PK ÍH 2020/111.
PK ÍH 2020/111.
2020.12.01.
Nem érinti az elővásárlási jog gyakorlását önmagában az, hogy az elfogadó jognyilatkozat átvételénél a jegyző helyett az általa vezetett hivatal ügyintézője járt el. A jegyző személyes eljárásának hiánya csak abban az esetben bírhat jelentőséggel, ha az elfogadó nyilatkozat átvételekor eljáró ügyintéző nem volt felhatalmazva az elfogadó nyilatkozat átvételére [2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) 18. §, 20. §, 21. §; 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 12. §, 13. §].
A II. rendű alperes mint eladó és a felperes mint vevő között 2016. március 4. napján AAV-...9 szerződésszámon adásvételi szerződés jött létre a L., külterület .../7. hrsz. alatt felvett szántó művelési ágú 60,6824 ha térmértékű ingatlan 1/1 tulajdoni illetősége tárgyában. A szerződés szerinti vételár 95 450 000 Ft volt.
Ugyanezen a napon a II. rendű alperes mint eladó és a felperes mint vevő között AAV-...7 szerződésszámon adásvételi szerződés jött létre a L., külterület .../10 hrsz. alatt felvett szántó művelési ágú, 25,9620 ha térmértékű ingatlan 1/1 tulajdoni illetősége tárgyában. A szerződés szerinti vételár 22 850 000 Ft volt.
Az adásvételi szerződéseket a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) 21. §-ában foglaltak alapján kifüggesztették a P.-i Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára. A kifüggesztés 60 napos határidején belül az I. rendű alperes mint az elővásárlási jog jogosultja mindkét ingatlan vonatkozásában a L.-en, 2016. május 19-én kelt „Elfogadó jognyilatkozat” megnevezésű okiratok szerint adásvételi szerződést elfogadó jognyilatkozatot tett.
Az X helységben, 2016. július 14. napján kelt 2 db „Elővásárló adásvételi szerződésbe belépést tanúsító okirat” szerint az alperesek kijelentették, hogy az I. rendű alperes az adásvételi szerződések vonatkozásában érvényes elővásárlási nyilatkozatot tett, mely nyilatkozatok tartalma és az I. rendű alperes elővásárlási joga alapján az adásvételi szerződés az alperesek között létrejött a L., külterület .../7 hrsz.-ú és a L., külterület .../10 hrsz.-ú ingatlanok tekintetében. Ennek megfelelően az I. rendű alperes tulajdonjogát 2016. augusztus 15-én az ingatlan-nyilvántartásba mindkét ingatlant illetően bejegyezték.
Az I. rendű alperes az elfogadó jognyilatkozatait személyesen adta át az önkormányzati hivatal épületében, azonban nem a P.-i Közös Önkormányzati Hivatal akkori jegyzője – Sz. T. – részére, így azt nem személyesen a jegyző vette át és érkeztette.
Az elfogadó jognyilatkozatokon olvashatatlan aláírás és bélyegzőlenyomat szerepel. A P.-i Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztatása szerint a jognyilatkozatokat M. B. igazgatási előadó vette át, aki – K. A. jelenlegi jegyző közlése szerint – a jegyző távollétében a jegyzőt helyettesíti. A jegyző a bíróság részére megküldte M. B. igazgatási előadó munkaköri leírását, melyben szerepel a hirdetmények, kifüggesztések kezelése; illetve a közszolgálati szabályzatról szóló 1/2014. számú jegyzői utasítást, melynek VIII. fejezete a helyettesítés szabályait rögzíti. A VIII. fejezet 1. pontja szerint a hivatali munka folyamatosságának biztosítása érdekében a távollévő közszolgálati tisztviselőt munkatársai helyettesítik. A helyettesítés rendjét a közszolgálati tisztviselők munkaköri leírása tartalmazza. Rendkívüli esetben a jegyző a helyettesítés rendjétől eltérhet.
A felperes keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a L.-en 2016. május 19-én kelt „Elfogadói jognyilatkozat” megnevezésű elővásárlási jognyilatkozatok alapján az I. rendű alperes mint elővásárló vevő és a II. rendű alperes mint eladó között a L. külterület .../7. hrsz.-ú és a .../10. hrsz-ú szántó művelési ágú ingatlan tárgyában nem jött létre adásvételi szerződés.
A felperes álláspontja szerint az I. rendű alperes elfogadó jognyilatkozatát nem a P.-i Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjének adta át, vagyis azt a jegyző nem személyesen vette át tőle, továbbá az okirat nem tartalmazza a jegyző aláírását, ezért sérült az Fftv. 21. § (4) bekezdésében foglalt feltétel, melynek következtében az Fftv. 21. § (9) bekezdése értelmében az elővásárlási jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az I. rendű alperes az elővásárlási jogát nem gyakorolta volna.
A felperes a földforgalmi törvény rendelkezésein kívül jogalapként hivatkozott még a 2011. évi CLXXXIX. törvényre (Mötv.), a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseire és az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakra.
Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a törvény csak a nyilatkozatot benyújtó természetes személy személyes jelenlétét követeli meg, köztisztviselő vagy ügyintéző helyettesíthette a jegyzőt.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a L.-en, 2016. május 19-én kelt elővásárlási jognyilatkozat alapján az I. rendű alperes mint elővásárló vevő és a II. rendű alperes mint eladó között a L., külterület .../7. hrsz.-ú szántó művelésű ágú ingatlan tárgyában; illetőleg a L.-en, 2016., május 19-én kelt elővásárlási jognyilatkozat alapján az I. rendű alperes mint elővásárló vevő és a II. rendű alperes mint eladó között a L., külterület .../10 hrsz.-ú szántó művelésű ágú ingatlan tárgyában nem jött létre adásvételi szerződés.
Az ítélet indokolásában rögzítette, hogy a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (Nfatv.) 1. §-ának a) pontjában szereplő, az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban – többek között – szántó művelési ágban nyilvántartott terület hasznosítása a törvény 18. § (1) bekezdésének a) pontjában írt nyilvános árverési értékesítéssel történik. A törvény 26. § (4) bekezdése értelmében a földrészlet eladására, haszonbérletére irányuló pályázati felhívás kiírásának, valamint elbírálásának részletes szabályait, e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. Ezen rendelet a 262/2010. (XI. 17.) kormányrendelet. A rendelet értelmében az elővásárlási jog gyakorlására a földforgalmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az elővásárlásra jogosultak sorrendjéről és az elővásárlási jog gyakorlásáról az Fftv. 18-22. §-ai rendelkeznek. E szakaszok a jegyzőre a következő hatásköröket telepítik:
Az elővásárlásra jogosultnak az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatát a jegyzőnek személyesen kell átadni, a jegyző pedig köteles az elfogadó nyilatkozat személyes átvételekor az elővásárlásra jogosult személyazonosságát ellenőrizni az elfogadó nyilatkozatban szereplő azonosító adatoknak a személyazonosító okmányban foglalt adatokkal összevetve, továbbá nyilatkoztatnia kell az elővásárlásra jogosultat arról, hogy az elfogadó nyilatkozaton szereplő aláírását a saját kezű aláírásának ismeri el. Ha a jegyző megállapítja, hogy az elfogadó nyilatkozat az azt átadó elővásárlása jogosulttól származik, ezt a tényt az elfogadó nyilatkozaton az aláírásával igazolja és azt átveszi. A jegyző az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot és a jogszabályban előírt egyéb iratokat iratjegyzék kíséretében továbbítja vagy a mezőgazdasági igazgatási szervnek a földszerződés hatósági jóváhagyása érdekében, vagy az állami tulajdonban lévő földek elidegenítése esetén közvetlenül az eladónak.
A Fftv. 21. § (9) bekezdése értelmében, amennyiben a jegyző a 21. § (3)–(7) bekezdéseiben foglaltakat megsérti, az elővásárlási nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha a jogosult az elővásárlási jogát nem gyakorolta volna.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 13. § (2) bekezdésének n) pontja rögzíti, hogy e törvény rendelkezéseit a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott, a föld tulajdonjogának vagy a földhasználati jogosultság megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, továbbá a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzése során csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.
A 2/2015. számú BKMPE határozattal hatályon kívül helyezett 1/2003. KPE határozat kimondta, hogy a közigazgatási szerv hatáskörét csak jogszabály felhatalmazása esetén ruházhatja át (delegálhatja). A törvényben megállapított hatáskör gyakorlása történhet úgy is, hogy a közigazgatási szerv valamelyik szervezeti egysége folytatja le az eljárást, de ez a hatáskör jogosultjának személyét és személyes felelősségét nem érinti. A kiadmányozási (aláírási) jog belső szabályzatban való engedélyezése nem minősül hatáskör-átruházásnak. Ebben az esetben a határozaton fel kell tüntetni azt, hogy a kiadmányozó (aláíró) a hatáskörrel feljogosított személy nevében, az ő megbízásából jár el.
Az 1/2019. számú KMPJE határozat indokolásának III.5.2. pontja szerint a közigazgatási hatósági eljárásokban a hatáskör címzettje és a hatáskör gyakorlója nem feltétlenül esik egybe, hiszen a címzett lehet a szerv maga vagy valamely vezetője, kivételesen alkalmazottja is. A III.4.2. pontban írtak szerint elválhat egymástól a hatáskör címzettje és gyakorlója, a hatáskör gyakorlására, vagyis a konkrét eljárási cselekmények elvégzésére, a döntések meghozatalára azonban sem a címzett (amennyiben ő maga a hatáskör gyakorlója is), sem a címzettől különálló hatáskör gyakorlója személyesen nem köteles, e jogkörök – a hivatali szerven, szervezeten belüli feladatmegosztás alapján – átengedhetők. A döntési jogkör hivatali szervezeten belüli átengedését a Ket. a kiadmányozási jog biztosítása, kiadmányozási joggal rendelkezés kifejezésekkel jelöli. A kiadmányozási jog átengedése nem jogszabályban, hanem a hivatal belső szabályzatában történhet. A határozatnak (mások mellett) tartalmaznia kell az eljáró hatóság megnevezését (a hatáskör címzettje), a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával, a döntés kiadmányozójának nevét, hivatali beosztását és a döntés kiadmányozójának aláírását, valamint a hatóság bélyegző lenyomatát.
Az idézett jogszabályi rendelkezésekből az elsőfokú bíróság azt a következtetést vonta le, hogy távollétében a jegyző helyettesíthető, azaz a konkrét esetet illetően személyesen nem kellett jelen lennie az I. rendű alperes jognyilatkozatainak átadása során; őt – a belső szabályzat rendelkezéseinek megfelelően – köztisztviselő helyettesíthette. A P.-i Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjétől származó 1/2014. számú utasítás és M. B. igazgatási előadó munkaköri leírása azonban egyértelművé teszi, hogy M. B. nem volt jogosult a jegyző nevében eljárni, ugyanis ő a belső szabályozás alapján a jegyzőt – távollétében – a hirdetmények és kifüggesztések kezelése során helyettesíthette, nem volt feljogosítva arra, hogy a jegyző nevében az elfogadó jognyilatkozatokat átvegye. Megállapítható az is, hogy az átvételi okiraton olvashatatlan aláírás szerepelt és nem került feltüntetésre az, hogy az eljárt igazgatási előadó a jegyző nevében vette át a jognyilatkozatokat. A perbeli hatósági eljárás során a tevékenységet – jegyzői akadályoztatás esetén – kiadmányozási joggal rendelkező tisztviselőnek kellett volna lefolytatnia, és eljárása során ki kellett volna derülnie annak, hogy ki a hatáskör címzettje, illetőleg olvashatónak kellene lennie a kiadmányozó nevének, ki kellene derülnie az ő hivatali beosztásának és annak, hogy a jegyző nevében járt el. Jelen esetben azonban ezen feltételek nem valósultak meg, M. B. igazgatási előadó nem vehette volna át a jognyilatkozatot.
Az ítélet ellen az I. rendű alperes fellebbezett, annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. A gyakorolni kért felülbírálati jogkörként a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 369. § (3) bekezdés c) pontját jelölte meg. Arra hivatkozott, a Fftv. 21. § (4) bekezdésében foglaltak maradéktalanul megvalósultak, a kiadmányozás rendjének szabályai nem alkalmazhatók ebben a körben, azonban a közigazgatási szerv működésében bekövetkezett esetleges hiányosság sem eredményezhetné vele szemben a Fftv. 21. § (9) bekezdésében írt súlyosan hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását. Jogszabálysértésként az elsőfokú bíróság által alkalmazott jogszabályok megsértésére hivatkozott.
A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Fenntartotta az esőfokú eljárásban kifejtett indokait és azt emelte ki, a felperestől elvárható volt, hogy a nyilatkozatait a jegyzőnek, és ne másnak adja át, ennek elmulasztásával megsértette a Fftv. kötelező rendelkezését. A nyilatkozatok átvételénél nem a hatáskör címzettje járt el, az átvevő kiadmányozási jog átruházása hiányában megfelelő felhatalmazással nem rendelkezett, a hatáskör hiánya pedig semmisséget eredményező orvosolhatatlan hiba. Utalt arra is, az ítélkezési gyakorlat szerint a törvényi előírások megsértése a jegyzői eljárás hibája esetén is azzal a következménnyel jár, hogy az elővásárlói nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogot nem gyakorolták volna.
A II. rendű alperes a másodfokú eljárásban nem tett nyilatkozatot.
A fellebbezés megalapozott.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a másodfokú eljárásban lefolytatott bizonyítás és a rendelkezésre álló okiratok alapján kiegészíti azzal, hogy a P., B., L., Sz., Sz. községek Önkormányzatai Körjegyzőségi Hivatalának SZMSZ-e szerint a körjegyző feladatát képezi a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatok, hatósági hatáskörök ellátásának biztosítása és a Körjegyzőségi Hivatal munkájának megszervezése, irányítása. M. B. főelőadó egyéb ügyéntézői feladatai közé tartozott munkaköri leírása szerint minden, a jegyző utasítása szerinti ügyintézés.
Az így kiegészített tényállás alapján a másodfokú bíróság nem értett egyet az elsőfokú bíróság döntésével.
A felperes elfogadó nyilatkozatát nem a jegyző vette át személyesen, nem a jegyző végezte el a felperes személyének azonosítását, illetve az adatok egyeztetését, hanem e feladatokat a körjegyzőségi hivatal egy munkatársa, M. B. főelőadó látta el. A kereset teljesítésének oka az volt, hogy az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az ügyintéző igazolt kiadmányozási jog hiányában nem vehette volna át a jegyző helyett az I. rendű alperes elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatát.
Az elővásárlási jog gyakorlása során a jegyző által betöltött szerepet illetően jogegységi döntés nem született, de ténylegesen ellentétes joggyakorlat sem alakult ki a jegyző személyes eljárásának szükségessége kérdésben. A Földforgalmi törvénnyel kapcsolatos perek gyakorlata tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményéből kitűnően a Kúria a kezdetektől következetes álláspontot képviselt erről, amely eltér az elsőfokú ítéletben foglaltaktól.
A másodfokú bíróság is irányadónak tekinti a közigazgatási ügyekben kialakított, BH 2018.67. szám alatt közzétett eseti döntésnek megfelelő joggyakorlatot azzal a szükségszerű kiegészítéssel, hogy föld eladása esetén a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött adásvételi szerződések kapcsán az elfogadó jognyilatkozat jegyzői kezelését – amellyel szemben önállóan, közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye – az elővásárlásijog-gyakorló által a Ptk. 6:223. § (2) bekezdés alapján indított perben, vagy eredményes elővásárlás esetén az eredeti vevő által a szerződés létre nem jöttének megállapítása iránt indított perben a bíróságnak kell vizsgálnia (1/2020 PJE határozat, Kúria Pfv. VI. 21.257/2018/6. és Pfv. VI. 21.677/2018/7. szám).
Az Fftv. 21. § (9) bekezdése szerint kizárólag a (3)–(7) bekezdésben foglaltak megsértése esetén lehet az elővásárlási jognyilatkozatot olyannak tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. A polgári perben is követendő jogalkalmazási elvnek kell tekinteni azt, hogy az elővásárlásra jogosult csak a saját magatartásáért tartozik felelősséggel, ebből következően a perben bizonyíthatja: a jognyilatkozata megtételekor jogszerűen, az Fftv. 21. § (4) bekezdése szerint járt el, vétlen a jegyző esetleges mulasztásában. A polgári perben az Fftv. 21. § (4) bekezdésben az elővásárlásra jogosult joggyakorló számára előírtak teljesítése kérhető számon: az elfogadó jognyilatkozat személyes átadása; a személyazonosság igazolása személyazonosító okmánnyal; nyilatkozat arról, hogy az elfogadó jognyilatkozaton szereplő aláírását a saját kezű aláírásának ismeri el. Csak az elővásárlásra jogosult joggyakorló mulasztásának lehet a jogkövetkezménye a 21. § (9) bekezdése szerinti jogvesztés, ahhoz a jegyző záradékolás során elkövetett esetleges hibája nem vezethet (EBH 2019.K.9.).
A perbeli esetben önmagában az, hogy az elfogadó jognyilatkozat átvételénél a jegyző helyett az általa vezetett hivatal ügyintézője járt el, a felperes elővásárlási joggyakorlását nem érintette. A jegyző személyes eljárásának hiánya csak abban az esetben bírhatott volna jelentőséggel, ha az elfogadó nyilatkozat átvételekor eljáró ügyintéző nem volt felhatalmazva az elfogadó nyilatkozat átvételére, a felperes személyének azonosítására, az adatok egyeztetésére és ezen körülmény a nyilatkozat átadása során a felperes számára is felismerhető kellett volna, hogy legyen (Kúria Pfv.VI.20.280/2019. szám).
Az I. rendű alperes perben kétségbe nem vont személyes előadása szerint a körjegyzőségi hivatalban előadta, milyen ügyet intéz, a kapott tájékoztatásnak megfelelően adta át az elővásárlási jog gyakorlásáról készült elfogadó nyilatkozatát az egyéb szükséges nyilatkozatokkal, okiratokkal együtt M. B.-nek, aki hasonló ügyekben máskor is átvett tőle dokumentumokat. Ha az ügyintéző felhatalmazás nélkül intézkedett volna az elfogadó nyilatkozat átadás-átvétele során, a II. rendű alperestől annak felismerése sem elvárható, sem lehetséges nem lett volna, mulasztását a felperes álláspontjával szemben akkor sem lehetne megállapítani, és a fentiek szerint csak az elővásárlásra jogosult joggyakorló mulasztásának lehet a jogkövetkezménye a 21. § (9) bekezdése szerinti jogvesztés.
A másodfokú bíróság – a fellebbezési ellenkérelem érveire is figyelemmel – utal arra, nem volt jelentősége az 1/2003. KPJE határozatban a közigazgatási szerv hatáskörének delegálhatóságáról, gyakorlásáról, illetve a 1/2019. KMPJE határozat III. 5. pontjában a döntési jogkör átengedését biztosító kiadmányozási jogról és annak mikénti gyakorlásáról megállapított követelményeknek. Az Fftv. 21. § (4) bekezdése az adásvételi szerződés jóváhagyására irányuló eljárásban a jegyző eljárási kötelezettségeit rögzíti. Az adásvételi szerződés jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban és a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladása kapcsán a hirdetményi közzététel során az elfogadó jognyilatkozatok átvételével kapcsolatos, az Fftv. 21. § (4) bekezdésében rögzített eljárás jegyzői hatáskörbe tartozik, melynek során a jegyző ugyan államigazgatási jogkörben jár el, az államigazgatási jogkörének gyakorlása folytán az eljárási cselekményei a Ket. 12. § (2) bekezdésének hatálya alá tartoznak, azok lefolytatásakor azonban nem hoz a Ket. 71. §-a szerinti határozatot. A kiadmányozási jog gyakorlása az 1/2019. KMPJE határozat szerint az egyedi döntés meghozatalát és természetesen aláírását jelenti [23/2018. (XII. 28.) AB határozat Indokolás, IV. 31.]. Mivel a Fftv. 18-22. §-a szerinti eljárás nem döntés, nem került sor a döntési jogkör hivatali szervezeten belül való átengedésére, hanem a hivatali működésben természetes munkamegosztás, a feladatok ügyintézőkre való kiosztása történt. Ez a megoldás nem ütközött jogszabályba, sem hatásköri aggályt, sem a kiadmányozási jog törvénysértő gyakorlását nem vetette fel. Az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben M. B. főelőadó az SZMSZ és a munkaköri leírása alapján jogosult, de egyben köteles is volt a jegyző utasítása szerint a jognyilatkozat átvétele során eljárni.
A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a keresetet elutasította.
(Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20 059/2019/26.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás