2020. évi CVI. törvény indokolás
2020. évi CVI. törvény indokolás
az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló
2020. évi CVI. törvényhez
2020. évi CVI. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány és a részére történő vagyonjuttatás
Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat célja egyrészt a Millenáris Park mint a nemzeti és a nemzetközi együttműködést jelképező kulturális és oktatási központ, másrészt az egykoron meghatározó ipari létesítmény, a Ganz Villamossági Művek Lövőház utcai telepén található épületeinek megóvása. Utóbbi területen a jogalkotó célja a nemzeti identitástudatot és összetartozást erősítő, értékmegőrző, kulturális, tudományos és társadalmi feladatok támogatásának megvalósítása.
E célok elérése érdekében az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány (a továbbiakban: Millenáris Alapítvány) közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában történő létrehozására. A Millenáris Alapítvány célja és feladata a Millenáris Parkban a nemzeti és a nemzetközi együttműködést jelképező, Európa társadalmi, kulturális és életmódbeli értékein, a tudományos-technikai fejlesztésen és az információs társadalom eredményein alapuló, jövőt bemutató tudományos, kulturális és oktatási központ és innovatív, családbarát, interaktív közösségi tér megteremtésének és működési feltételeinek a biztosítása. A Millenáris Alapítvány megfogalmazott céljait a törvényjavaslat közérdekűnek minősíti.
A Millenáris Alapítvány e céljainak megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet végez, amely keretében az alapító által rendelt, valamint a Millenáris Alapítványhoz csatlakozók és adományozók által juttatott vagyont kezeli.
A törvényjavaslat rendelkezik egyrészt a Millenáris Alapítvány alapításáról, a közérdekű célokról, az alapítással kapcsolatos feladatokról, másrészt a feladatok ellátásához szükséges állami vagyon biztosításáról.
A Batthyány Lajos Alapítvány és a részére történő vagyonjuttatás
A Batthyány Lajos Alapítvány célja a magyar nemzet iránt elkötelezett, az európai egység irányába mutató, a közös keresztény-kulturális értékek és a demokratikus, képviseleti kormányzás alapján álló magyar közélet támogatása, amely kiemelkedően közérdekű cél.
A Batthyány Lajos Alapítvány törekvése különös hangsúlyt fektet a civil társadalom szervezésére, amelynek keretében az alapítvány gondozásában rendszeresen sor kerül hazai és nemzetközi közéleti és tudományos konferenciák, kerekasztal-beszélgetések és egyéb események megrendezésére. A Batthyány Lajos Alapítvány által az elmúlt években nyújtott támogatások között említhetők egyebek mellett oktatási tevékenységekre és tehetséggondozásra fordított, illetve karitatív támogatások, szakkollégiumok, kisebbségi közösségek, történelmi kutatások és a könyvkiadás, az olvasás népszerűsítésének támogatása, valamint családtámogatási programok bátorítása.
A Batthyány Lajos Alapítvány közérdekű céljait elsősorban az azokkal összhangban lévő kezdeményezések, szervezetek támogatása, illetve infrastrukturális hátterének rendelkezésre bocsátása útján valósítja meg.
A Batthyány Lajos Alapítvány által képviselt kiemelkedően közérdekű cél támogatása és az alapítvány tevékenysége előmozdításának legalkalmasabb eszköze, a Batthyány Lajos Alapítvány további működésének a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvényben meghatározott közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában való, a Kormánynak az állam nevében történő csatlakozásával megvalósuló folytatása, amelynek keretében sor kerül a Batthyány Lajos Alapítvány tevékenységének hatékony ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítására.
A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány részére történő vagyonjuttatás
A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: MCC tv.) a köz- és felsőoktatási rendszer versenyképességének általános, folyamatban lévő fejlesztése mellett, a tehetségek azonosítása és a tehetséggondozás ügyének is önálló struktúrában, kifejezetten e célra fókuszáltan kíván prioritást adni. A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (a továbbiakban: MCC Alapítvány) fenntartásában működő Mathias Corvinus Collegium immáron 1996 óta valósítja meg e célkitűzéssel összhangban álló tevékenységét, a tehetséggondozást a fókuszba emelő, kiemelkedően magas színvonalú képzései útján.
E kiemelten közérdekű, több évtizedes tevékenységet ismerte el az Országgyűlés az MCC tv. elfogadása által, s teremtette meg a kiemelten tehetséges fiatalok támogatása ügyének hatékony és eredményes megvalósításához szükséges feltételeket. Az MCC tv. által rögzített célkitűzések és az MCC Alapítvány számára meghatározott feladatok ellátása érdekében mind volumenében, mind földrajzi szempontból kiterjesztett alapítványi munka szempontjából azonban nélkülözhetetlen az annak szolgálatában állított megfelelő infrastruktúra biztosítása.
A Millenáris Alapítvány és az MCC Alapítvány számára nyújtott vagyoni juttatás tekintetében irányadó jogszabályok, azaz a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.), valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szerint állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott feltételekkel és esetekben, fő szabály szerint csak törvény rendelkezése alapján lehet.
Az Nvtv. és Vtv. rendelkezéseire figyelemmel e vagyonjuttatásokra e törvényjavaslat rendelkezéseivel kerül sor.
A Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány
Jelen törvényjavaslat célja a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány (a továbbiakban: Polgári Művelődésért Alapítvány) létrehozása és részére történő vagyon juttatása.
A Polgári Művelődésért Alapítvány célja és feladata a kulturális értékek megőrzése, kulturális rendezvények szervezésében való közreműködés, oktatási tevékenység folytatása, elősegítése, az épített örökség, különösen a műemléki örökség védelmében való közreműködés, az ilyen jellegű tevékenységet végző szervezetek, intézmények, személyek támogatása.
A Polgári Művelődésért Alapítvány megfogalmazott céljait a törvényjavaslat közérdekűnek minősíti.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.), valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szerint állami vagyon tulajdonjogát átruházni csak törvényben meghatározott feltételekkel és esetekben, fő szabály szerint csak törvény rendelkezése alapján lehet.
Az Nvtv. és Vtv. rendelkezéseire figyelemmel a vagyonjuttatásra e törvény rendelkezéseivel kerül sor.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1a) bekezdése szerint a Kormány külön törvény rendelkezése szerint jogosult alapítvány létrehozására. Jelen rendelkezés alapján az Országgyűlés felhatalmazást ad a Kormány számára – a törvényjavaslat preambulumában meghatározott célokra tekintettel – közérdekű vagyonkezelő alapítványként a Millenáris Alapítvány létrehozására.
A § részletesen felsorolja a Millenáris Alapítvány feladatait és azokat közérdekű célnak minősíti.
A § további garanciális rendelkezéseket tartalmaz, melyek szerint a Millenáris Alapítványban az alapítói jogok teljes körét – beleértve az alapító okirat e törvény rendelkezéseire is figyelemmel történő módosításának jogát – a kuratórium gyakorolja. A kuratórium elnökét és tagjait a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jelöli ki.
2. §
A törvényjavaslat az Nvtv. és a Vtv. ingyenes vagyonátruházásra vonatkozó szabályai alapján rendelkezik arról, hogy a Millenáris Alapítvány céljai és feladata megvalósításához szükséges vagyonelemeket ingyenesen a Millenáris Alapítvány tulajdonába kell adni.
Az 1. melléklet szerinti vagyonelemek (a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságban fennálló állami részesedés, összesen 9 180 000 000 forint törzsbetét) Millenáris Alapítvány részére történő tulajdonba adásával megvalósuló vagyonjuttatásról a miniszter gondoskodik. A 2. § (2) bekezdése kizárja a törvényjavaslat szerinti ingyenes vagyonátruházás esetére az Nvtv. ingyenes vagyonjuttatásra vonatkozó egyes szabályainak alkalmazását.
A § ugyanakkor jelentős garanciákat intézményesít e vagyonelemek vonatkozásában. A Millenáris Alapítvány tulajdonába adandó törzsbetét kapcsán rögzíti, hogy annak elidegenítésére vonatkozó szándék esetében az államot elővásárlási jog illeti meg és harmadik személy részére kizárólag akkor kerülhet sor az elidegenítésre, ha az állam nem kívánja megkötni a vonatkozó jogügyletet. A Millenáris Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén az 1. melléklet szerinti vagyonelemek tulajdonjoga az államra száll vissza.
Az elővásárlási jog gyakorlása érdekében a Millenáris Alapítvány köteles a vagyonelem megvásárlására az államnak – a miniszterhez eljuttatott nyilatkozattal – ajánlatot tenni. Amennyiben az állam az elővásárlási jogával nem kíván élni vagy ha a nyilatkozat közlésétől számított 90 napon belül nem tesz nyilatkozatot, úgy az állam elővásárlási joga megszűnik.
A Millenáris Alapítvány a részére juttatott állami vagyon elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítést követően fennmaradó részét a preambulumban és az 1. §-ban meghatározott célok és feladatok megvalósítására köteles fordítani, ezzel is elősegítve a meghatározott közérdekű célok hatékony megvalósíthatóságát.
A Millenáris Alapítvány közérdekű céljaira és feladatellátására tekintettel a § rendelkezik arról, hogy a Millenáris Alapítvány további vagyonának és költségvetési támogatásának biztosításáról a Kormány gondoskodik.
A § rendezi a juttatások adójogi helyzetét, ennek megfelelően az általa meghatározott vélelem (praesumptio iuris et de iure) alapján a vagyoni juttatás nem alapoz meg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Áfa tv.) meghatározott adófizetési kötelezettséget, tekintettel arra, hogy nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó, törvényben meghatározott joghatás.
3–4. §
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1a) bekezdése szerint a Kormány külön törvény rendelkezése alapján alapítványt hozhat létre, ugyanakkor azt nem teszi lehetővé, hogy a Kormány már működő alapítványhoz csatlakozzon. A törvényjavaslat 3. § (5) bekezdése ebből kifolyólag kimondja, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérően a Kormány, az állam nevében, a törvény rendelkezése alapján csatlakozhat a Batthyány Lajos Alapítványhoz.
A 3. § alapján az Országgyűlés felhatalmazást ad a Kormány számára a törvényjavaslat 4. §-ában meghatározott tevékenység, közfeladat ellátása céljából a Batthyány Lajos Alapítványhoz való csatlakozásra.
Garanciális rendelkezésként rögzíti a törvényjavaslat, hogy a Kormánynak az állam nevében a Batthyány Lajos Alapítványhoz való, vagyoni juttatás teljesítésével történő csatlakozására akkor kerülhet sor, ha a csatlakozás folyamata során megvalósul az alapítvány alapító okiratának az alapítvány vagyonkezelő alapítványként való nyilvántartásba vételéhez, az alapítvány kuratóriuma új tagjainak a kijelöléséhez, valamint az alapítvány kuratóriumának az alapítói jogok teljes körének gyakorlására történő kijelöléséhez szükséges módosítása.
A törvényjavaslat a Batthyány Lajos Alapítvány által, feladatként végzett tevékenységet közfeladatnak, illetve közérdekű célnak minősíti.
5. §
A módosítás célja a Batthyány Lajos Alapítvány részére történő vagyonjuttatásra vonatkozó rendelkezések rögzítése. A törvényjavaslatban meghatározott célok megvalósítása érdekében a Batthyány Lajos Alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítványként való nyilvántartásba vétele szükséges. Ehhez és az elérendő, közfeladatnak minősülő, közérdekű célok hatékony megvalósításához, a Batthyány Lajos Alapítvány részére történő, a törvényjavaslatban meghatározott és a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény 3. § (1) bekezdésében előírt tőkeminimumra vonatkozó rendelkezésnek való megfelelést biztosító vagyonrendelésre van szükség. E vagyonrendelés a módosítás útján valósul meg.
6. §
Az Országgyűlés az Nvtv., valamint a Vtv. ingyenes vagyonátruházásra vonatkozó szabályai alapján rendelkezik arról, hogy a 2. mellékletben felsorolt állami tulajdonban lévő ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az MCC tv. preambulumában és 2. §-ában meghatározott célok megvalósítása érdekében az MCC Alapítvány tulajdonába kell adni.
Ezen ingatlanoknak az MCC Alapítvány részére ingyenesen, az indulótőke növelése érdekében történő tulajdonba adása tekintetében a törvényjavaslat kizárja az Nvtv. ingyenes vagyonjuttatásra vonatkozó szabályainak az alkalmazását.
A törvényjavaslat az MCC Alapítvány tulajdonába adandó ingatlanok esetében is jelentős garanciákat létesít, hiszen ezen ingatlanok esetleges értékesítése esetén is irányadó előírás, hogy a befolyó, az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó bevétel kizárólag az MCC tv.-ben meghatározott célok megvalósítására fordítható.
Az ingatlan vagyonelemeket az MCC Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg.
A törvényjavaslat e tekintetben is rendezi a juttatás adójogi helyzetét, melynek megfelelően a felállított vélelem (praesumptio iuris et de iure) alapján a vagyoni juttatás nem alapoz meg az Áfa tv.-ben meghatározott adófizetési kötelezettséget, tekintettel arra, hogy nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó, törvényben meghatározott joghatás.
Amennyiben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére e törvény szerint az állam által juttatott vagyontárgyakat vagy annak egy részét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány értékesíteni kívánja, úgy indokolt az állam elővásárlási jogának biztosítása abból a célból, hogy amennyiben a juttatott vagyontárgyak más közfeladat ellátásához szükségesek, úgy az államnak lehetősége legyen azok tulajdonjogának e törvény alapján történő megszerzésére minden más személyt megelőzően.
7. §
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1a) bekezdése szerint a Kormány kizárólag külön törvény rendelkezése szerint jogosult alapítvány létrehozására. Jelen rendelkezés alapján az Országgyűlés felhatalmazást ad a Kormány számára meghatározott tevékenység, közfeladat ellátása céljából a Polgári Művelődésért Alapítvány létrehozására. A § részletesen felsorolja a Polgári Művelődésért Alapítvány feladatait és azokat közérdekű célnak minősíti. A § további garanciális rendelkezéseket tartalmaz, amelyek szerint a Polgári Művelődésért Alapítványban az alapítói jogok teljes körét – beleértve az alapító okirat e törvény rendelkezéseire is figyelemmel történő módosításának jogát – a kuratórium gyakorolja.
8–9. §
A javaslat az Nvtv. és a Vtv. ingyenes vagyonátruházásra vonatkozó szabályai alapján rendelkezik arról, hogy a Polgári Művelődésért Alapítvány céljai és feladata megvalósításához szükséges ingatlant ingyenesen a Polgári Művelődésért Alapítvány tulajdonába kell adni. A javaslat kizárja a törvényjavaslat szerinti ingyenes vagyonátruházás esetére az Nvtv. ingyenes vagyonjuttatásra vonatkozó egyes szabályainak alkalmazását. E § azt is előírja, hogy az átadásra kerülő védett ingatlan vonatkozásában nem kell alkalmazni sem a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontját és (4) bekezdését, sem az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 25. § (5) bekezdését. Az ingyenes vagyonátadásra vonatkozó megállapodást a Polgári Művelődésért Alapítvánnyal a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg. Az ingó vagyonelemek számosságára tekintettel azok nem a jogszabály mellékleteként kerülnek felsorolására, hanem az átadó és az átvevő tételes jegyzőkönyvet vesz fel az átadásra kerülő ingó vagyonelemekről. Az ingatlan vagyonelemeket a Polgári Művelődésért Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg, amely terheket az átadó és az átvevő fél szintén a megállapodásban rögzít. A Budapest II. kerület belterület 54281 helyrajzi számú ingatlan tekintetében indokolt elidegenítési és terhelési tilalmat előírni, annak érdekében, hogy az ingatlan a jelenlegi funkciójának megfelelően kerüljön hasznosításra a jövőben is. A § rendezi továbbá a juttatások adójogi helyzetét, ennek megfelelően az általa meghatározott vélelem (praesumptio iuris et de iure) alapján a vagyoni juttatás nem alapoz meg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben meghatározott adófizetési kötelezettséget, tekintettel arra, hogy nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó, törvényben meghatározott joghatás. A § rendelkezik arról, hogy a Polgári Művelődésért Alapítvány további vagyonának és költségvetési támogatásának biztosításáról a Kormány gondoskodik.
10. §
Hatályba léptető rendelkezés.
11. §
Sarkalatossági záradék.
12. §
A vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény 7. alcímének a pontosítását tartalmazza a jogalkotói szándékkal összhangban. A módosítással egyértelművé válik, hogy bármely vagyonkezelő alapítványnak juttatható pénzbeli, illetve természetbeni vagyoni juttatás. A vagyonkezelő alapítvány a Ptk.-ban szabályozott alapítványokhoz képesti speciális jogintézménye számos – jogi jellegéből fakadó – szabályozási eltérést indokol, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány esetében pedig további eltérések szükségesek. A módosítás rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére az alapító okiratában meghatározott célok megvalósításának elősegítése érdekében teljesített pénzbeli, illetve természetbeni vagyoni juttatás jellegénél fogva nem tekinthető „támogatásnak” sem államháztartási jogi, sem közpénzügyi értelemben. A módosítás ilyen módon egyértelművé teszi, hogy ez a pénzbeli, illetve természetbeni vagyoni juttatás a múltban sem minősült és a továbbiakban sem minősül külön törvény (például az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény) szerinti támogatásnak, illetve, hogy e jogalanyok az alapító okiratukban meghatározott célok elérése érdekében bármilyen pályázati eljárásban részt vehetnek és bármilyen pályázati támogatásban részesülhetnek.
13. §
Az Nvtv. 2. melléklet III. pont 1. alpontjában foglalt táblázat 1.8. és 1.16. sorában található ingatlan állami feladatellátáshoz nem szükséges, ezért kizárólagos állami tulajdonban tartása a továbbiakban nem indokolt.
A Budapest II. kerület belterület 54281 helyrajzi számú ingatlan törlésre kerül az Nvtv. 2. melléklet III. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemléki védelem alatt álló építmények és építmény-együttesek köréből, valamint a Révfülöpi Vitorláskikötő az Nvtv. 2. melléklet IV. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok köréből.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás