BK ÍH 2020/107.
BK ÍH 2020/107.
2020.12.01.
Amennyiben az új Be. szerint annak hatálybalépéséig az addig ülnökökkel eljáró elsőfokú bíróság egyesbíróként kell, hogy folytassa a büntetőeljárást, de ennek ellenére továbbra is ülnökökkel jár el, abszolút eljárási szabálysértést valósít meg, ami az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezéséhez vezet [Be. 608. § (1) bekezdés a) pont 1. fordulat, 868. § (3) bekezdés].
Az első fokon eljárt törvényszék az I., II., III. rendű vádlottakat pénzmosás bűntettében mondta ki bűnösnek, és különböző büntetésekre ítélte.
Az elsőfokú ítélettel szemben az ügyészség a II., III. rendű vádlottak terhére súlyosabb büntetés kiszabása érdekében, az I. rendű vádlott és védője felmentésért, másodlagosan enyhítésért, a II. rendű vádlott és védője felmentés érdekében fellebbeztek.
Az elsőfokú bíróság ítélete eljárási szabálysértés miatt érdemi felülbírálatra nem alkalmas.
A megyei főügyészség 2017. december 19. napján nyújtott be vádiratot a vádlottakkal szemben a törvényszéken pénzmosás bűntette miatt. Az akkor hatályban volt 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: régi Be.) 14. § (2) bekezdése szerint a törvényszék mint elsőfokú bíróság – ha e törvény másként nem rendelkezik – egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el.
A törvényszék hatáskörét a régi Be. 16. § (1) bekezdés u) pontja alapozta meg.
Az elsőfokú bíróság a régi Be. ezen rendelkezései alapján a 2018. május 14-én tartott tárgyaláson, helyesen, egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban járt el.
A tanács összetétele azt követően sem változott, hogy 2018. július 1-jén hatályba lépett a 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.). A törvényszék a 2018. szeptember 19. napján és a 2018. december 17. napján tartott tárgyaláson is azonos összetételű tanácsban, azaz továbbra is ülnökökkel járt el.
A Be. 13. §-a rendelkezik a bíróság összetételéről.
Az (1) bekezdés szerint az elsőfokú bíróság – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – egyesbíróként jár el.
A (2) bekezdés alapján az elsőfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, ha az egyesbíró az ügyet a bíróság tanácsa elé utalta. A bíróság tanácsa elé utalt ügyben később egyesbíró nem járhat el.
A (3) bekezdés rendelkezik arról, hogy az elsőfokú bíróság gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, a tanács egy tagja a törvényszék gazdasági ügyszakának, ennek hiányában a törvényszék polgári ügyszakának bírája.
A Be. 10. § (1) bekezdés 3. pontja taxatíve meghatározza a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekményeket, amelyek között a Btk. 399. §-a szerinti pénzmosás nem szerepel.
Az egyesbírói eljárás alól kivételt képez a fiatalkorúak elleni és a katonai büntetőeljárás. Az előbbieknél a Be. 680. § (1) és (2) bekezdése, az utóbbinál a 698. § (1) bekezdés a) pontja konkrétan meghatározza, mely esetekben kell a bíróságnak egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban eljárni.
A Be. átmeneti rendelkezései közül a 868. § (1) bekezdése szerint e törvény rendelkezéseit – a 868-876. §-ban meghatározott eltérésekkel – a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.
Az (1) bekezdésben hivatkozott eltérést határoz meg a Be. 868. § (2) bekezdése, mely szerint: az eljárást – a (3) bekezdésben szabályozott kivétellel – a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező és a korábbi jogszabályban meghatározott összetételű bíróság folytatja le, ha az ügy e törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz érkezett.
Az előbb írt (2) bekezdés szerinti kivételhez képest további kivételt határoz meg ugyanezen jogszabály (3) bekezdése, mely szerint: ha a bíróság a korábbi jogszabály alapján a törvény erejénél fogva járt el egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban, és e törvény alapján egyesbíró jár el, e törvény hatálybalépése után a továbbiakban egyesbíróként jár el.
Ilyen esetben tehát a Be. 868. § (2) bekezdése nem érvényesül, azaz lényegét tekintve a Be. 868. § (1) bekezdése vonatkozik arra az esetre, ha az új törvény alapján egyesbíró járna el, de korábban egy tanácselnökből és két ülnökből álló tanács járt el a törvény erejénél fogva.
Az előbb hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a korábban két ülnökkel indult, az új törvény szerint azonban egyesbíró eljárására utalt büntetőeljárásban 2018. július 1-jét követően egyesbírónak kell eljárnia [Be. 868. § (1) és (3) bekezdés].
Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság e törvényi rendelkezés ellenére 2018. július 1-jét követően is egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban járt el, és így hozta meg az ügydöntő határozatát, annak ellenére, hogy az új Be. hatálybalépését követően egyesbíróként kellett volna eljárnia, a bíróság nem volt törvényesen megalakítva.
Ezért az ítélőtábla a Be. 608. § (1) bekezdés a) pont 1. fordulata alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
Az eljárást a tárgyalási szaktól kell megismételni, a megismételt eljárásban a Be. 13. § (1) bekezdése alapján egyesbírónak kell eljárnia.
A másodfokú végzés 2020. március 16. napján – fellebbezés hiányában – véglegessé vált.
(Szegedi Ítélőtábla Bf.I.284/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás