2020. évi CXV. törvény indokolás
2020. évi CXV. törvény indokolás
az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.), valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) elsődlegesen jogharmonizációs, illetve deregulációs célú módosítását tartalmazza. A módosításokat a 2021-től alkalmazandó új uniós klímapolitikai jogi aktusok, a szabályozás átláthatóbbá tételének és a párhuzamos törvényi és kormányrendeleti szintű szabályozások kiküszöbölésének követelménye, a törvényi szintű szabályozást nem igénylő és gyakran változó részletszabályok kormányrendeletbe történő áthelyezése, valamint a megváltozott nemzetközi jogi környezet folytán kiüresedett fogalmakat tartalmazó rendelkezések hatályon kívül helyezése indokolja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
Az – éghajlatvédelem önálló területét jelentő, de jogszabályok helyett inkább tervek, stratégiák szintjén megjelenő – alkalmazkodás törvényi kereteinek megerősítését célzó rendelkezés. Az állam feladatává teszi az ehhez kapcsolódó tevékenységek ellátását, valamint felsorolja az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás egymásra épülő és egymást követő szintjeit.
2. §-hoz
Az Éhvt. jogharmonizációs záradékának módosítására, illetve kiegészítésére tesz javaslatot.
3. §-hoz
Szövegcserés módosítások új, a korábbiakat felváltó uniós jogi aktusokra figyelemmel, valamint az Éhvt. 8. § (1) bekezdésében szereplő rendelkezés pontosítása, mivel az Éhvt. 8–10. §-ban foglaltak kizárólag a kincstári vagyonba tartozó, nemzeti számlákon lévő kiotói egységekre vonatkoznak.
4. §-hoz
Hatályát vesztő rendelkezések, tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Kiotói Jegyzőkönyve üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentésre irányuló rendszerének és ennek keretében a nemzetközi rugalmassági mechanizmusoknak a 2012-t követő kiüresedésére. A Kiotói Jegyzőkönyv első kötelezettségvállalási időszakát (2008–2012) 2020-ig meghosszabbítani szándékozó Dohai Módosítás kellő számú ratifikáció hiányában nem lépett hatályba, és a Kiotói Jegyzőkönyvnek megfelelően hozott szabályokat a 2015 decemberében elfogadott Párizsi Megállapodás alapján jelenleg kidolgozás alatt álló nemzetközi emisszió-csökkentési rendszer fogja felváltani.
5. §-hoz
A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a Svájcból érkező járatoknak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből való kizárása érdekében történő módosításáról szóló 2020. május 18-i (EU) 2020/1071 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat jogharmonizációja.
6–8. §-hoz
A törvény az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az Ügkr. tv. és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendeletben megjelenő duplikációt szünteti meg, valamint a törvényi szintű szabályozást nem igénylő rendelkezéseket kormányrendeleti szintre helyezi át.
9. §-hoz
Az igazgatási szolgáltatási díj köteles hatósági eljárások körének bővítését az indokolja, hogy a térítésmentes kibocsátási egységek kiosztására irányuló kérelmek új elemként kerültek bele a jogszabályba, amelyek benyújtására évente fog sor kerülni, ugyanakkor ez az új feladat (az igényelt kibocsátási egységek kiszámítására benyújtott adatok) összetett hatósági ellenőrzési munkát igényelnek. A két éves részletes kibocsátási adatok számszerű vizsgálata és összehasonlítása és ellenőrzése szükséges ezen munka során. Egyúttal a kérelmek szakmai ellenőrzési feladatai hatósági körbe kerültek, továbbá új EU-s jogszabályi kötelezettségek (a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló 2018. december 19-ei (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, illetve a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának tevékenységiszint-változás miatti kiigazítására vonatkozó további rendelkezések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2019. október 31-ei (EU) 2019/1842 bizottsági végrehajtási rendelet) hatálybalépése miatt a benyújtásra kerülő kérelmek köre és tartalmi követelményei is jelentősen kibővültek. Mindezen megnövekedett feladat-ellátások indokolják a humán erőforrás növelését, és az ehhez szükséges pénzügyi feltételek megteremtését a feladatok magas szintű szakmai ellátása érdekében.
10–11. §-hoz
Törvényi szintű szabályozást nem igénylő rendelkezések áthelyezése kormányrendeleti szintre.
12–13. §-hoz
A rendelkezés a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxidkibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról szóló, 2018. március 14-i (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő jogharmonizációra tesz javaslatot.
14. §-hoz
Törvényi szintű szabályozást nem igénylő rendelkezések áthelyezése kormányrendeleti szintre.
15. §-hoz
A Modernizációs Alap egy 2021-től létrejövő új forrás, amelynek kezeléséért az Ügkr. tv. 37. § (5) bekezdésből levezethető módon az innovációs és technológiai miniszter felel. A forrás felhasználása a 2003/87/EK irányelv 10d. cikke és az egyes tagállamok energiarendszereinek korszerűsítését és energiahatékonyságának javítását célzó beruházásokat támogató modernizációs alap működése tekintetében a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló (EU) 2020/1001 bizottsági végrehajtási rendelet alapján kötött, azaz csak azon projektek végrehajtására fordítható és csak olyan összegben hívható le az Európai Uniótól, amelyet a Modernizációs Alap beruházási bizottsága előzetesen jóváhagy. Ezért szükséges, hogy a Magyarország által az egyes projektek végrehajtására lehívott forrásokat egy elkülönített előirányzaton kezeljék, amelyre a Zöld Beruházási Rendszer kiválóan alkalmas.
16–17. §-hoz
Az Ügkr. tv-ben nevesített felügyeleti díj és számlavezetési díj a korábbi, harmadik kereskedési időszak uniós jogi aktusainak rendelkezéseit figyelembe véve lett megalkotva. A negyedik kereskedési időszakhoz kapcsolódó jogharmonizáció során, figyelemmel a díjak alapját érintő változó uniós jogi rendelkezésekre, indokolt azok felülvizsgálata. A különböző fizetési kötelezettségek eltérő fizetési szabályai nagyban megnehezítették a fizetési kötelezettek jogkövető magatartás tanúsítását, ezért azok egyszerűsítése indokolt. A felügyeleti díjat a tárgyévet követő évben szükséges megfizetni, amiről utólag kerül számla kiállításra, míg a számlavezetési díjat tárgyévben, a kiállított számla alapján kell megfizetni. Az eltérő fizetési szabályok nyomonkövetése jelentősen megnehezítette a fizetési kötelezettek esedékes teljesítését.
Erre tekintettel a felügyeleti díj a negyedik kereskedési időszakban kivezetésre kerül, fizetési kötelezettségként a már meglévő, de új alapokra helyezett számlavezetési díj marad meg. A számlavezetési díj mértéke az üzemeltetők és a légijármű üzembentartók esetében a korábbi felügyeleti díj mértékével megegyező 5 Ft/év/tCO2, a kereskedési számla számlavezetési díjának mértéke az eddigivel megegyező 150.000,- Ft/év.
A számlavezetési díj alapja az üzemeltetők és légijármű üzembentartók esetében a korábbi számlavezetés ténye, illetve a korábbi felügyeleti díj esetében meghatározott térítésmentesen kiosztott kibocsátási egység helyett a tCO2 kibocsátáshoz kerül rögzítésre. Ezzel a fizetési kötelezettség arányossá válik a tCO2 kibocsátással.
Az új díjszabás megszünteti a korábbi rendszert a két különböző, eltérő módon befizetendő díjjal és egy egységes rendszert hoz létre, ami leegyszerűsíti a díjfizetést, és csökkenti az ügyfelek adminisztratív terheit.
18. §-hoz
A hatályon kívül helyezett 37. § (1) bekezdésre történő merev hivatkozás felváltása indokolja.
19. §-hoz
Jogharmonizációs célú módosítás a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról szóló 2018. május 30-ai (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően.
20. §-hoz
A Kormány felhatalmazása a kormányrendeleti szintre áthelyezett tárgykörök rendeletben történő szabályozására.
21. §-hoz
Az Ügkr. tv. jogharmonizációs záradékának módosítására, illetve kiegészítésére tesz javaslatot.
22. §-hoz
Szövegcserés módosítások új, a korábbiakat felváltó uniós jogi aktusokra figyelemmel.
23. §-hoz
Hatályát vesztő rendelkezések.
24. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
25. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás