PÜ BH 2020/112
PÜ BH 2020/112
2020.04.01.
Az eljárás megszüntetéséről rendelkező elsőfokú végzést megváltoztató jogerős végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 259. §, 406. § (1)–(2) bek., 407. § (1) bek., 415. § (1) bek.].
[1] A felperesek fizetési meghagyás kibocsátását kérték az alperessel szemben bűncselekménnyel okozott kár megtérítése jogcímén 300 000 forint és járulékai megfizetése iránt.
[2] A kibocsátott fizetési meghagyással szemben az alperes ellentmondással élt, ezért az eljárás perré alakult. A közjegyző felhívta a felpereseket, hogy a végzés kézhezvételétől számított 15 nap alatt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 257. §-a szerinti keresetet tartalmazó iratot terjesszék elő a Szombathelyi Járásbíróságon.
[3] A felperesek a közjegyző felhívását 2019. február 7-én átvették, és 2019. február 25-én a keresetet tartalmazó iratot a felhívásban megjelölt járásbíróságon előterjesztették.
[4] Az elsőfokú bíróság az eljárást megszüntette.
[5] Indokolása szerint a Pp. 170. § (1)–(3) bekezdései egyértelműen meghatározzák a keresetlevél (keresetet tartalmazó irat) kötelező tartalmi elemeit, amelyeket a jogi képviselő által benyújtott keresetlevélnek (keresetet tartalmazó iratnak) tartalmaznia kell. Ilyen kötelező tartalmi elem az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelés. A felperesek keresetet tartalmazó irata az elsőfokú bíróság szerint nem tartalmazott jogi érvelést; a keresetet tartalmazó irat hiánya a közjegyzői iratanyagból sem volt pótolható. Az elsőfokú bíróság ezért az eljárást a Pp. 259. § (1) bekezdés b) pontja alapján hiánypótlási felhívás mellőzésével megszüntette.
[6] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú végzést megváltoztatta és az eljárás megszüntetését mellőzte. A másodfokú bíróság rámutatott: a Pp. rendelkezéseit az értelmezési elveknek, különösen Magyarország Alaptörvénye 28. cikkében foglaltaknak megfelelően kell értelmezni, mindenkor azt feltételezve, hogy a jogszabályok a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Ennek megfelelően a másodfokú bíróság álláspontja szerint a Pp. 170. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt követelményeknek a felperesek keresetet tartalmazó irata megfelel (BDT 2018.3916), mert a felperesek megjelölték, hogy bűncselekménnyel okozott kártérítési igényt érvényesítenek, utaltak a büntetőügyben hozott határozatra. Így e két tartalmi elem együttes vizsgálatával adott a felperesek jogi érvelése is.
[7] A jogerős végzés ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.
[8] A felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el.
[9] A Pp. 406. § (1) bekezdése értelmében a Kúriától a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálata kérhető. A hivatkozott § (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelem benyújtásának az eljárást a 240. § (1) bekezdés a)-c) és f) pontja alapján megszüntető jogerős végzések ellen.
[10] Az elsőfokú bíróság az ügyben még irányadó Pp. 259. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával járt el, amely szerint „[a] bíróság – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – hiánypótlási felhívás mellőzésével az eljárást megszünteti, ha a felperes a közjegyző felhívásának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül csak részben teljesíti illetékfizetési kötelezettségét, illetve a keresetet tartalmazó iratban nem tünteti fel annak kötelező tartalmi elemeit, illetve nem csatolja annak kötelező mellékleteit, kivéve, ha a hiányzó elem – ide nem értve a képviselő képviseleti jogának igazolását – a közjegyzői iratanyagból megállapítható.”
[11] Az idézett szabályon alapuló eljárást megszüntető, illetve az azt mellőző végzések ellen felülvizsgálatnak nincs helye, az ilyen végzések – rendkívüli perorvoslat körében történő – felülbírálatára a Pp. 406. § (2) bekezdése alapján a Kúriának nincs hatásköre, a felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia (analogia legis) útján nem bővíthető (BH 2019.277.).
[12] A Kúria utal arra is, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú végzés megváltoztatásával egyidejűleg arról rendelkezett, hogy az eljárás megszüntetését mellőzi. Az ilyen tartalmú – „mellőző” – végzés felülvizsgálatára nincs mód, mert a Pp. hivatkozott 406. § (2) bekezdése kizárólag visszautasító vagy az eljárást megszüntető rendelkezés esetén engedi meg a végzés felülvizsgálatát. Ennek indoka, hogy a visszautasítás vagy megszüntetés „mellőzése” esetén a peres eljárás megindul vagy tovább folytatódik, következésképpen a fél nincs elzárva a bírósághoz fordulás jogától, az érvényesített igénnyel szemben pedig az ellenfél előadhatja a védekezését. Ehhez képest ilyen esetben nincs olyan jog által védeni kívánt érdek, amely garanciális okokból szükségessé tenné a végzés Kúria általi felülbírálatot.
[13] Mivel az alperes által támadott végzés felülvizsgálata – a fentiek értelmében – nem kérhető, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 407. § (1) bekezdés e) pontjára utalással, a 415. § (1) bekezdés d) pontja alapján visszautasította.
(Kúria Pfv. I. 21.505/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás