BÜ BH 2020/1
BÜ BH 2020/1
2020.01.01.
A szóbeli cselekmény általában nem minősül támadásnak, ezért jogos védelmi helyzetet nem alapoz meg [Btk. 21. §, 22. § (3) és (4) bek.; 4/2013. BJE határozat].
[1] A törvényszék a 2016. június 16. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 164. § (1) bek., (3) bek., (8) bek. I. ford.]. Ezért őt 4 év 2 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta, hogy a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
[2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a terhelt terhére téves minősítés miatt és súlyosítás végett, a terhelt büntetőjogi felelősségének emberölés bűntettének kísérletében történő megállapítása, a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamának súlyosítása érdekében, a terhelt és védője felmentésért fellebbezett.
[3] Az ítélőtábla a 2017. december 6. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és jogerőre emelkedett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a terhelt cselekményét emberölés bűntette kísérletének [Btk. 160. § (1) bek.] minősítette, a szabadságvesztés tartamát 6 évre súlyosította, egyebekben azt helybenhagyta.
[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.
[5] Felülvizsgálati indítványában kifejtette, hogy büntetőjogi felelősségének megállapítása során a bíróság figyelmen kívül hagyta az önvédelemhez való jogát és emiatt nem vizsgálta a Btk. 22. § (3) és (4) bekezdésének alkalmazhatóságát. Pedig a sértett is elismerte vallomásában, hogy a szóváltás azért alakult ki közöttük, mert ő a terheltet – a saját ingatlanában – nem normális hangnemben felelősségre vonta.
[6] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványnak a jogos védelmi helyzetre történő hivatkozását alaptalannak tartotta, mert az ítéleti tényállás szerint a terhelt cselekvőségét nem előzte meg a sértett támadása.
[7] A Legfőbb Ügyészség a terhelt terhére megállapított bűncselekmény minősítését és a kiszabott büntetést is törvényesnek tartotta, ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a törvényszék és az ítélőtábla ítéletét hatályában tartsa fenn.
[8] A felülvizsgálati indítvány alaptalan.
[9] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be. 648. § a), b) és c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és a Be.-ben meghatározott feltételek szerint vehető igénybe. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint, ha az alapügyben eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg a terhelt bűnösségét, a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja értelmében pedig akkor, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést.
[10] Tartalmában a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont szerinti felülvizsgálati okra hivatkozott a terhelt, amikor jogos védelmi helyzetre hivatkozással a bűnösségének megállapítását sérelmezte.
[11] A Kúria a felülvizsgálati indítványt e körben az alábbiakra tekintettel nem találta alaposnak.
[12] A jogerős ítéletben megállapított és így a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint „a sértett [...] a vádlott körbekerítetlen tanyáját hátulról, a termőföld felől közelítette meg és a bejárathoz érve több alkalommal kiabálva a nevén szólítva kérte a vádlottat, hogy jöjjön ki a tanyás ingatlanból. Tekintettel arra, hogy a vádlott az első felhívásoknak nem tett eleget, ezért a sértett az udvarra bevezető hosszú bejárón keresztül a vádlott házáig begyalogolt és ismételten kiabálva hívta a vádlottat, hogy jöjjön ki a házból. A vádlott a fenti felszólítást már észlelte és annak megfelelően kijött a házból és megállt az ingatlan udvarán. A sértett ekkor normális hangnemben a kezét maga előtt tartva, az ujjával a vádlott felé mutogatva, több alkalommal felszólította a vádlottat, hogy hagyja békén E. M.-nét és ne itassa őt, mivel másnap dolgozniuk kell menni, illetve gyógyszert szed. A sértett a fenti felszólítást több alkalommal megismételte, és egy alkalommal azt is hozzátette, hogy a vádlott akadjon le E. M.-néről. A vádlott a felszólítások között szidalmazni kezdte a sértettet és felszólította, hogy hagyja el a házának az udvarát. Azt az eljárás során kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, hogy a vádlott bármilyen módon fenyegette volna a sértettet. A vádlott a sértett utolsó felszólítása után a mellette található farakáshoz fordult, egy-két lépéssel odalépett, majd a kezébe fogta az ott található 1,78 kilogramm összsúlyú, 62 centiméter összhosszúságú, fanyelű, megélezett fejszét, amelynek a feje 18 centiméter hosszú és az élénél 14,5 centiméter széles volt. A vádlott ezt követően a sértett felé fordult, a fejszét a saját fejéhez emelte és a sértettet legalább közepes erővel a fejsze fokának az élével a homlokának bal felső oldalán megütötte.”
[13] A Btk. 22. § (1) bekezdése szerint nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
[14] A jogerős ítéletben megállapított tényállás alapján a sértett nem intézett jogtalan támadást a terhelt ellen és azzal közvetlenül veszélyeztető helyzet sem állt fenn. Személy elleni támadásnak csak erőszakos, élet, testi épség ellen irányuló aktív magatartás, míg a javak elleni támadásnak a tulajdonjogot sértő cselekmény minősülhet. A fenyegető támadás pedig egy időben és térben közvetlenül bekövetkezhető támadás. A sértett kijelentései – függetlenül attól, hogy milyen hangnemben hangzottak el – nem alapozhatják meg jogtalan támadás megállapítását. A verbális megnyilvánulás önmagában sem személy vagy javak elleni támadás, sem a jogtalan támadással közvetlenül fenyegető helyzet megállapítását nem eredményezheti még akkor sem, ha az becsületsértő jellegű lett volna.
[15] A terhelt tehát nem volt jogos védelmi helyzetben. Mindezek alapján a terhelt – tartalma szerint – Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára alapított felülvizsgálati indítványa nem alapos.
[16] A kifejtettek alapján a Kúria – miután a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból vizsgálandó ún. abszolút eljárási szabálysértést sem észlelt – a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat – a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján – hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 336/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás