PÜ BH 2020/106
PÜ BH 2020/106
2020.04.01.
A mezőgazdasági haszonbérlet esetében történő szerződésátruházás folytán az új haszonbérbeadó nem válik az előző haszonbérbeadó és a haszonbérlő közötti szerződés alanyává, mert a korábbi haszonbérleti szerződés megszűnik. Az új haszonbérleti szerződésnek nem válnak a részévé a korábbi szerződésnek a magyar állam mint tulajdonos, volt haszonbérbeadó személyéhez és a megszűnő haszonbérleti szerződés tárgyának speciális jellegéhez tapadó, külön jogszabályban meghatározott tartalmi elemei [2010. évi LXXXVII. tv. (Nfatv.) 1. § (1) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:340. § (2) bek., 6:356. §, 2013. évi CLXXVII. tv. (új Ptké.) 53/C. § (2) bek., 2013. évi CCXII. tv. (Fétv.) 58. §, 61. § (2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes mint haszonbérlő és a magyar állam mint haszonbérbeadó képviseletében eljárt Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) között 2014. december 3-án húsz évig tartó határozott időre szóló mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés jött létre a magyar állam tulajdonát képező szántóként nyilvántartott perbeli földterületre. A haszonbérleti szerződés tartalmazta, hogy a magyar állam a pályázati eljárásban tett kötelezettségvállalások (a szerződés gazdálkodási tervet tartalmazó 3. számú mellékletében, valamint a 4. számú mellékletében foglaltak) megszegése esetén is jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani (5.2. j. pont). A haszonbérleti szerződés szerint a haszonbérlő a haszonbérelt földterület művelési ágát kizárólag a haszonbérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján, a mindenkor hatályos jogszabályok betartásával változtathatja meg (4.5. pont). A haszonbérbeadó jogosult a szerződésben foglaltak teljesítését ellenőrizni a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet VIII. fejezete alapján, kiváltképpen azt, hogy a haszonbérlő a földterület művelését rendeltetésszerűen, szakszerűen, a termőföld védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően végzi-e (4.8.cvpont).
[2] A haszonbérleti szerződés megkötését követő telekalakítás során az ingatlan megosztásával létrejött földterületet a felperes a 2016. június 12-én megkötött adásvételi szerződéssel megvásárolta a magyar államtól. A tulajdonjogát az ingatlanügyi hatóság a 2016. december 5-én kelt határozatával jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba. A 2016. szeptember 15-én kelt levelében a felperes arról tájékoztatta az alperest, hogy a bérleti jogviszonnyal kapcsolatban teljes körű ellenőrzést fog lefolytatni. Egyben felajánlotta részére a „mind a két fél számára kellemetlen és végül jogszerűen megalapozott felmondással végződő procedúrát megelőzően” a haszonbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését, amelyet az alperes nem fogadott el.
[3] A felperes 2017. február 16-án helyszíni ellenőrzést tartott, amelynek keretében megtekintette az állatállományt, és átvette az azzal kapcsolatos iratokat. Az egyéb gazdálkodással kapcsolatos iratait az alperes ügyvédi letétbe helyezte azzal, hogy azokat a felperes az ügyvédi irodában megtekintheti, illetőleg azokról másolatot készíthet. A letéteményes ügyvéd értesítette az iratmegtekintés lehetőségéről a felperest, aki azonban az ügyvédnél nem jelentkezett. Az ügyvéd a letétbe helyezett iratokat 2017. március 14-én visszaadta az alperesnek.
[4] A felperes a haszonbérleti szerződést 2017. június 26-án azonnali hatállyal felmondta, és követelte a földterület haladéktalan birtokba adását. Felmondási okként arra hivatkozott, hogy az alperes nem biztosította teljeskörűen a bérelt földterület használatával összefüggő adatokat, illetőleg az azokba történő betekintést, és ezzel meghiúsította a gazdálkodás ellenőrzését. Hivatkozott arra is, hogy a felmondásban részletezettek szerint nem teljesítette a gazdálkodási tervben vállalt kötelezettségeit. További felmondási okként jelölte meg, hogy a bérelt ingatlanon az évek során fákkal, cserjékkel benőtt, kb. 1 ha összefüggő fásított területet az alperes nem a szántó művelési ágnak megfelelően hasznosítja, művelési ágát megváltoztatta, a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint más célra hasznosította, az eredeti művelési ágat nem állította helyre.
[5] Az alperes a felmondást jogellenesnek tartotta, ezért azt nem fogadta el.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[6] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy jogszerűen mondta fel a haszonbérleti szerződést. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest az ingatlan birtokba adására. Álláspontja szerint a haszonbérleti szerződésben a magyar állam jogutódjává vált, így ugyanazok a jogosultságok illetik meg, mint az NFA-t.
[7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az első- és másodfokú ítélet
[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Rámutatott arra, hogy a haszonbérleti szerződés részletesen szabályozza az alperes adatszolgáltatási kötelezettségeit, illetőleg a haszonbérbeadó ellenőrzési jogosultságát és annak terjedelmét, amely alapvetően két körülményből fakadt. Egyrészt a perbeli földterület a szerződés megkötésekor a Nemzeti Földalapba tartozott, ezáltal a kincstári vagyon része volt, másrészt az alperes nyilvános, az állami termőföld haszonbérleti pályázata útján nyerte el a haszonbérletet.
[9] A földterület a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1. § (1) bekezdés a) pontja alapján kikerült a Nemzeti Földalapból, amely azt is jelenti, hogy a tulajdonosváltozással a kincstári vagyon védelmére vonatkozó speciális szerződéses rendelkezések a peres felek viszonylatában már nem alkalmazhatók. A felperes nem hatóság, és az ehhez köthető jogok természetéből külön erre irányuló szerződésmódosítás nélkül az is következik, hogy nem illetik meg ugyanazok az ellenőrzési jogosultságok, mint az NFA-t. A felperesnek csak a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:356. § a) pontja alapján alkalmazandó 6:333. § (2) bekezdése szerinti általános ellenőrzési jogosultsága van, amelynek gyakorlását a perben lefolytatott bizonyítás eredményeként rendelkezésre álló peradatokból megállapíthatóan az alperes nem gátolta. A 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) haszonbérbeadó azonnali hatályú felmondásának eseteit szabályozó rendelkezései a törvény 61. § (2) bekezdése értelmében kógensek, és azoktól a szerződő felek érvényesen nem térhetnek el. A haszonbérbeadó ellenőrzési jogosultsága gyakorlásának megakadályozása mint azonnali hatályú felmondásra okot adó körülmény a Fétv.-ben külön nem szerepel. A haszonbérbeadó azonban nyilvánvalóan csak a használat ellenőrzésével győződhet meg arról, hogy a haszonbérlő eleget tesz-e a hasznosítási kötelezettségének, illetőleg nem folytat-e olyan gazdálkodást, amely veszélyezteti a föld termőképességét, azaz, hogy nem állnak-e fenn a Fétv. 58. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott felmondási okok. Az alperes a pályázattal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését kívánta ellenőrizni, ilyen ellenőrzési jogosultsága azonban nem volt. Az őt megillető ellenőrzési jogot megfelelően gyakorolhatta.
[10] A gazdálkodási tervben foglalt egyes kötelezettségek nem megfelelő teljesítése önmagában még nem jelenti, hogy az alperes a hasznosítási kötelezettségének nem tesz eleget, illetőleg olyan gazdálkodást folytat, amely veszélyezteti a föld termőképességét. Ilyen jellegű konkrét alperesi magatartásra, mulasztásra a felperes nem hivatkozott, és ilyen kötelezettségszegés a rendelkezésre álló peradatokból sem volt megállapítható. Amikor a felperes közölte az alperessel, hogy teljes körű ellenőrzést fog lefolytatni, a levelében kifejezésre juttatta azt is, hogy szándéka egyértelműen a haszonbérlő eltávolítása. Ez a magatartás nem egyeztethető össze a jóhiszeműség és tisztesség elvével, illetőleg a bérbeadót megillető felmondási jog céljával és rendeltetésével ellentétes [Ptk. 1:3. § (1) bekezdés, 1:5. § (1) bekezdés]. Az alperes alappal hivatkozott arra is, hogy az elkezdett beruházásait éppen a felperes által létrehozott bizonytalan jogi helyzet miatt függesztette fel. A gazdálkodási tervben foglaltak nem teljes körű teljesítésére alapított felmondás ezért több okból megalapozatlan volt.
[11] Alaptalanul hivatkozott a felperes arra is, hogy az alperes a föld művelési ágát megváltoztatta. Maga sem vitatta, hogy a felmondásban említett fásított terület – amely egyébként a teljes terület 2%-át sem éri el – már az alperes általi birtokbavétel előtt kialakult. A föld művelési ágát ebből következően nem az alperes változtatta meg.
[12] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
[13] Az indokolásában rámutatott, hogy a Fétv. 58. §-a nem szabályozza azonnali felmondási okként az ellenőrzési kötelezettség akadályozását, ebből következően a felperest csak a Ptk.-ban meghatározott általános ellenőrzési jog illette meg, azt pedig az alperes nem akadályozta. Helytálló az elsőfokú bíróság azon megállapítása is, miszerint a művelési ág megváltoztatására vonatkozó felmondási indok sem alapos, hiszen nem vitásan a felmondásban hivatkozott fásított területrész már az alperes birtokbalépése előtt kialakult. Ebből következőleg a föld művelési ágát nem az alperes változtatta meg.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[14] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a jogszabályoknak megfelelő, a kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte.
[15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A Ptk. 6:356. §-a szerint a perbeli haszonbérleti szerződésre is alkalmazandó volt a Ptk. 6:340. § (2) bekezdése, amely akként rendelkezik, hogy a tulajdonos személyében bekövetkezett változással a bérleti szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek tekintetében az új tulajdonos lép a bérbeadó helyébe. A szerződési pozíció ekként meghatározott átszállása a Ptk. 6:211. §-a szerinti szerződésátruházásnak minősül. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (új Ptké.) 53/C. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében jogszabály rendelkezésén alapuló szerződésátruházás esetén a szerződésből kilépő és a szerződésben maradó fél tekintetében a szerződést megszűntnek, a szerződésbe belépő és a szerződésben maradó fél tekintetében pedig a szerződést az átszálló valamennyi jog és kötelezettség vonatkozásában a jogszabály alapján létrejött új szerződésnek kell tekinteni. A jogalkotó erre a szerződéses konstrukcióra novációként tekint [22/2018. (XI. 20.) AB határozat 72. pont]. A mezőgazdasági haszonbérletek esetében megállapított szerződésátru-há-zással összefüggő szabályok értelmében a felperes nem az előző tulajdonos magyar állam és az alperes közötti szerződésnek vált alanyává. Alaptalanul hivatkozott ezért arra, hogy az alperessel szemben jogutódként azok a jogok illetik meg, mint amelyek a magyar államot, illetőleg az NFA-t megillették. Az új szerződéssel a földrészlet kikerült az állam tulajdonából, ezáltal az Nfatv. 1. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel a Nemzeti Földalapba sem tartozik. A megszűnt szerződés tárgyának speciális jellegéhez és a haszonbérbeadó személyéhez tapadtak, ezért nem válhattak az új szerződés tartalmává az Nfatv., valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet által meghatározott tartalmi elemek. Az Nfatv.-re az elsőfokú bíróság is hivatkozott, amikor indokát adta annak, hogy miért nem illetik meg a haszonbérleti szerződés alapján ugyanazok az ellenőrzési jogosultságok a felperest, mint az NFA-t. A jogerős ítélet indokolása alapján megállapítható volt, hogy a másodfokú bíróság mire alapította a döntését, ezért a felülvizsgálati kérelemben a felperes az indokolási kötelezettség [Pp. 221. § (1) bekezdés] megsértésére hivatkozással alaptalanul kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését.
[17] Az új szerződés tartalmához képest a felperesnek nem állt jogában a földhaszonbérleti szerződést felmondani azon ellenőrzési jog gyakorlásának akadályozása okán, amely ellenőrzési jogot a jogszabály az NFA-nak biztosított. A hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését, illetőleg annak ellenőrzését, hogy nem folytat-e a föld termőképességét veszélyeztető gazdálkodást, az alperes a felperes számára lehetővé tette. A tényállást e körben az eljárt bíróságok a bizonyítás eredményének a régi Ptk. 206. § (1) bekezdése szerinti mérlegelésével állapították meg. A felülmérlegelés indokoltságát a Kúria nem vizsgálhatta, mivel a felülvizsgálati kérelemben a felperes e jogszabályi rendelkezés megsértésére nem hivatkozott. Az átszálló jogokhoz és kötelezettségekhez képest a felperest a gazdálkodási terv teljesítésével kapcsolatban fennállónak tartott hiányosságok okán sem illette meg felmondási jog. A gazdálkodási terv teljesítésének perbeli vizsgálata ezért szükségtelen volt. A jogerős ítélet indokolása azon okból tehát nem hiányos, hogy nem tartalmazza, mely kötelezettségek teljesítése maradt el.
[18] A haszonbérelt földterület művelési ágától eltérő művelésére alapított felmondás jogszerűsége körében az alperes szerződésben kikötött kötelezettségének teljesítését a haszonbérlő által természetben szolgáltatott földterülethez képest kellett megítélni. A perben nem volt vitás, hogy a földterület egy részének művelési ágát a nyilvántartott művelési ághoz képest már azt megelőzően megváltoztatták, hogy az alperes e földterületet a perbeli haszonbérleti szerződés alapján használatba vette. Nem követhetett el ezért szerződésszegést azzal, hogy a más művelési ágú területet nem szántó művelési ágnak megfelelően művelte. A haszonbérleti szerződés alapján a korábbi művelési ág visszaállítása nem volt kötelezettsége, így azt meg sem szeghette. A termőföld védelmére és hasznosítására vonatkozó szabályokat sem sérthette meg, mert nem ő tért el a nyilvántartott szántó művelési ágnak megfelelő hasznosítástól, és a részéről a természetben már megváltozott művelési ágnak megfelelő hasznosítás valósult meg.
[19] A Kúria mindezekre tekintettel nem látott okot a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, ezért azt hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. V. 21.802/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás