történik-e az ajánlatkérői minőség megjelölése, és felszólíthatja az ajánlatkérőt ennek javítására [az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése].

10. Statisztikai Elemző Osztály

10.1. A Statisztikai Elemző Osztály feladata:

a) elemzéseket készít és nyilvántartást vezet a közbeszerzések alakulásáról;

b) ellátja a Kbt. 187. § (2) bekezdés d), e) és s) pontja szerinti feladatokat;

c) elkészíti a Hatóság országgyűlési beszámolóinak a közbeszerzések statisztikáit tartalmazó részeit;

d)¹⁷ szervezi és irányítja a statisztikai adatgyűjtés folyamatát, összeállítja a közbeszerzések alakulását szemléltető statisztikai kimutatásokat;

e) elkészíti a Hatósághoz beérkező, közbeszerzési statisztikákkal és elemzésekkel, valamint a szakterülettel kapcsolatos megkeresésekre adott válaszokat;

f) részt vesz az EU Közbeszerzési Tanácsadó Bizottság közgazdasági és statisztikai munkacsoportjának munkájában;

g) képviseli a Hatóságot a szakterülettel összefüggő szakmai konferenciákon, valamint a Hatóság munkatársai számára elemzéseket készít a konferenciákon történő előadásokhoz;

h)¹⁸ fejleszti a Hatóság statisztikai feladataival összefüggő rendszereket, megerősíti azok informatikai hátterét, kidolgozza az arra vonatkozó módosítási javaslatokat;

i) közreműködik a statisztikai alapadatok statisztikai rendszerbe történő rögzítésében, intézkedést javasol a rögzítés során kiszűrt problémák megoldására;

j)¹⁹ elemzi a közbeszerzési folyamatokat, különös tekintettel a fenntarthatósági, a környezetvédelmi, a szociális és az innovatív szempontok érvényesülésére, valamint a közbeszerzések tisztaságára és átláthatóságára vonatkozóan;

k)²⁰ elemzéseket készít a közbeszerzések alakulásáról a KKV szektor részesedését illetően, különösen darabszámukat és értéküket tekintve;

l)²¹ rendszerezi a társfőosztályok és egyéb szervezeti egységek szakterületét érintő statisztikai nyilvántartásokat, különös tekintettel – a Közszolgálati és Támogató Főosztály által rendelkezésre bocsátott – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások közbeszerzési jogi helyzetével összefüggő alapadatokra.

m)²²

VII. FEJEZET²³

NEGYEDIK RÉSZ

A HATÓSÁG MŰKÖDÉSE

VIII. FEJEZET

KIADMÁNYOZÁS, IRATKEZELÉS, IRÁNYÍTÁS, SZERZŐDÉSEK

1. A kiadmányozás rendje

1.1. Kiadmányon a Hatóságtól más szervhez, szervezethez, személyhez, illetve a Hatóságon belül az Elnökhöz, főtitkárhoz, valamint egyik szervezeti egységtől a másikhoz küldött iratokat kell érteni. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 52. § (1) bekezdése értelmében külső szervhez vagy személyhez küldendő irat kiadmányként történő aláírására a jelen Szabályzatban meghatározott kiadmányozási jog alapján kerülhet sor.

1.2. A Hatóság, továbbá az elnök jogszabályban meghatározott feladatkörébe, illetve hatáskörébe tartozó ügyekben – az e Szabályzatban, valamint a költségvetési gazdálkodással összefüggő jogszabályokban, belső szervezetszabályozó dokumentumokban foglalt kivételekkel – a kiadmányozási jogot az elnök gyakorolja.

1.3. Az elnök a kiadmányozási jogot a jelen Szabályzatban; a Hatóság iratkezelési szabályzatában, továbbá az egyes szervezeti egységek – Elnök által jóváhagyott – ügyrendjében részletezettek szerint átruházza, egyéb esetekben pedig írásos meghatalmazással ruházhatja át. A meghatalmazás tartalmazhatja azokat az ügyköröket, amelyek tekintetében a kiadmányozási jog gyakorolható. Az elnök az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott kiadmányozási jog tovább nem delegálható. Az átruházás nem érinti a hatáskör jogosultjának felelősségét. Az átruházott jogkörben kiadmányozásra jogosultak a saját nevükben írnak alá, a következők szerint:

„A kiadmányozási jog a Közbeszerzési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatán alapul.

a Közbeszerzési Hatóság elnöke nevében:

..................

[aláírás]

név [kiírva]

[beosztás], kiadmányozó

P. H.”

1.4. Külső szervhez vagy személyhez iratot csak hitelesen lehet továbbítani (külső kiadmányozás).

1.5. Az elnök kiadmányozza

a) a Hatóságnak állami szervek részére készült előterjesztését, jelentését;

b) a Hatóság útmutatóját, közleményét és az elnöki tájékoztatót;

c) a címzett beosztási szintje alapján – különösen a Köztársasági Elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökének, a Legfőbb Ügyésznek, az Állami Számvevőszék elnökének és az Országgyűlési Biztosoknak címzett ügyiratot;

d) az Országgyűlésben és bizottságaiban elhangzott képviselői javaslatra, illetve az országgyűlési képviselő írásbeli megkeresésére adott választ;

e) a jogszabályok által az országos hatáskörű szerv vezetőjének hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntést;

f) munkáltatói és egyéb jogkörben a hatáskörébe tartozó döntést.

1.6. Az elnök akadályoztatása esetén a főtitkár gyakorolja a kiadmányozás jogát mindazon esetekben, ügykörökben, amelyek tekintetében az elnök meghatalmazása vagy külön megbízása alapján jogosult.

1.7. A főtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot az általa irányított Titkárság feladatkörébe tartozó ügyiratok tekintetében:

a) a főtitkár kiadmányozza – a Közbeszerzési Értesítő szerkesztésével, valamint az MvM rendeletben a hirdetmény ellenőrzéséért felelős szervezeti egység vonatkozásában előírt feladatok ellátásával összefüggésben keletkezett iratok kivételével – a Titkárság ügyiratait;

b) a főtitkár kiadmányozza a kötelezettségvállalást tartalmazó iratot a pénzügyi kötelezettségvállalás és szabályozás rendjét meghatározó elnöki utasítás szerinti esetekben.

1.8. A szervezeti egységek vezetői a VIII.1.3. pont szerint rendelkeznek kiadmányozási joggal.

1.9. A pénzügyi kötelezettségvállalás és utalványozás rendjét külön elnöki utasítás tartalmazza.

1.10. A Hatóságon belüli szervezeti egységek közötti iratok, feljegyzések esetében (belső kiadmányozás) a szervezeti egységek vezetői az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tekintetében rendelkeznek belső kiadmányozási joggal.

2. Az irányítás eszközei

2.1. Szervezeti és Működési Szabályzat: a Hatóság szervezetéről, belső irányítási rendjéről, működéséről rendelkező szabályzat.

2.2. Elnöki utasítás: az elnök normatív utasításban és belső szervezetszabályozó dokumentumban (szabályzat, utasítás) rendelkezik a rendeltetésszerű tevékenység, a vezetés, irányítás fontosabb feladatai végrehajtásának szabályozásáról.

2.3. Főtitkári utasítás: a főtitkár, főtitkári utasításban rendelkezik a Titkárság feladatainak hivatali végrehajtásáról.

2.4. Ügyrend: a Hatóság egyes szervezeti egységeinek belső működését ügyrendben szabályozza. Az ügyrendnek összhangban kell állnia jelen Szabályzattal.

2.5. Körlevél: tájékoztatást, figyelemfelhívást, a végrehajtás módjára vonatkozó ajánlást tartalmazhat, különösen gazdálkodási, informatikai, munkaügyi, módszertani, tervezési feladatok ellátására. Körlevelet adhat ki az elnök és a főtitkár.

3. Az irat- és dokumentumkezelés rendje

3.1. Az iratkezelés és selejtezés szabályairól részletesen a Hatóság Iratkezelési Szabályzata rendelkezik.

3.2. A Hatóság iratkezelésének felügyeletével megbízott vezető a főtitkár. A feladatkört általa kijelölt vezetőnek átadhatja.

3.3. Az elektronikus iratkezelési szoftver által kezelt adatok biztonságára, az iratok és adatok jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, valamint a megsemmisülés és sérülés elleni védelmére vonatkozó részletes előírásokat az Informatikai Biztonsági Szabályzat tartalmazza.

3.4. Az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény 102. § (3) bekezdés a) pontjára figyelemmel, elektronikus iratról papíralapú kiadmány záradékolására jogosult személy az adott irat tárgya szerint illetékes szervezeti egység köztisztviselője.

4. A szerződések megkötésére vonatkozó alapvető szabályok

4.1. A szerződés megkötésével kapcsolatos feladatok ellátása a Hatóság mindenkori belső szervezetszabályozó dokumentumaiban – különösen a kötelezettségvállalási rendjéről szóló szabályzatában, illetve beszerzési szabályzatában foglaltak szerint – történik.

IX. FEJEZET

A MUNKAVÉGZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. A Hatóság működésének általános szabályai

1.1. A Hatóság működését a jogszabályok, a közjogi és a belső szervezetszabályozó dokumentumok szabályozzák. Az önálló szervezeti egységeken belüli munkamegosztás részletes szabályait ügyrendjük tartalmazza. Az önálló szervezeti egységek ügyrendjét – az irányítást ellátó vezető egyetértésével – az elnök hagyja jóvá.

1.2. A vezetők, illetve a beosztott köztisztviselők és munkavállalók részletes feladatait – a jelen Szabályzatban foglaltakon túl – munkaköri leírásuk, belső szervezetszabályozó dokumentumok, különösen az egyes szervezeti egységek ügyrendjei határozzák meg.

1.3. A IX.1.2. pontban meghatározott dokumentumok tartalmazzák az ellátandó feladat- és hatásköröket, felelősségi köröket, az alá-, fölérendeltségi viszonyokat, a munkakörhöz kapcsolódó végzettségre, szakmai tapasztalatokra, valamint egyéb kompetenciákra vonatkozó előírásokat, a munkakörhöz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket, valamint a helyettesítés rendjét és szükség szerint a kiadmányozási jogot vagy más átruházott jogkört.

1.4. A közvetlenül az elnök irányítása alá rendelt munkavállalók munkaköri leírását az elnök, a főtitkár közvetlen irányítása alá rendelt munkavállalók munkaköri leírását a főtitkár, a szervezeti egységek beosztott munkavállalóinak munkaköri leírását pedig azok közvetlen felettese köteles elkészíteni.

1.5. Az ügyek intézése során az alá- és fölérendeltségi viszonyok figyelembevételével a szolgálati út betartása és az együttműködés minden vezetőre, illetve beosztott köztisztviselőre és munkavállalóra nézve kötelező.

1.6. Az elnök, illetve a főtitkár az alárendeltségükbe tartozó szervezeti egységek vonatkozásában közvetlenül utasítást adhatnak a Hatóság bármely vezetőjének, beosztott köztisztviselőjének és munkavállalójának. Az utasított személy az utasítást köteles végrehajtani, erről azonban a legrövidebb időn belül köteles jelentést tenni a közvetlen felettesének.

1.7. Az elnök a Hatóság bármely szervezeti egységétől írásbeli egyedi döntés alapján hatáskört vonhat el, azt máshova telepítheti, valamint kiemelt feladatok végrehajtására eseti munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoportok mátrix rendszerben működnek, a kijelölt munkacsoport vezetőt az elnök vagy – meghatalmazása esetén – a főtitkár utasíthatja, a munkacsoport tagokat pedig a munkacsoport vezető.

1.8. A beosztott köztisztviselő, illetve munkavállaló felelős a munkaköri leírásában meghatározott feladatai közé tartozó, valamint a felettesei által ügykörébe utalt feladatok elvégzéséért. A beosztott köztisztviselő, illetve munkavállaló köteles – a szervezeti egysége szerinti ügyrendben és a belső szervezetszabályozó dokumentumokban, valamint a munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően – a feladatait a legjobb tudása szerint, szakszerűen és önállóan elvégezni. Ennek keretében köteles:

a) a feladatait a kapott vezetői utasítások és határidők betartásával, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályok, belső szervezetszabályozó dokumentumok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végezni;

b) a feladatkörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre előkészíteni;

c) a nem a közvetlen felettesétől kapott egyedi feladatokról, utasításokról a közvetlen felettesét tájékoztatni;

d) a feladatai ellátása során felmerült akadályokról a közvetlen felettesét haladéktalanul tájékoztatni.

1.9. A Hatóság valamennyi vezetője és beosztott munkatársa köteles a feladatok végrehajtásában együttműködni. A szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért a szervezeti egységek vezetői a felelősek. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az a szervezeti egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre az Elnök kijelölt. Az együttműködés keretében az együttműködő szervezeti egységek kötelesek egymás tudomására hozni a munkavégzéshez szükséges információkat. Az információmegosztás során külön figyelmet kell fordítani az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások szigorú betartására és betartatására, amelyért szintén a szervezeti egységek vezetői felelnek.

2. Etikai szabályok

2.1. A Hatóság elkötelezett a szervezeten belül az integritástudatos szemlélet kialakításáért.

2.2. A munkatársak kötelesek munkavégzésük során legjobb tudásuk szerint eljárni, az ügyeket pártatlanul, részrehajlásmentesen, lojálisan intézni. A munkatársaknak minden körülmények között törekedniük kell arra, hogy morálisan jó döntéseket hozzanak.

2.3. A Hatóság minden munkatársának kerülnie kell az együttműködéstől való elzárkózás bármely formáját, az információk visszatartását vagy eltitkolását.

2.4. A Hatóság valamennyi munkatársától elvárja az egymással szembeni őszinteséget, az elfogadó légkör kialakításához való hozzájárulást.

2.5. A Hatóság minden munkatársától elvárja, hogy tartózkodjon bármely egyén vagy csoport érdekeinek másokkal szembeni jogtalan képviseletétől, továbbá, hogy utasítsa vissza az erre irányuló felkérést, anyagi, természetbeni ellenszolgáltatást, bármely felkínált előnyre vonatkozó ajánlatot.

2.6. A Hatóság valamennyi munkatársától összeférhetetlenségtől mentes magatartást vár el. A munkatársak kötelesek tartózkodni az olyan helyzetekben való részvételtől, ahol a döntéshozatalban való pártatlan és részrehajlástól mentes közreműködésük személyes, gazdasági kapcsolata miatt vagy egyéb okból sérülhet.

2.7. A Hatóság valamennyi munkatársától elvárja, hogy a munkavégzése során tudomására jutott adatot, információt megvédje, felelősségteljesen kezelje, azt csak az illetékes személyekkel, intézményekkel ossza meg.

2.8. Minden munkatárstól elvárt a Hatóság minden tárgyi eszközének, irodaszerének rendeltetésszerű és takarékos használata, azok védelme.

2.9. Az etikai szabályokról részletesen külön szabályzat rendelkezik.

3. Munkarend

3.1. A munkaidő heti negyven óra. A munkarendre vonatkozó részletes szabályokat a Hatóság közszolgálati szabályzata határozza meg.

4. A vezetői munkát segítő értekezletek

4.1. A Vezetői Értekezlet során

a) az elnök a Hatóság, illetve a Titkárság és a Döntőbizottság időszerű feladatainak áttekintése és teljesítésének szervezése érdekében igény szerint – elfoglaltsága esetén a főtitkár útján és vezetésével – vezetői értekezletet hív össze;

b) az elnök mellett állandó jelleggel a főtitkár és az egyes szervezeti egységek vezetői, eseti jelleggel a Döntőbizottság elnöke, további meghívott munkatársak vesznek részt;

c) a Döntőbizottság elnökéhez konkrét jogorvoslati ügy kapcsán kérdés nem intézhető;

d) a vezetői értekezlet döntései alapján az illetékes vezető saját hatáskörében intézkedik;

e) a vezetői értekezletről emlékeztető készül.

4.2. A Kabinet Értekezlet

a) Az elnök, az Elnöki Kabinet tagjai, a főtitkár, illetve az elnök által meghívott résztvevők részvételével tartott értekezlet.

b) Az elnök a Kabinet Értekezletet szükség szerint hívja össze.

4.3. A vezetői, valamint a főosztályvezetői és osztályvezetői értekezletek részletes működésének szabályozását a vonatkozó belső szervezetszabályozó dokumentumok tartalmazzák.

4.4. Az elnök – szükség szerint – további döntés-előkészítést támogató fórumok létrehozását és működését is kezdeményezheti.

5. Tanácsadó szervek

5.1. Meghatározott irányítási feladatok ellátásának elősegítése érdekében az Elnök, valamint a főtitkár véleményező, javaslattevő, döntés-előkészítő feladattal bizottságokat hozhat létre, továbbá – szükség esetén – tanácsadókat bízhat meg.

6. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje

6.1. A Hatóság személyi állománya tekintetében – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

6.2. Az Elnök munkáltatói jogkörében

a) kinevezi a főtitkárt, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat;

b) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában gyakorolja a Hatóság és a Kbt.-ben foglaltak kivételével a Döntőbizottság személyi állománya tekintetében a munkáltatói jogokat;

c) jóváhagyja a közvetlen elnöki alárendeltségben dolgozó munkavállalók munkaköri leírását.

6.3. A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét, az átruházott hatásköröket részletesen a közszolgálati szabályzat tartalmazza.

7. A helyettesítés rendje

7.1. Távollét, illetve egyéb akadályoztatás esetén, valamint álláshely betöltetlensége esetén a halaszthatatlan feladatok ellátását a feladatellátásra kötelezett személy helyett a VIII.7.2–7.7. pontban foglaltak szerint helyettesítésre kijelölt személy végzi.

7.2. Az Elnököt a Kbt. 180. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a Tanács képviseletében és üléseinek vezetésében az alelnök, egyebekben meghatalmazás alapján a főtitkár helyettesíti.

7.3. A főtitkárt a Közszolgálati és Támogató Főosztály főosztályvezetője helyettesíti.

7.4. A Hatóság gazdasági vezetőjét általános jogkörben a Költségvetési és Vagyongazdálkodási Főosztály főosztályvezető-helyettese helyettesíti.

7.5. A szervezeti egységek vezetőinek helyettesítési rendjét a szervezeti egységek ügyrendjei szabályozzák.

7.6. A beosztott köztisztviselők és munkavállalók helyettesítéséről az ügyrendekben kell rendelkezni.

7.7. A IX.7.2–7.5. pontban említett vezető és a helyettesítésére kijelölt személy egyidejűleg három napnál hosszabb ideig csak rendkívüli (halaszthatatlan) esetben, illetve elháríthatatlan akadály felmerülése esetén lehet távol. Ilyen esetekben a helyettesítésről eseti megbízással kell gondoskodni.

7.8. A IX.7.2–7.5. pontban foglaltak szerint helyettesítésre kijelölt személy az e jogkörben tett intézkedéseiről köteles – a távollét, illetve egyéb akadályoztatás megszűnését követően – haladéktalanul tájékoztatni a helyettesített vezetőt.

8. Hivatalos kiküldetés

8.1. Ideiglenes külföldi kiküldetést feljegyzés alapján a Fenntarthatóság és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya szakmai indoklása és a Költségvetési és Vagyongazdálkodási Főosztály fedezeti igazolása alapján csak az elnök és a főtitkár rendelhet el.

8.2. A kiküldetést elrendelő személy:

a) az Elnök esetében – a Hatóság nevében – a főtitkár;

b) a Tanácstagok, továbbá a főtitkár és a Döntőbizottság elnöke esetében az elnök;

c) a Hatóság minden más dolgozója esetében az elnök.

8.3. A hivatalos kiküldetés részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza.

9. A belső és külső ellenőrzés

9.1. A belső ellenőrzés szervezetileg és funkcionálisan függetlenül végzi tevékenységét, beszámolni az elnöknek köteles.

9.2. A külső ellenőrzéseket (a hatályos jogszabályok szerint kijelölt szervezetek ellenőrzéseit) az elnök döntése szerinti szervezeti egység vagy személy koordinálja. Az ellenőrzések következtében az intézkedési tervekben meghatározott feladatokat, illetve a feladatokkal kapcsolatban megtett intézkedéseket az ellenőrzött szervezeti egységek nyilvántartják. A belső ellenőrzés elvégzéséért felelős személy az intézkedésekről éves összesített nyilvántartást vezet.

9.3. A Hatóság vonatkozásában az ellenőrzési tevékenység részletes szabályait a vonatkozó belső szervezetszabályozó dokumentumok tartalmazzák.

X. FEJEZET

KAPCSOLATTARTÁS

1. A sajtó- és tömegtájékoztatási tevékenység rendje

1.1. A sajtó- és tömegtájékoztatási tevékenység fő rendeltetése, hogy a Hatóság folyamatosan tájékoztassa a közvéleményt munkájáról, annak hatásáról.

1.2. A Hatóság nevében nyilatkozattételre kizárólag az elnök, illetve az általa erre külön felhatalmazott személy jogosult.

1.3. A Hatóság tekintetében a sajtó- és tömegtájékoztatási tevékenység szervezését és koordinálását az elnök irányítása mellett a Kabinet tagjai végzik; kapcsolatot tartanak az Országgyűlés Sajtóirodájával, továbbá a média szerkesztőségeivel. Szükség esetén az illetékes szakterület bevonásával előkészítik a sajtóban megjelenő közbeszerzési vonatkozású cikkekre való reagálást.

1.4. A közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalával és közlésével kapcsolatos feladatokat az egyes főosztályok ügyrendjeikben foglaltak szerint látják el a Főtitkári Titkárság koordinációja mellett.

2. A parlamenti kapcsolatok rendje

2.1. A parlamenti kapcsolatok szervezéséért és koordinálásáért a Kabinet felelős.

2.2. Az Elnök által kiadmányozott dokumentumok, ideértve az országgyűlési beszámoló parlamenti benyújtását, valamint azoknak az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek, az illetékes bizottságok elnökeinek való továbbítását az Elnöki Kabinet végzi az illetékes szervezeti egységekkel együttműködve.

2.3. Az Országgyűlés plenáris ülésein, valamint bizottsági ülésein való részvételt a Kabinetvezető a főtitkárral való konzultációnak megfelelően koordinálja, meghatározva a teendőket, a résztvevő által képviselt hivatalos álláspontot, szakmai felkészülését, figyelemmel a Hatóságot érintő parlamenti eseményekre is.

2.4. Az elnök döntése alapján a főtitkár jelöli ki azokat a munkatársakat, akik a Hatóság feladatkörét érintő plenáris üléseken és parlamenti előterjesztések bizottsági tárgyalásán (általános, valamint részletes vita) szakértői szinten részt vesznek.

3. A nemzetközi kapcsolatok rendje

3.1. A nemzetközi kapcsolatok viteléhez és fejlesztéséhez tartozó nemzetközi feladatokat – szükség esetén a közbeszerzésekért felelős minisztériummal egyeztetve – az elnök és a főtitkár jóváhagyásával a Fenntarthatóság és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya végzi.

3.2. Külföldi féllel a hivatalos levelezés a Fenntarthatóság és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya útján történhet.

3.3. A Fenntarthatóság és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya, valamint az Elnöki Kabinet feladata a nemzetközi tevékenységéhez kapcsolódó protokoll feladatok ellátása és nemzetközi levelezésének végzése; a két- és többoldalú hivatalos találkozókon, a nemzetközi szervezetekben, rendezvényeken való szereplés előkészítése, szervezése. Külső szaktolmács, valamint a szakfordítás iránti igény esetén a Fenntarthatóság és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya gondoskodik a megfelelő szakember bevonásáról.

1. függelék²⁴

A Közbeszerzési Hatóság szervezeti ábrája

2. függelék

A Közbeszerzési Hatóság elnökét, alelnökét, a Tanács tagjait és a köztisztviselőit érintő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó álláshelyek megjelölése

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnyt.) alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek:

1) A Tanács elnöke, alelnöke és tagjai a Kbt. 182. § (6) bekezdésének megfelelően.

2) Évente köteles vagyonnyilatkozatot tenni [Vnyt. 3. § (1) bekezdés b) pont]:

– a Költségvetési és Vagyongazdálkodási Főosztály főosztályvezetője,

– a Költségvetési és Vagyongazdálkodási Főosztály főosztályvezető-helyettese,

– a Beszerzési Osztály vezetője és munkatársai,

– a fentieken túl eseti jelleggel azon közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személy, aki a Hatóság által megindított közbeszerzési eljárás során önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult – ilyen személynek minősülnek különösen a bírálóbizottsági tagok és a főtitkár.

3) Kétévente köteles vagyonnyilatkozatot tenni [Vnyt. 3. § (1) bekezdés c) pont]:

– a főtitkár,

– a Döntőbizottság elnöke, elnökhelyettese,

– a Belső ellenőr,

– a Vagyongazdálkodási Osztály vezetője.

4) Ötévente köteles vagyonnyilatkozatot tenni [Vnyt. 3. § (1) bekezdés a) pont, valamint 3. § (2) bekezdés d) és e) pont]:

– a Közszolgálati és Támogató Főosztály főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese, a főosztály munkatársai és az asszisztens,

– a Szerződés-ellenőrzési Főosztály főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese, a főosztály hatósági tevékenységét ellátó köztisztviselői és az asszisztens,

– a Fenntarthatósági és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese, a képzési referens és az oktatási főtanácsadó,

– a Hirdetménykezelési és Statisztikai Főosztály főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese,

– a Statisztikai Elemző Osztály osztályvezetője,

– az Informatikai Főosztály főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese és a főosztály munkatársai,

– a bírság és perköltség nyilvántartó,

– a főtitkári titkárságvezető,

– a kabinetvezető,

– a jogtanácsos,

– a jogi referens, a jogi tanácsadó,

– az Elnöki Kabinet és Titkársági asszisztensek,

– a kommunikációs munkatárs,

– az információbiztonsági felelős,

– az adatvédelmi tisztviselő,

– a humánpolitikai vezető, a humánpolitikai referens,

– a közbeszerzési biztos, a közbeszerzési titkár, a döntőbizottsági titkárságvezető.

Az utasítást a 8/2020. (XII. 30.) KH utasítás 3. §-a hatályon kívül helyezte 2021. január 1. napjával.

A 3. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Az 1. melléklet IV. fejezet 4. pont 4.3. alpontját a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴

Az 1. melléklet IV. fejezet 4. pont 4.4. alpontját a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-a iktatta be.

⁵

Az 1. melléklet IV. fejezet 6. pont 6.5. alpontját a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-a iktatta be.

⁶

Az 1. melléklet V. fejezet 4. pontját a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-a iktatta be.

⁷

Az 1. melléklet V. fejezet 5. pontját a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-a iktatta be.

⁸

Az 1. melléklet V. fejezet 6. pontját a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-a iktatta be.

⁹

Az 1. melléklet V. fejezet 7. pontját a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁰

Az 1. melléklet VI. fejezet 6. pont 6.1. alpontja a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹¹

Az 1. melléklet VI. fejezet 7. pontja a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹²

Az 1. melléklet VI. fejezet 9. pont 9.1. alpont a) pontja a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹³

Az 1. melléklet VI. fejezet 9. pont 9.1. alpont e) pontja a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴

Az 1. melléklet VI. fejezet 9. pont 9.1. alpont h) pontja a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵

Az 1. melléklet VI. fejezet 9. pont 9.1. alpont l) pontja a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶

Az 1. melléklet VI. fejezet 9. pont 9.1. alpont p) pontja a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷

Az 1. melléklet VI. fejezet 10. pont 10.1. alpont d) pontja a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸

Az 1. melléklet VI. fejezet 10. pont 10.1. alpont h) pontja a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹

Az 1. melléklet VI. fejezet 10. pont 10.1. alpont j) pontja a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁰

Az 1. melléklet VI. fejezet 10. pont 10.1. alpont k) pontja a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²¹

Az 1. melléklet VI. fejezet 10. pont 10.1. alpont l) pontja a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²²

Az 1. melléklet VI. fejezet 10. pont 10.1. alpont m) pontját a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²³

Az 1. melléklet VII. fejezetét (1–4. pont) a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²⁴

Az 1. melléklet 1. függeléke a 4/2020. (V. 29.) KH utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek