2020. évi CXVIII. törvény

egyes adótörvények módosításáról¹

2021.01.01.

I. Fejezet

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) VI. Fejezete a 29/D. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Személyi kedvezmény

29/E. § (1) A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját [29. §] személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

(2) Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

(3) A kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve.

(4) Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.”

2. § Az Szja tv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által írásban adott vagy a magánszemély által az Eüsztv. szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával az erre a célra létrehozott elektronikus felületen az adóhatóság felé megtett és az állami adó- és vámhatóság által a kifizető részére elektronikus úton továbbított nyilatkozat (a továbbiakban: adóelőleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg, ha az adóelőleg-nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelőzően rendelkezésére bocsátja. Ha a kifizető az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári számfejtési körbe tartozik, az adóelőleg-nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóság a Magyar Államkincstárnak is továbbítja. Adóelőleg-nyilatkozat érvényesen esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig adható azzal, hogy a korábbi adóelőleg-nyilatkozat visszavonásának minősül az is, ha a magánszemély újabb adóelőleg-nyilatkozatot tesz. Ha a magánszemély írásban és elektronikus felületen is tett adóelőleg-nyilatkozatot, a kifizetőnek az írásban átadott adóelőleg-nyilatkozatot kell figyelembe vennie. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új adóelőleg-nyilatkozatot tenni. Nem kell új adóelőleg-nyilatkozatot tenni, ha a magánszemély a családi kedvezményt már a magzatra tekintettel is érvényesítette.”

3. § Az Szja tv. 70. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (7) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg

a) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

b) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

c) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.”

4. §²

5. § Az Szja tv.

a) 1/A. § (3) bekezdésében a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés” szöveg,

b) 1/B. § (1a) bekezdésében a „31/B. § (2) bekezdés d) pontja” helyébe a „31/B. § (2a) bekezdés g) pontja” szöveg,

c) 7. § (1d) bekezdésében a „felszámolása miatt” szövegrész helyébe a „végelszámolása vagy felszámolása miatt” szöveg, a „felszámolásával összefüggésben kárrendezés címén” szövegrész helyébe a „végelszámolásával vagy felszámolásával összefüggésben kártalanítás vagy kárrendezés címén” szöveg,

d) 49. § (1) bekezdésében az „a családi kedvezményt, az első házasok kedvezményét érvényesítő” szövegrész helyébe az „a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő” szöveg,

e) 5. számú melléklet II. Részletező nyilvántartások cím 4. A beruházási és felújítási költség-nyilvántartás alcímében, a 10. Selejtezési nyilvántartás alcímében és a III. Selejtezés címben az „50 ezer” szövegrész helyébe a „200 ezer” szöveg,

f) 13. számú melléklet Kisvállalkozások adókedvezménye cím 10. pontjában a „kamat 40 százaléka, 2013. december 31-ét követően, de 2017. január 1-jét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka. A 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat teljes összege adókedvezményként érvényesíthető” szövegrész helyébe a „kamat teljes összege a hitelszerződés megkötésének időpontjától függetlenül” szöveg

lép.

6. § Hatályát veszti az Szja tv.

a) 7. § (1c) bekezdésében az „és (3b)” szövegrész,

b) 12/C. § (3) bekezdés d) pontja,

c) 40. §-a és az azt megelőző „Személyi kedvezmény” alcím-cím,

d) 60. § (1) bekezdésében a „Ha jogi személy 1989. január 1. napja előtt értékesített ingatlant a magánszemély részére, az ingatlan megszerzésének időpontja a szerződéskötés napja.” szövegrész,

e) 5. számú melléklet V. Különleges rendelkezések cím b) pontja,

f) 13. számú melléklet Kisvállalkozások adókedvezménye cím 12. pontjában az „A 9. pont alapján igénybe vett adókedvezmény összege a 2016. december 31-ét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot.” szövegrész.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

7. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 11. pontja a következő i) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

ellenőrzött külföldi társaság:)

„i) a 8. § (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában nem mentesülhet az ellenőrzött külföldi társaság minősítés alól az e) pont szerint az a külföldi személy, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti adózási szempontból nem együttműködő államban rendelkezik illetőséggel és az a külföldi telephely, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti adózási szempontból nem együttműködő államban fekszik;”

(2) A Tao. törvény 4. § 33. pontja a következő i) és j) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

telephely:)

„i) a külföldi személynél munkavállalóként foglalkoztatott vagy ugyanezen tevékenységet más jogviszonyban ellátó természetes személyen keresztül történő szolgáltatásnyújtás, feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása egybefüggően vagy megszakításokkal bármely tizenkét hónapos időszakban meghaladja a 183 napot, azzal, hogy az összefüggő és a kapcsolódó szolgáltatásokat együttesen kell figyelembe venni,

j) a külföldi személyt minden esetben telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha a tevékenysége megfelel az adóügyi illetősége szerinti állam és Magyarország által a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, nemzetközi szerződés telephely fogalmának;”

8. § (1)³

(2)⁴

(3) A Tao. törvény 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés n) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részre tekintettel, ha az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartás vezet.”

9. § (1) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

„l) a termőföldből átminősített ingatlan értékesítéséből, vagy más módon a könyvekből való kivezetéséből származó nyereség azon részének a kétszerese, amellyel az elszámolt nyereség meghaladja a termőföldből átminősített ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt,”

(2)⁵

10. § A Tao. törvény 16/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó adózó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó áthelyezésre jutó fizetendő adót az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól eltérően az adóbevallásban tett választás alapján öt részletben fizetheti meg, ha

a) az Európai Unió más tagállamába helyezi át az üzletvezetés helyét, az eszközöket vagy a belföldi telephelye által folytatott üzleti tevékenységet vagy

b) olyan EGT-tagállamba helyezi át az üzletvezetés helyét, az eszközöket vagy a belföldi telephelye által folytatott üzleti tevékenységet, amely EGT-tagállam az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i (EU) 2010/24 tanácsi irányelv (a továbbiakban e §-ban: 2010/24 tanácsi irányelv) szerinti kölcsönös segítségnyújtással egyenértékűnek tekinthető, adókövetelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodást kötött az adózó tagállamával vagy az Európai Unióval.”

11. §⁶

12. §⁷

13. § (1) A Tao. törvény 28. §-a a következő (6a)–(6c) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Amennyiben a belföldi illetőségű adózó azért nem jogosult a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adóalap csökkentő tétel alkalmazására a közte és a külföldi telephelye közötti ügyletre vonatkozóan, mert nem rendelkezik a 18. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában előírt nyilatkozattal, akkor a (2) bekezdés alkalmazását követően a belföldi illetőségű adózó csökkentheti adóalapját a külföldi telephelyhez a (4) bekezdés szerint hozzárendelhető költségek, ráfordítások összegével.

(6b) A (6a) bekezdés szerinti csökkentés nem haladhatja meg a külföldi telephely jövedelmének megállapításakor alkalmazott 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti növelő tétel 90 százaléka és a külföldi telephelyhez a (4) bekezdés szerint hozzárendelhető költségek, ráfordítások összegéből a külföldi telephely bevételét meghaladó összeg közül a kisebbet.

(6c) A (6a) bekezdés szerinti csökkentés a 7., 8. és 16/B. §-ban foglalt rendelkezésekre figyelemmel alkalmazandó.”

(2) A Tao. törvény 28. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A csoportos társasági adóalany által fizetendő adó megállapításakor a (2)–(6) bekezdésben foglaltak a csoporttag által az adóévben megszerzett külföldön adóztatható jövedelemre, illetve a csoporttag által külföldön fizetett (fizetendő) adóra irányadóak. A csoporttag az általa külföldön fizetett (fizetendő) adó összegét feltünteti az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatában.”

14. § (1)⁸

(2)⁹

(3)¹⁰

15. §¹¹

16. §¹²

17. § (1) Hatályát veszti a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontjában az „és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Tao. törvény 29/Q. § (3) bekezdése.

3. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

18. §¹³

19. § (1) A Katv. 19. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

„a) a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal;”

(2) A Katv. 19. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

„g) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha az adóalany az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti;”

20. § (1) A Katv. 28. § (4a) és (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4a) Az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel megállapítja azon nyereség, veszteség összegét, amely a kisvállalati adóalanyiság időszakához kapcsolódik, és amelyre a kisvállalati adózás hatálya alatt a 20. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján adófizetési kötelezettség nem vonatkozott, amelyet csökkent a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószágnak, tárgyi eszköznek a kisvállalati adóalanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv szerinti értéke és a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteség összege, valamint a megfizetett (fizetendő) kisvállalati adó összege.

(4b) Amennyiben a (4a) bekezdés szerinti összeg pozitív, akkor az adózó – erre irányuló választása alapján – az eredménytartalék terhére ezzel az összeggel azonos összegű lekötött tartalékot képez. Az így képzett lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben – a társasági adóalanyiság időszaka alatt – a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a lekötött tartalékba átvezetett összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető, továbbá, hogy a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni.”

(2) A Katv. 28. §-a a következő (4c)–(4e) bekezdéssel egészül ki:

„(4c) Amennyiben a (4a) bekezdés szerinti összeg negatív, akkor azt a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően a társasági adó alanya a társasági adóalanyiságának létrejötte adóévét követő 5 adóéven belül elhatárolt veszteségként figyelembe veheti.

(4d) Ha az adózó választása szerint a (4a) bekezdésben meghatározott pozitív összegre a (4b) bekezdés szerinti lekötött tartalékot nem képzi meg, akkor ezen összegre a kisvállalati adóalanyiság utolsó napján hatályos, a Tao. tv. 19. §-a szerinti adókulccsal az adót megállapítja, a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel készített bevallásában bevallja és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.

(4e) Az adózó a (4a)–(4c) bekezdésre vonatkozóan külön nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a (4a), (4b) és (4c) bekezdés szerinti összegek megállapításához szükséges adatokat.”

21. § A Katv.

a)¹⁴

b) 25. § (7) bekezdésében az „egyéni cég alapítása” szövegrész helyébe az „egyéni cég, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása” szöveg

lép.

4. Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról 2020. évi LXXVI. törvény módosítása

22. § Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény 85. § (1) bekezdésében a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (6b) és (6d) bekezdését megállapító rendelkezések a „bevétel után” szövegrészek helyett a „bevétel 71,42 százaléka után” szöveggel lépnek hatályba.

II. Fejezet

A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

5. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

23. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 13. §-a előtti alcím-cím helyébe a következő alcím-cím lép:

„Az adó visszaigénylése és törlése”

24. § A Rega tv. 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kivetett, de meg nem fizetett adót a vámhatóság

a) az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetekben az adóalany kérelmére, vagy

b) ha a gépjármű forgalomba helyezése a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti Műszaki adatlap 6 hónapos felhasználhatósági határidejéig, de legfeljebb a forgalomba helyezési engedély időbeli hatályának lejártáig nem következik be, hivatalból

törli.”

6. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

25. §¹⁵

26. §¹⁶

27. §¹⁷

28. §¹⁸

29. §¹⁹

30. §²⁰

31. §²¹

32. §²²

33. §²³

34. §²⁴

35. § (1) Az Áfa tv. 77. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Különös tekintettel a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére, az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével a következő feltételek együttes teljesülése esetén:)

„b) az adóalany a termék adóalany beszerzőjét, szolgáltatás adóalany igénybevevőjét a (8) bekezdésben meghatározottak szerint előzetesen írásban értesíti, kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül megszűnt,”

(2) Az Áfa tv. 77. § (7) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„h) a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt, kivéve, ha a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra vonatkozó polgári jogi igényekre alkalmazandó elévülési idő nem haladja meg az egy évet,”

(3) Az Áfa tv. 77. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(9) Az adóalany köteles a bevallással egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóhatóság részére nyilatkozni a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról, azon számla sorszámáról, amely az adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást tartalmazza, az adóalap-csökkentés összegéről, az adóalany termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő nevéről és adószámáról, valamint a (7) bekezdés i) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről.

(10) Amennyiben az adóalap (7) bekezdés szerinti csökkentését követően a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója részére a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészét vagy annak egy részét megtérítik, a megtérített ellenérték vagy részellenérték adóval csökkentett összegének erejéig az adóalap utólagos csökkentése nem alkalmazható. Az adóalany köteles a bevallással egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóhatóság részére nyilatkozni a megtérített ellenérték vagy részellenérték adóval csökkentett összegéről, valamint az adóalany termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő nevéről és adószámáról.”

(4) Az Áfa tv. 77. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Amennyiben a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés beszerzője, szolgáltatásnyújtás igénybevevője nem minősül adóalanynak, az adóalap csökkentése során a (7) és (9)–(10) bekezdést, ha e törvény másképpen nem rendelkezik, megfelelően alkalmazni kell.”

36. § Az Áfa tv. 87. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha)

„c) az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint – a 125. § (1) bekezdés a) pontban foglaltakra is figyelemmel – nem lenne levonható.”

37. §²⁵

38. §²⁶

39. §²⁷

40. §²⁸

41. §²⁹

42. §³⁰

43. §³¹

44. §³²

45. §³³

46. §³⁴

47. §³⁵

48. §³⁶

49. §³⁷

50. § Az Áfa tv. 251/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adó-visszatérítési kérelem

a) az adó-visszatérítési időszakban kibocsátott számlában foglalt előzetesen felszámított adót tartalmazhatja, feltéve, hogy az előzetesen felszámított adó a számla kibocsátása előtt vagy a számla kibocsátásakor keletkezett, továbbá

b) az adó-visszatérítési időszakban keletkezett előzetesen felszámított adót tartalmazhatja, feltéve, hogy azon termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amely után az előzetesen felszámított adó keletkezett, a számlát az adófizetési kötelezettség keletkezése előtt kibocsátották, és

c) az adó-visszatérítési időszakban keletkezett, termékimportot terhelő előzetesen felszámított adót tartalmazhatja.”

51. §³⁸

52. §³⁹

53. §⁴⁰

54. §⁴¹

55. §⁴²

56. § Az Áfa tv. „Különös adóvisszatérítés” alcíme a következő 257/K. §-sal egészül ki:

„257/K. § (1) Az adóalany az adósemlegesség elvére tekintettel kérelmezheti az általa megállapított fizetendő adó összegének visszatérítését a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

a) a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adót is tartalmazó ellenértékének a megszerzése neki fel nem róható okból, részben vagy egészben ellehetetlenült,

b) az ellenérték meg nem szerzett része más módon nem térült vagy térül meg,

c) a fizetendő adó utólag nem csökkenthető az ellenérték meg nem szerzett részére tekintettel,

d) a visszatérítés alapjául szolgáló adót a költségvetés felé megfizették,

e) a visszatérítés alapjául szolgáló adó tekintetében a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalanyt adólevonási jog illette volna meg (ideértve a XVIII. Fejezet szerinti adó-visszatéríttetési jogot is), azonban azt nem érvényesítette, és az adólevonási jog érvényesítésének lehetősége ellehetetlenült.

(2) Az adóalany a kérelmet az állami adóhatósághoz írásban terjeszti elő, legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőzően. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az adóalany e kérelem előterjesztésére a folyamatban lévő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult.

(3) A kérelemben az adóalany bemutatja az (1) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelést.

(4) A kérelemről az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 6 hónapon belül dönt.”

57. § Az Áfa tv. 259. § 3/A. pontja a következő e) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

behajthatatlan követelés: termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett, követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege, amelyet a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el nyilvántartásában az alábbi okok valamelyike alapján:)

„e) a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság az adóst a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítő döntést hoz;”

58. §⁴³

59. §⁴⁴

60. § (1)⁴⁵

(2) Az Áfa tv. 341. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek a Mód11 törvénnyel módosított 87. § c) pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2021. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”

61. § Az Áfa tv. a következő 342. §-sal egészül ki:

„342. § E törvénynek a Mód11 törvénnyel megállapított 77. § (11) bekezdése, valamint a Mód11 törvénnyel módosított 77. § (7) bekezdése és 259. § 3/A. pontja azokban az esetekben is alkalmazható, amikor a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja 2021. január 1. napját megelőzi, de 2015. december 31. napját követő időpontra esik.”

62. §⁴⁶

63. §⁴⁷

64. §⁴⁸

65. §⁴⁹

66. § Az Áfa tv.

1. 3. § b) pontjában a „hatálya alá tartozó, zárjeggyel ellátott dohánygyártmányokra” szövegrész helyébe a „hatálya alá tartozó dohánygyártmányokra”,

2.⁵⁰

3.⁵¹

4.⁵²

5.⁵³

6.⁵⁴

7.⁵⁵

8.⁵⁶

9.⁵⁷

10.⁵⁸

11.⁵⁹

szöveg lép.

67. §⁶⁰

68. § (1)⁶¹

(2)⁶²

69. §⁶³

7. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

70. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (1) bekezdés 44. pontja a következő h) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

szabálytalanság: ha)

„h) a 9. § (1) bekezdés m) pontja szerint külföldre kiszállított dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék kiszállításának végrehajtási rendelet szerinti igazolása a kiszállítást követő 121. napon nem áll rendelkezésre;”

71. § (1) A Jöt. 7. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabadforgalomba bocsátás időpontja az az időpont, amikor)

„h) a 3. § (1) bekezdés 44. pont a)–b) és d)–h) alpontja szerinti szabálytalanság az állami adó- és vámhatóság tudomására jut,”

(2)⁶⁴

72. § (1) A Jöt. 8. § (1) bekezdés o) pontja a következő of) alponttal egészül ki:

[Az adófizetési kötelezettség a 7. § (2) bekezdés h) pontja szerinti,]

„of) a 3. § (1) bekezdés 44. pont h) alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében az adóraktár engedélyesét,”

(terheli.)

(2)⁶⁵

73. § A Jöt. 9. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Mentesül az adófizetési kötelezettség alól)

„m) az adóraktár engedélyese a belföldön előállított és külföldre kiszállított dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre.”

74. §⁶⁶

75. § A Jöt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § A tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezés birtoklását a megszerzést követő 10 napon belül be kell jelenteni az állami adó- és vámhatósághoz. Az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul a desztillálóberendezésen előállított termék felhasználásának és megsemmisítésének ellenőrzésére alkalmas nyilvántartást küld meg a bejelentőnek vagy tájékoztatja az ugyanezen követelményeket teljesítő nyilvántartás mintájáról vagy szükséges adattartalmáról. A bejelentő a megküldött nyilvántartásban vagy a tájékoztatásban szereplő mintának vagy adattartalomnak megfelelően kialakított nyilvántartásban nyilvántartja az előállított termék felhasználását és megsemmisítését.”

76. § A Jöt. 77. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti termékértékesítést végző adóraktár engedélyese az adózottan beszerzett és végső úti céllal harmadik országba utazó utas részére értékesített dohánygyártmány után a jövedéki adót visszaigényelheti és mentesül az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól. Az adó-visszaigénylés esetén kiskereskedelmi eladási árként az adó-visszaigénylés állami adó- és vámhatósághoz történő benyújtását megelőző hat hónapban az adott dohánygyártmányra vonatkozóan – a 145. § (5) bekezdése szerint – közzétett legalacsonyabb kiskereskedelmi eladási ár vehető figyelembe.”

77. §⁶⁷

78. § A Jöt. 84. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az állami adó- és vámhatóság a 15. § (4) bekezdése és a 96. § (7) bekezdése szerinti döntését az elektronikus úton történő kézbesítés mellőzésével az Air. 77. §-a szerinti, saját kézbesítő útján történő kézbesítés szabályai szerint is közölheti.

79. §⁶⁸

80. §⁶⁹

81. § A Jöt. 67. alcíme a következő 101/A. §-sal egészül ki:

„101/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az adóbevallási és e törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése, hibás teljesítése vagy valótlan tartalommal történő teljesítése esetén – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. Ha a kötelezettség nem teljesítése, hibás teljesítése vagy valótlan tartalommal történő teljesítése az adófizetési kötelezettséget csökkentette, akkor a 100. § szerinti bírság alkalmazásától nem lehet eltekinteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság a magánszemély adózót ötvenezer forint, a nem magánszemély adózót százezer forint bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az állami adó- és vámhatóság a magánszemély adózót kettőszázezer forint, a nem magánszemély adózót ötszázezer forint bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség teljesítése esetén a (2) bekezdés és az e bekezdés alapján kiszabott bírság nem mérsékelhető.

(4) Az állami adó- és vámhatóság mellőzi a felhívást és a bírság kiszabását, ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és a felhíváskor már nincsen lehetősége a teljesítésre.”

82. § A Jöt. 103. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(El kell kobozni)

„d) a 97. § megsértésével birtokolt, lefoglalt csendes bort, ha a jövedéki ügyben a 100. § (6) bekezdése szerinti bírság kerül kiszabásra.”

83. § (1) A Jöt. 132. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel –

a) a bérfőzött párlat esetében

aa) egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig – abban az esetben is, ha a bérfőzető adóraktárnak kívánja értékesíteni – hektoliterenként 0 forint,

ab) egy bérfőzető részére évente az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak értékesítésre szánt mennyiségre hektoliterenként 333 385 forint,

b) az a) pontban meg nem határozott esetben hektoliterenként 333 385 forint.”

(2) A Jöt. 132. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A magánfőző tárgyévben legfeljebb 86 liter párlatot állíthat elő, amely mennyiség adómentes.”

84. § (1) A Jöt. 143. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző az előállítást megelőzően bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét literben, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.

(6) Ha a magánfőző a bejelentett párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig bejelenti a többlet mennyiségét literben az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja az (5) bekezdés szerinti adatokat és nyilatkozatot. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.

(7) Az állami adó- és vámhatóság a magánfőzöttpárlat-származási igazolások magánfőzőnek történő átadásáról a kedvezményes adózási szabályok betartásának ellenőrizhetősége érdekében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a magánfőző nevét, adóazonosító jelét, lakóhelyét, a desztillálóberendezés tárolási, használati helyét, regisztrációs számát, valamint az átvett magánfőzöttpárlat-származási igazolás mennyiségét és átvételi idejét. Az állami adó- és vámhatóság az átadott magánfőzöttpárlat-származási igazolás mennyiségének megadásával haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásba kerüléstől számított 5 évig kezeli.”

(2) A Jöt. 143. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A magánfőzött párlat eredetét a magánfőzöttpárlat-származási igazolás igazolja.”

85. § A Jöt. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jövedéki adó mértéke

a) a cigarettára

aa) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 24 000 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka, de legalább 37 300 forint ezer darabonként,

ab) 2021. április 1-jétől 26 000 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka, de legalább 39 300 forint ezer darabonként,

b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4400 forint ezer darabonként,

c) a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra

ca) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 22 400 forint kilogrammonként,

cb) 2021. április 1-jétől 23 600 forint kilogrammonként,

d) a töltőfolyadékra

da) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 25 forint milliliterenként,

db) 2021. április 1-jétől 30 forint milliliterenként,

e) az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott

ea) egyszer használatos termékeire a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 12,5 forint darabonként (szálanként), 2021. április 1-jétől 15 forint darabonként (szálanként),

eb) folyadékára 70 forint milliliterenként,

f) a füst nélküli dohánytermékre

fa) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 22 400 forint kilogrammonként,

fb) 2021. április 1-jétől 23 600 forint kilogrammonként,

g) a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre

ga) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 22 400 forint kilogrammonként,

gb) 2021. április 1-jétől 23 600 forint kilogrammonként.”

86. § (1)⁷⁰

(2) A Jöt. 150. §-a a következő (32) bekezdéssel egészül ki:

„(32) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 101/A. §-t és 103. § (1) bekezdés d) pontját az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásban is alkalmazni kell.”

87. § A Jöt.

a)⁷¹

b)⁷²

c)⁷³

d)⁷⁴

e)⁷⁵

f)⁷⁶

g) 84. § (2) bekezdés b) pontjában a „párlat adójegy igénylése és” szövegrész helyébe a „magánfőzöttpárlat-származási igazolás” szöveg,

h) 105. § (2) bekezdés b) pontjában a „bejelentése vagy párlat adójegy beszerzése” szövegrész helyébe az „és a magánfőzött párlat előállításának bejelentése” szöveg,

i) 106. § a) pontjában a „párlat adójegy beszerzése” szövegrész helyébe az „a párlat előállításának bejelentése” szöveg,

j) 133. § (1) bekezdés i) pontjában a „felhasznált” szövegrész helyébe a „felhasznált – a felhasználásba beleértve a szóban forgó gyártási eljárás során használt gyártóberendezés karbantartására és tisztítására történő felhasználást is –” szöveg,

k) 133. § (1) bekezdés l) pontjában a „teljes denaturálással másik tagállamban előállított” szövegrész helyébe a „szabadforgalomba bocsátás helye szerinti tagállam előírásainak megfelelően teljesen denaturált” szöveg,

l) 148. § (2) bekezdés f) pontjában az „ , a hivatalos zárra és a párlat adójegyre” szövegrész helyébe az „és a hivatalos zárra” szöveg,

m)⁷⁷

lép.

88. § Hatályát veszti a Jöt.

a) 3. § (1) bekezdés 1. pontjában a „tekintetében a dohánygyártmányok” szövegrész,

b)⁷⁸

c)⁷⁹

d)⁸⁰

e)⁸¹

f)⁸²

g)⁸³

h)⁸⁴

i)⁸⁵

j) 145. § (5) bekezdésében a „zárjegyköteles” szövegrész,

k) 98. alcím címében a „zárjeggyel ellátott” szövegrész,

l) 147. §-ában a „zárjeggyel ellátott” szövegrészek.

8. Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény módosítása

89. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.1.) 56. §-a.

90. §⁸⁶

9. A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvény módosítása

91. § Nem lép hatályba a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvény 19. §-a, 22. §-a és 3. melléklete.

III. Fejezet

HELYI ADÓK ÉS GÉPJÁRMŰADÓ

10. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

92. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. §-a a következő (11)–(12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az a vállalkozó, aki a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint szokásos piaci ár alkalmazására kötelezett, a kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget, ráfordítást a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti szokásos piaci ár alapulvételével állapítja meg. A nettó árbevétel csökkentésének vagy a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összege növelésének feltétele, hogy a vállalkozó rendelkezzen a vele szerződő fél azon nyilatkozatával miszerint az ugyanakkora összeggel növelte a nettó árbevételt vagy csökkentette a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összegét az őt terhelő iparűzési adó alapjának megállapítása során. Ha a szerződő fél nem alanya a helyi iparűzési adónak, akkor a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy e korrekciót az őt terhelő, a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó vagy annak megfelelő külföldi adó alapjának megállapítása során figyelembe vette.

(12) A (11) bekezdés szerinti korrekciók úgy is elvégezhetők, hogy a vállalkozó az iparűzési adó alapját egy összegben növeli vagy csökkenti.”

93. § A Htv. 40/A. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A székhely, illetve a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (2) bekezdésben meghatározott módon – levonható az adóalany által ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjnak, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díjnak (a továbbiakban együtt: útdíj) a 7,5%-a.

(2) Az adóévben megfizetett útdíj (1) bekezdés szerinti része a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vonható le.”

94. § A Htv. 41. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha a számvitelről szóló törvény szerinti – jelentős vagy nem jelentős összegű – hiba miatt a hibával érintett adóév adóalapját, adóösszegét az adóhatóság ellenőrzés keretében vagy a vállalkozó az adózás rendjéről szóló törvény szerinti önellenőrzés útján módosítja, akkor annak az adóévnek az adóalapját, amelyben a hibát feltárták, e módosításra figyelemmel kell megállapítani.”

95. § (1) A Htv. 42/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózó a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést – és az adóelőlegről szóló bevallási kötelezettségét (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adóbevallás) kizárólag az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adókról szóló bevallások benyújtására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával teljesítheti.”

(2) A Htv. 42/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély vállalkozó a helyi iparűzési adóról szóló bevallását az (1) bekezdéstől eltérően papíralapon, az önkormányzati adóhatósághoz is teljesítheti.”

96. § A Htv. MÁSODIK RÉSZE a következő V/B. Fejezettel egészül ki:

„V/B. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI ADÓZTATÁS SORÁN ALKALMAZOTT NYOMTATVÁNYOK

42/I. § (1) Az önkormányzati adóhatóság a hatáskörébe tartozó adókra az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett nyomtatványok alapján rendszeresíti az adatbejelentési, bevallási, bejelentkezési (változásbejelentési) nyomtatványokat.

(2) Az önkormányzati adóhatóság csak az adatbejelentési és az idegenforgalmiadó-bevallási nyomtatványokat egészítheti ki, kizárólag az önkormányzati adórendeletben szabályozott mentességi, kedvezményi rendelkezések végrehajtása, illetve a fizetendő adó megállapítása érdekében.

(3) Az önkormányzati adóhatóság részére:

a) az önkormányzati adórendeleti mentességre, kedvezményre nem jogosult, vagy azt igénybe venni nem szándékozó adóalany az építményadóról, a telekadóról, a magánszemély kommunális adójáról szóló adatbejelentési kötelezettségét,

b) az idegenforgalmi adó beszedője az idegenforgalmi adóra vonatkozó bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét

az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, az adónemre vonatkozó nyomtatványon, elektronikus úton – egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély vállalkozó esetén papíralapon is – teljesítheti.”

97. § A Htv. 52. § 31. pontja a következő e) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

telephely:)

„e) 180 napot meghaladó építőipari tevékenység folytatása esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, azzal, hogy a napok számításánál a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítéselfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja figyelembe veendő;”

98. § A Htv. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

99. § A Htv.

1. 39. § (1) bekezdésében az „Állandó jelleggel végzett iparűzési” szövegrész helyébe az „Iparűzési” szöveg,

2. 39/A. §-át megelőző alcím-címben az „Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,

3. 40. § (1) bekezdésében az „Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,

4. 44. § (1) bekezdésében a „kincstár” szövegrész helyébe a „Magyar Államkincstár” szöveg,

5. 44. § (2) bekezdésében a „2021. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2023. április 1-jétől” szöveg

lép.

100. § Hatályát veszti a Htv.

1. 31. § c) pontjában a „vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző” szövegrész,

2. 35. §-ában az „állandó vagy ideiglenes jelleggel” szövegrész,

3. 37. §-át megelőző alcím-címben az „állandó és ideiglenes jelleggel végzett” szövegrész,

4. 37. § (1) bekezdésében az „állandó jellegű” szövegrész,

5. 37. § (2)–(3) bekezdése,

6. 38. § (2) bekezdése,

7. 39. § (2) bekezdésében az „állandó jellegű” szövegrész,

8. 39. § (3) bekezdése,

9. 40. § (2) bekezdése,

10. 42/C. §-a,

11. 42/H. § (1) bekezdésében az „állandó jellegű” szövegrész,

12. 46. §-a.

11. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

101. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el.

(2) Amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban újabb, a 2. § (1) bekezdése szerinti adóalany nem szerepel, az állami adó- és vámhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását.”

102. § A Gjt. 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/A. § Az állami adó- és vámhatóságnak nem kell határozatot hoznia, ha az adóalany az adóévben – az 5. § valamely rendelkezése alapján – mentes az adó alól. Az állami adó- és vámhatóság az adóévi adómentesség tényét a nyilvántartásában rögzíti.”

103. § (1) A Gjt. 18. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„9. környezetkímélő gépkocsi az a gépjármű, amely a KöHÉM rendelet 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerint környezetkímélő gépkocsinak minősül, valamint a környezetkímélő motorkerékpár,”

(2) A Gjt. 18. §-a a következő 30. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„30. környezetkímélő motorkerékpár: az a tisztán elektromos motorkerékpár, amelynek a hajtáslánca legalább egy elektromos energiatároló eszközt, elektromos áram átalakító egységet, és olyan elektromos gépet tartalmaz, amely a motorkerékpár meghajtására szolgáló tárolt elektromos energiát mechanikai energiává alakítja és a motorkerékpár meghajtásához más erőforrással nem rendelkezik,”

104. § A Gjt. Átmeneti és vegyes rendelkezések alcíme a következő 19/C. §-sal egészül ki:

„19/C. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 9. § (1) bekezdést a 2020. december 31-ét követő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettségre kell alkalmazni.

(2) A 2021. január 1-jét megelőző időszakra eső gépjárműadó-kötelezettséggel összefüggő adóhatósági feladatokat a 2020. december 31-én hatályos 9. § alapján illetékes és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 2020. december 31-én hatályos 141. § (2) bekezdése alapján hatáskörrel rendelkező önkormányzati adóhatóság látja el.

(3) A 2020. december 31-ig terjedő időszakra eső gépjármű-adófizetési kötelezettség elmulasztása esetén az önkormányzati adóhatóság a 2020. december 31-én hatályos 9. § (4) bekezdés alapján eljárhat.

(4) Ha a 2021. január 1-jét megelőző időszakra az önkormányzati adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság felettes szerve vagy a bíróság a megfizetett adó visszatérítését rendeli el, akkor az önkormányzat a visszatérített gépjárműadó azon részét, amely a központi költségvetést illette meg, a központi költségvetésből a kincstár útján igényelheti vissza.

(5) Az önkormányzati adóhatóság 2021. január 15-ig a helyi önkormányzatok feladatellátását támogató, számítástechnikai hálózaton keresztül távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó, az állam által biztosított, elektronikus információs rendszeren keresztül adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság számára az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon a nála 2020. december 31-én nyilvántartott,

a) 2020. december 31-én hatályos 5. § d), e), f), j) és k) pontja szerint adómentes gépjármű forgalmi rendszámáról és a gépjármű üzembentartójának, tulajdonosának azonosító adatairól, valamint a mentesség jogcíméről, továbbá – ha azok ismertek – a mentesség kezdő napjáról és megszűnésének napjáról,

b) annak a gépjárműnek a forgalmi rendszámáról, üzembentartójának, tulajdonosának azonosító adatairól, amelynek adófizetési kötelezettsége a 4. § (4) bekezdése alapján 2021. január 1-jén szünetel, továbbá az adófizetési kötelezettség szünetelésének kezdő napjáról.

(6) Az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során a helyi önkormányzatok feladatellátását támogató, számítástechnikai hálózaton keresztül távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó, az állam által biztosított, elektronikus információs rendszert működtető, valamint alkalmazásüzemeltetési és rendszertámogatási feladatait ellátó szerv kizárólag az adatszolgáltatással kapcsolatos technikai feladatokat – ideértve az adatok összesítését és az azokhoz való hozzáférés biztosítását – láthat el.”

105. § A Gjt.

1. 6. § (1) bekezdésében az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság”,

2. 7. § (1) bekezdésében a „szerinti” szövegrész helyébe a „szerint megállapított”,

3. 8. § (6) bekezdésében az „a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatósághoz”,

4. 17/G. § (2) bekezdésében az „állami adóhatósághoz” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatósághoz”,

5. 17/E. §-ában a „kW-ban” szövegrész helyébe a „kilowattban”,

6. 18. § 19. pontjában az „önkormányzati adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság”

szöveg lép.

106. § Hatályát veszti a Gjt. 17/F. §-ában az „az önkormányzati adóhatóság által” szövegrész.

IV. Fejezet

EGYES ÁGAZATI ADÓK

12. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

107. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) 4/A. §-a a következő (20)–(21) bekezdéssel egészül ki:

„(20) A hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő 2020. adóévi különadójának e törvény és a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló, hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójáról szóló kormányrendelet alapján a hitelintézet által 2020. adóévben megfizetett összege adóvisszatartás formájában csökkenti a hitelintézet (jogutódja) (1)–(4), (6), (8), (9), (10) és (38)–(39) bekezdés alapján megállapított fizetendő különadójának összegét.

(21) A (20) bekezdés szerinti csökkentést a hitelintézet a 2020. adóévét követő 5 adóévében, adóévente legfeljebb a 2020. adóévi hitelintézetek járványügyi különadója kötelezettsége 20 százalékának megfelelő összegben alkalmazhatja. Az igénybe vett összegről a hitelintézet nyilvántartást vezet.”

108. §⁸⁷

13. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény módosítása

109. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 261. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Nem hozzájárulás-köteles az Áfa törvény 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. és 5. pontja szerinti szolgáltatásnak az Áfa törvény 15. §-a szerinti nyújtása.”

(2) A Mód. tv. 261. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A hozzájárulás alapjának forintra való átszámításához az Áfa törvény 80–80/A. §-át kell megfelelően alkalmazni.”

14. Az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvény módosítása

110. § Nem lép hatályba az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: 2020. évi XLVI. törvény) 5. §-a.

111. §⁸⁸

V. Fejezet

ILLETÉKEK

15. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

112. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 1. melléklet szerinti közigazgatási hatósági eljárásért, valamint – a 2. melléklet szerinti eljárások kivételével – a közigazgatási hatósági jogorvoslati eljárásért közigazgatási hatósági eljárási illetéket kell fizetni.”

113. § Az Itv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az általános tételű eljárási illeték mértéke 3000 forint.”

114. § Az Itv.

1. 67. § (1) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésben és a 2. mellékletben”,

2. 73. § (2) bekezdés c) pontjában az „a kormányablakokról szóló kormányrendeletben” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben”,

3. 103. § (5a) bekezdésében a „33. § (2) bekezdés 31. pontja” szövegrész helyébe a „2. melléklet XIII. pont 5. és 6. alpontja”,

4. 103. § (8) bekezdésében a „33. § (2) bekezdés 73. pontja” szövegrész helyébe a „2. melléklet IX. pont 22. alpontja”

szöveg lép.

115. § Az Itv. a 8. melléklet szerinti 1. és 2. melléklettel egészül ki.

116. § Hatályát veszti az Itv.

1. 29. § (8)–(9) bekezdése,

2. 31. § (1) bekezdésében az „Az egyes közigazgatási hatósági eljárások külön illetéke tekintetében e törvény melléklete eltérően rendelkezhet.” szövegrész,

3. 31. § (8) bekezdése,

4. 33. § (2)–(3) bekezdése,

5. 37. § (3) bekezdése,

6. 73. § (1) bekezdésében a „ , valamint a (11)” szövegrész,

7. 73. § (11) bekezdése,

8. 97. § (6) bekezdése,

9. Melléklete.

VI. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

16. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

117. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény

a) 6. § (1) bekezdés a) pontjában az „igazságügyi” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgálati jogviszonyban, igazságügyi” szöveg,

b) 6. § (2) bekezdésében a „tanácsadó testületének a tagja;” szövegrész helyébe a „tanácsadó testületének a tagja, a Nemzeti Választási Bizottság választott és megbízott tagja,” szöveg

lép.

VII. Fejezet

ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK

17. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

118. §⁸⁹

119. §⁹⁰

120. §⁹¹

121. §⁹²

122. §⁹³

123. §⁹⁴

124. §⁹⁵

18. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

125. §⁹⁶

126. § Az Art. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére az adókötelezettség teljesítésére vonatkozó, az e törvény szerinti, az általános szabályoktól kedvezőbb eltérést a kedvezőbb szabályok alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülése esetén is kizárólag abban az esetben engedélyezhet, ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással, ide nem értve annak a tartozásnak az összegét, amelyre az adózó a kedvező eltérést kérelmezi. Az e bekezdésben foglaltakat fizetési kedvezményi eljárásban nem kell alkalmazni.”

127. §⁹⁷

128. § Az Art. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„87. § [A közúti közlekedési nyilvántartási szerv adatszolgáltatása]

(1) A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásából a január 1-jei állapotnak megfelelő adatokat január 20. napjáig közli az állami adó- és vámhatósággal a következő tartalommal:

a) a gépjármű rendszáma, alvázszáma, személygépjármű saját tömege, tehergépjármű saját tömege és megengedett együttes tömege,

b) a gépjármű üzembentartójának, annak hiányában tulajdonosának neve, valamint lakcíme, székhelye, továbbá természetes személy adózó esetén természetes azonosító adatai, nem természetes személy adózó esetén cégjegyzékszáma,

c) a gépjármű forgalomba helyezésének, forgalomból való kivonásának időpontja, valamint a kivonás oka,

d) az üzembentartó személyében bekövetkezett változás, a tulajdonváltozás időpontja,

e) a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolása,

f) a gépjármű hajtóanyaga,

g) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti személygépkocsi, motorkerékpár teljesítménye (kilowattban, ennek hiányában lóerőben meghatározva), gyártási éve,

h) a gépjármű „környezetkímélő motorkerékpár” kategóriába történő sorolásának tényét, és

i) a tehergépjármű, az autóbusz légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerének (útkímélő tengely) tényét.

(2) A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásból

a) minden hónap 20. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelő, az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest bekövetkezett adókötelezettséget érintő változásokat (így különösen gépjármű forgalomba helyezése, forgalomból való kivonása, átalakítása, teljesítményadatának, illetve környezetvédelmi osztályba sorolásának módosulása),

b) január 20. napjáig a tárgyévet megelőző évben bekövetkezett tulajdonosváltozásról szóló, előző tulajdonos által teljesített változásbejelentést

az (1) bekezdés szerinti adattartalommal közli az állami adó- és vámhatósággal.”

129. § Az Art. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„88. § [Adatszolgáltatás ideiglenes rendszámtábla kiadásról]

A közúti közlekedési nyilvántartási szerv minden hónap tizenötödik napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően elektronikus úton adatokat szolgáltat a gépjárműadóról szóló törvény hatálya alá tartozó gépjárművek esetén az ideiglenes rendszámtábla kiadásáról az állami adó- és vámhatóságnak. Az adatszolgáltatás tartalmazza a kérelmező nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét, székhelyét, továbbá a jármű fajtáját és rendszámát.”

130. § Az Art. 124. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adóhatóság az általa kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet, az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló jogi személyt vagy kizárólagos állami tulajdonú egyéb szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott határozott idejű egyedi felmentést ad.”

131. § (1) Az Art. 126. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adózó kérelmében feltünteti a felhasználás célját, megjelölve azt a szervet, szervezetet vagy más, az adózótól eltérő személyt is, amelynek eljárásában a hatósági bizonyítványt fel kívánja használni.”

(2) Az Art. 126. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a hatósági bizonyítványt az adóhatóság visszavonta, módosította, kiegészítette vagy kijavította, az erről szóló határozatot annak a szervnek, szervezetnek vagy más, az adózótól eltérő személynek is meg kell küldeni, amelynek eljárásában tudomása szerint az adózó a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.”

132. § Az Art. 141. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás)]

„d) a belföldi gépjárművek adóját.”

133. § (1) Az Art. 153. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A csoportos adóalany megbízható adózónak minősül, ha minden tagja megbízható adózó. A csoportos adóalany megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg arra tekintettel, ha olyan adózó csatlakozott a csoporthoz, amely tekintetében nem teljesül az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel.”

(2) Az Art. 153. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 2020. július 18. napját magában foglaló negyedévet követő minősítések során az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a 2020. március 11. napja és 2020. július 18. napja között megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással.”

134. § Az Art. 230. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés ismételt jogsértésre vonatkozó rendelkezése, valamint a (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a két egymást követő mulasztás között kettő évnél több telt el.”

135. §⁹⁸

136. §⁹⁹

137. §¹⁰⁰

138. § (1)¹⁰¹

(2) Az Art. 274/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„274/I. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvényhez]

(1) A közúti közlekedési nyilvántartási szerv, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.6.) hatálybalépése napján fennálló állapotnak megfelelő adatokkal a Módtv.6. hatálybalépésétől számított 20 napon belül a 87. § (1) bekezdésében foglalt adattartalommal adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak.

(2) A Módtv.6. által megállapított 88. § alapján a közúti közlekedési nyilvántartási szerv első alkalommal a 2021. január 31-i állapotnak megfelelő adatokról 2021. február 15. napjáig szolgáltat adatot.

(3) A Módtv.6. által megállapított 141. § (1), (8) és (9) bekezdését a 2020. december 31-ét követő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettségre kell alkalmazni.

(4) Az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg a 2021. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó belföldi gépjárművek adóját.

(5) Az adózó a Módtv.6. által megállapított 3. mellékletben meghatározottaktól eltérően a 2021. év első félévére vonatkozó gépjárműadó-fizetési kötelezettségének 2021. április 15. napjáig tesz eleget.

(6) A Módtv.6. által megállapított 153. § (5) bekezdését első alkalommal a 2020. negyedik negyedévet követő minősítés tekintetében kell alkalmazni.

(7) A Módtv.6. által megállapított 257. § első alkalommal a 2021. január 1-jét követően kezdeményezett kapcsolatfelvétellel érintett kezdő vállalkozások és a 2021. január 1-jén kezdő vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetében alkalmazandó.”

139. §¹⁰²

140. §¹⁰³

141. § Az Art.

1. 2. melléklete a 9. melléklet szerint,

2. 3. melléklete a 10. melléklet szerint

módosul.

142. § Az Art.

1. 141. § (8) bekezdésében a „Helyi kivetéses adó esetében” szövegrész helyébe a „Helyi kivetéses adó, valamint a belföldi gépjárművek adóját esetében” szöveg,

2. 141. § (9) bekezdésében a „kivetéses adó esetén az önkormányzati adóhatóság” szövegrész helyébe a „kivetéses adó esetén az önkormányzati adóhatóság, illetve a belföldi gépjárművek adója esetében az állami adó-és vámhatóság”,

3. 156. § (3) bekezdésében az „a másfél millió” szövegrész helyébe az „a hárommillió” szöveg,

4. 198. § (3) bekezdés d) pontjában az „adóalany számára” szövegrész helyébe az „adóalany és a Tao tv. szerinti csoportos társasági adóalany számára” szöveg,

5. 199. § (1) bekezdésében az „ötszázezer” szövegrész helyébe az „egymillió” szöveg,

6. 199. § (2) bekezdésében a „kettőszázezer” szövegrész helyébe az „ötszázezer”, a „hat” szövegrész helyébe a „tizenkettő” szöveg,

7. 217. § (1) bekezdésében a „fennáll.” szövegrész helyébe a „fennáll, és nem kérték a kiutalását, átvezetését.” szöveg,

8.¹⁰⁴

9.¹⁰⁵

10.¹⁰⁶

11. 257. §-ában a „hat hónap” szövegrész helyébe az „egy év” szöveg

lép.

143. § Hatályát veszti az Art.

1.¹⁰⁷

2. 130. § (1) bekezdésében az „és gépjárműadó” szövegrész,

3. 141. § (2) bekezdésében az „a belföldi gépjárművek adóját,” szövegrész,

4. 155. § (2) bekezdésében a „felső határa” és a „felső határának” szövegrész,

5. 161. § (1) bekezdésében az „utólagos” szövegrész,

6. 165. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése,

7. 170. § (1) bekezdésében az „– a tartós feltételes adómegállapítás kivételével –” szövegrész,

8. 171. §-a,

9. 173. § (1) bekezdés b) pontjában a „– a tartós feltételes adómegállapítás kivételével –” szövegrész,

10. 230. § (2) bekezdésében az „Az ismételt jogsértésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a két egymást követő mulasztás között kettő évnél több telt el.” szövegrész,

11.¹⁰⁸

12.¹⁰⁹

13. 269. § (1) bekezdése,

14.¹¹⁰

15.¹¹¹

16. 2. melléklet II/B. alcíme,

17. 3. melléklet II. pontjában az „ , a belföldi gépjárművek adójában (a nyitó szövegrészben továbbiakban együtt: adó)” szövegrész,

18. 3. melléklet II/B. pontja.

19. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

144. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § [Kötelező szakmai képviselet]

(1) Az adózó

a) az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban,

b) a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban, és

c) a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban

kizárólag kamarai jogtanácsos, ügyvéd, nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló képviseletével járhat el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti képviselet a saját ügyben nem kötelező, ha a természetes személy vagy a jogi személy, egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője vagy foglalkoztatottja jogi szakvizsgával vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkezik vagy nyilvántartásba vett adószakértőnek, nyilvántartásba vett okleveles adószakértőnek, nyilvántartásba vett adótanácsadónak, vagy könyvvizsgálónak minősül. A jogi szakvizsga megszerzését, az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés meglétét, és azt, hogy a természetes személyt vagy a jogi személy, egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselőjét vagy foglalkoztatottját az adószakértői vagy az okleveles adószakértői, adótanácsadói nyilvántartásba bejegyezték, az (1) bekezdésben meghatározott hatósági eljárások megindítására irányuló kérelemmel egyidejűleg kell igazolni.”

145. § Az Air. 77/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„77/A. § [A hirdetményi közlés]

A közlést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha

a) az adózó elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége, lakcíme, székhelye ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyre költözött, és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel,

b) a jogutód nem ismert,

c) az adózó nem jelölt meg kézbesítési meghatalmazottat,

d) a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, vagy

e) azt törvény vagy kormányrendelet előírja.”

146. § Az Air. 97. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adózó, ha megítélése szerint az ellenőrzés határidejét az adóhatóság túllépte, az általa számított határidő lejártát követően kifogással fordulhat a felettes szervhez. A felettes szerv az adózó észrevételeinek figyelembevételével végzésben dönt a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy az eljáró adóhatóságot az ellenőrzés lezárására utasítja. Az eljárási határidő meghosszabbítására kizárólag akkor van lehetőség, ha az ellenőrzési határidő még nem járt le. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításakor figyelemmel kell lenni a 94. § (3)–(4) bekezdésében és a 95. §-ban foglaltakra.”

147. § Az Air. 128. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtása esetén alkalmazni kell a 124. § (3)–(4) és (6) bekezdését.”

148. § Az Air. 56. alcíme a következő 139/C. §-sal egészül ki:

„139/C. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvényhez]

(1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.3.) által megállapított 77/A. §-t a 2021. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A Módtv.3. által megállapított 128. § (2a) bekezdését és 133. § (2) bekezdés b) pontját a 2021. január 1-jén vagy azt követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

149. § Az Air.

1. 79. § (3) bekezdésében a „15. § (1)–(4) bekezdését” szövegrész helyébe a „15. § (1)–(6) bekezdését” szöveg,

2. 133. § (2) bekezdés b) pontjában az „a bíróság” szövegrész helyébe az „a felettes szerv által a felülellenőrzési eljárásban, illetve a bíróság” szöveg

lép.

150. § Hatályát veszti az Air. 49. § (1) bekezdés k) pontjában a „ha” szövegrész.

20. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

151. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 24. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A végrehajtási eljárás során az adóhatóság, illetve az önálló bírósági végrehajtó 36. § alapján foganatosított törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, a behajtást kérő hatóság, továbbá az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti – a sérelmezett intézkedés vagy az intézkedés elmaradásának a tudomására jutásától számított 15 napon belül – a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Ha az önálló bírósági végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az elsőfokú adóhatóságnál terjesztenek elő végrehajtási kifogást, erről az adóhatóság soron kívül értesíti az önálló bírósági végrehajtót.

(1a) Ha az (1) bekezdésben biztosított határidő megtartásában a végrehajtási kifogást előterjesztő akadályoztatva volt, és ezt a tényt a végrehajtási kifogással egyidejűleg benyújtott igazolási kérelmében igazolja, a jogorvoslati határidőbe az akadályoztatás időtartama nem számít bele. A végrehajtási kifogás előterjesztésére megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a végrehajtást foganatosító adóhatóság bírálja el.”

152. § Az Avt. 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a végrehajtási eljárás során lefoglalt ingó vagy ingatlan nem a végrehajtást megindító adóhatóság illetékességi területén található, a vagyontárgy értékesítése iránt a végrehajtást megindító adóhatóság megkeresésére a megkeresett adóhatóság intézkedik. Az adós kérelmére a végrehajtást megindító adóhatóság is intézkedhet a fedezetcsere és az árverésen kívüli értékesítés iránt.”

153. § Az Avt. 113. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtási eljárás keretében – ideértve az önkéntes teljesítést is – a tartozást a 12. §-a szerinti számlára kell megfizetni. Az adók módjára behajtott összeget az adóhatóság átutalja a behajtást kérő által megjelölt számlaszámra. Ha a behajtott összeg a fizetésre kötelezettet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, az adóhatóság a bevételt a 13. §-ban és a 14. §-ban foglalt felosztási szabály alapján számolja el, és utalja át a megkereső hatóságnak.”

154. § Az Avt. 122. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A behajtást kérő hatóság előtt ügyfélként eljáró személyt kérelmére az adóhatóság – az Art. 127–128. §-ában foglaltakra is figyelemmel – tájékoztatja a végrehajtási ügy állásáról.”

155. § Az Avt. 60. alcíme a következő 131/F. §-sal egészül ki:

„131/F. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.5.) által megállapított 24. § (1) és (1a) bekezdését, 38. § (5) bekezdését, 101. §-át, 113. § (1) és (3) bekezdését, 122. § (1b) bekezdését a 2021. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A Módtv.5. által hatályon kívül helyezett 121. §-t a 2021. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban sem lehet alkalmazni.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az 54. alcím szabályai szerint hajtja végre a 2021. január 1-jét megelőző időszak vonatkozásában, gépjárműadóval összefüggésben keletkezett tartozásokat.”

156. § Hatályát veszti az Avt.

1. 101. §-ában, és a 113. § (3) bekezdésében az „– a 121. §-ban foglalt kivétellel –” szövegrész, és

2. 121. §-a.

VIII. Fejezet

VÁMIGAZGATÁS

21. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

157. §¹¹²

158. § A Vtv. 34. § (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Magyarországon a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdése alapján a Vámkódex 5. cikk 6. pontja szerinti, Magyarországon letelepedett vámjogi képviselőként

a) vámtanácsadó,

b) – a 186. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – a Vámkódex 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedéllyel rendelkező gazdálkodó, továbbá

c) árunyilatkozat, vám-árunyilatkozat vagy értesítés benyújtása, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások során vámügynök

járhat el.

(5) A vámhatóság előtti jogorvoslati eljárásokban az ügyfelet a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy, valamint ügyvéd, kamarai jogtanácsos, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász képviselheti.

(6) A (4) bekezdést a Vámkódex 18. cikk (4) bekezdése alapján az Európai Unió vámterületén nem letelepedett vámjogi képviselőre is alkalmazni kell.”

159. § A Vtv. 41. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(A vámhatóság az eljárást megszünteti, ha)

„g) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. május 4-i 865/2006/EK bizottsági rendelet 13. cikk (2) bekezdésében előírtaktól eltérően a szükséges dokumentumok hiányában kezdeményeztek vámeljárást.”

160. §¹¹³

161. § A Vtv. 79. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés alapján hivatalból indult vámigazgatási eljárás ügyintézési határidejébe nem számít be:]

„j) a vámhatósági megkeresés, a jegyzőkönyv vagy a döntés

ja) postára adását követő naptól annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi közlés időtartama,

jb) tárhelyen történő elhelyezésétől a kézbesítettnek minősülésig terjedő időtartam.”

162. § A Vtv. a következő 84/A. §-sal egészül ki:

„84/A. § [Konténerállapot-üzenettel összefüggő jogsértés esetén alkalmazandó vámigazgatási bírság]

(1) Vámigazgatási bírságot kell kiszabni, ha az arra kötelezett személy a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet 18a. cikke szerinti konténerállapot-üzenetet az arra nyitva álló határidőig nem, illetve hiányos vagy valótlan tartalommal küldi meg az Európai Unió Bizottsága által üzemeltetett állapotüzenet-nyilvántartásba.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségszegés vagy mulasztás esetén a bírságösszeg első alkalommal 50 000 forint, egy naptári éven belüli ismételt elkövetés esetén, a korábban megállapított bírságösszeg 200%-a, de legfeljebb 5 millió forint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jogsértés esetén a 85. és a 86. §-ban foglaltak nem alkalmazhatóak.

(4) Az e § szerinti vámigazgatási bírság elévülésére a 88. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”

163. § A Vtv. 122. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ellenőrzött személy, ha megítélése szerint az eljárás határidejének túllépése az eljárást lefolytató vámszervnek felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat e vámszerv felettes szervéhez, amely a kifogásban foglaltak figyelembevételével végzésben dönt az alaptalan kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy a kifogásnak helyt adva az eljáró vámszervet az ellenőrzés azonnali lezárására utasítja. A felettes szerv az (1)–(3) bekezdésre is figyelemmel kizárólag akkor dönthet az eljárási határidő meghosszabbításáról, ha az ellenőrzési határidő még nem járt le.”

164. § (1) A Vtv. 151. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Azonnali Fizetési Rendszeren keresztül történő befizetések esetén közölt vámot és egyéb terheket a Magyar Államkincstár által küldött előzetes értesítés alapján biztosítottnak kell tekinteni és az áru átengedhető.”

(2)¹¹⁴

165. §¹¹⁵

166. §¹¹⁶

167. § (1) A Vtv. 162. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vámhatóság hatáskörébe tartozó közvetlen uniós bevételi számlát érintő nyilvántartás vezetése során, az (1) bekezdés szerinti átutalással történő teljesítésnek kell tekinteni a vámhatósághoz teljesítendő befizetések vonatkozásában jogszabályban meghatározott elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással történő elektronikus fizetést is, valamint bankkártya felhasználásával történő teljesítésnek kell tekinteni a jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül POS terminál útján, vagy internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás fizetést.”

(2)¹¹⁷

(3)¹¹⁸

168. § A Vtv.

a) 41. § f) pontjában a „személyesen.” szövegrész helyébe a „személyesen,” szöveg,

b) 151. § (3) bekezdésében a „kiadható” szövegrész helyébe az „átengedhető” szöveg

lép.

169. § Hatályát veszti a Vtv.

a) 23. § (4) bekezdés a) pontjában a „felügyelőbizottságának tagja,” szövegrész,

b) 34. § (7) bekezdése,

c) 84. § (14) bekezdésében a „Ha az érintett vámok és egyéb terhek jogcímenkénti összege a 10 EUR-t nem haladja meg, úgy nem kell vámigazgatási bírságot kiszabni.” szövegrész.

IX. Fejezet

SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

22. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

170. §¹¹⁹

171. §¹²⁰

172. § Az Szt. 77. § (3) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az egyéb bevételek között kell kimutatni:)

„d) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) – forgóeszközök között kimutatott – követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben az elismert érték meghaladja a könyv szerinti értéket, a követelés átruházásakor;

e) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ideértve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva), továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz 72. § (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadása esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket, az értékesítéskor, az átadáskor;”

173. § (1) Az Szt. 81. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:)

„c) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ideértve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva), továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz 72. § (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadása esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja a bevételt, az értékesítéskor, az átadáskor;”

(2) Az Szt. 81. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:)

„f) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) – forgóeszközök között kimutatott – követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja az elismert értéket, a követelés átruházásakor.”

174. §¹²¹

175. § Az Szt. 153. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló (1) és (2) bekezdés szerinti letétbe helyezési kötelezettségének az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap utolsó napjáig köteles eleget tenni.”

176. § Az Szt. 177. §-a a következő (81) és (82) bekezdéssel egészül ki:

„(81) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 77. § (3) bekezdés d) és e) pontját, 81. § (3) bekezdés c) és f) pontját, 84. § (7) bekezdés n) pontját, 85. § (3) bekezdés m) pontját, 91. § a) pontját, 96. § (4) bekezdését, 116. § (4) bekezdését, 133. § (4) bekezdés c) pontját, 153. § (3) bekezdését először a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(82) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 77. § (3) bekezdés d) és e) pontját, 81. § (3) bekezdés c) és f) pontját, 84. § (7) bekezdés n) pontját, 85. § (3) bekezdés m) pontját, 91. § a) pontját, 96. § (4) bekezdését, 116. § (4) bekezdését, 133. § (4) bekezdés c) pontját, 153. § (3) bekezdését a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”

177. § Az Szt.

1.¹²²

2.¹²³

3.¹²⁴

4. 84. § (7) bekezdés n) pontjában a „vásárolt követelés” szövegrész helyébe a „forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés” szöveg,

5. 85. § (3) bekezdés m) pontjában a „továbbá a vásárolt követelés” szövegrész helyébe a „továbbá a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés” szöveg,

6. 91. § a) pontjában, 96. § (4) bekezdésében, valamint 133. § (4) bekezdés c) pontjában az „átlagos statisztikai létszámát” szövegrész helyébe az „átlagos létszámát” szöveg,

7. 116. § (4) bekezdésében a „foglalkoztatottjai átlagos állományi létszámának” szövegrész helyébe a „foglalkoztatott munkavállalói átlagos létszámának” szöveg,

8.¹²⁵

lép.

23. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

178. §¹²⁶

179. §¹²⁷

180. § (1) A Kkt. IV/A. Fejezete a következő 67/B. §-sal egészül ki:

„67/B. § A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálata során keletkezett könyvvizsgálati dokumentációt köteles elektronikusan archiválni és megőrizni.”

(2)¹²⁸

181. §¹²⁹

182. §¹³⁰

183. § A Kkt.

1.¹³¹

2.¹³²

3.¹³³

4.¹³⁴

5.¹³⁵

6.¹³⁶

7.¹³⁷

8.¹³⁸

9. 110. § (2) bekezdés b) pontjában az „50 főnél” szövegrész helyébe a „25 főnél” szöveg,

10. 110. § (2) bekezdés c) pontjában az „50 tagonként” szövegrész helyébe a „25 tagonként” szöveg, továbbá az „az 50 főt” szövegrész helyébe az „a 25 főt” szöveg,

11.¹³⁹

12.¹⁴⁰

13.¹⁴¹

14.¹⁴²

15.¹⁴³

16.¹⁴⁴

lép.

184. § Hatályát veszti a Kkt.

1. 120. § (3) bekezdésében a „ , 70 év alatti” szövegrész,

2. 120. § (6) bekezdése,

3. 202. § (2) bekezdése,

4. 208/F. §-a.

X. Fejezet

EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

24. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény módosítása

185. § A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény (a továbbiakban: CRS Megállapodást kihirdető törvény) 1. melléklete a 11. melléklet szerint módosul.

25. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény módosítása

186. § Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény (a továbbiakban: CBCR Megállapodást kihirdető törvény) 1. melléklete a 12. melléklet szerint módosul.

26. Az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi CXV. törvény

187. § Az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi CXV. törvény 70. §-a nem lép hatályba.

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. Hatályba léptető rendelkezések

188. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 18. § 2020. december 1-jén lép hatályba.

(3) A 12. §, 14. § (1) bekezdése, 120. §–122. § a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.

(4) Az 1. §–3. §, 5. §–7. §, 8. § (3) bekezdése, 9. § (1) bekezdése, 10. §, 13. §, 17. §, 19. §, 20. §, 21. § b) pontja, 23. §, 24. §, 35. §, 36. §, 50. §, 56. §, 57. §, 60. § (2) bekezdése, 61. §, 66. § 1. pontja, 70. §, 71. § (1) bekezdése, 72. § (1) bekezdése, 73. §, 75. §, 76. §, 78. §, 81. §–85. §, 86. § (2) bekezdése, 87. § g)–l) pontja, 88. § a), j)–l) pontja, 92. §–107. §, 109. §, 112. §–117. §, 126. §, 128. §–134. §, 138. § (2) bekezdése, 141. §, 142. § 1–7. és 11. pontja, 143. § 2–10., 13. és 16–18. pontja, 144. §–156. §, 158. §, 159. §, 161. §–163. §, 164. § (1) bekezdése, 167. § (1) bekezdése, 168. §, 169. §, 172. §, 173. §, 175. §, 176. §, 177. § 4–7. pontja, 180. § (1) bekezdése, 183. § 9–10. pontja, 184. §–186. §, 1. melléklet 2. pontja, 7–12. melléklet 2021. január 1-jén lép hatályba.

(5) Az 59. §, 68. § (1) bekezdése és az 5. melléklet 2021. január 4-én lép hatályba.

(6) A 27. §, 51. §, 52. §, 62. §, 64. § 2021. április 1-jén lép hatályba.

(7) A 29. §, 30. §, 33. §, 34. §, 37. §–40. §, 43. §–45. §, 47. §, 48. §, 53. §–55. §, 58. §, 63. §, 65. §, 66. § 5. és 8–11. pontja, 68. § (2) bekezdése, 69. §, 88. § f)–g) pontja, 125. §, 127. §, 137. §, 139. §, 140. §, 143. § 1., 14. és 15. pontja, 157. §, 160. §, 164. § (2) bekezdése, 165. §, 166. §, 167. § (2)–(3) bekezdése, 6. melléklet 2021. július 1-jén lép hatályba.

(8) A 46. §, 66. § 7. pontja és 180. § (2) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.

(9) A 42. § az adópolitikáért felelős miniszter azon határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő 30. napon lép hatályba, amelyben megállapítja a Magyarországnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő különös intézkedés alkalmazására történő felhatalmazásáról szóló, 2018. március 19-i 2018/486/EU tanácsi végrehajtási határozatban Magyarország részére adott felhatalmazásnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 395. cikke szerinti eljárásban történő meghosszabbításának elmaradását.

28. Az Európai Unió jogának való megfelelés

189. § (1) E törvény 27. §-a, 29. §-a, 30. §-a, 33. §-a, 34. §-a, 37. §–40. §-a, 43. §-a, 44. §-a, 45. § (2) bekezdése, 47. §-a, 51. §–55. §-a, 58. §-a, 62. §-a, 63. §-a, 64. §-a, 66. § 5–7., 9–11. pontja, 68. § (2) bekezdése, 69. §-a, 125. §-a, 127. §-a, 140. §-a és 6. melléklete

a) a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 5-i (EU) 2017/2455 tanácsi irányelvnek,

b) a 2006/112/EK irányelvnek a termékek távértékesítésére és bizonyos belföldi termékértékesítésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 21-i (EU) 2019/1995 tanácsi irányelvnek és

c) az (EU) 2017/2455 és az (EU) 2019/1995 irányelvnek a Covid19-világjárvány miatt szükségessé vált, az átültetési határidő és az alkalmazás kezdőnapja tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. július 20-i 2020/1109/EU tanácsi határozatnak

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 124. §-a a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területén az információk benyújtására és cseréjére vonatkozó egyes határidőknek a Covid19-világjárvány miatti sürgetően szükséges halasztása kezelésének érdekében történő módosításáról szóló, 2020. június 24-i (EU) 2020/876 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény 83. § és 84. §-a, valamint 87. § g)–m) pontja az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv módosításáról szóló, 2020. július 29-i (EU) 2020/1151 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) E törvény 85. §-a a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló, 2011. június 21-ei (EU) 2011/64 tanácsi irányelv 10. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

1.¹⁴⁵

2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pont 2.1. alpont 2.1.1 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:

a lakáscélú támogatás, ha az)

„2.1.1. a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatás, ideértve a 2006. december 31-éig kihirdetett, az említett kormányrendelet szerint megalkotott helyi önkormányzati rendelet alapján nyújtott lakáscélú támogatást is, továbbá az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet, a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet, a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló kormányrendelet, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló kormányrendelet, az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet, valamint a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti támogatás,”

3.¹⁴⁶

4.¹⁴⁷

5.¹⁴⁸

6.¹⁴⁹

2. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

1. Az Szja tv. 3. számú melléklet IV. A járművek költsége fejezet 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. A magánszemély a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott igazolással igazolja. Zárt végű lízingbe vett vagy részletre vétellel megszerzett gépjármű esetében a tulajdonjog az ügyletre vonatkozó lízingszerződéssel, kölcsönszerződéssel igazolható.”

3. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

1. Az Szja tv. 11. számú melléklet III. A járművek költsége fejezet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. Az egyéni vállalkozó a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával, a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott igazolással igazolja. Zárt végű lízingbe vett vagy részletre vétellel megszerzett gépjármű esetében a tulajdonjog az ügyletre vonatkozó lízingszerződéssel, kölcsönszerződéssel igazolható.”

4. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

1. Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 26. sora az alábbiak szerint módosul:

	(Sorszám	Megnevezés	vtsz.)
	„26.	Más, élő háziasított szarvasmarha	0102 29 05-ből 0102 29 10-ből 0102 29 21-ből 0102 29 29-ből 0102 29 41-ből 0102 29 49-ből 0102 29 51-ből 0102 29 59-ből 0102 29 61-ből 0102 29 69-ből 0102 29 91-ből 0102 29 99-ből”

5. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez¹⁵⁰

6. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez¹⁵¹

7. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

1. A Htv. mellékletének 1.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.2. Eszközérték arányos megosztás módszere:

A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket – a használat idejétől függetlenül – csak az aktiválás évében kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendő értéke.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenően azon egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek

– termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot;

– telek esetében a beszerzési érték 2%-át

kell eszközértéknek tekinteni.

Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendő eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendő.

A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg – járműveknél – ahol azt jellemzően tárolják. Ettől eltérően a tartós bérletbe, lízingbe adott gépjárművek eszközértékét a székhelyre, telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kell figyelembe venni.

A részletszámítás a következő:

a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát.

b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel.”

2. A Htv. mellékletének 2.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.3. Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó [52. § 62.] – döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően – adóalapját következők szerint is megoszthatja, ha e megosztási mód alkalmazása egyetlen település esetén sem eredményez nulla forint települési adóalapot:

Az adóalap 50%-át a székhelye és az 52. § 31. pontja a)–d) alpontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap másik 50%-át pedig a 52. § 31. pont e) alpontja szerinti telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből [52. § 24.] származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó 52. § 31. pont e) alpontja szerinti telephely szerinti valamennyi településen végzett építőipari tevékenységéből származó összes, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint kell megosztani.”

8. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

Az Itv. a következő 1. és 2. melléklettel egészül ki:

„1. melléklet

Egyes okmányok, igazolások, hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos eljárások illetéke, igazgatási szolgáltatási pótdíja

I. Az úti okmányok kiállításával kapcsolatos eljárás illetéke

	Eljárás	Illeték, igazgatási szolgáltatási pótdíj
I. Úti okmányok kiállításával kapcsolatos eljárások
1.	a magánútlevél, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevél kiállítása	7 500 Ft
2.	a magánútlevél kiállítása, ha érvényességi ideje 10 év	14 000 Ft
3.	a) a kérelem benyújtásának időpontjában 18. életévét be nem töltött személy magánútlevelének, b) az 1 évi érvényességgel kiállított magánútlevél, szolgálati és hajós szolgálati útlevél, c) a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmányának kiállítása	2 500 Ft
4.	a kérelem benyújtásának időpontjában három vagy több kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevelének kiállítása	500 Ft
5.	a kérelem benyújtásának időpontjában két kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevelének kiállítása	1 250 Ft
II. Úti okmányok kiállításával kapcsolatos különleges eljárások
1.	a második magánútlevél kiállítása	15 000 Ft
2.	a második magánútlevél kiállítása, ha a) a kérelem benyújtásakor a magánszemély a 18. életévét még nem töltötte be b) az okmány érvényességi ideje 1 év	5 000 Ft
3.	a magánútlevél, valamint a második magánútlevél a) soron kívüli, b) sürgősségi, c) azonnali kiállítása	az I/1–2. pontban meghatározott mértékű illeték és a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíj
4.	a pótolt úti okmány kiállítása	5 500 Ft
5.	a pótolt úti okmány kiállítása, ha az úti okmány érvényességi ideje 10 év	8 500 Ft
6.	a pótolt úti okmány kiállítása, ha a) a kérelem benyújtásakor a magánszemély a 18. életévét még nem töltötte be, b) az okmány érvényességi ideje 1 év	2 500 Ft
7.	a pótolt úti okmány kiállítása, ha a kérelem benyújtásának időpontjában két kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő kéri a kiskorú gyermek magánútlevelének pótlását	1 000 Ft
8.	a pótolt úti okmány kiállítása, ha a kérelem benyújtásának időpontjában három vagy több kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő kéri a kiskorú gyermek magánútlevelének pótlását	400 Ft
9.	a magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi és azonnali pótlása	a II/4–8. pontban meghatározott mértékű illeték és a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíj

II. A gépjárművezetői engedély, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiállításával kapcsolatos eljárás illetéke

	Eljárás	Illeték
1.	a gépjárművezetői engedély kiállítására irányuló eljárás	4 000 Ft
2.	a gépjárművezetői engedély kiállítására irányuló eljárás a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kérelmező esetében, b) ha az egészségügyi hatóság előírása alapján a vezetői engedély érvényessége 1 év vagy annál rövidebb	1 500 Ft
3.	a forgalmi engedély kiállításával kapcsolatos eljárás	6 000 Ft
4.	az ideiglenes forgalmi engedély kiállítására irányuló eljárás	2 500 Ft
5.	a törzskönyv kiállítására irányuló eljárás	6 000 Ft

III. Az adó- és értékbizonyítvány kiállításával kapcsolatos eljárás illetéke

	Eljárás	Illeték
1.	az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás, ingatlanonként	4 000 Ft

2. melléklet

KÖZTEHERFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ NEM ESŐ ELJÁRÁSOK ÉS IGAZGATÁSI JELLEGŰ SZOLGÁLTATÁSOK

	Eljárás
I. A családjogi jogviszonnyal kapcsolatos eljárások közül
1.	a) a születéssel, b) a házasságkötéssel, c) az örökbefogadással, d) tartással, e) gondozással, f) a halálesettel, g) nemzetiségek anyakönyvi adatainak első ízben történő kijavításával kapcsolatos eljárás, kivéve a magyar állampolgár, illetve Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez szükséges irat és a nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges irat kiállítása
2.	az anyakönyvi kivonat kiállítása
3.	a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás
4.	a családi állapot változásából eredő névváltozás miatt indult eljárás
5.	a családi név korrekciójára irányuló eljárás
6.	a gyámhatóság előtt kezdeményezett eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat
7.	a házasságon kívül született gyermek családi jogállásának bírósági rendezéséhez szükséges irat kiállítása
8.	az állami gondoskodás körén kívüli nevelőotthoni térítési díj megállapításához szükséges bizonyítvány kiállítása
9.	a holtnak nyilvánításra, illetve a halál tényének megállapítására irányuló bírósági eljárás céljára szükséges irat kiállítása
II. Az oktatásügyi eljárások közül
1.	a) a bölcsődei, b) óvodai elhelyezéssel kapcsolatos eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat kiállítása
2.	a) a tankötelezettséggel, b) a középfokú és felsőoktatási intézménybe való felvétellel, c) a tanulmányokat folytatónak a tanulmányokkal, a tandíjjal, vizsgadíjjal és a tanulóotthoni, kollégiumi, diákotthoni, napközi otthoni elhelyezésével kapcsolatos eljárás, d) az iskolai és tanfolyami bizonyítvány kiállítása, kivéve a bizonyítvány másolatát, másodlatát
3.	a) az ösztöndíj adományozásával, b) a külföldön folytatott iskolai tanulmányok beszámításával, c) a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél, illetve tudományos fokozat honosításával, d) a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél elismerésével, valamint a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény hatálya alá tartozó, a határon átnyúló szolgáltatás bejelentésével kapcsolatos eljárás
4.	az oktatási igazolvány kiállítása
III. A munkaviszonnyal, szolgálati viszonnyal, foglalkoztatáspolitikával, nyugdíjazással összefüggő eljárások közül
1.	a) munkaviszony, b) szövetkezeti tagsági viszony létesítéséhez, igazolásához szükséges irat kiállítása
2.	a) a foglalkoztatáspolitika körébe tartozó juttatások (álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, keresetpótló juttatás stb.), b) a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, c) a táncművészeti életjáradék, d) az átmeneti bányászjáradék igénybevételével kapcsolatos eljárások, e) a nyugdíjazással, nyugdíjfolyósítással kapcsolatos eljárások és az eljáráshoz szükséges iratok kiállítása
3.	a kitüntetés adományozásával, viselésének engedélyezésével kapcsolatos eljárás
4.	a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapítására irányuló eljárás
5.	a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerinti özvegyi ellátással kapcsolatos eljárás
IV. A mezőgazdasági ágazattal kapcsolatos eljárások közül
1.	a mezőgazdasági termelő székhelye vagy lakóhelye és a művelése alatt álló termőföld, tanya vagy használatában lévő telephely között, termény szállítása esetén, az útdíj-köteles elemi útszakaszra vonatkozó, díjmentes viszonylati jegy váltására jogosító hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás
2.	a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti, a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjoga megszerzésének, valamint a földhasználati szerződésnek a mezőgazdasági igazgatási szerv általi hatósági jóváhagyására irányuló eljárás, továbbá a földhasználati nyilvántartási eljárás
3.	a termőföld birtokösszevonási célú telekcsoport-újraosztására és telekegyesítésére irányuló telekalakítási eljárás
4.	a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány kiállítása
5.	az őstermelők és őstermelők családi gazdasága, valamint családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos hatósági eljárás
6.	a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadók nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárás
V. Az egészségügyi, szociális ügyekkel összefüggő eljárások közül
1.	az állampolgárok számára kötelezően elrendelt általános és egyéni betegség megelőzést szolgáló, továbbá hatósági eljárásokhoz kapcsolódó orvosi vizsgálatokról kiállított igazolások, orvosi bizonyítványok kiállítása
2.	a járványügyi intézkedésként kezdeményezett állategészségügyi eljárás
3.	a szociálpolitikai feladatot ellátó szervnél vagy ilyen intézetnél, intézménynél szociális ügyben kezdeményezett eljárás
4.	az áldozatsegítő támogatások engedélyezésére irányuló eljárás
5.	az egészségügyben működő szakmai kamarai tagsági viszony első létesítésére irányuló eljárás
6.	a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a) a települési önkormányzat jegyzője vagy b) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által a szociális rászorultság fennállásáról kiállított igazolás, valamint a családi pótlékra való jogosultságra vonatkozóan kiállított igazolás kiállítása
7.	a) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásába (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) való felvétel, b) az adatmódosítás, c) a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés, d) a szolgáltatói nyilvántartással kapcsolatos bejelentések, e) a szolgáltatói nyilvántartás adatairól hatósági bizonyítvány kiállítása és f) a szolgáltatói nyilvántartásból teljesített egyéb adatszolgáltatás
8.	a jelnyelvi tolmács névjegyzékbe vételével kapcsolatos eljárás
9.	a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján a) a fogadó szervek bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárás, b) a nyilvántartásba vett adatok változásának bejelentésére irányuló eljárás és c) a közérdekű önkénteseket foglalkoztató szervezetek nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárás
10.	a lakáscélú állami támogatás igénylésével kapcsolatos hatósági eljárások
11.	az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárás
12.	a fiatalok „B” kategóriás közúti járművezetői engedélyének megszerzéséhez nyújtott támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárás
13.	a babaváró támogatás igénylésével kapcsolatos hatósági eljárások
14.	a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásának megállapítására irányuló hatósági eljárások
VI. Az adóügyi eljárások közül
1.	az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás
2.	az adóhatósági igazolások kiállítása
3.	a megbízható adózó részére történő automatikus fizetési könnyítés engedélyezése
VII. A kárpótlással, kisajátítással kapcsolatos eljárások közül
1.	a) a kárpótlási eljárás, b) a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljárás, c) a kárpótlási eljáráshoz és a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljáráshoz szükséges irat kiállítása, d) a kisajátítási eljárás, e) a kisajátítási járulékos költségek megtérítésére irányuló eljárás, valamint f) a kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés iránti eljárás
VIII. A fogyasztóvédelmi eljárások közül
1.	a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv fogyasztóvédelmi eljárása
2.	a fogyasztóvédelmi hatóság fogyasztóvédelmi eljárása
IX. Az adatnyilvántartással, okmányokkal összefüggő eljárások közül
1.	a közigazgatási hatóságnál nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése
2.	a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban a lakcím érvénytelenné nyilvánítására irányuló eljárás
3.	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett értesítési cím törlése, ha a törlést a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti címjogosult kezdeményezi
4.	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 27/A. § (1) bekezdése és 27/D. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételével kapcsolatos eljárás
5.	az érintett polgár adatainak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárás
6.	az értesítési cím bejelentésével kapcsolatos eljárás
7.	évente egy alkalommal az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállítására irányuló eljárás
8.	a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás évente négy alkalommal
9.	a vállalkozói igazolvánnyal és az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás
10.	hatósági bizonyítvány kiállítása az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról
11.	az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás
12.	a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos eljárás
13.	a népművészeti és népi iparművészeti igazolvánnyal kapcsolatos eljárás
14.	a) a „Magyar igazolvány” b) a „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiállításával, cseréjével, pótlásával, visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárás, továbbá az igazolvány-nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás
15.	a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kérelemre történő személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásba vételére irányuló eljárás
16.	a) a diplomata-útlevél, b) a külügyi szolgálati útlevél, c) az ideiglenes magánútlevél, d) a határátlépési igazolvány, e) a 65. életévét betöltött személy magánútlevelének, második magánútlevelének kiállítása
17.	a gépjárművezetői engedély kiállítása első alkalommal
18.	a forgalmi engedély cseréjére irányuló eljárás, amennyiben az a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása vagy kizárólag jogszabályváltozás miatt szükséges
19.	a) a kizárólag a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése, döntése, b) az okmány gyártáshibája, valamint a tároló elem hibás adattartalma vagy nem megfelelő működése miatt kezdeményezett hatósági eljárás
20.	a személyi azonosító képzése – ideértve a személyi azonosító megváltozását eredményező adatváltozást is – miatt kiállított hatósági igazolvány
21.	társasház esetén a) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására, b) a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtására és helyesbítésére irányuló eljárás
22.	az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. július 6-i 2016/1191/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti többnyelvű formanyomtatvány kiállítása
X. A másolat, fordítás, hitelesítés közül
1.	az adóbevallás másolatának kiállítása
2.	a) a feljelentő részére a szóban tett feljelentésről készített jegyzőkönyv másolatának, valamint az írásban tett feljelentés megtételét igazoló irat másolatának, b) a sértett részére a kihallgatásáról, valamint a sértett lakóhelyén, tartózkodási helyén, továbbá a bűncselekmény, szabálysértés helyszínén folytatott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv másolatának egyszeri kiállítása
3.	a hitelesített vagy nem hitelesített másolat kiállítása, amely az 1. mellékletben és az e mellékletben említett eljáráshoz szükséges
4.	az 1. mellékletben és az e mellékletben említett eljáráshoz szükséges irat fordítása
5.	a vagyonszerzési illeték tárgyát képező vagyonszerzés bejelentéséhez szükséges irat hitelesítése
6.	az ellenőrzés, hitelesítés vagy hozzájárulás céljából – jogszabály rendelkezése alapján – iratra vezetett hivatalos záradékolás
XI. Az építésügyi eljárások közül
1.	az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételéről kiállított hatósági bizonyítvány kiadása
2.	a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő a) bontási, b) építési, c) módosított építési, d) használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint e) az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása
3.	az engedély alapján épített, legfeljebb 300 m² összes hasznos alapterületű új lakóépület a) használatbavételi engedélyezési, b) használatbavétel tudomásulvételi, c) engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóság eljárása.
XII. A külkereskedelmi eljárások közül
1.	a külkereskedelmi áruforgalomban áru kivitelének, átvitelének engedélyezésére irányuló eljárás
2.	a felügyeleti okmány kiállítása
XIII. Egyéb
1.	A költségmentesség engedélyezése iránti eljárás
2.	A költségmentesség feltételei fennállásának igazolásához szükséges irat kiállítása
3.	A jogi segítségnyújtás engedélyezésére irányuló eljárás
4.	A közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására irányuló eljárás
5.	Az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatban indított eljárás
6.	A személyes adatok védelméhez fűződő jog megsértésével kapcsolatban indított eljárás
7.	A külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat elrendelésére irányuló eljárás
8.	A választással, valamint a népszavazással kapcsolatos törvényekből folyó jogok érvényesítésével, kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos eljárás
9.	Az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása
10.	A széles körben fenyegető veszély elhárítása céljából a) a tulajdonos, b) a kezelő, c) a használó helyett viselt költség megtérítésére irányuló eljárás
11.	A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervek és személyek intézkedésével, vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti pénzügyőri intézkedéssel vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával szemben benyújtott panasz és fellebbezés
12.	Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervek és személyek intézkedésével, vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával szemben benyújtott panasz és fellebbezés
13.	Az európai területi társulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás
14.	A külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot ellátó intézmény fenntartója által a központi költségvetésből igénybevett normatív állami hozzájárulások és támogatások megállapítására irányuló eljárás
15.	A hadkötelezettséggel és a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos államigazgatási eljárás, valamint az azokkal kapcsolatos hatósági igazolás céljára történő közokirat kiállítása
16.	A közműpótló talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése
17.	Az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha az a vízhasználat engedélyezése keretében történik
18.	A felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési és bejelentési eljárása
19.	Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétel és a szakterület kiterjesztése iránti eljárás
20.	A honosítás, visszahonosítás, a magyar állampolgárság nyilatkozattal történő visszaszerzésére, valamint a magyar állampolgárságról történő lemondásra irányuló eljárás
21.	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti belső szabályzat jóváhagyására irányuló eljárás
22.	A 18. életévét be nem töltött személy által kezdeményezett eljárás

”

9. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

1. Az Art. 2. melléklete a következő I/A. alcímmel egészül ki:

„I/A. Belföldi gépjárművek adójával kapcsolatban benyújtandó adatbejelentés

1. Az adóalany adatbejelentési kötelezettségének a közúti közlekedési nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló bejelentési kötelezettség teljesítésével tesz eleget. E kötelezettség elmulasztása az adatbejelentés benyújtásának elmulasztásával esik egy tekintet alá.

2. Az adóalanynak az állami adóhatósághoz az erre rendszeresített nyomtatványon adatbejelentést kell benyújtania,

2.1 ha a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 4. § (4) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettség szünetelésének feltétele beáll vagy megszűnt, a változást követő hónap tizenötödik napjáig,

2.2 a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § b)–c), e)–f), j)–k) pontjában, valamint 13. §-ában írt mentesség fennállásáról és megszűnéséről.”

10. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

1. Az Art. 3. melléklet I. pont Határidők alcíme a következő 8. ponttal egészül ki:

„8. Belföldi gépjárművek adója

Az adózó – az évközi adókötelezettség keletkezésének (változásának) kivételével – az adót a naptári évben félévente, két egyenlő részletben – végrehajtható okirat alapján – március hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.”

11. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

1. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 12a. ponttal egészül ki:

„12a. Brunei”

2. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 21a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„21a. Dominikai Közösség”

3. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 21b. és 21c. ponttal egészül ki:

„21b. Ecuador

21c. Egyesült Arab Emírségek”

4. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. Franciaország és annak következő tengerentúli területei:

– Francia Guyana,

– Guadeloupe,

– Martinique,

– Mayotte,

– Réunion,

– Saint-Barthélemy és

– Új-Kaledónia”

5. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 58a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„58a. Omán”

6. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 58b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„58b. Orosz Föderáció”

7. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 58c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„58c. Pakisztán”

8. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 58d. ponttal egészül ki:

„58d. Panama”

9. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 74. ponttal egészül ki:

„74. Vanuatu”

12. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

1. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Andorra”

2. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 1a. és 1b. ponttal egészül ki:

„1a. Anguilla

1b. Argentína”

3. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 2a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2a. Bahama-szigetek”

4. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 2b. és 2c. ponttal egészül ki:

„2b. Bahrein

2c. Belize”

5. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 4a. ponttal egészül ki:

„4a. Brit Virgin-szigetek”

6. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 10a. ponttal egészül ki:

„10a. Gibraltár”

7. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. Man-sziget”

8. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 23a. ponttal egészül ki:

„23a. Marokkó”

9. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 28a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„28a. Panama”

10. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 28b–28d. ponttal egészül ki:

„28b. Pakisztán

28c. San Marino

28d. Seychelle-szigetek”

11. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. Peru”

12. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 29a. és 29b. ponttal egészül ki:

„29a. Svájc

29b. Szaúd-Arábia”

13. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 30b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„30b. Tunézia”

14. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 30c. ponttal egészül ki:

„30c. Turks és Caicos-szigetek”

A törvényt az Országgyűlés a 2020. november 17-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2020. november 26.

A 4. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

A 8. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁴

A 8. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁵

A 9. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁶

A 11. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁷

A 12. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁸

A 14. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁹

A 14. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁰

A 14. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹¹

A 15. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹²

A 16. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³

A 18. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴

A 21. § a) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁵

A 25. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁶

A 26. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁷

A 27. § a 188. § (6) bekezdése alapján 2021. április 1-jén lép hatályba.

¹⁸

A 28. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁹

A 29. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

²⁰

A 30. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

²¹

A 31. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

²²

A 32. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

²³

A 33. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

²⁴

A 34. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

²⁵

A 37. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

²⁶

A 38. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

²⁷

A 39. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

²⁸

A 40. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

²⁹

A 41. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

³⁰

A 42. § a 188. § (9) bekezdése alapján az adópolitikáért felelős miniszter azon határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő 30. napon lép hatályba, amelyben megállapítja a Magyarországnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő különös intézkedés alkalmazására történő felhatalmazásáról szóló, 2018. március 19-i 2018/486/EU tanácsi végrehajtási határozatban Magyarország részére adott felhatalmazásnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 395. cikke szerinti eljárásban történő meghosszabbításának elmaradását.

³¹

A 43. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

³²

A 44. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

³³

A 45. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

³⁴

A 46. § a 188. § (8) bekezdése alapján 2022. január 1-jén lép hatályba.

³⁵

A 47. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

³⁶

A 48. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

³⁷

A 49. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

³⁸

Az 51. § a 188. § (6) bekezdése alapján 2021. április 1-jén lép hatályba.

³⁹

Az 52. § a 188. § (6) bekezdése alapján 2021. április 1-jén lép hatályba.

⁴⁰

Az 53. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

⁴¹

Az 54. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

⁴²

Az 55. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

⁴³

Az 58. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

⁴⁴

Az 59. § a 188. § (5) bekezdése alapján 2021. január 4-én lép hatályba.

⁴⁵

A 60. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁴⁶

A 62. § a 188. § (6) bekezdése alapján 2021. április 1-jén lép hatályba.

⁴⁷

A 63. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

⁴⁸

A 64. § a 188. § (6) bekezdése alapján 2021. április 1-jén lép hatályba.

⁴⁹

A 65. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

⁵⁰

A 66. § 2. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁵¹

A 66. § 3. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁵²

A 66. § 4. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁵³

A 66. § 5. pontja a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

⁵⁴

A 66. § 6. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁵⁵

A 66. § 7. pontja a 188. § (8) bekezdése alapján 2022. január 1-jén lép hatályba.

⁵⁶

A 66. § 8. pontja a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

⁵⁷

A 66. § 9. pontja a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

⁵⁸

A 66. § 10. pontja a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

⁵⁹

A 66. § 11. pontja a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

⁶⁰

A 67. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁶¹

A 68. § (1) bekezdése a 188. § (5) bekezdése alapján 2021. január 4-én lép hatályba.

⁶²

A 68. § (2) bekezdése a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

⁶³

A 69. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

⁶⁴

A 71. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁶⁵

A 72. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁶⁶

A 74. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁶⁷

A 77. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁶⁸

A 79. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁶⁹

A 80. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁷⁰

A 86. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁷¹

A 87. § a) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁷²

A 87. § b) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁷³

A 87. § c) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁷⁴

A 87. § d) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁷⁵

A 87. § e) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁷⁶

A 87. § f) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁷⁷

A 87. § m) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁷⁸

A 88. § b) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁷⁹

A 88. § c) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁸⁰

A 88. § d) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁸¹

A 88. § e) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁸²

A 88. § f) pontja a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

⁸³

A 88. § g) pontja a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

⁸⁴

A 88. § h) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁸⁵

A 88. § i) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁸⁶

A 90. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁸⁷

A 108. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁸⁸

A 111. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁸⁹

A 118. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁹⁰

A 119. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁹¹

A 120. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁹²

A 121. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁹³

A 122. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁹⁴

A 123. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁹⁵

A 124. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁹⁶

A 125. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

⁹⁷

A 127. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

⁹⁸

A 135. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁹⁹

A 136. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁰⁰

A 137. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

¹⁰¹

A 110. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁰²

A 139. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

¹⁰³

A 140. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

¹⁰⁴

A 142. § 8. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁰⁵

A 142. § 9. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁰⁶

A 142. § 10. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁰⁷

A 143. § 1. pontja a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

¹⁰⁸

A 143. § 11. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁰⁹

A 143. § 12. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹¹⁰

A 143. § 14. pontja a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

¹¹¹

A 143. § 15. pontja a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

¹¹²

A 157. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

¹¹³

A 160. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

¹¹⁴

A 164. § (2) bekezdése a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

¹¹⁵

A 165. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

¹¹⁶

A 166. § a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

¹¹⁷

A 167. § (2) bekezdése a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

¹¹⁸

A 167. § (3) bekezdése a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

¹¹⁹

A 170. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹²⁰

A 171. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹²¹

A 174. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹²²

A 177. § 1. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹²³

A 177. § 2. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹²⁴

A 177. § 3. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹²⁵

A 177. § 8. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹²⁶

A 178. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹²⁷

A 179. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹²⁸

A 180. § (2) bekezdése a 188. § (8) bekezdése alapján 2022. január 1-jén lép hatályba.

¹²⁹

A 181. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³⁰

A 182. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³¹

A 183. § 1. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³²

A 183. § 2. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³³

A 183. § 3. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³⁴

A 183. § 4. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³⁵

A 183. § 5. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³⁶

A 183. § 6. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³⁷

A 183. § 7. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³⁸

A 183. § 8. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³⁹

A 183. § 11. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴⁰

A 183. § 12. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴¹

A 183. § 13. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴²

A 183. § 14. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴³

A 183. § 15. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴⁴

A 183. § 16. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴⁵

Az 1. melléklet 1. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴⁶

Az 1. melléklet 3. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴⁷

Az 1. melléklet 4. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴⁸

Az 1. melléklet 5. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁴⁹

Az 1. melléklet 6. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹⁵⁰

Az 5. melléklet a 188. § (5) bekezdése alapján 2021. január 4-én lép hatályba.

¹⁵¹

A 6. melléklet a 188. § (7) bekezdése alapján 2021. július 1-jén lép hatályba.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek