11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet indokolás
11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet indokolás
a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelethez
2020.02.15.
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül közzétételre az Indokolások Tárában.
A szabályozás szükségessége
Az Országgyűlés a 2019. november 19-i ülésnapján fogadta el a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvényt, amely olyan kreatív és a rugalmas, versenyképes szaktudással bíró fiatalokat nevelő, vonzó szakképzési rendszer kialakítását célozza, amely képes illeszkedni a társadalmi folyamatokhoz, a nemzetgazdaság és a munkaerőpiac változó követelményeihez, valamint rugalmas és differenciált képzésszervezést tesz lehetővé. Az új szakképzési rendszer, valamint a felnőttképzés struktúrájában megjelenő új elemek jogszabályi hátterének megteremtése érdekében került sor a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) harmonizálására és módosítására. Az Fktv. módosítása a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvény részét képezi.
A kormányrendelet az Fktv. által felállított szabályozási keretek között – az abban kapott felhatalmazás alapján – megállapítja
– a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges bejelentés és engedély részletes feltételeit, a bejelentés, illetve az engedély megadása iránti kérelem adattartalmát, benyújtásának és elbírálásának részletes szabályait,
– a vagyoni biztosíték formáit, mértékét és felhasználásának szabályait,
– a felnőttképzők nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a nyilvántartás módosításának és a nyilvántartásból való törlés eseteit,
– a felnőttképzési szerződés tartalmát,
– a felnőttképzési tevékenység személyi és tárgyi feltételeit,
– a felnőttképző dokumentum- és nyilvántartásvezetési kötelezettségének szabályait,
– a felnőttképzők ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
– a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát és a bejelentésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a felnőttképzési szakértők nyilvántartásának adatait, a felnőttképzési szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket és a felnőttképzési szakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket,
– a felnőttképzési minőségirányítási rendszert és annak külső értékelésére vonatkozó részletes szabályokat.
A felnőttképzési tevékenység folytatásának bejelentése, engedélyezése és a felnőttképzők nyilvántartása
A kormányrendelet 1–11. §-a a felnőttképzési tevékenység folytatásának bejelentéséhez, engedélyezéséhez és a felnőttképzők nyilvántartásához kapcsolódó részletes szabályokat tartalmazza.
Az Fktv. szerint a felnőttképzőnek az engedély alapján végzett felnőttképzési tevékenység során – szemben a bejelentés alapján végzett felnőttképzési tevékenységgel – szigorúbb követelményeknek kell megfelelnie, így a felnőttképzőnek – többek között – vagyoni biztosítékkal is kell rendelkeznie, amely az engedély megadásának, illetve az ezt követő működésnek is feltétele. A vagyoni biztosíték mint jogintézmény nem új a felnőttképzés rendszerében, hiszen a kormányrendeletben foglalt szabályozás tartalmában szinte megegyezik a jelenleg hatályos szabályokkal. Célja ugyanakkor, hogy továbbra is a képzésben részt vevőket védje a nem jogszabályszerűen végzett felnőttképzési tevékenység őket érintő következményeivel szemben.
A vagyoni biztosítékkal az engedélyezett felnőttképzési tevékenység folytatásának teljes időtartamára és a felnőttképzési tevékenység megszűnését követő hat hónapig kell rendelkezni annak érdekében, hogy a képzési díj azon részének visszafizetése – a díjat befizető számára – biztosított legyen, amelyre a képzés bármely okból történő ellehetetlenülése miatt a felnőttképző már nem nyújtott szolgáltatást. A vagyoni biztosíték felhasználásához és megszüntetéséhez a felnőttképzési államigazgatási szerv jóváhagyása szükséges.
Vagyoni biztosíték olyan szerződés lehet, amely biztosítóval kötött biztosítási szerződésre vagy a felnőttképző által hitelintézetnél lekötött, a képzési díj fentiekben meghatározott visszafizetésére elkülönített és zárolt pénzösszeg elhelyezésére irányul. A kormányrendelet meghatározza a vagyoni biztosíték mértékét, azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a vagyoni biztosíték mindig megfeleljen a jogszabályban előírtaknak, és részletesen szabályozza a biztosíték felhasználására vonatkozó eljárást. Ha a felnőttképző nem tesz eleget a vagyoni biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségeinek, a felnőttképzési államigazgatási szerv jogosult a szükséges intézkedések megtételére.
A vagyoni biztosíték a felnőttképző nettó árbevételéhez igazodik, mértéke a nettó árbevétel kettő százaléka, de legalább egymillió forint.
Az Fktv. alapján felnőttképzési tevékenység bejelentés vagy engedély alapján végezhető. A felnőttképzési államigazgatási szerv a bejelentés, illetve az engedély megadásáról szóló határozat alapján a felnőttképzőt felveszi a felnőttképzők nyilvántartásába. A felnőttképzési államigazgatási szerv az engedélyezési eljárásban szakértőként szakértői bizottságot vehet igénybe. A szakértői bizottság tagjait az Fktv. szerinti szakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki a felnőttképzési államigazgatási szerv. A vonatkozó rendelkezések mindezek alapján meghatározzák
– a bejelentés, valamint az engedély megadása iránti kérelem tartalmi elemeit, amelyek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv.) által meghatározott adatok, továbbá mindazok az adatok, amelyek az Fktv. alapján szükségesek a felnőttképzőnek a felnőttképzők nyilvántartásába történő felvételéhez és a nyilvántartás vezetéséhez,
– a bejelentés és az engedély megadása iránti kérelem benyújtásának és elbírálásának részletes szabályait,
– a bejelentés, illetve az engedély megadása vagy módosítása iránti kérelem benyújtásához szükséges dokumentumokat,
– az engedélyezési eljárásban közreműködő szakértői bizottság vizsgálatának szempontjait és szabályait,
– a felnőttképzők nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a nyilvántartás módosításának és a nyilvántartásból való törlés eseteit.
A szakértői bizottság a szakértői vizsgálat keretében elsősorban dokumentumalapú ellenőrzést végez, de a szakértői vizsgálatot szükség szerint a felnőttképző székhelyén, a kérelemben megjelölt telephelyén és – ha a képzés tervezett helyszíne nem egyezik meg a székhellyel vagy a telephellyel – a képzés helyszínén is lefolytathatja. A szakértői vizsgálat keretében meg kell vizsgálni a felnőttképzési tevékenység megvalósíthatóságának és folytatásának feltételeit, továbbá a kérelem és mellékletei valóságtartalmát. A felnőttképzőnek a szakértői vizsgálat során a szakértői bizottsággal együttműködési kötelezettsége van. A szakértői bizottság véleményének beszerzését követően a felnőttképzési államigazgatási szerv dönt az engedély megadásáról, annak módosításáról vagy a kérelem elutasításáról.
A felnőttképzési szakértői rendszer
Az Fktv. módosítása alapján a felnőttképzési szakértői rendszer egységessé válik: a felnőttképzési szakértők és felnőttképzési programszakértők helyett egységes elnevezéssel a jövőben felnőttképzési szakértők közreműködnek a felnőttképzési tevékenység engedélyezése és a felnőttképzők ellenőrzése keretében szükséges szakkérdés megállapítása, valamint a képzési program előzetes minősítése keretében.
Felnőttképzési szakértői tevékenység felsőfokú végzettséggel, a kormányrendeletben meghatározott szakképzettséggel és oktatási, oktatásszervezési vagy -irányítási, minőségirányítási, programkészítési, lektorálási, mérési-értékelési vagy felnőttképzési szakértői szakterületen szerzett legalább ötéves szakmai gyakorlattal, bejelentés alapján végezhető. A bejelentést a felnőttképzési államigazgatási szervhez kell benyújtani.
A kormányrendelet meghatározza a bejelentés adattartalmát, és előírja a bejelentéshez csatolandó mellékleteket, amelyek alapján a felnőttképzési államigazgatási szerv megvizsgálja a felnőttképzési szakértői tevékenység megkezdésének és folytatásának jogszabályi feltételeit.
Az Fktv. szerint a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről közhiteles hatósági nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak az Fktv.-ben és a Szolg. tv.-ben meghatározott adatain túli adattartalmát a kormányrendelet állapítja meg.
A felnőttképzési szakértőnek első alkalommal a felnőttképzési szakértők nyilvántartásába történő felvételétől számított fél éven belül, ezt követően kétévenként továbbképzésen kell részt vennie, és eredményes vizsgát tennie. A továbbképzést és vizsgát a felnőttképzési államigazgatási szerv szervezi.
A kormányrendelet lehetőséget nyújt – kérelem alapján – a szakértői tevékenység legfeljebb két év időtartamú szüneteltetésére.
A szabályozás alapján a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértőt érintő szankcióként elrendeli
– a szakértői tevékenység felfüggesztését a továbbképzési kötelezettség teljesítésének elmaradása miatt,
– a szakértői tevékenység megtiltását és ezzel egyidejűleg a felnőttképzési szakértői nyilvántartásból való törlést a hatósági határozatban vagy jogszabályban szereplő előírások ismételt megsértése miatt, a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásához előírt feltételek hiánya miatt, továbbá a továbbképzési kötelezettség teljesítésének elmaradása miatt.
A felnőttképzés tartalmi követelményei
A kormányrendelet 18–26. §-a a felnőttképzés engedélyhez, illetve bejelentéshez kapcsolódó tartalmi követelményeit részletezi. A felnőttképzőnek, ha felnőttképzési tevékenysége engedélyhez kötött, a működése során meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
– minőségirányítási rendszert és annak részeként ügyfélszolgálati, panaszkezelési és oktatói minősítési rendszert kell működtetnie, és gondoskodnia kell a minőségirányítási rendszer külső értékeléséről,
– a képzéseket képzési program alapján kell megszerveznie, amit a részszakmák esetén a képzési és kimeneti követelményeknek, a szakmai képzések esetén a programkövetelményeknek kell megfeleltetni, és felnőttképzési szakértői által előzetesen minősíttetni,
– a képzésre jelentkező kérésére előzetes tudásmérést, a képzést követően pedig elégedettségmérést kell végezni,
– a képzésben részt vevő személlyel felnőttképzési szerződést kell kötnie,
– eleget kell tennie dokumentum- és nyilvántartásvezetési kötelezettségének, tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének.
A felnőttképzőnek a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenysége során kizárólag a felnőttképzési szerződés megkötésére, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia.
A felnőttképzési szakértő a képzési program előzetes minősítése során azt vizsgálja, hogy
– a képzési program tartalma megfelel-e az Fktv.-nek és szakmai oktatás vagy szakmai képzés esetén a szakképzésről szóló törvénynek és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletnek,
– a képzési programban meghatározott tartalommal, feltételekkel és módon, valamint a képzéssel érintett célcsoport számára megszerezhetők-e a képzési programban megjelölt kompetenciák.
A képzési program módosítása esetén a felnőttképzőnek el kell végeztetnie a módosított képzési program előzetes minősítését is.
A képzésben részt vevő személy a képzéssel kapcsolatos elégedettségének felmérése céljából – a személyazonosíthatóságot kizáró módon – a képzés utolsó foglalkozásán vagy a képzés elvégzését igazoló tanúsítvány átvételének időpontjában kérdőívet tölt ki. A felnőttképző a kérdőívet képzésenként és kérdésenként kiértékeli, és a válaszok átlageredményét képzésenként és kérdésenként továbbítja a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe.
A kormányrendelet meghatározza a felnőttképzési szerződés kötelező tartalmi elemeit, továbbá – a kormányrendelet 1. mellékletében – a képzés elvégzésének igazolására a képzésben részt vevő személy részére kiállításra kerülő tanúsítvány tartalmát.
A kormányrendelet a minőségirányítási rendszer szabályozásán belül meghatározza annak dokumentumait:
– a minőségpolitikára vonatkozó dokumentum,
– a felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos minőségirányítási dokumentum,
– az oktatók felkészültségével, az oktatói kompetenciák folyamatos fejlesztésével kapcsolatos dokumentum,
– a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerével kapcsolatos dokumentum,
– a panaszok kezeléséről szóló dokumentum, amely tartalmazza a panaszok kivizsgálásának és kezelésének módját,
– a minőségirányítási rendszer működtetése során keletkezett eltérések kiküszöbölésére irányuló helyesbítő és ismételt előfordulásuk megakadályozására irányuló megelőző tevékenységek menetét tartalmazó dokumentum és
– a szakképzésialapfeladat-ellátás önértékelésére vonatkozó eljárást tartalmazó dokumentum.
A felnőttképzőnek a minőségirányítási rendszer külső értékelését négyévente legalább egyszer kell elvégeztetnie – megbízás alapján – a felnőttképzési államigazgatási szervvel. A külső értékelésről a felnőttképzési államigazgatási szerv aláírt véleményt ad a felnőttképzőnek, és abban cselekvési program megalkotására és végrehajtására kötelezheti.
Ellenőrzés, jogkövetkezmények
A kormányrendelet 27–34. §-a a felnőttképzés hatósági ellenőrzési rendszerét, ezen belül az ellenőrzéshez kapcsolódó eljárási szabályokat, továbbá a jogsértő felnőttképzési tevékenység jogkövetkezményeit szabályozza az alábbiak szerint:
– meghatározzák a szakértői bizottság vizsgálati szempontjait, tartalmát, elkülönítve a bejelentéshez, illetve az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó ellenőrzéseket,
– meghatározzák a folyamatban levő képzést érintő szakértői vizsgálat keretében a szakértői bizottságot, illetve a szakértőt megillető jogosultságokat,
– részletezik az egyes jogsértő tevékenységek bekövetkezése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket (figyelmeztetés, pénzbírság, a felnőttképzési tevékenység folytatásának megtiltása vagy attól való eltiltás), külön kiemelve a súlyosabban minősülő jogszabálysértő tevékenységeket.
Az Fktv. felhatalmazása alapján a Kormány a Pest Megyei Kormányhivatalt jelöli ki felnőttképzési államigazgatási szervként.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás