BK ÍH 2020/106.
BK ÍH 2020/106.
2020.12.01.
A társtettesi elkövetés megállapítására irányuló ügyészi fellebbezés nem minősül a vádlott terhére bejelentettnek és a súlyosítási tilalmat nem oldja fel [Be. 595. § (2) bekezdés].
A járásbíróság 2019. március 6-án kihirdetett ítéletével a fiatalkorú vádlottat bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében, ezért 1 évre próbára bocsátotta, és elrendelte pártfogó felügyeletét.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést téves jogi minősítés miatt, a garázdaság vétsége társtettesként elkövetettnek minősítése érdekében. Fellebbezett továbbá a vádlott védője, elsődlegesen felmentés, másodlagosan az intézkedés enyhítése érdekében.
A másodfokon eljárt törvényszék végzésével a járásbíróság ítéletét a fiatalkorú vádlott vonatkozásában hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
A törvényszék végzése ellen a fiatalkorú vádlott védője jelentett be fellebbezést, amelyet pusztán azzal indokolt, hogy nem tudott konzultálni védencével, ezért fellebbez. Később sem indokolta részletesebben a fellebbezését.
A fellebbviteli főügyészség a bejelentett fellebbezést nem tartotta alaposnak, és a végzés jogi indokolásának kiegészítésére tett észrevételei mellett a törvényszék végzésének helybenhagyására tett indítványt.
A fellebbezés alaptalan, a főügyészség átiratában írtakat az ítélőtábla osztotta.
A törvényszék a végzésének indokolásában a felterjesztett iratok tartalmának megfelelően állapította meg, hogy a fiatalkorú vádlottat a járásbíróság egy másik eljárásban 2019. február 21-én kelt és március 26-án véglegessé vált büntetővégzésével bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében, és ezért 1 évre próbára bocsátotta, elrendelve pártfogó felügyeletét. Erre figyelemmel állapította meg a törvényszék helytállóan azt is, hogy a másodfokú eljárásban a Btk. 66. § (1) bekezdés a) pontjában írtak szerint a hivatkozott próbára bocsátás megszüntetésének és büntetés kiszabásának lenne helye.
Helytállóan utalt arra is a törvényszék, hogy a fiatalkorú vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában a bűnösség megállapításának, intézkedés helyett büntetés kiszabásának, vagy az intézkedés súlyosításának nincs helye, ezért a fiatalkorú vádlottal szemben súlyosabb joghátrány alkalmazásának csak az elsőfokú ítélet rá vonatkozó részének a hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása útján kerülhet sor.
Nem tévedett tehát a törvényszék, amikor megállapította, hogy az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasításának van helye, mivel a Be. 607. § (1) bekezdésében, valamint a Be. 608. § (1) bekezdésében fel nem sorolt, a másodfokú eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényeges kihatással volt a bűnösség megállapítására, illetve a büntetés kiszabására.
Osztotta ugyanakkor az ítélőtábla a főügyészség álláspontját a másodfokú bíróság végzésének jogi indokolása kiegészítését illetően.
A Be. 486. § (1) bekezdése alapján, ha a próbára bocsátott ellen a próbaidő alatt újabb büntetőeljárás indult, vagy van folyamatban, az ügyeket egyesíteni kell. Az egyesítés kötelező, annak elmaradása az elsőfokú eljárásban eljárási szabálysértés, amely egyben megalapozatlanná teszi az elsőfokú bíróság ítéletét, a megállapított tényállás ugyanis hiányos, miután nem tartalmazza a próbára bocsátást elrendelő határozatban megállapított tényállást.
Amennyiben az eljárás másodfokon van folyamatban, az ügyek egyesítése és a megalapozatlanság kiküszöbölése a másodfokú bíróság feladata. Erre azonban kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha a vádlott terhére fellebbezés került bejelentésre. Ebben az esetben ugyanis a súlyosítási tilalom nem érvényesül.
Osztotta az ítélőtábla a másodfokú bíróság azon álláspontját, hogy mivel az elsőfokon eljárt ügyész a fiatalkorú vádlott vonatkozásában téves jogi minősítés miatt jelentett be fellebbezést, annak megállapítása érdekében, hogy a vádlott cselekménye helyesen társtettesként elkövetettnek minősül, az nem tekinthető a terhelt terhére bejelentett fellebbezésnek.
A vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában pedig súlyosításnak nincs helye, ilyenkor a Be. 595. §-ában meghatározott súlyosítási tilalom a cselekmények együttes felülbírálatát akadályozza. Ilyen esetben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az ügyek együttes elbírálására ad iránymutatást (54. számú BK vélemény III. 1. és 6. pontja).
Osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség azon észrevételét is, hogy a megismételt eljárás során az elsőfokú bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a próbára bocsátás próbaideje előtt elkövetett bűncselekmény miatt indult eljárásban a próbára bocsátást csak a próbaidő tartama alatt lehet megszüntetni. A próbaidő eredményes leteltével ugyanis az elkövető büntethetősége megszűnik a Btk. 66. § (2) bekezdése értelmében és az e vonatkozásban kialakult bírói gyakorlatra is figyelemmel (BH 2005.129.).
A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a bejelentett fellebbezést alaptalannak ítélte, és a törvényszék végzését a Be. 630. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Szegedi Ítélőtábla Hkf.II.19/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás