1/2020. (IV. 24.) AM KÁT utasítás

1. § (1) Az Agrárminisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: KSz) az utasítás 1. melléklete tartalmazza.

(2) A KSz hatálya az 1. mellékletben meghatározott módon kiterjed

2. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Az utasítás rendelkezéseit – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az a Minisztériumnál foglalkoztatott személy számára kedvezőbb a kérelem benyújtásakor hatályban lévő szabályzat rendelkezéseihez képest.

(3) Ha az utasítás hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelem tárgya az utasítás rendelkezései alapján már nem nyújtható, akkor a kérelmet el kell utasítani.

(4) A gyermeknevelési támogatás iránti kérelem benyújtására 2020-ban az utasítás hatálybalépése napjától 1 hónap áll rendelkezésre.

3. § Ezt az utasítást, valamint a KSz-ben megjelölt iratmintákat és igénylőlapokat – a hatálybalépését követően – a Minisztérium intranetes hálózatán is közzé kell tenni, arról a Minisztériumnál foglalkoztatottakat tájékoztatni kell, valamint tartalmát a hatálya alá tartozó személyek számára kinevezésükkor vagy munkaszerződésük megkötésekor megismerhetővé kell tenni.

4. § A Minisztérium azon foglalkoztatottja, aki a Földművelésügyi Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2015. (XI. 12.) FM KÁT utasítás alapján visszatérítendő támogatásban, illetmény- vagy munkabérelőlegben részesült, az eredeti feltételek mellett köteles visszafizetni azt.

5. §¹

1. § (1) A KSz

(2) Az (1) bekezdés szerinti személyek jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a KSz-t a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és közigazgatási államtitkári intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni.

2. § (1) A KSz alkalmazásában szervezeti egység az Agrárminisztérium szervezeti és működési szabályzatáról szóló utasítás (a továbbiakban: AM SzMSz) szerinti önálló szervezeti egység.

(2) Ahol a KSz

(3) A KSz-ben meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez a Minisztériumnál foglalkoztatottak számára elektronikusan hozzáférhetővé tett formanyomtatványokat kell alkalmazni. A KSz-ben meghatározott, személyügyi és gazdálkodást érintő feladatokhoz kapcsolódó formanyomtatványok közzétételéről, azok folyamatos aktualizálásáról a Személyügyi és Igazgatási Főosztály (a továbbiakban: SZIF), valamint a Gazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: GF) gondoskodik.

3. § (1) A KSz alkalmazásában

(2) A XIII. fejezet alkalmazásában

(3) Ahol a KSz házastársat említ, azon a bejegyzett élettársat is érteni kell.

4. § (1) A KSz vonatkozásában a munkáltatói jogkör gyakorlója alatt – eltérő rendelkezés hiányában – a következő személyeket kell érteni:

(2) A közigazgatási államtitkár, valamint az államtitkár – az alapvető munkáltatói jogok kivételével – a szakmai felsővezetőre vagy a szakmai vezetőre átruházhat munkáltatói jogokat. A kabinetfőnök – az alapvető munkáltatói jogok kivételével – a miniszter titkárságát vezető osztályvezetőre ruházhat át munkáltatói jogokat.

(3) A munkáltatói jogok közül a közigazgatási államtitkár és az államtitkár az irányítása alá tartozó szervezeti egység munkatársaira vonatkozóan a szervezeti egység vezetőjére, szervezeti egység vezetője vonatkozásában a helyettes államtitkárra

(4) Teljesítményértékelés során értékelő vezető lehet a közvetlen felettes

(5) A fegyelmi vétséget el nem érő mértékű cselekmény esetén a szervezeti egység vezetője írásbeli figyelmeztetésben részesítheti az érintett munkatársat.

5. § (1) Az államtitkár, a helyettes államtitkár vagy a kabinetfőnök – figyelemmel a Kit. és a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet] szerinti határidőkre – részletes indokolással ellátva a SZIF útján kezdeményezheti a közigazgatási államtitkárnál

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell

(3) A közigazgatási államtitkár az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés jóváhagyásához kikéri a gazdasági helyettes államtitkár, valamint a kabinetfőnök véleményét, majd javaslatát a SZIF útján döntésre felterjeszti a miniszter számára. A miniszteri javaslatot, igényt a Kormány döntését kérve a SZIF továbbítja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervnek.

(4) A Kormány döntését követően a SZIF a szükséges módosításokat átvezeti az álláshely-nyilvántartó rendszerben.

(5) Az álláshely megüresedése esetén a szervezeti egység vezetője az álláshely betöltése érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul köteles megtenni, figyelemmel arra, hogy a hat hónapon át betöltetlen álláshelyet a Kormány központosított álláshelyállományba helyezi.

(6) A Kit. 55. § (4) és (4a) bekezdése szerinti álláshelycsere kezdeményezésre az e § szerinti eljárásrendet kell megfelelően alkalmazni.

6. § (1) Az alaplétszámba és a központosított álláshelyállományba tartozó

(2) Ha az álláshelyen ellátandó feladatok jogi feladatkörbe tartoznak, az álláshely kizárólag olyan személlyel tölthető be, aki okleveles jogász szakképzettséggel rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szakmai követelmények teljesítésétől a közigazgatási államtitkár indokolt esetben – mérlegelési jogkörében – eltérést engedélyezhet.

7. § (1) Az álláshelyen ellátandó feladatok azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a munkatárs jogviszonya alapján ellátni köteles, illetve amely feladatokra a munkatársat a Minisztérium foglalkoztatja.

(2) Álláshelyen ellátandó feladatként kizárólag olyan mértékű és jellegű feladat állapítható meg, amelyet a munkatárs a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok – különösen azok munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezései – alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.

(3) Az egyes álláshelyekhez tartozó feladatok leírását a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység ügyrendjében valamennyi álláshelyre vonatkozóan köteles elkészíteni, naprakészen tartani, és azokat a közigazgatási államtitkár részére megküldeni.

8. § (1) A Minisztérium alaplétszámába tartozó álláshelyre történő felvételt a szervezeti egység vezetője – a Kit. 54. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyok esetében – a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető egyetértésével kezdeményezheti az általa aláírt, erre a célra rendszeresített „Felvételi javaslat” című formanyomtatvány kitöltésével. A Felvételi javaslathoz csatolni kell az érintett részletes – három hónapnál nem régebbi, fényképpel ellátott – szakmai önéletrajzát, a tervezett feladatkörének meghatározását, valamint meg kell határozni a felvétel tervezett időpontját. A Felvételi javaslatot és annak mellékleteit – a foglalkoztatás tervezett időpontját legalább húsz munkanappal megelőzően – meg kell küldeni a Biztonsági és Informatikai Főosztály vezetőjének, aki véleményével ellátva két munkanapon belül továbbítja a javaslatot a SZIF vezetőjének.

(2) Ha a felvételi kezdeményezés nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, a SZIF vezetője hiánypótlás céljából visszaküldi azt a kezdeményezőnek.

(3) A SZIF két munkanapon belül megvizsgálja a jogviszony létesítésének jogi feltételeit, különösen a Minisztérium alaplétszámába tartozó üres álláshely rendelkezésre állását, továbbá a Kit. szerinti alkalmazási feltételeknek való megfelelést. Ha a felvételnek nincs akadálya, a SZIF vezetője a Felvételi javaslatot – előzetes véleményezés céljából – megküldi a gazdasági helyettes államtitkárnak. Ha a gazdasági helyettes államtitkár véleménye alapján a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, azt pénzügyi ellenjegyzés céljából továbbítja a GF vezetőjének.

(4) Ha a felvételnek nincs pénzügyi akadálya, a GF két munkanapon belül az álláshelyre történő felvételről szóló kezdeményezést jóváhagyásra megküldi a közigazgatási államtitkár részére, aki három munkanapon belül hozza meg döntését.

(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott Felvételi javaslat SZIF-hez történő megküldésére előírt határidő nem teljesül, a SZIF vezetője a jogviszony jogszerű létesítése érdekében jogosult a tervezett felvételi időponttól eltérő javaslatot tenni a közigazgatási államtitkár részére.

(6) Központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyen – az (1)–(4) bekezdés szerint – kizárólag arra az időtartamra létesíthető jogviszony, amelyre az arra vonatkozó miniszteri igényről a Kormány – a Kit. és a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet alapján – döntött, és annak pénzügyi finanszírozása biztosított.

(7) Ha a (3) és (4) bekezdés szerinti eljárás során a SZIF vezetője megállapítja, hogy a jogviszony létesítésének akadálya van, erről a kezdeményezőt haladéktalanul köteles tájékoztatni.

9. § A Minisztérium alaplétszámába, valamint központosított álláshely-állományába tartozó álláshelyeinek betöltése esetén a Kit. 83. §-a, valamint a személyügyi központról, a kiválasztási eljárásról és a közzétételi eljárásról szóló 70/2019. (IV. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 70/2019. (IV. 4.) Korm. rendelet] III. Fejezete előírásai szerint kell eljárni, a 10–13. §-ban foglalt kiegészítések figyelembevételével.

10. § (1) A pályázat útján betöltendő minisztériumi álláshelyek esetében a pályázati kiírás tervezetét a pályázatot kezdeményező szervezeti egység vezetője készíti el és küldi meg a SZIF részére.

(2) A SZIF jóváhagyásra előkészíti a pályázati felhívást a munkáltatói jogkör gyakorlója számára, továbbá gondoskodik a jóváhagyott pályázati felhívás meghirdetéséről.

11. § (1) A Minisztérium kormánytisztviselői álláshelyére kiírt pályázati felhívásra beérkezett pályázatok előzetes formai értékelését a SZIF végzi.

(2) Az érdemi értékelés a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése szerint kétféleképpen történhet:

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti Bíráló Bizottság legalább három, legfeljebb öt tagból áll, amelynek tagjai:

(4) A Bíráló Bizottság több, a pályázati kiírásnak megfelelő pályázat esetén – személyes meghallgatás alapján – a pályázók között rangsort állíthat fel. E rangsor figyelembevételével a pályázat nyerteséről a három legjobb eredményt elért pályázó közül – egyéb esetben enélkül – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

(5) A Bíráló Bizottság a pályázat benyújtásának tényéről, illetve a benyújtott pályázat tartalmáról kizárólag a pályázó előzetes írásbeli beleegyezésével közölhet adatokat a pályázat elbírálásában részt vevőkön, valamint az adatvédelmi előírásokban meghatározott, betekintésre jogosultakon kívüli harmadik személlyel.

(6) A nyertes pályázatot a SZIF – a gazdasági helyettes államtitkár véleményének kikérésével – a munkáltatói jogkör gyakorlója részére jóváhagyásra felterjeszti.

12. § (1) Vezetői álláshelyre kiírt pályázati felhívás eredményének kihirdetése kizárólag a Kit. 263. § (2) bekezdése szerinti állásfoglalás beérkezését követően történhet meg.

(2) Az (1) bekezdés alapján a Minisztérium által kiírt pályázat eredményéről a SZIF értesíti a pályázókat.

(3) A személyügyi központ által – a 70/2019. (IV. 4.) Korm. rendelet 16–18. §-a alapján – lefolytatott vezetőkiválasztási eljárás esetén az ajánlati listán szereplő pályázókat a SZIF értesíti az eljárás menetéről és annak eredményéről.

13. § A pályázat lezárását követően a pályázókat a SZIF értesíti annak eredményéről. A sikertelen pályázó önéletrajza – erre irányuló kifejezett nyilatkozata esetén, későbbi foglalkoztatása céljából – a SZIF-en nyilvántartásba helyezésre kerülhet.

14. § (1) A Kit. szerinti esetekben a jogviszony módosítását az irányítása alá tartozó személyek esetében a szervezeti egység vezetője – a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető egyetértésével – elektronikus úton, részletes indokolással ellátva kezdeményezheti a SZIF vezetője útján – a gazdasági helyettes államtitkár előzetes véleményének csatolásával – a közigazgatási államtitkárnál. A jogviszony módosításának legkorábbi időpontja a kezdeményezésben foglaltak közigazgatási államtitkár általi jóváhagyását követő nap.

(2) A SZIF vezetője

(3) A (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti okiratot a közigazgatási államtitkár – szükség esetén a GF vezetőjének ellenjegyzését követően – elektronikusan írja alá. Az aláírt okirat a jogviszony módosítással érintett számára ügyfélkapun keresztül történő továbbításáról a SZIF vezetője haladéktalanul gondoskodik.

15. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetését – a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető tájékoztatásával – a szervezeti egység vezetője vagy a kormánytisztviselő a SZIF útján írásban kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a „Jogviszony megszüntetése” című formanyomtatványon.

(2) A SZIF két munkanapon belül megvizsgálja a kormányzati szolgálati jogviszony javasolt megszüntetésének jogszerűségét, annak lehetséges következményeit, és – szükség szerint – egyeztet arról a Jogtanácsosi, Közbeszerzési és Projektirányítási Főosztállyal (a továbbiakban: JKPF). Ezt követően a SZIF vezetője a kezdeményezést előzetes véleményezés céljából megküldi a gazdasági helyettes államtitkárnak, aki a véleményével ellátott nyomtatványt pénzügyi felülvizsgálat céljából továbbítja a GF vezetőjének.

(3) A GF két munkanapon belül a kezdeményezést jóváhagyásra megküldi a közigazgatási államtitkár részére, aki három munkanapon belül hozza meg döntését.

(4) Ha a jogviszony megszüntetésének jogi vagy pénzügyi akadálya van, arról és megoldási javaslatairól a SZIF vezetője tájékoztatja a kezdeményező vezetőt.

(5) A SZIF a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetéséről felmentés jogcímén előkészített okirat tervezetét előzetesen megküldi a JKPF vezetője részére, aki két munkanapon belül gondoskodik annak felülvizsgálatáról. A JKPF – a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével – pénzügyi ellenjegyzés céljából továbbítja a GF részére az okirat tervezetét. Ezt követően a munkáltatói jogkör gyakorlója az elkészített okiratot elektronikusan írja alá. Az aláírt okiratot a SZIF az ügyfélkapun keresztül megküldi a felmentéssel érintett személy részére, amelyről haladéktalanul tájékoztatja a jogviszony megszüntetését kezdeményező vezetőt.

(6) A jogviszony-megszüntetésről vagy -megszűnésről rendelkező munkáltatói intézkedés közlését követően a SZIF az érintett részére átadja az „Elszámolási bizonylat” című formanyomtatványt.

(7) Az érintett legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a SZIF-en leadni a feladatköre átadás-átvételéről készített, „Feladatkör átadás-átvételi jegyzőkönyv” című formanyomtatványt, a GF-en átadni a hiánytalanul kitöltött Elszámolási bizonylatot, amely a jogviszony-megszüntetéssel kapcsolatos járandóságok elszámolásának, valamint az ahhoz kapcsolódó okiratok és igazolások kiadásának feltétele.

(8) A (7) bekezdésben előírt feltételek teljesülése esetén a jogviszony megszűnésének napján, de legkésőbb tizenöt napon belül a GF átadja a kilépőnek a Kit. 115. § (2) bekezdése szerinti igazolásokat. A szabadságmegváltás a Kit. 129. § (13) bekezdése szerinti időpontban kerül kifizetésre.

16. § (1) A kinevezést megelőzően a SZIF a „Tájékoztató a kormányzati igazgatásról szóló törvény összeférhetetlenségi szabályairól” című formanyomtatvány átadásával tájékoztatja az érintett személyt a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott együttalkalmazási tilalomra, összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenség) vonatkozó rendelkezésekről, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről.

(2) A kinevezendő személy nyilatkozik arról, hogy

(3) A kinevezendő személy a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatát az „Összeférhetetlenségi nyilatkozat I.” című formanyomtatvány kitöltésével teszi meg.

(4) Ha a (2) bekezdés c) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok fennáll, az ok szerinti „Összeférhetetlenségi nyilatkozat II.” vagy az „Összeférhetetlenségi nyilatkozat VI.” című formanyomtatvány kitöltésével nyilatkozik arról.

(5) Ha a kinevezendő személy esetében további munkavégzésre irányuló jogviszony áll fenn, az ok szerinti „Összeférhetetlenségi nyilatkozat III–V.” című formanyomtatvány kitöltésével tesz eleget a bejelentési vagy engedélyeztetési kötelezettségének a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

17. § (1) A kormánytisztviselő a jogviszonya fennállása alatt köteles az ok szerinti „Összeférhetetlenségi nyilatkozat II–VI.” című formanyomtatvány kitöltésével haladéktalanul bejelenteni – a SZIF útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha vele szemben a Kit. szerinti összeférhetetlenségi ok merül fel.

(2) Összeférhetetlenség esetén a SZIF vezetője – a szervezeti egység vezetőjének egyidejű tájékoztatásával – kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, hogy a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére írásban szólítsa fel.

(3) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója – a Kit. 95. § (13) bekezdése alapján – az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló, ügyfélkapun keresztül történő írásbeli felszólítással kötelezi a kormánytisztviselőt az összeférhetetlen helyzet megszüntetésére, a kormánytisztviselő az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító dokumentumot legkésőbb a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül köteles a SZIF vezetőjének bemutatni.

(4) A (3) bekezdés szerinti összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító dokumentum különösen

(5) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak irányadóak abban az esetben is, ha a kormánytisztviselő jogviszonyának fennállása alatt – a korábban engedélyezett – további munkavégzésre irányuló jogviszonyával kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlenséget állapít meg.

18. § (1) A 8. és a 9. alcím alkalmazásában gyakorolható tevékenység alatt – figyelemmel a Kit. 95. § (5) bekezdésére – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási, valamint az állami projektértékelői jogviszony értendő.

(2) További munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez a Kit. 95. § (5) és (7) bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye szükséges. Ha a kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidejét a tevékenység részben érinti, az engedélyezett távollét időtartamát a távollét időpontjától számított harminc naptári napon belül le kell dolgoznia. Az engedélyezett távollét időtartamának ledolgozása a Kit. 122. § (3) bekezdése alapján nem minősül rendkívüli munkavégzésnek.

(3) Ha a kormánytisztviselő olyan további munkavégzésre irányuló jogviszony fennállásáról nyilatkozik, amelyhez a munkáltatói jogkör gyakorlójának (2) bekezdés szerinti előzetes engedélye szükséges, az ok szerinti „Összeférhetetlenségi nyilatkozat IV.” vagy az „Összeférhetetlenségi nyilatkozat V.” című formanyomtatványon tett nyilatkozatát a SZIF vezetője haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A SZIF vezetője a nyilatkozathoz egyidejűleg mellékeli a kormánytisztviselő részére korábban már engedélyezett további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos adatlapok másolatait. A munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a jogviszony létesítésének vagy folytatásának engedélyezéséről.

(4) A SZIF vezetője a munkáltatói jogkör gyakorlójának az engedélyezéssel kapcsolatos döntéséről – legkésőbb a döntés SZIF részére történő átadásától számított öt munkanapon belül – elektronikus úton értesíti a kormánytisztviselőt.

(5) A (3) bekezdés szerinti döntést követő harminc napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója – a SZIF vezetője útján, a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 15. §-a szerinti adattartalommal – tájékoztatja az előzetes engedély alapján végzett tevékenységről a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet.

(6) A kormánytisztviselő köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett további munkavégzésre irányuló jogviszonyában változás következett be vagy az megszűnt.

19. § (1) A kormánytisztviselő – a Kit. 95. § (6) bekezdése alapján – köteles a gyakorolható tevékenységet, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony létesítését – a létesítést megelőzően – az „Összeférhetetlenségi nyilatkozat III.” című formanyomtatványon, a SZIF vezetője útján a munkáltatói jogkör gyakorlója számára bejelenteni.

(2) A kormánytisztviselő köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentést követő harminc napon belül a közigazgatási államtitkár – a SZIF vezetője útján, a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 15. §-a szerinti adattartalommal – tájékoztatja a bejelentés alapján végzett tevékenységről a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet.

20. § (1) Az e Fejezet szerinti kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket a SZIF elhelyezi az érintett kormánytisztviselő személyi anyagában.

(2) E Fejezet rendelkezéseit – figyelemmel a Kit. 95. § (5)–(7) bekezdésére, valamint 278. § (2) bekezdésére – a munkavállalóra is megfelelően alkalmazni kell.

21. § A Minisztérium foglalkoztatottjaira vonatkozó általános munkarend

22. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkatárs számára az általános munkarendtől eltérő (egyedi) munkarendet kérelem alapján – a közvetlen felettes vezető jóváhagyása esetén – engedélyezhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jóváhagyással ellátott kérelmet a SZIF útján kell a munkáltatói jogkör gyakorlójának felterjeszteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója döntéséről a SZIF útján tájékoztatja a kérelmezőt, valamint annak közvetlen felettes vezetőjét.

(3) A (2) bekezdés szerint engedélyezett kérelmekről a SZIF nyilvántartást vezet.

23. § A részmunkaidőben történő foglalkoztatás kezdeményezésére és elbírálására a KSz jogviszony módosítására irányuló – 14. § szerinti – rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

24. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkatársat meghatározott helyen és időtartamig munkavégzésre történő rendelkezésre állásra kötelezheti. Az ügyelet és készenlét elrendelésére a Kit. 123. §-ában foglaltakat kell alkalmazni, figyelemmel a Kit. 152. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése szerinti rendelkezésekre.

(2) A munkatárs által teljesített ügyeletért, készenlétért a Kit. 124. § (3) bekezdése szerinti szabadidő jár.

(3) A vezetői álláshelyet betöltő személyt kizárólag a Kit. 124. § (2) bekezdése szerint teljesített ügyelet és készenlét után illeti meg szabadidő, az ott meghatározott mértékben.

(4) Az ügyelet és készenlét elrendelésére, nyilvántartására és elszámolásának rendjére az (1)–(3) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó rendelkezések irányadók.

25. § (1) Rendkívüli munkavégzést a szervezeti egység vezetője, valamint a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető elektronikus úton rendelhet el – a Kit. 152. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével, valamint a Kit. 152. § (2) bekezdésére figyelemmel – az irányítása alá tartozó munkatárs részére, ha az a Kormány vagy a Minisztérium működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges, illetve ha az a rendkívüli körülményekre való tekintettel indokolt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elrendeléssel egy időben értesíteni kell

(3) A rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető felelős a rendkívüli munkavégzés időtartamának nyilvántartásáért és a munkavégzés ellenértékeként a munkatársat megillető szabadidő – a Kit. 124. § (7) bekezdésében meghatározott határidőn belüli – kiadásáért. A szabadidő kiadása megelőzi a szabadság kiadását.

(4) A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó szabadidő határidőre történő kiadása kizárólag a Kormány vagy a Minisztérium működésével közvetlenül összefüggő ok miatt hiúsulhat meg.

(5) Ha a rendkívüli munkavégzésért, valamint a 24. § szerinti készenlétért, ügyeletért a kormánytisztviselő részére megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkavégzést követően harminc napon belül nem kerül sor, a rendkívüli munkavégzést, készenlétet, ügyeletet elrendelő vezető köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a SZIF-et. A SZIF elkészíti a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet vagy a készenlét pénzbeli megváltására vonatkozó dokumentumot, amelyet alátámaszt a rendkívüli munkavégzés, ügyelet, készenlét időnyilvántartásával és pénzügyi ellenjegyzés céljából megküldi a GF részére.

(6) Rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő kormánytisztviselőnek minősül az, aki előre láthatóan tartósan – egy naptári éven belül legalább féléven keresztül – havonta átlagosan legalább tizenhat óra rendkívüli munkavégzést teljesít. A részére megállapítható szabadidő-átalány mértéke

(7) A szervezeti egység vezetője a szabadidő-átalány megállapításának kezdeményezésére vonatkozó javaslatát a SZIF útján küldi meg jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Jóváhagyás esetén a SZIF intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről.

(8) A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó szabadidő-átalány naptári évben történő kiadása kizárólag a Kormány vagy a Minisztérium működésével közvetlenül összefüggő ok miatt hiúsulhat meg. Ebben az esetben a ki nem adott szabadidő-átalányt legkésőbb a tárgyév végéig pénzben kell megváltani. A szervezeti egység vezetője köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekben haladéktalanul értesíteni a SZIF-et, amely az erre vonatkozó személyügyi dokumentumot elkészíti, és a GF részére pénzügyi ellenjegyzésre, majd kifizetésre megküldi.

(9) A Kit. 124. § (5) bekezdése alapján a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőt is megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kit. 124. §-a szerinti szabadidő, illetve szabadidő-átalány az e §-ban foglaltakra figyelemmel.

26. § (1) A munkaközi szünet – amely a munkavégzés helyén kívül is eltölthető – nem része a munkaidőnek. Mértéke – ha a napi munkaidő meghaladja a hat órát – harminc perc, amelyet 11:30 és 15:00 óra között kell biztosítani a Kit. 121. § (1) bekezdése alapján úgy, hogy a szervezeti egység feladatainak ellátása zavartalan legyen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott napi harminc percen felül – a hat órát meghaladó minden további három óra munkavégzés esetén – legalább további húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(3) Ha a munkaközi szünet a kormánytisztviselő közvetlen felettes vezetőjének rendelkezése alapján megszakításra kerül, azt követően haladéktalanul a megszakított munkaközi szünet időtartamának megfelelő mértékű szünetet kell számára biztosítani.

(4) A munkaközi szünet a Minisztériumnál az 1. §-ban felsorolt valamennyi jogviszonyban álló személyt megilleti az (1)–(3) bekezdés szerint.

27. § (1) A tárgyévre járó alap- és pótszabadság (a továbbiakban együtt: szabadság) mértékének megállapítása a SZIF feladata. A SZIF vezetője minden év január 31. napjáig a szervezeti egység vezetője útján tájékoztatja a munkatársat a tárgyévre járó szabadsága mértékéről. A határidőben történő tájékoztatás érdekében a szervezeti egység az előző évi lezárt szabadság-nyilvántartó jegyzéket legkésőbb január 10. napjáig köteles a SZIF számára megküldeni.

(2) A szervezeti egység vezetőjének a tárgyév február 15. napjáig kell elkészítenie az általa vezetett szervezeti egység éves szabadságolási tervét, amelyet – a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető jóváhagyásával – meg kell küldenie a SZIF részére. Az éves szabadságolási terv elkészültét megelőzően kivett vagy kiadott szabadságot a tényadatoknak megfelelően kell az éves szabadságolási tervben rögzíteni.

(3) A közigazgatási államtitkár elrendelheti, hogy – észszerű munkaszervezési célok figyelembevételével – a kormányzati igazgatási szünet időtartama alatt a Minisztériumban szervezeti egységek szerint eltérő időszakban és időtartamban kerüljön kiadásra a szabadság azon része, amellyel nem a kormánytisztviselő rendelkezik.

(4) A kormánytisztviselő számára a Kit. alapján járó szabadság kiadásakor a Minisztérium szervezeti egységein belül biztosítani kell a zavartalan ügymenetet és a folyamatos feladatellátást. A feladatok ellátásának biztosítása céljából valamennyi szakterület vonatkozásában rendelkezésre kell állnia megfelelő számú és felkészültségű ügyintézőnek.

(5) A tizennégy éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő szabadságának kiadása során a munkáltatói jogkör gyakorlója lehetőséghez mérten figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények működése során elrendelt szüneteket.

(6) A szabadságot az esedékesség évében kell kivenni és kiadni, amelytől eltérni a Kit. 129. § (2) és (2a) bekezdése szerinti időtartamon belül lehet. A szervezeti egység vezetője felel azért, hogy az alapszabadság kivétele és kiadása megelőzze a pótszabadság kivételét és kiadását, kivéve

(7) A szabadságot az adott évre vonatkozó szabadság-nyilvántartó lapon kell igényelni, kiadása annak kitöltésével és a szervezeti egység vezetője, illetve a szervezeti egység vezetője esetén a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető jóváhagyásával történik.

(8) A szervezeti egység kezeli és tárolja a kitöltött szabadság-nyilvántartó lapokat, továbbá a kiadott szabadságról naprakész szabadságolási nyilvántartást vezet. A szervezeti egység vezetője köteles megküldeni – heti rendszerességgel – a tárgyhetet követő hét első munkanapjáig a tárgyhétre szóló távollét-összesítőt, annak esetleges mellékleteivel együtt a SZIF-re és a GF-re.

(9) A szervezeti egység vezetője a (8) bekezdés szerinti feladatok elvégzésére munkatársat jelöl ki, aki felelősséggel tartozik az általa szolgáltatott adatok valódiságáért és egyezőségéért, továbbá a nyilvántartás mellett

28. § (1) A határozatlan időre kinevezett munkatárs a Kit. 151. § (18) bekezdésében foglaltak fennállása esetén alkotói szabadságot igényelhet a próbaidő lejártát követően. A határozott időre kinevezett munkatárs esetében arányosítva kerül megállapításra az igénybe vehető napok száma.

(2) A munkatárs az alkotói szabadság iránti kérelmét a szervezeti egység vezetőjének hozzájárulásával – az indok és időtartam pontos megjelölésével – a SZIF-re benyújtott kérelmével kezdeményezheti a közigazgatási államtitkárnál.

(3) Az érintett a Kit. 151. § (18) bekezdése szerinti képzettség, szakképzettség, végzettség, szakvizsga, valamint tudományos fokozat megszerzéséről szóló okiratot – annak megszerzésétől számított harminc napon belül – köteles bemutatni a SZIF-en.

29. § A szervezeti egység vezetője minden év január 10. napjáig köteles tájékoztatni a SZIF-et az irányítása alá tartozó munkatársak esedékesség évében igénybe nem vett szabadságáról. A Minisztérium munkatársai vonatkozásában a ki nem adott szabadságok számáról a SZIF nyilvántartást vezet.

30. § (1) A fizetés nélküli szabadságot az érintett erre irányuló kérelmére – a szervezeti egység vezetőjének egyidejű írásbeli tájékoztatásával – a Kit. 131. és 157. §-a vagy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128., 130., valamint 131. §-a szerinti esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján a SZIF elkészíti a szükséges okiratokat, amelyeket megküld a GF-nek és ügyfélkapun keresztül a kérelmezőnek.

(3) A fizetés nélküli szabadságon lévőkről és annak időtartamáról a SZIF nyilvántartást vezet.

31. § (1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a munkatárs köteles a közvetlen felettes vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni.

(2) A keresőképtelenség orvos általi igazolását a munkatársnak a szervezeti egységénél kell leadnia – eredeti példányban – a távollétet követő öt napon belül. Az előreláthatólag tizenöt munkanapot meghaladó keresőképtelenségről a szervezeti egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja a GF-et az érintett személy igazolása eredeti példányának megküldésével.

32. § (1) Ha a munkatárs a Kit. 93. § (2) bekezdés j) vagy l) pontja vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés j) vagy k) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a Kit. 135. § (2) bekezdése vagy az Mt. 146. § (2) bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója és az érintett megállapodhatnak abban, hogy a munkatárs a teljes illetményét vagy munkabérét vagy annak bizonyos százalékát kapja, vagy abban, hogy díjazás számára nem jár.

(2) Ha a munkatárs a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez a szervezeti egység vezetőjének javaslatát csatolni kell.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a döntést követően haladéktalanul írásban értesíti a SZIF-et okirat elkészítése érdekében, ha a mentesülésre az (1) bekezdés alapján kerül sor.

(4) Ha a munkatárs a Kit. 93. § (2) bekezdés f) pontja vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés f) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a SZIF a munkavégzés alól mentesülő személytől a mentesítés utolsó napjától számított harminc napon belül bekéri a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(5) A munkavégzés alóli mentesítésről szervezeti egységenként nyilvántartást kell vezetni.

33. § (1) A távmunkavégzésre a Kit., valamint a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet szabályai, továbbá a távmunka-megállapodás az irányadó. A távmunkavégzésre vonatkozó megállapodás esetében az otthoni munkavégzésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Távmunka-megállapodás megkötését a szervezeti egység vezetője – a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető egyetértésével – kezdeményezheti a Felvételi javaslat vagy a távmunkavégzést kezdeményező formanyomtatvány SZIF vezetőjének történő egyidejű megküldésével. A SZIF a 14. § (2) és (3) bekezdése szerint jár el azzal, hogy a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 22. §-ában meghatározott feltételek fennállását is ellenőrzi.

34. § (1) Az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás vagy keretmegállapodás (a továbbiakban együtt: megállapodás) megkötését a munkatárs a szervezeti egység vezetője útján – a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető egyetértésével – kezdeményezheti a közigazgatási államtitkárnál a Felvételi javaslat vagy az otthoni munkavégzést kezdeményező formanyomtatvány SZIF vezetőjének történő egyidejű megküldésével. A SZIF a 14. § (2) és (3) bekezdése szerint jár el azzal, hogy a Kit. 126. § (2) bekezdésében, 160. § (1) bekezdésében, valamint a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 22. §-ában meghatározott feltételek fennállását is ellenőrzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén – a legfeljebb egyéves időtartamú megállapodás megkötése előtt – a közigazgatási államtitkár különösen a következő szempontokat veszi figyelembe:

(3) Otthoni munkavégzés esetén a munkatárs a Minisztériummal történő, valamint a feladatellátással összefüggő kapcsolattartásra a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdésében, továbbá a megállapodásban foglaltak az irányadóak. A munkatárs elsősorban elektronikus postafiókja útján köteles kapcsolattartásra, munkájának segítése céljából számára – ha azzal még nem rendelkezik – hivatali mobiltelefon igényelhető.

(4) A munkatárs által elvégzendő feladatok kiadásának, végrehajtásának rendjét, határidejét és ellenőrzését a megállapodás tartalmazza.

(5) Az otthoni munkavégzés esetén a munkatárs köteles fokozottan ügyelni arra, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt adatokhoz más ne férhessen hozzá. A munkavégzés felfüggesztésekor a munkatárs köteles a felhasználói profilját zárolni vagy az informatikai eszközt kikapcsolni, ezzel is megakadályozva az illetéktelen hozzáférést.

35. § (1) A kormánytisztviselő teljesítményértékelését – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Kit. 96. §-a, valamint a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről szóló 89/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉR rendelet) rendelkezései szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy – a teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkör átruházása esetén – a szervezeti egység vezetője (a továbbiakban együtt: értékelő vezető) végzi.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően

(3) A kormánytisztviselő – a szakmai felsővezető kivételével – évente egy alkalommal, akkor kérheti saját teljesítményének értékelését – a SZIF egyidejű tájékoztatásával – az értékelő vezetőtől, ha legalább két hónapja az értékelő vezető irányítása alatt állt. Ha a kérelem kiválósági elemek értékelésére is irányul, az értékelő vezető köteles – legfeljebb – két kiválósági elemet is értékelni.

(4) A kormánytisztviselő illetménye teljesítményértékelés alapján

(5) Ha a kormánytisztviselő pontértéke a teljesítményértékelés során nem éri el a 30,1 pontot, azaz a „megfelelő” teljesítményszintet, a Kit. 107. § (2) bekezdés b) pontja alapján jogviszonyát a munkáltatói jogkör gyakorlója felmentéssel megszünteti. Ebben az esetben az értékelő vezető a teljesítményértékelés eredményéről – az értékelőlap SZIF vezetője részére történő haladéktalan megküldésével egyidejűleg – köteles a munkáltatói jogkör gyakorlóját értesíteni.

(6) Ha az értékelő vezető a munkáltatói jogkör gyakorlója számára javaslatot tesz a kormánytisztviselő illetményének (4) bekezdés szerinti módosítására, a kezdeményezéshez csatolni kell a gazdasági helyettes államtitkár előzetes véleményét. A javaslat munkáltatói jogkör gyakorlója általi jóváhagyását követően a SZIF vezetője gondoskodik a szükséges munkáltatói intézkedés előkészítéséről.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt – teljesítményértékelése alapján – a 39. § szerinti teljesítmény elismerésben részesítheti.

36. § A Kit. 62. § (12) bekezdése alapján – a GF adatszolgáltatását követően – a SZIF vezetője valamennyi nem rendszeres személyi juttatásról – ideértve a Kit. szerint adható elismeréseket is –, a döntést követően és annak tényleges kifizetését megelőzően köteles tájékoztatni a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet.

37. § A 25. alcím szerinti – teljesítmény és motivációs – elismerés

38. § (1) A munkatárs a Kit. 141. § (1) bekezdés a) pontja alapján írásbeli dicséretben részesíthető.

(2) Az írásbeli dicséretben részesítést a szervezeti egység vezetője – a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető egyetértésével és a SZIF egyidejű tájékoztatásával – elektronikus úton kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál. A munkáltatói jogkör gyakorlója döntéséről a SZIF útján tájékoztatja az érintett munkatársat és a kezdeményezőt.

(3) A szervezeti egység vezetője a közvetlen felettes vezetőjének kezdeményezésére részesülhet írásbeli dicséretben a (2) bekezdés szerint.

(4) Nem részesíthető írásbeli dicséretben az, aki az írásbeli dicséretben részesítés kezdeményezését megelőző fél év során

39. § (1) A kormánytisztviselő – ide nem értve a szakmai felsővezetőt – a Kit. 142. §-a, valamint a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 29. §-a alapján – a teljesítményértékelést követően – részesíthető teljesítmény elismerésben.

(2) Teljesítmény elismerés adományozását az értékelő vezető javaslata alapján a szervezeti egység vezetője – a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető egyetértésével és a SZIF egyidejű tájékoztatásával – az elismerés mértékére tett javaslatával együtt elektronikus úton kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

40. § (1) A kormánytisztviselő, valamint a politikai szolgálati jogviszonyban álló személy motivációs elismerésben részesíthető a Kit. 143. §-a, valamint a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 30. §-a szerinti esetekben.

(2) A motivációs elismerés adományozását a szervezeti egység vezetője – a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető egyetértésével és a SZIF egyidejű tájékoztatásával – az elismerés mértékére tett javaslatával együtt elektronikus úton kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

41. § (1) A SZIF naprakész nyilvántartást vezet a Kit. 144. §-a szerinti álláshelyi elismerésre, valamint a Kit. 145. §-a szerinti szolgálati elismerésre jogosult kormánytisztviselőkről.

(2) A SZIF készíti el az (1) bekezdés szerinti

42. § (1) A Kit. 146. §-a, valamint a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 33–36. §-a alapján rendelhető el a kormánytisztviselő számára minisztériumi célfeladat, valamint ennek teljesítéséért járó céljuttatás.

(2) A célfeladatok koordinálását és az ezzel kapcsolatos, a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 35. §-ában előírt adatszolgáltatást a SZIF végzi. Elrendelését a célfeladat kiírást kezdeményező formanyomtatvány kitöltésével kezdeményezi az érintett szervezeti egység vezetője a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető egyetértésével.

(3) A SZIF a célfeladat kiírást – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának ellenjegyzése céljából – megküldi a GF-re, amelyet a GF a gazdasági helyettes államtitkár egyetértésével továbbít jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(4) A kormánytisztviselő a kiírás szerinti céljuttatásra akkor válik jogosulttá, ha a célfeladatot eredményesen teljesítette, és ennek tényét a teljesítésigazolásra kijelölt személy – az erre a célra rendszeresített teljesítésigazolás formanyomtatványon – igazolta.

(5) A céljuttatás kifizetéséről a GF gondoskodik a teljesítés igazolását követő tizenöt napon belül.

43. § (1) A Minisztériumban cafetéria-juttatás igénybevételére a KSz-ben foglalt rendelkezéseket a Kit., az Mt., az éves költségvetési törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.), valamint a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Cafetéria-juttatásra

(3) A cafetéria-jogosultság tekintetében az Mt. 29. § (2) bekezdése, 70. § (3) bekezdése, 78. § (3) bekezdése és 79. § (2) bekezdése szerinti esetben járó távolléti díj, továbbá az Mt. 146. §-a szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.

(4) Az éves cafetéria-keret a cafetéria-juttatásra jogosult tekintetében egységesen az éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Az éves cafetéria-keret biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a Minisztériumot terhelő közterhek megfizetésére is.

(5) A cafetéria-juttatásra jogosult által – nyilatkozata alapján – választható cafetéria-juttatásnak minősül a Széchenyi Pihenő Kártya

44. § (1) A cafetéria-keret egy naptári évben az Szja. tv. 71. §-a figyelembevételével vehető igénybe a cafetéria-juttatásra jogosult nyilatkozata alapján. E nyilatkozatot a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdése szerinti határidőig úgy kell megtenni, hogy a választott cafetéria-juttatás alapján az éves cafetéria-keretből ezer forint feletti maradványösszeg ne képződjön. A nyilatkozat év közben nem módosítható.

(2) Év közben a Minisztériumnál jogviszonyt létesített cafetéria-juttatásra jogosultnak, valamint akinek a jogosultsága a 43. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt kizáró ok megszűntével év közben keletkezik, az első munkában töltött napját követő tíz munkanapon belül kell nyilatkoznia a GF által részére megállapított időarányos keretösszeg felhasználásáról, a választott juttatások formájáról, mértékéről és a SZÉP kártya alszámlánkénti számlaszámairól.

(3) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult jogviszonya év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafetéria összeggel az utolsó munkában töltött napon elszámolni.

(4) Az éves cafetéria-keretről, a választható juttatások mértékéről, a Minisztérium által megfizetendő, az éves cafetéria-keretet terhelő közterhek mértékéről a GF elektronikus levélben tájékoztatja a cafetéria-juttatásra jogosultat.

(5) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult a nyilatkozattételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül cafetéria-juttatásban, az Szja. tv. 71. §-ában megjelölt juttatásoknál előírt nyilatkozattételi kötelezettsége – másik kifizetőtől igénybe vett további juttatások tekintetében – a másik juttató felé áll fenn a Minisztériumtól igénybe vett juttatás tekintetében.

(6) A tárgyévben fel nem használt éves cafetéria-keret pénzbeli megváltására nincs lehetőség.

(7) A cafetéria-juttatás a heti munkaidő mértékétől függetlenül azonos mértékben és feltételekkel jár minden cafetéria-juttatásra jogosult részére.

(8) A cafetéria-jogosultság szünetelése esetén az új nyilatkozat leadásáig a Minisztérium a juttatások folyósítását felfüggeszti.

(9) A cafetéria-rendszerbe tartozó SZÉP kártya juttatásra vonatkozó különös szabályok:

45. § (1) A Minisztérium visszatérítendő kamatmentes kölcsönt biztosít – a Kit. 149. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 48–53. §-a alapján – a kormánytisztviselő lakáshoz jutása és lakáskörülményeinek javítása érdekében.

(2) A kamatmentes kölcsön biztosítása kizárólag lakáscélú számla vezetésével megbízott hitelintézet útján vehető igénybe a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet

(3) Hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetésére igényelt kamatmentes kölcsön a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben meghatározott feltételek mellett, az e §-ban foglaltak szerint biztosítható.

(4) A kamatmentes kölcsön futamideje legfeljebb 60 hónap, hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetésére igényelt kamatmentes kölcsön esetén legfeljebb 84 hónap lehet. Ha a kormánytisztviselő életkörülményeiben – jogviszonyának időtartama alatt – lényeges változás állt be, és emiatt annak visszafizetése számára aránytalanul súlyos terhet jelent, a futamidő kérelemre legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(5) A kamatmentes kölcsön havi törlesztőrészletét a hitelintézet állapítja meg. A hitelintézet által megállapított mindenkori kezelési költség a kormánytisztviselőt terheli. A hitelintézet gondoskodik a lakáscélú kölcsönnel terhelt ingatlanra a Minisztérium jelzálogjogának, elidegenítési és terhelési tilalmának bejegyzéséről, valamint annak törléséről.

(6) A kormánytisztviselő köteles viselni a kamatmentes kölcsön biztosítékaként a Minisztérium javára bejegyzendő jelzálogjog, valamint – a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 49. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben – elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez, visszafizetés esetén ezek törléséhez, valamint esetlegesen másik ingatlanra történő átterheléséhez szükséges ingatlan-nyilvántartási igazgatási szolgáltatási díj költségét.

(7) Ha a kamatmentes kölcsönben részesített a törlesztési kötelezettségét – a hitelintézet tájékoztatása szerint – késedelmesen vagy nem teljesíti, a késedelem idejére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli.

(8) A kamatmentes kölcsön biztosítását – felvételének, visszafizetésének feltételeit, a visszafizetés elmaradásának jogkövetkezményeit, a folyósított kamatmentes kölcsön biztosítékait – kölcsönszerződésben kell rögzíteni, amelyet a JKPF készíti elő, és – pénzügyi ellenjegyzést követően – a Minisztérium képviseletében a közigazgatási államtitkár köt meg.

(9) A kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell

(10) Akinek a Minisztériumnál fennálló foglalkoztatási jogviszonya a kölcsönszerződés megszűnése előtt megszűnik, a kölcsön törlesztését a korábbi feltételek mellett folytathatja. A Minisztérium a korábbi munkáltatónál fennálló kölcsöntartozást – a lakhatási jellegű támogatásra fordítható keret rendelkezésre állása esetén – átvállalhatja.

(11) Kamatmentes kölcsön öt éven belül ismételten abban az esetben folyósítható, ha a kormánytisztviselő a korábbi kölcsönét visszafizette. A kormánytisztviselő a Minisztériumtól egyszerre kizárólag egy jogcímen részesülhet kamatmentes kölcsönben.

(12) A kormánytisztviselő kamatmentes kölcsönéről – a Szociális Bizottság javaslata alapján – a közigazgatási államtitkár dönt.

(13) A kérelmeket, igényeket a Szociális Bizottság véleményezi és ad javaslatot a döntésre jogosult részére. Ha a Szociális Bizottság úgy ítéli meg, hogy a biztosítékul felajánlott ingatlan értéke nem elegendő a kölcsön biztosítására, jogosult ingatlanforgalmi szakértő által készített értékbecslést kérni a kormánytisztviselőtől, amelynek költsége a kérelmezőt terheli.

(14) Ha a kölcsön biztosítékaként szolgáló ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a kormánytisztviselő köteles beszerezni a Minisztérium javára történő jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot és viselni az ezzel járó költségeket.

(15) A Szociális Bizottság a kölcsönkérelemben foglaltak valódiságát, a kölcsönfolyósítást, valamint annak felhasználását ellenőrizheti.

(16) A kölcsön megítélése esetén a JKPF a megállapodástervezetet – négy példányban – elkészíti, és átadja pénzügyi ellenjegyzésre a GF részére. A GF gondoskodik a megállapodás megkötéséről, a kölcsön megnyitásáról és a megállapodás nyilvántartásba vételéről.

(17) A GF a hitelintézet értesítése alapján a kölcsönök nyújtásáról és a törlesztésekről folyamatos nyilvántartást vezet, valamint nyomon követi a törlesztések szabályszerűségét. Ha a törlesztések vonatkozásában szerződésszegést tapasztal, arról a számlavezető pénzintézet negyedéves kimutatása alapján fizetési felszólítást küld az érintettnek. A fizetési felszólításban foglaltak nem teljesítése esetén a követelés behajtása felől a JKPF jogi úton gondoskodik.

(18) A kormánytisztviselő a lakásvásárlásra vagy a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 48. § (2) bekezdés e) pontja szerinti, hitelintézeti hitel kiváltására kapott kölcsön esetén a GF számára legkésőbb a támogatás folyósításának évét követő év május 31. napjáig a felvett összeggel elszámol. Az elszámoláshoz le kell adnia az adásvételi szerződés, valamint a tulajdonjog bejegyzését igazoló okirat vagy a tulajdoni lap másolatát, illetve hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetésére igényelt kölcsön esetén a hitelintézet három hónapnál nem régebbi igazolását a hitelkiváltást követően még fennálló tartozásról vagy a tartozás visszafizetéséről.

(19) A kormánytisztviselő részére a lakásépítéséhez, lakáskorszerűsítéséhez vagy lakásbővítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31. napjáig a saját nevére szóló számlával köteles elszámolni a GF-en.

(20) Ha a (18) és (19) bekezdésben meghatározott időpontig nem állnak rendelkezésre az ott meghatározott, a támogatás adómentességét igazoló okiratok, bizonylatok, vagy ha a dokumentumok alapján az adómentesség nem állapítható meg, a kamatmentes kölcsön a támogatásban részesült vonatkozásában munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, amelyet a GF a kormánytisztviselő illetményéből érvényesít.

(21) Ha a kormánytisztviselő részére biztosított kamatmentes kölcsön összege visszatérítésre kerül a Minisztérium részére, a JKPF bevonásával a GF gondoskodik a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez szükséges nyilatkozat kiállításáról.

(22) A Minisztérium jelzálogjogával, valamint elidegenítési és terhelési tilalmával terhelt ingatlant kizárólag a Minisztérium hozzájárulásával lehet elidegeníteni, megterhelni. Az ilyen ingatlan elidegenítéséhez és megterheléséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozat kiadásáról – a Szociális Bizottság javaslatára – a közigazgatási államtitkár dönt. A hozzájáruló nyilatkozatot a JKPF készíti elő, és – felterjesztése alapján – a közigazgatási államtitkár írja alá.

(23) Az ingatlan elidegenítéséhez történő hozzájárulás akkor adható meg, ha

(24) A közigazgatási államtitkár méltányosságból hozzájárulhat a folyósított kölcsönt biztosító, bejegyzett jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az adott ingatlanról való törléséhez, valamint egyidejűleg más, a kormánytisztviselő által felajánlott ingatlanra való bejegyzéséhez, ha a terhek átjegyezhetőek, és a felajánlott ingatlan kellő fedezetet nyújt. Ebben az esetben a kormánytisztviselőnek csatolnia kell a felajánlott ingatlan tulajdoni lapjának harminc napnál nem régebbi hiteles másolatát, értékbecslését, valamint tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát a terhek bejegyzéséhez, ha az ingatlan nem, vagy nem kizárólagosan a kormánytisztviselő tulajdonában áll.

(25) A Minisztérium jelzálogjogával, valamint elidegenítési és terhelési tilalmával terhelt ingatlanra a Minisztériumot megelőző ranghelyen történő további jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését – a Szociális Bizottság javaslata alapján – a közigazgatási államtitkár engedélyezi. Ha a Szociális Bizottság az ingatlan túlzott megterhelését állapítja meg, a hozzájáruló nyilatkozat kiállításához a kérelmezőt értékbecslés benyújtására szólíthatja fel. A hozzájáruló nyilatkozatot vagy a ranghelycserére vonatkozó megállapodást a JKPF készíti el vagy véleményezi, és – felterjesztése alapján – a közigazgatási államtitkár írja alá.

(26) Az elidegenítés engedélyezése, a jelzálogjog, az elidegenítési és terhelési tilalom átjegyzése, valamint további jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárásra egyebekben a kamatmentes kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(27) A kölcsönkérelemben megjelölt céltól eltérő vagy a kérelemben feltüntetett adatokkal nem egyező ingatlanra vonatkozó felhasználás a kölcsönszerződés azonnali hatállyal történő megszüntetését vonja maga után azzal, hogy a kormánytisztviselő köteles a folyósított kölcsön teljes összegét, annak a visszafizetéséig terjedő időre számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelten, egy összegben megfizetni.

(28) A kölcsönszerződés azonnali hatállyal történő megszüntetését vonja maga után az is, ha a kölcsön felhasználását vagy a folyósító hitelintézettel a kamatmentes kölcsön visszafizetésére vonatkozó megállapodás megkötését a folyósítást követő év május 31. napjáig nem, és azt követő felszólításra sem igazolja a kormánytisztviselő. Ezekben az esetekben a kormánytisztviselő köteles a folyósított kölcsön teljes összegét, annak a visszafizetéséig terjedő időre számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelten – méltányosság esetén anélkül – egy összegben megfizetni. A Szociális Bizottság javaslatára a közigazgatási államtitkár a kamatfizetést méltányosságból elengedheti.

(29) Ha az érintett a pénzintézettel kötött kölcsönszerződésben meghatározott havi fizetési kötelezettségének az erre vonatkozó írásbeli felszólítás ellenére – legalább három hónapon át – nem tesz eleget, vagy a törlesztő összeg megfizetésével egy éven belül három alkalommal harminc napot meghaladó késedelembe esik, a Minisztérium jogosult a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani. Ebben az esetben a kormánytisztviselő teljes hátralevő tartozása egy összegben esedékessé válik.

(30) A kamatmentes kölcsön igénylése során vagy a kamatmentes kölcsönre vonatkozó megállapodás megkötése után felmerült, a KSz-ben nem szabályozott kérdésekben a Szociális Bizottság az ügyre vonatkozó javaslatát döntésre felterjeszti a közigazgatási államtitkár részére.

46. § (1) A támogatást igénylő a szociális jellegű, valamint a lakhatási és az egyéb támogatás iránti igényét az erre rendszeresített formanyomtatványon, a szervezeti egység vezetője véleményével ellátva – a Szociális Bizottságnak címezve – terjesztheti elő a SZIF-nél. A kérelemhez mellékelni kell a rendkívüli körülményt igazoló dokumentumokat, így különösen a táppénzes állományra, a kórházi kezelésre vonatkozó okiratokat, a tartósan fennálló kedvezőtlen szociális helyzet igazolására a kérelmezővel közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását, közüzemi számlák másolatát, illetve bármely egyéb rendszeres kiadást vagy tartozást bizonyító okiratot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási kérelmet a Szociális Bizottság – a javaslatával ellátva – terjeszti fel döntésre a közigazgatási államtitkárnak.

(3) A Szociális Bizottság öt tagból álló testület, amelynek elnöke a SZIF vezetője, tagja a GF, valamint a JKPF képviselője, továbbá a közigazgatási államtitkár által kijelölt két személy.

(4) A Szociális Bizottság működési szabályait az ügyrendje állapítja meg, amely a Minisztérium intranetes hálózatán elhelyezésre kerül.

47. § (1) A Minisztérium egyéb szociális jellegű, visszatérítendő támogatásként biztosíthat krízistámogatást

(2) A Minisztérium egyéb szociális jellegű támogatásként illetményelőleget biztosít a kormánytisztviselő számára (50. §).

(3) A Minisztérium egyéb szociális jellegű ellátásokra fordítható pénzügyi keretét a GF kezeli, amely az éves költségvetés tervezése során a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével kerül meghatározásra.

48. § (1) A kormánytisztviselőt rászorultsági alapon – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – írásbeli kérelmére a Minisztérium visszatérítendő, a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 68. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetekben krízistámogatásban részesítheti, amelynek adott költségvetési évre történő biztosíthatóságáról – a gazdasági helyettes államtitkár javaslatára – a közigazgatási államtitkár dönt.

(2) Nem részesíthető krízistámogatásban a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 72. §-a szerinti személyi kör.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott indok alapján a kormánytisztviselő kizárólag akkor részesülhet krízistámogatásban, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező kormánytisztviselő – kérelmére – ha rászorultságát igazolja, a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával kivételesen és méltányosságból részesíthető krízistámogatásban.

(4) A krízistámogatás iránti kérelmet – a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 68. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben a közvetlen felettes vezető javaslatával ellátva – a „Kérelem visszatérítendő krízistámogatás iránt” című formanyomtatványon kell benyújtani a SZIF-en. A kérelemben meg kell jelölni annak pontos indokát és a kért összeget, továbbá csatolni kell a rászorultságot alátámasztó iratokat, igazolásokat.

(5) A kormánytisztviselő évente – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – egy alkalommal terjeszthet elő krízistámogatás iránti kérelmet.

(6) Az adott évben már visszatérítendő támogatásban részesült kormánytisztviselő egy alkalommal újabb kérelmet nyújthat be, ha

(7) A kérelmek elbírálásánál előnyben részesül az,

(8) A krízistámogatás igényelhető mértéke legfeljebb a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg, amelytől – különös méltánylást érdemlő esetben – a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával el lehet térni.

(9) A krízistámogatás visszafizetésének határideje (a továbbiakban: futamidő) – a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 70. § (1) bekezdése alapján az igényelt támogatás mértékétől függően – legfeljebb két év lehet. A futamidőt a kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havonta esedékes törlesztőrészlet kifizetése ne jelentsen aránytalan terhet számára.

(10) A határozott idejű jogviszonyban állók esetében – a (9) bekezdéstől eltérően – a futamidőt úgy kell megállapítani, hogy az a jogviszony megszűnése előtt lejárjon. Ha a határozott idő, annak lejárta előtt meghosszabbításra kerül, a kormánytisztviselő jogosult – ezzel az indokkal – kérelmében a futamidő és a támogatási összeg módosítását kezdeményezni.

(11) A beérkezett kérelmek alapján a Szociális Bizottság – figyelemmel a kérelmező körülményeire – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkár részére a krízistámogatás mértékére, futamidejére, valamint a havi törlesztőrészlet összegére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a SZIF értesíti a kérelmezőt és a GF-et.

(12) Ha a megítélt krízistámogatás összege az 1 000 000 forintot meghaladja, a támogatás részleteit szerződésben kell rögzíteni, amelyet a JKPF készít elő, és a Minisztérium képviseletében – a GF általi pénzügyi ellenjegyzést követően – a közigazgatási államtitkár köt meg a kérelmezővel. A krízistámogatás átutalásáról, nyilvántartásáról, a támogatott illetményéből történő levonásáról a GF intézkedik.

49. § (1) Krízistámogatásban részesíthető a kormánytisztviselő – 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 68. § (1) bekezdés d) pontja szerinti – közeli hozzátartozójának halála esetén, ha a temetés költségeit részben vagy egészben ő fedezte, valamint háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező kormánytisztviselő – kérelmére – a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával kivételesen és méltányosságból részesíthető temetési támogatásban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti krízistámogatás adott költségvetési évben történő igénybevételéről – a gazdasági helyettes államtitkár javaslatára – a közigazgatási államtitkár dönt.

(3) A kérelmet a „Kérelem visszatérítendő krízistámogatás iránt” című formanyomtatványon kell a SZIF-en benyújtani az elhalálozástól számított százhúsz napon belül, amelyhez csatolni kell

(4) A krízistámogatás mértéke legfeljebb 400 000 forint, amely azonban nem lehet több, mint a kérelmező nevére kiállított számlán feltüntetett összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben ennél magasabb összegű támogatás is adható a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával.

(5) A támogatás időtartamára, elbírálására és visszafizetésére a 48. § (9)–(11) bekezdését kell alkalmazni.

(6) Halálozás esetén krízistámogatásban részesíthető továbbá

(7) A közigazgatási államtitkár döntése alapján az elhunyt kormánytisztviselő – ideértve a nyugalmazott, valamint a jogelőd szerv nyugalmazott kormánytisztviselőjét is – temetésekor elhelyezhető koszorú a Minisztérium nevében, valamint a közigazgatási államtitkár lehetőséget biztosít a Minisztériumnál foglalkoztatottak számára a temetésen történő részvételre.

50. § (1) Az a kormánytisztviselő, aki megfelel a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 76. § (1) bekezdése szerinti rendelkezéseknek, illetményelőleg folyósítását igényelheti.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem adható illetményelőleg a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott esetekben, valamint akkor, ha az illetményből történő levonás és visszafizetés feltételei nem biztosítottak, így különösen, ha a kormánytisztviselő részére illetmény nem kerül folyósításra a gyed és a gyes idején, valamint a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt.

(3) Az illetményelőleg mértéke nem haladhatja meg a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 78. §-a szerinti összeget.

(4) Az illetményelőleg felvételét a GF vezetője engedélyezheti, amelynek feltétele a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása. Ismételt igénylés esetén további feltétel, hogy az igénylő az előzőleg felvett illetményelőleg összegét teljes egészében kiegyenlítette.

(5) Az illetményelőleg iránti kérelmet – az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon – a SZIF részére kell benyújtani, amely elbírálja az illetményelőleg igénybevételének feltételeit. Ha az igényjogosultságot a SZIF megállapítja, megküldi a GF részére számfejtésre.

(6) Az illetményelőleg visszafizetési idejére a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 79. §-a szerinti hat hónap irányadó, azzal, hogy a felvett előleg

(7) Az illetményelőleg összegét a GF havi egyenlő részletekben, kamatmentesen vonja le az igénylő illetményéből. A visszafizetés a kifizetést követő hónap illetmény-kifizetési napján kezdődik.

(8) Ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az illetményelőleg-tartozás fennállásának időtartama alatt szűnik meg, a tartozás fennmaradó részét legkésőbb a jogviszony megszűnésének napján egy összegben köteles visszafizetni.

(9) A 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 79. § (3) bekezdése szerint esedékessé váló összeg tekintetében, ha az igénylőnek kifizethető pénzbeli járandósága nincs, és azt saját pénzeszközeiből nem fizeti vissza, a tartozás behajtásáról – a JKPF közreműködésével – a GF intézkedik. A közigazgatási államtitkár méltányosságból részletfizetést engedélyezhet.

(10) A GF gondoskodik

51. § (1) A Kit. 148. § (3) bekezdése alapján a Minisztérium elhunyt kormánytisztviselője – ideértve a nyugalmazott, valamint a jogelőd szerv nyugalmazott kormánytisztviselőjét is – szakmai érdemeire tekintettel a közszolgálat halottjává nyilvánítható.

(2) A közszolgálat halottjává nyilvánított elhunyt esetében a közigazgatási államtitkár a következő kegyeleti ellátások biztosításáról intézkedik:

(3) A (2) bekezdésben felsorolt kegyeleti ellátásokon túl a közigazgatási államtitkár gondoskodhat

(4) A Miniszteri Kabinet vagy az érintett szervezeti egység koordinálja a közszolgálat halottjává nyilvánított elhunyt temetésével, valamint a közigazgatási államtitkár kegyeleti ellátás ügyében hozott döntése végrehajtásával kapcsolatos tevékenységet.

(5) A Minisztérium kegyeleti ellátásokra fordítható pénzügyi keretét a GF kezeli, amely az éves költségvetés tervezése során – a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével – kerül meghatározásra.

(6) A kegyeleti kiadásokra esetenként fordítható összeg a szolgáltató által kiállított eredeti számlák összege, de egykori állami vezetőnek nem minősülő elhunyt esetében legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszerese lehet, amelyet – az eltemettető által történő megfizetés esetén – az eltemettető hozzátartozó nevére folyósít a Minisztérium.

(7) A kegyeleti kiadásokkal összefüggő számlát a Minisztérium nevére és számlázási címére (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.) kell kiállíttatni.

52. § A Minisztérium a Kit. és a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései alapján – az ott meghatározott mértékben – a következő vissza nem térítendő támogatásokat nyújtja a családot alapító és gyermeket nevelő kormánytisztviselő részére:

53. § (1) Családalapítási támogatásra jogosult gyermeke születése esetén – kérelmére – a kormánytisztviselő a Kit. 161. §-a, valamint a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 63. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetben.

(2) A családalapítási támogatás iránti kérelmet a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 63. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül a „Kérelem gyermek születése esetén nyújtandó családalapítási támogatás iránt” című formanyomtatványon kell benyújtani a SZIF részére. A kérelemhez csatolni kell

54. § (1) A Kit. 162. § (1), (2) és (4) bekezdése alapján iskolakezdési támogatásra jogosult kérelmére – a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 64. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén – az a kormánytisztviselő – ideértve a szülési szabadságon és a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévőt is –, aki a (2) bekezdés szerinti kérelmet az ott meghatározott határidőben benyújtotta a SZIF részére. A SZIF az általa elbírált és jóváhagyott kérelmek alapján összesített kimutatást küld a GF részére a jogosultakról.

(2) Iskolakezdési támogatás nyújtására irányuló kérelmet a „Kérelem iskolakezdési támogatás megállapításához” című formanyomtatványon kell benyújtani a SZIF részére minden év augusztus 1. és szeptember 30. napja között. A kérelemhez a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdése szerinti esetben csatolni kell a tanulói jogviszony fennállását igazoló iratot.

55. § (1) A Kit. 162. § (3) és (4) bekezdése alapján gyermeknevelési támogatásra jogosult – kérelmére – a kormánytisztviselő (ideértve a szülési szabadságon és a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévőt is) a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 65. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetekben.

(2) A gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet minden év március 15. és április 30. napja között a „Kérelem gyermeknevelési támogatás iránt” című formanyomtatványon kell benyújtani a SZIF részére. A SZIF az általa elbírált és jóváhagyott kérelmek alapján összesített részletes kimutatást küld a GF részére a jogosultakról. A 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 65. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kérelemhez csatolni kell a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratot.

(3) A GF a (2) bekezdés szerinti kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatás átutalásáról legkésőbb minden év június 30. napjáig intézkedik. Ettől eltérően, a szülési szabadságon vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévők számára a gyermeknevelési támogatás átutalására minden év július 30. napjáig kerül sor.

(4) Ha a kormánytisztviselő

(5) A (4) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatás átutalásáról a GF a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül intézkedik.

(6) Jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a kormánytisztviselő köteles a részére átutalt, azonban a jogviszonnyal már nem érintett időszakra vonatkozó gyermeknevelési támogatással a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 65. § (7) bekezdésére figyelemmel elszámolni, azaz az időarányos rész az utolsó havi járandóságából levonásra kerül.

56. § (1) A Minisztérium – pénzügyi lehetőségei figyelembevételével – egészségvédelmi, betegség-megelőzési céllal támogathatja foglalkoztatottjai egyes egészségügyi szűrővizsgálatokon történő részvételét a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 83. § (1) bekezdése szerint.

(2) Az SZIF gondoskodik az egyes egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezéséről, így különösen

(3) Az egészségügyi szűrővizsgálaton részt vevő a vizsgálat időtartamára mentesül a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól a Kit. 93. § (2) bekezdés k) pontja alapján.

57. § (1) A Minisztériummal kötött megállapodás alapján az egészségügyi szolgáltató foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás keretében elvégzi különösen az előzetes, időszakos, illetve soron kívüli egészségügyi alkalmassági vizsgálatot a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet alapján.

(2) A Minisztérium biztosítja az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokon való részvételt, amelyek megszervezéséről, illetve a vizsgálatról történő tájékoztatásról a SZIF gondoskodik.

(3) A Minisztérium megállapodás alapján biztosítja, hogy az egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdésbe nem tartozó, azonban a munkakörülménnyel kapcsolatos egészségmegőrzést érintő kérdések tekintetében – a munkaidőhöz rugalmasabban illeszkedő – tájékoztatást kapjanak a foglalkoztatottak.

58. § (1) A Minisztérium a munkatárs számára – kérelem alapján –

(2) A Minisztérium a munkatárs számára az 59. § (5) bekezdése szerinti személyi kör kivételével – a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 82. § (1) bekezdése szerint juttatásként – helyi utazásra szolgáló bérletet vagy a bérlet megvásárlása céljából az 59. §-ban foglaltak szerint költségtérítést nyújthat. E juttatás biztosításának módjáról évente a közigazgatási államtitkár dönt.

(3) A 60–62. § szerinti munkába járáshoz kapcsolódó juttatások elszámolása kizárólag folyószámlára történő utalás formájában kerül kiegyenlítésre az érintett részére. A juttatás átutalására legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig a GF-re beérkezett formanyomtatvány alapján kerül sor.

(4) A munkába járáshoz kapcsolódó juttatások iránti kérelmek jogszabályoknak, illetve a KSz-nek történő megfelelőségét – a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (lakcímkártya) másolata alapján – a GF ellenőrzi. A GF az alaptalan kérelemről az érintettet írásban tájékoztatja.

(5) A munkatárs köteles haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított öt munkanapon belül írásban bejelenteni a SZIF-nek és a GF-nek, ha a kérelem alapjául szolgáló adatokban változás következett be.

(6) A jogosulatlanul felvett juttatás vonatkozásában a munkatársat visszafizetési kötelezettség terheli.

59. § (1) A Minisztérium pénzügyi helyzete alapján a munkavégzéshez szükséges utazás biztosítása érdekében, az érintett nyilatkozata szerint, elszámolási kötelezettség mellett az alábbi módokon biztosíthat helyi utazásra szolgáló juttatást:

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti éves bérlet annak a munkatársnak biztosítható, aki a tárgyév január 1. napján a Minisztérium aktív állományában áll, ide nem értve azt a személyt, akinek az igénylés időpontjában jogviszonya megszűnése vagy megszüntetése folyamatban van.

(3) Ha a Minisztérium az (1) bekezdés b) pontja alapján a munkatárs számára költségtérítést biztosít, arról a kifizetést követő év január 20. napjáig a Minisztérium nevére és az 51. § (7) bekezdése szerinti számlázási címére kiállított számlával köteles elszámolni a GF részére. Mértékét úgy kell megállapítani, hogy a munkatársat terhelő egyéni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettséget is tartalmazza. Ennek alapján a juttatást érintő és a munkatársat terhelő egyéni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségnek, valamint a munkáltatót terhelő járulékfizetési kötelezettségnek a Minisztérium tesz eleget.

(4) Ha a munkatárs nem igazolja a (3) bekezdés szerinti módon és az ott feltüntetett határidőben a költségtérítés bérletszelvény vásárlására történő felhasználását, a számára kifizetett összeg az illetményéből levonásra kerül.

(5) Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti juttatásra az, aki

(6) Ha a jogosultság év közben keletkezik, a helyi utazásra szolgáló bérletet – az 58. § (2) bekezdése szerinti döntés alapján –

(7) Ha a határozott időre kinevezett munkatárs jogviszonya a tárgyév november 30. napjáig szűnik meg, a Minisztérium a havi utazási bérlet ellenértékét a (6) bekezdés b) pontja szerint téríti meg.

(8) A helyi utazásra szolgáló bérlet munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. Ha a Minisztérium éves helyi utazásra szolgáló bérletet biztosít, annak értéke után felmerülő személyi jövedelemadó- és járuléktartozást a munkatárs köteles megfizetni. Ebben az esetben a személyi jövedelemadó- és járuléktartozást – hozzájáruló nyilatkozat alapján – a GF egy összegben vonja le az érintett havi illetményéből a helyi utazásra szolgáló bérlet rendelkezésre bocsátását követően.

(9) Ha a jogviszony év közben megszűnt vagy megszüntetésre került, a (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben az érintett köteles a jogviszonnyal már nem érintett hónapokra vonatkozó helyi utazásra szolgáló bérletet az utolsó munkában töltött napon a GF-re leadni, vagy a költségtérítés időarányos részét a Minisztérium részére megtéríteni.

(10) Ha a munkatárs a helyi utazásra szolgáló bérletét a (9) bekezdés szerinti időpontig nem adja le a GF részére, a jogviszonnyal le nem fedett időszak alatti használatot köteles megtéríteni a Minisztérium részére.

(11) Az (1) bekezdés szerinti jogosultak körét a SZIF állapítja meg, amelyről a GF-et tájékoztatja. Az éves helyi utazásra szolgáló bérlet beszerzését, átadását, visszavételét, valamint nyilvántartását a GF végzi.

60. § (1) Napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésként a Minisztérium a munkatárs részére – bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében – a napi munkába járás díjának 86%-át a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet] rendelkezései szerint, valamint a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 82. § (2) bekezdése alapján megtéríti.

(2) A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti költségtérítésre nem jogosult az, aki

(3) A napi munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy elszámolása a GF-en történik. A költségtérítés kifizetésére a bérlet vagy a menetjegy és a „Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés elszámolása” című formanyomtatvány leadása alapján havonta utólag kerül sor. E költségtérítés – a formanyomtatvány GF részére történő benyújtásával – a tárgyhónapot követő hónap 1. és 12. napja között igényelhető. A formanyomtatványhoz mellékelni kell a felhasznált eredeti menetjegyeket. A közlekedési bérlettel történő utazási költségtérítés elszámolása a munkatárs nevével ellátott bérletszelvény GF-en történő leadásával történik.

(4) Ha a munkatárs jogviszonya a bérlet vagy menetjegy érvényességi idején belül megszűnik, a részére időarányosan járó költségtérítés – a bérlet leadását követően – kifizetésre kerül.

61. § (1) A gépjárművel történő napi munkába járáshoz a Minisztérium a munkatárs részére – a „Kérelem gépjárművel történő munkába járás költségtérítése iránt” című formanyomtatványon a SZIF-hez benyújtott – kérelme alapján a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében, valamint a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 82. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén és rendelkezései szerint költségtérítést biztosít.

(2) A SZIF-hez benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmet alátámasztó indokokat, dokumentumokat, így különösen

(3) Gépjárművel történő napi munkába járás esetén a munkában töltött napokra a munkavégzés helye, valamint a lakó- vagy tartózkodási hely között, hazautazás esetén a munkavégzés helye és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével – az Szja tv. 25. § (2) bekezdése alapján – kilométerenként 15 forint a költségtérítés adómentes elszámolható mértéke. Üzemanyagköltség vagy amortizáció címén egyéb térítés a munkába járáshoz nem igényelhető. Az érintett munkavégzésének helye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő napi munkába járás címén költség nem számolható el.

(4) Az érintett az (1) bekezdés szerinti jogosultságával kapcsolatos változást nyolc napon belül köteles a GF részére benyújtani.

(5) A munkavégzéssel nem érintett napokra – így különösen a fizetett vagy fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, valamint a keresőképtelenség időtartamára – költségtérítés nem számolható el.

(6) A költségtérítés kifizetésének feltétele a „Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés elszámolása” című formanyomtatvány kitöltése, közvetlen felettes vezetővel történő aláíratása és a GF részére történő leadása. A GF a költségtérítés számfejtését megelőzően a kifizethető napok számát köteles leellenőrizni.

(7) A költségtérítés kifizetéséről a GF havonta intézkedik. A költségtérítés számfejtésének feltétele, hogy a kérelmező gépjárművenként olyan gépjármű-használati nyilvántartást (útnyilvántartást) vezessen, amely tartalmazza a munkában töltött napokat és a naponta elszámolható engedélyezett kilométerek számát.

(8) A költségtérítés számfejtése az útnyilvántartásban regisztrált kilométerek és az Szja. tv.-ben meghatározott – a (3) bekezdés szerinti – adómentes térítési díj ellenében történik.

62. § (1) A Minisztérium a munkatárs részére bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében – a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, valamint a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 82. § (2) bekezdése szerint – megtéríti a hazautazás havi költségének 86%-át, figyelemmel a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti korlátozásokra.

(2) A hazautazással kapcsolatos költségtérítést havonta a „Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés elszámolása” című formanyomtatvány kitöltésével, illetve a hazautazást igazoló utazási jegy csatolásával a GF-en kell elszámolni.

63. § (1) A Minisztérium a Kit. és a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései alapján – az ott meghatározott mértékben – a következő egyéb juttatásokban részesítheti – pénzügyi helyzete alapján – foglalkoztatottjait:

(2) A Minisztérium 50%-os kedvezményre jogosító utazási utalványt biztosít a legalább egyéves jogviszonnyal rendelkezők számára (67. §).

64. § (1) A Minisztérium ajándékban részesítheti a foglalkoztatottak 14 éven aluli gyermekeit minden év

(2) Az (1) bekezdés szerinti igények felmérését és a rendezvényszervezést a Miniszteri Kabinet Protokoll Osztálya végzi.

65. § (1) A Minisztérium támogatja az önkéntes véradó mozgalmat, és közreműködik a kormánytisztviselői véradónapok megszervezésében.

(2) A közigazgatási államtitkár a Véradók Napja (november 27.) alkalmából a rendszeres, térítésmentes önkéntes véradásban részt vevőket – a Magyar Vöröskereszt által kiállított Emléklap SZIF-re történő bemutatásával – pénzjutalomban részesítheti a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 83/B. §-a alapján, az ott meghatározott mértékben.

(3) A (2) bekezdés szerinti elismerésre jogosító véradások számáról a SZIF nyilvántartást vezet.

66. § (1) A Minisztérium a szabadidejükben sportolni vágyó foglalkoztatottak számára sportolási lehetőséget biztosíthat.

(2) Az (1) bekezdés alapján a Minisztérium

(3) A sportolási igények felmérését és szervezését a SZIF végzi az Agrár SE közreműködésével, a támogatás pénzügyi fedezetéről a GF gondoskodik.

67. § (1) A Minisztériumnál jogviszonyban álló és bármely munkáltatónál eltöltött, összesen legalább egyéves jogviszonnyal rendelkező munkatárs – a jogviszonya fennállása alatt – 50%-os kedvezményre jogosító utazási utalvány igénybevételére jogosult a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletben, valamint a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 83/C. §-ában meghatározottak szerint.

(2) A tárgyévre kiadott (1) bekezdés szerinti utazási utalvány a következő év március 31. napjáig jogosít a kedvezmény igénybevételére. Az utazási utalványt a GF állítja ki a munkatárs kérésére. Minden érintett részére évente egy utazási utalvány jár, amely elvesztés esetén nem pótolható. Évközi belépés esetén az utalványt a belépéstől számított tíz munkanapon belül a GF a jogosultak rendelkezésére bocsátja.

68. § (1) A vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggésben keletkezett iratok – ideértve a vagyoni helyzetre tett bejelentéseket, valamint a vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző meghallgatás iratait – kezelését és nyilvántartását, az AM SzMSz rendelkezései és 6. függeléke szerinti vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett (a továbbiakban: kötelezett) személyi kör tekintetében a SZIF végzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból a kötelezett a saját magára vonatkozó adatokról tájékoztatást kérhet.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott iratok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a SZIF vezetője által megbízott kormánytisztviselő (a továbbiakban: őrzésért felelős munkatárs) végezheti. Ezt a tényt az őrzésért felelős munkatárs álláshelyéhez tartozó feladatköri leírásban fel kell tüntetni.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot – az egyéb személyügyi iratoktól elkülönítetten – biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben kell tárolni. A kötelezett és az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnyt.) szerinti hozzátartozója vagyonnyilatkozatát ugyanabban a zárt borítékban, az ezekhez kapcsolódó iratokat azonos iratgyűjtőben kell tárolni. A vagyonnyilatkozatok tárolására szolgáló lemezszekrényhez kizárólag az őrzésért felelős munkatárs rendelkezik hozzáféréssel.

(5) A SZIF vezetője és az őrzésért felelős munkatárs köteles gondoskodni arról, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokhoz, illetve az azok kezelése során keletkezett adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

(6) A vagyonnyilatkozatban foglaltak megismerésére kizárólag a következők jogosultak:

(7) A vagyonnyilatkozatokba történő betekintést az őrzésért felelős munkatárs a vagyonnyilatkozathoz csatolt Betekintő lapon dokumentálja a betekintés időpontjának, jogcímének, a betekintő nevének és beosztásának feltüntetésével, valamint a betekintésre jogosult saját kezű aláírásával.

(8) Az őrzésért felelős munkatárs és a SZIF vezetője gondoskodik az adatok védelméről, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés megakadályozásáról.

(9) A Vnyt. és az AM SzMSz rendelkezéseinek figyelembevételével az önálló szervezeti egység vezetője a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség keletkezésével, változásával és megszűnésével kapcsolatos szervezeti, feladatköri, illetve személyi adatokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében soron kívül írásban közli a SZIF vezetőjével.

69. § (1) A kötelezett foglalkoztatási jogviszonya létesítésekor a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, továbbá annak jogalapját és gyakoriságát.

(2) A SZIF ügyfélkapun keresztül küldi meg a kötelezett részére a Vnyt. melléklete szerinti vagyonnyilatkozat-nyomtatványt és a kitöltési útmutatót, valamint a vagyonnyilatkozat-tételre szóló felhívást. Az átvétel tényét az ügyintéző – elektronikus tértivevény formájában – dokumentálja.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a vagyonnyilatkozat-nyomtatvány és a kitöltési útmutató elhelyezhető a Minisztérium intranetes hálózatán is, ebben az esetben kizárólag a vagyonnyilatkozat-tételre szóló felhívást és a dokumentumok elérési útvonalát kell megküldeni a kötelezettnek.

(4) A kötelezett a két példányban kitöltött vagyonnyilatkozati nyomtatványra rávezeti a SZIF által megküldött nyilvántartási számot, azt oldalanként aláírja, valamint az első oldalon a kitöltés dátumát is feltünteti. Ezt követően borítékba helyezi a nyilatkozat példányait, és az általa lezárt borítékokat átadja az őrzésért felelős munkatársnak. Ha a kötelezett külön törvény alapján már vagyonnyilatkozatot tett, az arról szóló igazolást adja át az őrzésért felelős munkatársnak, amelyet az őrzésért felelős munkatárs nyilvántartásba vesz.

(5) Az őrzésért felelős munkatárs a zárt borítékokra rávezeti a vagyonnyilatkozat nyilvántartási számát, valamint az átvétel időpontját. A kötelezett és az őrzésért felelős munkatárs a lezárás helyét aláírásával ellátja, majd – illetéktelen felnyitás megakadályozása érdekében – az őrzésért felelős munkatárs öntapadó, átlátszó ragasztószalaggal leragasztja.

(6) Az átadott vagyonnyilatkozatról a kötelezett igazolást kap. Az igazolás egy példányát a vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékkal együtt kell tárolni.

70. § (1) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget beosztás, álláshely vagy feladatkör változása keletkezteti, a 69. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy foglalkoztatási jogviszony létesítésén a beosztás, álláshely, illetve a feladatkör változását kell érteni.

(2) Az első vagyonnyilatkozat-tételt követően a Vnyt. 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott időtartamok elteltével szükséges ismételt vagyonnyilatkozatot tenni. Az ismételt vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének időpontjáról a SZIF vezetője a Vnyt. 8. § (4) bekezdésében foglalt határidő betartásával ügyfélkapun keresztül tájékoztatja a kötelezettet.

(3) Ha a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős munkatárs az előző vagyonnyilatkozat Minisztériumnál őrzött példányát a kötelezettnek igazolás kiállításával együtt visszaadja.

(4) A vagyonnyilatkozat visszaadását – annak időpontja megjelölésével – a 68. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba be kell jegyezni.

71. § (1) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, álláshely, feladatkör megszűnik, a Vnyt. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján tett vagyonnyilatkozat leadásáról a kötelezett igazolást kap. Az igazolás egy példányát a vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékkal együtt kell tárolni.

(2) A Vnyt. 12. § (3) bekezdésében foglalt őrzési kötelezettség lejártát követően a vagyonnyilatkozatokat az őrzésért felelős munkatárs a kötelezettnek visszaadja, kivéve, ha a kötelezett írásban úgy nyilatkozott, hogy vagyonnyilatkozata az őrzési kötelezettség lejártát követően megsemmisíthető.

(3) A kötelezett elhalálozása esetén a tudomásszerzést követően haladéktalanul, valamint a visszaadás meghiúsulása vagy a kötelezett megsemmisítés iránti kérelme esetén a vagyonnyilatkozatot az őrzésért felelős munkatárs – a SZIF további két kormánytisztviselője jelenlétében – jegyzőkönyv felvételével, a zárt boríték felnyitása nélkül megsemmisíti.

72. § (1) A vagyongyarapodási vizsgálat Vnyt. 14. § (1) bekezdése alapján történő kezdeményezésével összefüggő, a kötelezett vagyoni helyzetére tett bejelentéssel kapcsolatos iratok kezelését és nyilvántartását, valamint a meghallgatással kapcsolatos adminisztratív teendőket a SZIF látja el. Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban tett bejelentés, irat más szervezeti egységhez érkezik, azt haladéktalanul meg kell küldeni a SZIF vezetője részére további ügyintézés céljából.

(2) A kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó bejelentés befogadhatóságát a kézhezvételtől számított három munkanapon belül a SZIF vezetője véleményezi, és a bejelentést véleményével együtt megküldi a Vnyt. szerinti őrzésért felelősnek.

(3) A SZIF vezetője írásban, indokolással ellátva jelzi a Vnyt. szerinti őrzésért felelősnek, ha a Vnyt. 14. § (2) bekezdésében foglalt valamely ok miatt a bejelentéssel kapcsolatban nem lehet meghallgatást kezdeményezni. Ez esetben a SZIF vezetője javaslatot tesz a bejelentés érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítására.

(4) A Vnyt. szerinti őrzésért felelős a (2) és (3) bekezdés szerinti vélemény kézhezvételétől számított öt munkanapon belül – a bejelentés megküldésével – tájékoztatja a kötelezettet a bejelentés tartalmáról.

(5) A kötelezett a bejelentésben foglaltakra a tájékoztatástól számított öt munkanapon belül írásban – vagy szóban, jegyzőkönyv felvétele mellett – észrevételt tehet.

(6) A Vnyt. szerinti őrzésért felelős abban az esetben is közli a bejelentést a kötelezettel, ha az érdemi vizsgálat nélkül elutasításra került.

(7) A Vnyt. szerinti őrzésért felelős az (5) bekezdés szerinti észrevételezési határidő lejártát követő öt munkanapon belül dönt a meghallgatás elrendeléséről. A Vnyt. szerinti őrzésért felelős akkor is meghallgatást kezdeményez, ha a bejelentés szerinti vagyongyarapodás a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozónál áll fenn.

(8) A vagyongyarapodási ellenőrzési eljárást megelőző meghallgatás céljáról, időpontjáról, módjáról, módszeréről a kötelezettet a meghallgatás előtt legalább öt munkanappal írásban kell értesíteni.

(9) A Vnyt. szerinti őrzésért felelős a (7) bekezdés szerinti döntést követő tíz munkanapon belül meghallgatja a kötelezettet. A meghallgatáson a kötelezett kérelmére lehetővé kell tenni a kötelezett által megbízott személynek, illetve a Minisztériumban működő érdekképviselet képviselőjének, valamint a jegyzőkönyv vezetése céljából az őrzésért felelős munkatársnak a jelenlétét.

(10) A kötelezett vagyonnyilatkozatát tartalmazó boríték felbontására kizárólag a Vnyt. szerinti őrzésért felelős, a SZIF vezetője és a kötelezett jelenlétében kerülhet sor.

(11) A meghallgatásról az őrzésért felelős munkatárs jegyzőkönyvet készít két eredeti példányban, amelynek egy példányát a kötelezettnek át kell adni, a másik példányát a SZIF a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között helyezi el.

(12) A vagyongyarapodással kapcsolatos meghallgatás eredményéről – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a bejelentést tevőt a Vnyt. szerinti őrzésért felelős írásban tájékoztatja. A tájékoztatás kizárólag arra terjedhet ki, hogy a meghallgatás eredményeként a Vnyt. szerinti őrzésért felelős kezdeményezte-e az állami adóhatóságnál a vagyongyarapodás vizsgálatát, vagy az eljárás vagyongyarapodási vizsgálat nélkül zárult le.

(13) Ha a Vnyt. 14. §-a szerinti ellenőrzési eljárás során a vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékot felbontották, azt a meghallgatást követően ismét le kell zárni, és az őrzés helyén kell elhelyezni. A borítékon fel kell tüntetni, hogy annak felnyitására mikor, milyen eljárás keretében került sor.

73. § (1) A Vnyt. szerinti őrzésért felelős a meghallgatást követő öt munkanapon belül dönt a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről, valamint a Vnyt. 14. § (4) vagy (5) bekezdése alapján az állami adóhatóságnál a kötelezett vagyonnyilatkozatának megküldésével kezdeményezett vagyongyarapodási vizsgálatról – a kezdeményezéssel egyidejűleg – értesíti a kötelezettet.

(2) Az őrzésért felelős munkatárs a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésének tényét bejegyzi, illetve a kezdeményezésről szóló okirat egy példányát elhelyezi a vagyonnyilatkozati nyilvántartásba.

(3) Ha a kötelezett jogviszonyának megszüntetésére a Vnyt. 9. §-a vagy 16. §-a alapján kerül sor, ennek tényét, valamint a Vnyt. 9. § (1) bekezdése és 16. § (3) bekezdése szerinti tilalmi idő kezdetét – a SZIF vezetőjének kezdeményezése alapján – a kötelezett részére kiállított munkáltatói igazoláson fel kell tüntetni.

(4) Ha vagyongyarapodási vizsgálat válik szükségessé, az iratgyűjtőben el kell helyezni

74. § (1) A Minisztériumban a továbbképzési kormányrendelet alapján történik a kormánytisztviselő éves továbbképzése, ideértve a kötelező képzést, a belső továbbképzést, a közszolgálati továbbképzést az átképzést, valamint a közigazgatási vezetőképzést is.

(2) A képzések, továbbképzések ütemezésének rendje a továbbképzési kormányrendelet 10. és 11. §-ában szereplő határidőkre figyelemmel a következő:

(3) A SZIF írásban tájékoztatja az érintettet a továbbképzési kormányrendelet

(4) A továbbképzési kormányrendelet 4. § (2) bekezdése szerinti mentesítés iránti kérelmet az arra jogosult legkésőbb a tárgyév január 10. napjáig, ha a mentesítésre okot adó körülmény év közben keletkezik, legkésőbb a körülmény felmerülésétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a SZIF-nél. A (3) bekezdés b) pontja szerinti döntéséről a SZIF tájékoztatja a kérelmezőt. A mentesítés egy naptári évre szól.

(5) A Minisztérium éves továbbképzési tervének végrehajtását a SZIF folyamatosan figyelemmel kíséri, és arról a tárgyévet követő év február 28. napjáig tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt. A SZIF a tájékoztatót – a közigazgatási államtitkár jóváhagyása esetén – a továbbképzési kormányrendelet 11. § (3) bekezdése szerinti határidőben megküldi az NKE részére.

75. § (1) A Minisztérium támogathatja a kormánytisztviselők közigazgatási alap- és szakvizsgára történő felkészülését. Ennek keretében

(2) A Minisztérium a jogi szakvizsgára való felkészülés támogatása érdekében részvizsgánként – a vizsga napját is beleszámítva – legfeljebb tíz munkanap fizetett szabadidőt biztosíthat, kizárólag abban az esetben, ha a kormánytisztviselő előzetesen bejelenti a szervezeti egység vezetőjének, hogy jogi szakvizsgát kíván tenni, és annak tervezett időpontjáról egyeztet vele.

(3) A Minisztérium által támogatott közigazgatási alap- és szakvizsgára a SZIF által meghirdetett módon lehet jelentkezni. E vizsgák, valamint a felkészítő előadások elhalasztásának szándékát az előadások első napja, illetve a vizsgaidőpont előtt legalább nyolc munkanappal a SZIF-re kell elektronikus úton bejelenteni.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti vizsgát tett kormánytisztviselő a vizsga letételéről szóló bizonyítvány másolatát – a vizsgát követő három munkanapon belül – köteles eljuttatni a SZIF részére.

76. § (1) A Minisztérium kizárólag az álláshelyen ellátandó feladatokhoz kapcsolódóan, a Minisztérium tevékenységi körében felhasználható tudást biztosító, valamint a hatékony munkavégzést elősegítő saját belső továbbképzést szervezhet.

(2) Az (1) bekezdés alapján új belső továbbképzési program indítására a szervezeti egység vezetője – a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető egyetértésével – évente legkésőbb október 31. napjáig tesz javaslatot. E továbbképzési programot a SZIF-re kell benyújtani, amelynek részletesen tartalmaznia kell

(3) A Minisztérium meglévő belső továbbképzési programjait az érintett szervezeti egység vezetőjének minden évben szükséges felülvizsgálni, aktualizálni, és azt – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – legkésőbb március 30. napjáig a SZIF-re benyújtani.

(4) Ha a továbbképzési program megszervezéséhez, lebonyolításához a program szervezője külső képzési szolgáltatót vesz igénybe, a szervezeti egység vezetője a javaslatához csatolja a külső képzési szolgáltató szándéknyilatkozatát a továbbképzési programban történő közreműködésre. A szándéknyilatkozatnak tartalmaznia kell a felajánlott közreműködés konkrét formáit. A program jóváhagyása esetén a Minisztérium – a gazdasági helyettes államtitkár véleményével ellátott – megállapodást köt a külső képzési szolgáltatóval a továbbképzési program lebonyolítására.

(5) A SZIF a (2) és (3) bekezdés szerinti belső továbbképzési programokat továbbítja a Képzési Bizottság számára, amely azokat a beérkezésre nyitva álló határidő leteltét követő tizenöt napon belül – állásfoglalásával ellátva – jóváhagyásra felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlójához.

(6) Belső továbbképzési program kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését követően indítható. Annak megszervezéséért és lebonyolításáért az a szervezeti egység vezetője felelős, aki a belső továbbképzési program indítására javaslatot tett.

(7) Belső továbbképzési programon az álláshelyen ellátandó feladat miatti elfoglaltságból eredő akadályoztatás, valamint rendkívüli körülmény bekövetkezte miatt – kivételesen, a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – az oktatás időtartamának legfeljebb 30%-áról igazolható a távolmaradás. Az oktatásról igazolás, bizonyítvány, tanúsítvány, illetve részvételt igazoló egyéb okirat kizárólag akkor állítható ki, ha a munkatárs a foglalkozások legalább 70%-án részt vett.

(8) A Minisztériumban jóváhagyott belső továbbképzésekről a SZIF nyilvántartást vezet, ennek keretében gondoskodik a tervezett és megvalósult továbbképzésekkel kapcsolatos, a továbbképzési kormányrendelet 4. § (4) bekezdése szerinti feladatok ellátásáról. Ha a belső továbbképzést az annak megszervezéséért és lebonyolításáért felelős szervezeti egység vezetője két egymást követő évben nem szervezi meg, azt a SZIF útján törölni kell a központi oktatás-informatikai rendszer nyilvántartásából.

(9) A belső továbbképzések megvalósulását a SZIF ellenőrizheti. A továbbképzésről a megszervezéséért és lebonyolításáért felelős szervezeti egység vezetője – a lebonyolítását követő tizenöt napon belül – jelentést készít a SZIF részére, amelyhez mellékeli a belső továbbképzés jelenléti ívét.

77. § (1) A Képzési Bizottság legfeljebb hat tagból álló javaslattevő, véleményező testület, amelynek elnöke a SZIF vezetője, tagjai a közigazgatási államtitkár által kijelölt kormánytisztviselők.

(2) A Képzési Bizottság feladatai közé tartozik különösen

(3) A Képzési Bizottság működési szabályait az ügyrendje állapítja meg, amely a Minisztérium intranetes hálózatán elhelyezésre kerül.

78. § (1) A SZIF koordinálja – az egyéni éves továbbképzési terv alapján – az oktatásokat, képzéseket, vezetőképzéseket, továbbképzéseket és tanfolyamokat a kormánytisztviselő részére, aki e programokban kijelölés – előírás – alapján vagy önkéntes – igényalapú – jelentkezés útján vehet részt. Jelenléti képzés esetén, a jelentkezést megelőzően arról a szervezeti egység vezetőjét tájékoztatni kell.

(2) Ha előre látható, hogy a kormánytisztviselő nem tud a jelenléti képzésen részt venni, a továbbképzésre való jelentkezésétől elállhat. Erről az ok megjelölésével, a szervezeti egység vezetőjét a képzés megkezdése előtt köteles tájékoztatni, továbbá a jelenléti képzésről lejelentkezni.

(3) Az a munkatárs, aki a feladatainak ellátása érdekében olyan hivatást gyakorol, amelyhez külön jogszabályban előírt rendszeres továbbképzésre kötelezett, e kötelezettségének teljesítése érdekében a 75. § (1) bekezdése szerinti kedvezményekre jogosult, ha a kötelező képzést a munkáltatói jogkör gyakorlója – a SZIF felülvizsgálatát, valamint a gazdasági helyettes államtitkár jóváhagyását követően – előzetesen engedélyezi, és a munkatárs a képzésen való részvételét, valamint a kötelezően előírt vizsgák letételét – ezt követően tizenöt napon belül – igazolja.

(4) A munkatárs – a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján – az álláshelyén ellátandó feladatleírásban rögzített feladatához kapcsolódó iskolarendszeren kívüli képzésre kötelezően kijelölhető. E képzésre történő kötelező kijelöléséről a SZIF vezetőjéhez benyújtott – a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető, valamint a gazdasági helyettes államtitkár által jóváhagyott – kérelem alapján a közigazgatási államtitkár dönt a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében.

(5) A (4) bekezdés szerinti kérelemben

(6) A (4) bekezdés szerinti kérelmet a SZIF megküldi fedezetigazolásra a GF-nek. A munkatárs kötelező kijelölése esetén a Minisztérium a képzéssel kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti, valamint a tanulmányokon való részvételre és a vizsgákra való felkészülésre fizetett tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosít.

(7) A képzésen kötelező a részvétel, ha a munkatárs kijelölésre került, és erről a közigazgatási államtitkár döntött, valamint a munkatárs jelentkezési kérelmét a SZIF visszaigazolta.

(8) Azt a munkatársat, aki a képzésen önhibáján kívül vagy neki fel nem róható okból, igazoltan nem tud részt venni, a Minisztérium számára helytállási, illetve visszatérítési kötelezettség nem terheli.

(9) Az ismételt vizsga, valamint az arra történő felkészítés költségét a munkatárs köteles viselni. Az ismételt vizsgára tanulmányi munkaidő-kedvezmény nem illeti meg a munkatársat.

(10) Az oktatás, képzés szervezője által kiállított részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt, illetve a részvételt igazoló egyéb okiratot – a (3) bekezdéstől eltérően – a munkatárs köteles a kiállítástól számított három munkanapon belül a SZIF-en bemutatni.

79. § (1) A kormánytisztviselő a Kit. 151. § (14) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettsége alapján köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha munkaidejét érintően felsőfokú végzettség, szakképzettség, közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából

(2) A bejelentést – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben engedélyeztetés és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés céljából – a kormánytisztviselő szervezeti egysége vezetőjének jóváhagyásra be kell nyújtani. A szervezeti egység vezetője ezt követően – a SZIF útján a gazdasági helyettes államtitkár felülvizsgálatával – továbbítja a kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő (1) bekezdés szerinti képzésben való részvételével kapcsolatos döntéséről – a SZIF útján – tájékoztatja a kormánytisztviselőt.

(4) A kormánytisztviselő által vállalt továbbképzésen történő részvételt a Minisztérium a képzés jellegétől függően tanulmányi szerződés alapján – a 81. §-ban foglaltak figyelembevételével – az ott meghatározottak alapján támogathatja.

80. § (1) Tanulmányi szerződés köthető a munkatárs feladatkörének ellátásához szükséges

(2) Tanulmányi szerződés keretében pénzbeli támogatás a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében nyújtható.

(3) Iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező munkatárssal

(4) Középfokú végzettséggel rendelkező munkatárssal az álláshelyén ellátandó feladatokhoz szorosan kapcsolódó

(5) Határozott időre kinevezett kormánytisztviselővel, valamint határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalóval kizárólag olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő tartama nem nyúlik túl a határozott idejű jogviszony idején. A kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban, valamint munkaviszonyban töltendő idő tartamát esetükben is a képzettség megszerzésétől kell számítani a 82. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

(6) A Kit. 89. § (6) bekezdése alapján a Minisztérium állományába kerülő munkatárs – más munkáltató szervvel fennálló – tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségét a Minisztérium megállapodás keretében átvállalhatja. Az ilyen jellegű kötelezettségvállalás mértéke legfeljebb – a gazdasági helyettes államtitkár előzetes véleménye alapján – a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdésében meghatározott összeg időarányos része lehet. Ennél – különös méltánylást érdemlő esetben, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén – magasabb összegű pénzügyi támogatás a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával adható.

(7) Ha a kormánytisztviselő a Kit. 89. § (6) bekezdése alapján álláshelyétől eltérő kormányzati igazgatási szervnél folytatja a jogviszonyát, és az új álláshelye szerinti kormányzati igazgatási szerv nem vállalja, hogy a részére a Minisztérium által kifizetett támogatást vagy annak időarányos összegét – a 82. § (1) bekezdés f) pontja szerint – megtéríti, akkor az, akinek a Minisztériummal kötött tanulmányi szerződésből származó, még nem teljesített kötelezettsége van, köteles azt legkésőbb az utolsó munkában töltött napon egy összegben visszatéríteni.

(8) A Minisztérium iskolarendszerű képzésre kizárólag akkor köthet tanulmányi szerződést a munkatárssal, ha a képzés nem nappali tagozaton folyik, és olyan képzettség megszerzésére irányul, amely a minisztériumi, valamint az álláshelyén ellátandó feladatokhoz szorosan kapcsolódik, továbbá megszerzése esetén növeli az adott álláshelyen végzett munka hatékonyságát, vagy megszerzését a közigazgatási államtitkár támogatja.

(9) Az iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződésben a szerződéskötéskor egyrészt a még meg nem kezdett oktatási félévre, másrészt az ezt követő oktatási félévekre adható támogatás. A már megkezdett oktatási félévre kizárólag a félév első hónapjának a végéig köthető tanulmányi szerződés.

(10) A Minisztérium iskolarendszeren kívüli képzés támogatására vonatkozó tanulmányi szerződést kizárólag a minisztériumi, valamint az álláshelyen ellátandó feladataihoz kapcsolódóan köthet a munkatárssal.

(11) A munkatársnak a tanulmányi szerződés megkötése iránti kérelmét a szervezeti egység vezetője és a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető által jóváhagyott, „Kérelem tanulmányi szerződéshez” című formanyomtatványon kell a SZIF vezetőjének benyújtania. A szabályszerűen benyújtott kérelem alapján a tanulmányi szerződést aláírásra – a JKPF bevonásával – a SZIF készíti elő. A tanulmányi szerződést a SZIF pénzügyi ellenjegyzésre továbbítja a GF részére, amelyet a SZIF terjeszt fel aláírásra a közigazgatási államtitkárhoz. A tanulmányi szerződést a Minisztérium nevében a közigazgatási államtitkár írja alá.

(12) Nem köthető – iskolarendszerű, valamint iskolarendszeren kívüli képzés támogatására – tanulmányi szerződés

(13) A tanulmányi szerződésben vállalt képzettség megszerzéséig nem köthető további iskolarendszerű képzésre irányuló tanulmányi szerződés

81. § (1) A Minisztérium az iskolarendszerű képzésekre vonatkozó tanulmányi szerződés keretében

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított munkaidő-kedvezmény időtartama alatt a munkatárs illetményre jogosult.

(3) A támogatás mértéke – figyelemmel a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdésében meghatározottakra –

(4) A közigazgatási államtitkár – egyedi mérlegelési jogkörében – a (3) bekezdésben meghatározott mértéktől eltérhet.

(5) A Minisztérium a (3) bekezdés szerinti támogatást kizárólag a Minisztérium nevére és az 51. § (7) bekezdése szerinti számlázási címére kiállított számla ellenében téríti meg.

(6) A támogatás nem terjed ki

(7) Jogi szakvizsga esetén – a (6) bekezdéstől eltérően – a támogatás a részvizsgák vizsgadíjának megtérítését is magában foglalhatja.

82. § (1) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles

(2) Kivételesen indokolt esetben – a munkatárs kérelmére – a közigazgatási államtitkár hozzájárulhat az (1) bekezdés f) pontja szerinti visszatérítés feltételeinek a KSz-től eltérő megállapításához.

(3) Ha a munkatárs neki fel nem róható okból, így különösen betegség, külföldi tartózkodás, munkavégzési kötelezettség vagy egyéb ok miatt nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit, az indokok megjelölésével a közigazgatási államtitkártól kérheti a tanulmányi szerződés módosítását. A szerződés időtartama legfeljebb két alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy-egy évvel hosszabbítható meg. Hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik. A tanulmányi szerződés meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a Minisztériumnál kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő (1) bekezdés e) pontja szerinti időtartamot.

(4) Ha a tanulmányi szerződésben az (1) bekezdés e) pontja szerinti időtartam letelte előtt

(5) A munkatárs szerződésszegésének minősül különösen, ha

(6) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a munkatárs kormányzati szolgálati jogviszonyának, munkaviszonyának megszüntetése vagy megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a munkatársnak a fizetett szabadidőre eső illetményére, munkabérére vonatkozó visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(7) A munkatárs köteles a szervezeti egység vezetőjét, valamint a SZIF-et írásban tájékoztatni a következőkről:

(8) A tanulmányi szerződés alapján megszerzett végzettséget igazoló okiratot a munkatárs köteles a megszerzéstől számított tizenöt napon belül a SZIF-en bemutatni, a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettség nyilvántartása céljából.

83. § (1) A szervezeti egység vezetője köteles a munkatárs számára lehetővé tenni, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója által kötelező jelleggel előírt, engedélyezett vagy a tanulmányi szerződés keretében vállalt képzéseken, továbbképzéseken maradéktalanul részt vehessen.

(2) Ha a munkatárs az e Fejezet szerinti képzésen, továbbképzésen vesz részt, távolléte idejére a szervezeti egység vezetője minden esetben köteles a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.

(3) A 78., 79. és 81. §-ban szabályozott képzések, továbbképzések esetében, az azon részt vevő kormánytisztviselő legkésőbb a képzés évének december 15. napjáig kezdeményezheti a SZIF-en a képzés belső továbbképzésként történő elismerését, azzal, hogy a többéves képzés, továbbképzés elismerését évente kell kezdeményezni. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a 76. § (2) bekezdésében meghatározott elemeket. A SZIF a kezdeményezést – véleményével, valamint a kormánytisztviselő részére beszámítani javasolt tanulmányi pontok mértékére vonatkozó javaslatával együtt – döntéshozatalra felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlójához.

(4) A munkatárs e Fejezet szerinti képzésen, továbbképzésen való részvételéről, valamint a képzési támogatásban részesülőkről a SZIF teljes körű, továbbá a GF pénzügyi vonatkozású nyilvántartást vezet, figyelemmel a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdése alapján a kormánytisztviselőnként egy évre megállapítható tanulmányi jellegű támogatás összegére.

(5) Az e Fejezet szerinti képzések, továbbképzések költségei a Minisztérium igazgatási költségvetése terhére számolhatóak el.

84. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató szakmai gyakorlat keretében történő fogadását a szervezeti egység vezetője – a közvetlen felettes politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető jóváhagyásával – elektronikus úton kezdeményezi – a SZIF útján – a közigazgatási államtitkárnál, legalább három héttel a szakmai gyakorlat kezdő időpontját megelőzően.

(2) A Foglalkoztatási engedélyhez csatolni kell a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást vagy nyilatkozatot arról, hogy a szakmai gyakorlat a hallgató számára kötelező jellegű. Ha a felsőoktatási intézmény és a Minisztérium között együttműködési megállapodás van érvényben, a megállapodás egy másolati példánya is csatolandó.

(3) A hallgató fogadását a közigazgatási államtitkár akkor hagyja jóvá, ha a kötelező szakmai gyakorlat megfelel a jogszabályi feltételeknek, valamint a (2) bekezdésnek, továbbá a SZIF útján intézkedik a hallgató fogadásához szükséges feltételek biztosításáról.

(4) A hallgatóval a szakmai gyakorlat teljesítésére vonatkozó megállapodást a Minisztérium részéről a közigazgatási államtitkár köti meg, amely megállapodás nem minősül hallgatói munkaszerződésnek. A hallgató számára a szakmai gyakorlat idejére nem jár díjazás.

(5) A hallgatónak a szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban írtaknak megfelelő teljesítéséért, munka- és tűzvédelmi, valamint informatikai és biztonsági oktatásáért, továbbá a szakmai gyakorlatot követően a hallgató részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és a részére átadott iratokkal történő elszámolásért a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője felelős.

(6) A hallgató szakmai gyakorlatának megszűnéséről a fogadó szervezeti egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja a SZIF-et, és egyidejűleg megküldi a felsőoktatási intézmény által biztosított, a hallgató tevékenységét értékelő dokumentum másolatát. Ha a felsőoktatási intézmény számára nem szükséges értékelő dokumentumot kiállítani, a szervezeti egység vezetője készíti el a hallgató értékelését, és azt küldi meg a SZIF részére.

(7) A hallgató köteles a gyakorlat utolsó napján leadni a rendelkezésre bocsátott

(8) A SZIF a hallgató fogadása érdekében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat a hallgató adatkezeléshez és adatszolgáltatáshoz történő hozzájárulásával kezeli.

85. § (1) A munkatárs a minisztériumi munkavégzéshez köteles az alkalomnak, az évszaknak, az időjárásnak megfelelő öltözékben, ápolt és tiszta külsővel megjelenni. A Minisztériumban munkavégzésre a munkahely hivatali jellegének megfelelő öltözetet kell viselni.

(2) Nők esetében elegánsabb felső, blúz (póló), blézer, kiskabát, szoknya vagy nadrág, kosztüm, illetve egyrészes ruha viselendő. Zárt cipővel együtt harisnya viselése javasolt, szandál és nyitott cipő harisnya nélkül is elfogadott. Férfiak esetében a hivatali megjelenés az ing, nadrág és zakó vagy öltöny, zárt cipő, szükség esetén nyakkendő.

(3) Azokban az esetekben, ahol a munkakör ezt lehetővé teszi, és a szervezeti egység vezetője ehhez hozzájárul, hivatali munkavégzéshez illő megjelenés mellett férfiak esetében a zakó, öltöny, nyakkendő, illetve nők esetében a kosztüm, blézer, kiskabát viselése elhagyható. Kánikulában (legalább 25 °C felett) nők esetében a harisnya, férfiak esetében a nyakkendő viselete mellőzhető.

(4) Nem viselhető szélsőséges divatirányzatokat követő stílusú ruházat, hivalkodó ékszer, provokatív ruházat.

(5) Különleges alkalmak, ünnepségek, illetve magasabb szintű vagy kiemelt hivatali tárgyalások során alkalomhoz illő, elegáns öltözet viselése kötelező.

(6) Az öltözködési előírások betartatásáról a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni.