1/2020. (II. 13.) ITM KÁT utasítás

1. § (1) Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) Közszolgálati Szabályzatának (a továbbiakban: KSz) hatálya kiterjed

(2) Nem kell alkalmazni

(3) Az (1) bekezdés a)–h) pontjában meghatározott személyek jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a KSz-t a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és közigazgatási államtitkári intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni.

(4) Jogszabály vagy a KSz eltérő rendelkezése hiányában a KSz kormánytisztviselőre vonatkozó rendelkezéseit a Minisztériumban foglalkoztatott munkavállalóra is alkalmazni kell.

2. § A KSz alkalmazásában

3. § (1) A KSz-ben meghatározott bejelentési, engedélyeztetési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségeket a belső honlapon közzétett nyomtatványokon kell teljesíteni.

(2) A KSz-hez kapcsolódó, feladatkörét érintő nyomtatványok, tájékoztatók és folyamatleírások belső honlapon történő közzétételéről, valamint aktualizálásáról a Személyügyi Főosztály, illetve a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik.

4. § (1) A KSz vonatkozásában a munkáltatói jogkör gyakorlója alatt – eltérő rendelkezés hiányában – az alábbi személyeket kell érteni:

(2) Az (1) bekezdés c)–e) pontja szerinti személyek előzetes egyeztetést folytatnak a közigazgatási államtitkárral, amennyiben a KSz-től, személyügyi tárgyú egyedi utasítástól vagy egyéb, a közigazgatási államtitkár munkáltatói jogkörébe tartozó intézkedéstől el kívánnak térni.

(3) Azokban az esetekben, amelyekben a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy nem állapítható meg, vagy ha a tisztség ideiglenesen nincs betöltve, a közigazgatási államtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat.

5. § A munkáltatói jogkör gyakorlója által átruházott hatáskörökről a miniszter a Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SzMSz) részletesen rendelkezik.

6. § (1) Amennyiben a foglalkoztatási jogviszony létrehozásához az álláshely besorolási kategóriájának módosítása szükséges, azt a szervezeti egység vezetője részletes indokolással ellátva kezdeményezi az irányító államtitkár, illetve amennyiben azt az államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár átruházta, a helyettes államtitkár útján, aki egyetértése esetén továbbítja a kezdeményezést a Személyügyi Főosztály részére véleményezésre. A Személyügyi Főosztály a kezdeményezést véleményével együtt terjeszti fel a közigazgatási államtitkárnak, aki állást foglal a módosítás érdemében, és egyetértése esetén a miniszter számára előkészíti a Kormány részére benyújtandó javaslatot.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt javaslatot a Kit. 52. § (3) bekezdésére, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kit. vhr.) 4. § (1) bekezdésében foglalt határidőre figyelemmel kell megtenni.

7. § (1) A kezdeményező vezetőnek a munkatárs felvételét úgy kell megindítania, hogy az általa teljeskörűen kitöltött „Alkalmazási javaslat” megjelölésű nyomtatvány és mellékletei, a szükséges aláírásokkal és a személyi biztonsági adatlap a tervezett foglalkoztatás kezdő napját megelőzően – a vezetői kinevezésre irányuló javaslat kivételével – legalább 15 munkanappal megérkezzen a Személyügyi Főosztályra. Amennyiben a kezdeményező szakmai vezető alkalmazását kéri, akkor a 15 munkanapos határidő a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára kifogásra vonatkozó véleményének megérkezéséig meghosszabbodhat. Az „Alkalmazási javaslat” tartalmazza a foglalkoztatni javasolt személy (a továbbiakban: jelölt) főbb személyes és alkalmazási adatait, telefonos és e-mail-elérhetőségét és az álláshely betöltésének tervezett körülményeit.

(2) Az alkalmazási javaslathoz csatolni kell a jelölt egy hónapnál nem régebbi, fényképes – aláírt és keltezett – önéletrajzát, bizonyítványai másolatát, feladatleírását/munkaköri leírását, valamint pályázati eljárás kezdeményezése esetén a pályázati felhívást. Amennyiben a betöltendő álláshely forrásigénye kizárólag más álláshelyen rendelkezésre álló forrás terhére történő átcsoportosítás által biztosított, illetve szervezeti egységek közötti, ÁNYR kóddal jelölt álláshely áthelyezés esetén indokolás szükséges. Üres álláshely szervezeti egységek közötti áthelyezése esetén munkáltatói határozat szükséges.

(3) A Minisztériummal foglalkoztatási jogviszonyt létesíteni kívánó jelöltnek az önéletrajzot a közszolgálati személyügyi nyilvántartásra és statisztikai adatgyűjtésre, a közszolgálati alkalmazottak és a munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályokról, valamint a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartásáról szóló 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet] 9. § (1) bekezdése és 1. melléklete szerinti formában és tartalommal kell benyújtania.

8. § (1) Az alkalmazási javaslatban szereplő álláshely olyan jelölttel tölthető be, aki megfelel a Kit. 58. §-ában meghatározott feltételeknek.

(2) A foglalkoztatás a kezdeményezett időpontban akkor valósulhat meg, ha a jelölt a felvételhez szükséges feltételeknek megfelel, és a szükséges dokumentumokat rendelkezésre bocsátja. A Személyügyi Főosztály megvizsgálja, hogy rendelkezésre áll-e 15 munkanap a felvételi eljárás lefolytatására, és szükség esetén javaslatot tesz a munkáltatói jogkör gyakorlójának a foglalkoztatás kezdő időpontjának módosítására.

(3) Az alkalmazási javaslatban foglaltak alapján

(4) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosult Gazdálkodási Főosztály, amennyiben az álláshely betöltéséhez szükséges pénzügyi forrás nem áll rendelkezésre, felveszi a kapcsolatot a Személyügyi Főosztállyal.

(5) Amennyiben az (1)–(2) bekezdés alapján a foglalkoztatás feltételei fennállnak, a Személyügyi Főosztály vezetője azt igazolja, és gondoskodik a szükséges okiratok elkészítéséről.

(6) A Személyügyi Főosztály a felvételi eljárás során

(7) A Minisztérium és a jelölt

(8) Az adatfelvétel során a Személyügyi Főosztály nyilatkoztatja a jelöltet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartás (kötelező foglalkoztatási szint) vezetése céljából.

(9) A jelölt szervezeti egységének vezetője informatikai belépő lapot köteles kitölteni és aláírásokkal ellátva legkésőbb a foglalkoztatási jogviszony létesítésének napjáig a Személyügyi Főosztályon leadni.

(10) Az előkészített kinevezési okmányt, illetve a munkaszerződést a Személyügyi Főosztály a munkatárs munkába állásáig aláírásra felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlójához.

9. § (1) Amennyiben az alkalmazási javaslat és mellékletei alapján megállapítható, hogy a tervezett foglalkoztatás az alkalmazási vagy a létszám-gazdálkodási feltételeknek nem felel meg, de a foglalkoztatás akadályai könnyen, apró módosítással elháríthatóak, ennek érdekében a Személyügyi Főosztály felveszi a kapcsolatot írásban a kezdeményező vezetővel és szükség esetén a jelölttel is.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti egyeztetés eredményeként az alkalmazási javaslat adataiban jelentős változás áll be, a kezdeményező vezető új alkalmazási javaslatot köteles készíteni és megküldeni a Személyügyi Főosztály részére. Ebben az esetben a 7. § (1) bekezdésében megjelölt határidő újrakezdődik.

(3) Amennyiben az alkalmazási javaslat kitöltése, aláírása hiányos, ellentmondásos vagy egyéb kötelező szabályoknak nem felel meg, a Személyügyi Főosztály a kezdeményező vezetőnek egy magyarázattal visszaküldi. Ebben az esetben a 7. § (1) bekezdésében megjelölt határidő nem indul el.

(4) Alkalmazási javaslatokat a Személyügyi Főosztály részére papír alapon kell megküldeni.

10. § (1) A Személyügyi Főosztály az alkalmazási javaslatot és az elkészített okiratokat – pénzügyi ellenjegyzés céljából – továbbítja a Gazdálkodási Főosztály részére.

(2) Amennyiben a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult a pénzügyi forrás rendelkezésre állását aláírásával igazolja, az alkalmazási javaslatot annak mellékleteivel együtt visszaküldi a Személyügyi Főosztálynak, amely saját jóváhagyását követően az okiratot mellékleteivel együtt továbbítja a közigazgatási államtitkár részére.

(3) A felvételről a közigazgatási államtitkár, Vasúti Igazgatási Szerv esetében a Vasúti Igazgatási Szerv vezetője dönt, aki a felvétel iránti kérelem jóváhagyása esetén a keletkezett iratokat és okiratokat a Személyügyi Főosztály részére küldi meg a felvétellel kapcsolatos további intézkedések megtétele céljából.

(4) A Személyügyi Főosztály a kinevezési okmánynak, illetve a munkaszerződésnek minden érintett által történt aláírását követően annak egy példányát, valamint az illetmény-, illetve bérszámfejtéshez szükséges okiratokat a Gazdálkodási Főosztálynak haladéktalanul megküldi, továbbá egy példányt a foglalkoztatott személyi anyagában elhelyez.

(5) Amennyiben az alkalmazási javaslat kitöltése vagy aláírása hiányos, illetve a szükséges mellékletek nem állnak rendelkezésre, a Személyügyi Főosztály egy feljegyzéssel a szükséges módosításokra való felhívás keretében visszaküldi a kezdeményezőnek a teljes aktát.

11. § (1) A Minisztérium álláshelyei pályázati úton is betölthetőek.

(2) Pályázat kiírása előtt a pályázatot kezdeményezni kívánó vezető előzetesen egyeztet a Személyügyi Főosztály toborzásért felelős munkatársaival, hogy az álláshely létezik-e, illetve milyen bérkeret adott az álláshelyre, valamint az egyéb, az álláshelyre vonatkozó követelményekről. A pályázat tervezetét a Személyügyi Főosztállyal együttműködve a pályázatot kezdeményező szervezeti egység vezetője készíti el. A Személyügyi Főosztály 15 munkanapon belül jóváhagyásra előkészíti a pályázati felhívást, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója hagy jóvá.

(3) A jóváhagyott pályázati kiírás meghirdetéséről, és a meghirdetéssel egyidejűleg a személyügyi központ részére elektronikus úton történő megküldéséről a Személyügyi Főosztály gondoskodik.

(4) Szakmai vezetői álláshely betöltésére kiírt pályázat esetén a pályázati felhívásban meg kell jelölni, hogy a szakmai vezetői álláshely kizárólag a Kit. 263. § (2) bekezdése szerinti, a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára kifogásra vonatkozó véleményének beérkezését követően tölthető be.

(5) A pályázatok a benyújtási határidőt követő 30 napon belül kerülnek elbírálásra. A toborzási eljárásban az előszűréseket, az előzetes meghallgatásokat a Személyügyi Főosztály toborzásért felelős szakterülete folytatja le az egyeztetett igények alapján.

(6) A Személyügyi Főosztály által előzetesen kiválasztott pályázók a minisztériumi vezetőkkel személyes meghallgatáson vesznek részt. A pályázat eredményéről az elbírálásra előírt 30 napos határidőt követő 8 munkanapon belül a pályázókat a Személyügyi Főosztály írásban, elektronikus vagy postai úton értesíti.

12. § (1) A pályázatok elbírálására legalább háromtagú előkészítő bizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell létrehozni. A bizottság tagjai:

(2) A bizottság munkájában a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján más személy is részt vehet.

(3) A bizottságnak a pályázattal kapcsolatos döntését (jegyzőkönyv, emlékeztető) és az annak megfelelően előkészített alkalmazási javaslatot a Személyügyi Főosztály jóváhagyásra megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(4) A bizottság a pályázat benyújtásának tényéről, illetve a benyújtott pályázat tartalmáról csak a pályázó előzetes írásbeli beleegyezésével közölhet adatokat a pályázat elbírálásában részt vevőkön, valamint az adatvédelmi előírásokban meghatározott, betekintésre jogosultakon kívüli harmadik személlyel.

(5) Az álláshely betöltését követően a sikertelen pályázó részére pályázati anyagát vissza kell küldeni, kivéve, ha maga írásban, kifejezetten kéri, hogy a pályázati anyagát – esetleges későbbi foglalkoztatása céljából – a jelentkezők nyilvántartásába helyezzék, és személyes adatainak kezeléséhez hozzájárul.

(6) A pályázati eljárásban keletkezett személyes adatok kezelésére a Minisztérium adatkezelési szabályzatában foglaltak irányadóak.

(7) A pályázati eljárás lefolytatásához az önálló szervezeti egység kezdeményezheti a Személyügyi Főosztálynál a 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletnek megfelelően a személyügyi központ bevonását.

13. § (1) A szervezeti egység valamennyi álláshelyére vonatkozóan az álláshelyen ellátandó feladatokra a szervezeti egység vezetője tesz javaslatot – a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető útján a Személyügyi Főosztálynak megküldve – a közigazgatási államtitkárnak. A szervezeti egység vezető álláshelyén ellátandó feladatokra a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető tesz javaslatot.

(2) A közigazgatási államtitkár az (1) bekezdés szerinti javaslatok alapján a Minisztérium alaplétszámába tartozó álláshelyen, valamint a központosított álláshely-állományból a Minisztérium számára a Kormány által betölteni engedélyezett álláshelyen – a Kit. 54. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyok keretében – ellátandó feladatokat szabályzatban határozza meg, a szervezeti egységnek az SzMSz-ben és az ügyrendben megállapított feladataira figyelemmel.

(3) A Vasúti Igazgatási Szerv esetében a Vasúti Igazgatási Szerv vezetője dönt az álláshelyen ellátandó feladatokról.

(4) A munkatárs számára az ellátandó feladatok a munkatársat foglalkoztató szakterület által előkészített és a szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátott „FELADATLEÍRÁS/MUNKAKÖRI LEÍRÁS .... ÁNYR azonosítóval rendelkező álláshelyen történő munkavégzéshez” megjelölésű nyomtatványban kerülnek meghatározásra. A feladatleírás/munkaköri leírás a beosztási okirat, illetve a munkaszerződés elválaszthatatlan részét képezi.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott nyomtatványon kizárólag olyan mértékű és jellegű feladatok állapíthatóak meg, amelyeket a munkatárs foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó jogszabályok előírnak.

(6) Határozott időre történő kinevezés vagy munkaviszony létesítés esetén a helyettesítés céljából alkalmazott munkatárs beosztási okiratában, illetve munkaszerződésében az álláshelyen ellátandó feladatok tartalmának meg kell egyezniük az általa helyettesített munkatárs álláshelyen ellátandó feladataival.

14. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a Személyügyi Főosztály tájékoztatja a jelöltet a jogviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott együttalkalmazási tilalomra, összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenségre) vonatkozó rendelkezésekről, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek intézésének rendjéről.

(2) A jelölt nyomtatványon nyilatkozik arról, hogy

(3) A jelölt

15. § (1) Amennyiben a további jogviszony létesítéséhez a Kit. 95. § (5) és (7) bekezdése alapján a munkáltató engedélye szükséges, a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő számára további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését abban az esetben engedélyezheti, ha

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója – az (1) bekezdés szerinti feltételekre figyelemmel – dönt a jogviszony létesítésének engedélyezéséről.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója az engedélyezéssel kapcsolatos döntéséről legkésőbb a döntésnek a Személyügyi Főosztály részére történő átadásától számított 5 napon belül írásban értesíti a kormánytisztviselőt.

(4) A kormánytisztviselő köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be, vagy az megszűnt.

(5) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket a Személyügyi Főosztály az érintett kormánytisztviselő személyi anyagában helyezi el.

16. § (1) A kormánytisztviselő köteles a 14. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nyomtatvány kitöltésével haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.

(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a kormánytisztviselőnek a felszólításban előírt határidőn belül a Személyügyi Főosztályon be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot. Az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító okirat különösen

(3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, ha a kormánytisztviselő jogviszonyának fennállása alatt a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyával kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlenséget állapít meg.

(4) A bejelentési kötelezettség elmulasztása, az előzetes engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezekkel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése a Kit. 166. § (1) bekezdése szerinti fegyelmi vétségnek minősül.

17. § (1) A Személyügyi Főosztály a bejelentés megtételétől, előzetes engedély kérése esetén a döntésének meghozatalától számított 30 napon belül tájékoztatja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet.

(2) A 14–16. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azokra az esetekre is, amikor a munkatársat a foglakoztatási jogviszony létrehozása vagy fenntartása érdekében a Kit. mellett más törvény – így különösen a Vtv., a közbeszerzésekről szóló törvény, az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény – összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezései alapján is nyilatkozattételi, bejelentési és előzetes engedélykérési kötelezettség terheli.

(3) A 14–16. § rendelkezéseit a Kit. 95. § (5)–(7) bekezdésének figyelembevételével megfelelően alkalmazni kell a munkavállalóra is.

18. § (1) Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozása céljából a Minisztérium állományába nem tartozó személlyel megbízási szerződés – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 50. §-ában foglaltakra figyelemmel – a Minisztérium éves költségvetésében erre a célra elkülönített személyi juttatás előirányzat terhére köthető.

(2) A természetes személyekre vonatkozó szerződéskötéssel kapcsolatos előkészítő feladatokat – a Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának szabályairól szóló utasítás megfelelő alkalmazásával – vagy a szakterület vagy a szakterülettel együttműködve a Személyügyi Főosztály látja el.

(3) A megbízott szolgáltatásait igénybe vevő szervezeti egység vezetője a szerződés előkészítése érdekében a megfelelő nyomtatványon megadja a Személyügyi Főosztály számára a megbízási szerződés tárgyát és tartalmi elemeit. A szerződés tartalmi elemei különösen: a megbízó és megbízott jogai, kötelezettségei; a megbízási díj; a teljesítés igazolása, a fizetési feltételek; a nem szerződésszerű teljesítés jogkövetkezményei; a szerződés megszűnése, felmondása; a teljesítési határidő és a szerződés időtartama; a kapcsolattartók megjelölése; a titoktartásra vonatkozó rendelkezések; a vitás kérdések rendezése.

19. § (1) Ha a Minisztérium állományában lévő munkatárs foglalkoztatási jogviszonyának módosítására kerül sor – így különösen illetmény-, illetve munkabér-módosító intézkedések, álláshely-váltás, szervezeti egység váltás miatt –, a jogviszony módosítását a kezdeményező vezető az irányítása alá tartozó szervezeti egység vonatkozásában részletes indokolással ellátott feljegyzésben kezdeményezi a „Belső áthelyezési engedély” megjelölésű nyomtatvány Személyügyi Főosztálynak történő egyidejű megküldésével. A „Belső áthelyezési engedély” megjelölésű nyomtatvány a Minisztérium által üzemeltetett belső számítógépes hálózat (intranet) központi tárában található.

(2) A jogviszony módosításának legkorábbi időpontja a foglalkoztatást módosító engedély munkáltatói jogkör gyakorlója általi aláírását követő 30. nap. A Személyügyi Főosztály vezetője tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját és a szervezeti egység vezetőjét a módosítás időpontjáról.

(3) A Személyügyi Főosztály megvizsgálja a kezdeményezett intézkedés jogszerűségét, szükség esetén visszacsatolja azt a kezdeményezőhöz, ezt követően pedig intézkedik a jogviszonyt módosító okiratok előkészítéséről. A Személyügyi Főosztály a módosító okiratok aláírását követően gondoskodik azok átadásáról a Gazdálkodási Főosztály részére.

(4) Nem érinti a módosítás a munkatárs foglalkoztatási jogviszonyának fennállását, ha a Kit. 59. §-a szerinti álláshely-váltással a Minisztérium alaplétszámába tartozó korábbi álláshelyéről a Minisztérium másik szervezeti egységéhez tartozó álláshelyre kerül áthelyezésre.

(5) A (4) bekezdés szerinti álláshely-váltás érdekében a kezdeményező vezetőnek részletes indokolással ellátott feljegyzésben a közvetlen politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető útján kell kezdeményeznie a közigazgatási államtitkár egyedi munkáltatói intézkedését, illetve szükség szerint az SzMSz módosítását.

20. § Amennyiben a munkatárs személyes adataiban változás következik be, köteles arról a Személyügyi Főosztályt haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban tájékoztatni a „Változásbejelentő lap” megjelölésű nyomtatvány kitöltésével. A Személyügyi Főosztály a bejelentett adatváltozásról a Gazdálkodási Főosztályt haladéktalanul tájékoztatja.

21. § Átszervezésnek kell tekinteni a Minisztériumon belüli feladatellátás módosítását, amennyiben a Minisztérium alaplétszámának a Kit. 52. § (4) bekezdése szerinti módosítását szükséges kezdeményezni. Átszervezés esetén a terület szakmai irányításáért felelős államtitkár, illetve helyettes államtitkár a 19. § alkalmazásával kezdeményezi a közigazgatási államtitkárnál az átszervezéssel érintett foglalkoztatási jogviszonyok módosítását vagy megszüntetését. Az álláshelyen ellátandó feladatok módosításából egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy mely álláshelyen ellátandó feladat válik feleslegessé, és az egyes feleslegessé nem vált feladatokat hogyan látja el a szervezeti egység többi munkatársa.

22. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző évben a kormánytisztviselő köteles a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő igazolása érdekében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől a megszerzett szolgálati idejéről rendelkező hatósági bizonyítványt tárgyév június 30. napjáig a Személyügyi Főosztály részére benyújtani.

(2) A Személyügyi Főosztály figyelemmel kíséri, hogy az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerző kormánytisztviselő mikor tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.

23. § (1) Az öregségi nyugdíjjogosultságot megszerző kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig, de legkorábban a nyugdíjkorhatár betöltésének napját egy évvel megelőzően a kormányzati szolgálati jogviszony fenntartására irányuló kérelmet nyújthat be a Személyügyi Főosztályon, és a nyomtatványhoz csatolja a 7. § (3) bekezdése szerinti önéletrajzát. A kérelem elbírálásához be kell szerezni a szervezeti egység vezetőjének nyilatkozatát.

(2) A Személyügyi Főosztály a továbbfoglalkoztatási kérelmet a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat szerinti eljárásrendnek megfelelően készíti elő és terjeszti fel döntésre.

(3) Az (1)–(2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell arra az öregségi nyugdíjjogosultságot megszerző kormánytisztviselőre is, aki a nyugdíjkorhatár betöltését követően a Minisztériummal megbízási vagy vállalkozási szerződést kíván kötni.

24. § (1) A kormánytisztviselő köteles az álláshelyén ellátandó feladatát és az álláshelyén ellátandó feladatainak ellátásával összefüggő információkat, iratokat a (2) bekezdésben foglaltak szerint átadni (álláshelyen ellátandó feladat átadás-átvételi eljárás), valamint a használatában lévő eszközökkel elszámolni

(2) A kormánytisztviselő köteles az álláshelyen ellátandó feladatokat a szervezeti egység vezetője által kijelölt személynek az (1) bekezdés szerint meghatározott időpontban átadni. Az álláshelyen ellátott feladatok átadás-átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, a lezárt ügyeket, az intézés alatt álló ügyeket azok elintézési módjának, határidejének megjelölésével, az átadott dokumentumok megnevezésével, elérhetőségének pontos megjelölésével. Az átadó az eljárással kapcsolatosan írásban megjegyzéseket tehet, amelynek lehetőségére őt előzetesen figyelmeztetni kell. Az iratot négy eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy az átadót, az átvevőt, az átadásért felelős szervezeti egység vezetőjét, valamint a Személyügyi Főosztályt illeti.

(3) Amennyiben az álláshelyen ellátandó feladatok átadására kötelezett kormánytisztviselő elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni a feladataival kapcsolatos átadási kötelezettségének, illetve azt megtagadja, a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység munkatársai közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadó munkatárs két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő kormánytisztviselő személyes kezelésében levő iratokat, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt munkatársnak. Az átadásról a távollévő kormánytisztviselőt az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni.

(4) A kormánytisztviselő köteles a használatában lévő eszközökkel elszámolni. Ennek érdekében a Személyügyi Főosztály kijelölt ügyintézője az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően a kormánytisztviselő részére átadja az „Eszköz / anyag átadás-átvételi jegyzőkönyv” megjelölésű nyomtatványt, amelyet a kormánytisztviselőnek az elszámolást követően a Személyügyi Főosztályon kell leadnia. Az elszámolási kötelezettség kormánytisztviselő általi nem teljesítése esetén a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandóak.

(5) A jogviszony megszűnése esetén a Személyügyi Főosztály a jogviszony megszűnését igazoló okiratot haladéktalanul, a hiánytalanul kitöltött átadás-átvételi jegyzőkönyvet pedig annak átvétele napján átadja a Gazdálkodási Főosztály részére. A Gazdálkodási Főosztály a járandóságok kifizetése után kiadja a kormánytisztviselőnek a jogszabályban előírt iratokat.

(6) Munkahelyváltás esetén a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti bejelentést követő 31. nap és 60. nap közötti időszakban, a fogadó kormányzati igazgatási szerv által az új beosztási okirat kiállítását követő 15. napig a Gazdálkodási Főosztály a járandóságok kifizetése után kiadja a kormánytisztviselőnek a jogszabályban előírt iratokat.

(7) E § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a foglalkoztatási jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén is.

25. § (1) Amennyiben a Minisztérium a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 111. §-a alapján tájékoztatást kap arról, hogy a Kit. hatálya alatt álló foglalkoztatottal szemben büntetőeljárás indult, a tájékoztatás – az adatkezelési jogosultságnak a Kit. 173. § (6) bekezdésében meghatározott időtartamára tekintettel – soron kívüli ügyintézést igényel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a Jogtanácsosi Főosztály véleményezi, annak megállapítása érdekében, hogy a közölt tények alapján a Minisztérium részéről felmerül-e munkáltatói vagy más intézkedés szükségessége.

(3) Munkáltatói intézkedés szükségessége esetén a Jogtanácsosi Főosztály az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást javaslatával együtt megküldi a Személyügyi Főosztály részére további ügyintézés céljából.

26. § (1) A heti munkaidőnek megfelelően

(2) Ha az álláshelyen ellátandó feladatok jellege lehetővé teszi, a munkatárs részmunkaidőben történő foglalkoztatását – a Kit. 158. § (1) bekezdésében, illetve az Mt. 61. § (3) bekezdésében szabályozottak kivételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi – a munkatárs kérelmére – a szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Kit. 118. § (4), (5) és (7) bekezdése, valamint az Mt. 93–94. §-a alapján a munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. A munkaidőkeret kétheti időintervallumban kerül elszámolásra. A munkaidőkeret szerinti munkaidő beosztás szabályait a munkáltatói jogkör gyakorlója egyedi utasításban határozza meg.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Kit. 118. § (1) bekezdése, valamint az Mt. 96. §-a alapján a munkaidőt kötetlen munkarendben is meghatározhatja.

(5) A kötetlen munkarend szerinti munkaidő beosztás szabályait a munkáltatói jogkör gyakorlója egyedi utasításban határozza meg.

27. § (1) A munkatárs a szervezeti egysége által vezetett jelenléti ív aláírásával igazolja a munkahelyén való megjelenés és tartózkodás tényét. Távollétének indokát a jelenléti íven a KSz szerinti rövidítés alkalmazásával, előzetesen meg kell jelölni.

(2) A jelenléti íveket, valamint a jelenléti ív alapján a távollévő munkatársakról és a távollét jogcíméről szervezeti egységenként készített és a szervezeti egység vezetője által aláírt, távollét-kimutatást tárgyhónap 20. napjáig – amennyiben ez hétvégére vagy munkaszüneti napra esik, úgy az ezt követő munkanapig –, valamint ezt a dátumot követően a tárgyhónap utolsó munkanapját megelőző második munkanap 10 óráig a Gazdálkodási Főosztály részére meg kell küldeni az illetményszámfejtő programban való rögzítés céljából. A tárgyhónap utolsó két munkanapján esedékes távollétváltozásokat naponta legkésőbb 10 óráig kell megküldeni a fenti szervezeti egység részére.

(3) A munkatársra irányadó napi munkaidő pontos betartását a szervezeti egység vezetője, valamint szükség szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy ellenőrzi.

(4) A heti és havi munkaidő nyilvántartására – amennyiben van ilyen – a Minisztérium elektronikus beléptető rendszerének személyes kártyahasználatkor rögzített nyilvántartása, valamint a jelenléti ívek szolgálnak, melyen minden munkatársnak kötelessége a tényleges be-, illetve kilépés időpontját rögzíteni. A jelenléti íven rögzített adatok, valamint a beléptető rendszer adatainak az ellenőrzése a közvetlen vezető felelőssége.

(5) A munkaidő indokolatlan be nem tartása esetén a szervezeti egység vezetője, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlója felé az érintett munkatárs részére írásbeli figyelmeztetés kiadását, illetve annak többszöri előfordulását követően kormánytisztviselő esetében a fegyelmi eljárás megindítását.

28. § (1) A munkatársak által tárgyévben igénybe vett szabadságot a szervezeti egységeknél szabadság-nyilvántartó lapon kell nyilvántartani. A tárgyévre járó szabadság mértékének megállapítása a Személyügyi Főosztály feladata. A Személyügyi Főosztály a munkatársat minden év elején tájékoztatja a tárgyévre járó szabadság mértékről. A határidőben történő tájékoztatás érdekében a szervezeti egység az előző évi lezárt szabadság-nyilvántartó lapot legkésőbb január 10-ig köteles a Személyügyi Főosztálynak megküldeni. A Személyügyi Főosztály az év közben belépő munkatársat a tárgyévi, időarányos szabadságáról tájékoztatja.

(2) A Személyügyi Főosztály minden év február 20-ig a szervezeti egység vezetőjétől megkéri az összesítést a munkatársak tárgyévre vonatkozó szabadság iránti igényéről, és ennek alapján, valamint a kormányzati igazgatási szünet figyelembevételével elkészíti a Minisztérium szabadságolási tervét.

(3) A munkatárs szabadságának kiadása a szabadság-nyilvántartó lap kitöltésével és a szervezeti egység vezetője, illetve szervezeti egység vezető esetén a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető jóváhagyásával történik.

(4) A jelenléti íven az igénybe vett szabadságnapot „SZ” betűvel kell jelezni.

(5) A tárgyévet megelőző évben, szolgálati érdek esetén igénybe nem vett alap- és pótszabadságról a Személyügyi Főosztály az (1) bekezdésben meghatározottak szerint tájékoztatja a munkatársat, valamint ezzel egyidejűleg a szervezeti egység vezetőjét.

29. § (1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a munkatárs köteles közvetlen felettesét haladéktalanul tájékoztatni, az erről szóló igazolást pedig a keresőképtelenség lezárását követő 5 munkanapon belül a Gazdálkodási Főosztálynak leadni, ahol annak beérkezését dokumentálni kell. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a munkatárs közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.

(2) A szervezeti egység vezetőjének indokolt javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdés a) pontja alapján kezdeményezheti a munkatárs keresőképtelenségének felülvizsgálatát a – fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti – járási hivatalnál.

(3) A keresőképtelenség miatti távollétet (a betegszabadságot, illetve táppénz igénybevételének időszakát) a jelenléti íven „B” megjelöléssel kell feltüntetni.

30. § (1) A fizetés nélküli szabadságot a munkatárs kérelmére a Kit. 131. §-a szerinti esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi.

(2) A Kit. 157. §-a, illetve az Mt. 128. §-a és 130–132. §-a alapján gyermeke gondozása céljából, valamint hozzátartozója tartós ápolása esetén a munkatárs fizetés nélküli szabadságot igényelhet a Személyügyi Főosztályon. Az ilyen célból igényelt fizetés nélküli szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi.

(3) A munkatárs a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével fizetés nélküli szabadság igénybevételét – az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – a Személyügyi Főosztályon keresztül kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlója felé.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján a Személyügyi Főosztály elkészíti a szükséges okiratokat, azokat megküldi a Gazdálkodási Főosztálynak és a kérelmezőnek.

(5) A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” betűkkel kell jelezni.

31. § (1) A munkatársat a Kit. 93. § (2) bekezdés g) pontja vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés g) pontja alapján megillető tanulmányi célú mentesítés igénybevétele és engedélyezése a rendes szabadság igénybevételével azonos módon történik.

(2) A tanulmányi célú mentesítés időtartamát a jelenléti íven „TSZ” betűkkel kell jelezni, és a Személyügyi Főosztály által kiállított tanulmányi szabadság, valamint munkaidő-kedvezmény nyilvántartó lapon kell vezetni.

32. § (1) Ha a kormánytisztviselő a Kit. 93. § (2) bekezdés j) vagy l) pontja alapján vagy a munkavállaló az Mt. 55. § (1) bekezdés j) vagy k) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a Kit. 135. § (2) bekezdése vagy az Mt. 146. § (2) bekezdése alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkatárs a teljes illetményét, illetve munkabérét vagy annak bizonyos százalékát kapja, illetve abban is, hogy díjazás számára nem jár.

(2) Ha a munkatárs a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez a közvetlen felettese javaslatát csatolni kell.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a döntést követően haladéktalanul írásban értesíti a Személyügyi Főosztályt az okirat elkészítése érdekében.

(4) A munkavégzés alóli mentesítést a jelenléti íven „ME” betűkkel kell jelezni, és az engedély másolati példányát a jelenléti ívhez kell csatolni.

(5) Az a munkatárs, aki a Kit. 93. § (2) bekezdés f) pontja vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés f) pontja alapján – két munkanapra – mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a mentesítés utolsó napjától számított 60 napon belül a Személyügyi Főosztályhoz köteles benyújtani a hozzátartozója halotti anyakönyvi kivonatának másolatát.

(6) Véradásban részt vevő munkatárs – illetményének, illetve munkabérének folyósítása mellett – a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, de legalább 4 órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, amelyet a jelenléti íven „ME” betűkkel kell jelölni. A nők évente négy alkalommal, míg a férfiak öt alkalommal adhatnak vért azzal, hogy két véradás között legalább ötvenhat napnak kell eltelnie. Az igazolás bemutatása hiányában a véradásban való részvétel napját rendes szabadság terhére biztosított távollétként kell kezelni, illetve a jelenléti íven ennek megfelelően jelölni.

(7) A Minisztériumban működő szakszervezeteket megillető, a Kit. 172. § (14) bekezdése szerinti munkaidő-kedvezmény megállapítása érdekében – amennyiben igénybe kívánja venni a munkaidő-kedvezményt – a szakszervezet minisztériumi képviselője köteles a Minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott tagjainak létszámáról a tárgyév január 15. napjáig a Személyügyi Főosztályon keresztül a közigazgatási államtitkárnak közjegyzői okiratban nyilatkozni.

(8) A (7) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezmény tartamára a munkatársnak illetmény, illetve munkabér jár. A munkaidő-kedvezmény időtartamát a jelenléti íven „MK” betűkkel kell jelölni.

33. § (1) Rendkívüli esetben a munkatárs a beosztás szerinti munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetve meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni, amelyre a szervezeti egység vezetője szóban vagy a munkatárs kérelmére írásban kötelezi. A rendkívüli munkaidő írásban történő elrendelése esetén az erről szóló okiratot meg kell küldeni a Személyügyi Főosztály részére.

(2) Rendkívüli munkaidőnek a Kit. 122. § (2) bekezdése, illetve az Mt. 107. §-a szerint megállapított munkavégzés minősül.

(3) A rendkívüli munkaidővel kapcsolatos nyilvántartást a Személyügyi Főosztály vezeti.

34. § (1) A munkatárs részére rendes szabadság csak a rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés ellentételezéseként járó szabadidő kiadását követően adható ki.

(2) A rendkívüli munkaidő ellentételezéseként járó, a Kit. 124. § (3) bekezdésében, illetve az Mt. 143. § (3) bekezdésében meghatározott szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb harminc napon belül kell kiadni. A szabadidő kiadásáért a rendkívüli munkaidőt elrendelő szervezeti egység vezetője felelős. A szabadidő megváltást a jelenléti íven „SZM” betűkkel kell jelölni.

(3) Ha a rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés ellentételezéseként járó szabadidő kiadására a (2) bekezdés szerint nem került sor, a szabadidő megváltását a rendkívüli munkaidőt elrendelő szervezeti egység vezetője köteles kezdeményezni a Személyügyi Főosztályon. A kezdeményezésben részletesen meg kell indokolni, miért maradt el a szabadidő kiadása. A kezdeményezéshez szakmai felsővezető jóváhagyása szükséges.

(4) A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértéke a Kit. 124. § (7) bekezdése, illetve az Mt. 143. § (3)–(5) bekezdése szerint kerül meghatározásra.

35. § A munkáltatói jogkör gyakorlója a Kit. 123. §-a, illetve az Mt. 110. §-a alapján a munkatársat meghatározott helyen és ideig munkavégzésre történő rendelkezésre állásra kötelezheti. Az ügyelet és készenlét elrendelésére a 33–34. § rendelkezéseit, valamint a Kit. 122. §-ában, illetve az Mt. 108–109. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

36. § (1) A Kit. 124. § (4) bekezdésére tekintettel a közigazgatási államtitkár a Kit. 122. § (2) bekezdése szerinti rendkívüli munkaidőt az álláshelyen ellátandó feladatok miatt rendszeresen teljesítő kormánytisztviselő számára – a kezdeményező vezetőnek a Személyügyi Főosztály útján előterjesztett javaslatára – legfeljebb évi 25 munkanap szabadidő-átalányt állapíthat meg, melyről a Személyügyi Főosztály a kezdeményező vezető és a kormánytisztviselő mellett értesíti a Gazdálkodási Főosztályt is.

(2) Szabadidő-átalány megállapítása esetén a 34. § (2)–(4) bekezdése és a Kit. 124. § (1)–(3) bekezdése nem alkalmazható.

37. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő számára a Kit. 125. §-ában, a Kit. vhr. 22–24. §-ában, illetve a munkavállaló számára az Mt. 196–197. §-ában foglaltak, valamint a jelen alcímben foglaltak szerint rendelhet el távmunkavégzés formájában történő foglalkoztatást. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a 4. § (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott személy, az elrendelésről előzetesen egyeztet a közigazgatási államtitkárral.

(2) Távmunkavégzésre a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyedi döntése alapján az (1) bekezdés szerinti jogszabályi feltételek, valamint a (3) vagy (4) bekezdésben foglalt szervezeti vagy személyi feltételek fennállása esetén akkor kerülhet sor, ha a Minisztérium és az álláshelyet betölteni kívánó vagy betöltő munkatárs kölcsönös szándéka távmunkavégzés formájában történő foglalkoztatásra irányul.

(3) A szervezeti egységeknek az SzMSz-ben meghatározott feladatai alapján – az illetékes politikai vagy szakmai felsővezető kezdeményezésére – a munkáltatói jogkör gyakorlója jelöli ki azokat a szervezeti egységeket, amelyeknél a foglalkoztatás távmunkavégzés formájában is megvalósulhat.

(4) A (3) bekezdés szerinti kijelöléssel nem érintett szervezeti egységnél a távmunkavégzés nem engedélyezhető, kivéve, ha a távmunkavégzés formájában történő foglalkoztatást a munkatárs különös méltánylást érdemlő személyes – így különösen a munkatárs egészségügyi állapota vagy annak tartós változása, fogyatékossága – vagy családi körülményei indokolják, amennyiben a távmunkavégzés egyéb – különösen a (2) bekezdés szerinti – feltételei is maradéktalanul fennállnak.

38. § (1) Az alkalmazási javaslatban szerepelnie kell, ha a tervezett jogviszony távmunkavégzési formára irányul. Az alkalmazás engedélyezése esetén a kinevezéssel, illetve a munkaszerződés-kötéssel egyidejűleg a Minisztérium – a 39–44. §-ban, a Kit. 125. § (2)–(8) bekezdésében, a Kit. vhr. 23. § (2) bekezdésében, illetve az Mt. 196. § (3)–(5) bekezdésében és 197. §-ában meghatározott tartalommal – távmunka megállapodást köt a munkatárssal. A beosztási okirat, illetve a munkaszerződés rögzíti, hogy a felek között távmunka megállapodás jön létre.

(2) Távmunkavégzés már fennálló jogviszony esetén is elrendelhető a beosztási okirat, illetve a munkaszerződés erre irányuló módosításával. A módosítást a munkatárs vagy a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti.

39. § (1) A Minisztérium részéről a munkáltatói utasításadás és szakmai irányítás, valamint az ellenőrzés jogát a beosztási okiratban, illetve a munkaszerződésben vagy a távmunka megállapodásban meghatározott szervezeti egység vezetője gyakorolja.

(2) A távmunkát végző munkatárs feladatait a beosztási okirata, illetve munkaszerződése, a távmunka megállapodása, a szervezeti egységének ügyrendje, valamint szervezeti egység vezetőjének utasításai alapján végzi.

(3) A távmunkát végző munkatárs és a szervezeti egység vezetője a foglalkoztatási jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolatot

(4) A szervezeti egység vezetője állapítja meg az egyedi ügyekkel kapcsolatosan a munkatárssal való kapcsolattartás módját, a feladatok kiadásának rendjét, a feladatok végrehajtásának határidejét, valamint ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását, meghatározza az ellenőrzés időpontját.

40. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos távmunkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit – így különösen távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket – a Minisztérium a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-ában foglaltak szerint biztosítja.

(2) A távmunkavégzés helyeként a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott hely jelölhető ki. A távmunkát végző munkatárs a munkavégzés helyével kapcsolatos körülményeinek megváltozása esetén kérelmezheti a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott hely kijelölésének módosítását.

41. § (1) A szervezeti egység vezetője legkésőbb a feladat teljesítésének megkezdését megelőző munkanapon bocsátja a munkatárs rendelkezésére a munkavégzéshez szükséges információkat. A munkatárs a rábízott feladatokat a szervezeti egység vezetője által kijelölt határidőre köteles elvégezni. A munkatárs részére kiadott feladat akkor tekinthető elvégzettnek, ha az – megfelelő minőségben és mennyiségben – a szervezeti egység vezetője részére elektronikusan hozzáférhetővé vált. Amennyiben a feladatkiadás részben vagy egészében papír alapon történt, akkor a munkavégzés eredményének átadása is személyesen történik, amely magában foglalja valamennyi vonatkozó ügyirat visszajuttatását a szervezeti egység vezetője részére.

(2) Ha a kiadott feladat határidőben való elvégzése a munkatárs önhibáján kívüli okból akadályba ütközik, azt a távmunkát végző munkatárs haladéktalanul, de legkésőbb az akadály felmerülésétől számított egy munkanapon belül írásban – elektronikus levélben vagy telefaxon – jelzi a szervezeti egység vezetőjének.

(3) Ha a távmunkát végző munkatárs részére kiadott feladat elvégzése papíralapú dokumentáció felhasználását is szükségessé teszi, a munkatárs – a szervezeti egység vezetőjével előre egyeztetett időpontban – köteles azt a Minisztérium székhelyén vagy telephelyén átvenni, illetve átadni.

(4) A távmunkát végző munkatárs részére kiadott feladatokról, valamint a kiadott és visszajuttatott ügyiratokról a szervezeti egység vezetője – munkatársanként – nyilvántartást vezet, amely alkalmas az ügyiratoknak, valamint feladatok elvégzésének nyomon követésére. A nyilvántartás nem érinti a Minisztérium iratkezelési szabályzatában előírt egyéb kötelezettségeket. A távmunkát végző munkatárs a számára kiadásra került, átvett ügyiratok visszaszolgáltatásáról személyesen intézkedik. Az ügyiratok átadását és átvételét kézbesítő könyvben vagy külön íven vezetett, iktatott iratkísérő lapon szükséges dokumentálni, amelyet a munkatárs aláírásával hitelesít.

42. § (1) A távmunkavégzés sajátos jellegére tekintettel a munkáltatói jogkör gyakorlója – a beosztási okirat eltérő rendelkezése hiányában – a napi munkaidő fele beosztásának jogát átengedi a távmunkát végző munkatárs részére (kötetlen munkarend).

(2) A távmunkát végző munkatárs a munkaidejét jelenléti íven tartja nyilván, és azt a szervezeti egység vezetőjének havonta leadja, továbbá munkanapokon, munkaidőben a munkafeladatok fogadása érdekében elérhetőségét a meghatározott kommunikációs eszközök útján biztosítja.

(3) A munkatárs a szervezeti egység vezetőjével egyeztetett időpontban a Minisztérium székhelyén vagy telephelyén köteles megjelenni, és ott munkát végezni. A Minisztérium székhelyén vagy telephelyén történő munkavégzésre a szervezeti egység ügyrendje további részletes szabályokat állapíthat meg.

43. § (1) A Minisztérium ellenőrizheti a távmunkát végző munkatárs munkavégzését. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavégzés ellenőrzése során a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, a munkavégzéssel összefüggő adatokba tekinthet be.

(2) A távmunkát végző munkatárs a Minisztérium felhívására köteles ellenőrzés céljából átadni a munkavégzéshez használt elektronikus eszközöket.

(3) A távmunkát végző munkatárs az általa munkavégzés céljából használt eszközökön a Minisztérium által meghatározott informatikai védelmi beállításokat alkalmazza, illetve alkalmazásokat használja. A munkatárs köteles a Minisztérium informatikai biztonsági előírásait maradéktalanul betartani. A távmunkát végző munkatárs feladatainak ellátása érdekében köteles kizárólagosan a Minisztérium által a rendelkezésére bocsátott elektronikus levélcímet, illetve elektronikus postafiókot alkalmazni.

44. § (1) A távmunkát végző munkatárs a Minisztérium székhelyén, telephelyén vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyoldalú utasítása alapján más helyszínen történő megjelenésével összefüggésben, valamint az internethasználattal kapcsolatban felmerült költségei megtérítéseként – nem bérjellegű juttatásként – költségtérítésre jogosult.

(2) A Minisztérium székhelyén vagy telephelyén történő, a 42. § (3) bekezdése szerinti megjelenési kötelezettség esetén, valamint helyszíni ellenőrzési, monitoring feladatok ellátása esetén a Minisztérium a belföldi kirendelésre irányadó szabályok szerint, kiküldetési rendelvény alapján megtéríti a távmunkát végző munkatársnak a lakóhely vagy tartózkodási hely és a Minisztérium székhelye, telephelye, illetve a lakóhely vagy tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti oda- és visszautazás költségeit.

(3) A Minisztérium a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. számú melléklet I. alcím 24. pont c) alpontja alapján megtéríti a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges internethasználat igazolt költségét.

45. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezéssel egyidejűleg tájékoztatja a kormánytisztviselőt a próbaidőt követő otthoni munkavégzésre irányuló foglalkoztatás lehetőségéről. Otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás megkötését – a próbaidő letelte után – az alkalmazásban álló munkatárs a szervezeti egység vezetője útján kérelmezheti, aki egyetértése esetén továbbítja a kérelmet az irányító szakmai felsővezető részére.

(2) Amennyiben az irányító szakmai felsővezető megállapítja, hogy a Kit. 126. § (2) bekezdésében és a Kit. vhr. 22. §-ában meghatározott feltételek fennállnak, és a kérelemmel egyetért, indokolással ellátott feljegyzésben kezdeményezheti az otthoni munkavégzést az alkalmazási javaslat vagy a foglalkoztatást módosító engedély nyomtatvány Személyügyi Főosztálynak történő megküldésével. Amennyiben az adott szakterületen csak korlátozott számban adottak az otthoni munkavégzés feltételei, a 10 éves vagy annál fiatalabb gyermeket nevelő munkatárs kérelmét előnyben kell részesíteni.

(3) Otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás kötésére a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján akkor kerülhet sor, ha

(4) Otthoni munkavégzésre a megállapodásban szereplő időtartamban, az önálló szervezeti egység vezetője által jóváhagyott munkanapon jogosult a munkatárs.

(5) Otthoni munkavégzés esetén a munkatárs saját eszközeit használja, kivéve, ha rendelkezik a Minisztérium által biztosított laptoppal vagy mobiltelefonnal.

(6) A munkatárs által elvégzendő feladatok kiadásának rendjét, a feladatok végrehajtásának rendjét, határidejét és ellenőrzését az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás tartalmazza.

(7) A munkaidő-nyilvántartást az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás mellékletét képező táblázatban kell vezetni.

(8) Ha a munkatárs feladatait az otthoni munkavégzés keretében nem megfelelően végzi, az otthoni munkavégzésre vonatkozó engedélyt a munkáltatói jogkör gyakorlója visszavonja.

(9) Az otthoni munkavégzésre vonatkozó megállapodás felmondása iránti kérelmet az önálló szervezeti egység vezetője a Személyügyi Főosztályon keresztül terjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlója elé.

46. § (1) Ha az álláshelyen ellátandó feladat jellege szükségessé teszi, a beosztási okiratban, illetve a munkaszerződésben a Minisztérium székhelye vagy telephelye mellett vagy helyett Magyarország vagy annak meghatározott része – régió vagy régiók, megye vagy megyék, járás vagy járások, illetve település vagy települések – is megjelölésére kerülhet.

(2) Az álláshelyen ellátandó feladat jellege különösen abban az esetben teheti szükségessé a rendszeres munkavégzési helyen kívüli foglalkoztatást, ha a feladatok olyan rendszeresen vagy folyamatosan felmerülő helyszíni ellenőrzési, monitoring, projektkoordinációs, kommunikációs, képzési vagy üzemeltetési tevékenységekre terjednek ki, amelyek elvégzése a munkatársnak az irányított, a felügyelt, az ellenőrzött szervezetnél, a mellérendelt szervnél vagy az ügyfélnél történő megjelenése helyszíni munkavégzés nélkül nem vagy csak rendkívüli nehézséggel végezhetőek el.

(3) A rendszeres munkavégzési helyen kívüli foglalkoztatásra

(4) A Minisztérium a rendszeres munkavégzési helyen kívül foglalkoztatott munkatárs számára

47. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója által átruházott hatáskörben a Kit. 96. §-ában meghatározott teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört

(2) A teljesítményértékelést az értékelő vezető felettes vezetője, Vasúti Igazgatási Szerv kormánytisztviselője esetében a Vasúti Igazgatási Szerv vezetője hagyja jóvá.

(3) A teljesítményértékelés elemeit a teljesítményértékelési informatikai rendszerben a megfelelő értékelő lapokon elektronikusan kell meghatározni, mérni és értékelni.

(4) Az értékelő lapokat két példányban kell kinyomtatni, melynek egy példányát az aláíráskor a kormánytisztviselőnek át kell adni, a másik példányt a Személyügyi Főosztályra kell eljuttatni a személyi anyagban történő elhelyezés céljából.

(5) A kormánytisztviselő és a szervezeti egység vezetője – kivéve a szakmai felsővezető és kabinetfőnök – a tárgyévben egyszer kezdeményezheti teljesítményértékelését az értékelő vezetőtől a Személyügyi Főosztály útján.

48. § (1) A munkatárs hosszabb időn át tartó kimagasló teljesítményéért és feladatainak eredményes ellátásáért teljesítményelismerésben részesíthető a Kit. 96. § (3) bekezdés b) pontjára, a 142. §-ára, valamint a Kit. vhr. 29. §-ára figyelemmel.

(2) Teljesítményelismerést a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az elismerés mértékére tett javaslatával együtt az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár útján a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

(3) Az elismerés mértékére tett javaslat megtétele előtt előzetes fedezetvizsgálatot szükséges kezdeményezni a Gazdálkodási Főosztálynál. A javaslat engedélyezéséről a közigazgatási államtitkár dönt.

(4) Teljesítményelismerésre félévenként kerülhet sor.

49. § (1) Szakmai feladat kiváló színvonalú ellátásáért a munkatárs a Kit. 141. § (1) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli dicséretben részesítését a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár útján a munkáltatói jogkör gyakorlójától.

(2) Az írásbeli dicséretben részesítésről a szervezeti egység vezetője tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt.

(3) Írásbeli dicséretben részesítésre negyedévente egy alkalommal kerülhet sor.

(4) Nem részesíthető írásbeli dicséretben az a munkatárs, aki a megelőző fél évben megrovásban részesült, illetve aki a megelőző fél évben fegyelmi büntetés hatálya alatt állt.

50. § (1) A munkatárs motivációs elismerésben részesíthető, ideértve a nyugállományba vonulás esetét is.

(2) A motivációs elismerést a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az elismerés mértékére tett javaslatával együtt az irányító államtitkár, illetve helyettes államtitkár útján a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

(3) Az elismerés mértékére tett javaslat megtétele előtt előzetes fedezetvizsgálatot szükséges kezdeményezni a Gazdálkodási Főosztálynál. A javaslat engedélyezéséről a közigazgatási államtitkár dönt.

(4) Motivációs elismerésben részesítésre félévenként kerülhet sor.

(5) A motivációs elismerés megállapításakor a Kit. és a Kit. vhr. vonatkozó rendelkezésein felül az alábbi szabályokat kell még figyelembe venni:

51. § A Személyügyi Főosztály nyilvántartja a Kit. 144. §-a alapján az álláshelyi elismerésre, illetve a Kit. 145. §-a alapján a szolgálati elismerésre (jubileumi jutalom) jogosultakat, és az annak megállapítására vonatkozó okiratot a kifizetés esedékessége előtt 30 nappal elkészíti és megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírás céljából. Az aláírt okiratot a Személyügyi Főosztály legkésőbb a kifizetés esedékességét megelőző 8 nappal továbbítja a Gazdálkodási Főosztálynak számfejtés és kifizetés érdekében. Az utalás napja megegyezik az álláshelyi elismerésre, illetve szolgálati elismerésre való jogosultság napjával.

52. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója irányítási jogkörében eljárva mérlegeli, hogy a munkatárs vagy más kormányzati igazgatási szerv foglalkoztatottja részére célhoz köthető feladatot és céljuttatást állapítson meg a Kit. 146. §-ában és a Kit. vhr. 33–36. §-ában foglaltak szerint.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkatárs célfeladat kiírásáról szóló megállapodásban rögzítik a céljuttatás Kit. vhr. 33. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeit.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban a munkatárs nyilatkozik arról, hogy a célfeladat keretében ellátandó feladatok nem tartoznak az álláshelyen ellátandó feladatok körébe, vagy amennyiben ilyen feladatokat lát el célfeladatként, ezek az álláshelyen ellátandó általános munkaterhet meghaladják.

53. § (1) A Minisztériumban a vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggésben keletkezett iratok – ideértve a vagyoni helyzetre tett bejelentéseket, valamint a vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző meghallgatás iratait – kezelését és nyilvántartását a Személyügyi Főosztály végzi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott iratok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Személyügyi Főosztály vezetője által megbízott személy (a továbbiakban: megbízott személy) végezheti.

(3) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) és az SzMSz rendelkezéseinek figyelembevételével, az érintett szervezeti egység vezetője a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség keletkezésével, változásával és megszűnésével kapcsolatos szervezeti, feladat-, illetve munkaköri, valamint személyi adatokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében soron kívül írásban közli a Személyügyi Főosztály vezetőjével.

54. § (1) A megbízott személy személyesen átadja vagy megküldi, illetve a belső honlapon hozzáférhetővé teszi a vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett munkatárs (a jelen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) részére a Vnytv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozat-nyomtatványt és a kitöltési útmutatót.

(2) A kötelezett a kitöltött vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot – ha a kötelezett külön törvény alapján már vagyonnyilatkozatot tett, az arról szóló igazolást – személyesen vagy meghatalmazott útján átadja a megbízott személynek.

(3) A megbízott személy a zárt borítékot az átvételkor megvizsgálja, hogy megfelel-e a Vnytv. 11. § (3) bekezdésében és a jelen szabályzatban meghatározott alaki feltételeknek. A megbízott személy a zárt borítékra rávezeti a kötelezett nevét, vagyonnyilatkozat-nyilvántartási számát, valamint az átvétel időpontját.

(4) Az átadott vagyonnyilatkozatról a kötelezett igazolást kap. Az igazolás egy példányát a vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékkal együtt kell tárolni.

(5) A vagyonnyilatkozat átvett példányát a személyi iratokra vonatkozó szabályok szerint, de azoktól elkülönítetten kell kezelni.

55. § (1) Ha a kötelezettség munkahelyváltás időpontjában keletkezik, a jogviszony-létesítés esetére irányadó szabályok szerint kell eljárni.

(2) Ha a kötelezettség már a munkahelyváltást megelőzően is fennállt, akkor a vagyonnyilatkozat átadó szervnél őrzött példányának átadás-átvételét jegyzőkönyv felvételével rögzíteni kell.

56. § Ha a kötelezettséget álláshelyen ellátandó feladatok, illetve munkakör változása keletkezteti, az 54–55. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jogviszony létesítésén az álláshely, illetve munkakör változását kell érteni.

57. § (1) Az első vagyonnyilatkozat-tételt követően az ismételt vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének időpontjáról a Személyügyi Főosztály a Vnytv. 8. § (4) bekezdésében foglalt határidő betartásával köteles tájékoztatni a kötelezettet.

(2) Ha a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, a Személyügyi Főosztály az előző vagyonnyilatkozat Minisztériumnál őrzött példányát a kötelezettnek igazolással együtt visszaadja. A kötelezettet előzetesen tájékoztatni kell arról, hogy a vagyonnyilatkozatot a Személyügyi Főosztálynál – személyesen vagy meghatalmazott útján – átveheti.

(3) A vagyonnyilatkozat visszaadását, annak időpontja megjelölésével, a nyilvántartásba be kell jegyezni.

(4) A kötelezett elhalálozása esetén a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggésben keletkezett iratait haladéktalanul meg kell semmisíteni. A vagyonnyilatkozatok megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

58. § (1) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, feladatkör, illetve munkakör megszűnik, a kötelezett köteles záró vagyonnyilatkozatot tenni.

(2) Az átadott záró vagyonnyilatkozatról a kötelezett igazolást kap. Az igazolás egy példányát a vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékkal együtt kell tárolni.

(3) A Vnytv. 12. § (3) bekezdésében foglalt őrzési kötelezettség lejártát követően, a vagyonnyilatkozatokat a Személyügyi Főosztály jegyzőkönyv felvétele mellett megsemmisíti.

(4) Amennyiben a munkatárs a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltás során vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó beosztásba, feladat-, illetve munkakörbe kerül, a Személyügyi Főosztály – a Vnytv. 5. § (4) bekezdésének megfelelően – a vagyonnyilatkozatot a munkahelyváltással egyidejűleg tértivevényes küldeményben vagy személyesen, jegyzőkönyv felvételével adja át az őrzésért továbbiakban felelős fogadó kormányzati igazgatási szerv részére.

59. § (1) A vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésével összefüggő iratok érkeztetését és átvételét, a kötelezett vagyoni helyzetére tett bejelentéssel kapcsolatos iratok kezelését és nyilvántartását, valamint a meghallgatással kapcsolatos adminisztratív teendőket a Személyügyi Főosztály látja el.

(2) A kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó bejelentés befogadhatóságát a kézhezvételtől számított 3 munkanapon belül a Személyügyi Főosztály véleményezi, és a bejelentést véleményével együtt megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(3) Ha vagyonnyilatkozattal kapcsolatban tett bejelentés, irat más szervezeti egységhez érkezik, azt haladéktalanul a Személyügyi Főosztály részére további ügyintézés céljából meg kell küldeni.

(4) A Személyügyi Főosztály jelzi a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a Vnytv. 14. § (2) bekezdés második mondatában foglalt valamely ok miatt, a bejelentéssel kapcsolatban nem lehet meghallgatást kezdeményezni. Ez esetben a Személyügyi Főosztály javaslatot tesz a bejelentés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására.

(5) Amennyiben a bejelentéssel kapcsolatban a (3) bekezdést nem kell alkalmazni, a Személyügyi Főosztály a véleményéhez csatolja a kötelezett vagyonnyilatkozatát tartalmazó zárt borítékot is.

60. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vélemény kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül – a bejelentés megküldésével – tájékoztatja a kötelezettet a bejelentés tartalmáról. A kötelezett a bejelentésben foglaltakra a tájékoztatástól számított 5 munkanapon belül írásban észrevételt tehet. A munkáltatói jogkör gyakorlója abban az esetben is közli a bejelentést a kötelezettel, ha azt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(2) A kötelezett írásban észrevételezheti, ha a bejelentés olyan tényt, körülményt tartalmaz, amely nem szerepel a kötelezett vagyonnyilatkozatában, továbbá, ha a bejelentésből alaposan feltételezhető, hogy a vagyonnyilatkozat valótlan adatokat tartalmaz, illetve a bejelentésből arra lehet következtetni, hogy a munkáltató által ismert törvényes forrásból nem igazolható vagyongyarapodás a kötelezettel közös háztartásban élő hozzátartozónál áll fenn.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlójának akkor is meghallgatást kell kezdeményeznie, ha a bejelentés szerinti vagyongyarapodás a kötelezettel közös háztartásban élő házastársnál, élettársnál, gyermeknél áll fenn.

61. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója az észrevételezési határidő lejártát követő 5 munkanapon belül dönt a meghallgatás elrendeléséről. A meghallgatás elrendelése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a kötelezettnél magasabb besorolású megbízottat jelöl ki a meghallgatás lefolytatására.

(2) A vagyongyarapodási ellenőrzési eljárást megelőző meghallgatás céljáról, időpontjáról, módjáról, módszeréről a kötelezettet a meghallgatás előtt legalább 5 munkanappal írásban kell értesíteni.

62. § (1) A megbízott a kijelöléstől számított 10 munkanapon belül meghallgatja a kötelezettet. A vagyonnyilatkozat felbontására csak a kötelezett jelenlétében kerülhet sor. A megbízott a meghallgatás alapján a vagyongyarapodás tárgyában javaslatot készít.

(2) A meghallgatásról a Személyügyi Főosztály által delegált személy jegyzőkönyvet készít két eredeti példányban, amelynek egy eredeti példányát a kötelezettnek át kell adni. A megbízott a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet és a keletkezett iratokat javaslatával együtt – az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül – megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A munkáltatói jogkör gyakorlója a határidőt különösen indokolt esetben meghosszabbíthatja.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kötelezett meghallgatása során felvett jegyzőkönyv másodpéldányát, továbbá a kötelezett vagyonnyilatkozatát a Személyügyi Főosztály részére átadja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok közötti elhelyezés érdekében. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos meghallgatás eredményéről – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a bejelentést tevőt a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban tájékoztatnia kell.

63. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízotti javaslat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül dönt a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója értesíti a kötelezettet a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről.

(3) A Személyügyi Főosztály a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezését nyilvántartásába bejegyzi.

64. § (1) A megbízott személy a vagyonnyilatkozatok átvételét követően haladéktalanul intézkedik a vagyonnyilatkozatok Minisztériumnál maradó példányainak biztonságos tárolásáról.

(2) Az iratgyűjtőt a megbízott személy kezeli, aki az iratgyűjtőben elhelyezi

(3) Ha vagyongyarapodási vizsgálat válik szükségessé, az iratgyűjtőben el kell helyezni

(4) A Személyügyi Főosztály vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokhoz, illetve az azok kezelése során keletkezett adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

(5) Tilos a Személyügyi Főosztály kezelésében lévő vagyonnyilatkozatokban szereplő, jövedelmi és vagyoni helyzetről szóló adatok bármilyen módon történő feldolgozása, számítógépes nyilvántartása.

65. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója és a Személyügyi Főosztály vezetője gondoskodik az adatok védelméről, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés megakadályozásáról.

(2) A vagyonnyilatkozatban foglaltak megismerésére kizárólag a következők jogosultak:

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója és a Személyügyi Főosztály vezetője felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot a betekintési jog jogosultjain kívül harmadik személy ne ismerhesse meg, azokról ne szerezhessen tudomást.

(4) A vagyonnyilatkozatokba történő betekintést a megbízott személy a vagyonnyilatkozathoz csatolt betekintő lapon dokumentálja a betekintés időpontjának, jogcímének, a betekintő nevének és beosztásának feltüntetésével, valamint a betekintésre jogosult saját kezű aláírásával.

66. § A kötelezettek vagyonnyilatkozatát egyedi azonosítóval (vagyonnyilatkozat nyilvántartási szám) kell ellátni. Az egyedi azonosítót úgy kell képezni, hogy az őrzési idő alatt nem lehet ugyanazon szám- és betűkombinációval több személyt azonosítani.

67. § (1) A Személyügyi Főosztály a kötelezettekről, illetve a kötelezettség teljesítéséről – más szervezeti egység számára nem hozzáférhető módon – nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

(2) Ha a kötelezett vagy hozzátartozója a Vnytv. 1. § (2) bekezdése alapján nem köteles vagyonnyilatkozatot tenni, neve mellett ezt jelölni kell azzal, hogy a Személyügyi Főosztály az erre vonatkozó igazolást csatolta.

(3) A nyilvántartásba a kötelezett saját adatai vonatkozásában, a megbízott személy és a munkáltatói jogkör gyakorlója tekinthet be.

68. § A VI. Fejezet alkalmazásában:

69. § (1) A szervezeti egység vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a kormánytisztviselő a kötelező központi képzéseken, valamint a Minisztérium által kötelező jelleggel előírt, a munkáltató hozzájárulásával, illetve a tanulmányi szerződés keretében vállalt továbbképzéseken, valamint a közigazgatási alapvizsgán, az ügykezelői alapvizsgán, közigazgatási szakvizsgán és jogi szakvizsgán maradéktalanul részt vehessen. A kormánytisztviselő távollétének idejére a szervezeti egység vezetője minden esetben köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.

(2) A kormánytisztviselő képzéseken való részvételéről, valamint a képzési támogatásban részesülőkről a Személyügyi Főosztály teljes körű, a Gazdálkodási Főosztály pénzügyi vonatkozású nyilvántartást vezet.

(3) A jelen fejezet rendelkezéseit – az Mt.-ben foglalt eltérésekkel – a munkavállalóra megfelelően alkalmazni kell.

70. § (1) A közigazgatási alap- és szakvizsgára, az ügykezelői alapvizsgára és a jogi szakvizsgára határidőben történő jelentkezés a kormánytisztviselő kötelezettsége. A kormánytisztviselő által a vizsgákhoz kapcsolódóan a Személyügyi Főosztályra leadott jelentkezési lappal és a költségtérítéssel kapcsolatos további ügyintézést a Személyügyi Főosztály látja el.

(2) A Személyügyi Főosztály a vizsgakötelezettség teljesítésére megállapított határidő lejártát megelőzően legalább három hónappal a vizsgára kötelezett kormánytisztviselőket írásban (elektronikus úton) figyelmezteti a kötelezettségük teljesítésére és az elmulasztásából fakadó jogkövetkezményekre. A figyelmeztetés elmaradása nem mentesíti a kormánytisztviselőt a vizsgakötelezettségének határidőben történő teljesítése alól.

(3) Amennyiben az álláshely betöltésének feltétele közigazgatási alap-, illetve szakvizsga, jogi szakvizsga vagy ügykezelői alapvizsga, azt a kormánytisztviselőnek a beosztási okiratban előírt határidőn belül kell teljesítenie.

(4) Az a kormánytisztviselő, aki a vizsgáról legkésőbb a vizsga napját megelőző 5 munkanappal korábban tett előzetes írásbeli bejelentés vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli egyetértése nélkül távol marad, kivéve ha a távolmaradás neki fel nem felróható, és a távolmaradás okát az akadályoztatás megszűnését követően haladéktalanul bejelenti – az egyéb következmények mellett –, az ezzel okozott kárt köteles a Minisztériumnak megtéríteni.

71. § (1) A Személyügyi Főosztály elektronikus levél formájában felhívja a kormánytisztviselők figyelmét a vizsgakötelezettség határidőben történő teljesítésére, valamint arra, hogy a jelentkezés a kormánytisztviselő kötelessége.

(2) A közigazgatási alap- és szakvizsgára, valamint ügykezelői alapvizsgára kötelezett kormánytisztviselők képzési költségeinek megtérítését – vizsgafelkészítő díja, vizsgadíj – a Minisztérium 100%-ban vállalja. Az esetlegesen megismételt vizsgához vagy vizsgákhoz kapcsolódó költségek megtérítése a kormánytisztviselőt terhelik.

(3) Azon kormánytisztviselő, aki olyan álláshelyet tölt be, melyhez kapcsolódóan nincs előírva a közigazgatási alap-, illetve szakvizsga kötelezettség, közigazgatási alap-, illetve szakvizsgát tehet a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint. A vizsgákkal kapcsolatos költségek ebben az esetben a kormánytisztviselőt terhelik, amelyeket a Minisztérium a kormánytisztviselő kérelmére részben vagy egészben átvállalhat. A kérelemről a közvetlen felettes és a szakterületet irányító államtitkár javaslatának figyelembevételével a közigazgatási államtitkár dönt.

(4) Az alap- és a szakvizsgára felkészítő tanfolyamon történő részvételre, valamint a vizsga napjaira a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, és távolléte idejére illetmény illeti meg. Az előbbieken túlmenően a kormánytisztviselő a közigazgatási alapvizsga esetén – a vizsgát megelőzően – 3 munkanapra, valamint a vizsga napjára, a szakvizsga esetén – a kötelező és a szabadon választott tárgyra összesen – 5 munkanapra és a vizsga napjaira mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, és távolléte hivatalos távollétnek minősül. Javítóvizsga vagy ismételt vizsga esetén ezek a kedvezmények a kormánytisztviselőt nem illetik meg. Azon kormánytisztviselőt, aki olyan álláshelyet tölt be, melyhez kapcsolódóan nincs előírva a közigazgatási alap-, illetve szakvizsga kötelezettség, jelen bekezdésben meghatározott, azaz a közigazgatási alapvizsga esetén – a vizsgát megelőzően – 3 munkanapra, valamint a vizsga napjára, a szakvizsga esetén – a kötelező és a szabadon választott tárgyra összesen – 5 munkanapra és a vizsga napjaira szintén mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, azonban a kormánytisztviselő köteles ledolgozni ezen távolléte időtartamát.

72. § (1) A Minisztérium a jogi szakvizsga megszerzéséhez – tanulmányi szerződés keretében – az alábbi támogatást nyújtja:

(2) A tanulmányi szerződés alapján kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő részvizsgánként hat hónap, melyet a részvizsga letételéről kiállított okirat, illetve a jogi szakvizsga letételéről kiállított oklevél bemutatásától kell számítani.

(3) A foglalkoztatott a jogi szakvizsga megszerzése érdekében kötött tanulmányi szerződés mellett vagy annak hiányában – a munkáltató engedélye alapján – a Kit. 151. § (18) bekezdésében meghatározott alkotói szabadságot veheti igénybe, az ott meghatározott módon és mértékben.

(4) Ismétlővizsga esetén munkaidő-kedvezmény, valamint vizsgaköltség átvállalása nem kezdeményezhető.

73. § (1) A kormánytisztviselő, illetve a szervezeti egységek vezetői olyan továbbképzésén való részvételt kezdeményezhetnek, amely a kormánytisztviselő álláshelyen ellátandó feladataihoz kapcsolódik, és a Minisztérium feladatkörében hasznosnak minősül, valamint növeli a kormánytisztviselő által végzett munka hatékonyságát.

(2) A Minisztériumban jóváhagyott belső továbbképzésekről a Személyügyi Főosztály nyilvántartást vezet, és gondoskodik ezen programok, valamint a teljesítésük esetén adható tanulmányi pontok közzétételéről a képzési informatikai rendszerben.

74. § (1) A képzési kötelezettség teljesítésén felül, a szervezeti egységek tevékenységi köréhez szorosan kapcsolódó, továbbképzések, szakmai konferenciák, képzési programok (a továbbiakban együtt: szakmai jellegű továbbképzés) költségét a Minisztérium a rendelkezésre álló keretösszeg kimerüléséig biztosíthatja, azzal a feltétellel, hogy azonos szakmai jellegű továbbképzésen ugyanazon főosztályról kettőnél több kormánytisztviselő csak alapos indokkal, a közvetlen felettes vezető és a Személyügyi Főosztály vezetőjének engedélyével vehet részt.

(2) Nem vonatkozik az előző bekezdésben említett létszámkorlát azon szakmai jellegű továbbképzésekre, amelyek esetében a munkakör fenntartásához jogszabály írja elő a továbbképzésen való részvételt vagy bizonyos vizsga letételét.

(3) A szakmai jellegű továbbképzésen való részvétel nem számít bele a kormánytisztviselő képzési kötelezettségének teljesítésébe, azért tanulmányi pont nem adható.

(4) Amennyiben részvételi igény merül fel, a szakmai jellegű továbbképzésen részt venni kívánó kormánytisztviselő szervezeti egységének vezetője kezdeményezésére a Személyügyi Főosztály vezetője dönt a részvétel lehetőségéről és a támogatás mértékéről.

(5) A kérelmet legkésőbb a szakmai jellegű továbbképzés jelentkezési határidejének lejárta előtt 10 munkanappal kell a Személyügyi Főosztályra eljuttatni, amely azt elbírálás után megküldi a Gazdálkodási Főosztálynak fedezetigazolás céljából, és gondoskodik a kötelezettségvállalás előkészítéséről. Ezt követően a Személyügyi Főosztály írásban – elsősorban e-mail útján – értesíti a kormánytisztviselőt, aki a szakmai jellegű továbbképzésre való jelentkezést – a szervező intézmény által meghatározott módon – egyénileg intézi. Amennyiben a szakmai jellegű továbbképzésen való részvételre irányuló kérelem a szakmai jellegű továbbképzést szervező intézmény, cég által megjelölt jelentkezési határidőt követően kerül megküldésre a Személyügyi Főosztályra, abban az esetben a szakmai jellegű továbbképzésen való részvétel a Minisztérium által nem támogatható.

(6) A szakmai jellegű továbbképzés szervezője által kiállított részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt, egyéb igazolást vagy a szakmai jellegű továbbképzésen rendelkezésre bocsátott tananyagot a szakmai jellegű továbbképzésen részt vevő kormánytisztviselő köteles a szakmai jellegű továbbképzést követő 8 napon belül a Személyügyi Főosztályon bemutatni. Amíg a kormánytisztviselő ezen kötelezettségét nem teljesíti, addig nem vehet részt a Minisztérium által szervezett vagy támogatott további szakmai jellegű továbbképzésen. Amennyiben a kormánytisztviselő a részvételt követő 30 napon belül sem mutatja be a részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt egyéb igazolást vagy tananyagot, akkor köteles visszafizetni a Minisztérium részéről a szakmai jellegű továbbképzéssel kapcsolatban felmerült költségeket.

(7) A Minisztérium által finanszírozott és jóváhagyott szakmai jellegű továbbképzésen való részvétel kötelező. Az előre nem látható okok miatt a szakmai jellegű továbbképzésen való részvételről történő lemondást – az ok megjelölésével és a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – a kormánytisztviselő köteles legkésőbb az adott szakmai jellegű továbbképzésre érvényes fizetési és lemondási határidő szabályai szerint a szakmai jellegű továbbképzés kezdete előtt 5 munkanappal a Személyügyi Főosztályon írásban (elektronikusan vagy papír alapon) bejelenteni. Amennyiben a kormánytisztviselő ezt elmulasztja – kivéve amennyiben a részvétel vagy a bejelentés elmulasztása neki nem felróható – köteles a Minisztérium által teljesített képzési díjat és az esetlegesen okozott kárt megtéríteni. A mulasztás a keresőképtelenség igazolására kiállított dokumentummal igazolható.

(8) Évente egy alkalommal a főosztályi szintű szervezeti egységek a főosztályon dolgozó valamennyi kormánytisztviselő együttes részvételével szervezhetnek olyan szakmai továbbképzést, mely a főosztály működésének hatékonyságát, az itt dolgozók szakmai ismereteinek bővítését szolgálja. A szakmai jellegű továbbképzésre munkaidőn kívül, de kivételes esetben egyedi közigazgatási államtitkári engedéllyel munkaidőben kerülhet sor. Az egyedi közigazgatási államtitkári engedély iránti – indokolással ellátott – kérelmet a szakmai jellegű továbbképzés tervezett időpontját megelőzően legalább 10 nappal meg kell küldeni a Közigazgatási Államtitkári Titkárság részére. A szakmai jellegű továbbképzésre rendelkezésre álló keretet, illetve a felhasználás egyéb speciális szabályait a közigazgatási államtitkár határozza meg.

75. § (1) Tanulmányi szerződés köthető külföldön vagy belföldön folytatott iskolarendszerű képzés, továbbképzés és iskolarendszeren kívüli képzés, továbbképzés támogatására.

(2) A Minisztérium tanulmányi szerződés keretében kizárólag akkor nyújthat támogatást a munkatárs részére, ha a képzés, továbbképzés a munkatárs által betöltött álláshelyen ellátandó feladatához kapcsolódik, és a Minisztérium feladatkörében hasznosnak minősül. A Minisztérium nem támogatja a munkatárs által ellátandó feladathoz szorosan nem kapcsolódó ismeretek megszerzése érdekében folytatott tanulmányokat.

(3) Tanulmányi szerződés csak azzal a munkatárssal köthető, aki legalább hat hónapos, a Minisztériumban (vagy jogelődjénél) eltöltött foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezik, ideértve a munkahelyváltást és a végleges közigazgatási áthelyezést is.

(4) Határozott időre foglalkoztatott munkatárssal csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően jogviszonyban töltendő idő tartama nem haladja meg a határozott idejű jogviszony lejártát.

(5) Tanulmányi szerződést a még meg nem kezdett oktatási félévre, valamint az azt követő oktatási félévekre lehet kötni. A már megkezdett tanulmányok tekintetében is kezdeményezhető tanulmányi szerződés megkötése legkésőbb a megkezdett oktatási félév első hónapjának a végéig. Korábban elvégzett oktatási félévek tekintetében nincs lehetőség visszamenőleges munkáltatói támogatás nyújtására.

(6) Amennyiben a Minisztérium olyan munkatárssal köt tanulmányi szerződést, akinek korábbi tanulmányi szerződéséből eredő, a Minisztériumnál jogviszonyban letöltendő ideje még nem telt el, az új tanulmányi szerződésre megállapított, Minisztériumnál letöltendő időtartamot úgy kell megállapítani, hogy ezen időtartam és a korábbi tanulmányi szerződésből még fennmaradó időtartam együttesen az öt évet nem haladhatja meg.

(7) Azzal a munkatárssal, akinek a nyugdíjkorhatár betöltéséig kevesebb ideje van hátra, mint amennyi a tanulmányi szerződés alapján a Minisztériumnál jogviszonyban letöltendő idő lenne, úgy köthető tanulmányi szerződés, hogy a Minisztériumnál jogviszonyban letöltendő ideje csak nyugdíjkorhatár betöltéséig állapítható meg. Ebben az esetben a tanulmányi szerződéshez kapcsolódó támogatás mértéke a tanulmányi szerződésben megállapított, Minisztériumnál jogiszonyban letöltendő időtartammal arányosan kerül megállapításra.

(8) A tanulmányi szerződés megkötését az 1. függelék szerinti adatlap kitöltésével kell kezdeményezni. Az adatlapban foglaltak figyelembevételével, valamint az érintett munkatárs szervezeti egysége vezetőjének indoklással ellátott javaslatával – a Személyügyi Főosztály vezetőjének előterjesztésére – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a tanulmányi szerződés megkötéséről, valamint a támogatás mértékéről.

(9) Tanulmányi szerződés kötése esetén a képzettség, végzettség megszerzését követően a Minisztériumban kötelezően eltöltött idő a munkáltató által nyújtott támogatás mértékével arányosan – figyelembe véve a tandíj összegét, a tanulmányi célú mentesítés időtartama alatt folyósított illetmény, valamint vizsgadíjak és egyéb támogatás összegét – kerül meghatározásra, azzal, hogy az öt évet nem haladhatja meg.

(10) A tanulmányi szerződésben vállalt – a Minisztériumban kötelezően letöltendő – idő számításakor nem lehet figyelembe venni különösen a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság vagy a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy a hozzátartozó ápolása céljából kapott fizetés nélküli szabadság hat hónapot meghaladó időtartamát.

(11) Abban az esetben, ha a tanulmányi szerződés időtartama alatt a munkatárs szülési szabadságon vagy fizetés nélküli szabadságon van, kérelmére – a támogatás igénybevételének időtartamára – mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítése és jogok gyakorlása alól.

(12) Más kormányzati igazgatási szervvel, más munkáltatóval tanulmányi szerződést a munkatárs csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli engedélyével és a Személyügyi Főosztály ellenjegyzésével köthet.

76. § (1) A Minisztérium a munkatárssal az álláshelyen ellátandó feladathoz szorosan kapcsolódó felsőfokú szakképzettség, további felsőfokú végzettség megszerzésére, valamint felsőfokú szakirányú továbbképzés elvégzésére, iskolarendszerű képzés támogatása céljából legfeljebb 100%-os tandíjtámogatással köthet tanulmányi szerződést.

(2) A Minisztérium a munkatárssal iskolarendszeren kívüli képzés támogatása céljából az alábbiak szerint köthet tanulmányi szerződést:

(3) Tudományos fokozat megszerzésére irányuló tanulmányok és tudományos tevékenységek – különösen PhD/DLA-képzés, habilitáció, akadémiai doktori fokozat megszerzése – támogatására tanulmányi szerződés nem köthető.

(4) A támogatás mértékének meghatározására – az érintett munkatárs szervezeti egysége vezetőjének kezdeményezése alapján – a Személyügyi Főosztály vezetőjének és a Gazdálkodási Főosztály vezetőjének együttes javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A javaslattétel során figyelemmel kell lenni a munkatárs kérelmére, a Minisztériumban rendelkezésre álló pénzügyi fedezetre, a munkatárs által végezni kívánt képzésnek az álláshelyen ellátandó feladat szempontjából értékelt jelentőségére, a megszerzett végzettségnek, illetve képzettségnek a Minisztérium feladatkörében való hasznosságára.

(5) A tandíj megfizetése kizárólag a Minisztérium nevére és számlázási címére kiállított számla ellenében történik, az eredeti vagy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elektronikus formában is hitelesnek tekintendő számlának a Személyügyi Főosztály részére történő benyújtását követően. A számlán a kedvezményezett nevének szerepelnie kell. A számlán fel kell tüntetni, vagy egyéb módon igazolni kell, hogy az adott tanulmányi félév tandíja teljes mértékben kifizetésre került. A Személyügyi Főosztály a számlát a teljesítésigazolással és a kifizetés engedélyezéssel együtt megküldi a Gazdálkodási Főosztály részére.

(6) A Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltással a Minisztérium állományába kerülő kormánytisztviselőnek más munkáltatóval fennálló tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségét a Minisztérium – a kormánytisztviselő kérelmére – részben vagy egészben átvállalhatja. Az átvállalásra a tanulmányi szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kötelezettségvállalás mértéke a mindenkori havi bruttó minimálbér összegének (a továbbiakban: mindenkori minimálbér) hússzorosát csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján haladhatja meg. A tanulmányi szerződés átvállalása esetén a Minisztérium a kormánytisztviselővel új szerződést köthet.

77. § (1) A tanulmányi munkaidő kedvezményként biztosított szabadidő megállapítása a Kit. 151. § (15) bekezdése alapján történik. Igazolás hiányában tanulmányi munkaidő kedvezményként biztosított szabadidő adott tanulmányi félévre vagy egyéb ciklusra nem állapítható meg.

(2) A tanulmányi munkaidő kedvezményként biztosított szabadidő csak adott képzésre és adott időszakban vehető igénybe. Az igénybe nem vett tanulmányi munkaidő kedvezmény át nem csoportosítható, össze nem vonható, adott időszakon túl igénybe nem vehető. A munkaidő-kedvezményről külön szabadság-nyilvántartó lapot kell vezetni.

(3) Tanulmányi munkaidő kedvezményként biztosított, illetményre, illetve munkabérre jogosító tanulmányi mentesítés időtartamát a munkatárs – a Kit. 151. § (14) bekezdésére figyelemmel – köteles ledolgozni.

(4) Jelen bekezdés szerint tanulmányi munkaidő kedvezményre jogosító időtartam:

(5) A tanulmányi szerződéssel nem rendelkező munkatárs az igénybe vett munkaidő kedvezményeket – az alkotói szabadság kivételével – köteles ledolgozni. A ledolgozás megtörténtének ellenőrzése és jelenléti íven történő megjelenítésének ellenőrzése az adott szervezeti egység vezetőjének felelőssége.

78. § (1) Az a munkatárs, akinek a Minisztériummal kötött tanulmányi szerződéséből eredő, még nem teljesített kötelezettsége áll fenn, a Minisztériummal fennálló jogviszonya megszűnésekor, illetve megszüntetésekor köteles a Minisztérium által nyújtott támogatást – a még nem teljesített kötelezettségre vonatkozóan – az utolsó munkában töltött naptól számított 30 napon belül a Minisztérium részére visszatéríteni. Ha a jogviszony-megszüntetéssel érintett munkatárs új munkáltatója a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeket átvállalja, az új munkáltató erről szóló kötelezettségvállalási nyilatkozatát az utolsó munkában töltött napon köteles bemutatni.

(2) A kormánytisztviselőnek nem kell visszatérítenie a Minisztérium által nyújtott támogatást, amennyiben kormányzati szolgálati jogviszonya felmentés jogcímén

(3) A munkavállalónak abban az esetben nem kell visszatérítenie a Minisztérium által nyújtott támogatást, amennyiben a munkaviszony felmondás jogcímén az alábbi okok valamelyike következtében szűnik meg:

79. § (1) A kormánytisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles előzetesen bejelenteni, amennyiben felsőfokú végzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképzettség céljából

(2) A bejelentést a Személyügyi Főosztály részére írásban kell megtenni, amely a tanulmányokat folytató kormánytisztviselőkről nyilvántartást vezet.

(3) A Kit. 151. § (14)–(18) bekezdésében foglalt kedvezmények csak abban az esetben vehetők igénybe, ha a kormánytisztviselő az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségét teljesítette, és a képzésen történő részvételét a munkáltatói jogkör gyakorlója nem korlátozta.

(4) A kedvezmények igénybevételét a Személyügyi Főosztály által kiadott nyilvántartó lapon kell vezetni. Az igénybe vett munkaidő kedvezményeket – az alkotói szabadság kivételével – a kormánytisztviselő köteles ledolgozni. Ennek ellenőrzéséért a szervezeti egység vezetője felel.

80. § (1) A politikai felsővezetők, a szakmai felsővezetők és a kabinetfőnökök idegen nyelvi képzésben (angol, német, francia, orosz) részesülhetnek a Minisztérium mindenkori költségvetési forrásainak figyelembevételével.

(2) Ha a politikai felsővezető és szakmai felsővezető a számára biztosított lehetőséggel nem kíván élni, az idegen nyelvi képzésen történő részvételre maga helyett egy fő munkatársat jelölhet. A munkatárs személyére vonatkozó jelölését a politikai felsővezető és szakmai felsővezető bármikor, indokolás nélkül visszavonhatja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a miniszter és az államtitkár további öt munkatárs nyelvi képzésére tehet javaslatot.

(4) Az idegen nyelvi képzésen az (1)–(3) bekezdésben meghatározott részesülők száma együttesen nem haladhatja meg a hatvan főt.

(5) Az a (2) és (3) bekezdésben meghatározott munkatárs, aki a Minisztérium által szervezett idegen nyelvi képzésen igazoltan részt vesz, ebből a célból a nyelvi képzésen történő részvétel munkaidőt érintő időtartamára, de legfeljebb heti 180 perc időtartamban a munkavégzési kötelezettség alól mentesül. A heti 180 percet meghaladó időtartamot rendes szabadság terhére kell elszámolni.

(6) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott munkatárs a nyelvi képzés költségét köteles visszatéríteni, amennyiben neki felróható okból az előírt követelményeket nem teljesíti.

(7) A folyó képzésről az óraszámok 60%-át meghaladó távollét a hiányzó órák tandíjának a kormánytisztviselő általi megfizetését és az oktatásból történő kizárását vonja maga után.

81. § (1) A Minisztérium az Nftv. rendelkezései alapján lehetőséget biztosít a felsőoktatási intézmények hallgatói számára, hogy szakmai gyakorlatukat a Minisztériumban töltsék.

(2) A szakmai gyakorlatra a hallgató részletes szakmai önéletrajzával jelentkezik a Személyügyi Főosztályon. A Személyügyi Főosztály megvizsgálja a szakmai gyakorlat iránti kérelmet jogi és biztonsági szempontból, szükség esetén a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel. A fogadó szervezeti egység a 2. függelék szerinti nyomtatvány kitöltésével is kezdeményezheti a szakmai gyakornok fogadását a Személyügyi Főosztályon. Ebben az esetben a nyomtatványhoz csatolni kell a hallgató részletes szakmai önéletrajzát. A felsorolt dokumentumokat a szakmai gyakorlat megkezdésének tervezett napját megelőző legalább 15 munkanappal meg kell küldeni a Személyügyi Főosztály részére.

(3) A Személyügyi Főosztály ellenőrzi, hogy a Minisztérium és az adott felsőoktatási intézmény között megkötésre került-e a szakmai gyakorlatra vonatkozó együttműködési megállapodás. Ha a Minisztérium és a felsőoktatási intézmény között még nem került megkötésre együttműködési megállapodás, akkor a Személyügyi Főosztály felveszi a kapcsolatot a felsőoktatási intézménnyel a megállapodás előkészítése és megkötése érdekében. A hallgató a szakmai gyakorlatát csak a megállapodás megkötését követően kezdheti meg.

(4) Amennyiben a hallgató kérelme a Személyügyi Főosztályhoz érkezik, akkor azt az illetékes vagy a nyomtatványon megjelölt szervezeti egységhez kell továbbítani, ahol döntenek a gyakornok fogadásáról. Amennyiben a hallgatót az adott szakterület nem fogadja, akkor a Személyügyi Főosztály más területet igyekszik számára találni. A fogadó szakterületről, ennek hiányában a kérelem elutasításáról a Személyügyi Főosztály írásbeli értesítést küld a hallgatónak.

(5) A szakmai gyakorlatra felvett hallgató részére az Nftv. 44. §-a szerinti hallgatói munkaszerződést a Személyügyi Főosztály készíti el.

(6) A szakmai gyakorlat engedélyezésére a közigazgatási államtitkár jogosult.

(7) A gyakorlati idő leteltét követően a hallgatót fogadó szervezeti egység a hallgató kérelmére igazolást állít ki a Minisztériumban eltöltött időről, illetve az elvégzett feladatokról.

(8) A szakmai gyakorlatukat töltő hallgatók kötelesek titoktartási nyilatkozatot aláírni.

82. § (1) Cafetéria-juttatásra jogosult – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Minisztériumnál

(2) A Kit. 147. § (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából távollétnek minősül

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti munkavállaló cafetéria-juttatásra való jogosultsága tekintetében illetmény alatt munkabért kell érteni. Az Mt. 29. § (2) bekezdése, az Mt. 70. § (3) bekezdése, az Mt. 78. § (3) bekezdése, valamint az Mt. 79. § (2) bekezdése alapján járó távolléti díj, továbbá az Mt. 146. §-a szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.

(4) A cafetéria-juttatást a Kit. vhr.-ben meghatározottak szerint tárgyév március 1. napjáig kell írásban igényelni. Az igénylés a jogosult által aláírt nyilatkozat, amelyben rendelkezik arról, hogy a (6) bekezdés szerinti cafetéria-juttatást részére az (5) bekezdésben meghatározott juttatások közül melyik alszámlára és milyen mértékben kéri.

(5) A Minisztérium a cafetéria-juttatás keretében az Szja tv. 71. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti, az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya

(6) A cafetéria-juttatás éves összege (a továbbiakban: éves cafetéria-keret) a cafetéria-juttatásra jogosult személyek tekintetében az Szja tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott béren kívüli juttatási elemek a központi költségvetési törvényben meghatározott éves keretösszeg mértékéig, továbbá a Kit. 159. §-a és a Kit. vhr. 57. §-a által biztosított béren kívüli juttatási elemeket foglalja magában.

(7) A Gazdálkodási Főosztály végzi a cafetéria-juttatásra vonatkozó közterhek megállapítását.

(8) Az éves cafetéria-keret alapján nyújtott juttatásokba bele kell érteni a Kit. 159. §-a és a Kit. vhr. 57. §-a által biztosított béren kívüli juttatási elemeket.

(9) Az éves cafetéria-keret ezer forintra kerekített időarányos része jár

(10) A próbaidejét töltő munkatárs a cafetéria-juttatást a próbaidejének leteltét követő 15 napon belül kapja meg a jogviszonyának keletkezése időpontjáig visszamenőleges hatállyal és időarányosan számítva.

(11) A cafetéria-keret összege megegyezik a teljes és a részmunkaidőben foglalkoztatott cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs esetében.

(12) A cafetéria-keret időarányos részére jogosult a munkatárs a Kit. 147. § (3) bekezdésében és a Kit. vhr. 37. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott esetben.

(13) Amennyiben a jogosult határidőben nem nyilatkozik arról, hogy melyik – az (5) bekezdés szerinti – alszámlára kéri a juttatást, és a munkáltató által a munkatárs Széchenyi Pihenő Kártyájának számlaszáma ismert, a teljes juttatást az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott alszámlára kell utalni.

83. § (1) A tárgyévben fel nem használt éves cafetéria-keret a következő évre nem vihető át.

(2) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül juttatásban, az Szja tv.-ben meghatározott juttatásoknál előírt nyilatkozattételi kötelezettsége – ezen más juttatótól származó, további juttatások tekintetében – a másik juttató felé áll fenn a Minisztériumtól igénybe vett cafetéria-juttatás tekintetében.

84. § (1) A Gazdálkodási Főosztály a cafetéria-juttatás maximális mértékéről, az éves vagy időarányos cafetéria-keretet terhelő és a Minisztérium által megfizetendő közterhek mértékéről elektronikus levélben tájékoztatja a cafetéria-juttatásra jogosult személyt.

(2) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a Gazdálkodási Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenti, ha a cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben megszűnik, ide nem értve a Minisztérium fennálló foglalkoztatási jogviszonya megszűnésének esetét.

(3) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a Gazdálkodási Főosztály tájékoztatja a cafetéria-juttatásra való jogosultságáról, egyúttal nyilatkoztatja arról, hogy a korábbi munkáltatójánál milyen jogcímen és milyen mértékben vett igénybe cafetéria-juttatást.

(4) Figyelemmel a Kit. vhr. 37. § (2) bekezdésére, ha

(5) A visszafizetés módja elsősorban a cafetéria-juttatásra jogosult személyt megillető illetményből történő levonás. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a cafetéria-juttatásra jogosult személy részéről átutalással vagy házipénztárba történő befizetéssel történik.

(6) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

85. § (1) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén a gyermeket nevelő kormánytisztviselőnek a Kit. 159. §-ának rendelkezései alapján gyermekenként magasabb összegű cafetéria-juttatás nyújtható. A kormánytisztviselő a költségvetési törvényben meghatározott éves cafetéria-juttatásának keretén felül – tíz év alatti korú – gyermekenként 50 000 forint összegű cafetéria-juttatás igénylésére jogosult. A keretösszeg nyújt fedezetet a cafetéria-juttatásokra, valamint a választott juttatások jogszabály szerinti adó- és járulékterheire.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott juttatás igénylése iránti kérelmet a 3. függelék szerinti nyomtatvány kitöltésével, valamint a szükséges mellékletek csatolásával a minisztérium Személyügyi Főosztálya részére kell megküldeni. A Személyügyi Főosztály a kérelemben foglaltak ellenőrzését követően tájékoztatja a Gazdálkodási Főosztályt az emelt összegű cafetéria-juttatásra jogosultak köréről.

(3) Pótigény iránti kérelmet az újabb gyermek születésétől, illetve az örökbefogadott gyermek nevelésbe vételétől számított 30 napon belül a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt lehet benyújtani a Minisztérium Személyügyi Főosztálya részére. Az újonnan keletkezett jogviszony tekintetében a juttatás iránti kérelem benyújtására a jogviszony létrejöttétől számított 30 napon belül van lehetőség.

86. § A Minisztérium az alábbi vissza nem térítendő családtámogatási juttatásokat nyújtja a munkatársak részére:

87. § (1) A Kit. vhr. 65. § (2) és (3) bekezdése alapján gyermeknevelési támogatásra jogosult munkatársnak a gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet minden év április 15. és május 15. napja között a 4. függelék szerinti nyomtatványon kell benyújtani a Személyügyi Főosztály részére. A kérelmen nyilatkozni kell a jogosultság feltételeinek fennállásáról, valamint szükség szerint csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának, gyám esetén a gyámrendelésről szóló hatósági határozatnak vagy közokiratnak a másolatát, továbbá a Kit. vhr. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratát.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a Gazdálkodási Főosztály legkésőbb július 31. napjáig folyósítja.

(3) A Kit. vhr. 65. § (9) bekezdése szerinti pótigény iránti kérelmet az újabb gyermek születésétől, illetve az örökbefogadott gyermek nevelésbe vételétől számított 30 napon belül a 4. függelék szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a Személyügyi Főosztály részére.

(4) A (3) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatás időarányos részét a Személyügyi Főosztályra kell benyújtani.

(5) Ha a foglalkoztatási jogviszony év közben keletkezik, a gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet a foglalkoztatási jogviszony létrejöttétől számított 30 napon belül az (1) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a Személyügyi Főosztály részére. Az e bekezdés szerint hiánytalanul benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a Gazdálkodási Főosztály a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül folyósítja.

(6) A foglalkoztatási jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a munkatárs köteles a részére folyósított, de a foglalkoztatási jogviszonnyal már nem érintett időszakra vonatkozó gyermeknevelési támogatással időarányosan elszámolni.

88. § (1) A Kit. vhr. 64. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén a munkatárs iskolakezdési támogatásra jogosult, az igénybevételre irányuló kérelem-nyomtatvány kitöltése esetén.

(2) Az iskolakezdési támogatás iránti kérelem az erre rendszeresített 5. függelék szerinti formanyomtatványon nyújtható be a Személyügyi Főosztály részére. A kérelmen nyilatkozni kell a jogosultság feltételeinek fennállásáról, továbbá a Kit. vhr. 64. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben csatolni szükséges a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratot.

89. § (1) A munkatárs kérelme alapján a Kit. vhr. 63. § (1) bekezdése szerint vissza nem térítendő családalapítási támogatásban részesül, ha gyermeke született, vagy gyermeket fogadott örökbe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás iránti a kérelmet a Kit. vhr. 63. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül a 6. függelék szerinti nyomtatványon kell benyújtani a Személyügyi Főosztály részére. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozat másolatát.

(3) A támogatás a gyermek születésétől vagy örökbefogadásától számított hat hónapon belül igényelhető.

90. § (1) A Lakhatási és Szociális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a VIII. Fejezetben meghatározott, nem alanyi jogon járó juttatások elbírálása tekintetében a közigazgatási államtitkár tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve.

(2) A Bizottság elnöke a Személyügyi Főosztály vezetője vagy az általa az elnöki feladatok ellátására kijelölt személy. A Bizottság tagja a közigazgatási államtitkár által delegált személy, a Miniszteri Kabinetet vezető kabinetfőnök vagy az általa delegált személy, a Gazdálkodási Főosztály vezetője vagy az általa delegált személy, a Jogtanácsosi Főosztály vezetője vagy az általa delegált személy, valamint a Minisztériumban képviselettel rendelkező szakszervezetek közösen delegált képviselője. A Bizottság feladatai teljesítése során – amennyiben szükséges – tanácskozási joggal más személyeket is bevonhat munkájába.

(3) A Bizottság titkársági feladatainak ellátásáról a Személyügyi Főosztály gondoskodik.

91. § (1) A Bizottság üléseit az elnök hívja össze szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább négy alkalommal.

(2) A Bizottság határozatképes, ha az elnökön vagy az elnök által kijelölt, őt helyettesítő tagon kívül a tagok legalább fele jelen van. A Bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) A Bizottság döntés-előkészítő eljárása keretében a Gazdálkodási Főosztály képviselője nyilatkozik a VIII. Fejezetben meghatározott juttatások rendelkezésre álló forrásainak mértékéről és ennek alapján a kötelezettségvállalás lehetséges összegéről.

(4) A Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntésre vonatkozó javaslatokat. A jegyzőkönyvet – legkésőbb az ülés megtartásától számított 5 munkanapon belül – meg kell küldeni a közigazgatási államtitkárnak.

(5) A Bizottság a kérelmek elbírálása során a munkahelyi esélyegyenlőség elvének betartása mellett érvényesíti a szociális rászorultság szempontját. A kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, szociális helyzetét, a kérelemben megjelölt egyéb indokait, illetve lakáscélú kérelem esetében a kérelmező lakáskörülményeit, lakásigényének mértékét, továbbá a kérelmező munkavégzéséről a szervezeti egység vezetője által alkotott véleményét.

92. § (1) A Bizottság elnöke mérlegelés alapján dönthet arról, hogy a döntéshozatalra bizottsági ülés tartása nélkül, írásbeli szavazással, elektronikus levelezés útján kerüljön sor. Ez esetben a döntéshozatalt a kérelmek és a döntéstervezetek (a továbbiakban együtt: tervezetek) bizottsági tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezetek kézbesítésétől számított legalább három munkanapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék a Bizottság elnöke részére.

(2) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a 91. § határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek a Személyügyi Főosztály részére, amennyi tag a Bizottság határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

93. § (1) A VIII. Fejezetben meghatározott, nem alanyi jogon járó juttatások megadásáról, mértékéről – az illetmény-, illetve munkabérelőleg kivételével – a Bizottság javaslatának figyelembevételével a közigazgatási államtitkár dönt.

(2) A közigazgatási államtitkár egyedi mérlegelési jogkörében eljárva különös méltánylást érdemlő esetben

(3) Az illetmény-, illetve munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) iránti kérelemről a Személyügyi Főosztály vezetője dönt.

(4) A Kit. vhr. 79. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, ha a vissza nem fizetett illetményelőleg levonása nem lehetséges, és az egy összegben esedékessé válik, a munkatárs kérelmére a Személyügyi Főosztály vezetője – a Gazdálkodási Főosztály egyidejű tájékoztatása mellett – méltányosságból részletfizetést engedélyezhet.

94. § (1) A Minisztérium a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásától függően az alábbi visszatérítendő szociális juttatásokat nyújthatja a munkatársak részére:

(2) Krízistámogatás a Kit. vhr. 73. §-ában meghatározott szociális keret, míg illetményelőleg a Kit. vhr. 80. §-ában meghatározott illetményelőleg-keret terhére és erejéig nyújtható.

(3) A KSz alapján kötendő támogatással, illetve juttatással kapcsolatos szerződések elkészítését a Személyügyi Főosztály végzi a Jogtanácsosi Főosztály bevonásával.

95. § (1) A Kit. vhr. 76. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő munkatárs illetményelőleg folyósítását igényelheti.

(2) Nem igényelhet illetményelőleget a munkatárs a Kit. vhr. 77. §-ában meghatározott esetekben, továbbá, ha a levonás feltételei nem biztosítottak, így különösen, ha csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásában részesül, fizetés nélküli szabadságon van.

(3) A munkatárs részére naptári évenként legfeljebb két alkalommal engedélyezheti illetményelőleg felvételét a Személyügyi Főosztály vezetője. Az illetményelőleg engedélyezésének feltétele a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása és az, hogy a munkatárs az előzőleg felvett illetményelőleg összegével teljes egészében elszámolt.

(4) Az illetményelőleg folyósítása iránti nyomtatványon benyújtott és jóváhagyott kérelmet a Személyügyi Főosztály – a jogszabályban meghatározott feltételek igazolását követően – megküldi a Gazdálkodási Főosztály részére.

(5) Az illetményelőleg összege legfeljebb a Kit. vhr. 78. §-ában meghatározott összeg.

(6) Az illetményelőleg visszafizetési idejére a Kit. vhr. 79. §-a irányadó, azzal, hogy az igénylő munkatárs kérésére, a tartozás fennállásának időtartama alatt tett nyilatkozata alapján a törlesztési idő lerövidíthető.

(7) Az illetményelőleg összegét a Gazdálkodási Főosztály havi egyenlő részletekben, kamatmentesen – a munkatárs külön hozzájárulása nélkül – vonja le a munkatárs illetményéből, illetve munkabéréből.

(8) A Gazdálkodási Főosztály a Kit. vhr. 79. § (3) bekezdése szerint esedékessé váló összeg tekintetében, amennyiben a munkatársnak kifizethető pénzbeli járandósága nincs, és azt saját pénzeszközeiből nem fizeti vissza, úgy a tartozás behajtásáról – a Jogtanácsosi Főosztály közreműködésével – a Gazdálkodási Főosztály intézkedik. A Személyügyi Főosztály vezetője méltányosságból részletfizetést engedélyezhet.

(9) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának, valamint az előzőleg felvett illetményelőleg visszafizetésének igazolása, valamint az illetményelőleg kifizetése, a levonások érvényesítése a Gazdálkodási Főosztály feladata.

96. § (1) A munkatárs a Kit. vhr. 58. §-ában foglaltak szerint visszatérítendő családalapítási támogatás kamatmentes juttatást igényelhet. A Minisztérium elsősorban azoknak a munkatársaknak a családalapítási támogatás iránti kérelmét támogatja, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 58. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket.

(2) Családalapítási támogatásban a munkatárs a Kit. vhr. 61. § (1) bekezdésében foglalt feltételek mellett akkor részesíthető, ha hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás visszafizetésének biztosítására

(3) A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek:

(4) A családalapítási támogatás mértéke legfeljebb a Kit. 161. § (1) bekezdésben megjelölt összeg. A visszatérítendő családalapítási támogatás visszafizetésének határideje (e § alkalmazásában a továbbiakban: futamidő) a Kit. vhr. 62. § (1) bekezdésében meghatározott határnap. A visszatérítendő családalapítási támogatás visszafizetésének kezdő időpontja a Minisztérium és a támogatásban részesült munkatárs közötti szerződés hatálybalépését követő hónap első napja.

(5) A családalapítási támogatás iránti kérelmet a 7. függelék szerinti nyomtatvány kitöltésével lehet előterjeszteni.

(6) A kérelem leadásakor be kell mutatni a kérelem helytállóságát igazoló iratokat, dokumentumokat, így különösen

(7) A kérelmet a munkatárs közvetlen felettesének javaslatával ellátva a Személyügyi Főosztályon kell benyújtani.

(8) Ha a kérelem indoka az, hogy a munkatárs pályakezdőnek minősül, a Személyügyi Főosztály ellenőrzi e feltétel megalapozottságát.

(9) A Bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztő részlet összegére.

(10) A támogatási szerződést a Minisztérium képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, a Jogtanácsosi Főosztály vezetőjének és a Gazdálkodási Főosztály vezetőjének pénzügyi ellenjegyzése mellett.

(11) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.

97. § (1) A Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt esetekben a Minisztérium a munkatársat – kérelme esetén – visszatérítendő krízistámogatásban részesítheti.

(2) A munkatárs csak akkor részesülhet krízistámogatásban, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket.

(3) A krízistámogatás iránti kérelmet a közvetlen felettes javaslatával ellátva a 8. függelék szerinti nyomtatványon kell benyújtani a Személyügyi Főosztályon. A kérelemben meg kell jelölni annak indokát és a kért összeget. A kérelemben – lehetőség szerint dokumentumok csatolásával – alá kell támasztani a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti tények kialakulását. A Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott támogatás iránti kérelemet a Kit. vhr. 71. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell benyújtani, melyhez csatolni kell:

(4) A munkatárs a tárgyévben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – egy alkalommal terjeszthet elő krízistámogatás iránti kérelmet.

(5) Az adott tárgyévben a már visszatérítendő támogatásban részesített és korábbi krízistámogatásával már elszámolt munkatárs évente egy alkalommal újabb kérelmet nyújthat be, ha

(6) A kérelem elbírálásánál előnyben részesül

(7) A krízistámogatás visszafizetésének határideje (e § alkalmazásában a továbbiakban: futamidő) legfeljebb 2 év. A futamidőt a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztő részletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(8) A Bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkár részére a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztő részlet összegére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a Személyügyi Főosztály értesíti a kérelmet benyújtó munkatársat, illetve a Gazdálkodási Főosztályt.

(9) A támogatási szerződést a Minisztérium képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, a Jogtanácsosi Főosztály vezetőjének és a Gazdálkodási Főosztály vezetőjének ellenjegyzése mellett.

(10) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.

(11) A visszatérítendő krízistámogatás összege legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg.

98. § (1) Az elhunyt munkatársat, ha elhalálozásakor a Minisztérium munkatársa vagy nyugalmazott munkatársa vagy a Minisztérium jogelőd szervének nyugalmazott munkatársa volt – a kegyelet méltó kifejezéseként – érdemei, életútja alapján a Minisztérium a közszolgálat halottjává nyilváníthatja, ha megfelel a Kit. 148. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek. Egyedi elbírálás alapján az elhunyt munkatárs temetési költségét a Minisztérium – a (3) bekezdésben foglalt mértéknek megfelelően – átvállalja.

(2) A közszolgálat halottjává nyilvánítást – megfelelő indoklással – az elhunyt munkatársat foglalkoztató szervezeti egység vezetője vagy más vezető a halálesetről való tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon belül kezdeményezi a Személyügyi Főosztálynál. A közszolgálat halottjává nyilvánításról a felterjesztéstől számított 8 munkanapon belül a közigazgatási államtitkár dönt.

(3) A kegyeleti kiadásokra esetenként fordítható összeg a temetkezési szolgáltató által a temettető hozzátartozó vagy a Minisztérium nevére kiállított eredeti számlák összege, de legfeljebb a mindenkori minimálbér ötszöröse lehet, melyet az eltemettető hozzátartozó részére folyósít a Minisztérium.

(4) A döntésről a Személyügyi Főosztály értesíti a Minisztériummal kapcsolatot tartó hozzátartozót.

(5) A Minisztérium kegyeleti intézkedéseket tehet az (1)–(2) bekezdés alá nem tartozó elhunyt munkatárs esetében. Kegyeleti eseményekkel kapcsolatos intézkedések különösen a Minisztérium nevében koszorú elhelyezése, a család kérésének megfelelő mértékű segítségadás a temetés megrendezésében, a Minisztérium munkatársainak tájékoztatása, igény szerint a temetésen való részvételük elősegítése.

99. § (1) A Minisztérium a munkatárs részére lakhatási jellegű támogatást nyújthat.

(2) A lakhatási jellegű támogatás iránti kérelem kizárólag abban az esetben terjeszthető a Bizottság elé, ha a kérelmen szerepel a kérelmezőt foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetőjének és a szakterületért felelős helyettes államtitkárnak és államtitkárnak az írásos javaslata és támogató aláírása.

(3) A Bizottság az elbírálás során – az eset összes körülményének figyelembevétele mellett – a Kit. vhr. 39. § (1) bekezdése szerinti feltételnek megfelelő kérelmek között rangsorolhat.

(4) A közigazgatási államtitkár – a Bizottság javaslata alapján – a Kit. vhr. 40. § (1) bekezdésében meghatározott korlátot meghaladó jövedelemmel rendelkező kormánytisztviselő részére is megítélhet lakáscélú támogatást.

(5) A Minisztérium – a jogszabályi és a jelen szabályzatban foglalt feltételek teljesülése esetén, a fedezet rendelkezésre állásától függően, illetve a szolgálati lakás megüresedése esetén – az alábbi lakhatási támogatásokat nyújthatja a munkatársak részére:

100. § A kérelem elbírálásánál az igénylő kormánytisztviselő havi bruttó jövedelmét, a háztartásban egy főre eső havi bruttó jövedelem összegét, szociális körülményeit, lakáskörülményeit, családi állapotát, a kormányzati szolgálati jogviszonyának időtartamát, valamint a kormánytisztviselő közvetlen felettes vezetőjének előzetes írásbeli véleményét kell figyelembe venni.

101. § (1) A Minisztérium lakhatási jellegű támogatásban részesítheti azt a munkatársat,

(2) A közigazgatási államtitkár – a Bizottság javaslata alapján – a Kit. vhr. 40. § (1) bekezdésében meghatározott korlátot meghaladó jövedelemmel rendelkező kormánytisztviselő részére is megítélhet lakáscélú támogatást.

102. § A lakhatási jellegű támogatás iránti kérelmet az erre rendszeresített 9. függelék szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a Bizottsághoz a Személyügyi Főosztályon keresztül.

103. § A kamatmentes kölcsön nyújtásának feltételeit a Kit. vhr. 48–53. §-a határozza meg.

104. § Amennyiben a házastársak, élettársak egyaránt a Minisztérium foglalkoztatottjai, egyazon ingatlanra csak az egyik fél igényelhet kamatmentes kölcsönt.

105. § A munkatárs korábbi munkahelyétől kapott kamatmentes kölcsönt különösen indokolt munkáltatói érdek fennállása esetén, valamint az erre a célra elkülönített költségvetési keret figyelembevételével vállalhatja át.

106. § (1) A lakáscélú munkáltatói kölcsön visszafizetési határideje legfeljebb 15 év lehet, és a munkatárs kérelmét figyelembe véve úgy kell megállapítani, hogy a törlesztő részletek kifizetése aránytalan terhet ne jelentsen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb futamidőt a közigazgatási államtitkár csak különös méltánylást érdemlő esetben engedélyezhet.

(3) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a hitelintézettel történő megállapodás megkötését követő hónap 5. napja.

107. § A kölcsönszerződés minden esetben tartalmazza:

108. § A kamatmentes munkáltatói kölcsön hitelintézeti kezelésének költségeit a munkatárs viseli.

109. § (1) A kölcsön visszafizetésének biztosítására minden esetben jelzálogjogot, továbbá ingatlanvásárlás esetén elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a kölcsönnel érintett (vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt) ingatlanra. Abban az esetben, ha a kamatmentes kölcsön mellett további hitelintézeti kölcsön kerül igénybevételre, a Minisztérium jelzáloga az azt követő ranghelyen is bejegyezhető a munkatárs külön erre irányuló írásbeli kérelmére az ingatlan terhelhetőségének függvényében.

(2) A munkatárs köteles viselni a kamatmentes kölcsön biztosítékaként a Minisztérium részére bejegyzendő jelzálog földhivatali bejegyzéséhez, visszafizetés esetén a jelzálog törléséhez, valamint a jelzálog másik ingatlanra történő átterheléséhez szükséges esetlegesen felmerülő ingatlan-nyilvántartási igazgatási szolgáltatási díj költségét.

(3) Amennyiben a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban áll, a tulajdonostársat adóstársként kell az ügyletbe bevonni.

(4) Amennyiben a Bizottság megítélése szerint a kölcsönnel érintett ingatlan nem nyújt kellő fedezetet, a Bizottság a kölcsön folyósításához további biztosítékot – készfizető kezes állítása, másik ingatlanfedezet felajánlása – határozhat meg feltételként.

(5) A kölcsönszerződés megkötéséről, a Minisztérium javára a jelzálogjog bejegyeztetéséről (a kölcsönszerződés megszűnése esetén a törléséről), a Gazdálkodási Főosztály, valamint a Jogtanácsosi Főosztály együttesen gondoskodik, továbbá a megkötött kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszeg átutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik.

110. § (1) A kölcsönszerződést a Minisztérium azonnali hatállyal felmondja, ha a kamatmentes kölcsönben részesült munkatárs:

(2) A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé, melyet a kormánytisztviselő 60 napon belül köteles visszafizetni.

(3) Nem kell felmondani a kölcsönszerződést és a kamatmentes kölcsön változatlan feltételekkel fizethető vissza, ha a jogviszony

(4) A munkatárs írásbeli kérelmére – a jogviszony közös megegyezéssel, lemondással vagy a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltással vagy a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti felmondással történő megszüntetése esetén –, amennyiben a felvett munkáltatói kölcsönből eredő fizetési kötelezettség a jogviszony megszűnésének időpontjáig minden esetben pontosan teljesítésre került kölcsönösszeg legalább 50% mértékéig, a Bizottság javaslatára a közigazgatási államtitkár a kölcsönszerződés futamidő felezéssel történő módosítását engedélyezheti.

(5) A munkatárs elhalálozása esetén a házastárssal vagy az örökösökkel lehetőség szerint az elhunyt kormánytisztviselővel megkötött szerződés szerinti tartalommal kell a visszafizetésben megállapodni. Kivételesen, a házastárs vagy örökös írásbeli kérelmére – különös méltánylást érdemlő esetben – a közigazgatási államtitkár engedélyezheti a kedvezőbb feltételekkel történő visszafizetést. A fennálló kölcsöntartozás visszafizetésére a házastárssal vagy örökössel megállapodást kell kötni.

(6) Ha a kamatmentes kölcsönben részesített kormánytisztviselő Minisztériummal fennálló jogviszonya megszűnik, az új munkáltatója – külön megállapodás alapján – a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja, ha az új munkáltató a jogviszony megszűnése előtt nyilatkozik a kölcsön átvállalásáról és megfizetéséről.

111. § (1) A Minisztérium jelzálogjogával, illetve az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlant csak a Minisztérium hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(2) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén a Bizottság soron kívül megadja a hozzájárulást az elidegenítéshez.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerint az elidegenítés és jelzálogjog átjegyzési iránti kérelemhez csatolni kell

(5) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás kivételesen akkor is megadható, ha a Minisztérium javára fennálló jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom a munkatárs által felajánlott másik ingatlanra átjegyezhető, és a felajánlott ingatlan a Bizottság megítélése szerint kellő fedezetet nyújt.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a munkatársnak csatolnia kell a felajánlott ingatlan

(7) A Minisztérium jelzálogjogával terhelt ingatlanra – a Minisztériumot megelőző ranghelyen történő – további jelzálog, illetve szolgalmi jog bejegyzését a Bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár engedélyezheti.

(8) Az elidegenítés engedélyezése, a jelzálogjog átjegyzése, a további jelzálogjog bejegyzése iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra a kamatmentes kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

112. § (1) A munkatársnak a kölcsön iránti kérelmet a Személyügyi Főosztályhoz kell benyújtania a 10. függelék szerinti igénylőlapon, a Kit. vhr. 49. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott mellékletekkel együtt, továbbá lakásvásárlás esetén a munkatárs arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy korábban rendelkezett-e vagy a kérelem benyújtásakor rendelkezik-e lakástulajdonnal.

(2) A munkatárs a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a kölcsönre való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.

(3) A munkatárs a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben közölt adatok valódiságáért polgári jogi, illetve büntetőjogi felelősséggel tartozik.

(4) A Bizottság vagy annak képviselője, illetve szakértője az objektív elbírálás érdekében a kölcsönigénylés feltételeinek meglétét szükség szerint a helyszínen is vizsgálhatja.

(5) A kormánytisztviselő a kérelem elbírálása során egyéb iratok becsatolására, illetve bemutatására is kötelezhető.

(6) A kölcsönkérelmet a munkatárs szervezeti egysége vezetőjének javaslatával együtt kell a Bizottság elé terjeszteni döntés-előkészítésre.

(7) A kamatmentes kölcsön iránti kérelem elbírálásánál a Kit. vhr. 39. § (2) bekezdésében foglaltakon túl előnyben részesül:

(8) A kamatmentes kölcsön iránti kérelmet a Bizottság megvizsgálja, és a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében – az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – javaslatot tesz a közigazgatási államtitkárnak

(9) A Személyügyi Főosztály értesíti a munkatársat, valamint a Gazdálkodási Főosztályt a (8) bekezdés szerinti döntésről.

(10) A kölcsönszerződés megkötéséről, a Minisztérium javára a jelzálogjog bejegyeztetéséről, a kölcsönszerződés megszűnése esetén a törléséről, a megkötött kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszeg – hitelintézet útján történő – átutalásáról Gazdálkodási Főosztály intézkedik.

(11) A szerződés aláírására a közigazgatási államtitkár jóváhagyása alapján Gazdálkodási Főosztályának két kijelölt munkatársa együttesen jogosult. A szerződést el kell látni jogi és pénzügyi ellenjegyzéssel.

(12) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének a (10) és (11) bekezdés szerződésen túli feltételeit a kormánytisztviselő és a hitelintézet között megkötésre kerülő megállapodás tartalmazza.

113. § (1) A kamatmentes kölcsön biztosítékaként bejegyzett jelzálogjog törlésére akkor van lehetőség, ha a munkatárs a kölcsönt – a Minisztérium Lakásépítési Alap számláját vezető pénzintézet igazolása alapján – teljes egészében visszafizette.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően a lakáscélú munkáltatói kölcsön biztosítékaként bejegyzett jelzálogjog – a kölcsön teljes egészének visszafizetését megelőzően – abban az esetben is törölhető, ha a munkatárs még fennálló tartozását külön megállapodás alapján más munkáltató átvállalja a Minisztériumtól, és a fennálló tartozás a Minisztérium számlájára átutalásra került.

(3) A jelzálogjog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot a Gazdálkodási Főosztály állítja ki.

(4) Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom törlése érdekében – a hozzájáruló nyilatkozat földhivatal részére történő bemutatásával – a munkatárs intézkedik.

114. § (1) A szolgálati lakások – melyek tekintetében a Minisztérium bérlőkijelölési jogkörrel rendelkezik – azt a célt szolgálják, hogy megfelelő lakáskörülményeket biztosítsanak azon munkatársaknak, akik valamilyen körülmény folytán lakáshelyzetüket átmenetileg nem tudják megoldani.

(2) Szolgálati lakás megüresedése esetén vagy a lakásbérleti szerződés lejártát megelőzően a szolgálati lakás igénybevételére a Bizottság elnöke pályázati felhívást tesz közzé a Minisztérium belső honlapján, a minisztériumi levelezőrendszeren keresztül vagy más alkalmas módon.

(3) Szolgálati lakás igénybevételére pályázatot a Kit. vhr. 45. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek együttesen megfelelő munkatárs nyújthat be.

(4) A pályázatban a munkatársnak tájékoztatást kell adnia lakóhelyéről, lakáskörülményeiről, családi állapotáról, szociális körülményeiről, a szolgálati lakásba költözők számáról, foglalkoztatási jogviszonyának időtartamáról, valamint arról, milyen körülmény miatt indokolt számára a szolgálati lakás igénybevétele.

(5) A (4) bekezdés szerinti pályázathoz a munkatársnak csatolnia kell

(6) A Bizottság a döntés-előkészítés során – a rangsorolás céljából – a munkatárs Minisztériumnál, illetve jogelődeinél töltött jogviszonya időtartamát, jövedelemét, jelenlegi lakáskörülményeit és esetleges váratlan élethelyzetét értékeli. A Bizottság – több kérelmező esetén – előnyben részesíti a fiatalokat, a többgyermekes kérelmezőket és az alacsony jövedelemmel rendelkezőket.

(7) A Bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár jóváhagyhatja a Kit. vhr. 40. § (1) bekezdésében meghatározott összeget meghaladó jövedelemmel rendelkező munkatárs részére szolgálati lakás igénybevételét.

(8) A szolgálati lakás igénybevételére irányuló bérleti szerződés időtartamára és meghosszabbítására a Kit. vhr. 47. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak. A határozott idejű bérleti időszak lejártával a bérlő részéről felmerülő további igénylési szándék esetén a szolgálati lakásra ismételten pályázni kell. Amennyiben a kérelmezők közül továbbra is a korábbi bérlő kerül kiválasztásra, úgy a szerződés – legfeljebb egy alkalommal – egy évvel meghosszabbítható, amelyről a Személyügyi Főosztály intézkedik.

(9) A bérlő a bérleti díjon felül a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak (a továbbiakban: KEF) köteles megtéríteni a közüzemi szolgáltatások díjait is. A bérleti díj összege a társasházak közgyűléseinek határozataitól függően módosulhat.

(10) A bérleti szerződés megkötéséről, valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek végrehajtásáról a KEF gondoskodik.

(11) Amennyiben a munkatárs Minisztériumnál fennálló jogviszonya bármilyen jogcímen megszűnik, a jogviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles kiköltözni a lakásból.

115. § (1) A munkatárs lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön igénylése esetén az állami kezességvállalásra vonatkozó szabályok és eljárások alkalmazására a Kit. 149. § (2) és (3) bekezdése, valamint a Kit. vhr. 84–90. §-ának rendelkezései az irányadók.

(2) A lakás vásárlásához, lakás építéséhez hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön igénylése esetén a Kit. vhr. 84. § (3) bekezdés a) pontja szerinti állami kezességvállaláshoz szükséges munkáltatói igazolást a munkatárs a Személyügyi Főosztálytól kérheti.

(3) Ha az állami kezességvállalásának – a Kit. 149. § (3) bekezdés a)–d) pontjában foglalt – feltételei teljesülnek, a Személyügyi Főosztály elkészíti az igazolást, és átadja a munkatárs részére.

116. § (1) A Minisztérium a munkába járáshoz szükséges helyi utazás biztosítása érdekében helyi utazásra szolgáló bérletet (a továbbiakban: helyi utazásra szolgáló bérlet) biztosíthat a munkatársak részére. A munkáltatói jogkör gyakorlója a helyi utazásra szolgáló bérlet kiadása helyett, annak megvásárlásához biztosított költségátalány útján is támogathatja a munkába járáshoz szükséges utazást. Amennyiben költségátalány megállapítására kerül sor, azt a munkatárs bankszámlájára történő utalással kell teljesíteni.

(2) A helyi utazásra szolgáló bérlet kiadásával, visszavételével, valamint nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Gazdálkodási Főosztály látja el.

(3) A helyi utazásra szolgáló bérlet legkorábban az alkalmazási javaslat közigazgatási államtitkári, illetve a Vasúti Igazgatási Szerv kormánytisztviselői, munkavállalói esetén a Vasúti Igazgatási Szerv vezetője általi jóváhagyását követően kerülhet kiadásra.

(4) Nem jogosult helyi utazásra szolgáló bérletre, illetve költségátalányra,

(5) Amennyiben a munkatárs foglalkoztatási jogviszonya a Minisztériumnál év közben keletkezik vagy szűnik meg, részére e juttatás a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a jogviszonyban töltött idővel arányosan kerül megállapításra. A munkatárs jogviszonyának év közbeni megszűnése esetén a helyi utazásra szolgáló bérlet árának – a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időszakára eső – arányos összege a munkatárs Kit. 115. § (2) bekezdése szerint kifizetendő járandóságából levonásra kerül. Amennyiben a helyi utazásra szolgáló bérlet árának a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időszakára eső arányos összege nem levonható, azt a munkatárs a Minisztérium számlájára történő utalással teljesíti.

(6) A helyi utazásra szolgáló bérletre nem jogosult munkatárs köteles a helyi utazásra szolgáló bérletet a (4) bekezdés figyelembevételével a Gazdálkodási Főosztályon leadni.

(7) A (4) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a munkáltatói jogkör gyakorlója méltányosságból engedélyezheti a helyi utazásra szolgáló bérlet igénybevételét.

117. §³ (1) A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szabályai szerint a Budapest közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és a hétvégi hazautazás esetén a Minisztérium megtéríti a munkatárs munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának

(2) Menetjegy alatt értendő a vonaton érvényes menetjegy, valamint az ahhoz kapcsolódóan váltott pótjegy, gyorsvonati pótjegy, helyjegy, pót- és helyjegy, illetve a buszon érvényes jegy és az ahhoz kapcsolódóan váltott távolsági kiegészítő jegy.

(3) A térítés igénybevétele – a bérlet vagy menetjegy leadása ellenében – utólag történik.

(4) Az utazási költségtérítés iránti igényhez – minden esetben – csatolni kell a munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy megtérítéséhez szükséges eredeti számlát (a számlán a vevő neve és címe alatt az Energiaügyi Minisztérium, valamint székhelye szerepeljen), továbbá a bérletet, vagy menetjegyet. Az utazási költségtérítés iránti igényhez minden új igény esetében csatolni kell a lakcímkártya másolatát. Az elszámolás havonta történik, egy igényhez kizárólag azonos hónapban, a fentiekben meghatározott vevőre kiállított számlák kerülhetnek csatolásra. Amennyiben megállapítást nyer, hogy időközben a munkatárs a költségtérítésre való jogosultságát elveszítette, a jogosulatlanul felvett összeget köteles a Minisztérium részére visszafizetni.

(5) Az igény megalapozottsága esetén a Gazdálkodási Főosztály azt jóváhagyja, míg az alaptalan igény elutasításáról a kérelmezőt tájékoztatja.

(6) A költségtérítés kifizetéséről a bérlet vagy a menetjegy legkésőbb tárgyhó 15-ig történő leadását követő 5 munkanapon belül a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.

(7) A közigazgatási államtitkár – egyedi mérlegelési jogkörében eljárva – különös méltánylást érdemlő esetben az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérő mértékű költségtérítést engedélyezhet.

118. § (1) A munkatárs saját gépjárművel történő munkába járásához az Szja tv.-ben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha

(2)⁴ A munkatárs a havi költségelszámoláshoz köteles a rendelkezésére bocsátott útnyilvántartást vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a hónap első és utolsó napján a kilométeróra állását.

(3) A költségtérítést a Gazdálkodási Főosztályon lehet igényelni. A kérelemről a közigazgatási államtitkár dönt. A döntésről a Gazdálkodási Főosztály írásban értesíti a munkatársat.

119. § (1) A 118. §-ban foglaltakon kívül az a munkatárs, aki

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkatárs saját tulajdonú személygépjármű hiányában kezdeményezheti a KEF által biztosított gépjármű használatát egyedi engedély alapján. A személygépkocsi használatára való jogosultság vonatkozásában az egyes beosztásokhoz, álláshelyen ellátandó feladatokhoz jogszabály alapján járó, illetve biztosítható gépkocsi tekintetében a jogosultsági kategóriáktól el lehet térni a jogosult javára, ha az a jogosult vezetési képességére kedvezőbb.

120. § (1) Az utazási utalványt minden év március 31. napjáig a Személyügyi Főosztály állítja ki, és juttatja el előzetes igényfelmérés alapján a legalább egyéves kormányzati szolgálati jogviszonnyal rendelkező munkatársak kérésére. A munkatárs évente egy utazási utalványt kaphat, elvesztés esetén az utalvány nem pótolható.

(2) Az utazási utalvány alapján a munkatárs évente tizenkét alkalommal 50%-os kedvezményű menettérti utazásra jogosult a belföldi menetrend szerinti közforgalmú személyszállítási közlekedési eszközökön.

121. § A Minisztérium a Kit. 137. § (2) bekezdése alapján a fizetési számlához kapcsolódóan a kormánytisztviselő részére havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulást ad, amely a mindenkori havi illetménnyel egyidejűleg kerül a kormánytisztviselő fizetési számláján jóváírásra.

122. § A Minisztérium az önkéntes véradásban rendszeresen részt vevő kormánytisztviselőt pénzjutalomban részesíti a Kit. vhr. 83/B. §-a alapján. Az erre vonatkozó igazolást és igénylést a Személyügyi Főosztály részére kell megküldeni.

123. § A kormánytisztviselők egészségmegőrzésének előmozdítása érdekében a Minisztérium a költségvetési források rendelkezésre állásának függvényében sportlétesítmények igénybevételének lehetőségét és egyéb sportolási lehetőséget biztosíthat a Személyügyi Főosztály koordinálása mellett.