PÜ BH 2020/111
PÜ BH 2020/111
2020.04.01.
Az ingatlan-nyilvántartási törlési pert nem kell megelőznie ingatlanügyi hatósági eljárásnak, az azonban szükséges, hogy a per tárgyát képező sérelmes bejegyzés hatálya „végleges” legyen. Végleges hatályú bejegyzés hiányában a törlési per indítása idő előtti [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 130. § (1) bek. f) pont, 157. § a) pont, 1997. évi CXLI. tv. (Inytv.) 62. § (1) bek. a) pont aa) alpont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A II. rendű alperes – a perben nem álló adós Zrt. hitelezőjének engedményese – az adós ellen felszámolási eljárást kezdeményezett. A felszámolás elkerülése érdekében az I. rendű alperes – az adós többségi tulajdonosa – a tartozás nagyobb részét, 345 077 187 forint összegben a II. rendű alperesnek megfizette. A teljesítésre tekintettel az I. rendű alperes 2017. január 27-én kelt kérelmével – a II. rendű alperes jelzálogjogosult bejegyzési engedélyének csatolásával – a II. rendű alperes javára fennálló egyetemleges jelzálogjog módosítása, részbeni törlése mellett 229 732 176 forint erejéig egyetemleges jelzálogjog bejegyzését kérte a felperes tulajdonát képező 4 perbeli ingatlanra.
[2] Az első fokon eljárt ingatlanügyi hatóság összefoglaló határozatával az I. rendű alperes kérelmének megfelelően bejegyezte az egyetemleges jelzálogjogot, határozata ellen azonban a felperes fellebbezéssel élt. Az ingatlanügyi hatóság a fellebbezés tényét a tulajdoni lap III. részére feljegyezte és a másodfokú földhivatali eljárást a jelen per jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A felperes keresete, az alperesek védekezése
[3] A felperes keresetével az I. rendű alperes javára a felperes ingatlanai terhére bejegyzett egyetemleges jelzálogjog törlését kérte az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 62. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján, mert álláspontja szerint a bejegyzés alapjául szolgáló II. rendű alperesi bejegyzési engedély az Inytv. 29. §-ába ütköző módon érvénytelen, a Ptk. 6:57. § (2) és (3) bekezdése értelmében bejegyzésre nem alkalmas. Érvelése szerint a követelés biztosítékának átszállása kizárólag jogerős ítélettel igazolható, ezért a II. rendű alperes bejegyzési engedélye – anyagi jogi alap hiányában – lehetetlen szolgáltatásra irányul.
[4] Az alperesek a kereset elutasítását kérték. A felperes kereshetőségi jogának hiányára hivatkoztak és hangsúlyozták, hogy az adós felszámolásának elkerülése érdekében a többségi tulajdonos I. rendű alperesnek a teljesítéshez lényeges érdeke fűződött, a teljesítés következtében pedig annak arányában a Ptk. 6:57. §-a alapján őt illeti a kötelezettséget biztosító jelzálogjog. Hangsúlyozták, hogy nincsen olyan jogszabályi előírás, amely szerint a jogszerzést ítélettel kellene igazolni.
Az első- és a másodfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító ítélete indokai között rámutatott, hogy a Ptk. 6:57. §-a értelmében a követelés harmadik személy által történő teljesítésével automatikusan átszállnak a követelés biztosítékai, erre vonatkozóan az I-II. rendű alperesek egyező tartalmú jognyilatkozatot tettek. Az I. rendű alperes az általa benyújtott okiratok alapján igényelhette a II. rendű alperest illető jelzálogjog módosítását (részbeni törlését) és a jelzálogjog saját javára történő bejegyzését. Az alperesek által a bejegyzési kérelemhez csatolt okiratokból kitűnik a bejegyzés alapja: az I. rendű alperes teljesítése, a jelzálogjog átruházása pedig nem lehetetlen szolgáltatás, ez egyben a bejegyzés jogcíme is.
[6] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság helyes indokaira utalással helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A fellebbezés érveire tekintettel mutatott rá arra, hogy az I. rendű alperes jelzálogjogának bejegyzésével a felperes nyilvántartott joga nem vált terhesebbé, az Inytv. 62. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti feltételek ezért nem álltak fenn, a törlési kereset ez okból is alaptalan. Az Inytv. 29. §-a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokra vonatkozó alaki és tartalmi előírásokat, s nem a jogügyletre irányadó szabályokat tartalmaz. A kereset elbírálásához nem volt szükség az adós perben állására, az Inytv. 32/A. § rendelkezései pedig a felek jogviszonyában nem alkalmazhatók.
[7] A jogerős ítélet meghozatalát követően a jogerős ítélet meghozataláig felfüggesztett ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ingatlanügyi hatóság a 2018. augusztus 28-án meghozott határozatával megváltoztatta az elsőfokú bejegyző határozatot: elutasította az I. rendű alperes jelzálogjog bejegyzése iránti kérelmét, elrendelte jelzálogjogának törlését és a II. rendű alperes jelzálogjogának eredeti állapot szerinti visszajegyzését. A határozat indokai szerint a bejegyzés alapjául szolgáló okirat a törvényi előírással ellentétesen nem tartalmazott ügyvédi ellenjegyzést, emiatt a bejegyzési kérelmet az Inytv. 39. § (3) bekezdés e) pontja alapján el kellett utasítani.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[8] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítéletnek az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte, másodlagosan az első- és a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését. Érdemben a Pp. rendelkezéseinek a döntés érdemére is kiható, valamint a Ptk. szabályai-nak megsértésére hivatkozott, míg másodlagos kérelme tekintetében a jogerős földhivatali határozat figyelembevételét kérte.
[9] Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a felperes alaptalan hivatkozásait részletesen cáfolták. Előadta, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban megtörtént a javára szóló okirat hiányának orvoslása, erre tekintettel a jelzálogjogok átjegyzése, azonban a felperes e határozattal szemben újabb eljárást kezdeményezett.
[10] A II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
[12] A Kúria elöljáróban rámutat: a felülvizsgálat rendkívüli perorvoslat, amelyben a Kúria a peres felek jogvitáját a jogerős ítélet meghozatalakor fennálló tények és bizonyítékok alapján bírálja felül, az eljárásban új tény állításának, bizonyítás felvételének nincs helye [Pp. 275. § (1) bekezdés].
[13] Az adott esetben azonban olyan körülmény állt fenn, amelyet már az elsőfokú bíróságnak észlelnie, ez okból a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítania, illetve a pert megszüntetnie kellett volna: a törlési per megindítása idő előtti volt [Pp. 130. § (1) bekezdés f) pont]. A felperes által indított, az Inytv. 62. § (1) bekezdésének a) pont aa) alpontja szerinti törlési per ugyanis speciális, kifejezetten az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést óvó jogorvoslat, amelyben a jogosult – a fennálló vagy törölt bejegyzés „birtokosa” – a bejegyzés törlését érvénytelenség címén kérheti. A perindítást a törvény értelmében ingatlan-nyilvántartási eljárásnak nem kell megelőznie, az azonban szükséges, hogy a sérelmezett bejegyzés hatálya végleges, ingatlanügyi hatósági eljárásban megtámadhatatlan legyen, azaz beálljon az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez fűződő alaki jogerő. Ellenkező esetben ugyanis előfordulhat, hogy a fellebbezés folytán eljáró másodfokú hatóság megváltoztatja az elsőfokú határozatot.
[14] Az ingatlanügyi hatóság bejegyzési kérelemnek helyt adó elsőfokú határozata bejegyzés formájában azonnal megjelenik a tulajdoni lapon, az ahhoz fűződő alaki jogerő azonban csak akkor áll be (a bejegyzés akkor hatályosul), ha a bejegyző határozattal szemben jogorvoslatot nem terjesztettek elő vagy a jogorvoslat nem vezetett eredményre, mert a benyújtott fellebbezés a bejegyzés hatályát feltételessé, az alaki jogerő beálltát a fellebbezés elbírálásától függővé teszi. Az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok ugyan nem tartalmaznak rendelkezést a bejegyzés hatályosulására, a fellebbezés általános joghatása azonban valamennyi hatósági eljárásban azonos: a fellebbezéssel támadott határozat jogerőre emelkedése feltételessé, a fellebbezés elbírálásától függő hatályúvá válik.
[15] Ezt a jogértelmezést támasztja alá az Inytv. 56. § (5) bekezdése, annak kimondásával, hogy a másodfokú ingatlanügyi hatóság döntése kiterjed a megtámadott bejegyzésen alapuló további bejegyzésekre, mintegy „felülírja” azokat. Ebben a helyzetben az ingatlan-nyilvántartási „birtok”, az I. rendű alperes javára szóló jelzálogjog-bejegyzés hatálya nem végleges: megtörténhet – ahogy a perbeli esetben is –, hogy a másodfokú ingatlanügyi hatóság az elsőfokú határozat megváltoztatásával a bejegyzési kérelmet elutasítja, így az elsőfokú határozattal bejegyzett jog által okozott esetleges sérelem a földhivatali eljárásban elhárul, hiszen a törlési per tárgyát képező „ingatlan-nyilvántartási birtok” létre sem jön. A felperes ugyanakkor kifejezetten törlési pert kívánt indítani, ezt az eljárás folyamán többször kinyilvánította: a bejegyzés érvényességét támadta.
[16] A felperes felülvizsgálati érvelése kapcsán megjegyzi a Kúria, hogy a per nem tartozik az Inytv. 47. § (2) bekezdésének hatálya alá sem: a perben ugyanis nem a bejegyezni kért jog volt vitás, hanem a bejegyzés érvényessége, ezt az esetet pedig az Inytv. 62. § (1) bekezdése szabályozza. Ez a jogcím valójában a földhivatali eljárás felfüggesztését sem indokolta, a keresetlevélből azonban még nem volt egyértelmű, pontosan mire perel a felperes.
[17] A kifejtettek miatt a feltételes hatályú bejegyzéssel szemben a törlési per indítása a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontja értelmében idő előtti, ezért a Kúria a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a Pp. 270. § (1) bekezdésén keresztül érvényesülő 251. § (1) bekezdése alapján a pert megszüntette.
(Kúria Pfv. I. 21.849/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás