• Tartalom

12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet

12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet

a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról

2021.09.01.

A Kormány a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés 1–4., 6–23., 25–29. és 31–48. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 79. §, a 341. § és a 339. § (4) bekezdése tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § 11., 15. és 39. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 305. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 307. § tekintetében az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában iskolai előképzettség: a szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség.

II. Fejezet

A SZAKKÉPZÉS INGYENESSÉGE

1/A. §1 A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 3. § (1) bekezdése szerinti ingyenes részvétel megilleti

a) a magyar állampolgárt,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt,

c) a Magyarország területén élő hontalant, menekültet, oltalmazottat, menedékest, befogadottat, bevándoroltat, letelepedettet,

d) a nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá eső külföldit,

e) azoknak az országoknak az állampolgárait, amelyekben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait,

f) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény (a továbbiakban: kedvezménytörvény) hatálya alá tartozó, de magyar állampolgársággal vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt,

g) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott – magát magyar nemzetiségűnek valló – harmadik országbeli állampolgárt, feltéve, hogy nem áll a kedvezménytörvény hatálya alatt, és magyar állampolgársággal sem rendelkezik,

h) a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt,

i) az összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt.

2. § (1)2 Az állami szakképző intézmény és az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott nem állami szakképző intézmény annak, aki a szakképzésben ingyenes részvételre jogosult, ingyenesen biztosítja

a) a szakmai oktatáshoz, illetve a szakmai képzéshez közvetlenül kapcsolódó foglalkozást,

b) a képzési és kimeneti követelményekhez, illetve a programkövetelményhez kapcsolódó tananyag megismerését és feldolgozását,

c) a mindennapos testnevelést,

d) az osztályozó vizsgát, a különbözeti vizsgát, valamint az ezekhez kapcsolódó javító- és pótlóvizsgát (a továbbiakban együtt: tanulmányok alatti vizsga) és

e)3 – az e rendeletben meghatározott kivétellel – ugyanazon évfolyam megismétlését.

(1a)4 A javító- és pótlóvizsga ingyenessége a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése után letett első javító- és pótlóvizsgára is irányadó.

(2)5 Az állami szakképző intézmény és az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott nem állami szakképző intézmény a tanköteles tanuló számára az (1) bekezdésben meghatározottakon túl ingyenesen biztosítja

a)6 a szakképző intézmény nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyeletet,

b) jogszabályban meghatározottak szerint az egészségfejlesztést és a kötelező rendszeres egészségügyi felügyeletet,

c) a szakképző intézmény által a szakmai oktatással összefüggésben szervezett, a szakképző intézményen kívüli egyéb foglalkozáson, tanulmányi kiránduláson vagy egyéb szakmai programon való részvételt,

d)7 a szakmai oktatáshoz közvetlenül nem kapcsolódó foglalkozást, valamint a felzárkóztató és fejlesztő pedagógiai ellátást,

e)8 a szakképző intézményben folyó szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés során a tanuló és a képzésben részt vevő személy által felhasznált szakmai anyagokat, az ahhoz szükséges munkaruhát és védőfelszerelést (a továbbiakban együtt: tanulói felszerelés) és

f)9 a közismereti oktatás elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszonyban való részvételt.

(3)10

3. §11

4. § (1)12 A térítési díjat és a tandíjat az igazgató, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a kancellár a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony létrejötte előtt állapítja meg, és hozza a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tudomására.

(2)13 Az állami szakképző intézmény és az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott nem állami szakképző intézmény térítési díj ellenében biztosítja

a)14 a 2. §-ban meg nem határozott egyéb foglalkozásokat,

b)15 a felnőttképzési jogviszonyban a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az érintett foglalkozásokon való ismételt részvételt és

c) az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáját.

(2a)16

(3)17 Az állami szakképző intézmény és az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott nem állami szakképző intézmény tandíj ellenében biztosítja

a) a szakképző intézményben a szakmai oktatáshoz nem kapcsolódó képzést, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatást,

b) a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlését.

5. § (1)18 A szakképző intézmény és a duális képzőhely nem szedhet térítési díjat és tandíjat a szakirányú oktatás szakképzési munkaszerződés keretében folyó része után.

(1a)19 A szakirányú oktatással összefüggésben történő ellenszolgáltatás tilalmának megszegéséről tudomást szerző személy a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamarát tájékoztatja. A jogsértés megállapítása esetén a duális képzőhelyet a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamara legfeljebb az Szkt. 103. § (1) bekezdésében meghatározott időre tilthatja el a szakirányú oktatásban való részvételtől.

(2) A tilalmat megszegő duális képzőhely köteles a tanulótól, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjétől, illetve a képzésben részt vevő személytől elfogadott pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítést a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamara eltiltó határozatának véglegessé válásától számított tíz napon belül visszafizetni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének, illetve a képzésben részt vevő személynek.

(3)20 A tilalmat megszegő duális képzőhely nevét az eltiltó határozat véglegessé válásától számított tíz napon belül a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamara a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon nyilvánosságra hozza.

6. § (1) A rendvédelmi szakképző intézmény ingyenesen biztosítja a tanuló részére

a) a szakmai oktatáshoz kapcsolódóan egy darab hordozható személyi számítógép használatát és – a rendvédelmi szakképző intézmény igazgatója által meghatározott rendben – a tanulmányokhoz szükséges tananyagot,

b) a rendvédelmi szakképző intézmény tanulói szállásán való elhelyezést,

c) napi háromszori étkezés igénybevételét,

d) – ismételt vizsga és a kötelező újraoktatás kivételével – a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kategóriában érvényes gépjárművezetői engedély megszerzését.

(2) A rendvédelmi szakképző intézmény utólag megtéríti

a) a rendvédelmi szakképző intézmény tanulói szállásán elhelyezést igénybe nem vevő bejáró tanulónak az állandó lakóhelye és a rendvédelmi szakképző intézmény székhelye, illetve telephelye között,

b) a rendvédelmi szakképző intézmény tanulói szállásán elhelyezést igénybe vevő tanuló havi egyszeri haza- és visszautazásához kapcsolódóan,

c) a szakmai oktatásnak a rendvédelmi szakképző intézmény székhelyén vagy telephelyén kívül történő végrehajtása esetén vagy a rendvédelmi szakképző intézményen kívüli, a rendvédelmi szakképző intézmény igazgatója által meghatározott feladatok ellátásához a tanuló részére az egyszeri oda- és visszautazáshoz kapcsolódóan

tömegközlekedési eszköz vagy saját gépjármű használata során felmerült költséget. A vasúti személyszállításban a megtérítés a második kocsiosztályra, saját gépjármű használata esetén a gépjárműre jogszabályban megállapított fogyasztási norma alapján számított költségre vehető igénybe.

(3) A képzésben részt vevő személy az (1) bekezdésben meghatározott juttatásokra jogosult.

(4) A szakmai oktatáshoz szükséges alapfelszerelést alegységkészletben a rendvédelmi szakképző intézményben kell kialakítani és kezelni. Az alegységkészlet mennyiségi kialakítását a rendvédelmi szakképző intézmény igazgatója határozza meg a képzésben részt vevő személyek létszáma figyelembevételével. A rendvédelmi szakképző intézmény területén elhelyezkedő, tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek által használt helyiségek, valamint az alegységkészlet rendben tartásához szükséges anyagok, eszközök és berendezések biztosításáról, felhasználásuk rendjéről és ezek teljesítéséről a rendvédelmi szakképző intézmény igazgatója gondoskodik. A szakmai oktatáshoz szükséges alapfelszereléssel történő ellátás rendjét, a hiányzó vagy sérült alapfelszerelés esetén a megtérítéssel kapcsolatos eljárási szabályokat a rendvédelmi szakképző intézmény igazgatója határozza meg.

(5) A napi háromszori ingyenes étkezés biztosításáról a szakképző intézmény igazgatója gondoskodik. Ha a szakmai oktatás helyszínén a természetben nyújtott térítésmentes étkezés nem biztosítható vagy a tanuló azt egészében vagy egyes étkezési alkalmanként indokoltan nem tudja igénybe venni vagy azt a gyakorló szolgálat vagy más rendezvény indokolja, a tanuló részére az igénybe nem vett napi vagy részétkezés megváltásaként az élelmezési norma teljes vagy részértékét a rendvédelmi szakképző intézmény utólag megtéríti. A tanulót távolléte esetén a térítésmentes étkezés, illetve annak megváltása nem illeti meg, kivéve, ha az egészségi állapota, képzési vagy azzal összefüggő egyéb feladat miatt a rendvédelmi szakképző intézményben, a gyakorló szolgálaton vagy a rendvédelmi szakképző intézmény tanulói szállásán tölti.

(6)21 A rendvédelmi szakképző intézmény tanulója a hivatásos szolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok szerint jogosult a rendvédelmi szervnél biztosított egészségügyi és pszichológiai alapellátás igénybevételére.

III. Fejezet

A KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OKTATÁS

7. § (1) A részben vagy egészben nem magyar nyelven folyó szakképzés (a továbbiakban: két tanítási nyelvű oktatás) az anyanyelvi tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy magas szintű idegennyelv-tudását és az idegennyelv-tanulás képességének fejlesztését szolgálja annak érdekében, hogy a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek legyenek képesek arra, hogy felsőfokú tanulmányaikat a magyar nyelv mellett a célnyelven is folytathassák, továbbá tanulmányaik befejezését követően a hivatásukat a célnyelven is magas szintű nyelvtudással művelhessék.

(2) Tanulói jogviszonyban folyó szakképzés keretében a két tanítási nyelvű oktatás célja továbbá, hogy a szakképző intézmény utolsó évfolyamán a tanulók legalább nyolcvan százaléka az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott Közös Európai Referenciakeret (a továbbiakban: KER) szerinti B2 szintet elérje.

8. § (1) Két tanítási nyelvű oktatást

a) tanulói jogviszonyban – a fenntartó engedélyével – a technikum,

b) felnőttképzési jogviszonyban – a képzési kereslet függvényében – a szakképző intézmény

szervezhet.

(2)22 Tanulói jogviszonyban folyó szakképzés keretében két tanítási nyelvű oktatás a technikumban akkor szervezhető, ha három egymást követő tanév átlagában a két tanítási nyelvű oktatásban részt vevő, érettségi bizonyítványt szerzett tanulók hetvenöt százaléka rendelkezik a célnyelvből vagy induló két tanítási nyelvű oktatás esetén a tervezett célnyelvnek megfelelő idegen nyelvből KER szerinti B2 szintű nyelvtudást igazoló érettségi vizsgaeredménnyel vagy államilag elismert nyelvvizsgával. Az e bekezdésben meghatározott feltétel teljesülését célnyelvenként, az adott célnyelvet az olyan tanulók összesített eredménye alapján kell vizsgálni, akik azonos évfolyamon vesznek részt. Az e bekezdésben meghatározott feltétel teljesülését a fenntartónak kell évente vizsgálnia. Ha a technikum az e bekezdésben meghatározott feltételnek nem felel meg, új két tanítási nyelvű oktatásra a következő tanévben nem hirdethet felvételt.

9. § (1) Tanulói jogviszonyban folyó szakképzés keretében a két tanítási nyelvű oktatás az e §-ban foglaltak szerint szervezett, a kilencedik évfolyamtól kezdődő oktatás, amely a célnyelvből a KER szerinti B1 nyelvtudási szintről indul.

(2)23 A technikum a két tanítási nyelvű oktatás során a célnyelv mellett mindegyik évfolyamon a matematika, a digitális kultúra, a történelem, a komplex természettudományi tantárgy, a célnyelvi civilizáció, továbbá – a magyar nyelv és irodalom kivételével – bármely tantárgy közül legalább kettő tantárgyat célnyelven tanít. Ha a technikum a történelem tantárgyat célnyelven tanítja, a történelem tantárgyra vonatkozó tantárgyi kerettantervben foglalt, a magyarság történelmével kapcsolatos tantárgyi tartalmakat magyar nyelven köteles tanítani.

(3) A két tanítási nyelvű oktatás során a technikum vállalja a célnyelvi műveltség, a kulturális tudatosság intenzív fejlesztését annak érdekében, hogy a tanulók megismerkedjenek a célnyelv országaival, értsék azok kultúráját, és empátiával viszonyuljanak hozzá. Ennek keretében a technikum biztosítja, hogy a célnyelvű országok civilizációjának oktatása önálló tantárgy keretében kerüljön megszervezésre, és a tanulók elsajátítsák a célnyelvi országok földrajzával, gazdaságával, társadalmi viszonyaival, irodalmával, történelmével és kultúrájával kapcsolatos főbb ismereteket.

(4) A technikum legalább két évig célnyelven biztosítja azoknak a tantárgyaknak a tanítását, amelyekből célnyelven érettségi vizsgát lehet tenni. Célnyelven kell továbbá megszervezni az oktatást a szakirányú oktatás azon eleméből, amelyből a képzési és kimeneti követelmények alapján célnyelven szervezik meg a szakmai vizsgát.

(5) A technikumnak biztosítania kell, hogy a tanulók a célnyelvből emelt szinten és a célnyelven tanított tantárgyakból az érettségi vizsga követelményeire közép- és emelt szinten is felkészülhessenek.

10. § A két tanítási nyelvű oktatást szervező szakképző intézmény köteles legalább egy olyan oktatót foglalkoztatni, akinek a célnyelv az anyanyelve.

MÁSODIK RÉSZ

A SZAKKÉPZÉS FOGALMA ÉS RENDSZERE

IV. Fejezet

A SZAKMAJEGYZÉK, A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK, A PROGRAMTANTERV ÉS A SZAKMAI PROGRAM

11. § A szakmajegyzéket az 1. melléklet tartalmazza.

12. § A képzési és kimeneti követelményekben kell meghatározni

a)24 a szakma szakmajegyzék szerinti azonosító számát, megnevezését és a hozzárendelt FEOR-számot,

b) a szakma jellegétől függően az iskolai előképzettséget, annak előírását, hogy a szakképzés megkezdéséhez szükséges-e egészségügyi alkalmassági követelmény vagy pályaalkalmassági követelmény teljesítése,

c) a szakma keretében ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység, valamint a munkaterület leírását,

d) az Európai Képesítési Keretrendszer és a Magyar Képesítési Keretrendszer szintjeinek megfelelő, a gazdaságnak az adott szakemberrel szemben támasztott elvárásait, a szakma gyakorlása közben végzendő feladatok megoldásával kapcsolatban támasztott szakmai tartalmak szintjének, tartalmának és minőségének tanulási eredményalapú leírását,

e) az egybefüggő szakmai gyakorlat időtartamát,

f) a szakmai oktatás megszervezéséhez szükséges tárgyi feltételeket,

g) a szakmai vizsgára bocsátás feltételeit,

h) a szakmai vizsga személyi és tárgyi feltételeit, a szakmai vizsga vizsgatevékenységeinek részletes leírását és időtartamát, az ahhoz rendelt tevékenységeket, azok tartalmára, értékelésére, súlyarányára vonatkozó adatokat, valamint a szakmai vizsgán használható segédeszközökre és egyéb dokumentumokra vonatkozó részletes szabályokat,

i) a vizsgatevékenységek alóli felmentés eseteit, módját és feltételeit,

j) a vizsgatevékenységek megszervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra vonatkozó feltételeket és

k) a vizsgatevékenységek és a szakmai vizsga értékelésének szempontjait.

13. § (1) A programtantervet a képzési és kimeneti követelmények alapján – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – a szakképzésért felelős miniszter dolgozza ki, és az Szkt. 11. § (2)–(4) bekezdése szerint teszi közzé.

(2) A szakma azonosítására szolgáló alapadatokon kívül a programtanterv tartalmazza

a) a tananyagegységeket, azok célját, tartalmát, terjedelmét és a tananyagegységekhez rendelt időkeretet,

b)25 az egyes tananyagegységek

ba) évfolyamonkénti ajánlott megoszlását,

bb) oktatójának képesítési követelményeit és

bc) alkalmazott képzési módszereit,

c) a végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint az oktatáshoz kapcsolódó egyéb speciális feltételeket és ezek biztosításának módját és

d) – rendvédelmi szakképző intézmény esetében – a gyakorló szolgálat rendvédelmi szervnél történő megvalósításának tartalmát, szakmai követelményeit és megkezdésének feltételeit.

(3) A programtantervnek biztosítania kell, hogy

a) ágazatonként szakképző iskolában a kilencedik évfolyamon, a technikumban a kilencedik és tizedik évfolyamon azonos ágazati alapozó ismeretek kerüljenek oktatásra,

b) a szakképző iskolában a kötelező foglalkozások megtartásához a kilencedik–tizenegyedik évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret harminchárom százaléka a közismereti kerettantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre és

c) a technikumban a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon a kötelező foglalkozások megtartásához együttesen rendelkezésre álló időkeret legalább hatvan százaléka a közismereti kerettantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.

(4) A programtanterv kidolgozása során biztosítani kell, hogy a programtanterv tartalmazzon a szakképző intézmény által a helyi gazdasági környezet egyedi elvárásaihoz igazodó szakmai célokra szabadon felhasználható időkeretet.

14. § (1) A szakmai programot a szakképző intézmény, illetve az általa szervezett részszakmára történő felkészítés tekintetében a felnőttképző dolgozza ki, és a szakképző intézmény, illetve a felnőttképző honlapján teszi közzé.

(2)26 A szakképző intézmény szakmai programja meghatározza

1. a szakképző intézmény nevelési programját, ennek keretén belül

a) a szakmai oktatás pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,

b) a személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

c) az oktatók feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,

d) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,

e) a tanulóknak a szakképző intézményi döntési folyamataiban való részvételi joga gyakorlásának rendjét,

f) a tanuló, a kiskorú tanuló törvényes képviselője, a képzésben részt vevő személy, az oktató, a szakképző intézmény és a szakképző intézmény partnerei együttműködésével kapcsolatos feladatokat és egymással való kapcsolattartásuk formáit,

g) a tanulmányok alatti vizsga szabályait,

h) a felvétel és az átvétel helyi szabályait, ehhez kapcsolódóan a szóbeli felvételi vizsga követelményeit,

2. a szakképző intézmény közismereti oktatásra és ágazati alapoktatásra vonatkozó oktatási programját, ennek keretén belül

a) a kötelező és a nem kötelező foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható foglalkozások megnevezését, számát, valamint megszervezésének és választásának elveit,

b) a közismereti kerettantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait,

c) az érettségi vizsgával összefüggésben az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítéshez – a közismereti kerettanterv és az érettségi vizsga általános és részletes követelményei alapján – az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket, továbbá annak meghatározását, hogy milyen követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga, ehhez kapcsolódóan pedig azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést a szakképző intézmény kötelezően vállalja,

d) a tanuló teljesítményének írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit,

e) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,

f) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, programokat, tevékenységeket és ehhez kapcsolódóan a mindennapos testnevelés megvalósításának módját és az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos tervet,

g) a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,

h) a tanuló jutalmazásával összefüggő szabályokat,

i) az oktatói testület által szükségesnek tartott további elveket,

3. a szakirányú oktatásra vonatkozó képzési programot, ennek keretén belül

a) szakmánként a megtanítandó és elsajátítandó tananyagelemeket és

b) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy teljesítménye ellenőrzésének és értékelésének, illetve minősítésének módját, valamint

4. az egészségfejlesztési programot a 102. § (4) bekezdése alapján.

(3)27

(4)28 A szakképző intézmény szakmai programjában meg kell határozni a tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételeit. A rendvédelmi szakképző intézmény, illetve a honvédségi szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata a tanulmányi kötelezettség nem teljesítése miatt az évfolyamismétlést kizárhatja.

(5)29 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy tekintetében a szakképző intézmény szakmai programja

a) a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmazza és

b) az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet.

(6) A szakképző intézmény szakmai programja tartalmazza a szakképző intézményben alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, ideértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és az oktatók közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.

(7) A szakképző intézmény valamennyi évfolyamát átfogó szakmai programot használ.

15. §30 A felnőttképző az általa szervezett részszakmára történő felkészítésre vonatkozó szakmai programjára a 14. § (2) bekezdés 3. pontját és (5) bekezdés a) pontját kell alkalmazni.

V. Fejezet

A PROGRAMKÖVETELMÉNY ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KÉPZÉSI PROGRAMJA31

16. § A programkövetelmény tartalmazza

a) a szakmai képzés megnevezését és a képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti olyan kódját, amelybe a szakmai képzés besorolható, valamint a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítésnek az Európai Képesítési Keretrendszer, a Magyar Képesítési Keretrendszer és a Digitális Kompetencia Keretrendszer szerinti szintjének meghatározására vonatkozó megjelölését,

b) a szakmai képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettséget, egészségügyi alkalmassági követelményt és gyakorlatot,

c) a szakmai képzés elvégzéséhez szükséges minimális és maximális foglalkozások számát,

d) a képesítő vizsga követelményeinek leírását és a megszervezéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint

e) a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb tevékenység vagy munkaterület rövid leírását.

17. § (1) Programkövetelményre, annak módosítására és törlésére a szakképzésért felelős miniszternek bárki javaslatot tehet.

(2) A nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásba vétel módosításáról, valamint a nyilvántartásból történő törlésről a szakképzésért felelős miniszter a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével dönt. Az eljárásban a felnőttképzésért felelős miniszter véleményét ki kell kérni.

(3) Ha jogszabály valamely munkakör betöltését szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítéshez köti, a szakképzésért felelős miniszter a szakképesítés programkövetelményét a szakképesítés ágazatáért felelős miniszter által meghatározott tartalommal veszi nyilvántartásba.

18. § (1) A szakképzésért felelős miniszter a programkövetelményt nyilvántartásba veszi, ha

a) a programkövetelmény megnevezése (modulrendszerű felépítés esetén ideértve a modul megnevezését is)

aa) tartalmazza a megszerezhető szakképesítés megnevezését,

ab) megfelel a tisztességes tájékoztatás követelményeinek, nem megtévesztő és alkalmas a képzéssel megszerezhető kompetenciák alapján a legjellemzőbb tevékenység, munkaterület azonosítására,

ac) összhangban van a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb tevékenység, munkaterület leírásával,

ad) segíti a munkaadót a szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök beazonosításában, és

ae) a munkavállaló tájékoztatását szolgálja a szakképesítéssel megszerezhető kompetencia tartalmára és hasznosítására vonatkozóan,

b) a szakmai képzés megkezdéséhez megjelölt bemeneti feltételek

ba) szükségesek a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítéshez szükséges kompetencia elsajátításához,

bb) csak azokat a feltételeket tartalmazzák, amelyek a szakmai képzés megkezdéséhez minimálisan szükségesek, és

bc) a (2) bekezdésnek megfelelnek,

c) a szakmai képzés minimális és maximális foglalkozásainak száma

ca) megfelelő időt biztosít a megjelölt munkatevékenység ellátásához szükséges kompetencia elsajátítására,

cb) a programkövetelmény modulrendszerű felépítése esetén modulonként tartalmazza a minimális és maximális foglalkozások számát, és

cc) úgy kerül meghatározásra, hogy a foglalkozások száma egymástól eltérő, valamint a maximális foglalkozások száma nem haladja meg a minimális foglalkozások számának kétszeresét,

d) a szakmai képzés időtartama

da) összhangban van a megszerezhető szakképesítéshez szükséges kompetencia elsajátításának képzési forma szerint meghatározott időszükségletével, és

db) modulrendszerű felépítés esetén modulonként került meghatározásra,

e) a programkövetelmény leírása megfelel az alábbiaknak:

ea) tartalmazza a képesítő vizsga megszervezéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a képesítő vizsga vizsgatevékenységeinek részletes leírását és időtartamát, az ahhoz rendelt vizsgatevékenységeket, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, valamint a képesítő vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályokat,

eb) feltüntetésre kerül a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítés, továbbá ha a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítéshez szükséges képzési tartalom szabadalmi vagy szerzői jogi oltalom tárgya, indokolásra kerül a szakmai képzés e jogokkal történő megvalósításának szükségessége,

ec) tartalmazza a legjellemzőbb tevékenység vagy munkaterület ellátásához szükséges szakmai kompetenciákat leíró szakmai ismereteket, készségeket és személyes kompetenciákat, társas kompetenciákat és módszerkompetenciákat tanulási eredmény alapú megközelítésben,

ed) a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítéshez szükséges kompetenciákkal a tevékenység, munkaterületi feladat elvégezhető vagy magasabb szinten gyakorolható,

ee) a legjellemzőbb tevékenység vagy munkaterület leírása egyértelműen meghatározott és a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítéshez szükséges kompetencia a tevékenység végzéséhez vagy a munkaterületen szükséges,

ef) bemutatásra kerül, hogy a tervezett képzésre mely társadalmi-gazdasági területeken van szükség.

(2) A szakmai képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti feltétel megfelelő, ha

a) iskolai előképzettségként az alábbi végzettségek valamelyikét tartalmazzák:

aa) iskolai előképzettséghez nem kötött, az általános iskola nyolcnál kevesebb elvégzett évfolyama,

ab) alapfokú iskolai végzettség,

ac) érettségi végzettség,

ad) középfokú végzettség,

ae) felsőfokú végzettség,

b) szakmai előképzettségként – ha szakmai előképzettség szükséges – államilag elismert szakképzettségek, illetve szakképesítések valamelyikét tartalmazzák,

c) az egészségügyi alkalmassági követelményt – a tevékenység végzése feltételének előírásaként – jogszabály tartalmazza, és

d) a gyakorlati idő és más feltétel előírását a megszerezhető kompetencia indokolja.

(3)32 A programkövetelmény nem vehető nyilvántartásba, ha a programkövetelmény alapján megszerezhető szakképesítés szakmai kompetenciái a szakmajegyzékben szereplő szakma képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciáinak több mint negyven százalékával azonos vagy hasonló, kivéve, ha az a szakmához kapcsolódó szakmai kompetenciák magasabb szintű elsajátítására vagy speciális szakmai ismeretek és szakmai készségek megszerzésére irányul.

(4)33 A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az ágazatért felelős miniszter kezdeményezésére – a szakképzésért felelős miniszter a programkövetelményt indokolt esetben akkor is nyilvántartásba veheti, ha a szakmajegyzékben szereplő szakma képzési és kimeneti követelményében meghatározott szakmai kompetenciák vonatkozásában negyven százaléknál nagyobb azonosságot vagy hasonlóságot mutatnak.

19. §34 A szakképzésért felelős miniszter minden év november utolsó napjáig felülvizsgálja a nyilvántartásban szereplő programkövetelményeket és felülvizsgálati eljárásban hozott döntése alapján a programkövetelményt – a 17. § (3) bekezdése szerinti esetben a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – a nyilvántartásból törli, ha annak szakmai kompetenciái beépítésre kerültek valamely szakma szakmai kompetenciái közé. A törlésről hozott döntését a szakképzésért felelős miniszter a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon hirdetményi úton közli.

20. § (1)35 A szakmai képzés képzési programját az Fktv. 12. §-a szerint kell elkészíteni.

(2) A szakmai képzés képzési programját a szakképző intézmény, illetve a felnőttképző a programkövetelményhez igazodóan dolgozza ki, és honlapján közzéteszi.

VI. Fejezet

AZ AKKREDITÁLT VIZSGAKÖZPONT

21. § A vizsgaközpont akkreditálását az akkreditáló szerv a személytanúsító szervezetek megfelelőségértékelésére a Magyar Szabványügyi Testület által közzétett nemzeti szabvány alapján végzi.

22. § (1) Vizsgaközpontként az akkreditálható, ami

a)36 megfelel a 21. § szerinti nemzeti szabványban és a szakképzésért felelős miniszter által a nemzeti szabvány alapján a képzési és kimeneti követelmények, illetve a programkövetelmény figyelembevételével képzési területenként kidolgozott, és az Szkt. 11. § (2)–(4) bekezdése szerint közzétett tanúsítási rendszerkövetelményekben meghatározott feltételeknek, és

b) rendelkezik az akkreditálási kérelemben megjelölt képzési területhez tartozó valamennyi szakma, illetve szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítés tekintetében legalább egy vizsgahelyszínre vonatkozóan a szakmára, illetve szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítésre meghatározott szakmai, tárgyi és személyi feltételekkel, és azokat folyamatosan biztosítani képes.

(2) A Magyar Honvédségnél, az állami adó és vámhatóságnál és a rendvédelmi szervnél szolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges szakképzettség, illetve szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsga, illetve képesítő vizsga szervezésére csak az akkreditálható, aki a szakmai vizsga, illetve a képesítő vizsga megszervezésének – az (1) bekezdés a) pontja szerint meghatározott tanúsítási rendszerkövetelmények szerinti – általános és speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeivel is rendelkezik.

23. § (1) Az akkreditált vizsgaközpontnak folyamatosan meg kell felelnie az általános, továbbá – az adott szakmai vizsga, illetve képesítő vizsga szervezésének és az adott szakmai vizsgának, illetve képesítő vizsgának az időtartama alatt – a vizsgáztatott szakmára, illetve szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítésre meghatározott speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeknek.

(2) Az akkreditáció – az abban meghatározott szakma, illetve szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítés tekintetében az abban meghatározott vizsgahelyszínen – az akkreditálási okiraton feltüntetett időpontig jogosít szakmai vizsga, illetve képesítő vizsga szervezésére.

(3) A szabványkövetelmények közül az újratanúsításra vonatkozó követelményt nem kell alkalmazni.

23/A. §37 Az akkreditált vizsgaközpont az általa szervezett szakmai vizsga és képesítő vizsga megnevezését, időpontját és helyszínét – a szakmai vizsga és a képesítő vizsga meghirdetésével egyidejűleg – honlapján és a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon közzéteszi.

24. § A szakképző intézmény, illetve a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a szakképzési centrum által működtetett akkreditált vizsgaközpont a szakképző intézmény, illetve a szakképzési centrum jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működik. Az így működő akkreditált vizsgaközpont vezetője az általa ellátott szakmai feladat tekintetében nem utasítható.

VII. Fejezet

AZ OKLEVÉL ÉS A BIZONYÍTVÁNY

25. § (1) A szakképző intézmény által használt nyomtatvány

1. a bizonyítvány,

2. az érettségi bizonyítvány és az érettségi tanúsítvány,

3. a törzslap,

4. a félévi értesítő,

5. a napló,

6. a tanulmányok alatti vizsga jegyzőkönyve,

7. a közösségi szolgálati lap,

8.38 a tanulói jogviszony igazoló lapja,

9.39 az Szkt. 19. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti előkészítő évfolyam, a műhelyiskola elvégzéséhez és az ágazati alapvizsgához kapcsolódóan kiállított igazolás.

(2) Az akkreditált vizsgaközpont által használt nyomtatvány

1. az oklevél, a szakmai bizonyítvány és a képesítő bizonyítvány,

2. a vizsgatörzslap,

3. a szakmai vizsga jegyzőkönyve.

(3) A nyomtatvány

a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány,

b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány,

c) elektronikus irat,

d) elektronikus úton előállított és hitelesített papíralapú nyomtatvány

lehet.

(4)40 Az (1) bekezdés 3–5. és 7–9. pontja szerinti nyomtatványt a szakképző intézmény a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerben a (3) bekezdés d) pontja szerinti nyomtatványként állítja elő.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyomtatvány – a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával – a regisztrációs és tanulmányi alaprendszer alkalmazásával elektronikus aláírás alkalmazásával elektronikus iratként is elkészíthető és elektronikusan tárolható.

(6)41 A nem elektronikus iratként előállított nyomtatványt körbélyegzővel kell hitelesíteni. Csak olyan körbélyegző használható, amely külső ívén a szakképző intézmény megnevezését és székhelyét, közepén állami szakképző intézmény esetén Magyarország címerét tartalmazza.

26. § (1) A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által elvégzett évfolyamokról a törzslap alapján év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány közokirat.

(2) A bizonyítványban fel kell tüntetni a szakképző intézmény nevét, OM azonosítóját és címét.

(3) A bizonyítvány tartalmazza

a) a sorszámát,

b) a bizonyítványpótlap sorozatszámát,

c) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét,

d) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy törzslapjának számát,

e) a tanévet és az elvégzett évfolyam sorszámát,

f) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által mulasztott foglalkozások számát, ezen belül külön megadva az igazolatlan mulasztások számát,

g) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által tanult tantárgyak megnevezését és minősítését,

h) a szükséges záradékot,

i) az oktatói testület határozatát,

j) a kiállítás helyét és idejét,

k) az igazgató és az osztályfőnök aláírását.

(4) A nemzetiségi bizonyítvány a (3) bekezdésben felsorolt adatokat magyar és nemzetiségi nyelven is tartalmazza.

(5) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének, illetve a képzésben részt vevő személy kérelmére – a törzslap alapján bizonyítványmásodlat állítható ki. A bizonyítványmásodlatért jogszabályban meghatározott illetéket kell leróni.

(6) Törzslap, póttörzslap hiányában a szakképző intézményben meglévő nyilvántartások alapján kérelemre pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy melyik évfolyamot mikor végezte el. Ha a kiállítás alapjául szolgáló valamennyi nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt kell feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy a szakképző intézmény tanulója, illetve képzésben részt vevő személye volt. Ilyen tartamú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló, illetve képzésben részt vevő személy írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben a szakképző intézmény melyik évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt oktatójának vagy két évfolyamtársának igazolását. Az oktató nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban a szakképző intézményben tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat.

27. § Az érettségi bizonyítvány, az érettségi tanúsítvány és az érettségi vizsgát tanúsító törzslap, törzslapkivonat tartalmát és kiállításának módját az érettségi vizsgáról szóló kormányrendelet állapítja meg.

28. § (1)42 A törzslap

a) a tanulókról, illetve a képzésben részt vevő személyekről külön-külön kiállított egyéni törzslapokból és

b) az egyéni törzslapok összefűzését szolgáló borítóból (törzslap külív)

áll. A szakképző intézmény a tanulókról, illetve a képzésben részt vevő személyekről – a tanévkezdést, illetve a felnőttképzési jogviszony keletkezését követő harminc napon belül – egyéni törzslapot állít ki.

(2) Ha a szakképző intézményben a szakmai oktatás nemzetiségi vagy idegen nyelven folyik, a törzslapot magyar nyelven és a szakmai oktatás nyelvén is vezetni kell. Ha a két szöveg között eltérés van, és nem állapítható meg, hogy melyik a helyes szöveg, a magyar nyelvi bejegyzést kell hitelesként elfogadni.

(3) Az egyéni törzslap tartalmazza

a) a törzslap sorszámát,

b) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy nevét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét, oktatási azonosító számát, társadalombiztosítási azonosító számát és adóazonosító jelét,

c) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy naplóban szereplő sorszámát,

d) a tanévet és a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által elvégzett évfolyamot,

e) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által tanult tantárgyakat és ezek év végi szöveges minősítését,

f) a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatokat,

g) az összes mulasztott foglalkozás számát, külön-külön megadva az igazolt és igazolatlan mulasztásokat,

h) az oktatói testület határozatát,

i) a tanulmányok alatti vizsgára vonatkozó adatokat, és

j) a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt érintő gyermekvédelmi intézkedéssel, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet megállapításával kapcsolatos és tanulói jogviszonyából, illetve felnőttképzési jogviszonyából következő döntéseket, határozatokat, záradékokat.

(4)43 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy tekintetében a törzslapon fel kell tüntetni a szakértői véleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakértői vélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.

(5) Az egyéni törzslapokat a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnését követően a törzslap külívének teljes lezárása után szétválaszthatatlanul össze kell fűzni, és ilyen módon kell tárolni.

(6) A törzslap külívén fel kell tüntetni a kiállító szakképző intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a megnyitás és lezárás helyét és idejét, valamint az osztályfőnök és az igazgató aláírását.

(7) A törzslap külíve tartalmazza

a) az osztály megjelölését,

b) az osztály egyéni törzslapjainak a naplóval és bizonyítvánnyal való összeolvasásának tényét igazoló összesítés évenkénti hitelesítését,

c) a hitelesítést végző osztályfőnök és az összeolvasó oktatók, valamint az igazgató aláírását,

d) a törzslap külívének lezárásakor hatályos osztálynévsort (a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sorszáma, neve, törzslapszáma feltüntetésével).

(8) A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján – póttörzslapot kell kiállítani.

29. § (1) A félévi értesítő a tanuló évközi és félév végi tanulmányi eredményéről szóló tájékoztatásra, valamint a szakképző intézmény és a kiskorú tanuló törvényes képviselője kölcsönös tájékoztatására szolgál.

(2) A félévi értesítőben fel kell tüntetni a szakképző intézmény nevét, OM azonosítóját és címét, az osztály megjelölését.

(3) A félévi értesítő tartalmazza

a) a tanuló születési családi és utónevét, osztályának megjelölését,

b) a tanuló által tanult tantárgyak felsorolását és minősítését, valamint

c) az igazolt és igazolatlan mulasztások számát.

(4) A tanuló félévi osztályzatairól a szakképző intézmény elektronikus napló alkalmazása esetén is köteles a félévi értesítő útján tájékoztatást adni.

30. § (1) Az oktató a kötelező foglalkozásokról az órarendnek megfelelően naplót vezet.

(2) A naplóban fel kell tüntetni a szakképző intézmény nevét, OM azonosítóját és címét, az osztály megjelölését, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját és a lezárt napló tekintetében az igazgató elektronikus aláírását.

(3) A naplót a szakmai oktatás nyelvén kell vezetni.

(4) A napló

a) haladási és mulasztási, valamint

b) értékelő

naplórészt tartalmaz.

(5) A haladási és mulasztási naplórész

a) a tanítási napok sorszámát és időpontját,

b) a tantárgy nevét, a foglalkozás tanévi és napon belüli sorszámát,

c) a kötelező foglalkozás anyagát,

d) igazolt és igazolatlan foglalkozások szerinti csoportosításban a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek mulasztásának kimutatását, valamint

e) a mulasztások heti, féléves és éves összesítését

tartalmazza heti és napi bontásban.

(6) Az értékelő naplórész

a) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, oktatási azonosító számát, a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének születési családi és utónevét nevét és elérhetőségét,

b) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy naplóbeli sorszámát, törzslapszámát,

c) a tanult tantárgyakat és azok értékelését havi bontásban, valamint a félévi és év végi szöveges értékelését, osztályzatait, valamint

d) a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatokat

tartalmazza.

31. § (1) A tanulmányok alatti vizsgáról tanulónként, illetve képzésben részt vevő személyenként és vizsgánként jegyzőkönyvet kell kiállítani.

(2) A jegyzőkönyvön fel kell tüntetni a vizsgát lebonyolító szakképző intézmény nevét, OM azonosítóját és címét.

(3) A jegyzőkönyv

a) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatait és annak a szakképző intézménynek a megnevezését, amellyel tanulói jogviszonyban, illetve felnőttképzési jogviszonyban áll,

b) a vizsgatárgy megnevezése mellett

ba) az írásbeli vizsga időpontját, értékelését,

bb) a szóbeli vizsga időpontját, a feltett kérdéseket, a vizsga értékelését és a kérdező oktató aláírását,

bc) a végleges osztályzatot,

c) a jegyzőkönyv kiállításának helyét és idejét, valamint

d) a vizsgabizottság elnökének és tagjainak, valamint a jegyzőnek a nevét és aláírását

tartalmazza.

31/A. §44 A 25. § (1) bekezdés 9. pontja szerinti igazolásra a 26. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy

a) bizonyítvány alatt az igazolást kell érteni,

b) az igazolást év közben is ki lehet állítani,

c) az igazolás tartalmazza

ca) az Szkt. 19. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti előkészítő évfolyam, illetve a műhelyiskola követelményeinek teljesítésére,

cb) – műhelyiskola esetén – a szakmai vizsgára bocsáthatóságra

vonatkozó utalást,

d) az igazolásban nem kell a 26. § (3) bekezdés b), e), f) és g) pontja szerinti adatot feltüntetni.

32. § (1) Az osztályfőnök vezeti a naplót, a törzslapot és kiállítja a bizonyítványt.

(2) A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az igazgató által kijelölt két összeolvasó-oktató felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal, illetve a képzésben részt vevő személyekkel kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. A szakképző intézmény által alkalmazható záradékokat a 2. melléklet tartalmazza. A szakképző intézmény a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez, valamely vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, továbbá megfelelő záradékot alakíthat ki.

33. § (1) A szakma megszerzéséről oklevelet kell kiállítani, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakmai oktatást a technikumban teljesítette.

(2)45 Az oklevélben a megszerzett szakma megjelölése mellett fel kell tüntetni az „okleveles” megjelölést, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a felsőoktatási intézmény és a technikum által közösen kidolgozott szakmai oktatásban vett részt. A felsőoktatási intézmény – az oklevél mellékletét képező – igazolást ad ki arról, hogy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakmai oktatásában részt vett.

(3) A szakma megszerzéséről szakmai bizonyítványt kell kiállítani, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakmai oktatást a szakképző iskolában teljesítette.

34. § (1) Az oklevél és a szakmai bizonyítvány, valamint az azok kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány közokirat.

(2) Az oklevél, illetve a szakmai bizonyítvány tartalmazza

1. az oklevél, illetve a szakmai bizonyítvány sorozatjelét, sorszámát,

2. az oklevél, illetve a szakmai bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló vizsgatörzslap számát,

3. – a vizsgatörzslappal azonosan – a vizsgázó természetes személyazonosító adatát és oktatási azonosító számát,

4. a kiállító akkreditált vizsgaközpont nevét, címét és – ha az akkreditált vizsgaközpont szakképző intézmény – OM azonosítóját,

5. a szakmai vizsga nyelvét,

6. a szakmai vizsga eredményét,

7.46 a megszerzett szakma azonosító számának, megnevezésének és szakmairányának megjelölésével tájékoztatást arról, hogy az oklevél, illetve a szakmai bizonyítvány melyik szakma megszerzését igazolja,

8. a megszerzett szakma Európai Képesítési Keretrendszer, Magyar Képesítési Keretrendszer és Digitális Kompetencia Keretrendszer szerinti szintjének meghatározására vonatkozó megjelölését,

9. az oklevél, illetve a szakmai bizonyítvány kiállításának helyét és idejét, valamint

10. az akkreditált vizsgaközpont vezetőjének aláírását.

(3) Csak olyan oklevél, illetve szakmai bizonyítvány használható, amely az aláíráshoz kapcsolódóan Magyarország címerét előre nyomott képként tartalmazza.

(4) Az oklevelet, illetve a szakmai bizonyítványt a szakmai vizsga jegyzője a törzslap alapján – a törzslapon szereplő adatokkal egyezően – tölti ki, és azt az akkreditált vizsgaközpont vezetője írja alá.

35. § (1) Az oklevél, illetve a szakmai bizonyítvány kiadásával egyidejűleg vagy azt követően a vizsgázó kérésére az akkreditált vizsgaközpont magyar nyelven vagy a szakmai vizsga nyelvén kiállított Europass oklevél-kiegészítőt, illetve Europass szakmaibizonyítvány-kiegészítő (a továbbiakban együtt: Europass-kiegészítő) ad ki. Az Europass-kiegészítő tartalmát a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Az Europass-kiegészítőt akkreditált vizsgaközpont vezetője írja alá.

(3) A magyar és az angol nyelvű Europass-kiegészítő ingyenesen és elektronikus formában, a vizsgázó külön kérésére papíralapú iratként kerül kiadásra. A magyar és az angol nyelvtől eltérő más nyelvű Europass-kiegészítő elektronikus formában, a vizsgázó külön kérésére papíralapú iratként kerül kiadásra, a kiadásáért a kérelmező térítési díjat fizet az akkreditált vizsgaközpont részére.

36. § (1) A szakképzésben csak a szakképzésért felelős miniszter által kidolgozott formátumú oklevél- és bizonyítványnyomtatvány, valamint az azok kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány (a továbbiakban együtt: okmány) alkalmazható. Az okmány előállításához, forgalmazásához a szakképzésért felelős miniszter engedélye szükséges. Az okmány előállításának költségét annak kiállítója viseli.

(2)47 A sorozatjellel és sorszámmal ellátott, nyomdai úton előállított papíralapú okmány a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet alapján a „B” okmányvédelmi kategória szerint gyártott és forgalmazott nyomtatvány, amely szoros elszámolási kötelezettség alá esik. A szakképzésért felelős miniszter a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyetértésével jelöli ki azt a nyomdát, amellyel a kiállító az okmányt elkészíttetheti.

(2a)48 Az elektronikus iratként előállított okmány a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet alapján a „B” okmányvédelmi kategóriába és a „Fokozott” okmányinformatikai védelmi kategóriába sorolt elektronikus biztonsági okmány. Az elektronikus iratként előállított okmány kiállítására szolgáló elektronikus felülethez csak az akkreditált vizsgaközpont vezetője vagy az általa megbízott személy rendelkezhet hozzáférési jogosultsággal.

(3) A kitöltetlen okmányokat zárt helyen úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz csak az igazgató, illetve az akkreditált vizsgaközpont vezetője vagy az általa megbízott személy férhessen hozzá.

(4)49 A szakképző intézmény, illetve az akkreditált vizsgaközpont

a) az üres okmányokról,

b) a kiállított és kiadott oklevelekről és bizonyítványokról, valamint

c) az elrontott és megsemmisített oklevelekről és bizonyítványokról

nyilvántartást vezet. A szakképző intézmény, illetve akkreditált vizsgaközpont az üres okmányokat a nyilvántartásból kivezeti, és a szakképzési államigazgatási szerv részére átadhatja.

(5) A kiadott oklevélről és bizonyítványról a szakképzési államigazgatási szerv központi nyilvántartást vezet.

(6) A szakképző intézmény, illetve az akkreditált vizsgaközpont az elrontott oklevelet, illetve bizonyítványt megsemmisíti. A kitöltetlen, elveszett okmány érvénytelenítéséről és az érvénytelenített okmány személyes adatot nem tartalmazó azonosító adatainak közzétételéről a szakképzésért felelős miniszter gondoskodik.

37. § (1) A hibás bejegyzést – az oklevél és a szakmai bizonyítvány kivételével – a nyomtatványon áthúzással kell érvényteleníteni olyan módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással és keltezéssel kell hitelesíteni. Az elektronikus okirat hibás bejegyzését az azt tároló rendszerben kell helyesbíteni.

(2) Ha az oklevél, illetve szakmai bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy hibás adat került az oklevélbe, illetve a szakmai bizonyítványba bevezetésre, az oklevelet, illetve a szakmai bizonyítványt ki kell cserélni, a hibás oklevelet, illetve szakmai bizonyítványt meg kell semmisíteni, és erről az új oklevél, illetve szakmai bizonyítvány kiadását követő harminc napon belül írásban értesíteni kell a szakképzési államigazgatási szervet. A kiadott új oklevél, illetve szakmai bizonyítvány adatai – a hibás adat kivételével – megegyeznek az eredeti oklevél, illetve szakmai bizonyítvány adataival. A csere az érintett számára díjmentes.

(3) Névváltozás esetén az érintett kérelmére, a névváltozást engedélyező okirat alapján, a megváltozott nevet a vizsgatörzslapra be kell jegyezni, és az eredeti oklevélről, illetve szakmai bizonyítványról oklevélmásodlatot, illetve szakmai bizonyítványmásodlatot kell kiadni. Az eredeti oklevelet, illetve szakmai bizonyítványt meg kell semmisíteni vagy – ha az érintett kéri – az „ÉRVÉNYTELEN” felirattal vagy iratlyukasztóval történő kilyukasztással érvényteleníteni kell, és vissza kell adni az érintettnek.

38. § (1) Az oklevélmásodlat, illetve a szakmai bizonyítványmásodlat az eredeti oklevél, illetve szakmai bizonyítvány pótlására szolgáló, a vizsgatörzslap tartalmával megegyező, a kiállításának időpontjában hitelesített közokirat.

(2) Az oklevélmásodlatnak, illetve a szakmai bizonyítványmásodlatnak – a névváltozás kivételével – szöveghűen tartalmaznia kell az eredeti oklevélen, illetve szakmai bizonyítványon található minden adatot és bejegyzést. Az oklevélmásodlaton, illetve a szakmai bizonyítványmásodlaton záradék formájában fel kell tüntetni az oklevélmásodlat, illetve a szakmai bizonyítványmásodlat kiadásának az okát, továbbá az azt kiállító nevét, címét, a kiadás napját, valamint el kell látni iktatószámmal és a kiállító vezetőjének aláírásával.

(3) Oklevélmásodlat, illetve szakmai bizonyítványmásodlat kiadása esetén a vizsgatörzslapon fel kell tüntetni a kiadott oklevélmásodlat, illetve szakmai bizonyítványmásodlat iktatószámát, a kiadás napját, továbbá azt, ha az eredeti oklevelet, illetve szakmai bizonyítványt megsemmisítették vagy érvénytelenné nyilvánították.

(4) Az oklevélről, illetve a szakmai bizonyítványról másodlatot sorszámozott oklevél-, illetve szakmai bizonyítványnyomtatványon nem lehet kiadni.

39. § Ha a bizonyítvány, az oklevél, illetve a szakmai bizonyítvány eredeti kiállítója nem lelhető fel, a javított bizonyítványt, oklevelet, illetve szakmai bizonyítványt, valamint a bizonyítványmásodlatot, a pótbizonyítványt, az oklevélmásodlatot, illetve a szakmai bizonyítványmásodlatot a szakképzési államigazgatási szerv állítja ki.

40. § (1)50 A képesítő bizonyítványra a 34. §-t, a 36–39. §-t, a 270. §-t és a 271. §-t kell alkalmazni azzal, hogy szakmai vizsgán a képesítő vizsgát, oklevélen, illetve szakmai bizonyítványon a képesítő bizonyítványt, oklevélmásodlaton, illetve szakmai bizonyítványmásodlaton a képesítő bizonyítványmásodlatot, vizsgabizottságon a képesítő vizsga vizsgáztatásért felelős tagjait kell érteni.

(2) A képesítő bizonyítványban fel kell tüntetni a szakmai képzést szervező szakképző intézmény, illetve felnőttképző nevét és a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti tanúsítvány sorszámának feltüntetésével utalni kell arra, hogy az általa kiállított tanúsítvány alapján került sor a képesítő vizsga letételére.

41. § Az akkreditált vizsgaközpont az általa őrzött vizsgatörzslapokat ötven év után átadja az illetékes levéltárnak, és törli az átadott törzslapok általa nyilvántartott adatait.

HARMADIK RÉSZ

A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

VIII. Fejezet

A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

42. § (1)51 A szakképzési centrum és az annak részeként működő szakképző intézmény között nem keletkezhet magánjogi kötelem, és egymással szemben bármilyen igény, szankció sem bírói, sem más úton nem érvényesíthető. A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény a szakképzési centrumon kívüli harmadik jogalanyok irányában az Szkt.-ban és e rendeletben meghatározott korlátozásokkal szerezhet jogokat, és vállalhat kötelezettségeket.

(2) A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény kötelezettségeiért a szakképzési centrum áll helyt. A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény az általa vállalt kötelezettségek tekintetében csak a szakképzési centrummal együtt perelhető. A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény által indított perbe a szakképzési centrum beavatkozhat.

43. § A szakképző intézmény többcélú szakképző intézményként akkor működhet, ha

a) a szakképző intézmény alapfeladata, illetve a költségvetési szervként működő szakképző intézmény alaptevékenysége elsődlegesen szakképzési alapfeladat ellátása,

b) a szakképzésben érintett tanulók és képzésben részt vevő személyek létszáma meghaladja a többcélú szakképző intézményben a köznevelési alapfeladatnak megfelelő nevelés-oktatásban részt vevő gyermekek és tanulók létszámát,

c) a szakképzési alapfeladat mellett egy vagy több köznevelési alapfeladat ellátását hatékonyan tudja teljesíteni és

d) a működéséhez szükséges pénzeszköz rendelkezésre áll.

44. § (1) A 43. §-ban meghatározott feltétel teljesülését a fenntartónak kell évente a többcélú szakképző intézményben tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek hivatalos októberi statisztikai létszáma alapján vizsgálnia. Ha a szakképző intézmény a 43. §-nak három egymást követő tanév tekintetében nem felel meg, a következő tanév csak a többcélú szakképző intézmény átalakítását követően kezdhető meg.

(2) Ha a szakképző intézmény finanszírozása során a kincstár észleli, hogy a szakképző intézmény a 43. §-nak három egymást követő tanév tekintetében nem felel meg, e tényről tájékoztatja a szakképzési államigazgatási szervet. A szakképzési államigazgatási szerv a tájékoztatás évében és a tájékoztatást megelőző és követő két év tekintetében ellenőrzi a 43. §-nak való megfelelést. Ha a működés 43. §-ban meghatározott feltételei a szakképző intézmény tekintetében nem állnak fenn, a szakképzési államigazgatási szerv kötelezi a szakképző intézmény alapítóját a szakképző intézmény átalakítására vagy megszüntetésére.

IX. Fejezet

A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGE

45. § (1) A szakképzés a szakmajegyzékben

a) az egészségügy ágazatba sorolt szakmák tekintetében az egészségügyért felelős miniszter,

b) az élelmiszeripar ágazatba és a mezőgazdaság és erdészet ágazatba sorolt szakmák tekintetében az Szkt. 27. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott miniszter,

c) a környezetvédelem és vízügy ágazatba sorolt szakmák tekintetében

ca) a környezetvédelmi technikus szakma esetében az Szkt. 27. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott miniszter,

cb) a vízügyi munkatárs és a vízügyi technikus szakma esetében a vízvédelemért felelős miniszter,

d) a szociális ágazatba sorolt szakmák tekintetében a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter együttes

engedélyével folyhat.

(2) A szakmajegyzékben

a) a rendészet és közszolgálat ágazatba sorolt szakmák közül a rendőr tiszthelyettes szakmára történő felkészítés kizárólag rendvédelmi szakképző intézményben,

b) a honvédelem ágazatba sorolt szakmák közül a honvéd altiszt szakmára történő felkészítés kizárólag honvédségi szakképző intézményben,

folyhat. A szakmajegyzékben a honvédelem ágazatba sorolt más szakma szakmai oktatása a honvédelemért felelős miniszter, a rendészet és közszolgálat ágazatba sorolt más szakma szakmai oktatása a rendészetért felelős miniszter engedélyével kezdhető meg.

(3) A szakmajegyzékben az (1) bekezdés a)–d) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott ágazatban a szakképzés szakmai és módszertani fejlesztéséért a Kormány adott ágazatért felelős tagja felel.

46. § A tanulót, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakképző intézmény a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a szakképzésben való részvételhez szükség lesz, valamint a szakképző intézménytől kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy a szakképző intézmény milyen segítséget tud nyújtani az ezzel összefüggő kiadások csökkentéséhez.

47. § (1) A szakképző intézmény minőségirányítási rendszere

a) minőségpolitikából,

b) azonos szempontok alapján megvalósuló átfogó önértékelésből és

c) az ezekre épülő beavatkozó, fejlesztő tevékenységekből

áll.

(2) A szakképző intézmény minőségirányítási rendszere

a) összhangban van a szakképző intézmény méretével és képzéseinek összetettségével,

b) tükrözi azt, hogy a vezetési-irányítási, szakmai-képzési folyamatainak középpontjában a szakképzés minőségének növelése áll,

c) a szakképzés feltételeinek folyamatos fejlesztésére irányul, ennek keretében – a szakképzés minőségének javítása érdekében – különösen a személyi feltételek folyamatos fejlesztésével elősegíti az oktatók továbbképzését és önképzését,

d) önértékelésre épül,

e) hozzájárul ahhoz, hogy a szakképző intézmény szakképzésialapfeladat-ellátási tevékenységével kapcsolatos változtatások, a szolgáltatások minőségének javítása megalapozott adatokon és visszajelzéseken alapuljon,

f) a szakképzésialapfeladat-ellátás külső és belső partnereinek a bevonására épül.

(3) A szakképző intézmény minőségirányítási rendszerét és annak módosítását az igazgató készíti el, és azt – az oktatói testület és a képzési tanács véleményének kikérését követően – a fenntartó hagyja jóvá.

(4) A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a főigazgató meghatározza a szakképzési centrum és a szakképző intézmény minőségirányítási feladatait.

48. § (1) A szakképző intézmény a minőségpolitika keretében

a) megalkotja a szakképző intézmény küldetését, jövőképét és azokhoz kapcsolódó stratégiát alakít ki a szakképzésialapfeladat-ellátás minőségének biztosítása és javítása érdekében,

b) szabályozza a szakképző intézmény minőségirányítási rendszerének szervezeti kereteit, működtetésének feltételeit,

c) a szakképzésialapfeladat-ellátás minőségének biztosítása és fejlesztése érdekében minőségcélokat határoz meg,

d) a szakképzésért felelős miniszter által kiadott módszertani javaslat alapján elkészíti az oktatók értékelési rendszerét.

(2) Az oktatók értékelését – a minőségpolitikában meghatározottak szerint – az igazgató végzi. Az oktatók értékelési rendszere keretében az igazgató a további intézményvezetők és – döntése alapján – külső szakértő bevonásával háromévente

a) értékeli az oktató munkáját, erősségeket és fejlesztendő területeket határoz meg, jóváhagyja az oktató által az értékelés megállapításaihoz kapcsolódóan készített cselekvési tervet,

b) vizsgálja az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer alapján kidolgozott elvárásrendszer teljesülését, ennek keretében az oktató

ba) szakmai felkészültségét,

bb) a szakképzés-releváns korszerű módszertan alkalmazását,

bc) pedagógiai tervezését,

bd) pedagógiai értékelését,

be) együttműködését más oktatókkal, a szülőkkel és a gyakorlati oktatási partnerekkel,

bf) személyiségfejlesztő, csoportvezetői, tanulás támogató tevékenységét,

bg) innovációs tevékenységét és szakmai elkötelezettségét.

49. § A szakképző intézmény a minőségpolitikában meghatározottak szerint – rendszeres mérés és adatgyűjtés mellett – legalább kétévenként átfogó önértékelést végez. Ennek keretében

a) a szakképzésért felelős miniszter által kiadott önértékelési kézikönyv értékelési területei és elvárásai alapján erősségeket és fejlesztendő területeket határoz meg,

b) – a szakképző intézmény és a fenntartó számára a fejlesztő beavatkozások lehetőségének biztosítása céljából – éves rendszerességgel gyűjti és elemzi az önértékelési kézikönyvben meghatározott indikátorokat, méri a szakképzésialapfeladat-ellátás külső és belső partnereinek igényét és elégedettségét,

c) az önértékelési kézikönyvben meghatározott folyamatmodell alapján

ca) szabályozza és működteti a szakképző intézményi folyamatokat a vezetési-irányítási, szakmai-képzési, támogató és erőforrás folyamat-területeken,

cb) indikátorokkal rendszeresen méri a szakképző intézményi folyamatok működésének eredményességét és értékelésük alapján fejleszti azokat.

50. § A szakképző intézmény az önértékelés és a külső értékelés alapján beavatkozó, fejlesztő tevékenységet végez, biztosítva ezzel a szakképzésialapfeladat-ellátásának folyamatos fejlesztését. Ennek keretében a szakképző intézmény cselekvési tervet készít, amelyet az oktatói testület fogad el, és a fenntartó hagy jóvá. A cselekvési tervet össze kell hangolni a szakképző intézmény éves munkatervével, annak végrehajtását és eredményességét pedig a következő önértékelés során értékelni kell.

51. § (1)52 Az előkészítő évfolyam szakmai tartalmát az annak megszervezésére jogosult szakképző intézmény a szakmai programjában határozza meg. A szakma megszerzéséhez szükséges kompetenciák tekintetében történő orientációs fejlesztésre irányuló előkészítő évfolyamra vonatkozó szakmai programot az állam által fenntartott szakképző iskola tekintetében a fenntartó, az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott nem állami szakképző iskola esetében a szakképzésért felelős miniszter az együttműködési megállapodásban hagyja jóvá.

(2)53 Nyelvi előkészítő évfolyam kizárólag az állam által fenntartott olyan technikumban szervezhető, illetve az együttműködési megállapodás nyelvi előkészítő évfolyam megszervezését kizárólag olyan technikumban teheti lehetővé, amelyikben három egymást követő tanév átlagában az érettségi bizonyítványt szerzett tanulók hatvan százaléka rendelkezik a nyelvi előkészítő oktatás idegen nyelvéből vagy induló nyelvi előkészítés esetén a nyelvi előkészítő oktatás tervezett idegen nyelvének megfelelő idegen nyelvből KER szerinti B2 szintű nyelvtudást igazoló érettségi vizsgaeredménnyel vagy államilag elismert nyelvvizsgával. Az e bekezdésben foglalt feltételek teljesülését idegen nyelvenként, az adott idegen nyelvet egy évfolyamon tanulók összesített eredménye alapján a fenntartónak évente vizsgálnia kell. Ha a technikum az e bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, új nyelvi előkészítő évfolyamra a követő évben kezdődő tanévre nem hirdethet felvételt.

(3) A szakma megszerzéséhez szükséges kompetenciák tekintetében történő orientációs fejlesztésre irányuló előkészítő évfolyam keretében a tanuló mentorálását, alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztését, pályaorientációjának, életpálya tervezésének elősegítését célzó tevékenység végezhető rugalmas tanulásszervezési és személyre szabott oktatási formában.

(4) A dobbantó programban az a tanuló vehet részt, aki a megelőző tanév utolsó napjáig a tizenhatodik életévét betöltötte és alapfokú végzettséggel nem rendelkezik.

52. § Ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy előkészítő évfolyamon vesz részt, tanulmányait a szakképző intézményben külön felvételi eljárás nélkül folytathatja azzal, hogy az általa választott ágazatról az előkészítő év során az igazgató által meghatározott időszakon belül kell nyilatkoznia.

52/A. §55 (1) A kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésbe bekapcsolódhat

a) technikum esetén az, aki érettségi végzettséggel rendelkezik,

b) szakképző iskola esetén az, aki a közismereti kerettantervnek a középiskola kilencedik és tizedik évfolyamára vonatkozóan előírt követelményeit teljesítette.

(2) A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a technikum kizárólag szakmai vizsgára felkészítő évfolyamába bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzését követően, ha vállalja, hogy legkésőbb az első félév utolsó tanítási napjáig érettségi végzettséget szerez. Az első félév utolsó tanítási napjával megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, illetve a képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszonya, ha az érettségi végzettség megszerzésére e bekezdésben meghatározott határidőig a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy érettségi végzettséget nem szerez.

52/B. § A kizárólag érettségi vizsgára történő felkészítésbe az kapcsolódhat be, aki szakképzésben szerzett középfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkezik.

53. § (1) A műhelyiskola a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába állásához szükséges ismeretek megszerzésére szolgáló képzési forma. A műhelyiskola folyamatos mentori támogatással hozzájárul a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy személyes és társas kompetenciáinak fejlesztéséhez és önálló életkezdéséhez szükséges alapismeretek átadásához.

(2) A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a műhelyiskolában tanulmányokat akkor folytathat, ha

a)57 alapfokú végzettséggel nem rendelkezik és a szakképző iskola dobbantó programját – a szakképző iskola által kiadott igazolás alapján megállapíthatóan – elvégezte vagy

b) alapfokú végzettséggel rendelkezik és a 16. életévét betöltötte.

(3) A műhelyiskolában kizárólag részszakma megszerzésére irányuló felkészítés folyik, amelyet tanműhelyben vagy munkahelyi körülmények között a nappali rendszerben, egy–ötfős csoportokban kell megszervezni úgy, hogy a részszakma megszerzésének időtartama – a tanév, illetve a tanítási év rendjére tekintet nélkül – legalább hat, legfeljebb huszonnégy hónap közé essen.

(4) A tanuló, illetve a képzésben részt vevő kiskorú személy műhelyiskolában való részvétele az Szkt. 71. § (2) bekezdésében meghatározott esetben nem utasítható el.

(5)58 A műhelyiskolában a tanuló a szakképző iskolai tanulót az ágazati alapoktatásban megillető ösztöndíj felére jogosult.

X. Fejezet

A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY ALAPÍTÁSA

54. §59 Az alapító dönt a szakképző intézmény nevéről, alapításáról, átalakításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről és fenntartói irányítási hatáskörének átadásáról.

55. § (1) A szakképző intézmény alapítójának

a) magyarországi székhellyel vagy

b) Magyarországon történő nyilvántartásba vétellel és legalább egy magyarországi telephellyel

kell rendelkeznie. A szakképző intézmény alapítója csak átlátható szervezet lehet.

(2) Szakképző intézmény legalább egy ágazatban, ágazatonként legalább két szakma szakmai oktatására alapítható. A honvédségi szakképző intézmény és a rendvédelmi szakképző intézmény egy szakma szakmai oktatására is alapítható.

(3) Szakképző intézmény akkor alapítható, ha a feladatai ellátásához szükséges feltételek legalább ötéves időtávlatban biztosítottak.

56. § (1) A szakképző intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha

a) önálló névvel,

b) állandó saját székhellyel,

c) állandó saját alkalmazotti létszámmal,

d) a szakképzésialapfeladat-ellátáshoz szükséges és arra alkalmas helyiségekkel és eszközökkel,

e) jogszabályban meghatározott belső szabályzatokkal és

f) a működéséhez szükséges pénzeszközökkel

rendelkezik.

(2) A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételnek a szakképzési centrum tekintetében kell fennállnia.

57. § (1) A szakképző intézmény az alapító okiratában meghatározott

a) hivatalos nevet,

b) a hivatalos névből képzett rövid nevet és rövidített nevet,

c) az a) és b) pont szerinti nevet nemzetiségi vagy idegen nyelven

használhat.

(2)60 A szakképző intézmény hivatalos neve a szakképző intézmény azonosítására és más jogi személytől való megkülönböztetésére alkalmas, jogszabály szerinti olyan megnevezésből álló egyedi elnevezésből és az ellátott alapfeladatot tükröző megjelölésből álló név, amely kifejezi azt a tevékenységet, amelyre az adott szakképző intézményt létrehozták. Az ellátott alapfeladatot a hivatalos névben több szakképzési alapfeladat ellátása, illetve többcélú szakképző intézmény esetén a legjellemzőbb szakképzési alapfeladatra, illetve köznevelési alapfeladatra utalással lehet megjelölni.

(3) Egyedi elnevezésként

a) kiemelkedő tevékenysége alapján ismert személy neve,

b) tárgynév,

c) földrajzi név,

d) feladatellátási hely szerinti település neve,

e) fenntartó neve,

f) kifejezés vagy mozaikszó

adható, ha az nem megtévesztő vagy a használatát jogszabály nem tiltja. Az egyedi elnevezés a szakképző intézmény hivatalos nevében az ellátott alapfeladatot tükröző megnevezés előtt áll.

(4) A szakképző intézmény hivatalos nevében megkülönböztető elnevezésként feltüntethető a nemzetgazdaságnak az az ága, amelynek keretében a szakképzés folyik.

(5) A rövid név a szakképző intézmény hivatalos nevéből képzett olyan kifejezés, amely tartalmazza az egyedi elnevezést vagy annak egy rövidebb változatát és azt a jogszabály szerinti megnevezést, amely leginkább meghatározza a szakképző intézmény alapfeladatát.

(6) A rövidített név a hivatalos névből képzett, legfeljebb harminckét karakter hosszúságú megnevezés, amelyet a diákigazolványon és a pedagógusigazolványon lehet használni.

(7) Ha a szakképző intézményben folyó szakmai oktatás – részben vagy egészben – nemzetiségi vagy idegen nyelven folyik, a szakképző intézmény nevét két nyelven, magyarul és a nemzetiségi nyelven vagy magyarul és az idegen nyelven is meg kell határozni.

(8) A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény hivatalos neve és rövid neve a szakképzési centrum nevéből képzett mozaikszóhoz birtokos személyjel nélkül kapcsolódik.

(9) A szakképző intézmény nevét valamennyi feladatellátási helyen fel kell tüntetni a címtáblán, a szakképző intézmény által használt nyomtatványokon és bélyegzőkön. A címtáblát jól látható helyen kell elhelyezni.

(10) Ha a szakképző intézmény nevének nem része, a szakképző intézmény címtábláján és bélyegzőjén fel kell tüntetni a feladatellátási hely településének a nevét. A nemzetiségi szakmai oktatást ellátó szakképző intézmény feladatellátási helyének a neve a nemzetiség nyelvén is feltüntethető, ha a településnek van ilyen neve.

(11) A szakképző intézmény a hivatalos nevét és a rövid nevét, ideértve a velük kapcsolatos nemzetiségi vagy idegen nevet is, kizárólag a székhelycímmel együtt használhatja.

58. § (1) A szakképző intézmény állandó saját székhellyel akkor rendelkezik, ha a szakképzésialapfeladat-ellátáshoz szükséges és arra alkalmas helyiségek feletti rendelkezési jog legalább öt tanévre biztosított.

(2) Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik a szakképző intézmény, ha az alkalmazotti létszám legalább negyven százaléka általános teljes napi munkaidőre létrejött határozatlan idejű munkaviszonyban vagy egyházi szolgálati jogviszonyban áll, amelyből legalább hetvenöt százaléka az Szkt. 40. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti munkakörben van foglalkoztatva.

(3) A szakképző intézmény szakképzésialapfeladat-ellátáshoz szükséges és arra alkalmas eszközöket az alapító a szakképző intézmény rendelkezésére bocsátja, önálló költségvetéssel rendelkező szakképző intézmény a szakmai alapfeladata ellátásáról az alapító által biztosított pénzeszköz és egyéb bevételei alapján gondoskodik. A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény szakképzési alapfeladat ellátásához szükséges és arra alkalmas eszközöket a szakképzési centrum bocsátja a részeként működő szakképző intézmény rendelkezésére.

59. § Újonnan induló szakmai oktatás esetében a működéshez szükséges feltételeket felmenő rendszerben, fokozatosan elégséges megteremteni. A működési engedély kiadása iránti kérelemhez – jogszabályban meghatározottak mellett – csatolni kell a szakmai oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésének ütemtervét.

60. §61 A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell

a) a szakképző intézmény alapító okiratát,

b) – ha a szakképző intézmény a szakképzési alapfeladatot nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el – a szakképzési alapfeladat ellátására jogosító okiratot,

c) a szakképző intézmény törvényes képviseletére jogosult személy nevét és képviseletének jogosultságát igazoló dokumentumot, valamint

d) a szakképző intézmény állandó székhelyének meglétét igazoló okiratot.

61. § (1) A szakképző intézmény alapító okirata tartalmazza

a) a szakképző intézmény

aa)62 hivatalos nevét magyar nyelven,

ab) székhelyét, telephelyét,

b) a szakképzésialapfeladat-ellátással összefüggésben

ba) szakképzési alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,

bb)63 költségvetési szervként működő szakképző intézmény esetében alaptevékenységének és további tevékenységi köreinek kormányzati funkció szerinti megjelölését,

bc)64

bd) az önálló költségvetéssel rendelkező szakképző intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat, valamint

c) az alapító és a fenntartó nevét és székhelyét.

(2) Az alapító okirat – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a szakképző intézmény

a) hivatalos nevének és rövid nevének nemzetiségi vagy idegen nyelvű megfelelőjét,

b) jogelődjének megnevezését és székhelyét, valamint

c) megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha a szakképző intézmény határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig jön létre.

(3) A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a szakképzési centrum alapító okirata – az (1) és (2) bekezdéstől eltérően –

a) szakképző intézményenként tartalmazza a szakképző intézmény

aa)65 hivatalos nevét,

ab) címét,

ac) szakképzési alapfeladatának és annak fennállása esetén köznevelési alapfeladatának jogszabály szerinti megjelölését,

b) összevontan tartalmazza

ba)66 a szakképző intézmény alaptevékenységének és további tevékenységi köreinek jogszabály szerinti megnevezését és kormányzati funkció szerinti megjelölését,

bb) a szakképző intézmény vezetőjének megbízási rendjét.

(4)67 A többcélú szakképző intézmény alapító okiratában a szakképzési alapfeladat mellett fel kell tüntetni az általa ellátott köznevelési alapfeladat jogszabály szerinti megjelölését is.

62. § (1) A működési engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell

a) a nem állami szakképző intézmény szakmai programját, és

b) – a szakképzési államigazgatási szerv által meghatározott tartalommal és formában –

ba) azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, a nem állami szakképző intézmény feladatai ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, és

bb) a szakképző intézmény működéséhez szükséges pénzeszközökkel való rendelkezés alátámasztására alkalmas okiratokat.

(2) Ha a nem állami szakképző intézmény székhelye, telephelye másik szakképző intézmény vagy köznevelési intézmény által is használt ingatlanban található, a működési engedély kiadására irányuló eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy az ingatlanban biztosítható-e valamennyi szakképző intézmény, illetve köznevelési intézmény zavartalan működése, a vállalt tanulólétszám fogadása, az oktatói testület működése.

(3) A működési engedély kiadására a szakképző intézmény székhelye szerinti szakképzési államigazgatási szerv illetékes.

(4) A szakképzési államigazgatási szerv a működési engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nem állami szakképző intézmény

a) szakmai programja jogszabálynak nem felel meg vagy

b) nem rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel.

(5)68 A fenntartó a nem állami szakképző intézmény működési engedélyének módosítását kezdeményezi, ha az Szkt. 23. §-a szerinti döntést hoz, vagy az (1) bekezdés b) pontjában, illetve a (2) bekezdésben meghatározott körülmények változása esetén. A módosítás iránti kérelmet a döntést követő tizenöt napon belül, illetve legkésőbb a változást megelőző hatvanadik napig kell benyújtani.

63. §69 (1) A szakképzési centrum és a költségvetési szervként működő szakképző intézmény a törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával kéri OM azonosítójának megállapítását. A szakképzési centrumnak és a költségvetési szervként működő szakképző intézménynek a szakképzési államigazgatási szerv által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges adatait a kincstár továbbítja a szakképzési államigazgatási szervnek. A szakképzési államigazgatási szerv a szakképzési centrum, illetve a költségvetési szervként működő szakképző intézmény nyilvántartásba vételét és OM azonosítójának megállapítását követően a szakképzési centrum és a költségvetési szervként működő szakképző intézmény OM azonosítóját a kincstár útján közli.

(2) A nem költségvetési szervként működő szakképző intézmény OM azonosítóját a szakképzési államigazgatási szerv a nem költségvetési szervként működő szakképző intézmény nyilvántartásba vétele keretében állapítja meg.

64. § (1) A szakképzés megszervezésére való alkalmasság akkor áll fenn, ha az érintett

a) személyes joga szerinti bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént,

b) nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,

c) gazdasági és pénzügyi helyzete, valamint műszaki és szakmai alkalmassága alapján a szakképzés biztonságosan megszervezhető, és

d) az Szkt. 109. § (3) bekezdése szerinti együttműködési megállapodás megkötése esetén átlátható szervezetnek minősül és megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint.

(2) A többcélú szakképző intézmény esetén a szakképzés megszervezésére való alkalmasság akkor áll fenn, ha a többcélú szakképző intézmény megfelel a 43. §-ban és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételeket a fenntartó és a szakképző intézmény tekintetében kell vizsgálni. Szakképző intézmény alapítása esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek a szakképző intézmény tekintetében a fenntartó kötelezettségvállalása alapján kell vizsgálni.

65. § (1) A gazdasági és pénzügyi alkalmasság akkor áll fenn, ha

a) a szakképző intézmény alapításához és működéséhez szükséges, legalább húszmillió forint induló tőkét pénzbeli hozzájárulással a fenntartó a szakképző intézmény rendelkezésére bocsátja és

b) megbízható adózónak minősül.

(2) A műszaki és szakmai alkalmasság a szakképzés biztonságos megszervezéséhez szükséges tárgyi feltételek megléte vagy biztosítására vállalt kötelezettség esetén áll fenn, ha azokat a tulajdonában tartozó eszközökkel saját maga vagy erre vonatkozó, legalább öt tanévre kötött szerződés útján biztosítja.

(3) A vezető állású személy tekintetében kizáró ok, ha

a) korábban vezető állású személy volt olyan szakképző intézményben vagy fenntartónál, amelynek tevékenységtől eltiltását vagy adószámának törlését hatóság végleges határozata vagy bíróság jogerős ítélete öt évnél nem régebben elrendelte, vagy

b)70 olyan tisztséget tölt be, amely korlátozhatja a fenntartói irányítási hatáskör gyakorlásában vagy a szakképzésialapfeladat-ellátási tevékenység ellátásában.

XI. Fejezet

A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY FENNTARTÓI IRÁNYÍTÁSI HATÁSKÖRÉNEK ÁTADÁSA, MEGSZÜNTETÉSE ÉS ÁTSZERVEZÉSE71

66. § (1) A szakképző intézmény részére új feladat az annak ellátásához szükséges feltételek biztosításával állapítható meg.

(2) A tanítási évben

a) szakképző intézmény nem indítható és nem szüntethető meg,

b) – a szakképzési alapfeladat ellátását szolgáló ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válása vagy birtokba vételére vonatkozó más körülmény felmerülése kivételével – szakképző intézmény nem szervezhető át,

c)72 – jogszabály eltérő rendelkezése, a fenntartó személyében történő jogutódlás vagy a fenntartó más okból történő átalakítása vagy megszűnése kivételével – a szakképző intézmény tekintetében a fenntartói irányítási hatáskör másnak nem adható át.

(3) A szakképzési államigazgatási szerv – a fenntartó kérésére – engedélyezheti a szakképző intézmény székhelyének, illetve telephelyének tanítási évben más, előre nem látható okból történő megváltoztatását.

(4) Többcélú szakképző intézmény esetén az e §-ban foglaltakat csak az érintett intézményegység vonatkozásában kell alkalmazni.

67. § (1)73 Az alapító az intézkedés tervezett végrehajtása éve február hónapjának utolsó munkanapjáig kezdeményezheti egy másik szakképző intézmény alapítójánál a szakképző intézmény tekintetében a fenntartói irányítási hatáskör következő tanévtől történő átadását.

(2)74 A szakképző intézmény tekintetében a fenntartói irányítási hatáskör átadása, megszüntetése és átszervezése esetén az oktatói testület, a diákönkormányzat és a képzési tanács, a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő szakképző intézmény tekintetében pedig – az oktatói testület, a diákönkormányzat és a képzési tanács mellett – az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az érintett országos nemzetiségi önkormányzat véleményét ki kell kérni. A vélemény kialakításához az alapító minden olyan információt hozzáférhetővé tesz a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely számára a döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani a véleményezési joggal rendelkezők részére.

(3) Az alapító jogutód nélküli megszűnése esetén gondoskodni kell az általa alapított szakképző intézmény más alapító általi átvételéről, ennek hiányában a szakképző intézmény megszüntetéséről és a megszűnt szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók felvételére, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyekkel felnőttképzési jogviszony létrehozására köteles másik szakképző intézmény 76. § szerinti kijelöléséről. Az alapító jogutód nélküli megszűnéséről az annak elhatározását követő nyolc napon belül az alapító, a megszűnés tényéről az alapító megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárást lefolytató bíróság vagy hatóság az ilyen döntés jogerőre emelkedésétől, illetve véglegessé válásától számított nyolc napon belül tájékoztatja a szakképzési államigazgatási szervet.

68. § (1) A szakképző intézményt az alapító jogutóddal vagy jogutód nélkül szüntetheti meg. A szakképző intézmény általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet.

(2) A szakképző intézmény jogutódlással történő megszüntetése a vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.

(3) A szakképző intézmény jogutód nélküli megszüntetése esetén a szakképző intézmény megszüntetése időpontjában fennálló magánjogi jogait és kötelezettségeit az alapító vagy az általa kijelölt szerv gyakorolja és teljesíti. A jogutód nélkül megszüntetett szakképző intézmény nem magánjogi jogai és kötelezettségei a jövőre nézve megszűnnek.

(4) A jogutódlással megszűnő szakképző intézmény iratállományát a jogutód szakképző intézménynek, a jogutód nélkül megszűnő szakképző intézmény esetén az alapító, az alapító jogutód nélküli megszűnése esetén a szakképzési államigazgatási szerv számára kell átadni.

69. § A szakképző intézmény megszüntetéséről megszüntető okiratban kell rendelkezni. A megszüntető okirat tartalmazza

a) a megszűnő szakképző intézmény nevét és székhelyét,

b) a fenntartó megnevezését és székhelyét,

c) a megszűnés módját,

d) a megszüntetés okát,

e) a megszűnő szakképző intézmény szakképzési alapfeladata jövőbeni ellátásának módját,

f) azt a naptári napot, ameddig vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan és azt kört, illetve mértéket, amelyre kiterjedően a szakképző intézmény utoljára kötelezettséget vállalhat, valamint

g) állami szakképző intézmény esetén az állami szakképző intézmény előirányzatainak és pénzeszközeinek átadásával kapcsolatos rendelkezéseket.

70. §75 A szakképző intézmény átalakításáról módosító okiratban kell rendelkezni. A 69. §-t az általános jogutódlással történő megszűnés esetén a módosító okiratra is alkalmazni kell azzal, hogy megszűnés alatt az átalakítást kell érteni.

71. § (1) Összeolvadásnál az összeolvadó szakképző intézmények megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új szakképző intézmény. Beolvadásnál a beolvadó szakképző intézmény megszűnik, jogutódja az egyesítésben részt vevő másik szakképző intézmény.

(2) Különválás esetén a különváló szakképző intézmény megszűnik vagy a különváló szervezeti egységek az átalakítás során már működő szakképző intézményekbe, mint jogutódokba olvadnak be, jogutódjai az átalakítással létrejövő szakképző intézmények. Kiválás esetén a kiválással érintett szakképző intézmény fennmarad, és a kiváló szervezeti egységéből önálló szakképző intézmény jön létre vagy már működő szakképző intézménybe mint jogutódba olvad be.

72. § (1) Átszervezés minden olyan döntés, amely nem eredményezi a szakképző intézmény átalakítását.

(2) Az alapító a szakképző intézmény szakképzési alapfeladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos döntése előtt beszerzi az oktatói testület, a képzési tanács, a diákönkormányzat, a nemzetiségi szakmai oktatásban részt vevő szakképző intézmény esetén a települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az érintett országos nemzetiségi önkormányzat, a területileg illetékes gazdasági kamara, a szakképzésért felelős miniszter és a vagyonkezelésében levő ingatlan tulajdonos önkormányzata véleményét. A vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll.

XII. Fejezet

A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK NYILVÁNTARTÁSA

73. § A szakképző intézmények nyilvántartása – az Szkt.-ben meghatározott adatok mellett – tartalmazza

a) a szakképző intézmény

aa) alapító okiratának, módosító okiratának és megszüntető okiratának keltét,

ab) nevét, alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését és valamennyi feladatellátási helyét,

ac)76 az önálló költségvetéssel rendelkező szakképző intézmény esetében adószámát és pénzforgalmi számlaszámát,

b) a nyilvántartásba vétel, létesítés napját,

c) a jogutódlással, átalakulással, fenntartóváltozással, a szakképző intézmény átalakításával kapcsolatos alapítói, fenntartói határozatok számát és a döntést tartalmazó határozatokat,

d) a megszűnésről szóló alapítói határozatot, a megszüntető okiratot, a megszűnés idejét és módját, valamint a megszűnt szakképző intézmény iratainak őrzési helyét.

74. § (1)77 A nyilvántartásba vételről szóló végleges határozat alapján a nem állami szakképző intézmény kezdeményezi az újonnan létrejövő nem állami szakképző intézmény adószámának kiadását és pénzforgalmi számlát nyit.

(2) Az adószámot és a pénzforgalmi számlaszámot annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül be kell jelenteni a szakképzési államigazgatási szervnek.

75. § (1) Az Szkt. 24. § (3) bekezdés e) pontja szerinti súlyos jogszabálysértésnek minősül, ha

a) a szakképző intézmény köztartozása meghaladja a szakképző intézmény éves költségvetésének felét és azt a fenntartó harminc napon belül nem fizeti ki vagy részletfizetés kérése esetén nem fizetés miatt a fennálló tartozás egy összegben esedékessé válik,

b) a szakképző intézménynek hat hónapot meghaladó lejárt tartozása van és a fenntartó nem tett intézkedéseket ennek rendezése érdekében,

c) a szakképző intézmény a hatósági ellenőrzés keretében megállapított jogszabálysértést az első felszólítást, majd ugyanazon jogszabálysértés miatt kiszabott bírság kiszabását követően sem szünteti meg a határozatban megállapított határidőn belül,

d) a fenntartó – a szakképző intézmény fenntartásával összefüggő – a törvénysértést az annak megszüntetésére történő felhívásban megállapított határidőig nem szünteti meg,

e) a szakképző intézményben folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot, a közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt sérti vagy mások jogai, szabadságjogai ellen irányul,

f) a szakképző intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik.

(2) Az Szkt. 24. § (3) bekezdés e) pontja szerinti szakmai jogszabálysértésnek minősül, ha a szakképző intézmény működése – a szakképző intézmény által ellátott feladatoktól függően – a közismereti kerettanterv, a képzési és kimeneti követelmények, más nevelés-oktatási program, az érettségi vizsgáról szóló kormányrendelet, a nemzetiség iskolai oktatásának irányelvét és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét sérti.

76. § A szakképző intézmények nyilvántartásából való törléssel egyidejűleg a szakképzési államigazgatási szerv kijelöli azt a szakképző intézményt, amely a megszűnt szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók felvételét, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyekkel a felnőttképzési jogviszonyba a megszűnt szakképző intézmény helyére történő belépést nem tagadhatja meg. A szakképző intézményt úgy kell kijelölni, hogy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára a kijelölt szakképző intézményben a szakképzésben való részvétel ne jelentsen aránytalan terhet. A szakképzési államigazgatási szerv a szakképző intézmények nyilvántartásából való törlésről szóló végleges határozatot – törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében – megküldi a szakképzésért felelős miniszternek, a kijelölt szakképző intézménynek és fenntartójának, a megszűnt szakképző intézmény fenntartójának és annak a települési önkormányzatnak, amelyiknek a közigazgatási területén a szakképző intézmény székhelye található.

XIII. Fejezet

A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY FENNTARTÁSA

77. § (1) Megyénként legfeljebb három, a fővárosban legfeljebb öt, költségvetési szervként működő szakképzési centrum alapítható azzal, hogy a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézményekben tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek hivatalos októberi statisztikai létszámának három tanév átlagában számított összesített mértéke el kell, hogy érje a kétezer főt.

(2) A szakképzésért felelős miniszter által alapított szakképzési centrum felett – az Áht. 9. § a) és c)–d) pontjában meghatározott irányítási hatáskörök kivételével – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, mint középirányító szerv gyakorolja az irányító szervi hatásköröket.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

a) a szakképzésért felelős miniszter által alapított szakképzési centrum irányításával összefüggésben

aa) ellátja a szakképzési centrum, illetve az állami szakképző intézmény alapításával, megszüntetésével és átalakításával kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat,

ab) dönt a szakképzési centrum, illetve az állami szakképző intézmény átszervezéséről,

ac) a szakképzésért felelős miniszter részére előkészíti a szakképzési centrum alapító okiratát, módosító okiratát és megszüntető okiratát,

ad) jóváhagyja a szakképzési centrum szervezeti és működési szabályzatát,

ae) a szakképzési centrum javaslata alapján átfogó beruházási tervet készít, valamint összegezi a szakképzési centrum fejlesztési terveit, majd gondoskodik ezeknek a szakképzésért felelős miniszter részére történő továbbításáról,

af) értékeli a szakképzési centrum szakmai feladatai végrehajtásához szükséges feltételek meglétét, valamint szervezi és irányítja azok megteremtését,

ag) négyévenként legalább egy alkalommal ellenőrzi a szakképzési centrum működésének törvényességét és hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét,

b) a szakképzésért felelős miniszter által alapított szakképzési centrum költségvetési tervezéssel, gazdálkodással és ellenőrzéssel kapcsolatos feladataival összefüggésben

ba) koordinálja a szakképzési centrum költségvetési tervezéssel összefüggő feladatait, és a tervezett bevételeket és kiadásokat összesítve megküldi a szakképzésért felelős miniszternek,

bb) figyelemmel kíséri a szakképzési centrum költségvetésének végrehajtását, illetve az ellátandó feladatok teljesülését,

bc) négyévenként legalább egy alkalommal ellenőrzi a szakképzési centrum gazdálkodását, és ennek keretében ellátja az irányító szerv hatáskörébe sorolt előirányzat- és vagyongazdálkodási feladatokat is,

bd) ellátja a szakképzési centrum költségvetési beszámolójával kapcsolatos irányító szervi feladatokat, és gondoskodik azok határidőre történő benyújtásáról, felülvizsgálatáról és a szakképzésért felelős miniszter részére történő továbbításáról,

c) egyéb feladatai keretében

ca) javaslatot tesz a szakképzésért felelős miniszternek az erőforrásoknak az általa alapított szakképzési centrumok közötti átcsoportosítására, illetve egyéb intézkedésre,

cb) folyamatos nyilvántartást vezet a szakképzésért felelős miniszter által alapított szakképzési centrumok gazdálkodásáról, így különösen az előirányzatokkal és létszámmal való gazdálkodásról, valamint összegyűjti és ellenőrzi a kötelező, a rendszeres és az eseti jellegű adatszolgáltatásokat, szükség szerint összesítve továbbítja azokat a szakképzésért felelős miniszternek,

cc) ellátja a jogszabályban számára meghatározott, illetve a szakképzésért felelős miniszter által meghatározott egyéb feladatokat.

78. § (1) A Kormány szakképzési intézményfenntartó központként a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt jelöli ki. E feladatkörében a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a szakképzésért felelős miniszter által alapított szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény felett – e rendeletben meghatározott fenntartói irányítási hatáskörök kivételével – gyakorolja a fenntartó jogszabályban meghatározott fenntartói irányítási hatásköreit és teljesíti a fenntartó jogszabályban meghatározott kötelezettségeit.

(2) A 94. § (1) bekezdés b), d), f) és g) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott fenntartói irányítási hatáskört, valamint a 94. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott fenntartói irányítási hatáskör keretében a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény igazgatója felett a munkáltatói jogkört a főigazgató – az Szkt.-ben vagy e rendeletben meghatározott esetben a kancellár egyetértésével – gyakorolja.

79. §78 Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) szerinti kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének a kancellárt kell tekinteni.

80. § (1) Főigazgatói megbízást az kaphat, aki a szakképző intézmény vezetőjére jogszabályban meghatározott feltételeken túl

a) legalább hároméves köznevelési vagy szakképzési vezetői gyakorlattal,

b) legalább hároméves köznevelési intézményfenntartói vagy szakképző intézményfenntartói tapasztalattal vagy

c) köznevelési igazgatási, szakképzési igazgatási vagy közigazgatási tapasztalattal

rendelkezik.

(2)79 A főigazgató megbízására és megbízásának visszavonására a szakképzésért felelős miniszter jogosult. A főigazgató felett a munkáltatói jogkört – a főigazgatói megbízás és annak visszavonása kivételével – a szakképzési intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja.

(3)80 A főigazgató-helyettes megbízásának feltételeire a főigazgatóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a főigazgató-helyettes megbízására és megbízásának visszavonására és felette a munkáltatói jogkör gyakorlására a főigazgató jogosult.

81. § (1) A főigazgató

1. felel a szakképzési alapfeladatok megtervezéséért, végrehajtásának ellenőrzésért és értékeléséért,

2. irányítja az igazgató tevékenységét,

3. összehangolja a szakképzési centrum olyan vezetői állású munkavállalóinak munkáját, akik fölött munkáltatói jogkört gyakorol,

4.81

5. – a kancellár egyetértésével – jóváhagyja a szakképző intézmény szakmai programját, szervezeti és működési szabályzatát és házirendjét,

6. megteremti a nevelői-oktatói munkához szükséges egészséges és biztonságos feltételeket, megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, felel továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,

7. kapcsolatot tart és együttműködik a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges személyekkel, szervekkel és testületekkel.

(1a)82 A főigazgató

1. gyakorolja a munkáltatói jogkört

a) a főigazgató-helyettes,

b) – a munkaviszony, illetve a megbízási jogviszony létrehozásával és megszüntetésével kapcsolatos jogok kivételével – az igazgató, valamint

c) az Szkt. 40. § (1) bekezdés e) pontja szerinti munkakörben a szakképzési centrum szervezeti és működési szabályzata alapján a főigazgató feladatainak segítésére foglalkoztatott alkalmazottak

tekintetében,

2. gyakorolja a munkaviszony, illetve a megbízási jogviszony létrehozásával és megszüntetésével kapcsolatos jogokat

a) – az igazgató egyetértésével – az igazgatóhelyettes és

b) az Szkt. 40. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak

tekintetében azzal, hogy a munkabér, illetve a megbízási díj megállapítására a kancellár egyetértésével jogosult.

(2) A főigazgató az igazgató kezdeményezésére szakmai ellenőrzést indíthat a szakképző intézményben végzett nevelői-oktatói munka színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.

82. § (1) Kancellári megbízást az kaphat, aki

a) felsőfokú végzettséggel és

b)83 legalább hároméves vezetői gyakorlattal

rendelkezik.

(2)84 A kancellár megbízására és a megbízás visszavonására a szakképzésért felelős miniszter jogosult. A kancellár felett a munkáltatói jogkört – a kancellári megbízás és annak visszavonása kivételével – a szakképzési intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja.

83. § A kancellár

1. felel a szakképzési centrum gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, a szakképzési centrum vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést,

2. dönt a szakképzési centrum és annak részeként működő szakképző intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés vagy más szabályzat nem utal más személy, szerv vagy testület hatáskörébe,

3. kialakítja a szakképzési centrum belső szervezeti struktúráját,

4. – az igazgató hatáskörébe utalt belső szabályzatok kivételével – felel a szakképzési centrum és annak részeként működő szakképző intézmény belső szabályzatainak elkészítéséért,

5. felel a gazdálkodási, valamint az 1. pontban meghatározott területek tekintetében a szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, ennek keretében egyetértési jogot gyakorol a főigazgatónak a szakképzési centrum gazdálkodását, szervezetét és működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében, az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele,

6. a szakképzési centrum rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik annak feltételeiről, hogy a szakképzési centrum gazdálkodása a szakképzési alapfeladatok ellátását biztosítsa,

7. gyakorolja a szakképzési centrumot megillető tulajdonosi jogokat az olyan gazdasági társaságokban, gazdálkodó szervezetekben, amelyekben a szakképzési centrum részesedéssel rendelkezik,

8.85 munkáltatói jogkört gyakorol – az e rendeletben meghatározott eltéréssel – az Szkt. 40. § (1) bekezdés e) pontja szerinti munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak felett,

9.86 gondoskodik a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról, valamint a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról,

10. feladatai ellátása során a főigazgató tekintetében fennálló együttműködési, tájékoztatási kötelezettségének köteles eleget tenni.

84. § A főigazgató – a munkáltatói jogkörgyakorlással összefüggő döntés vagy intézkedés kivételével – a kancellár döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén – a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül – a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.

85. §87 A kancellár akadályoztatása, érintettsége, illetve a kancellári tisztség betöltetlensége esetén a kancellár helyett a szakképzési centrum szervezeti és működési szabályzatában kijelölt vezető jogosult eljárni.

86. § (1) A szakképzési centrum által az állami szakképző intézmény szakképzési alapfeladatainak ellátását szolgáló ingatlan bérbeadásához szükség van az érintett szakképző intézmény vezetőjének előzetes véleményére.

(2) A szakképzési centrum együttműködik a települési önkormányzattal a helyi közösségi és kulturális élet feltételeinek biztosítása érdekében oly módon, hogy a vagyonkezelésében lévő, a települési önkormányzati tulajdonában álló ingatlan használatát tanítási időn kívül és a szakképző intézmény szakmai programjában, továbbá jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtásának biztosítása mellett külön megállapodás alapján ingyenesen biztosítja a tulajdonos települési önkormányzat számára. A megállapodás megkötéséhez szükség van az érintett szakképző intézmény vezetőjének előzetes véleményére.

87. § A főigazgató, a kancellár, az igazgató és e személyek hozzátartozója nem lehet a részesedéssel érintett ágazati képzőközpont, illetve tudásközpont vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója és felügyelő bizottsági tagja.

88. § (1) A rendvédelmi szakképző intézmény működésére – az e rendeletben meghatározott további eltérések mellett – a következő, az Szkt.-ben foglaltaktól eltérő szabályokat kell alkalmazni:

a) a rendvédelmi szakképző intézmény csak technikumként alapítható,

b) rendvédelmi szakképző intézmény többcélú szakképző intézményként nem működhet,

c) a rendvédelmi szakképző intézményben két tanítási nyelvű oktatás, előkészítő évfolyam és műhelyiskola nem szervezhető,

d) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy egyéni tanulmányi rendben nem részesíthető és szakképzési munkaszerződést nem köthet,

e) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy fegyelmi és kártérítési felelősségére a rendvédelmi szakképző intézmény által kiadott fegyelmi és kártérítési szabályzatot kell alkalmazni.

(2) A rendvédelmi szervet irányító miniszter által az állam nevében alapított szakképző intézmény tekintetében a fenntartó 94. §-ban meghatározott fenntartói irányítási hatásköreit – az e rendeletben meghatározott kivétellel – a rendvédelmi szervet irányító miniszter gyakorolja. Ennek keretében a rendvédelmi szervet irányító miniszter dönt a rendvédelmi szakképző intézmény

a) létesítéséről,

b) nevéről,

c) átalakításáról, átszervezéséről és megszüntetéséről,

d) az évente felvehető tanulók, illetve képzésben részt vevők létszámáról, és

e) az igazgató kinevezéséről és felmentéséről, illetve megbízásáról és megbízásának visszavonásáról.

89. § (1) A rendvédelmi szakképző intézmény felett – az Áht. 9. § a) és c)–d) pontjában meghatározott irányítási hatáskörök kivételével – a rendvédelmi szerv országos parancsnoka mint középirányító szerv gyakorolja az irányító szervi hatásköröket. E feladatkörében a rendvédelmi szerv országos parancsnoka gyakorolja a 77. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott hatásköröket.

(2) A rendvédelmi szerv országos parancsnoka

a) meghatározza a térítési díj és a tandíj megállapításának szabályait, valamint az adható kedvezmények feltételeit,

b) – a rendvédelmi szakképző intézmény igazgatójának javaslatára – jóváhagyja az adott tanévben

ba) szervezhető szakmai oktatások és szakmai képzések körét,

bb) indítható osztályok számát,

bc) alkalmazandó tantárgyfelosztást,

c) jóváhagyja a rendvédelmi szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatát és házirendjét,

d) értékeli a rendvédelmi szakképző intézmény szakmai programjában meghatározott feladatok végrehajtását és az oktatói munka eredményességét.

90. § (1) A honvédségi szakképző intézmény működésére a következő, az Szkt.-ben foglaltaktól eltérő szabályokat kell alkalmazni:

a) a honvédségi szakképző intézmény a szakmajegyzékben meghatározottól eltérő számú évfolyammal működhet,

b) a honvédségi szakképző intézmény többcélú szakképző intézményként is működhet,

c) a honvédségi szakképző intézmény szakmai programjában sajátos honvédelmi szempontok érvényesíthetők, a honvédségi szakképző intézményben katonai szabályok és tevékenységek írhatók elő,

d) a honvédek jogállásáról szóló törvény, a honvédségi szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata és házirendje az oktatók és a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek számára a Magyar Honvédségben érvényesülő viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet írhat elő, ezek megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdeményezhető, továbbá a jogellenesen okozott kár megtérítésére sajátos szabályok határozhatók meg,

e) az alkalmazott foglalkoztatásra irányuló más jogviszonyban is alkalmazható,

f) az igazgató pályázat mellőzésével is megbízható.

(2) A honvédelemért felelős miniszter által az állam nevében alapított szakképző intézmény tekintetében a fenntartó 94. §-ban meghatározott fenntartói irányítási hatásköreit a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja. Ennek keretében a honvédelemért felelős miniszter dönt a honvédségi szakképző intézmény

a) létesítéséről,

b) nevéről,

c) átalakításáról, átszervezéséről és megszüntetéséről,

d) az évente felvehető tanulók, illetve képzésben részt vevők létszámáról, és

e) az igazgató megbízásáról és felmentéséről.

91. §88 Az agrárszakképző intézmény az Szkt. 27. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott miniszter által az állam nevében alapított szakképzési centrum részeként működik. Az agrárszakképző intézmény tekintetében a fenntartói irányítási hatáskörök gyakorlására a szakképzésért felelős miniszter által alapított szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény fenntartására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a szakképzésért felelős miniszter és szakképzési intézményfenntartó központ alatt az Szkt. 27. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott minisztert kell érteni.

91/A. §89 Az oktatásért felelős miniszter a szakképzésért felelős miniszter által az állam nevében alapított állami szakképző intézmény fenntartója lehet, amely tekintetében a 94. § (1) bekezdés b), d), f) és g) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott fenntartói irányítási hatásköröket a tankerületi központ útján látja el.

XIV. Fejezet90

34.

92. §

93. §

XV. Fejezet

A FENNTARTÓI IRÁNYÍTÁS

94. § (1) A fenntartó

a) meghatározza a szakképző intézmény költségvetését,

b) meghatározza a térítési díj és a tandíj szabályait, valamint az adható kedvezmények feltételeit,

c) – az igazgató, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a főigazgató javaslatára – feladatellátási helyenként jóváhagyja az adott tanévben

ca) szervezhető szakmai oktatások és szakmai képzések körét,

cb) felvehető maximális tanulólétszámot,

cc) indítható osztályok számát,

cd) alkalmazandó tantárgyfelosztást,

d) jóváhagyja a szakképző intézmény szakmai programját, szervezeti és működési szabályzatát és házirendjét,

e)91 megbízza az igazgatót és gyakorolja felette a munkáltatói jogkört,

f) négyévenként legalább egy alkalommal ellenőrzi a szakképző intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét és hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, a szakképző intézmény gyermekvédelmi tevékenységét és a tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket,

g) értékeli a szakképző intézmény szakmai programjában meghatározott feladatok végrehajtását és az oktatói munka eredményességét.

(2) A fenntartó tanévenként legfeljebb egy alkalommal kötelezheti az igazgatót arra, hogy a szakképző intézmény tevékenységéről átfogó módon beszámoljon.

(3) A fenntartó a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza a szakképző intézmény munkájával összefüggő értékelését.

XVI. Fejezet

A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY BELSŐ SZABÁLYOZÓ ESZKÖZEI

95. § (1) A szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni

1. a működés rendjét,

2. az oktatói munka belső ellenőrzésének rendjét,

3.92

4. ha a szakképző intézmény intézményegységgel rendelkezik, az intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét,

5. a szervezeten belüli kapcsolattartás rendjét, formáját, a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait,

6.93 az igazgató vagy az igazgatóhelyettes akadályoztatása, érintettsége, illetve az igazgatói és az igazgatóhelyettesi tisztség betöltetlensége esetén a helyettesítés rendjét,

7. a vezetők és a képzési tanács közötti kapcsolattartás formáját, rendjét,

8. az oktatói testület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket,

9. a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, ideértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a család- és gyermekjóléti szolgálattal, valamint az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást,

10. az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,

11. a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét az oktatók munkájának segítésében,

12. a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét,

13.94

14. bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket,

15. azokat az ügyeket, amelyekben a képzési tanácsot a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata döntési vagy véleményezési joggal ruházza fel,

16.95

17. az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét,

18. az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét,

19. az intézményvezető feladat- és hatásköréből átruházott feladat- és hatásköröket, munkakörileírás-mintákat,

20. mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a szakképző intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell vagy nem lehet szabályozni.

(2) A szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza

1. az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit,

2. a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint a szakképző intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket,

3. a szakképző intézményi sportkör, valamint a szakképző intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét,

4. szakképző intézmény esetén a duális képzőhellyel való kapcsolattartás formáit és rendjét,

5. a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet,

6.96

7.97 a munkáltatói jogkörgyakorlás rendjét.

(3) A szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározhatók a szakképző intézmény biztonságos működését biztosító olyan szabályok, amelyek megtartása kötelező a szakképző intézmény területén tartózkodóknak és a szakképző intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek.

(4) A szakképzési centrum szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a működés közös szabályait és – szakképző intézményenként külön-külön – a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmények működését meghatározó előírásokat.

96. § A házirendben kell szabályozni

1. a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat,

2. – az állami fenntartású szakképző intézmény kivételével – a térítési díj és a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait,

3. a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét,

4. a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,

5. a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személy jutalmazásának elveit és formáit,

6. a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit,

7. elektronikus napló használata esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője hozzáférésének módját,

8. a foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet,

9. a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek munkarendjét,

10. a foglalkozások rendjét,

11. a tantárgyválasztással, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket,

12. a szakképző intézmény helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és a szakképző intézményhez tartozó területek használatának rendjét,

13. a szakképző intézmény által szervezett, a szakképző intézmény szakmai programjának végrehajtásához kapcsolódó, szakképző intézményen kívüli rendezvényeken elvárt magatartást.

97. § A szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata tekintetében az egyetértés kialakítására vagy annak megtagadására a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata, illetve annak módosítása tervezetének kézhezvételétől számított harminc napot kell biztosítani.

98. § (1) Az iratkezelés rendjét a szakképző intézmény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény rendelkezései és a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendelet előírásai figyelembevételével az e rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza.

(2) A szakképző intézménybe érkezett és a szakképző intézményben keletkezett iratokat iktatni kell. A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell.

(3) Ha a szakképző intézményben a szakmai oktatás nemzetiségi nyelven folyik, a tanuló szakképző intézményi oktatásával kapcsolatosan keletkezett iratokat külön iktatókönyvben, két nyelven – a nemzetiség által használt és magyar nyelven – kell iktatni és tárgymutatózni.

(4) Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, a képzési tanács, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát az igazgató fenntartotta magának.

(5) Ha az ügy jellege megengedi, az iratban foglaltak távbeszélőn, elektronikus levélben vagy a jelen lévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását.

99. § (1) A szakképző intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell

a) a szakképző intézmény nevét és székhelyét,

b) az iktatószámot,

c) az ügyintéző megnevezését,

d) az ügyintézés helyét és idejét,

e) az irat aláírójának nevét, beosztását és

f) – a nem elektronikus irat esetében – a szakképző intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.

(2) Jogszabály rendelkezése hiányában is jegyzőkönyvet kell készíteni, ha az oktatói testület, szakmai munkaközösség a szakképző intézmény működésére, a tanulókra, illetve a képzésben részt vevő személyekre vagy a szakmai oktatásra vonatkozó kérdésben dönt, véleményez vagy javaslatot tesz, továbbá akkor is, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, és elkészítését az igazgató elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az elkészítés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.

100. § (1) Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét a 4. mellékletként kiadott irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani.

(2) Az iratok selejtezését az igazgató rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni a levéltárnak.

XVII. Fejezet

A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY FELADATAI

101. § A tanuló iskola-egészségügyi ellátására az iskola-egészségügyi ellátásról szóló miniszteri rendeletet alkalmazni kell.

102. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az oktatók a szakképző intézményben végzett tevékenységet és a tanuló, kiskorú tanuló törvényes képviselője részvételét a szakképző intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

(2) A szakképző intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a tanuló egészséghez, biztonsághoz való joga alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen

a) az egészséges táplálkozás,

b) a mindennapos testnevelés, testmozgás,

c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,

d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,

e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

f) a személyi higiéné

területére terjednek ki.

(3) A szakképző intézményben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a szakképző intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba.

(4) A szakképző intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a szakképző intézmény szakmai programjának részét képező egészségfejlesztési program keretében. Az egészségfejlesztési programot az oktatói testület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el.

(5) A szakképző intézmény az oktatón és az iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen kívül csak olyan szakembert vagy szervezet programját megvalósító személyt vonhat be kötelező foglalkozás, egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely rendelkezik az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával.

(6) Az igazgató az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi

a) az iskolapszichológus,

b) az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá

c) ha működik, a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

véleményét.

(7) A szakképző intézményben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés módszertani útmutatóját az egészségfejlesztésért felelős országos intézet dolgozza ki.

103. § (1) A szakképző intézmény közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a család- és gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekjogi képviselővel, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

(2) Ha a szakképző intézmény a tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. § (2) bekezdése szerinti intézkedést kezdeményez.

(3) A szakképző intézményben, valamint a szakképző intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó termék, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható. A szakképző intézményben, valamint a szakképző intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható.

104. § (1) A szakképző intézményben biztosított közétkeztetés élelmiszer-alapanyagainak beszerzését az étkeztetés megszervezője lehetőség szerint összehangolja a helyi élelmiszeralapanyag-termeléssel és -előállítással.

(2) A szakképző intézményben élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére irányuló szerződés megkötéséhez és módosításához az igazgató, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a főigazgató beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakértői véleményét. Az iskola-egészségügyi szolgálat abban a kérdésben foglal állást, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá, hogy tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja a szakképző intézmény rendjét vagy rontja a szakmai oktatás hatékonyságát. Nem köthető, illetve nem módosítható élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére irányuló szerződés, ha az iskola-egészségügyi szolgálat szakértői véleménye szerint az árukínálat nem felel meg az e bekezdésben meghatározott ajánlásoknak.

(3) A szakképző intézményben működő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának a (2) bekezdés szerinti szerződésben történő meghatározásához az igazgató, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a főigazgató beszerzi a képzési tanács és a diákönkormányzat véleményét.

105. § (1) A szakképző intézményben folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a tanuló esetében a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiséget érő változásokra.

(2) A szakképző intézmény kiemelt figyelmet fordít a magatartási függőség és a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, valamint a szakképző intézményben megjelenő bántalmazás és agresszió megelőzésére, továbbá a gyógyult szenvedélybeteg és bántalmazott tanulók beilleszkedésének elősegítésére, ennek során indokolt esetben együttműködik az iskola-egészségügyi szolgálattal.

(3) Ha az oktató a tanuló bántalmazását vagy deviáns viselkedésformákat észlel, az adott osztály vagy csoport oktatóinak bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez, majd az oktatókkal közösen feltárja azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. A konfliktusban érintett tanulók az iskolapszichológus kiemelt segítségében részesülnek.

(4) Ha az érintett tanuló vagy a tanulók csoportja vonatkozásában a viselkedési problémák ismétlődő jellegűek, az igazgató értesíti az iskolapszichológust, és egyúttal meghatározza azt az időpontot, amikor a tanuló köteles a pszichológus tanácsadásán részt venni.

106. § (1) Az iskolapszichológus ellátja az e §-ban meghatározott feladatokat, amelyek elsődleges célja a tanuló személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a szakmai oktatás hatékonyságának segítése.

(2) Az iskolapszichológus közvetlen segítséget nyújt az oktatónak a szakmai oktatáshoz.

(3) Az iskolapszichológus a tanulókkal közvetlenül, egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében közreműködik a tanulók beilleszkedését, társas kapcsolatait javító és teljesítményét növelő intézkedésekben, kezeli a tanulóknak a szakképző intézménnyel összefüggő személyközi kapcsolati kommunikációs és esetlegesen fellépő teljesítményszorongásos tüneteit, továbbá

a) – különösen a kilencedik évfolyamos tanulók számára – megszervezi azokat a pszichológiai jellegű szűrővizsgálatokat, amelyek a képességvizsgálatok, szociometriai vizsgálatok, tanulási szokások, tanulási motiváció vizsgálatának körébe tartoznak vagy a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek megelőzése érdekében szükségesek,

b) megszervezi a mentálhigiénés preventív feladatokat a szakképző intézményben az egyén, a tanulócsoport és a szakképző intézmény szintjén,

c) megszervezi a szakképző intézményben az egészségfejlesztéssel, a szexuális nevelés segítésével, a személyközi konfliktusok és az erőszakjelenségek megoldásával kapcsolatos pszichológiai témájú feladatokat,

d) megszervezi a krízistanácsadást a következő váratlan súlyos élethelyzetekben, különösen kortárshaláleset, súlyos kudarcélmény, váratlan családi krízishelyzet, továbbá terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít a pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást biztosító intézményhez, valamint

e) a kiemelten tehetséges tanuló tehetséggondozásában az oktatókkal és a pedagógiai szakszolgálat szakemberével közösen kidolgozza az együttműködés és az ellátás kereteit.

(4) Az iskolapszichológus a (3) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott feladatok megszervezése során szűréseket, vizsgálatokat, tréningeket, egyéni és csoportos tanácsadást szervezhet a tanuló, az oktató, továbbá a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének megkeresésével, valamint az érintett tanuló személyiségének fejlesztésével összhangban a kiskorú tanuló törvényes képviselője számára is.

(5) Az iskolapszichológus a szakképző intézmény szakmai programja szerint szervezett kötelező foglalkozás alatt is végezheti a tanuló részére az egyéni tanácsadást abból a célból, hogy a tanuló személyiségfejlődését elősegítse.

(6) Az iskolapszichológus

a) segíti a pszichológiai ismereteknek a szakképző intézményen belüli elsajátítását,

b) kapcsolatot tart a környezetében működő iskolapszichológussal,

c) együttműködik a kijelölt pedagógiai szakszolgálatban dolgozó iskolapszichológussal a szakképző intézményben a pszichológiai tevékenységgel érintett tanulók pedagógiai szakszolgálati vagy egyéb egészségügyi szakellátásra történő utalása vonatkozásában,

d) együttműködik a pedagógiai szakszolgálattal az érintett tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátás keretében történő gondozásában.

107. § (1) A technikumban az érettségi vizsga megkezdésének feltétele legalább ötven óra közösségi szolgálat teljesítése.

(2) A szakképző intézmény feladata és az igazgató felelőssége a tanuló választása alapján a közösségi szolgálat megszervezése és annak teljesítésére időkeret biztosítása. Az osztályfőnök vagy az ezzel a feladattal megbízott oktató a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet.

(3) A közösségi szolgálat keretei között

a) az egészségügyi,

b) a szociális és karitatív,

c) az oktatási,

d) a kulturális és közösségi,

e) a környezet- és természetvédelmi,

f) a katasztrófavédelmi,

g) a rendvédelmi szerveknél bűn- és balesetmegelőzési

területen folytatható tevékenység.

(4) A közösségi szolgálat a szakképző intézményben meghatározott munkaköri feladatok ellátására nem irányulhat.

(5) A tanulót fogadó szervezetnek a (3) bekezdés a) és g) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. A közösségi szolgálatot koordináló oktató az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb ötórás felkészítő, majd legfeljebb ötórás záró foglalkozást tart.

(6) A közösségi szolgálat teljesítése keretében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati időt kell érteni azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.

(7) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.

(8) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként

a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozatát,

b) a naplóban és a törzslapon a kijelölt oktatónak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését,

c) a szakképző intézmény a közösségi szolgálat teljesítéséről a tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig a szakképző intézménynél marad,

d) a szakképző intézmény a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti,

e) a szakképző intézményen kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor a szakképző intézmény és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a végzett tevékenységeket, a mentor nevét és feladatkörét.

108. § A hitoktatásban közreműködő személy végzettségi és képesítési követelményeire a 134. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

XVIII. Fejezet

A TANÉV ÉS A TANÍTÁSI ÉV RENDJE

109. § (1) A munkaterv határozza meg a tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az igazgató kikéri a fenntartó, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a főigazgató, a képzési tanács, a tanulókat érintő programokat illetően a diákönkormányzat, továbbá, ha a szakirányú oktatás nem a szakképző intézményben folyik, a duális képzőhely véleményét is.

(2) A tanév helyi rendjében kell meghatározni különösen

a) a tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,

b) a szünetek időtartamát,

c) a szakképző intézményben az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai (február 25.), a holokauszt áldozatai (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-i és az október 23-i nemzeti ünnepek, valamint a szakképző intézmény hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját,

d) a szakképző intézményhez kapcsolódó sajátos ünnepek megünneplésének időpontját,

e) az előre tervezhető oktatói testületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját,

f) a szakképző intézmény bemutatkozását szolgáló nyílt nap tervezett időpontját,

g) a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját,

h) minden egyéb, az oktatói testület által szükségesnek ítélt kérdést,

i) a szakképző intézményi kórus időpontjait.

(3) A tanítás nélküli munkanapok időpontjáról a szakképző intézmény a vele tanulói jogviszonyban álló tanulók elhelyezését biztosító kollégiumot és a duális képzőhelyet is tájékoztatja.

(4) A szakképző intézmény és a vele tanulói jogviszonyban álló tanulók elhelyezését biztosító kollégium kölcsönösen tájékoztatja egymást a tanév elfogadott helyi rendjéről. Ha a szakképző intézményben rendkívüli tanítási napot tartanak, ennek időpontjáról az érdekelt kollégiumot, a duális képzőhelyet lehetőség szerint legalább hét nappal korábban, írásban tájékoztatni kell.

(5) A szakképző intézményben a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg a tanítás nélküli munkanapok számát. A tanítás nélküli munkanapok számát az igazgató a fenntartó egyetértésével megnövelheti abban az esetben, ha a szakképző intézmény az ehhez szükséges időt megteremti.

(6) A tanítás nélküli munkanapon – a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének erre vonatkozó igénye esetén – a szakképző intézmény ellátja a kiskorú tanuló felügyeletét.

(7) A szakképző intézmény az iskolai Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozat alapján a kilencedik–tizenkettedik évfolyamok valamelyikén szervezik meg a határon túli kirándulásokat. A határon túli kirándulásokat a központi költségvetés támogatja. A költségvetési támogatás elbírálásakor előnyt élveznek a külhoni iskolával dokumentált cserekapcsolatban álló hazai szakképző intézmények.

110. § A fenntartó, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a főigazgató egyetértésével az igazgató – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló heti kötelező foglalkozásainak számát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását másként nem lehet megoldani.

111. § Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a szakképző intézmény működtetése nem lehetséges,

a) a szakképző intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az igazgató,

b) a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző, a fenntartó egyidejű értesítése mellett,

c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a szakképzési államigazgatási szerv

rendkívüli szünetet rendel el.

XIX. Fejezet

A FOGLALKOZÁSOK

112. § (1) A foglalkozásokat a szakképző intézmény szakmai programja alapján kell megszervezni.

(2) A foglalkozásokat a szakképző intézmény tantermeiben, illetve egyéb, a foglalkozás megtartására alkalmas helyen kell megszervezni. A szakképző intézményen kívül akkor szervezhető foglalkozás, ha a tanulók felügyelete a külső helyszínen, továbbá az oda- és visszajutás közben biztosított. A szakképző intézményen kívül szervezett foglalkozásról a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét előzetesen tájékoztatni kell. Ha a külső helyszínre történő eljutás akadályozza a kötelező foglalkozás megtartását, gondoskodni kell annak pótlásáról.

(3) Ha a szakképző intézmény tantermeiben a műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő tanítási napon nem éri el a húsz Celsius-fokot, az igazgató a fenntartó, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a főigazgató és a kancellár egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, és a rendkívüli szünet elrendeléséről tájékoztatja a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét. A rendkívüli szünet időtartama alatt a fenntartó saját fenntartásában működő másik intézményben köteles gondoskodni

a) a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének kérésére a tanuló felügyeletéről és étkeztetése megszervezéséről,

b) a tanulmányok alatti vizsga és az adott tanévben nem pótolható egybefüggő szakmai gyakorlat megtartásáról.

113. § (1) Az első foglalkozást reggel nyolc óra előtt – a képzési tanács és a diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni.

(2) A foglalkozás ideje negyvenöt perc. A szakképző intézmény ennél rövidebb vagy hosszabb foglalkozást is szervezhet azzal, hogy a foglalkozás ideje harmincöt percnél nem lehet rövidebb és százharmincöt percnél nem lehet hosszabb, és az egy tanítási napon a kötelező foglalkozások felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező foglalkozások számításánál a foglalkozásokat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni.

(3) A foglalkozások között szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a többi szünet időtartamánál hosszabb, főétkezésre biztosított szünet rendjét a házirend határozza meg.

114. § A szakképző intézmény a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott, egymáshoz kapcsolódó tartalmi egységeket az arra meghatározott időkeret figyelembevételével egybefüggően is megszervezheti.

115. § A tehetség kibontakoztatására és felzárkóztatásra legalább heti egy foglalkozást kell biztosítani.

116. § (1) A szakképző intézmény a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató felkészítést vagy integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.

(2) A képességkibontakoztató felkészítés keretében – a tanuló egyedi helyzetéhez igazodva – a szakképző intézmény biztosítja

a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot,

c) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet.

(3) A képességkibontakoztató felkészítés keretében az oktató feladata az egyéni fejlesztési terv készítése és az ennek alapján történő kompetenciafejlesztés, az önálló tanulást segítő fejlesztés, az együttműködésen alapuló módszertani elemek alkalmazása foglalkozásokon, az értékelés, értékelő esetmegbeszéléseken történő részvétel, mentori, tutori tevékenységek ellátása, a kiskorú tanuló törvényes képviselőjével történő rendszeres kapcsolattartás.

117. § (1) A képességkibontakoztató felkészítésben az a tanuló vesz részt, aki hátrányos helyzetűnek minősül. Az igazgató a képességkibontakoztató felkészítésbe felveheti azt a tanulót is, aki nem hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a tanuló rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók szakmai oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik.

(2) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben.

(3) A képességkibontakoztató felkészítés és az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével.

(4)98 E § alkalmazása során a hátrányos helyzetű tanulók számának megállapításánál a hátrányos helyzetű sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személyt csak akkor kell figyelembe venni, ha szakmai oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban történik.

118. § (1) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló haladását, fejlődését, továbbá az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az egyéni fejlesztésben részt vevő oktatók legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanulót, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét, indokolt esetben a család- és gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság és a nevelési tanácsadó képviselőjét.

(2) A képességkibontakoztató felkészítést a szakképző intézmény a jogszabályban erre kijelölt szervezettel kötött együttműködési megállapodás alapján, az ilyen szervezet szakmai támogatásával szervezi meg. A szervezet

a) minőségirányítási követelményeknek megfelelő szakmai támogató rendszert épít ki és működtet a minőségi pedagógiai szolgáltatáshoz történő hozzáférés érdekében, és

b) a szakképző intézményi fejlesztési terv megvalósításában történő előrehaladás folyamatos nyomon követése mellett szakmai-módszertani fejlesztő munkát végez.

(3) A képességkibontakoztató felkészítést valamennyi évfolyamon, osztályban meg kell szervezni, ha az adott osztályban van hátrányos helyzetű tanuló. Ha valamelyik osztályban nincs hátrányos helyzetű tanuló, az osztályban a képességkibontakoztató felkészítést nem lehet megszervezni.

119. § (1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, testnevelésóra megtartásával kell biztosítani.

(2)99 A testnevelésóra – legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott mértékig –

a) sportkörben való sportolással vagy

b) sportszervezet keretében versenyszerűen sporttevékenységet folytató tanuló esetében – a sportszervezet által az adott félévben kiállított igazolás alapján – a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel

váltható ki.

(3)100 Ha a tanuló a testnevelésórát sportkörben történő sportolással váltja ki, tekintet nélkül arra, hogy a sportkör feladatait a szakképző intézmény vagy a szakképző intézménnyel kötött megállapodás alapján diáksport-egyesület látja-e el, a szakképző intézmény a tanulótól a sportköri foglalkozáson való részvétel tekintetében sportköri tagdíjat nem szedhet.

120. § (1) A szakképző intézmény a kötelező foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés megszervezéséről.

(2) A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – május tizenötödikéig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról a szakképző intézménynek nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét.

(3) A könnyített testnevelésórát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy a szakképző intézmény által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon.

(4) A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelési-oktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt foglalkozás keretében. Ha a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára az iskolaorvos, a szakorvos tesz javaslatot.

(5) Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem.

(6) Ha a tanuló

a) csak gyógytestnevelésórán vesz részt, értékelését a gyógytestnevelő,

b) gyógytestnevelés és testnevelésórán is részt vesz, értékelését a testnevelő és a gyógytestnevelő együtt

végzi.

121. § A tanulók fizikai állapotára és edzettségére vonatkozó méréseket a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet [a továbbiakban: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet] 81. §-a és 4. melléklete szerint kell végezni.

122. § (1) A sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – a szakképző intézményben működő diáksport egyesület vagy a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet is elláthatja.

(2) A sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt percet kell biztosítani.

XX. Fejezet

A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY ALKALMAZOTTAI

123. § A rendvédelmi szakképző intézmény alkalmazottjaként hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló és a rendvédelmi szakképző intézménybe vezényelt, illetve kirendelt személy is foglalkoztatható.

123/A. §101 A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézményben az Szkt. 40. § (1) bekezdés e) pontja szerinti munkakör kizárólag a szakképzési centrum központi szervezeti egységében hozható létre.

48/A. 102 Az Szkt. 43. §-ához

123/B. §103 A szakképző intézmény – a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény estében a szakképzési centrum és a szakképző intézmény – munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottja a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. §-a szerinti utazási utalványra és az az alapján igénybe vehető utazási kedvezményre jogosult.

XXI. Fejezet

A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY VEZETŐI

124. § (1) Az igazgató

1. képviseli a szakképző intézményt,

2.104 – a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében az e rendeletben meghatározott kivétellel – munkáltatói jogkört gyakorol a szakképző intézmény alkalmazottai felett,

3. dönt a szakképző intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés vagy más szabályzat nem utal más személy vagy testület hatáskörébe, ennek keretében kiadmányozási jogot gyakorol a szakképző intézmény által a tanulói jogviszonnyal, a képzési jogviszonnyal, a törvényes képviselőkkel való kapcsolattartással összefüggésben a feladatkörében hozott döntések tekintetében.

(2) Az igazgató az (1) bekezdés szerinti feladatai ellátása során

1. felel a belső szabályzatok elkészítéséért,

2. felel a szakképző intézményen belüli oktatói munkáért,

3. a tanév és a tanítási év jogszabályban meghatározott rendjének keretein belül elkészíti a szakképző intézmény éves munkatervét és a tantárgyfelosztást,

4. szervezi és ellenőrzi a szakképző intézmény szakképzési alapfeladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését, kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges – a feladat- és hatáskörén kívül eső – intézkedések megtételét,

5. felel a szakképző intézmény szakképzési alapfeladatai ellátását szolgáló vagyon rendeltetésszerű használatáért, a karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatok feltárásáért, azok végrehajtásának ellenőrzéséért,

6. elkészíti a szakképző intézmény alkalmazottainak munkaköri leírását,

7. vezeti az oktatói testületet,

8. felel az oktatói testület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,

9. betartja és betartatja az oktatók etikai normáit,

10. gondoskodik az oktatók továbbképzésének megszervezéséről, a továbbképzési program és beiskolázási terv elkészítéséről, valamint a teljesítés nyilvántartásáról,

11. dönt a tanuló felvételéről és átvételéről, a felnőttképzési jogviszony létrehozásáról, a szakmai munkaközösség, ennek hiányában az oktatói testület véleményének kikérésével a tanulók osztályba vagy csoportba sorolásáról, a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszüntetéséről,

12. dönt a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy foglalkozáson való részvétel alóli felmentéséről, egyes tantárgyak és azok tudásmérése alóli mentesítéséről, az előzetesen megszerzett tudás, illetve gyakorlat beszámításáról,

13. dönt az egyéni tanulmányi rendről,

14. lefolytatja a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy igazolatlan mulasztásával kapcsolatos eljárást,

15. megszervezi a tehetség kibontakoztatására, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy felzárkóztatására, beilleszkedési és tanulási nehézségei javítására, magatartási rendellenességei kezelésére szolgáló fejlesztő pedagógiai ellátásokat,

16. gondoskodik a tanulók szakképző intézményen belüli felügyeletéről,

17. biztosítja a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeit,

18. gondoskodik a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről,

19. felel a tanulóbaleset megelőzéséért,

20. koordinálja a szakképző intézményen belüli gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezését és ellátását, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a szakképző intézményhez kapcsolódó feladatait,

21. javaslatot tesz a szakképzésért felelős miniszter által alapított díj, kitüntetés tanulói kedvezményezettjeinek körére,

22. javaslatot tesz a hátrányos helyzet, tartós betegség vagy egyéb méltányolható körülmény fennállása esetén a tanuló ingyenes képzési idejének meghosszabbítására,

23. felel a tanulmányi kirándulások megszervezéséért,

24. gondoskodik a szakképző intézményben a szakirányú oktatás személyi és tárgyi feltételeinek meglétéről,

25. gondoskodik a térítési díj és a tandíj beszedéséről,

26. vezeti a jogszabályban előírt tanügyi nyilvántartásokat, és felel a szakképző intézmény adatbiztonságáért, továbbá a szakképzés információs rendszerébe történő bejelentkezésért és adattovábbításért,

27. gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséről,

28. együttműködik a képzési tanáccsal, a diákönkormányzattal és jogszabályban meghatározott más szervekkel, személyekkel és testületekkel.

(3) Az igazgató a diákönkormányzat, az oktatói testület, a képzési tanács javaslatára tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

(4) Az igazgató szakmai ellenőrzést indíthat a szakképző intézményben végzett oktatói munka színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.

(5) Az igazgató munkáját az oktatói testület és a képzési tanács a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli.

125. § (1) A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény igazgatója az igazgató számára jogszabályban meghatározott feladatok közül – a főigazgató irányítása mellett – ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály nem utal a főigazgató vagy a kancellár feladat- és hatáskörébe.

(2) Az igazgató felel

1. a szakképző intézmény szakmai munkájáért,

2. a szakképző intézmény oktatói testületének vezetéséért,

3. a szakképző intézmény oktatói testületének jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért.

(3) Az igazgató

1. véleményezi a főigazgató hatáskörébe tartozó – a szakképző intézményt és a szakképző intézményben foglalkoztatottakat érintő – döntést,

2. félévente, illetve a főigazgató vagy a kancellár által elrendelt esetekben tájékoztatást nyújt, illetve adatot szolgáltat a szakképző intézmény tevékenységéről, valamint a szakképzési centrum költségvetésének és beszámolójának elkészítéséhez,

3. a szakképzési centrum gazdasági vezetőjének pénzügyi ellenjegyzése mellett kötelezettségvállalásra és a teljesítés igazolására jogosult a szakképzési centrum költségvetésének a szakképző intézményre jutó kerete felett.

(4) A szakképzési centrum költségvetését az igazgató véleményének kikérésével kell elkészíteni.

(5) A nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő szakképző intézmény költségvetésének elkészítése és módosítása esetén az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az érintett országos nemzetiségi önkormányzat véleményét ki kell kérni.

126. §105 Az intézményvezető munkaideje felhasználását és beosztását, a kötelező foglalkozások megtartásán kívül maga, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény igazgatója esetében a főigazgató egyetértésével jogosult meghatározni. Az intézményvezető számára az e rendeletben meghatározott feladatai mellett a fenntartó, szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a főigazgató hetente legalább kettő, de legfeljebb nyolc foglalkozás megtartását rendelheti el.

127. § (1)106 Igazgatói megbízást az kaphat, aki

a) a szakképző intézményben oktatói munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú végzettséggel és technikum esetében mesterképzésben, szakképző iskola esetében legalább alapképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik,

b) intézményvezetői szakképzettséggel rendelkezik, legalább egy év intézményvezetői gyakorlatot szerzett vagy legalább százhúsz órás tanügyigazgatási és pedagógiai ismereteket nyújtó képzésben vett részt, és

c) oktatói munkakörben vagy legalább heti tíz foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során legalább hároméves szakmai gyakorlatot szerzett.

(2) Óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat megállapításakor az egy időben több szakképző intézménnyel, köznevelési intézménnyel vagy felsőoktatási intézménnyel fennálló óraadói megbízási jogviszony keretében ellátott foglalkozások számát egybe kell számítani.

(3)107 Többcélú szakképző intézményben igazgatói megbízást az kaphat, aki bármelyik, a többcélú szakképző intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézményvezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike mesterfokozatot ír elő, az igazgatói megbízáshoz erre van szükség.

128. § (1) A pályázati eljárást a fenntartó, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a szakképzési centrum bonyolítja le.

(2) A pályázati eljárásban biztosítani kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, és a szakképző intézményt megismerhessék.

(3) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó szakmai önéletrajzát, a vezetési programját, továbbá a pályázati felhívásban megfogalmazott feltételeknek történő megfelelés hitelt érdemlő igazolását, valamint a pályázó nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul személyes adatainak a pályázattal kapcsolatos kezeléséhez, továbbításához.

(4) A pályázatot a fenntartó a pályázat benyújtására nyitva álló határidő leteltétől számított hatvan napon belül bírálja el.

(5) Eredménytelen pályázat esetén a szakképző intézmény vezetésére pályázat kiírása nélkül legfeljebb egy évre adható megbízás.

129. § Az igazgatói megbízásra benyújtott pályázat részét képező vezetési programot a szakképző intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni.

130. §108 A munkáltatói jogkört

a) az igazgató felett a fenntartó, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében – az igazgatói megbízás és annak visszavonása kivételével – a főigazgató,

b) az igazgatóhelyettes felett – a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében az igazgatóhelyettesi megbízás és annak visszavonása kivételével – az igazgató

gyakorolja.

131. §109 Ha az igazgató megbízása határozott időre szól, és a határozott idő alapján a megbízás utolsó napja nem a július elsejétől augusztus tizenötödikéig terjedő időszakra esik, a megbízás lejártának időpontját – a szervezési feladatok ellátására az Szkt. 46. § (3) bekezdése alapján adott megbízás kivételével – akkor is erre az időszakra kell meghatározni, ha a határozott idő utolsó napjához képest legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le.

132. §110 A rendvédelmi szakképző intézmény igazgatóját – nyilvános pályázat útján vagy pályázat mellőzésével – a rendvédelmi szerv országos parancsnokának javaslatára a rendvédelmi szervet irányító miniszter nevezi ki és menti fel. A rendvédelmi szakképző intézmény igazgatója felett a munkáltatói jogkört – a kinevezés és felmentés kivételével – a rendvédelmi szerv országos parancsnoka gyakorolja.

133. § A nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő szakképző intézmény igazgatójának megbízása és megbízásának visszavonása esetén az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az érintett országos nemzetiségi önkormányzat véleményét ki kell kérni.

XXII. Fejezet

A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY OKTATÓI

134. § (1) A közismereti oktatásban oktatott tantárgy oktatójának

a)111 technikumban egyetemi szintű vagy – az általános iskolai tanár kivételével – mesterfokozatú,

b) szakképző iskolában legalább főiskolai szintű,

a közismereti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel kell rendelkeznie.

(2) Az ágazati alapoktatásban és – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a szakirányú oktatásban oktatott tantárgy oktatójának

a) technikumban szakmai tanárképzésben szerzett mesterfokozattal vagy felsőfokú végzettséggel és az ágazatnak megfelelő szakképzettséggel,

b)112 szakképző iskolában az ágazatnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és az ágazatnak megfelelő szakképzettséggel vagy szakképesítéssel

kell rendelkeznie.

(3)113 A gyakorlati ismereteket oktató személynek legalább érettségi végzettséggel és az ágazatnak megfelelő szakképzettséggel vagy szakképesítéssel kell rendelkeznie.

(4) Ha az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szakmai programjában a hittan mint tantárgy szerepel, a hitoktatónak, hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben vagy vallási egyesület által fenntartott felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói, hittantanári vagy a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel vagy pedagógus szakképzettséggel és az egyházi jogi személy által kibocsátott hitoktatói képesítéssel, továbbá az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület belső szabálya alapján illetékes egyházi jogi személy, illetve vallási egyesület általi megbízással kell rendelkeznie.

(5) A testnevelés tantárgy tekintetében egyetemi szintű tanári végzettségnek és szakképzettségnek kell elfogadni a Magyar Testnevelési Főiskola által a Testnevelési Főiskolának egyetemi jellegű főiskolává átszervezéséről szóló 1975. évi 16. törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kiadott testnevelő-tanári szakképzettséget is.

(6) Idegen nyelv, nemzetiségi nyelv oktatására alkalmazható az is, aki főiskolai szintű nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. Az anyanyelvi oktató a küldő állam vagy államközi megállapodásban meghatározott közvetítő szervezet olyan igazolása alapján vehet rész az idegen nyelv, nemzetiségi nyelv oktatásában, amely a középfokú iskolában való oktatásra jogosító felsőfokú oklevéllel való rendelkezésének tényét igazolja.

(7)114 A szakképző intézményben az (1) bekezdésben meghatározott oktatón kívüli további, nevelő-oktató munkát végzők végzettségi és szakképzettségi követelményeire a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 6. mellékletét kell alkalmazni.

135. § (1)115 Az oktató – a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – a tanítási évre vetített munkaidőkerete nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az igazgató által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, amelybe bele kell számítani

a)116 a kötött munkaidő hetven százalékában, osztályfőnök esetében hatvanöt százalékában a foglalkozások és

b)117 a kötelező foglalkozásnak nem minősülő, a szakmai oktatással összefüggésben elrendelhető egyéb feladatok

időtartamát. A munkaidő fennmaradó részében az oktató munkaideje beosztását vagy felhasználását önmaga határozza meg.

(2)118 Az igazgató a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást az oktatók között. Az oktató havi tizenhat foglalkozásnál több eseti helyettesítésre nem kötelezhető. A be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot és a tartósan távollévő oktató helyettesítését az oktató külön megállapodással láthatja el. Külön megállapodás köthető a szakmai képzésben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időkeretet meghaladó foglalkozások ellátására is.

(3) A szakképzési centrum a fejlesztő pedagógiai ellátást, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozást, az iskolapszichológusi feladatot, illetve a könyvtárostanári tevékenységet szakképzési centrumonként szolgáltatásvásárlás útján is megszervezheti.

(4)119

136. § A rendvédelmi szakképző intézmény oktatója az oktatót az Szkt. 48. §-a alapján megillető jogokat a rendvédelmi szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata és a szakmai program szerint gyakorolhatja.

137. § Az oktató kötelessége, hogy

a) szakmai oktató munkája során gondoskodjon a tanuló személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,

b) a különleges bánásmódot igénylő tanulóval egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön a fejlesztő pedagógussal, gyógypedagógussal, konduktorral vagy más szakemberrel, a hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását elősegítse,

c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,

d) előmozdítsa a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,

e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulókat,

f) érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,

g) a tanulók pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa.

138. § Az oktató kötelessége, hogy

a) a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét rendszeresen tájékoztassa a tanuló szakképző intézményben nyújtott teljesítményéről, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, a szakképző intézmény döntéseiről, a tanuló tanulmányait érintő lehetőségekről,

b) a tanuló testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával.

139. § Az oktató kötelessége, hogy az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és foglalkozás szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét.

140. § Az oktató kötelessége, hogy a tanulók, a kiskorú tanulók törvényes képviselői, valamint a szakképző intézmény alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon.

141. § Az oktató kötelessége, hogy

a) részt vegyen a számára előírt továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,

b) a szakképző intézmény szakmai programjában és szervezeti és működési szabályzatában előírt valamennyi feladatát maradéktalanul teljesítse,

c) pontosan és aktívan részt vegyen az oktatói testület értekezletein, a fogadóórákon, a szakképző intézmény ünnepségein és rendezvényein,

d) megőrizze a hivatali titkot,

e) hivatásához méltó magatartást tanúsítson,

f) a tanuló érdekében együttműködjön a szakképző intézmény más alkalmazottaival és más intézményekkel.

142. § (1) A továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre szükség van a szakmai oktatás keretében a foglalkozások megtartásához, a szakképző intézmény tevékenységének megszervezéséhez, a vizsgarendszer működtetéséhez, a mérési, értékelési feladatok, a szakképző intézmény irányítási, vezetési feladatainak ellátásához.

(2)120 Az oktatónak és a szakképző intézmény Szkt. 40. § (1) bekezdés d) pontja szerinti munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjának olyan továbbképzésben kell részt vennie, amely hozzájárul a szakképzettségéhez kapcsolódó ismeretek és jártasság megújításához, illetve kiegészítéséhez. Az intézményvezető továbbképzésére az oktató továbbképzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy olyan továbbképzésben kell részt vennie, amely hozzájárul az intézményvezetői ismeretek és jártasságok megújításához, illetve kiegészítéséhez.

(3) Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az oktató, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél rövidebb idő van hátra.

(4)121 A továbbképzést a szakképzésért felelős miniszter – az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság útján – szervezi. A szakképzésért felelős miniszter a továbbképzés megszervezése keretében biztosítja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő képzések igénybevételét. Az elérhető képzések listáját a szakképzésért felelős miniszter a tárgyévre vonatkozóan február tizenötödikéig a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon közzéteszi.

(5) A továbbképzés teljesítését a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerben kell nyilvántartani.

(6)122

143. § A rendvédelmi szakképző intézmény oktatója minden tanévben valamely rendvédelmi szervnél vagy oktatási intézménynél szakmai gyakorlaton vesz részt a rendvédelmi szakképző intézmény igazgatója által meghatározottak szerint.

144. § Az oktató értékelésének elkészítéséhez személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérést kell végezni az oktatói testület, a tanulók és a kiskorú tanulók törvényes képviselői bevonásával. A felmérésben való részvétel önkéntes.

145. § A szakképzési centrumban azokban az ügyekben, amelyek

a) csak egy szakképző intézményt érintenek, a szakképző intézményben,

b) több szakképző intézményt érintenek, valamennyi érintett szakképző intézményben

foglalkoztatott oktatókból és az intézményvezetőkből álló oktatói testület jár el.

146. § (1) Az oktatói testület – a szakképző intézmény szakmai programjának, a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programjának, a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatának és a házirend elfogadása és módosítása kivételével – a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy esetileg – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója az oktatói testületet tájékoztatni köteles – az oktatói testület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben az oktatói testület megbízásából eljár. Szakképzési centrum esetében az annak részeként működő, kizárólag egyetlen szakképző intézményt érintő ügyekben az adott szakképző intézmény oktatói testülete, míg a szakképzési centrum részeként működő valamennyi szakképző intézményt érintő ügyekben a szakképző intézmények oktatói testülete együttesen jár el.

(2) Oktatói testületi értekezletet kell összehívni

a) az igazgató,

b) az oktatói testület tagjai egyharmadának vagy

c) a képzési tanács

kezdeményezésére.

(3) Az oktatói testület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét.

(4) Az oktatói testület véleményét

a) a szakképző intézményi felvételi követelmények meghatározásához,

b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,

c) az egyes oktatók külön megbízásának elosztása során,

d) az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt,

e) jogszabályban meghatározott egyéb ügyben

ki kell kérni.

147. § (1) A szakmai munkaközösség dönt

a) működési rendjéről és munkaprogramjáról,

b) szakterületén az oktatói testület által átruházott kérdésekről,

c) a szakképző intézményi tanulmányi versenyek programjáról.

(2) A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi az oktatói munka eredményességét, javaslatot tesz annak továbbfejlesztésére.

(3) A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően –

a)123 a szakképző intézmény szakmai programja, a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programja elfogadásához,

b) a szakmai oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához,

c) a felvételi követelmények meghatározásához,

d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához

be kell szerezni.

(4) A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására az oktatók kezdeményezésére szakképző intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. A szakképző intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg.

(5) A szakmai munkaközösség – a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – gondoskodik az oktató munkájának szakmai segítéséről. A szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata a szakmai munkaközösség részére további feladatokat is megállapíthat.

(6) A szakképző intézményben az azonos feladatok ellátására legalább öt oktató részvételével egy szakmai munkaközösség hozható létre.

(7) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató bíz meg legfeljebb öt évre.

NEGYEDIK RÉSZ

A TANULÓ ÉS A KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLY

XXIII. Fejezet

A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE, SZÜNETELÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

148. § (1) Az általános iskolai tanulónak a szakképző intézménybe általános vagy rendkívüli felvételi eljárás keretében történő felvételére a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 26–44. §-át kell alkalmazni a (2) bekezdésben és a 149–153. §-ban meghatározott eltérésekkel.

(2) A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 26–44. §-ában gimnázium és középfokú iskola alatt szakképző intézményt kell érteni.

149. § (1) A szakképző intézmény a felvételi tájékoztatóban közzéteszi az általa oktatott szakmák körét és azok ágazatát. A jelentkező – az előkészítő évfolyamra történő jelentkezés kivételével – a felvételi kérelemben az általa választott szakma ágazatára jelentkezik.

(2) Az igazgató a felvételi kérelmekről a jelentkező általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, illetve félévi értesítőjében szereplő értékelése, minősítése alapján dönt.

(3) Ha a szakképző intézményben a felvételi eljárás évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma adott ágazatban több, mint háromszorosan meghaladja a felvehető tanulók számát, a szakképző intézmény központi írásbeli vizsgát, illetve szóbeli vizsgát tarthat. A központi írásbeli vizsgán az oktatásért felelős miniszter által kiadott egységes feladatlapokat kell használni. Központi írásbeli vizsga, illetve szóbeli vizsga esetén az igazgató a központi írásbeli vizsga eredménye, illetve a szóbeli vizsga és a (2) bekezdés szerinti értékelés, minősítés alapján dönt.

150. § (1) A rendvédelmi szakképző intézménnyel tanulói jogviszony létesítésének feltételeit és a felvételi eljárás részletes szabályait a rendvédelmi szerv országos parancsnoka határozza meg, és azt a rendvédelmi szerv és a rendvédelmi szakképző intézmény honlapján teszi közzé.

(2) A felvételi eljárás során a rendvédelmi szerv állományában álló jelentkezők tekintetében előnyben kell részesíteni azt, akivel a rendvédelmi szervnél eltöltött szolgálati ideje és előmenetele, szakmai tapasztalata, teljesítményértékelése, valamint állományilletékes parancsnokának támogatása alapján a felnőttképzési jogviszony létesítése indokolt.

(3) A rendvédelmi szakképző intézmény és a tanuló között a tanulói jogviszony közigazgatási szerződéssel jön létre. A közigazgatási szerződésben a tanuló kötelezettségeként meg kell határozni, hogy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy

a) a szakképzés elméleti és gyakorlati ismereteit elsajátítja, a képzési és kimeneti követelményekben foglaltaknak eleget tesz, tanulmányait folyamatosan, a szakmajegyzékben meghatározott időtartamon belül elvégzi, és szakképzettséget szerez,

b) a rendvédelmi szakképző intézmény sajátosságainak megfelelően a választott hivatásához méltó magatartást tanúsít,

c) a szakképzettség megszerzését megelőzően a számára előírt gépjárművezetői engedélyt megszerzi,

d) tanulmányai eredményes befejezésétől a szakmai oktatás időtartamának megfelelő időtartamig a rendvédelmi szervnél folyamatosan hivatásos szolgálatot teljesít.

151. § A honvédségi szakképző intézmény a honvéd altiszt szakmára tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat fenn, aki magyar állampolgár, cselekvőképes, a szolgálatra alkalmas, és vállalja, hogy a katonai szakképzés idejére honvéd altiszt-jelölti szolgálati jogviszonyt létesítés tart fenn. A felvételi döntésre pályaalkalmassági vizsgálat után kerül sor.

152. §124 Az ágazati alapvizsgát tett tanuló átvétele az ágazati alapoktatás tekintetében nem köthető különbözeti vizsgához, ha az átvételre az adott ágazathoz kapcsolódóan tett ágazati alapvizsga letételét követő egy éven belül kerül sor.

153. § (1) A szakképző intézménybe csak olyan tanulót lehet felvenni vagy átvenni, aki az általa választott szakmára vonatkozóan a képzési és kimeneti követelményekben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a szakmai vizsgára bocsátásnak.

(2) A tanuló részszakma megszerzésére nem iskolázható be, kivéve, ha

a) az Szkt. vagy e rendelet alapján a felkészítés kizárólag részszakma megszerzésére irányul, vagy

b) a tanuló sajátos nevelési igényének jellege kizárólag a részszakma megszerzését teszi lehetővé.

(3) A nemzetiséghez tartozó tanulót azonos feltételek esetében – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. § (2b) bekezdését is figyelembe véve – előnyben kell részesíteni, továbbá a nemzetiségi szakmai oktatást is folytató szakképző intézménybe vagy osztályba fel kell venni vagy átvenni.

154. § A tanuló kérelmére engedélyezni kell a tanulói jogviszony legfeljebb két tanév időtartamra történő szünetelését, ha a tanuló méltányolható okból nem tud eleget tenni a tanulói jogviszonnyal összefüggő kötelezettségeinek. A tanulói jogviszony szünetelése alatt az Szkt.-ben és az e rendeletben meghatározott juttatások nem illetik meg a tanulót.

155. § A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc foglalkozásnál többet mulaszt, feltéve, hogy a szakképző intézmény a tanulót, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

156. § A tanköteles tanuló tanulói jogviszonya nem szüntethető meg, ha a többcélú szakképző intézmény más intézményegységében a tanuló tanulmányainak folytatására lehetőség van.

XXIV. Fejezet

A TANULÓI JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

157. § A tanulónak joga van arra, hogy

a) – a szakképző intézmény szakmai programjának keretei között – válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá oktatók közül,

b) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, illetve korábbi tanulmányai beszámítását,

c) igénybe vegye a szakképző intézményben rendelkezésre álló eszközöket, a szakképző intézmény létesítményeit és a szakképző intézményi könyvtári szolgáltatást,

d) lelki, testi és értelmi fejlődését elősegítő védelemben részesüljön a szakképző intézmény által biztosított számítógépeken való internet-hozzáférés során,

e) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását,

f) kollégiumi ellátásban részesüljön,

g) kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról,

h) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen,

i) kérje az átvételét másik szakképző intézménybe vagy köznevelési intézménybe,

j) képességeit, érdeklődését és adottságait figyelembe véve továbbtanuljon.

158. § (1) A tanulónak joga van arra, hogy

a) a szakképző intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,

b) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a tanulónak joga van arra, hogy

a) a szakképző intézményben, családja anyagi helyzetétől függően – jogszabályban meghatározott esetekben – kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre,

b) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,

c) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön.

159. § (1) A tanulónak joga van arra, hogy

a) részére a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék,

b) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,

c) az oktatási jogok biztosához forduljon,

d) jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot.

(2) A tanulónak joga van arra, hogy az állami szakképző intézményben fakultatív hitoktatásban részesüljön.

160. § A tanulónak joga van arra, hogy

a) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az oktatójának munkájáról, a szakképző intézmény működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az intézményvezetőhöz, oktatóhoz, a képzési tanácshoz, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – a képzési tanácstól a tizenötödik napot követő első ülésen – érdemi választ kapjon,

b) iskolai művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más körök létrehozását kezdeményezze, annak tagja legyen vagy más módon részt vegyen annak munkájában,

c) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,

d) választó és választható legyen a diákképviseletbe,

e) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá kérje az őt ért sérelem orvoslását.

161. § (1) Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

a) a tanuló – kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,

c) a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,

d) a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a fogadó intézmény által kiállított igazolással igazolja,

e) a tanuló a technikum utolsó két évfolyamán – tanítási évenként legfeljebb két alkalommal – továbbtanulási célú rendezvényen vesz részt, feltéve, ha a részvételt a szervező által kiállított igazolással igazolja.

(2) Ha a tanuló távolmaradását nem igazolja, a mulasztás igazolatlan.

162. § Ha a tanuló a foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Ha ez az idő eléri a foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan foglalkozásnak minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a foglalkozásról.

163. § (1) A szakképző intézmény köteles a tanköteles tanuló törvényes képviselőjét és a tanköteles tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – ha a kollégium nem a szakképző intézménnyel közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz foglalkozást eléri. Az értesítésben fel kell hívni a tanköteles tanuló törvényes képviselőjének figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a szakképző intézmény értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, a szakképző intézmény a család- és gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve keresi meg a tanköteles tanuló törvényes képviselőjét.

(2) Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási félévben eléri az öt foglalkozást, az igazgató – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló kormányrendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén – gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével – a család- és gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a család- és gyermekjóléti szolgálat a szakképző intézmény és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan mulasztást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

(3) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy félévben eléri a tizenöt foglalkozást, az igazgató a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanköteles tanuló kivételével –, valamint ismételten tájékoztatja a család- és gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanköteles tanuló törvényes képviselője értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanköteles tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy félévben eléri a huszonöt foglalkozást, az igazgatója haladéktalanul értesíti a tanköteles tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

(4)125 A (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 91/F–91/J. §-át a nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályait a szakképző intézményre is alkalmazni kell.

164. § Ha a tanulónak – az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével – egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven foglalkozást vagy egy adott tantárgyból a foglalkozások harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha az oktatói testület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az oktatói testület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz foglalkozást, és a szakképző intézmény eleget tett a 163. §-ban meghatározott értesítési kötelezettségének.

165. § A tanuló kötelessége, hogy

a) életkorához és fejlettségéhez, továbbá szakképző intézményi és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, oktató felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a foglalkozások és a rendezvények előkészítésében, lezárásában,

b) megtartsa a szakképző intézmény helyiségei és a szakképző intézményhez tartozó területek használati rendjét, a szakirányú oktatás rendjét, a szakképző intézmény szabályzatainak előírásait,

c)126 megtartsa a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában és házirendjében foglaltakat,

d)127 a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel való részvétel esetén betartsa a duális képzőhelyen a munkavállalóra vonatkozó előírásokat és kötelezettségeket.

166. § A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja a szakképző intézmény létesítményeit, felszereléseit.

167. § A tanuló kötelessége, hogy a szakképző intézmény oktatói és más alkalmazottai, továbbá a tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait.

168. § (1) A rendvédelmi szakképző intézmény tanulója – a 161–167. §-ban foglaltak mellett – köteles

a) a programtantervben meghatározott időn belül tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek eleget tenni, és szakképzettséget szerezni,

b) a tanulói jogviszonyra, a hivatásos szolgálati jogviszonyra és a rendvédelmi szervre vonatkozó jogszabályokat és belső normákat megismerni, az abban foglaltakat a rá vonatkozó mértékben betartani, a rendvédelmi szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében, a tanulói szállás rendjében meghatározottakat, valamint az igazgató intézkedéseit, utasításait maradéktalanul betartani,

c) a gyakorló szolgálatban részt venni, és a szakmai felügyeletével megbízott rendvédelmi mentor utasítására a tanulmányi előmenetelének megfelelő szolgálati feladatok végrehajtásában közreműködni.

(2) A tanuló részére biztosított alapfelszerelés elszámolásköteles, hiány esetén a tanulót megtérítési kötelezettség terheli.

(3) A tanulói jogviszony és a szakképzettség megszerzését követő, a szakmai oktatás időtartamával azonos időtartamon belül a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése esetén – kivéve, ha ehhez a szakmai oktatás során vagy a hivatásos szolgálati jogviszony fennállásának a képzési idővel megegyező időtartamán belül kialakult egészségügyi ok vezetett – a tanuló köteles az e rendeletben meghatározott, számára nyújtott természetbeni és pénzbeli juttatások, költségtérítések, támogatások összegét, illetve azok időarányos részét a tanulóval kötött közigazgatási szerződésben foglaltak szerint megtéríteni.

169. § A tanulót a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a szakképző intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. A megfelelő díjazásban a tanuló – kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője egyetértésével – és a szakképző intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni oly módon, hogy az figyelembe vegye a tanuló teljesítményét.

XXV. Fejezet

A TANULÓ JUTTATÁSAI

170. § Az Szkt. 59. § (1) bekezdése szerinti ösztöndíj, egyszeri pályakezdési juttatás és támogatás alapja a tanév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egyhavi összege.

171. § (1) Az Szkt. 59. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ösztöndíj havonkénti összege

a) a technikumban folyó ágazati alapoktatásban az ösztöndíj alapjának öt százaléka, a szakképző iskolában folyó ágazati alapoktatásban az ösztöndíj alapjának tíz százaléka,

b) a szakképző intézményben folyó szakirányú oktatásban az ösztöndíj alapjának

ba) öt százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 2,00–2,99 között van,

bb) tizenöt százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 3,00–3,99 között van,

bc) huszonöt százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 4,00–4,49 között van,

bd) harmincöt százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 4,49 fölött van.

(1a)128 Az ösztöndíj havonkénti összege az ösztöndíj alapjának tíz százaléka, ha a tanuló nem rendelkezik a szakképzés keretében fennálló tanulói jogviszonyából a megelőző tanévre vonatkozóan figyelembe vehető év végi minősítéssel.

(2) Az előkészítő évfolyamon járó ösztöndíj havonkénti összege az ösztöndíj alapjának öt százaléka.

(3)129 Az Szkt. 59. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ösztöndíjra az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan az adott szakmára vonatkozóan a szakmai oktatásnak a szakmajegyzékben meghatározott időtartamáig a szakképző intézmény nappali rendszerű olyan szakmai oktatásában tanulói jogviszonyban részt vevő tanuló jogosult, amelyre jogszabály alapján ingyenes részvételre jogosult. A megismételt évfolyamon nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló, ha évfolyamismétlésre kötelezték. Az adott tanév hátralévő részében nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló, ha az igazolatlan mulasztása eléri a hat foglalkozást. E bekezdést kell alkalmazni az előkészítő évfolyam és a műhelyiskola tanulójára is.

172. § Az Szkt. 59. § (1) bekezdés b) pontja szerinti egyszeri pályakezdési juttatás egyszeri összege az egyszeri pályakezdési juttatás alapjának

a) nyolcvan százaléka, ha a szakmai vizsga eredménye 2,00–2,99 között van,

b) száztíz százaléka, ha a szakmai vizsga eredménye 3,00–3,99 között van,

c) száznegyvenöt százaléka, ha a szakmai vizsga eredménye 4,00–4,49 között van,

d) száznyolcvan százaléka, ha a szakmai vizsga eredménye 4,49 fölött van.

173. §130 (1) Az Szkt. 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatásra a 171. § (3) bekezdésének megfelelő olyan tanuló pályázhat, aki

a) a pályázat benyújtásakor vagy az azt megelőző öt évben hátrányos helyzetűnek minősül, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és

b) a pályázat benyújtását megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 3,50 fölött van.

(2) A támogatás havonkénti mértéke, ha a tanuló a szakképzés keretében fennálló tanulói jogviszonyából a megelőző tanévre vonatkozóan figyelembe vehető év végi minősítéssel

a) rendelkezik, a támogatás alapjának

aa) tíz százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 3,50–3,99 között van,

ab) tizenöt százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 4,00–4,49 között van,

ac) húsz százaléka, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 4,49 fölött van,

b) nem rendelkezik, a 171. § (1a) és (2) bekezdése szerinti mértékének a támogatás alapjára vetítve megállapított összege.

(3) A pályázati kiírást a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon teszi közzé. A támogatásról a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal dönt.

(4) A támogatást a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal támogatói okirattal biztosítja.

(5) A támogatásra a tanuló az adott szakmára vonatkozóan a szakmai oktatásnak a szakmajegyzékben meghatározott időtartamáig a (2) bekezdésben meghatározott mértékben jogosult, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel.

174. § (1)131 Az ösztöndíj, az egyszeri pályakezdési juttatás és a támogatás tanuló részére történő folyósításáról a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap képzési alaprésze terhére a tanuló által a szakképző intézménnyel közölt és a szakképzés információs rendszerében rögzített fizetési számlára történő átutalásra szóló fizetési megbízással gondoskodik.

(2)132 Az ösztöndíjra és a támogatásra való jogosultságot a tárgyhónap tizenötödik napján a regisztrációs és tanulmányi alaprendszer alapján kell megállapítani és azt minden hónap huszonnyolcadik napjáig kell átutalni azzal, hogy a félév első két hónapjára járó ösztöndíj, illetve támogatás a második hónapban egy összegben kerül átutalásra, a július és augusztus hónapra járó ösztöndíj, illetve támogatás a június hónapban járó ösztöndíjjal, illetve támogatással egy időben kerül átutalásra. Az egyszeri pályakezdési juttatást a szakma megszerzését követő hatvan napon belül kell átutalni.

175. §133 A tanuló az Európai Unió és a Magyarországgal szomszédos nem európai uniós állam hivatalos nyelvének valamelyikéből, valamint kínai, arab és orosz nyelvből megszerzett államilag elismert nyelvvizsga díjához hozzájárulásra jogosult. Az e jogcímen tanulónként és nyelvvizsgánként kifizethető hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér húsz százalékát. Az e bekezdés szerinti hozzájárulás nem illeti meg a tanulót, ha jogszabály alapján a nyelvvizsga díjának megfizetéséhez egyébként támogatás igénybevételére jogosult. A hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról – a tanuló igazolt kérelme alapján – az igazgató gondoskodik.

176. § (1) A rendvédelmi szakképző intézmény tanulója az Szkt. 59. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ösztöndíj mellett rendvédelmi ösztöndíjra jogosult az e §-ban meghatározottak szerint.

(2) A rendvédelmi ösztöndíj

a) rendvédelmi alapösztöndíjból,

b) rendvédelmi alapösztöndíj-kiegészítésből és

c) tanulmányi pótlékból

áll.

(3) A rendvédelmi ösztöndíj összegét az egyes rendvédelmi ösztöndíjelemekre megállapított szorzószámok és a rendvédelmi illetményalap szorzataként kell kiszámolni. Tört időszak esetén a rendvédelmi alapösztöndíj, a rendvédelmi alapösztöndíj-kiegészítés és a tanulmányi pótlék összegét időarányosan, az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével kell meghatározni.

(4)134 A rendvédelmi ösztöndíjra a tanuló – a tanulói jogviszony szünetelésének időtartama és a hivatásos szolgálati jogviszonya párhuzamos fennállásának időtartama kivételével – a tanulói jogviszony fennállása alatt jogosult.

(5) A rendvédelmi ösztöndíjat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) munkabér kifizetésére vonatkozó szabályai szerint kell kifizetni.

177. § (1) A rendvédelmi alapösztöndíj havonkénti összege a rendvédelmi illetményalap kétszáz százaléka.

(2) A rendvédelmi alapösztöndíj-kiegészítés a tanuló által – külön megbízás alapján – a rendvédelmi szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladat ellátásáért a feladatellátás időtartamára jár. Osztályonként legfeljebb egy osztálytitkár és legfeljebb három egyéb feladat ellátására vonatkozó megbízatás adható. A rendvédelmi alapösztöndíj-kiegészítés mértéke a rendvédelmi illetményalap

a) harminc százaléka osztálytitkári feladatok ellátásáért,

b) tíz százaléka az a) pontba nem tartozó egyéb feladatok ellátásáért.

(3) A tanulmányi pótlék havonkénti összege a rendvédelmi illetményalap

a) ötven százaléka, ha a megelőző félév végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 3,51–4,00 között van,

b) hatvan százaléka, ha a megelőző félév végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 4,01–4,50 között van,

c) hetven százaléka, ha a megelőző félév végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 4,50 fölött van.

(4) A tanulmányi pótlék összegét félévenként kell megállapítani, azt első alkalommal a második félév első napjától kell folyósítani.

177/A. §135 (1) A nappali rendszerű szakmai oktatásban kilencedik–tizenkettedik évfolyamon részt vevő, magyar állampolgársággal rendelkező tanuló Béri Balogh Ádám honvéd kadét ösztöndíjra (a továbbiakban: honvéd kadét ösztöndíj) jogosult, ha a honvéd kadét ösztöndíj kifizetésének félévében

a) részt vesz

aa) a Honvéd Kadét Programhoz (a továbbiakban: HKP) csatlakozott technikumban, annak kilencedik vagy tizedik évfolyamán a honvédelmi nevelést támogató, évi legalább harminchat órában megtartott, iskolai, rendszeres, nem tanórai foglalkozáson, illetve honvédelmi alapismeretek választható közismereti tantárgy tanulásában vagy

ab) a HKP-hoz csatlakozott technikumban, annak tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamán honvédelmi alapismeretek választható közismereti tantárgy tanulásában

[az aa) és az ab) alpont a továbbiakban együtt: HKP I. szintje],

b) részt vesz a honvéd kadét szakképzésben (a továbbiakban: HKP II. szintje) vagy

c) honvédségi szakképző intézmény (a továbbiakban: HKP III. szintje) tanulója

[az a)–c) pont szerinti személyek a továbbiakban együtt: honvéd kadét].

(2) A honvéd kadét ösztöndíj összegét félévente kell megállapítani, a félévet közvetlenül megelőző félévi, illetve év végi minősítés két tizedesjegyre kerekített számtani átlagaként meghatározott tanulmányi átlageredmény (a továbbiakban: tanulmányi átlageredmény) alapján. Ha a honvéd kadétnak javítóvizsgát, osztályozó vizsgát vagy pótlóvizsgát kell tennie, a tanulmányi átlageredményt a javítóvizsga, az osztályozó vizsga vagy a pótlóvizsga letételét követően, annak eredménye figyelembevételével a félév első napjáig visszamenőlegesen kell megállapítani.

(3) A honvéd kadét ösztöndíj alapja a tanév első félévére járó honvéd kadét ösztöndíj tekintetében a tanév első napján, a tanév második félévére járó honvéd kadét ösztöndíj tekintetében a félév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egyhavi összege.

(4) A honvéd kadét ösztöndíj havonkénti összege

a) a HKP I. szintjén a kilencedik évfolyam második félévétől kezdődően és a további félévekben a honvéd kadét ösztöndíj alapjának

aa) hét százaléka, ha a tanulmányi átlageredmény 3,50–3,99 között van,

ab) tizenhárom százaléka, ha a tanulmányi átlageredmény 4,00–4,49 között van,

ac) húsz százaléka, ha a tanulmányi átlageredmény 4,49 fölött van,

b) a HKP II. szintjén a kilencedik évfolyam második félévétől kezdődően és a további félévekben a honvéd kadét ösztöndíj alapjának

ba) nyolc százaléka, ha a tanulmányi átlageredmény 3,50–3,99 között van,

bb) tizenöt százaléka, ha a tanulmányi átlageredmény 4,00–4,49 között van,

bc) huszonhárom százaléka, ha a tanulmányi átlageredmény 4,49 fölött van,

c) a HKP III. szintjén a kilencedik évfolyam első félévében a honvéd kadét ösztöndíj alapjának öt százaléka, a kilencedik évfolyam második félévétől kezdődően és a további félévekben a honvéd kadét ösztöndíj alapjának

ca) öt százaléka, ha a tanulmányi átlageredmény 3,50 alatt van,

cb) tíz százaléka, ha a tanulmányi átlageredmény 3,50–3,99 között van,

cc) tizenkilenc százaléka, ha a tanulmányi átlageredmény 4,00–4,49 között van,

cd) huszonkilenc százaléka, ha a tanulmányi átlageredmény 4,49 fölött van.

(5) A honvéd kadét ösztöndíj a honvéd kadétot kizárólag a tanítási év időszakában, tíz hónapra illeti meg. Teljes havi honvéd kadét ösztöndíjat kell fizetni abban a hónapban, amelyben a honvéd kadét a HKP-hoz csatlakozott szakképző intézménnyel fennálló tanulói jogviszonnyal rendelkezik, és legalább egy napig jogosult a honvéd kadét ösztöndíjra. A honvéd kadét július és augusztus hónapban honvéd kadét ösztöndíjra nem jogosult.

(6) A honvéd kadét ösztöndíjat legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig kell a honvéd kadét fizetési számlájára átutalni. A tanév első félévében a szeptember és október hónapokra járó ösztöndíjat egy összegben, legkésőbb november ötödikéig kell kifizetni. Ha a honvéd kadét tanulói jogviszonya a HKP-hoz csatlakozott szakképző intézményhez október 1-jét követően keletkezik, a honvéd kadét ösztöndíj első alkalommal történő kifizetésének legkésőbb a HKP-hoz csatlakozott szakképző intézmény adatszolgáltatását követő második hónap tizedik napjáig, a beiratkozás napját alapul véve, a tanulói jogviszony HKP-hoz csatlakozott szakképző intézménnyel való létrejöttéig visszamenőlegesen, egyösszegben kell megtörténnie.

(7) A honvéd kadét ösztöndíj tervezését, elszámolását és kifizetését, valamint a honvéd kadét ösztöndíj kifizetéséhez szükséges adatoknak a honvédelemért felelős miniszter által biztosított informatikai rendszerbe történő rögzítését a Magyar Honvédség parancsnoka által kijelölt honvédségi szervezet látja el a HKP-hoz csatlakozott szakképző intézmény adatszolgáltatása alapján.

177/B. §136 (1) Az elhunyt hivatásos, szerződéses vagy nyugállományú katona árvája (a továbbiakban: pályázó) árvák ösztöndíjára pályázhat, ha

a) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében megállapított árvaellátásra jogosult,

b) magyarországi székhellyel rendelkező szakképző intézmény vagy külföldön működő magyar szakképző intézmény által szervezett nappali rendszerű szakmai oktatásban vesz részt, és

c) – a tanulmányait első félévben megkezdő pályázó kivételével – a pályázat benyújtását megelőző félévben legalább 3,00 tanulmányi átlageredményt ért el.

(2) A pályázat az árvaellátásra való jogosultság megállapításától kezdve folyamatosan benyújtható a Magyar Honvédség Parancsnoksága (a továbbiakban: MHP) részére.

(3) A pályázónak a pályázathoz csatolnia kell

a) a pályázó lakóhelye szerint területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv árvaellátásra való jogosultság megállapításáról hozott határozatának másolatát, és

b) – kiskorú pályázó esetén – a pályázó törvényes képviselőjének a pályázatban való részvételre és az adatok hitelességére vonatkozó nyilatkozatát.

(4) A pályázat elbírálási határideje a pályázat beérkezését követő naptól számított 30 nap.

(5) Az árvák ösztöndíjának havonkénti mértéke a félév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének harminc százaléka.

(6) Az árvák ösztöndíjának folyósítása a félév teljes időszakában – a tanulmányi szüneteket is ideértve – egy összegben és havonta történik a kedvezményezett fizetési számlájára, ha

a) – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – az előző félév tanulmányi teljesítményét igazoló okmány másolatát és

b) a tanulói jogviszonynak adott félévben történő fennállására vonatkozóan a szakképző intézmény által kiállított igazolást

a félév megkezdését követő harminc napon belül az MHP részére megküldi. Az MHP a kedvezményezettet minden év augusztus tizenötödikéig tájékoztatja az igazolásbenyújtási kötelezettségéről. Ha az a) és b) pont szerinti igazolás megküldésére az e bekezdésben meghatározott határidőt követően kerül sor, az árvák ösztöndíjának folyósítására az elbírálást követő hónap első napjától kerülhet sor.

(7) A külföldön nappali rendszerű szakmai oktatásban részt vevő pályázó tekintetében a (2) és (6) bekezdést a külföldi oktatási rendszer sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni.

177/C. §137 A honvéd kadét ösztöndíjra és az árvák ösztöndíjára való jogosultságot nem zárja ki, ha a tanuló egyidejűleg más ösztöndíjban is részesül.

178. § A diákigazolványra, annak igénylésére és kiállítására az oktatási igazolványokról szóló kormányrendeletet kell alkalmazni.

179. § A rendvédelmi szakképző intézmény tanulóját – a diákigazolvány mellett – az adott rendvédelmi szerv megnevezésére és a tanulói jogviszonyra utaló jelzéssel ellátott igazolvánnyal kell ellátni.

XXVI. Fejezet

A TANULÓ ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE

180. § (1) A szakképző intézmény szakmai programja a tanítási év közben történő értékelés során lehetővé teheti a tanuló kompetenciaalapú értékelését is, amelyhez kapcsolódóan az értékelésnél az Szkt. 60. § (3) bekezdése alapján alkalmazható érdemjegyeknek való megfelelés szabályait meghatározza.

(2) A tanuló félévi és év végi osztályzatait

a) évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy

b) a tanulmányok alatti vizsgán nyújtott teljesítménye

alapján kell megállapítani.

(2a)138 A tanuló értékelése és minősítése keretében a tanuló magatartása és szorgalma nem osztályozható.

(3) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

a) felmentették a foglalkozáson való részvétele alól,

b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

c) az e rendeletben meghatározott időnél többet mulasztott, és az oktatói testület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

(4) Egy osztályozó vizsga – a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Osztályozó vizsgát a szakképző intézmény a tanítási év során bármikor szervezhet. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.

(5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban a szakképző intézményben tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A különbözeti vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni.

(6) A vizsgázó pótlóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

(7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

b) az osztályozó vizsgáról, illetve a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

(8) Javítóvizsga letételére az augusztus tizenötödikétől augusztus hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az igazgató által meghatározott időpontban van lehetőség.

(9) Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az értékelésről és a minősítésről a tanulót és kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét tájékoztatni kell. A szakképző intézmény az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet a szakképző intézmény szakmai programjában meghatározott esetben.

181. §139 Az Szkt. 60. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, ha a tanuló teljesítményének, előmenetelének értékelésekor vagy minősítésekor a tanuló szakmai felkészültsége elmarad a szakirányú oktatás 223/A. § (2) bekezdése szerint közösen elfogadott képzési programja alapján elvárható mértéktől és ez a duális képzőhely felelősségére vezethető vissza, a szakképző intézmény az erről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamarát. A duális képzőhelyet a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamara legfeljebb az Szkt. 103. § (1) bekezdésében meghatározott időre tilthatja el a szakirányú oktatásban való részvételtől, ha a duális képzőhely ellenőrzése keretében megállapítja, hogy a szakképzési munkaszerződésből folyó kötelezettségeit nem az Szkt. vagy e rendelet alapján teljesíti.

181/A. §140 A szakképző intézmény tizedik évfolyamán a tanuló szövegértési és matematikai eszköztudás fejlődését az Nkt. szerint kell mérni és értékelni.

182. § (1)141 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaidőszakát legkésőbb a tanulmányok alatti vizsgát megelőző három hónappal korábban kell kijelölni. A tanulmányok alatti vizsga időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

(2) Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt vagy abban a szakképző intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

(3) A szakképző intézményben tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a szakképzési államigazgatási szerv a vizsgázó – kiskorú vizsgázó esetén a törvényes képviselő – írásbeli kérelmére engedélyezheti, hogy a vizsgázó az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

(4) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Ha a szakképző intézmény oktatóinak szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan oktatót kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.

(5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit és az értékelés szabályait a szakképző intézmény szakmai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt a szakképző intézményben szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképzési államigazgatási szerv bízza meg.

(6) Az olyan tantárgyból, amely követelményeinek teljesítésével a szakképző intézmény szakmai programja alapján valamely vizsgatárgyból a tanuló érettségi vizsga letételére való jogosultságot szerezhet, a tanulmányok alatti vizsgán minden évfolyamon kötelező követelmény a minimum hatvanperces, az adott vizsgatárgy legfontosabb tanulmányi követelményeit magában foglaló írásbeli vizsgatevékenység és szóbeli vizsgatevékenység sikeres teljesítése.

183. § (1) A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében

a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,

b) vezeti a szóbeli vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit,

c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,

d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

(2) A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező oktató csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat taníthatja.

(3) A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során

a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,

b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,

c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,

d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

(4) A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.

184. § (1) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, ha a vizsgatevékenység megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató oktató által értékelhetően – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni.

(2) Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.

(3) A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható.

(4) Az írásbeli vizsgán kizárólag a szakképző intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania.

(5) Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről a szakképző intézmény gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.

185. § (1) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

(2) A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idő tantárgyanként minimum hatvan perc.

(3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

186. § (1) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető.

(2) Ha a vizsgáztató az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az igazgató a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató, az igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

(3) Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztatótól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli.

(4) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.

(5) Ha a vizsgáztató a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót.

(6) Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az igazgatóból és két – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – oktatóból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és

a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,

b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy

c) ha a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pont szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét.

(7) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

187. § (1) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.

(2) A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

(3) A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – ha szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató gondoskodik.

(4) Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.

(5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.

(6) A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni, vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottságtól segítséget kaphat.

(7) A vizsgabizottság a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehet fel, ha meggyőződött arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni, vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt.

(8) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni, és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

188. § (1) Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

(2) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.

(3) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

(4) A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

189. § (1) A gyakorlati vizsgatevékenység szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgynak a szakképző intézmény szakmai programjában meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg.

(2) A gyakorlati vizsgatevékenység tartalmát az igazgató hagyja jóvá.

(3) A gyakorlati vizsgatevékenységet akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgatevékenység elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről.

(4) A gyakorlati vizsgatevékenység megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgatevékenység rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgatevékenység helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.

(5) A gyakorlati vizsgatevékenység végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a gyakorlati vizsgatevékenység ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgatevékenység végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a gyakorlati vizsgatevékenység leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a gyakorlati vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.

(6) A gyakorlati vizsgatevékenységet egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző oktató írja alá.

(7) A vizsgázó gyakorlati vizsgatevékenységre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni.

190. § (1) A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a szakképzési államigazgatási szerv szervezi.

(2)142 A tanuló – kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a 164. §-ban meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az igazgató a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a szakképzési államigazgatási szerv számára. A vizsgát az első félév, illetve a tanítási év utolsó hetében kell megszervezni.

(3) A tanuló – kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy ha bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. A szakképző intézmény a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a szakképzési államigazgatási szervnek.

(4) A vizsgabizottságnak nem lehet tagja az az oktató, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban a szakképző intézményben tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.

191. § (1) A tanuló félévi osztályzatáról a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét a félévi értesítőben kell tájékoztatni.

(2) Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni.

(3) Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni.

(4) Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt a szakképző intézményt, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről – figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot – az a szakképző intézmény dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

(5) Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. A szakképző intézmény magasabb évfolyamán vagy évfolyamismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a szakképző intézmény szakmai programjában foglaltak szerint kell eljárni.

192. § (1) Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.

(2) Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére az oktatói testülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.

193. § A tanuló bizonyítványának kiadását a szakképző intézmény nem tagadhatja meg.

194. § Ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, az oktatói testület felhívja az érintett oktatót, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha az oktató nem változtatja meg döntését, és az oktatói testület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

XXVII. Fejezet

AZ EGYÉNI TANULMÁNYI REND

195. § (1)143 Egyéni tanulmányi rendet az igazgató engedélyezhet. Ha a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerinti szakértői bizottság szakértői véleményében egyéni tanulmányi rendet javasol, az igazgató az egyéni tanulmányi rendet – a gyámhatóság és család- és gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése nélkül – köteles engedélyezni.

(2) Az egyéni tanulmányi rend iránti kérelemben meg kell jelölni az egyéni tanulmányi rend keretében biztosítani kért kedvezmények körét, a tanulmányi kötelezettség teljesítésének tervezett módját és időpontját, az egyéni tanulmányi rend indokoltságát. A kérelemhez csatolni kell az egyéni tanulmányi rend indokoltságát alátámasztó bizonyítékokat.

(3) A tanköteles tanuló esetében az engedélyhez a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóság és család- és gyermekjóléti szolgálat véleményét ki kell kérni. A gyámhatóság és a család- és gyermekjóléti szolgálat az igazgató megkeresésétől számított tizenöt napon belül köteles megküldeni a véleményét.

(4) Egyéni tanulmányi rend legfeljebb két tanévre engedélyezhető.

(5) Az egyéni tanulmányi rend keretében a tanuló a következő kedvezményekben részesíthető:

a) részleges vagy teljes felmentés a közismereti oktatásban, illetve az ágazati alapoktatásban való részvétel alól,

b) osztályozó vizsga letételének a tanéven belül egyéni időpontban történő engedélyezése,

c) a tanulmányi követelményeknek a szakképző intézmény szakmai programjában előírtaktól eltérő idejű vagy tartalmú teljesítése.

(6) Ha a tanuló a tanulmányi kötelezettségének egyéni tanulmányi rendben tesz eleget, egyénileg készül fel. A kiskorú tanuló egyéni tanulmányi rendben történő felkészüléséről a kiskorú tanuló törvényes képviselője gondoskodik.

(7) Az egyéni tanulmányi rendre adott engedély visszavonható, ha a tanulmányi kötelezettségek egyéni tanulmányi rendre vonatkozóan kiadott engedélyben meghatározottak szerinti teljesítése akadályokba ütközik.

XXVIII. Fejezet

A TANULÓ FEGYELMI FELELŐSSÉGE

196. § (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés elkövetése óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem az eljárás megindításának alapjául szolgáló indítvány elutasításával vagy felmentéssel végződött, a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani.

(2) A duális képzőhelyen elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást a szakképző intézményben kell lefolytatni.

197. § (1) A tanulónak a fegyelmi eljárásban joga van, hogy

a) hatékonyan védekezhessen, a fegyelmi eljárás során az általa meghatalmazott képviselő útján járjon el,

b) jogairól és kötelességeiről a fegyelmi eljárás során felvilágosítást kapjon,

c) a fegyelmi eljárás során keletkezett iratokat megismerje,

d) szóban vagy írásban nyilatkozatot tegyen, bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen,

e) az egyeztető eljárás lefolytatását kezdeményezze,

f) jogorvoslattal éljen.

(2) Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanulót a kiskorú tanuló törvényes képviselője, a kiskorú tanulót és a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét meghatalmazott képviselőjük is képviselheti.

198. § (1) A fegyelmi eljárásban csak az eljárás tárgyává tett kötelességszegés bírálható el. A kötelességszegés bizonyítására a fegyelmi jogkör gyakorlója köteles.

(2) A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – legfeljebb két tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a sértett, a diákönkormányzat képviselője, továbbá a duális képzőhelyen elkövetett fegyelmi vétség esetén a duális képzőhely képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.

199. § (1) A fegyelmi eljárás megindításáról az oktatói testület dönt egyszerű szavazattöbbséggel, ez a hatáskör nem átruházható. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló döntésben meg kell jelölni az eljárás tárgyává tett kötelességszegést. A fegyelmi eljárás során a tanuló fegyelmi felelőssége kizárólag a fegyelmi eljárás tárgyává tett kötelességszegés miatt állapítható meg. Ha a tanuló a fegyelmi eljárás megindítását követően újabb fegyelmi eljárást megalapozó kötelességszegést követ el, vagy a korábbi fegyelmi eljárást megalapozó kötelességszegése a fegyelmi eljárás megindítását követően jut az oktatói testület tudomására, az oktatói testület dönthet úgy, hogy ezeket egy fegyelmi eljárásban kell elbírálni.

(2) Az oktatói testület a fegyelmi eljárás lefolytatására saját tagjai közül legalább háromtagú bizottságot választ (a továbbiakban: fegyelmi bizottság). A fegyelmi bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. Az elnök jogosult az eljárás során mindazon intézkedések megtételére, döntések meghozatalára, amelyet jogszabály nem utal a fegyelmi bizottság vagy a tantestület hatáskörébe.

(3) A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt

a) az eljárás alá vont tanuló közeli hozzátartozója,

b) az eljárás tárgyává tett kötelességszegés sértettje,

c) akit a fegyelmi eljárás során tanúként vagy szakértőként meghallgattak, illetve meghallgatása szükséges, vagy

d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.

(4) A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett.

(5) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője is bejelentheti. Az oktatói testület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az igazgató, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja a kizárási ok fennállását.

200. § (1) A fegyelmi eljárás megindításáról a fegyelmi bizottság elnöke értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét, és ha van, a sértettet is. Az értesítésben meg kell jelölni, hogy a tanulót mely kötelességszegéssel gyanúsítják.

(2) A fegyelmi eljárás az egyeztető eljárással kezdődik. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

(3) A fegyelmi eljárás megindításáról szóló tájékoztatásban fel kell hívni a tanuló, ha a tanuló kiskorú, a törvényes képviselője, és ha van, a sértett figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, céljára, az igénybevétel bejelentésének határidejére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője, a meghatalmazott képviselő, és ha van, a sértett az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, hogy az egyeztető eljárás lefolytatásához hozzájárul-e.

(4) Ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője, a meghatalmazott képviselő és a sértett az egyeztető eljárás lefolytatásához írásban egyaránt hozzájárult, a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a törvényes képviselője nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.

(5) A tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője vagy a meghatalmazott képviselő kérelmére az egyeztető eljárás lefolytatása kötelező, kivéve, ha

a) a sértett az egyeztető eljárás lefolytatásához nem járult hozzá,

b) a tanuló fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) a tanuló a kötelességszegést a korábban kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése alatt követte el, vagy

d) a tanuló ellen a kötelességszegés elkövetését megelőző egy éven belül indult fegyelmi eljárást egyeztető eljárás eredményeképpen született megállapodás alapján szüntették meg.

(6) Az egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a fegyelmi bizottság elnökének a feladata. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit a sérelmet elszenvedő fél és a tanuló egyaránt elfogad.

(7) Ha az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni, és fegyelmi tárgyalást kell tartani.

201. § (1) A fegyelmi bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.

(2) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy mellett szól.

(3) Ha a fegyelmi eljárás során a kiskorú tanuló veszélyeztetettsége felmerül, az igazgató azt a kiskorú tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint területileg illetékes család- és gyermekjóléti szolgálatnak, indokolt esetben a gyámhatóságnak is jelzi.

202. § (1) A fegyelmi tárgyalásról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét és a meghatalmazott képviselőt értesíteni kell. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítésnek tartalmaznia kell az iratbetekintési jog gyakorlására és a bizonyítási indítvány lehetőségére vonatkozó tájékoztatást. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője és a meghatalmazott képviselő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi tárgyalás akkor is megtartható, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője, illetve a meghatalmazott képviselő előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

(2) A fegyelmi tárgyalás helyéről és időpontjáról a diákönkormányzatot, a duális képzőhelyen elkövetett fegyelmi vétség esetén a duális képzőhelyet tájékoztatni kell, a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. A tájékoztatóban fel kell tüntetni, hogy az érintett a tárgyaláson jelen lehet, véleményt nyilváníthat, és bizonyítási indítvánnyal élhet, a tárgyalást azonban távolmaradása ellenére is meg kell tartani. A tájékoztatást oly módon kell kiküldeni, hogy azt a címzett a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.

(3) A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, eljárási minőségét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője vagy a meghatalmazott képviselő kéri. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság elnöke írja alá és a jegyzőkönyvvezető hitelesíti.

203. § (1) A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi bizottság elnöke vezeti. A tárgyalás megkezdésekor a fegyelmi bizottság elnöke számba veszi a megjelenteket, és megvizsgálja, hogy a tárgyalást meg lehet-e tartani. Ha a tárgyalás megtartásának akadálya van, a fegyelmi bizottság a tárgyalást elhalasztja.

(2) Ha a fegyelmi bizottság elnöke megállapítja, hogy a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a tanú, illetve a szakértő elhagyja a tárgyalótermet.

(3) A bizonyítási eljárás a tanuló meghallgatásával kezdődik. A kötelességszegéssel gyanúsított tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A tanuló a nyilatkozattételt megtagadhatja. A fegyelmi bizottság elnöke a tanuló korábbi nyilatkozatait felolvashatja, a fegyelmi bizottság tagjai a tanulóhoz kérdéseket intézhetnek.

(4) A kiskorú tanuló meghallgatását követően a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét kell meghallgatni.

(5) A tanú meghallgatása alatt a még ki nem hallgatott tanúk nem lehetnek jelen. Ha a tanú kiskorú, meghallgatásánál a törvényes képviselője jelen lehet. A kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, a kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló törvényes képviselője és a meghatalmazott képviselő a tanúhoz és a szakértőhöz kérdést intézhet.

(6) A fegyelmi bizottság elnöke a tanú védelme érdekében a tárgyalóteremből eltávolíttatja azt, akinek jelenléte a tanút a kihallgatása során zavarná. A fegyelmi bizottság elnöke a tanú vallomásának lényegét később ismerteti. Ha a tanú vagy a kiskorú tanú törvényes képviselője kérelmezi, a fegyelmi bizottság elnöke engedélyezheti a tanú adatainak zártan kezelését. A zártan kezelt személyes adatot csak a fegyelmi bizottság és másodfokú eljárás esetén a másodfokú jogkör gyakorlója kezelheti. A fegyelmi bizottság elnöke engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli meghallgatása helyett írásban tegyen vallomást.

(7) A fegyelmi jogkör gyakorlója biztosítja, hogy a zártan kezelt személyes adat az eljárás egyéb adataiból se váljon megismerhetővé. A zártan kezelt irat zárt adatkezeléssel nem érintett részének megismerését az általános szabályok szerint kell biztosítani, így különösen az iratról készült olyan kivonattal, amely a zártan kezelt személyes adatokat nem tartalmazza.

(8) A fegyelmi bizottság elnöke meghallgatja a diákönkormányzat jelen lévő képviselőjének a véleményét, aki a fegyelmi büntetésre is javaslatot tehet.

204. § (1) A fegyelmi bizottság felmentő határozatot hoz, ha megállapítja, hogy

a) a tanuló nem követett el kötelességszegést,

b) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható,

c) a kötelességszegést nem a tanuló követte el,

d) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el vagy

e) a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan.

(2) A fegyelmi bizottság a fegyelmi eljárást megszüntető határozatot hoz, ha

a) a kötelességszegés elkövetése és a fegyelmi eljárás megindítása között három hónapnál hosszabb idő telt el,

b) a kötelességszegést valamely nevelési-oktatási intézmény már elbírálta, vagy

c) a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a törvényes képviselője nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását.

205. § (1) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza

a) a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát,

b) a tanuló természetes személyazonosító adatait,

c) a fegyelmi felelősség megállapításáról szóló döntést,

ca) fegyelmi felelősségét megállapító határozat esetén a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését,

cb) felmentő határozat esetén a felmentésről szóló döntést,

d) a fellebbezési jogról való tájékoztatást.

(2) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza az eljárás tárgyává tett kötelességszegés rövid leírását, a megállapított tényállást, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, az azonnali végrehajtás elrendelése esetén annak indokát, az alkalmazott jogszabályok megjelölését.

(3) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a fegyelmi bizottság tagjainak aláírását és az eljárási minőségük megjelölését.

206. § (1) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni, a kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.

(2) A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a törvényes képviselőjének és a meghatalmazott képviselőnek.

207. § (1) Az oktatói testület megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, ha a tényállás megítélése egyszerű, és a kötelességszegést a tanuló elismeri.

(2) Megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője és a meghatalmazott képviselő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és a fellebbezési jogáról lemondott.

208. § A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem terjed ki.

209. § Az áthelyezés másik osztályba, csoportba vagy szakképző intézménybe, köznevelési intézménybe fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az igazgató a tanuló átvételéről a másik szakképző intézmény vagy köznevelési intézmény igazgatójával megállapodott.

210. § (1) A kizárás a szakképző intézményből fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható.

(2) Ha a kizárás a szakképző intézményből fegyelmi büntetést megállapító határozat a szakképző intézmény utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(3) A kizárás a szakképző intézményből fegyelmi büntetés esetén a tanköteles tanuló törvényes képviselője köteles új szakképző intézményt vagy köznevelési intézményt keresni a tanköteles tanulónak. A fegyelmi büntetést hozó szakképző intézmény segítséget nyújt a tanköteles tanuló törvényes képviselőjének az új szakképző intézmény vagy köznevelési intézmény megtalálásában. A kizárás a szakképző intézményből fegyelmi büntetés tanköteles tanuló esetében nem hajtható végre az új tanulói jogviszony létesítéséig. Ha a szakképző intézmény a fegyelmi büntetés megállapításáról szóló határozat véglegessé válásától számított nyolc napon belül a tanköteles tanulót fogadó szakképző intézménytől vagy köznevelési intézménytől nem kap értesítést arról, hogy a tanköteles tanuló más szakképző intézményben vagy köznevelési intézményben történő elhelyezése a tanköteles tanuló törvényes képviselőjének kezdeményezésére megtörtént, a fegyelmi büntetést hozó szakképző intézmény három napon belül köteles megkeresni a szakképzési államigazgatási szervet, amely öt napon belül másik szakképző intézményt vagy köznevelési intézményt jelöl ki a tanuló számára. A szakképző intézményt vagy köznevelési intézményt úgy kell kijelölni, hogy a tanköteles tanuló számára a kijelölt szakképző intézményben vagy köznevelési intézményben a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. Szakképzési centrum tanköteles tanulója esetében a szakképzési centrum részeként működő másik szakképző intézmény is kijelölhető. A szakképzési államigazgatási szerv kijelölő határozata azonnal végrehajtható.

(4) Ha a kizárás a szakképző intézményből fegyelmi büntetést a bíróság a tanköteles tanuló javára megváltoztatja, a tanköteles tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanköteles tanuló – választása szerint a szakképző intézményben vagy független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen.

211. § A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát, a tanuló mellett és ellen szóló körülményeket figyelembe kell venni.

212. § (1) A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban a fellebbezőnek nem volt tudomása vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.

(2) A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott fellebbezést az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A szakképzési államigazgatási szerv határozata ellen benyújtott fellebbezést a szakképzésért felelős miniszter bírálja el.

(3) A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a fellebbezés elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához történő beérkezésétől számított negyvenöt napon belül hoz döntést.

213. § A tanuló – a megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés időtartama nem lehet hosszabb

a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál,

b) áthelyezés másik osztályba, csoportba vagy szakképző intézménybe, köznevelési intézménybe és kizárás a szakképző intézményből fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál.

214. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti.

(2) Ha a tanulóval szemben a felfüggesztés ideje alatt elkövetett kötelességszegés miatt – a megrovás kivételével – fegyelmi büntetést szabnak ki, az újabb eljárásban kiszabott büntetés és a felfüggesztett fegyelmi büntetés közül a súlyosabbat kell végrehajtani. A végrehajtás elrendeléséről az újabb eljárásban eljáró fegyelmi bizottság dönt. A fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése alatt elkövetett kötelességszegés miatt kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének nincs helye.

XXIX. Fejezet

A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

215. § (1) A szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meg kell határozni az intézményvezető, az oktató és más alkalmazottak feladatait a tanulóbalesetek megelőzésében és a tanulóbaleset esetén (intézményi védő, óvó előírások).

(2) A szakképző intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira.

(3) A szakképző intézményben

a) olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására,

b) a foglalkozások során a szakképző intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a balesetmegelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében,

c) fejleszteni kell a tanuló biztonságra törekvő viselkedését.

(4) A szakképző intézmény kivizsgálja és nyilvántartja a tanulóbaleseteket és teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget. A szakképző intézménynek lehetővé kell tenni a képzési tanács és a diákönkormányzat képviselője részvételét a tanulóbaleset kivizsgálásában.

(5) A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanulóbalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Az ilyen tanulóbalesetről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát a kivizsgálás befejezésekor meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének, egy példányát pedig a szakképző intézményben kell megőrizni. Ha a tanuló állapota vagy a tanulóbaleset jellege miatt a vizsgálatot észszerű időn belül nem lehet befejezni, azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

(6) A nem állami szakképző intézmény fenntartója a jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldi a szakképzési államigazgatási szervnek. A szakképzési államigazgatási szerv a jegyzőkönyvet a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi a szakképzésért felelős miniszter részére.

(7) Ha a tanulóbaleset súlyosnak minősül, azt a szakképző intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti a fenntartónak. Súlyos az a tanulóbaleset, amely

a) a tanuló halálát,

b) valamely érzékszerv vagy érzékelőképesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,

c) a tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,

d) a tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),

e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását vagy agyi károsodását

okozza. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

(8) Ha a tanulóbaleset a duális képzőhely, illetve pedagógiai szakszolgálat által tartott foglalkozás alatt következik be, a jelentési kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény kötelessége.

(9) Minden tanulóbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

XXX. Fejezet

A DIÁKÖNKORMÁNYZAT

216. § (1) A diákönkormányzat az oktatói testület véleményének kikérésével dönt

a) saját működéséről,

b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

c) hatáskörei gyakorlásáról,

d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

e) a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint

f) ha a szakképző intézményben működik, a szakképző intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.

(2) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát és annak módosítását a diákönkormányzat fogadja el és az oktatói testület hagyja jóvá. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának és annak módosításának jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes a szakképző intézmény szakmai programjával, szervezeti és működési szabályzatával vagy házirendjével. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának és annak módosításának jóváhagyásáról az oktatói testület a jóváhagyásra történő felterjesztést követő harminc napon belül nyilatkozik. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát és annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha az oktatói testület e határidőn belül nem nyilatkozik.

(3) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szakképző intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

(4) A diákönkormányzat véleményét

a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

b) a tanuló helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,

c) a pályázati kiírások, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

d) a szakképző intézményi sportkör működési rendjének megállapításához,

e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,

f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,

g) a házirend elfogadásához és

h) a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott egyéb ügyben

ki kell kérni.

(5) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

(6) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a szakképző intézmény helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza a szakképző intézmény működését.

(7) A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

(8) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség a szakképző intézményben a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.

XXXI. Fejezet

A KISKORÚ TANULÓ TÖRVÉNYES KÉPVISELŐJÉNEK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

217. § A kiskorú tanuló törvényes képviselőjének joga van arra, hogy

a) a gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét,

b) az igazgató vagy az oktató hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon.

218. § A kiskorú tanuló törvényes képviselőjének joga van arra, hogy

a) megismerje a szakképző intézmény szakmai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,

b) gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.

219. § A kiskorú tanuló törvényes képviselőjének joga van arra, hogy

a) kezdeményezze képzési tanács létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen,

b) írásbeli javaslatát az intézményvezető, az oktatói testület, a képzési tanács, illetve az oktató megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül, a képzési tanács esetében legkésőbb az írásbeli javaslat benyújtását követő első ülésén érdemi választ kapjon,

c) személyesen vagy képviselője útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában és

d) az oktatási jogok biztosához forduljon.

220. § (1) A kiskorú tanuló törvényes képviselőjének kötelessége, hogy gyermekével vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanulóval megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő pedagógiai ellátáson való részvételét, ha a gyermekével vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanulóval foglalkozó oktatók kezdeményezésére az oktatói testület erre javaslatot tesz.

(2) Ha a kiskorú tanuló törvényes képviselője az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a szakképzési államigazgatási szerv kötelezi a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét e kötelezettségének betartására.

ÖTÖDIK RÉSZ

A SZAKMAI OKTATÁS ÉS A VIZSGÁK RENDSZERE

XXXII. Fejezet

A KÖZISMERETI OKTATÁS

221. § A közismereti oktatást a tanulói jogviszony keretében a nappali rendszerű szakmai oktatásban részt vevő tanuló számára a technikum kilencedik–tizenharmadik évfolyamán és a szakképző iskola kilencedik–tizenegyedik évfolyamán a közismereti kerettanterv alapján kell megszervezni.

XXXIII. Fejezet

AZ ÁGAZATI ALAPOKTATÁS

222. § Az ágazati alapoktatást

a) a technikum kilencedik és tizedik évfolyamán és a szakképző iskola kilencedik évfolyamán,

b)144 a kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben a szakmai oktatás első félévében

kell megszervezni.

223. § A tanuló a sikeres ágazati alapvizsgát követően a szakképző intézményben külön felvételi eljárás nélkül folytathatja tanulmányait azzal, hogy az általa választott szakmáról az ágazati alapoktatás során az igazgató által meghatározott időszakon belül kell nyilatkoznia.

XXXIV. Fejezet

A SZAKIRÁNYÚ OKTATÁS

223/A. §145 (1) A szakirányú oktatást a 14. § (2) bekezdés 3. pontja szerinti képzési program alapján kell megszervezni.

(2) A szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel a duális képzőhelynél való részvétel esetén a 14. § (2) bekezdés 3. pontja szerinti képzési programot a szakképző intézmény a duális képzőhellyel közösen alakítja ki úgy, hogy az tartalmazza a tananyagelemek oktatásának a szakképző intézmény és a duális képzőhely közötti megosztását, valamint – az Szkt. 60. § (1) bekezdése szerint – a szakképző intézmény és a duális képzőhely általi közös értékelés és minősítés szempontjait.

223/B. §146 A szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel a duális képzőhelyen történő részvétel biztosítása céljából a duális képzőhely a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon közzéteszi a szakképzési munkaszerződés megkötésére általa biztosított lehetőségeket. A közzétételnek tartalmaznia kell a duális képzőhely bemutatkozását, a munkavégzés helyét és feltételeit, a duális képzőhely által kínált feltételek meghatározását, az elbírálásnál előnyt jelentő szempontokat, a jelentkezés módját és a közzététel időpontját.

224. §147 A szakirányú oktatást folytató szervezet a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatásával összefüggésben a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerben rögzíti

a) a szakmai tevékenységeket, annak helyszínét, ha az eltér a duális képzőhely nyilvántartásba vett székhelyétől vagy telephelyétől, a szakmai tevékenységre fordított időt,

b) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy értékelését és

c) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy részvételét és mulasztását a szakirányú oktatás során.

225. §148

226. § A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy mulasztását annál a szakirányú oktatást folytató szervezetnél igazolja, akinél a szakirányú oktatását teljesíti.

227. § (1) Ha a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek a szorgalmi időszakban teljesítendő szakirányú oktatásról való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes szakirányú oktatási idő húsz százalékát, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

(2) Ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szorgalmi időszakon kívüli egybefüggő gyakorlatról való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a szorgalmi időszakon kívüli egybefüggő gyakorlat foglalkozásainak húsz százalékát, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az évfolyam követelményeit nem teljesítette és magasabb évfolyamba nem léphet. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg a szorgalmi időszakon kívüli egybefüggő gyakorlat foglalkozásainak öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy pótolni köteles. Ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy mulasztása az e bekezdésben meghatározott mértéket eléri, és a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, magasabb évfolyamba léphet.

228. § A tanuló a megismételt évfolyamon akkor is köteles teljesíteni az egybefüggő gyakorlatot, ha azt korábban már teljesítette.

228/A. §149 A szakképző intézményben szervezett szakirányú oktatásban a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a tanítási évben teljesítendő képzésen és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlaton kívül – a gyakorlat igazolatlan mulasztásának pótlása kivételével – a szakirányú oktatásban való részvételre nem kötelezhető.

229. § A rendvédelmi szakképző intézmény tanulójának, illetve képzésben részt vevő személyének szakirányú oktatása

a) a tanítási évben a rendvédelmi szakképző intézményben teljesítendő oktatásból és a rendvédelmi szervnél teljesítendő gyakorló szolgálatból, valamint

b) a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatból

áll. A gyakorló szolgálatra és annak megszervezésére e Fejezet rendelkezései közül a 230–234. §-t kell alkalmazni. A rendvédelmi szakképző intézmény tanulója, illetve képzésben részt vevő személye szakképzési munkaszerződést nem köthet.

230. § A rendvédelmi szakképző intézmény tanulója, illetve képzésben részt vevő személye gyakorló szolgálatát a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint, a szakmai program alapján, lehetőség szerint a tervezett első szolgálati beosztás helye szerinti rendvédelmi szervnél vagy a rendvédelmi szerv által kijelölt szolgálati helyen kell teljesíteni. Azoknak a rendvédelmi szerveknek a körét, ahol gyakorló szolgálat szervezhető, a rendvédelmi szerv országos parancsnoka jelöli ki.

231. § (1) A rendvédelmi mentor közreműködik a gyakorló szolgálat teljesítésében, ennek keretében közvetlenül irányítja a tanulót, illetve képzésben részt vevő személyt. A rendvédelmi mentor egyidejűleg legfeljebb két tanuló, illetve képzésben részt vevő személy mentorolását végezheti.

(2) Rendvédelmi mentor az lehet, aki

a) a kijelölt rendvédelmi szervnél hivatásos jogviszonyban áll és

b) a rendvédelmi szerv országos parancsnoka által meghatározottak szerint pedagógiai-módszertani tréningen vett részt.

(3) A rendvédelmi mentort a rendvédelmi szerv országos parancsnoka bízza meg. A rendvédelmi mentor e feladatát a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megbízás keretében a Hszt. 71. § (5) bekezdésében meghatározott díjazást megállapító szerződés alapján a napi szolgálati teendőinek ellátása mellett végzi.

232. § (1) A rendvédelmi szakképző intézmény tanulója, illetve a képzésben részt vevő személy köteles gyakorló szolgálaton részt venni, a rendvédelmi mentor utasításainak eleget tenni és a szakmai programnak megfelelő szolgálati feladatok végrehajtásában az adott munkarend szerint közreműködni.

(2) A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy önálló intézkedésre, lőfegyver és egyéb kényszerítő eszköz használatára nem jogosult.

(3) A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a gyakorló szolgálat során a rendvédelmi szervek objektumaiba – az elhelyezésére kijelölt helyiségeken túl – a további szolgálati helyiségekbe és körletekbe, az előállító helyiségbe, a fogdába, ügyeleti helyiségbe rendvédelmi mentora, illetve oktatói kíséretében és felügyelete alatt beléphet, és engedéllyel ott tartózkodhat.

(4) A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy köteles a részére kiadott foglalkozási naplót pontosan vezetni és azt rendvédelmi mentorának ellenőrzésre átadni.

(5) A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy köteles a gyakorló szolgálatról történő mulasztását igazolni, az arról szóló igazolást rendvédelmi mentorának, valamint rendvédelmi szakképző intézményi osztályfőnökének bemutatni.

233. § (1) A gyakorló szolgálatot a rendvédelmi szerv országos parancsnoka által jóváhagyott terv alapján kell lebonyolítani. A gyakorló szolgálat tervét a rendvédelmi szakképző intézmény igazgatója legkésőbb hatvan nappal a gyakorló szolgálat megkezdése előtt terjeszti fel a rendvédelmi szerv országos parancsnokának.

(2) A gyakorló szolgálat terve tartalmazza

a) a gyakorló szolgálat célját, megszervezésének, végrehajtásának jogszabályi és pedagógiai alapjait,

b) a rendvédelmi szakképző intézmény és a gyakorló szolgálat végrehajtásában részt vevő rendvédelmi szervek közötti konkrét feladat- és munkamegosztást, felelősséget, a gyakorló szolgálat szervezésének ütemezett feladatait,

c) a rendvédelmi szakképző intézmény és a rendvédelmi szerv közötti kapcsolattartás módját, a kapcsolattartók megnevezését, a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek foglalkoztatásának és szakmai fejlődésének figyelemmel kísérésével megbízott felelős személyek jogait és kötelességeit, valamint a rendvédelmi mentorok feladatait, felelősségét, jogait, kötelességeit,

d) a gyakorló szolgálatra kijelölt szolgálati helyeket, az anyagi-technikai feltételek biztosításának módját,

e) a gyakorló szolgálaton részt vevő tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek feladatait, jogait és kötelességeit, tevékenységük és személyük értékelésének elveit, módszereit,

f) a gyakorló szolgálat ideje alatt a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek ellátásával kapcsolatos szabályokat,

g) a gyakorló szolgálat ellenőrzésének elveit,

h) a gyakorló szolgálat tervének felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat.

(3) A gyakorló szolgálat megkezdése előtt legalább harminc nappal a rendvédelmi szakképző intézmény igazgatója – a gyakorló szolgálat végrehajtásában részt vevő rendvédelmi szervvel történt előzetes egyeztetés után – írásban rendelkezik a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek szolgálati helyre történő beosztásáról.

234. § (1) A rendvédelmi szakképző intézmény igazgatója felelős

1. a gyakorló szolgálat tervének elkészítéséért,

2. a gyakorló szolgálat tervezéséért, szervezéséért, koordinálásáért és ellenőrzéséért, ezt a tevékenységet közvetlenül végző rendvédelmi szakképző intézményi koordinátor kijelöléséért, felkészítéséért,

3. a rendvédelmi mentorok folyamatos felkészítéséért, továbbképzéséért,

4. az érintett rendvédelmi szerv vezetőjének a gyakorló szolgálatról való tájékoztatásáért, a megbízási szerződések megkötéséért,

5. a gyakorló szolgálathoz szükséges oktatásigazgatási és tanulmányi dokumentumok biztosításáért,

6. a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy részére a gyakorló szolgálat idejére – az e rendelet szerinti – rendvédelmi ösztöndíj folyósításáért, az egyszeri oda- és visszautazás költségeinek megtérítéséért, az élelmezési költségek kifizetéséért,

7. a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek a gyakorló szolgálatra történő felkészítéséért, a szükséges okmányokkal való ellátásáért, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy gyakorló szolgálatra történő útba indításáért,

8. a gyakorló szolgálatról a rendvédelmi szakképző intézménybe visszaérkező tanuló, illetve képzésben részt vevő személy fogadásáért, meghallgatásáért, tevékenységének értékeléséért, a szakmai oktatás dokumentálásáért.

(2) A gyakorló szolgálat végrehajtásában érintett rendvédelmi szerv vezetője felelős

1. a gyakorló szolgálat végrehajtásának személyi és tárgyi, valamint működési feltételeinek kialakításáért,

2. a gyakorló szolgálat idejére a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára megfelelő szállás biztosításáért, az esetlegesen felmerülő szállásköltség viseléséért,

3. a gyakorló szolgálat rendvédelmi szervnél történő koordinálásáért, a rendvédelmi mentorok kijelöléséért,

4. a rendvédelmi mentoroknak a rendvédelmi szakképző intézmény által szervezett felkészítésen és továbbképzésen való részvételének biztosításáért,

5. a gyakorló szolgálati helyek kijelöléséért és ezek adatainak a rendvédelmi szakképző intézmény részére határidőben történő megküldéséért,

6. a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakszerű, jogszerű és a képzettségi szintjének megfelelő foglalkoztatásáért, a képzési és kimeneti követelményekben a gyakorló szolgálat idejére meghatározott gyakorlati ismeretelemek elsajátíttatásáért,

7. a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy részére a gyakorló szolgálat során erre vonatkozó igénye esetén – a helyi lehetőség függvényében – térítés ellenében étkezési lehetőség biztosításáért, valamint védőitallal történő térítésmentes ellátásáért,

8. a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy rendvédelmi szervnél történő fegyelemsértése bekövetkezésekor, jogellenes cselekmény, károkozás esetén, továbbá a tanuló által elszenvedett balesetről a rendvédelmi szakképző intézmény igazgatójának értesítéséért, a kivizsgálásban való részvételért, annak dokumentálásáért,

9. a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy gyakorló szolgálat ideje alatt bekövetkezett balesete esetén a baleseti jegyzőkönyv felvételéért és egy példányának a rendvédelmi szakképző intézmény igazgatója részére nyolc napon belüli megküldéséért,

10. a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy képzési és kimeneti követelményekben meghatározott fizikai állóképességének fejlesztéséért, önvédelmi, lőkiképzési ismeretei szinten tartásáért, a gépjárművezetői biztonsági tréningen, valamint önképzés keretében idegen nyelvi és számítástechnikai tanfolyamon való részvétel, illetve a folyamatos konzultációs lehetőségek biztosításáért.

79.150

235. §

236. §

237. § A szakirányú oktatást tanteremben, tanműhelyben vagy munkahelyi körülmények között kell megszervezni.

238. § (1) A tanműhely lehet

a) iskolai tanműhely vagy

b) duális képzőhely által működtetett tanműhely.

(2) A tanműhely olyan gyakorlati képzőhely, amely a szakma jellegétől függően különösen műhely, tangazdaság, tanbolt, tankórterem, tankert, tanudvar, tankonyha, laboratórium, taniroda, demonstrációs terem, gyakorló- és szaktanterem formájában működik.

(3) Az iskolai tanműhely működésének személyi feltételeiről a fenntartó, a duális képzőhely által működtetett tanműhely személyi feltételeiről a duális képzőhely gondoskodik.

(4) A duális képzőhely által működtetett tanműhely működésének személyi feltételei keretében

a) a tanműhelyvezetőről, aki ezt a tevékenységet más munkaköre mellett is elláthatja,

b) a gyakorlati oktatóról, továbbá

c) a termelő-szolgáltató tevékenység előkészítéséhez szükséges műszaki, fizikai dolgozóról

a duális képzőhely gondoskodik.

(5) A (4) bekezdés c) pontja szerinti feladat a duális képzőhely technológiai, munkaszervezési rendjében is elvégezhető.

239. § (1) Munkahelyi körülmények között szakirányú oktatás akkor folytatható, ha

a) a munkahely felszereltsége,

b) a munkahelyen folytatott szakmai tevékenység tartalma és jellege, valamint

c) az oktatási időtartamát kitöltő munka

lehetővé teszi a képzési és kimeneti követelményekre való felkészülést.

(2) A munkahelynek meg kell felelnie a tűz-, baleset-, munka- és környezetvédelmi előírásoknak.

(3) Ha a gazdálkodó szervezet több tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatását szervezi meg munkahelyi körülmények között, köteles felelős személyt megbízni a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatásának figyelemmel kísérésére, aki ezt a tevékenységet munkája mellett is elláthatja.

240. § A szakképzési centrum kivételével az ágazati képzőközpont tagjai bevételének legfeljebb húsz százaléka származhat a központi költségvetés terhére közvetlenül nyújtott támogatásból.

241. §151

242. § (1) A duális képzőhelyen oktató az lehet, aki

a) cselekvőképes,

b) nem áll a szakirányú oktatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

c) a duális képzőhely által vállalt szakmának megfelelő, államilag elismert, legalább középfokú szakirányú szakképzettséggel és legalább ötéves, az érintett szakképzettségnek megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik és

d) kamarai gyakorlati oktatói vizsgával rendelkezik.

(2) Mentesül a kamarai gyakorlati oktatóivizsga-letétel alól az, aki

a)152 szakirányú mestervizsgával rendelkezik,

b) a duális képzőhely által vállalt szakmának megfelelő

ba) szakirányú felsőfokú szakképzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal,

bb) felsőfokú végzettséggel, szakirányú középfokú szakképzettséggel és legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal vagy

bc) – az egészségügyi ágazat tekintetében – egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítéssel rendelkezik, vagy

c) a hatvanadik életévét betöltötte.

(3) A duális képzőhely oktatójának a duális képzőhely által vállalt szakmának megfelelő felsőfokú végzettségnek kell elfogadni a – képzésről rendelkező jogszabály szerint – felsőfokú végzettséget tanúsító műszaki oktatói, technikus tanári, szakoktatói oklevelet, bizonyítványt. A felsőfokú végzettséget nem tanúsító, tanfolyami képzésben szerzett műszaki oktatói vagy szakoktatói bizonyítványt az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelő középfokú szakképzettségnek kell elfogadni.

(4) A duális képzőhelyen oktatóként elsősorban a szakoktatói képesítéssel rendelkező személyt kell alkalmazni.

243. § Minőségi követelményként olyan feltétel határozható meg, amely legalább a szakirányú oktatás szakképző intézményben történő megszervezése esetén fennáll.

244. § (1)153 A duális képzőhelyek nyilvántartása az Szkt.-ben meghatározottak mellett tartalmazza

a) a duális képzőhely megnevezését, szakirányú oktatási célt szolgáló székhelyének vagy telephelyének címét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint azt, hogy képzőközpontként működik-e,

b) azon szakmák megnevezését és azonosító számát, amelyekre a duális képzőhely a felkészítést nyújtja,

c) a nyilvántartásba vétel időpontját,

d) a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes területi gazdasági kamara nevét és székhelyének címét,

e) a duális képzőhely által szakirányú oktatásra egy időben fogadható tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek maximális létszámát szakmánkénti csoportosításban,

f)154 a duális képzőhelyek nyilvántartásában szereplő adatokban történt változással érintett adatokat, a változás időpontját és hatályát.

(2)155 A duális képzőhelyek nyilvántartása nyilvános, azt a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamara a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon közzéteszi. A közzétett adatokat a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamara döntését követő nyolc napon belül frissíteni kell.

245. § (1)156 A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamarához kell benyújtani. A duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamara a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a szakmai szervezet vagy szakmai kamara véleményének kikérésével bírálja el, ha a szakma nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem.

(2)157 A duális képzőhelyek nyilvántartásába az vehető fel, aki rendelkezik a szakirányú oktatás folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

(3)158 A duális képzőhelyek nyilvántartásában szereplő adatokban bekövetkezett változást a duális képzőhely köteles a változás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamarának bejelenteni.

(4)159 A duális képzőhely megszűnése esetén a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamara a duális képzőhelyet törli a duális képzőhelyek nyilvántartásából.

246. § (1) A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés megkötését megelőzően a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek számára – az Mt. 10. § (1), (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések megtartásával – kiválasztási eljárást folytathat le.

(2) Szakképzési munkaszerződés azzal a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető, aki a szakmára előírt egészségügyi feltételeknek és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.

247. § (1)160 A duális képzőhely tizenkettőnél több tanulóval és képzésben részt vevő személlyel a szakképzési munkaszerződés megkötésének évét megelőző év átlagos statisztikai állományi létszáma legfeljebb harminc százalékáig köthet szakképzési munkaszerződést. Az ágazati képzőközpont és a tudásközpont tekintetében a megköthető szakképzési munkaszerződések számát az ágazati képzőközpont és a tudásközpont tagja által külön-külön és az ágazati képzőközpont, illetve a tudásközpont által megköthető szakképzési munkaszerződések számának összeszámításával kell meghatározni.

(1a)161 Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni

a) a kis- és a középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti partnervállalkozás és kapcsolódó vállalkozás figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozásra,

b) az Szkt. 83. § (2) bekezdés b) pontja alapján megkötött szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulóra, illetve képzésben részt vevő személyre,

c) a szakirányú oktatásban a 248. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint való részvételre.

(2) A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulókat, illetve képzésben részt vevő személyeket az átlagos állományi létszámba nem lehet beleszámítani.

248. § (1)162 Ha a képzésben részt vevő személy a nem nappali rendszerű szakmai oktatásban vagy szakmai képzésben párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és ezen jogviszonyában az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához, a szakirányú oktatás az őt foglalkoztatónál a szakirányú oktatás 223/A. § (2) bekezdése szerint közösen elfogadott képzési programja alapján is teljesíthető, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztató duális képzőhelynek minősül.

(2)163 Az (1) bekezdés szerinti esetben a képzésben részt vevő személy munkaszerződését az Szkt., illetve az e rendelet szerinti szakképzési munkaszerződésnek megfelelő tartalommal úgy kell módosítani, hogy abban – az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett – szerepeltetni kell a szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeit. Ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát, és ehhez igazodóan a képzésben részt vevő személyt megillető munkabér, illetve szabadság mértékét. A felek ebben az esetben úgy is rendelkezhetnek, hogy a képzésben részt vevő személyt szerződéses munkaideje teljes időtartamára továbbra is az eredeti munkabére illeti meg.

249. § Nem kell a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy törvényes képviselőjének beleegyezése

a) a munkabér e rendelet szerinti mértékben történő megállapításához,

b) a munkavégzés helyének kizárólag a település, a fővárosban a kerület területén belüli megváltoztatásához, és

c) az e rendeletben meghatározott esetekben.

250. § (1) A szakképzési munkaszerződésben meg kell határozni

1.164 a duális képzőhely nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó, egyéb szervezet nyilvántartási számát, valamint képviselőjének családi és utónevét,

2. a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, oktatási azonosító számát, elérhetőségét,

3. annak a szakképző intézménynek a nevét, székhelyét, elérhetőségét, OM azonosítóját, képviselőjének nevét, amellyel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tanulói jogviszonyban, illetve felnőttképzési jogviszonyban áll,

4. a szakirányú oktatás körébe tartozó munkafeladatokat,

5. a szakirányú oktatás időtartamát és helyét,

6. a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személyt e rendelet alapján megillető munkabér összegét.

(2) A szakképzési munkaszerződés tartalmazza a duális képzőhely arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára – egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – szakirányú oktatásról gondoskodik.

(3) A szakképzési munkaszerződés tartalmazza a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy

a) a duális képzőhely képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja,

b) a szakmai ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja,

c) a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja,

d) nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a duális képzőhelynek jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné.

(4) A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés aláírásával egyidejűleg – az Mt. 46. és 47. §-ában foglaltak mellett – írásban tájékoztatja a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt

a) a munkabér és az egyéb juttatás kifizetésének időpontjáról, az azt terhelő fizetési kötelezettségek levonásáról,

b) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára nyújtható egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit,

c) a szakirányú oktatásáért felelős személy családi és utónevéről és elérhetőségéről,

d)165 a duális képzőhely által igénybe vett vagy várhatóan igénybevételre kerülő közreműködő megnevezését, székhelyén vagy telephelyén lévő szakirányú oktatási helyszínét vagy helyszíneit, képviselőjének családi és utónevét, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy közreműködőhöz történő kirendelésének időtartamát.

251. §166 A regisztrációs és tanulmányi alaprendszer üzemeltetője havonta anonim módon adatot szolgáltat a gazdasági kamarának a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerben rögzített munkaszerződésekről duális képzőhelyenkénti, szakmánkénti és létszám bontásban.

84. 167 Az Szkt. 84. §-ához

252. §168 A napi szakirányú oktatási időt arányosan csökkenteni kell, ha a szakirányú oktatás rendszeresen olyan helyszínen történik, ahol a duális képzőhellyel munkaviszonyban álló munkavállalókat olyan munkarendben foglalkoztatják, amely nyolcórásnál rövidebb munkaidő-beosztást ír elő.

252/A. §169 A duális képzőhely a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt szakirányú oktatásra csak a rendeltetése folytán e napon is működő szakirányú oktatási helyen veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett – a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetőleg a következő szakirányú oktatási napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.

252/B. §170 A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy mentesül a duális képzőhelyen történő rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

a) a közismereti és olyan oktatási napokon, amikor a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó tananyagelemet a szakirányú oktatás 223/A. § (2) bekezdése szerint közösen elfogadott képzési programja szerint a szakképző intézmény végzi,

b) a szakképző intézmény által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló, illetve képzésben részt vevő személy részvétele kötelező,

c) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy vizsgája napján és a tanulmányokat befejező szakmai vizsgája napján, továbbá

d) minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

253. § (1)171 A szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének összege – a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely megállapodása alapján – a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér legalább hatvan százaléka, de legfeljebb a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér összege, amelynek megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakmai felkészültségét és tanulmányi eredményeit.

(2)172 A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára az Szkt. 85. § (2) bekezdése szerinti egyéb juttatást a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos mértékben, de legfeljebb évente a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér mértékéig kell biztosítani. Az egyéb juttatásra a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az általa ledolgozott napokra tekintettel arányosan jogosult.

(3) A tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek az Szkt. 85. §-ában meghatározott juttatásait a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell.

(4)173 Az Szkt. 107. § (3a) bekezdése szerinti esetben az (1)–(3) bekezdésben meghatározott juttatást a bruttó kötelezettség csökkentésére előírt százalékos mértékkel arányban kell alkalmazni.

254. § A szakképzési előszerződéssel rendelkező tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt azonos eredmény esetén előnyben kell részesíteni a szakképző intézmény által meghirdetett képzésekkel kapcsolatos felvételi eljárásban.

XXXV. Fejezet

A VIZSGÁK RENDSZERE

254/A. §174 A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy ágazati alapvizsgára az ágazati alapoktatásban való részvétele alapján bocsátható.

255. §175 (1) Az ágazati alapvizsga lebonyolítására a tanulmányok alatti vizsga szabályait kell alkalmazni az e §-ban meghatározott eltérésekkel.

(2) Az ágazati alapvizsgát a szakképző intézményben kell az Szkt. 91. § (3) bekezdése szerinti vizsgabizottság előtt letenni.

(3) Az ágazati alapvizsga vizsgafeladatait és azok javítási-értékelési útmutatóját a képzési és kimeneti követelményekhez igazítottan a szakképző intézmény határozza meg.

(4) Az ágazati alapvizsgához kapcsolódó javító- és pótlóvizsga letételére az ágazati alapvizsgát követő hatvan napon belül kell lehetőséget biztosítani.

256. § (1)176 A tanuló magasabb évfolyamba nem léphet, a tanuló és a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel nem vehet részt, ha sikertelen ágazati alapvizsgát tett.

(2)177

(3)178 Nem kell ágazati alapvizsgát tennie és az ágazati alapvizsga eredményét sikeresnek kell tekinteni annak a tanulónak, illetve képzésben részt vevő személynek, aki korábbi tanulmányai, előzetesen megszerzett tudása, illetve gyakorlata beszámításával vesz részt a szakmai oktatásban, ha beszámított előzetes tudása magában foglalja az ágazati alapvizsga követelményeit. Ebben az esetben a szakmai vizsga eredményét – az ágazati alapvizsga eredményének figyelmen kívül hagyásával – a szakmai vizsga vizsgatevékenységeinek egymáshoz viszonyított súlyozásának megfelelően kell megállapítani.

257. §179 Az ágazati alapvizsga vizsgabizottságának a szakképző intézmény feladatellátási helye szerint területileg illetékes gazdasági kamara által delegált elnökét megillető díjazás összege a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér

a)180 negyven százaléka, ha a vizsgázók száma huszonöt fő alatt,

b)181 hatvan százaléka, ha a vizsgázók száma huszonöt és harmincöt fő között,

c)182 nyolcvan százaléka, ha a vizsgázók száma harmincöt fő fölött

van. A vizsgabizottság elnöke az e §-ban meghatározott díjazáson felül további költségtérítésre nem jogosult.

258. § Előrehozott érettségi vizsga – a szakmai vizsga kivételével – legfeljebb három, az Nkt.-ban meghatározott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony fennállása alatt, a szakképző intézmény szakmai programjában a jelentkező számára az adott vizsgatárgyra vonatkozóan meghatározott követelmények teljesítését követően, a szakképző intézményi tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév október–novemberi és május–júniusi vizsgaidőszakában is letehető.

259. § Az érettségi vizsga megszervezésére és lebonyolítására az érettségi vizsgáról szóló kormányrendeletet kell alkalmazni.

260. § (1) A szakmai vizsga a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott

a) számítógép alkalmazását igénylő központi vizsgatevékenységből (a továbbiakban: interaktív vizsgatevékenység) és

b) projektfeladat megvalósításából

áll.

(2) Az interaktív vizsgatevékenység feladatainak és javítási-értékelési útmutatójának elkészítéséről a szakképzésért felelős miniszter – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – a szakmai vizsga nyelvén gondoskodik. A feladat és az útmutató a szakképzésért felelős miniszter által történő visszavonásig használható fel. A feladat és az útmutató alapján a számítógép által véletlenszerűen generált vizsgafeladatsort kell az interaktív vizsgán megoldani.

(3)183 A projektfeladat az akkreditált vizsgaközpont által – a képzési és kimeneti követelményekre tekintettel – a vizsgázó gyakorlati felkészültségének átfogóbb felmérése céljából meghatározott vizsgatevékenység, amelyet a szakmai vizsgára vagy a szakmai vizsgán kell elkészíteni és szóban az adott szakma folytatásához szükséges ismeretek ellenőrzésére is kiterjedően megvédeni. Projektfeladatként – a képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően – gyakorlati vizsgamunka, vizsgaremek, vizsgamű vagy egyéb vizsgaprodukció megvalósítása vagy záródolgozat vagy portfólió elkészítése határozható meg.

261. § A szakmai vizsga magyarul vagy részben vagy egészben idegen nyelven is megszervezhető. Az akkreditált vizsgaközpont biztosítja, hogy az általa megszervezett valamennyi szakmai vizsga tekintetében legyen lehetőség magyar nyelven szakmai vizsgát tenni. A nem magyar nyelven letett szakmai vizsga az államilag elismert nyelvvizsgával nem egyenértékű, azt nem helyettesíti.

262. § (1) Szakmai vizsgát február–március, május–június és október–november hónapban lehet tartani (a továbbiakban: vizsgaidőszak). A részszakma megszerzésére irányuló szakmai vizsgát az akkreditált vizsgaközpont által meghatározott időpontban lehet tenni.

(2)184 Az interaktív vizsgatevékenység országos központi vizsganapjait a szakképzésért felelős miniszter a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon közzétett közleményében – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – határozza meg a szakmai vizsga tanévét megelőző tanév májusának utolsó munkanapjáig. A projektfeladat vizsgaidőpontját az akkreditált vizsgaközpont határozza meg.

(3) A szakképzésért felelős miniszter nemzetközi szerződés, egyezmény, megállapodás, annak hiányában viszonosság alapján engedélyezheti, hogy a külföldi vizsgázó a vizsgaidőszaktól eltérő időben tegyen szakmai vizsgát.

263. § (1)185 A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az általa tanult szakma szakmai vizsgájára a jelentkezési lapot az akkreditált vizsgaközponthoz nyújtja be az akkreditált vizsgaközpont által meghatározott formában. A jelentkezési laphoz csatolni kell a szakmai vizsgával kapcsolatos kérelmeket és az ilyen kérelem alapjául szolgáló okiratok másolatát.

(2) A jelentkezési lap benyújtásának határideje

a) a február–márciusi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszakot megelőző év december hónapjának első napja,

b) a május–júniusi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszak éve február hónapjának tizenötödik napja,

c) az október–novemberi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszak éve augusztus hónapjának utolsó munkanapja.

(3) A jelentkező a szakmai vizsga megkezdéséig igazolja, hogy a szakmai vizsgára bocsátáshoz szükséges, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott feltételekkel rendelkezik. Ha a jelentkező a szakmai vizsga megkezdéséig nem teljesíti vagy nem igazolja, hogy megfelel a szakmai vizsgára bocsátás képzési és kimeneti követelményekben meghatározott feltételeinek, a jelentkezését törölni kell.

264. § (1) A szakmai vizsga vizsgatevékenységei alól – a jogszabályban vagy a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kivétellel – felmentés nem adható.

(2) Mentesül a szakmai vizsga vagy a vizsgatevékenység letétele alól az a vizsgázó, aki országos szakmai tanulmányi versenyen, WorldSkills vagy EuroSkills versenyen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott követelményt teljesítette és a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte. Az e bekezdésben meghatározott felmentés esetén a szakmai vizsga vagy a vizsgatevékenység eredménye jelesnek minősül.

265. §186 Az akkreditált vizsgaközpont a vizsgacsoportokat szakmánként vagy képzési területenként alakítja ki. A vizsgacsoport létszáma nem haladhatja meg az Szkt.-ben előírt maximális osztálylétszámot.

266. § (1) Az akkreditált vizsgaközpont a vizsgaidőszakra történő jelentkezési határidőt követő tizenöt napon belül a szakmai vizsgát vizsgacsoportonként a szakképzési államigazgatási szervnek az erre a célra kialakított elektronikus felületén (a továbbiakban: elektronikus vizsgarendszer) jelenti be.

(2) A vizsgabejelentés vizsgacsoportonként tartalmazza

a) a szakma szakmajegyzék szerinti azonosító számát és megnevezését,

b) a vizsgázók számát, ezen belül a javító- és a pótlóvizsgázók számát,

c) a vizsgatevékenységek helyszínét és időpontját,

d) a szakmai vizsga nyelvét.

(3)187 Az elektronikus vizsgarendszer működtetéséről a szakképzési államigazgatási szerv gondoskodik és ahhoz egyedi hozzáférési jogosultságot biztosít az akkreditált vizsgaközpont és – a vizsgabizottság ellenőrzési feladatokat ellátó tagja delegálásával összefüggésben – a gazdasági kamara részére.

267. § (1) A szakmai vizsgán lebonyolításra kerülő vizsgatevékenységek helyszínéről és időpontjáról és a szakmai vizsgával kapcsolatos további tudnivalókról az akkreditált vizsgaközpont – a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább hét nappal – tájékoztatja a vizsgafelügyelőt, a vizsgabizottság további tagjait, a vizsgázókat és a szakmai vizsga lebonyolításában közreműködő személyeket.

(2) Az akkreditált vizsgaközpont a tájékoztatással egyidejűleg megküldi a vizsgafelügyelőnek és a vizsgabizottság további tagjainak a projektfeladat leírását és a szakmai vizsga lebonyolításának tervezett rendjét (a továbbiakban: lebonyolítási rend).

(3) A lebonyolítási rendben meg kell határozni

a) a vizsgaprogramot, amely tartalmazza a projektfeladat adott vizsgacsoport általi végrehajtásának várható időtartamát,

b) a vizsgacsoportra vonatkozóan azokat az adott szakmai vizsgára vonatkozó szabályokat, amelyek meghatározzák a mérési, ellenőrzési és értékelési felelősséget,

c) a technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős személy részvételére vonatkozó szabályokat, valamint

d) a szakmai vizsga lebonyolítása során a helyi sajátosságokat figyelembe véve kialakított minden olyan további rendelkezést, amely a vizsgázó, a vizsgabizottság és az akkreditált vizsgaközpont számára egyértelművé teszi a szakmai vizsga lebonyolításának körülményeit.

268. § Az akkreditált vizsgaközpont

1. megbízza a vizsgafelügyelőt és a vizsgabizottság további tagjait, kijelöli a szakmai vizsga jegyzőjét, az interaktív vizsgatevékenység felügyelőjét és a technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős személyt,

2. elkészíti a lebonyolítási rendet,

3. gondoskodik a szakmai vizsga helyszínének előkészítéséről, személyi és tárgyi feltételeinek a szakmai vizsga során történő folyamatos biztosításáról,

4. a vizsgabizottság jogellenes működése vagy annak előre látható bekövetkezése esetén felhívja a vizsgabizottság figyelmét a jogszerű működés feltételeinek biztosítására, megtartására,

5. előkészíti a szakmai vizsga eredményének kihirdetését és

6. gondoskodik a szakmai vizsga iratainak szabályszerű kiállításáról és továbbításáról.

269. § (1) Az akkreditált vizsgaközpont a vizsgázóról az elektronikus vizsgarendszerben az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) 1/A. melléklet IV. rész 2. pontjában meghatározott adatokat tartalmazó vizsgatörzslapot állít ki.

(2) A vizsgatörzslap külíve tartalmazza

a) a szakmai vizsga

aa) azonosító számát,

ab) helyszínét,

ac) időpontját és

ad) nyelvét,

b) az akkreditált vizsgaközpont

ba) nyilvántartási számát,

bb) megnevezését,

bc) címét és

bd) – ha az akkreditált vizsgaközpont szakképző intézmény – OM azonosítóját,

c) a szakmai vizsgán megszerezhető szakma szakmajegyzék szerinti azonosító számát és megnevezését,

d) a vizsgázók számát, valamint a kezdő és a befejező törzslapszámot,

e) a vizsgafelügyelőnek és a vizsgabizottság további tagjainak, a szakmai vizsga jegyzőjének és az akkreditált vizsgaközpont vezetőjének

ea) családi és utónevét és

eb) a szakmai vizsga lebonyolításában betöltött szerepét, továbbá

f) tájékoztatást arról, hogy

fa) a vizsgatörzslap az elektronikus vizsgarendszerből került kinyomtatásra,

fb) a vizsgatörzslap a vizsgázónak az akkreditált vizsgaközpont által rögzített adatait és eredményeit tartalmazza, valamint

fc) a vizsgatörzslap adatai a kinyomtatott és hitelesített példány elküldését követően nem módosíthatók.

(3) A vizsgatörzslap belíve tartalmazza

a) a vizsgatörzslap számát,

b) a vizsgázó természetes személyazonosító adatait és oktatási azonosító számát,

c) az akkreditált vizsgaközpont megnevezését, címét és – ha az akkreditált vizsgaközpont szakképző intézmény – OM azonosítóját,

d) a szakma

da) szakmajegyzék szerinti azonosító számát és megnevezését,

db) Európai Képesítési Keretrendszer, Magyar Képesítési Keretrendszer és Digitális Kompetencia Keretrendszer szerinti szintjének meghatározására vonatkozó megjelölését,

e) a vizsgatevékenységek megnevezését, jellegét, értékelési súlyarányát és az elért eredményt százalékkal és érdemjeggyel kifejezve,

f) a vizsgázó szakmai vizsgán elért eredményét százalékkal és osztályzattal kifejezve,

g) az akkreditált vizsgaközpont határozatát és a záradékokat, valamint

h)188 a kiállított oklevél, illetve szakmai bizonyítvány sorozatjelét és sorszámát,

i)189 a szakmai vizsga alapját képező képzési és kimeneti követelmények alkalmazásának kezdő dátumát.

(4) A vizsgatörzslapra az adatokat eredeti okiratok alapján kell bejegyezni.

270. § (1) A szakmai vizsga megkezdése előtt a szakmai vizsga jegyzője az elektronikus vizsgarendszerben előkészíti a vizsgatörzslapot.

(2) A vizsgaeredmények kialakítását követően a vizsgatörzslapon az egyes vizsgatevékenységek eredményeit külön-külön kell rögzíteni. A vizsgatörzslapra rá kell vezetni továbbá a vizsgázóra vonatkozó határozatokat és záradékot.

(3) A szakmai vizsgát követően a vizsgatörzslapot kettő példányban ki kell nyomtatni, amelyeket a külív első oldalán a szakmai vizsga jegyzője és az akkreditált vizsgaközpont vezetője aláírásával hitelesít. Az aláírások alatt a nevet és a szakmai vizsga lebonyolításában betöltött szerepet olvashatóan fel kell tüntetni. Aláírás-bélyegző használata nem megengedett.

(4) A vizsgatörzslap külívét és belíveit szakmánként és szakmai vizsgánként szalaggal átfűzve, körcímkével ellátva le kell zárni és az akkreditált vizsgaközpont körbélyegzőjével a külív hátlapján hitelesíteni kell oly módon, hogy a bélyegzőlenyomat érintse a vizsgatörzslapot és a körcímkét is.

(5) A vizsgatörzslappal egyező tartalmú vizsgatörzslap-kivonatot kérésre, sikertelen szakmai vizsga esetén kérés nélkül ki kell adni a vizsgázónak a szakmai vizsga lezárását követő harminc napon belül. A vizsgatörzslap-kivonat az elektronikus vizsgarendszerből nyomtatható, amelyet az akkreditált vizsgaközpont vezetője ír alá.

(6) A 292. § (3) bekezdése szerinti esetben a vizsgatörzslap-kivonatot a pótlóvizsgát megelőzően ki kell adni a vizsgázónak.

271. § (1) A vizsgatörzslap egy kinyomtatott példányát az akkreditált vizsgaközpont a szakmai vizsga befejezését követő húsz napon belül küldi meg a szakképzési államigazgatási szervnek. Az elektronikus vizsgatörzslapot a kinyomtatott példány megküldését és az abban szereplő adatokkal történő összevetést követően le kell zárni.

(2) A vizsgatörzslap egy kinyomtatott példányát az akkreditált vizsgaközpont irattárában, másik példányát a szakképzési államigazgatási szerv irattárában kell elhelyezni. A vizsgatörzslap nem selejtezhető, folyamatos sorszámozással kell ellátni, és a tárgyév végén bekötve kell irattárazni.

(3) A vizsgajegyzőkönyvet az akkreditált vizsgaközpont irattárában öt évig kell őrizni.

(4) Az akkreditált vizsgaközpont a szakmai vizsgával kapcsolatos levelek, iratok és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendeletet alkalmazza.

272. § (1) A vizsgabizottság három tagból áll, amelynek

a) mérési feladatokat ellátó tagja végzi a vizsgázó tudásának felmérését,

b) ellenőrzési feladatokat ellátó tagja felel a szakmai vizsga szabályszerűségéért,

c) értékelési feladatokat ellátó tagja minősíti a vizsgázó teljesítményét.

(2) A vizsgafelügyelői feladatokat a vizsgabizottság (1) bekezdés b) pontja szerinti tagja látja el.

(3) A vizsgabizottság ellenőrzési feladatokat ellátó tagját a szakmai vizsga helyszíne szerint területileg illetékes gazdasági kamara delegálja, delegálás hiányában az akkreditált vizsgaközpont bízza meg. A delegált tag megbízását az akkreditált vizsgaközpont megtagadhatja és helyette határidő tűzésével más személy delegálását kezdeményezheti. A megtagadás indokának valósnak és okszerűnek kell lennie.

(4) A vizsgafelügyelő, illetve a vizsgabizottság további tagja nem lehet az, aki a vizsgázó szakmai vizsgára történő felkészítésében részt vett, vagy a vizsgázó hozzátartozója. A vizsgafelügyelő és a vizsgabizottság további tagja csak olyan személy lehet, aki a vizsgán megszerezhető szakma oktatásához jogszabályban előírt feltételekkel rendelkezik. A vizsgabizottság mérési feladatokat ellátó tagja csak olyan személy lehet, aki megbízása időpontjában a vizsgán megszerezhető szakma tekintetében rendszeres oktatási tevékenységet folytat.

(5) Ha a szakmai vizsga nyelve nem magyar, vagy a képzési és kimeneti követelmények a vizsgára bocsátás feltételeként középfokú nyelvvizsgát írnak elő, és a szakmai vizsga idegen nyelvi követelményeket is tartalmaz, legalább a vizsgafelügyelőnek a szakmai vizsga nyelvét anyanyelven kell beszélnie, vagy abból a KER szerinti C1 szintű államilag elismert nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal kell rendelkeznie. A vizsgán – a 297. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – tolmács nem vehető igénybe.

(6) A vizsgafelügyelőnek és a vizsgabizottság további tagjának megbízása az adott szakmai vizsgára szól. A vizsgabizottságban betöltött tisztség az arra vonatkozó megbízás elfogadásával jön létre.

273. § (1) A vizsgafelügyelő és a vizsgabizottság további tagja együttesen és az általuk külön-külön ellátott feladatok tekintetében önállóan is felelősek a szakmai vizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáért. A vizsgafelügyelő felfüggeszti a szakmai vizsga lebonyolítását, az érintett vizsgatevékenység végrehajtását, ha a szakmai vizsga lebonyolításának jogszerű feltételei nem biztosítottak, és erről haladéktalanul értesíti az akkreditált vizsgaközpontot. A felfüggesztés tényét és indokát a vizsgajegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha a jogszerű állapot nem állítható helyre oly módon, hogy a szakmai vizsga folytatására még az adott napon sor kerülhessen, az akkreditált vizsgaközpont intézkedik a szakmai vizsga folytatásának menetéről.

(2) A vizsgafelügyelő

a) a szakmai vizsga megkezdése előtt

aa) ellenőrzi a szakmai vizsga előkészítését, a szükséges szakmai, tárgyi és személyi feltételeket, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétét,

ab) a vizsgabizottság további tagjainak bevonásával ellenőrzi a szakmai vizsga jogszabályban előírt dokumentumainak meglétét, azok formai és tartalmi megfelelőségét,

b) vezeti a szakmai vizsgát és jóváhagyja a vizsgajegyzőkönyvet,

c) ellenjegyzi az értékelési folyamat eredményét bemutató dokumentációt,

d) tájékoztatja a vizsgázókat az egyes vizsgatevékenységek előtt az őket érintő döntésekről, tudnivalókról,

e) gondoskodik a szakmai vizsga iratainak szabályszerű kiállításáról és hitelesítéséről, felügyeli a szakmai vizsga jegyzőjének munkáját.

(3) A vizsgabizottság mérési feladatokat ellátó tagja

a) lebonyolítási rend szerint részt vesz a vizsgáztatásban,

b) ellenőrzi a projektfeladat megvalósításának lépéseit, és rögzíti azok eredményeit.

(4) A vizsgabizottság értékelési feladatokat ellátó tagja

a) a mérést végző tagtól kapott adatok és információk alapján elvégzi az értékelést,

b) az értékelési folyamat eredményét bemutató dokumentációt a vizsgafelügyelő általi ellenjegyzést követően továbbítja az akkreditált vizsgaközpont vezetőjének.

(5) A vizsgázó minősítéséről az akkreditált vizsgaközpont dönt.

274. § A szakmai vizsga jegyzője a szakmai vizsga előkészítésével, lefolytatásával és lezárásával kapcsolatos írásbeli, dokumentálási feladatokat látja el. E feladatkörében

1. vezeti a vizsgajegyzőkönyvet,

2. összesíti a szakmai vizsga részeredményeit,

3. kitölti és vezeti a vizsgatörzslapot,

4. kitölti az oklevelet, illetve a szakmai bizonyítványt,

5. elvégzi a szakmai vizsgával kapcsolatos egyéb adminisztratív teendőket,

6. felelős a vizsgatörzslap és az oklevél, illetve a szakmai bizonyítvány adatainak összeolvasásáért, egyezéséért,

7. gondoskodik a szakmai vizsga lezárását követően a szakmai vizsga dokumentumainak a vizsgabizottság által történő hitelesítéséről, valamint

8. gondoskodik a szakmai vizsga lezárását követően az elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről.

275. § Az akkreditált vizsgaközpontot, a vizsgafelügyelőt és a vizsgabizottság további tagját az egyes vizsgatevékenységek tekintetében azok lezárásáig, a vizsgafelügyelőt, a vizsgabizottság további tagját és a szakmai vizsga jegyzőjét a vizsgaeredmények tekintetében azok kihirdetéséig titoktartási kötelezettség terheli.

276. § (1) A szakmai vizsgát a lebonyolítási rend alapján kell lebonyolítani.

(2) Az egyes vizsgatevékenységek a lebonyolítási rendben meghatározott személyek jelenlétében kezdhetők meg és folytathatók le.

(3) Az egyes vizsgatevékenységeket az egyes vizsgatevékenységekhez előírt általános és speciális feltételek teljesülését az adott vizsgacsoport tekintetében biztosító helyszínen lehet lefolytatni.

(4) A vizsgatevékenységek lebonyolításának helyszínét, személyi és tárgyi feltételeit, azok biztosításának módját, a feltételek megfelelőségének tényét írásban kell rögzíteni, amelyet a vizsgafelügyelő és a vizsgabizottság további tagjai aláírásukkal hitelesítenek. Ezt a dokumentumot csatolni kell a szakmai vizsga jegyzőkönyvéhez és a szakmai vizsgát követő öt évig meg kell őrizni.

277. § (1) A szakmai vizsgát az első vizsgatevékenység napját követő harminc napon belül be kell fejezni, kivéve, ha a képzési és kimeneti követelmények másként rendelkeznek.

(2) Ugyanazon vizsganapra – ha azt a képzési és kimeneti követelmények nem zárják ki – több vizsgatevékenység szervezhető. A vizsgázó egy vizsganapra eső vizsgatevékenységeinek összes ideje nem haladhatja meg a nyolc órát. A nyolcórás időkeret számításakor a vizsgatevékenység végrehajtására meghatározott maximális időt kell figyelembe venni.

(3) Az egyes vizsgatevékenységek lebonyolítási rendjét úgy kell meghatározni, hogy a vizsgázó az interaktív vizsgatevékenységet nyolc és tizennyolc óra között, a projektfeladatot hét és tizenkilenc óra között végezhesse el.

(4) A vizsgázó számára a szakmai vizsga időtartama a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve legfeljebb három – az (5) bekezdés szerinti meghosszabbítás esetén legfeljebb négy – nap lehet.

(5) Az akkreditált vizsgaközpont a szakmai vizsga időtartamát, ha a vizsgaszervezés helyi sajátosságai vagy rendkívüli esemény ezt indokolja, egy nappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás tényét és annak indokát a vizsgajegyzőkönyvben rögzíteni kell.

278. § (1) Az interaktív vizsgatevékenység során biztosítani kell a vizsgázó azonosítását, a szakma megjelölését és a szakmai vizsga napjának feltüntetését. Az interaktív vizsgatevékenység befejezésekor biztosítani kell a befejezés időpontjának rögzítését. Ha az interaktív vizsgatevékenység alatt a vizsgázónak el kell hagynia a vizsgatermet, biztosítani kell a vizsgázó távozásának és visszaérkezésének idejének rögzítését is. A vizsgázó távozása és visszaérkezése között eltelt idő beszámít az interaktív vizsgatevékenység megoldására rendelkezésre álló időtartamba.

(2) Az interaktív vizsgatevékenység eredményét utólag nem módosítható formában kell tárolni.

279. § (1) Az interaktív vizsgatevékenység ideje alatt a vizsgateremben állandó felügyeletről kell gondoskodni. Nem lehet felügyelő az, aki a szakmai képzésben való oktatáshoz jogszabályban előírt szakképzettséggel rendelkezik. A technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős személy a szakmai vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében az akkreditált vizsgaközpont írásos engedélyével az interaktív vizsgatevékenység során jelen lehet.

(2) A felügyelő a vizsgázók részére tájékoztatást ad az interaktív vizsgatevékenység szabályairól, az alkalmazható segédeszközökről, továbbá az elkövetett szabálytalanságok következményeiről, elkészíti a vizsgázók ülésrendjét tartalmazó jegyzőkönyvet, és gondoskodik a szakmai vizsga rendjének betartásáról.

(3) Az interaktív vizsgatevékenység megoldására rendelkezésre álló időtartamba nem számítható be a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.

280. § (1) A vizsgázó az interaktív vizsgatevékenység megoldásához, elkészítéséhez tanácsot, segítséget nem kérhet és nem kaphat.

(2) Ha a felügyelő az interaktív vizsgatevékenység közben szabálytalanságot észlel, felfüggeszti a vizsgázó vizsgatevékenységét, írásban rögzíti ennek tényét, továbbá a felfüggesztés pontos idejét, a szabálytalanság jellegét, és aláírja azt, majd ezt követően engedélyezi a vizsgázónak a vizsgatevékenység folytatását.

(3) A felügyelő az interaktív vizsgatevékenység befejezését követően haladéktalanul jelzi a szabálytalanságot az akkreditált vizsgaközpontnak, aki kivizsgálja és dönt a vizsgázó esetén a szakmai vizsga további folytathatóságáról. A szabálytalansággal kapcsolatban külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell minden olyan adatot és eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság tényének és körülményének megállapítását, az érintett vizsgázó és felügyelő nyilatkozatát, továbbá azt, hogy a vizsgázót tájékoztatták a szabálytalanság elbírálásával kapcsolatos eljárásról és a bebizonyított szabálytalanság következményeiről. A jegyzőkönyvet a felügyelő, a vizsgázó és a vizsgafelügyelő írja alá. A vizsgázó észrevételét – kérelmére – a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A szabálytalansággal összefüggésben felvett jegyzőkönyvet csatolni kell a vizsgajegyzőkönyvhöz.

281. § (1) A projektfeladat megvédésének megkezdése előtt a vizsgázót tájékoztatni kell az adott vizsgatevékenység lebonyolításának rendjéről és a projektfeladat elkészítésével és megvédésével kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a vizsgatevékenység helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A vizsgatevékenység megkezdése után további útmutatás csak baleset és jelentős károkozás megelőzése céljából adható.

(2) A projektfeladatot a vizsgázó az akkreditált vizsgaközpont által a projektfeladathoz kapcsolódóan meghatározott segédanyagok használata mellett végzi.

(3) A projektfeladat elkészítése, illetve megvédése az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek – ideértve a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi feltételeket – megléte esetén kezdhető meg, és folytatható. A feltételek meglétét a vizsgatevékenység végrehajtását megelőzően a vizsgafelügyelő ellenőrzi, és engedélyezi a vizsgatevékenység megkezdését.

(4) A vizsgatevékenység zavartalan lebonyolítása és a baleseti kockázat minimalizálása érdekében az akkreditált vizsgaközpont vizsgacsoportonként legalább egy, a szakirányú oktatás folytatásához szükséges szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező személyt biztosít, aki a szakmai vizsgához szükséges technikai feltételek folyamatos biztosításáért felel, közreműködik az esetlegesen felmerült technikai problémák elhárításában, továbbá gondoskodik a balesetmentes munkavégzésről.

282. § (1) A projektfeladat végrehajtásához a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott időtartam áll a vizsgázó rendelkezésére.

(2) Nem számítható be a vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartamba a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.

(3) Ha a projektfeladat végrehajtása során balesetveszély, egészségi ártalom, technológiai vagy más rendkívüli ok merül fel, azt a vizsgafelügyelő haladéktalanul jelzi az akkreditált vizsgaközpontnak, amely a szakmai vizsga során elkészítendő projektfeladatot megváltoztathatja. A változtatásról szóló döntést az ok megadásával és indoklással rögzíteni kell a vizsgajegyzőkönyvben.

(4) Ha a vizsgázó a szakmai vizsgán elkészítendő projektfeladatot befejezte, azt közli a vizsgabizottság mérési feladatokat ellátó tagjával, aki ennek időpontját feljegyzi, az elkészült projektfeladatot átveszi.

283. § (1) A projektfeladatot pontszámok százalékban és érdemjegyben történő kifejezésével kell értékelni. Az értékelőlapon fel kell tüntetni a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, a szakma megnevezését, a projektfeladat tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt érdemjegyet. Az értékelést a vizsgabizottság értékelési feladatokat ellátó tagja írja alá.

(2) Az elkészült projektfeladatról – a személyiségi jogok sérelme nélkül – annak azonosítására alkalmas dokumentációt, így különösen fényképet, videófelvételt vagy részletes leírást kell készíteni, és azt a vizsgadokumentációhoz kell csatolni. A projektfeladat eredményével az akkreditált vizsgaközpont rendelkezik.

284. § (1) A szakmai vizsgáról vizsgajegyzőkönyv készül, amely időrendben tartalmazza a szakmai vizsga összes eseményét.

(2) A vizsgajegyzőkönyv tartalmazza

a) a 269. § (2) bekezdés e) pontja szerinti személyek családi és utónevét, valamint a vizsgával összefüggő szerepkörét a 272. § (1) bekezdése szerint,

b) annak a vizsgázónak a családi és utónevét, aki

ba) szabálytalanság miatt a szakmai vizsga folytatásától eltiltásra került,

bb) a szakmai vizsgán igazolható okból nem jelent meg, vagy azt nem tudta befejezni, megjelölve azt a vizsgatevékenységet, amelyből pótlóvizsgát kell tennie,

bc) a szakmai vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította,

bd) valamely vizsgatevékenység eredményét országos szakmai tanulmányi versenyen, WorldSkills vagy EuroSkills versenyen elért eredménye alapján kapta,

be) a szakmai vizsga valamely vizsgatevékenysége alól mentesítésre került, valamint a felmentés okát és az alapul szolgáló dokumentumokat,

c) a vizsgafelügyelő szakmai vizsgával kapcsolatos tapasztalatainak értékelését.

(3) A szakmai vizsga utolsó vizsgatevékenységét követően a vizsgajegyzőkönyvet le kell zárni, és csatolni kell hozzá a vizsgaösszesítő ívet, továbbá a felmentési kérelemhez benyújtott okiratok másolatát. A vizsgajegyzőkönyv mellékletét képezi továbbá a lebonyolítási rend és a vizsgatevékenységek lebonyolításának helyszínét, személyi és tárgyi feltételeit, azok biztosításának módját, a feltételek megfelelőségének tényét írásban rögzítő dokumentum.

(4) A szakmai vizsga jegyzőkönyvét és valamennyi mellékletét a szakmai vizsga jegyzője, a vizsgafelügyelő és a vizsgabizottság további tagjai írják alá.

285. § (1) A szakmai vizsga lezárását követően a vizsgafelügyelő és a vizsgabizottság mérési feladatokat ellátó tagja – kivéve, ha delegálás hiányában a vizsgafelügyelőt az akkreditált vizsgaközpont bízta meg – külön-külön elkészítik

a) a szakmai vizsga előkészítésével, lebonyolításával,

b) a vizsgáztatás feltételeivel,

c) a képzési és kimeneti követelményekben leírtak teljesülésével, valamint

d) a jogszabályi rendelkezések betartásával

kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat tartalmazó elektronikus jelentésüket, amelyet a szakmai vizsga befejezését követő egy héten belül rögzítenek az elektronikus vizsgarendszerben.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, e kötelezettség teljesítéséig nem bízható meg újabb vizsgafelügyelői, további vizsgabizottsági tagi teendők ellátásával.

286. §190 Ha a vizsgabizottság tagja azt észleli, hogy a gazdasági kamara által delegált vizsgafelügyelő tevékenysége nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, haladéktalanul jelzi ezt az akkreditált vizsgaközpont felé. Az akkreditált vizsgaközpont a tudomására jutott jogellenes magatartásról tájékoztatja a vizsgafelügyelőt delegáló gazdasági kamarát, aki azt kivizsgálja, majd a vizsgálat eredményéről tájékoztatja az akkreditált vizsgaközpontot. Ha a kivizsgálás eredményeképpen megállapítható a vizsgafelügyelő jogellenes magatartása, őt a gazdasági kamara a szakmai vizsga évét követő második év utolsó napjáig nem delegálhatja vizsgafelügyelői feladatok ellátására.

287. § (1) Az akkreditált vizsgaközpont döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgázó jogszabálysértésre hivatkozva – a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított öt napon belül – törvényességi kérelmet nyújthat be. A benyújtásra meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

(2) A törvényességi kérelmet a szakképzési államigazgatási szervnek kell címezni, de az akkreditált vizsgaközponthoz kell benyújtani. Az akkreditált vizsgaközpont a törvényességi kérelmet a törvényességi kérelemmel kapcsolatos véleményével és a törvényességi kérelemmel érintett szakmai vizsgára megbízott vizsgafelügyelő állásfoglalásával együtt öt napon belül továbbítja a szakképzési államigazgatási szervnek.

(3) A törvényességi kérelmet a szakképzési államigazgatási szerv a beérkezést követő naptól számított öt napon belül bírálja el.

288. §191 A szakmai vizsga díja vizsgázónként legfeljebb a szakmai vizsga évének első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér tizenöt százalékának, részszakma megszerzésére irányuló szakmai vizsga esetén tíz százalékának és az adott szakma ágazatához kapcsolódóan a 332/A. § (2) bekezdésében, illetve az adott szakképesítéshez kapcsolódóan a 4/A. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott – évfolyami szorzó nélkül figyelembe vett – súlyszorzó szorzata.

289. § (1) A szakmai vizsga díját az olyan vizsgázó esetében, aki a szakképzésben ingyenes részvételre jogosult az akkreditált vizsgaközpont számára a szakképzési államigazgatási szerv utólag megtéríti.

(2) A szakmai vizsga díjának utólagos megtérítésére az akkreditált vizsgaközpont az olyan vizsgázó után jogosult, aki a szakmai vizsgát ténylegesen megkezdte. Az utólagos megtérítést a szakképzési államigazgatási szerv az elektronikus vizsgarendszer adatai alapján a vizsgaidőszakot követő negyvenöt napon belül hivatalból teljesíti.

290. § (1) A vizsgázó teljesítményét vizsgatevékenységenként, a pontszámok százalékban és érdemjegyben történő kifejezésével kell értékelni. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg.

(2) Az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének érdemjegyben történő kifejezése a következő:

a) hetvenkilenc százalék fölött jeles (5),

b) hatvan és hetvenkilenc százalék között jó (4),

c) ötven és ötvenkilenc százalék között közepes (3),

d) negyven és negyvenkilenc százalék között elégséges (2),

e) negyven százalék alatt elégtelen (1).

(3) A vizsgázó vizsgatevékenységen elért eredményeit a teljes vizsgacsoport esetében az elektronikus vizsgarendszerben kitöltött vagy onnan letöltött egyetlen vizsgaösszesítő íven kell vezetni.

(4) A szakmai vizsga minősítését az egyes vizsgatevékenységeknek a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott értékelési súlyaránynak megfelelően kell kiszámítani. A minősítés megállapítása során a kerekítés általános szabályai szerint kell eljárni.

(5) Sikertelen a szakmai vizsga, ha bármelyik vizsgatevékenység eredménye elégtelen.

(6) A szakmai vizsga eredményét az akkreditált vizsgaközpont a szakmai vizsgát követő öt napon belül hirdeti ki.

291. § (1) Javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak, aki

a) sikertelen szakmai vizsgát tett,

b) a szakmai vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította, vagy

c) szabálytalanság miatt a szakmai vizsga folytatásától eltiltásra került.

(2) Ha a képzési és kimeneti követelmények másként nem rendelkeznek, sikertelen szakmai vizsga esetén csak az elégtelenre értékelt vizsgatevékenységet kell megismételni. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a szakmai vizsgát teljes egészében meg kell ismételni.

(3) A javítóvizsga a képzési és kimeneti követelmények megváltozásáig, de legalább a szakmai vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor hatályos képzési és kimeneti követelmények szerint tehető le vagy ismételhető meg.

292. § (1) Ha a vizsgázó a szakmai vizsgát neki fel nem róható okból meg sem kezdte, vagy megkezdte, de befejezni nem tudta, azokból a vizsgatevékenységekből, amelyekből még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet.

(2) A pótlóvizsga a képzési és kimeneti követelmények megváltozásáig, de legalább a szakmai vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor hatályos képzési és kimeneti követelmények szerint tehető le.

(3) A vizsgázó a pótlóvizsgát még ugyanabban a vizsgaidőszakban is leteheti, ha a szakmai vizsga letételét gátló akadályok elhárultak és lebonyolításának feltételei adottak.

XXXVI. Fejezet

A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ TANULÓ ÉS A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ VAGY FOGYATÉKKAL ÉLŐ SZEMÉLY FELKÉSZÍTÉSE ÉS SZAKMAI VIZSGÁJA192

293. § (1) A szakképző intézmény az Nkt. szerinti szakértői bizottság szakértői véleményére tekintettel a beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló számára

a) – a beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenesség csökkentéséhez szükséges mértékben – fejlesztő pedagógiai ellátást biztosít,

b) biztosítja az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni előrehaladású nevelést és oktatást, valamint tanulmányok alatti vizsga letételét, továbbá

c) segítséget nyújt ahhoz, hogy kötelezettségeit teljesíteni tudja.

(2)193 A szakképző intézmény az Nkt. szerinti szakértői bizottság szakértői véleményére tekintettel a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy részére

a) – a sajátos nevelési igényéből, illetve fogyatékosságából eredő hátránya csökkentéséhez szükséges mértékben – egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozást biztosít,

b) biztosítja az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni előrehaladású nevelést és oktatást, valamint tanulmányok alatti vizsga letételét, továbbá

c) segítséget nyújt ahhoz, hogy kötelezettségeit teljesíteni tudja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kedvezményekről az igazgató dönt. Az igazgató az Nkt. szerinti szakértői bizottság szakértői véleményétől nem térhet el.

294. § (1) A 293. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés a) pontja szerinti foglalkozást – ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakmai oktatása a többi tanulóval, illetve képzésben részt vevő személlyel együtt történik – a kötelező foglalkozásokon, egyébként a kötelező foglalkozásokon felül egyéni fejlesztési terv alapján kell biztosítani. Az egyéni fejlesztési tervet

a) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetében az Nkt. szerinti fejlesztő pedagógus,

b)194 a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy esetében az Nkt. szerinti együttnevelést segítő pedagógus

közreműködésével kell elkészíteni, és évente legalább egy alkalommal a fejlesztés eredményét rögzíteni. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról és a fejlesztés eredményéről a kiskorú tanuló törvényes képviselőjét tájékoztatni kell.

(2) A szakképző intézményben nem foglalkoztatott szakember biztosításáról

a) a beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító pedagógiai szakszolgálati intézmény,

b)195 a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy esetén az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat

keretében kell gondoskodni.

295. § (1)196 A 293. § (3) bekezdése szerinti engedélyben meg kell határozni, hogy melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulmányi követelményeket teljesíteni. Ha az engedély – a szakmai program 14. § (5) bekezdése szerinti eltérést engedő rendelkezésével összhangban – az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell megállapítani.

(2) Az engedélyben – a szakmai vizsga kivételével – a szakmai tartalmak tanulása alóli felmentés is adható. Az ilyen mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a szakma megszerzéséhez szükséges követelmények alóli általános felmentéshez.

296. § (1)197 A tanulmányok alatti vizsga tekintetében – ha azt a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, a sajátos nevelési igény, illetve a fogyatékosság jellege indokolja – a beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló, a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy számára

a) az írásbeli vizsgával összefüggésben

aa) meg kell növelni az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel,

ab) lehetővé kell tenni segédeszköz használatát vagy segédszemély igénybevételét, illetve

ac) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen,

b) a szóbeli vizsgával összefüggésben

ba) meg kell növelni a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel, illetve

bb) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le.

(2) Ha a vizsgázónak a 293. § (3) bekezdése szerinti engedélyben lehetővé tették, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vizsgatevékenységből és szóbeli vizsgatevékenységből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

(3) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató felügyelete mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató felolvassa.

297. § (1)198 A szakmai vizsga tekintetében a beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy részére az akkreditált vizsgaközpont az Nkt. szerinti szakértői bizottság szakértői véleményére tekintettel az e §-ban meghatározott kedvezményeket biztosítja.

(2)199 Az interaktív vizsgatevékenységen beilleszkedési, tanulási, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy számára lehetővé kell tenni a tanulmányok során alkalmazott segédeszköz használatát vagy segédszemély igénybevételét. Az akkreditált vizsgaközpont a halláskárosodott vizsgázó kérelmére a vizsgatevékenység szóban történő részének idejére – ha az indokolt – jelnyelvi tolmácsot biztosít.

(3) Ha azt a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, a sajátos nevelési igény, illetve a fogyatékosság jellege indokolja, a vizsgázó igazolt kérelme alapján az akkreditált vizsgaközpont engedélyezheti

a) a vizsgázó mentesítését a vizsgatevékenység idegen nyelvi része vagy annak egy típusa, szintje alól, ha a vizsgázót a szakmai oktatás során is mentesítették az idegen nyelv értékelése és minősítése alól,

b) az interaktív vizsgatevékenység szóban történő vizsgatevékenységgel vagy a vizsgatevékenység szóban történő részének interaktív vizsgatevékenységgel történő felváltását,

c) az adott vizsgatevékenység az arra meghatározott időnél hosszabb idő alatt történő teljesítését azzal, hogy a projektfeladat esetén a hosszabbítás nem haladhatja meg a projektfeladatra előírt időtartam harminc százalékát, kivéve, ha a képzési és kimeneti követelmények másként rendelkeznek.

HATODIK RÉSZ

A SZAKKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA, EGYÜTTMŰKÖDÉSI RENDSZERE ÉS ELLENŐRZÉSE

XXXVII. Fejezet

A SZAKKÉPZÉSÉRT FELELŐS MINISZTER FELADATA

298. § (1)200 A szakképzésért felelős miniszter

a) a szakképzés szakmai és módszertani fejlesztése keretében

aa) kidolgozza és gondozza a képzési és kimeneti követelmények elkészítésének és módosításának egységes alapelveit,

ab) a szakképzéssel összefüggő regionális és országos kutatásokat végez, valamint elemzési és értékelési feladatokat lát el,

ac) működteti és fejleszti a Magyar Képesítési Keretrendszer szakképzéshez kapcsolódó területeit a hazai és nemzetközi képesítések összehangolásával, az Európai Képesítési Keretrendszer követelményeinek megfelelően és az oktatási területekkel együttműködve,

ad) ellátja a szakmastruktúra folyamatos fejlesztését a szakmajegyzékben meghatározott szakmák vonatkozásában,

ae) részt vesz az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer alapján a felsőoktatásba átvihető kreditrendszer egységes alapelveinek kidolgozásában és gondozásában,

b) a szakképzési tankönyvekkel, a digitális tananyagokkal és az egyéb tanulmányi segédletekkel összefüggésben

ba) koordinálja és ellátja a szakképzési tankönyvek, a digitális tananyagok és az egyéb tanulmányi segédletek tartalomelemei kidolgozásával kapcsolatos feladatokat,

bb) gondoskodik a szakképzési tankönyvek, a digitális tananyagok és az egyéb tanulmányi segédletek kiadásáról és forgalmazásáról,

bc) ellátja a kiadvány-előkészítő feladatokat és működteti a nyomdát,

bd) végzi a szakképzés szakfolyóiratainak és egyéb kiadványainak a kiadását,

be) működteti a szakképzési és munkaügyi könyvtárat,

c) az oktatók továbbképzésével összefüggésben kidolgozza a továbbképzés struktúráját, továbbá gondoskodik a továbbképzések és más szakmai fórumok lebonyolításáról,

d) a szakképzés együttműködési rendszerével összefüggésben fejleszti az Európai Unió tagállamainak szakképzésben részt vevő intézményeivel történő együttműködését, részt vesz hazai és nemzetközi szakképzési kutatásokban, közreműködik nemzetközi fejlesztési projektek lebonyolításában.

(2) A szakképzésért felelős miniszter felkérésére a Kormány adott ágazatért felelős tagja meghatározza a szakmai vizsga központi vizsgatevékenysége és interaktív vizsgatevékenysége tartalmát, és kidolgozza azok értékelési útmutatóit és egyéb dokumentumait.

(3)201 A szakképzésért felelős miniszter az Szkt.

a) 96. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában és azzal összefüggésben

aa) az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott feladatot az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

ab) az (1) bekezdés b) pont bb)–be) alpontjában meghatározott feladatot a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal,

b) 96. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában meghatározott feladatot a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal,

c) 96. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feladatot az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

d) 96. § (1) bekezdés h) pontjában és azzal összefüggésben az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában és d) pontjában meghatározott feladatot az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

e) 96. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatot a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal,

f) 125. § (10) bekezdésében meghatározott feladatot az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

útján végzi. E feladatok ellátásában a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság a szakképzésért felelős miniszter megbízása alapján és utasításai szerint kizárólagos joggal vesz részt.

XXXVIII. Fejezet

A SZAKKÉPZÉSI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV FELADATA

299. § A szakképzési államigazgatási szerv üzemelteti a regisztrációs és tanulmányi alaprendszert, az elektronikus vizsgarendszert és a szakképzésért felelős miniszter által alapított szakképzési centrum által használt más egységes informatikai rendszereket, gondoskodik továbbá azok fejlesztéséről.

300. § (1) A szakképzési államigazgatási szerv a vizsgatörzslapokat tartalmazó központi nyilvántartás adatait elzártan, ötven évig más által nem hozzáférhető módon őrzi.

(2) A szakképzési államigazgatási szerv az általa őrzött vizsgatörzslapokat ötven év után átadja az illetékes levéltárnak, és az átadott vizsgatörzslapok központi nyilvántartási adatait törli.

(3) A szakképzési államigazgatási szerv az elveszett, ellopott, megrongálódott vagy megsemmisült bizonyítványról bizonyítványmásodlatot állít ki kérelemre. A jogutód nélkül megszűnt akkreditált vizsgaközpont esetében a szakképzési államigazgatási szerv kérelemre kiállítja az Europass bizonyítvány-kiegészítőt.

301. § A szakképzésben könyv – ideértve a szótárt, a szöveggyűjteményt, az atlaszt, a kislexikont, a munkatankönyvet, a munkafüzetet, a feladatgyűjteményt –, valamint a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerben elérhető digitális tananyag, kiegészítő ismeretanyag és egyéb tanulmányi segédlet (a továbbiakban együtt: szerzői mű) akkor használható, ha

a) az szerepel

aa) a közismereti oktatáshoz kapcsolódóan az Nkt. 93/C. §-a szerinti tankönyvjegyzéken,

ab) a szakmai oktatáshoz és a szakmai képzéshez kapcsolódóan a szakképzési tankönyvjegyzéken, vagy

b) annak használatára – a szakképzési tankönyvvé nyilvánítási eljárás lefolytatásáig vagy kísérleti jelleggel – a szakképzésért felelős miniszter engedélyt ad.

302. § (1) A szakképzési tankönyvvé nyilvánítás, annak – a szakképzési tankönyv (2) bekezdés szerinti javítása kivételével történő – módosítása vagy meghosszabbítása iránti kérelem tartalmazza, illetve ahhoz csatolni kell

a) a kérelmező adatait,

b) a szerzői mű adatait és jellemzőit, valamint – a digitális tananyag és a kiegészítő ismeretanyag kivételével – műpéldányát három példányban és elektronikus mintapéldányát,

c) a felhasználási jog jogosultjának adatát,

d) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a szerzői mű szakképzési tankönyvvé nyilvánításának időbeli hatálya alatt folyamatosan

da) vállalja a szakképzési tankönyv 5. mellékletben meghatározott árkorlátnak megfelelő, a szakképzési tankönyvjegyzéken történő nyilvántartás időbeli hatálya alatt változatlan áron történő értékesítését a szakképzés keretében,

db) rendelkezni fog a szakképzési tankönyv teljes körű felhasználási jogaival, átvett szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény esetén, ideértve az ahhoz kapcsolódó felhasználási jogot is,

e) a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot.

(2) Az eljárás időtartama és a szakképzési tankönyvjegyzéken történő nyilvántartás időbeli hatálya alatt a szerzői mű sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatható meg. Nem jelenti a szerzői mű tartalmi megváltoztatását

a) a szerzői műben szereplő helyesírási és nyomdahibáknak,

b) a megváltozott tényeknek és adatoknak, valamint

c) az eljárás során a szakértő által feltárt hibáknak

a szerzői műben történő javítása, feltéve, hogy az a) és b) pont szerinti javítás miatt – a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerben elérhető digitális tananyag, kiegészítő ismeretanyag és egyéb tanulmányi segédlet kivételével – nem változik meg a lapok számozása, és a javításról készült jegyzéket a kérelmező – saját költségén – megküldi a szakképzési államigazgatási szervnek.

(3) A szerzői mű szakképzési tankönyvvé nyilvánítására, annak módosítására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a szakképzésért felelős miniszter a szakképzési államigazgatási szervet szakértőként vonja be. A szakképzési államigazgatási szerv a szakértői szakvéleményt – az általa foglalkoztatott vagy megbízási jogviszony keretében bevont és az adott ágazatban kiemelkedő elméleti felkészültségű vagy az adott ágazatban legalább tízéves szakmai gyakorlattal és pedagógiai vagy oktatói tapasztalattal rendelkező személyek véleménye alapján – módszertani, szakmai és technológiai szempontokra figyelemmel készíti el. Szakmai gyakorlatként olyan munkakört lehet figyelembe venni, amely betöltésének feltétele az adott ágazathoz kapcsolódó szakképzettség vagy szakképesítés. Ha a szerzői mű a nemzetiségi szakmai oktatás, illetve szakmai képzés céljaira készült, szakmai szakértőként az Országos Nemzetiségi Tanácsot kell felkérni. A szakképzési államigazgatási szerv a szakértői szakvélemény elkészítéséért a 4/B. melléklet szerinti szakértői díjra jogosult.

303. § (1) A szerzői mű szakképzési tankönyvvé nyilvánításának és meghosszabbításának időbeli hatálya annak a tanévnek az utolsó napjáig tart, amelyik a határozat véglegessé válását követő ötödik naptári évben fejeződik be. A szakképzési tankönyvvé nyilvánítás módosítása a szerzői mű szakképzési tankönyvvé nyilvánításának és meghosszabbításának időbeli hatályát nem érinti.

(2) A szakképzési tankönyvvé nyilvánítást a szakképzésért felelős miniszter megszünteti, ha

a) a kérelmező azt kéri,

b) a szakképzési tankönyvvé nyilvánítás időbeli hatálya lejár,

c) olyan tény merül fel, amely alapján a szakképzési tankönyvvé nyilvánítás iránti kérelmet korábban el kellett volna utasítani,

d) a szakképzési tankönyvet a kérelmező a szakképzési tankönyvjegyzéken történő nyilvántartásának időbeli hatálya alatt a 302. § (2) bekezdésétől eltérő más módon megváltoztatja,

e) a kérelmező felhasználási joga a szakképzési tankönyvre vonatkozóan megszűnik, vagy

f) a kérelmező a szakképzési tankönyvvé nyilvánítást követően nem tesz eleget a szakképzési tankönyvvé nyilvánítás valamely feltételének.

(3) A szakképzési tankönyvjegyzéket a szakképzési államigazgatási szerv vezeti, és azt a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon közzéteszi.

303/A. § A szakképzési tankönyv árának meg kell felelnie az 5. mellékletben meghatározott árkorlátnak. E rendelkezést a fenntartási időszak alatt nem kell alkalmazni a részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló szakképzési tankönyvre, ha a támogatás feltételeként a támogató a szakképzési tankönyv ingyenes terjesztését kötelezően előírta.

303/B. § A szakképzési államigazgatási szerv a nemzeti referencia- és koordináló központ keretében működteti az Europass-kiegészítő országos rendszerét.

304. § A szakképzési államigazgatási szerv

1.204 ellátja a 340. §-ban meghatározott előirányzatok tekintetében a kezelő szerv jogszabályban meghatározott feladatait,

2. közreműködik a hazai, illetve az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztések, programok végrehajtásában, illetve jogszabályban meghatározott esetben és módon támogatásában,

3. vizsgálja a feladatkörével kapcsolatos és az azzal összefüggő jogi szabályozás hatályosulásának gyakorlati tapasztalatait, ez alapján javaslatot tesz a szakképzésért felelős miniszternek jogszabályok előkészítésére,

4.205

305. § (1) A Kormány szakképzési államigazgatási szervként – a (2) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt jelöli ki.

(2) A Kormány szakképzési államigazgatási szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki

a) a nem állami szakképző intézmény működésének engedélyezése,

b) a tanulmányok alatti vizsga megszervezése és

c) a szakképző intézmény hatósági ellenőrzése

tekintetében.

(3) Az Áht. 9. § a)–d) pontjában meghatározott irányítási hatáskörök kivételével a fővárosi és megyei kormányhivatal felett a (2) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében a szakképzésért felelős miniszter gyakorolja az irányító szervi hatásköröket.

(4) A Kormány szakképzési államigazgatási szervként az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelöli ki

a) a szakképző intézmény minőségirányítási rendszerének külső értékelése és

b) az életpálya-tanácsadás és a pályaorientáció ellátásában részt vevő személyek tevékenységének koordinálása

tekintetében.

306. § (1) A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a szakképzésért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

(2)206 A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt elnök vezeti, akinek tevékenységét elnökhelyettesek segítik. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalban a szakképzési államigazgatási szerv feladatai és hatáskörei gyakorlására önálló elnökhelyettest kell kinevezni.

(3)207 Az elnököt és az elnökhelyetteseket a szakképzésért felelős miniszter nevezi ki és menti fel. Az elnök felett a munkáltatói jogkört a szakképzésért felelős miniszter, az elnökhelyettesek felett a munkáltatói jogkört – a kinevezés és felmentés kivételével – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke gyakorolja.

307. § (1)208 A Kormány a szakképzés információs rendszere tekintetében az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szervként a szakképzési államigazgatási szervet jelöli ki.

(2) A Kormány

a) a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere és

b) a pályakövetési rendszer

tekintetében az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szervként a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt jelöli ki.

XXXIX. Fejezet

A SZAKKÉPZÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI RENDSZERE

308. § (1) A Szakképzési Innovációs Tanács

1. a Kormány által delegált összesen kilenc képviselőből,

2. a szakképző intézmények, a felsőoktatási intézmények és ezek fenntartói összesen nyolc képviselőjéből,

3. a Magyar Rektori Konferencia egy képviselőjéből,

4. az országos gazdasági kamarák, illetve szakmai szervezetek összesen hét képviselőjéből,

5. a szakképzés területén működő szakszervezetek és érdekképviseleti szervezetek összesen négy képviselőjéből,

6. a nagyvállalatok összesen hat képviselőjéből,

7. az együttműködési megállapodással rendelkező bevett egyházak összesen négy képviselőjéből,

8. a Magyar Tudományos Akadémia egy képviselőjéből,

9. a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek egy képviselőjéből,

10. az oktatók egy képviselőjéből,

11. a nemzetiségek összesen egy képviselőjéből

áll.

(2)209 A Szakképzési Innovációs Tanács elnökét – a tagok közül – és tagjait a szakképzésért felelős miniszter kéri fel. Az elnök és a tagok névsorát a szakképzésért felelős miniszter a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon teszi közzé.

(3) A Szakképzési Innovációs Tanács tagjainak megbízatása hároméves időtartamra szól.

309. § (1) A Szakképzési Innovációs Tanács tagjainak megbízatása megszűnik a tag

a) lemondásával a lemondásban meghatározott napon,

b) megbízatásának lejártának napján vagy

c) halála napján.

(2) A tag megbízatásának megszűnése esetén az új tagot a megbízatás megszűnését követő hatvan napon belül kell kijelölni és felkérni.

310. § (1) A Szakképzési Innovációs Tanács ügyrendjét egyszerű szótöbbséggel maga határozza meg. Az ügyrend hatálybalépéséhez a szakképzésért felelős miniszter jóváhagyása szükséges.

(2) A Szakképzési Innovációs Tanács működéséhez szükséges feltételek biztosításáról a szakképzésért felelős miniszter gondoskodik.

311. § Az ágazati készségtanács az 1. mellékletben meghatározott ágazatokban működik az egészségügy, a honvédelem, a rendészet és közszolgálat, a sport és a szociális ágazat kivételével.

312. § (1)210 Az ágazati készségtanács taglétszáma – ideértve az elnököt – legalább nyolc, legfeljebb huszonnégy fő, amelyből

a) összesen legfeljebb négy főt a Kormány adott ágazatért felelős tagja,

b) összesen egy főt a szakmai kamarák,

c) összesen egy főt a munkavállalói érdekképviseletek,

d) további tagjait az adott ágazat gazdasági szereplőinek

javaslatára a szakképzésért felelős miniszter kér fel. A megbízás időtartama két év.

(2) Az ágazati készségtanács elnökét a szakképzésért felelős miniszter kéri fel, megbízatása két évre szól, amely egy alkalommal meghosszabbítható.

313. § (1)211 Az elnök, illetve a tag megbízatása megszűnik, ha egy naptári évben az ágazati készségtanács üléseinek kétötödén nem vesz részt. A megbízatás megszűnésének időpontja a tárgyév december harmincegyedike.

(2) Az elnök, illetve a tag megbízatása – az (1) bekezdésben meghatározott eseten túl – megszűnik az elnök, illetve a tag

a) a megbízatása lejártával a megbízatásának lejárta napján,

b) lemondással a lemondása napján vagy a lemondásban megjelölt más napon,

c) visszahívásával a visszahívása napján vagy a visszahívásban megjelölt más napon, illetve

d) halálával a halála napján.

(3) Az elnök, illetve a tag megbízatásának az (1) bekezdés és a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti megszűnése esetén a megbízatás időtartamából hátralévő időszakra az új elnök, illetve az új tag ügyrend szerinti jelölését és megválasztását tizenöt napon belül kell lebonyolítani.

(4) Az elnök, illetve a tag megbízatásának a (2) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése esetén a tagok delegálását az ágazati készségtanácsi tagságra vonatkozó megbízatás lejártát megelőző hatvan napon belül kell lebonyolítani.

314. § Az ágazati készségtanácsot az elnök képviseli. Az elnök a tagot felhatalmazhatja az ágazati készségtanács tartós vagy eseti képviseletére.

315. § Az ágazati készségtanács elnökét és tagjait tiszteletdíj nem illeti meg. Az elnök és a tagok utazási költségtérítésre jogosultak a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendeletben meghatározott mértékben és feltételekkel.

316. § (1) Az ágazati készségtanács ügyrendjét egyszerű szótöbbséggel maga határozza meg. Az ügyrend hatálybalépéséhez a szakképzésért felelős miniszter jóváhagyása szükséges.

(2) Az ágazati készségtanács titkársági feladatait, ennek keretében az ágazati készségtanács működésének koordinálását és a működés feltételeinek biztosítását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara látja el.

317. § (1) Az ágazati készségtanács évente legalább öt alkalommal ülésezik.

(2) Az ágazati készségtanács ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ágazati készségtanács ülése akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Ha az ágazati készségtanács nem határozatképes, az ülés fél óra elteltével az eredeti napirendi pontokkal, az eredeti helyszínen ismételten összehívható. A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.

(3) Az ágazati készségtanács javaslatait egyszerű szótöbbséggel fogadja el. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(4) Az ágazati készségtanács ügyrendjének módosítását a tagok legalább egyharmadának kezdeményezésére a testület a következő ülésén napirendre tűzi. A módosításra az ügyrend elfogadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Az ágazati készségtanács üléseiről írásos emlékeztető készül, amely tartalmazza az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek családi és utónevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendet, az ülésen elhangzott hozzászólások lényegi tartalmát, valamint az ágazati készségtanács javaslatát annak megjelölésével, hogy azt a megjelent tagok milyen arányban szavazták meg.

318. § Az ágazati készségtanács a tárgyévre vonatkozó munkájáról a tárgyévet követő év február tizenötödikéig éves beszámolót készít, amelyet az elnök megküld a szakképzésért felelős miniszternek és az országos gazdasági kamarának.

319. § Az ágazati készségtanács működése során időszakonként áttekinti

a) az ágazatába tartozó szakmák rendszerét,

b) a szakmai követelmény és tananyagtartalom gazdasági elvárásokkal való összhangját,

c) az ágazata vonatkozásában a szakképzés rendszerébe történő belépés követelményeit,

d) az egyes szakmák szakmai tartalmának más szakmákba történő beszámíthatóságának lehetőségét,

e) az adott ágazatban dolgozó középfokú szakképzettséggel rendelkező szakemberektől elvárt szakmai és személyes készségek és kompetenciák halmazát,

f) az adott ágazatban a szakirányú oktatás erősítésének, továbbá a szakképző intézmények és a gazdálkodó szervezetek közötti együttműködés szorosabbá tételének lehetőségeit,

g) az ágazata vonatkozásában a szakképző intézményben végzettek szakmai és személyes készségeinek és kompetenciáinak kimeneti követelményeit, és

h) a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalát előrejelző rendszer adatainak értékelését.

320. § (1) A gazdasági kamara az ágazati készségtanács működésének koordinálásával összefüggő feladata keretében különösen

a) gondoskodik az ágazati készségtanács tagjának delegálásáról,

b) honlapján nyilvánosságra hozza az ágazati készségtanács éves beszámolóját,

c) több ágazati készségtanács több ágazatot érintő javaslata vagy véleménye esetén elősegíti az egységes javaslat kialakítását, és

d) elvégzi a tagok utazási költségtérítésének elszámolásával kapcsolatos pénzügyi és adminisztrációs feladatokat.

(2) A gazdasági kamara az egyes ágazati készségtanácsok szakmai munkájának, a gazdasági szereplők széles köre szakmai véleménye közvetítésének, kölcsönös megismerésének elősegítése céljából az érintett ágazatok gazdasági szereplői részére hozzáférhető szakmai fórumot működtet.

321. § (1) Az országos szakmai tanulmányi verseny versenyszabályzata és versenyfelhívása tartalmazza

1. az országos szakmai tanulmányi verseny megnevezését,

2. az országos szakmai tanulmányi verseny pedagógiai célját,

3. az országos szakmai tanulmányi verseny kategóriáit, az évfolyamok vagy korcsoportok születési dátum szerinti megjelölését,

4. az országos szakmai tanulmányi verseny jellegét, részeit, így elsősorban azt, hogy írásbeli, szóbeli, gyakorlati vagy pályázati rendszerű-e,

5. az országos szakmai tanulmányi verseny fordulóit, amely lehet

a) szakképző intézményi forduló,

b) megyei és – ha szerveznek – területi válogató, illetve

c) országos döntő,

6. a megyei, és – ha szerveznek – területi válogatókról történő továbbjutás feltételeit, a továbbjutott versenyzők értesítésének módját, határidejét,

7. az országos döntőben részt vevő versenyzők maximális létszámát,

8. a nevezés módját, a nevezési lapot,

9. a versenyző vagy a szakképző intézmény által fizetendő díjakat, különösen a nevezési díjat, a megyei és – ha szerveznek – a területi fordulón való részvétel díját, a részvételi díjat (szállás, ellátás) a döntő fordulóra, valamint ezek mértékét, továbbá annak megjelölését, hogy a fizetés tanulónként vagy csapatonként, iskolánként értendő-e, valamint a díjak fizetésének módját,

10. az országos szakmai tanulmányi verseny témáját, ismeretanyagát, a felkészüléshez felhasználható irodalmat,

11. a fordulók feladatainak rövid ismertetését,

12. az országos szakmai tanulmányi verseny díjait,

13. a versenyrendező családi és utónevét, címét és elérhetőségét.

(2) Az országos szakmai tanulmányi verseny lebonyolítását érintő rendkívüli események bekövetkezéséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A versenyszabályzatot és a versenyfelhívást évente szeptember 15-éig kell megküldeni a szakképzésért felelős miniszter részére. A szakképzésért felelős miniszter a versenyfelhívást a Hivatalos Értesítőben évente november 15-éig közzéteszi.

322. § A gazdasági kamara ellátja a WorldSkills és az EuroSkills versenyekre történő előkészítéssel, felkészítéssel és a versenyeken való részvétellel kapcsolatos feladatokat, továbbá megszervezi és koordinálja a WorldSkills és az EuroSkills előválogató versenyét. A WorldSkills és az EuroSkills versenyekkel kapcsolatos további feladatokról a szakképzésért felelős miniszter és a gazdasági kamara megállapodást köt.

323. § (1) A képzési tanács figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a nevelő és oktató munka eredményességét. A képzési tanács a tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a szakképző intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet az oktatói testület értekezletein.

(2) A képzési tanács véleményt nyilváníthat a szakképző intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a képzési tanács véleményét a szakképző intézmény szakmai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének elfogadása és módosítása előtt.

324. § (1) A képzési tanácsot létre kell hozni, ha a kiskorú tanulók törvényes képviselői, a tanulók vagy az oktatói testület közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik.

(2) Az igazgató a kezdeményezéstől számított harminc napon belül a képzési tanács munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre a képzési tanács megalakításának előkészítéséhez.

325. § (1) A képzési tanácsba

a) a szülők képviselőit a szakképző intézmény tanulóinak törvényes képviselői,

b) a tanulók képviselőit a szakképző intézmény diákönkormányzatának tagjai, diákönkormányzat hiányában a szakképző intézménybe járó tanulók,

c) az oktatói testület képviselőit az oktatói testület tagjai,

választják. A képzési tanácsba a tanulók törvényes képviselői, a tanulók és az oktatói testület azonos számú képviselőt választhatnak.

(2) A képzési tanácsba delegálhat

a) egy képviselőt a fenntartó, és

b) összesen egy képviselőt a szakképző intézmény székhelye szerinti

ba) települési önkormányzat és más gazdálkodó szervezetek,

bb) nemzetiségi önkormányzatok,

bc) egyházi jogi személyek,

bd) területileg illetékes gazdasági kamarák és

be) civil szervezetek.

(3) Ha a szakképző intézmény nemzetiségi szakmai oktatási feladatot is ellát, de nem nemzetiségi önkormányzat tartja fenn, a képzési tanácsba egy tagot delegál az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a szakképző intézmény székhelye szerinti településen működő nemzetiségi civil szervezetek.

(4) A képzési tanácsot a tagok által maguk közül választott elnök képviseli.

326. § (1) A képzési tanács

a) saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról,

b) tisztségviselőinek megválasztásáról

szótöbbséggel dönt.

(2) A képzési tanács dönt azokban az ügyekben, amelyekben a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata – az Szkt. és e rendelet keretei között – a döntési jogot a képzési tanácsra átruházza.

(3) A képzési tanács feladata ellátásához térítésmentesen használhatja a szakképző intézmény helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza a szakképző intézmény működését.

327. § A fenntartó – önálló költségvetéssel rendelkező szakképző intézmény esetében a szakképző intézmény költségvetésében – gondoskodik a képzési tanács működési feltételeiről.

XL. Fejezet

ELLENŐRZÉS

328. § A hatósági ellenőrzést a szakképzési államigazgatási szerv hivatalból vagy a szakképzésért felelős miniszter kezdeményezésére végzi. Ha a szakképzési államigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés során azt észleli, hogy az akkreditált vizsgaközpontként is működő szakképző intézmény a szakmai vizsga megszervezésére, lebonyolítására vonatkozó rendelkezéseknek nem felel meg, arról tájékoztatja a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szervet. A duális képzőhely szakképzésialapfeladat-ellátásának hatósági ellenőrzését a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamara hivatalból, illetve a szakképző intézmény vagy a szakképzésért felelős miniszter kezdeményezésére végzi.

329. § A hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizni kell különösen

1. a tevékenység folytatására,

2. a törvényes és szakszerű működésre,

3. az egyenlő bánásmód követelményére,

4. a szakképző intézmény szakmai programjának kialakítására és végrehajtására,

5. az osztály-, csoportlétszámra, a tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre,

6. a tanulmányok alatti vizsga és az állami vizsga megszervezésére, lebonyolítására,

7. az intézményvezetők, illetve az oktatók alkalmazásának feltételeire,

8. a kötelező tanügyi nyilvántartások vezetésére és valódiságára,

9. a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére,

10.212 a szakképzésben való ingyenes részvétel, a szakképzési tankönyvek és a tanulói felszerelések biztosítására,

11. a fegyelmi eljárás megszervezésére, lefolytatására és a döntéshozatalra,

12. a fenntartó jogszabályban meghatározott feladata ellátására

vonatkozó rendelkezések megtartását.

330. § A duális képzőhely hatósági ellenőrzésében részt vesz azon szakképző intézmények közül legalább egynek a képviselője, amellyel a szakirányú oktatásban részt vevő tanuló tanulói jogviszonyban, illetve képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszonyban áll.

331. § (1) A gyakorló szolgálatot a rendvédelmi szerv országos parancsnoka, rendvédelmi szakképző intézmények igazgatója, a gyakorló szolgálat végrehajtásában érintett rendvédelmi szerv vezetője és az általuk megbízott személyek – a rendvédelmi szerv országos parancsnoka által kidolgozott egységes szempontrendszer szerint – ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjed a képzési és kimeneti követelményekben és a gyakorló szolgálat tervében meghatározott feladatok megvalósulásának, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a rendvédelmi mentor tevékenységének szakszerűségének, jogszerűségének és eredményességének ellenőrzésére.

(2) A rendvédelmi szakképző intézmény és a rendvédelmi szerv a gyakorló szolgálatot követően közösen értékelik a tapasztalatokat, és megállapításaikról összefoglaló jelentést készítenek a rendvédelmi szerv országos parancsnokának.

332. § (1) A minőségirányítási rendszer külső értékelését a szakképző intézmény úgy köteles megszervezni, hogy arra – a minőségirányítási rendszerének megfelelően – négyévenként legalább egyszer sor kerüljön.

(2) A szakképző intézmény külső értékelését a szakképzési államigazgatási szerv szakképzési minőségirányítási szakértők bevonásával a szakképzésért felelős miniszter által kiadott, nyilvános külső értékelési kézikönyv alapján végzi.

(3) A szakképző intézmény külső értékelése a szakképző intézményre és a szakképző intézmény vezetőjének munkájára terjed ki. Ennek keretében kell értékelni

a) a szakképzésialapfeladat-ellátást,

b) az előző külső értékelés eredményét és az ahhoz kapcsolódó fejlesztési intézkedések megvalósulását,

c) – előzetes dokumentumelemzés és helyszíni látogatás során – az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer alapján kidolgozott elvárásrendszer teljesülését, ennek keretében

ca) a folyamatok szabályozását és működését,

cb) a szakképző intézmény önértékelési tevékenységét,

cc) a fejlesztési tervek kidolgozását, megvalósítását és azok eredményességét,

d) a szakképző intézmény által alkalmazott indikátorokat, az eredmények alakulását,

e) – szükség esetén foglalkozáslátogatással – az oktatók intézményi értékelési rendszere működésének hatékonyságát, a beavatkozó intézkedések megvalósítását,

f) – általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint – az igazgató munkáját, valamint

g) a szakképző intézmény saját céljai megvalósulását.

(4) A külső értékelés módszere különösen a dokumentumvizsgálat, a foglalkozáslátogatás, a megfigyelés és az interjú. A külső értékelés módszertanát, az annak során használt eszközöket, valamint az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer alapján kidolgozott egységes eljárást a szakképzésért felelős miniszter által kiadott külső értékelési kézikönyv tartalmazza.

(5) A külső értékelésről a szakképzési államigazgatási szerv indokolt összegző jelentést ad a szakképző intézménynek. A külső értékelésről adott összegző jelentést a fenntartóval is közölni kell. Az összegző jelentés a fenntartó számára javaslatot tehet vezetői intézkedésre és a cselekvési tervvel összefüggően a költségvetés módosítására. Az összegző jelentést a szakképző intézmény honlapján közzé kell tenni.

(6) A külső értékelés alapján a szakképző intézmény cselekvési tervet készít, amelyet a szakképzési államigazgatási szerv véleménye alapján a fenntartó hagy jóvá.

HETEDIK RÉSZ

A SZAKKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE

XLI. Fejezet

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

332/A. § (1) A szakirányú oktatás arányosított önköltségének adott évfolyamra meghatározott összege a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségének a szakmánként alkalmazandó súlyszorzó szorzataként számított mértéke. A szakmánként alkalmazandó súlyszorzót a (2) bekezdés szerinti szakmaszorzó és a (3) bekezdés szerinti évfolyami szorzó szorzataként kell meghatározni.

(2) A szakmaszorzó

1. a bányászat és kohászat ágazatba tartozó szakmák esetében 2,42,

2. az egészségügyi technika ágazatba tartozó szakmák esetében 2,85,

3. az egészségügy ágazatba tartozó szakmák esetében 2,20,

4. az elektronika és elektrotechnika ágazatba tartozó szakmák esetében

a) 2,85, ha a szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szintje 5,

b) 2,42, ha a szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szintje 4,

5. az élelmiszeripar ágazatba tartozó szakmák esetében 2,20,

6. az építőipar ágazatba tartozó szakmák esetében 2,42,

7. az épületgépészet ágazatba tartozó szakmák esetében 2,42,

8. a fa- és bútoripar ágazatba tartozó szakmák esetében 2,42,

9. a gazdálkodás és menedzsment ágazatba tartozó szakmák esetében 2,20,

10. a gépészet ágazatba tartozó szakmák esetében

a) 2,85, ha a szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szintje 5,

b) 2,42, ha a szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szintje 4,

11.214 a honvédelem ágazatba tartozó szakmák esetében 2,85

12. az informatika és távközlés ágazatba tartozó szakmák esetében 2,20,

13. a kereskedelem ágazatba tartozó szakmák esetében 2,20,

14. a környezetvédelem és vízügy ágazatba tartozó szakmák esetében

a) 2,85, ha a szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szintje 5,

b) 2,42, ha a szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szintje 4,

1

Az 1/A. §-t a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet461/2021. (VIII. 5.) Korm. rendelet 4. § a) pontja szerint módosított – 11. §-a iktatta be.

2

A 2. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

3

A 2. § (1) bekezdés e) pontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 2. § (1a) bekezdését a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése iktatta be.

5

A 2. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

6

A 2. § (2) bekezdés a) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

7

A 2. § (2) bekezdés d) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

8

A 2. § (2) bekezdés e) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

9

A 2. § (2) bekezdés f) pontját a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése iktatta be.

10

A 2. § (3) bekezdését a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 1. pontja.

11

A 3. §-t a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

12

A 4. § (1) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

13

A 4. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

14

A 4. § (2) bekezdés a) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

15

A 4. § (2) bekezdés b) pontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított, a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

16

A 4. § (2a) bekezdését a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 5. pontja.

17

A 4. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

18

Az 5. § (1) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

19

Az 5. § (1a) bekezdését a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése iktatta be.

20

Az 5. § (3) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

21

A 6. § (6) bekezdését a 95/2021. (II. 27.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.

22

A 8. § (2) bekezdése a 95/2021. (II. 27.) Korm. rendelet 17. § a) pontja szerint módosított szöveg.

23

A 9. § (2) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

24

A 12. § a) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

25

A 13. § (2) bekezdés b) pontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

26

A 14. § (2) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

27

A 14. § (3) bekezdését a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.

28

A 14. § (4) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

29

A 14. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

30

A 15. § a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

31

Az V. fejezet címe a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

32

A 18. § (3) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

33

A 18. § (4) bekezdését a 223/2020. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

34

A 19. § a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

35

A 20. § (1) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

36

A 22. § (1) bekezdés a) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

37

A 23/A. §-t a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.

38

A 25. § (1) bekezdés 8. pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

39

A 25. § (1) bekezdés 9. pontját a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be.

40

A 25. § (4) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

41

A 25. § (6) bekezdése a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

42

A 28. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

43

A 28. § (4) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

44

A 31/A. §-t a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 18. §-a iktatta be.

45

A 33. § (2) bekezdése a 95/2021. (II. 27.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

46

A 34. § (2) bekezdés 7. pontja a 95/2021. (II. 27.) Korm. rendelet 17. § b) pontja szerint módosított szöveg.

47

A 36. § (2) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

48

A 36. § (2a) bekezdését a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.

49

A 36. § (4) bekezdés záró szövegrésze a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

50

A 40. § (1) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

51

A 42. § (1) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

52

Az 51. § (1) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

53

Az 51. § (2) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

54

A 16/A. alcímet (52/A. §) a 95/2021. (II. 27.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.

55

Az 52/A. § a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.

56

A 16/B. alcímet (52/B. §) a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 22. §-a iktatta be.

57

Az 53. § (2) bekezdés a) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

58

Az 53. § (5) bekezdése a 95/2021. (II. 27.) Korm. rendelet 18. § a) pontja szerint módosított szöveg.

59

Az 54. § a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

60

Az 57. § (2) bekezdése a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

61

A 60. § nyitó szövegrésze a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

62

A 61. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 26. § a) pontja szerint módosított szöveg.

63

A 61. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

64

A 61. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontját a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 26. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

65

A 61. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 26. § c) pontja szerint módosított szöveg.

66

A 61. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

67

A 61. § (4) bekezdését a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

68

A 62. § (5) bekezdését a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta be.

69

A 63. § a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

70

A 65. § (3) bekezdés b) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 29. pontja szerint módosított szöveg.

71

A XI. fejezet címe a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

72

A 66. § (2) bekezdés c) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 31. pontja szerint módosított szöveg.

73

A 67. § (1) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 32. pontja szerint módosított szöveg.

74

A 67. § (2) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.

75

A 70. § a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

76

A 73. § a) pont ac) alpontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

77

A 74. § (1) bekezdése a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

78

A 79. § a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

79

A 80. § (2) bekezdése a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

80

A 80. § (3) bekezdése a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

81

A 81. § (1) bekezdés 4. pontját a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 26. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

82

A 81. § (1a) bekezdését a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

83

A 82. § (1) bekezdés b) pontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 26. § e) pontja szerint módosított szöveg.

84

A 82. § (2) bekezdése a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

85

A 83. § 8. pontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

86

A 83. § 9. pontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

87

A 85. § a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

88

A 91. § a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

89

A 91/A. §-t a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

90

A XIV. fejezetet (92–93. §) a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.

91

A 94. § (1) bekezdés e) pontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

92

A 95. § (1) bekezdés 3. pontját a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

93

A 95. § (1) bekezdés 6. pontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

94

A 95. § (1) bekezdés 13. pontját a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.

95

A 95. § (1) bekezdés 16. pontját a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.

96

A 95. § (2) bekezdés 6. pontját a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.

97

A 95. § (2) bekezdés 7. pontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

98

A 117. § (4) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 33. pontja szerint módosított szöveg.

99

A 119. § (2) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 25. §-ával megállapított szöveg.

100

A 119. § (3) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 25. §-ával megállapított szöveg.

101

A 123/A. §-t a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.

102

A 48/A. alcímet (123/B. §) a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be.

103

A 123/B. § a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 34. pontja szerint módosított szöveg.

104

A 124. § (1) bekezdés 2. pontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

105

A 126. § a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

106

A 127. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 35. pontja szerint módosított szöveg.

107

A 127. § (3) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 36. pontja szerint módosított szöveg.

108

A 130. § nyitó szövegrésze a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

109

A 131. § a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 37. pontja szerint módosított szöveg.

110

A 132. § a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

111

A 134. § (1) bekezdés a) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 38. pontja szerint módosított szöveg.

112

A 134. § (2) bekezdés b) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 39. pontja szerint módosított szöveg.

113

A 134. § (3) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 40. pontja szerint módosított szöveg.

114

A 134. § (7) bekezdése a 95/2021. (II. 27.) Korm. rendelet 17. § c) pontja szerint módosított szöveg.

115

A 135. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

116

A 135. § (1) bekezdés a) pontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

117

A 135. § (1) bekezdés b) pontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

118

A 135. § (2) bekezdése a 95/2021. (II. 27.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

119

A 135. § (4) bekezdését a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 26. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

120

A 142. § (2) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

121

A 142. § (4) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 41. pontja szerint módosított szöveg.

122

A 142. § (6) bekezdését a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.

123

A 147. § (3) bekezdés a) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

124

A 152. § a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 42. pontja szerint módosított szöveg.

125

A 163. § (4) bekezdését a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 27. §-a iktatta be.

126

A 165. § c) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 43. pontja szerint módosított szöveg.

127

A 165. § d) pontját a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 28. §-a iktatta be.

128

A 171. § (1a) bekezdését a 95/2021. (II. 27.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

130

A 173. § a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet461/2021. (VIII. 5.) Korm. rendelet 4. § b) pontja szerint módosított – 29. §-ával megállapított szöveg.

131

A 174. § (1) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 30. §-ával megállapított szöveg.

134

A 176. § (4) bekezdése a 95/2021. (II. 27.) Korm. rendelet 17. § e) pontja szerint módosított szöveg.

135

A 177/A. §-t a 461/2021. (VIII. 5.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

136

A 177/B. §-t a 461/2021. (VIII. 5.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

137

A 177/C. §-t a 461/2021. (VIII. 5.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

138

A 180. § (2a) bekezdését a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 31. §-a iktatta be.

139

A 181. § a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 46. pontja szerint módosított szöveg.

140

A 181/A. §-t a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 32. §-a iktatta be.

141

A 182. § (1) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 47. pontja szerint módosított szöveg.

142

A 190. § (2) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 48. pontja szerint módosított szöveg.

143

A 195. § (1) bekezdése a 95/2021. (II. 27.) Korm. rendelet 17. § f) pontja szerint módosított szöveg.

144

A 222. § b) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 49. pontja szerint módosított szöveg.

145

A 223/A. §-t a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 33. §-a iktatta be.

146

A 223/B. §-t a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 33. §-a iktatta be.

147

A 224. § a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet461/2021. (VIII. 5.) Korm. rendelet 4. § c) pontja szerint módosított – 34. §-ával megállapított szöveg.

148

A 225. §-t a 95/2021. (II. 27.) Korm. rendelet 18. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

149

A 228/A. §-t a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 35. §-a iktatta be.

150

A 79. alcímet (235–236. §) a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.

151

A 241. §-t a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.

152

A 242. § (2) bekezdés a) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 50. pontja szerint módosított szöveg.

153

A 244. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 51. pontja szerint módosított szöveg.

154

A 244. § (1) bekezdés f) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 52. pontja szerint módosított szöveg.

155

A 244. § (2) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 53. pontja szerint módosított szöveg.

156

A 245. § (1) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 54. pontja szerint módosított szöveg.

157

A 245. § (2) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 55. pontja szerint módosított szöveg.

158

A 245. § (3) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 56. pontja szerint módosított szöveg.

159

A 245. § (4) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 57. pontja szerint módosított szöveg.

160

A 247. § (1) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 58. pontja és 59. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

161

A 247. § (1a) bekezdését a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 36. §-a iktatta be.

162

A 248. § (1) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 59. pontja szerint módosított szöveg.

163

A 248. § (2) bekezdése a 461/2021. (VIII. 5.) Korm. rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.

164

A 250. § (1) bekezdés 1. pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 60. pontja szerint módosított szöveg.

165

A 250. § (4) bekezdés d) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 61. pontja szerint módosított szöveg.

167

A 84. alcím címe a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 62. pontja szerint módosított szöveg.

168

A 252. § a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 63. pontja szerint módosított szöveg.

169

A 252/A. §-t a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 37. §-a iktatta be.

170

A 252/B. §-t a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 37. §-a iktatta be.

171

A 253. § (1) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 64. pontja szerint módosított szöveg.

172

A 253. § (2) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 65. pontja szerint módosított szöveg.

173

A 253. § (4) bekezdését a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 38. §-a iktatta be.

174

A 254/A. §-t a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 39. §-a iktatta be.

175

A 255. § a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 40. §-ával megállapított szöveg.

176

A 256. § (1) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 41. §-ával megállapított szöveg.

177

A 256. § (2) bekezdését a 95/2021. (II. 27.) Korm. rendelet 18. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

178

A 256. § (3) bekezdését a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.

179

A 257. § nyitó szövegrésze a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 66. pontja szerint módosított szöveg.

180

A 257. § a) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 67. pontja szerint módosított szöveg.

181

A 257. § b) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 68. pontja szerint módosított szöveg.

182

A 257. § c) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 69. pontja szerint módosított szöveg.

183

A 260. § (3) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 70. pontja szerint módosított szöveg.

184

A 262. § (2) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 71. pontja szerint módosított szöveg.

185

A 263. § (1) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 72. pontja szerint módosított szöveg.

186

A 265. § a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 73. pontja szerint módosított szöveg.

187

A 266. § (3) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 74. pontja szerint módosított szöveg.

188

A 269. § (3) bekezdés h) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 75. pontja szerint módosított szöveg.

189

A 269. § (3) bekezdés i) pontját a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 42. §-a iktatta be.

190

A 286. § a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 76. pontja szerint módosított szöveg.

191

A 288. § a 95/2021. (II. 27.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított, a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 77. pontja szerint módosított szöveg.

192

A XXXVI. fejezet címe a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 78. pontja szerint módosított szöveg.

193

A 293. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 79. pontja szerint módosított szöveg.

194

A 294. § (1) bekezdés b) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 80. pontja szerint módosított szöveg.

195

A 294. § (2) bekezdés b) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 81. pontja szerint módosított szöveg.

196

A 295. § (1) bekezdése a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

197

A 296. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 82. pontja szerint módosított szöveg.

198

A 297. § (1) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 83. pontja szerint módosított szöveg.

199

A 297. § (2) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 84. pontja szerint módosított szöveg.

200

A 298. § (1) bekezdése a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

201

A 298. § (3) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 43. §-ával megállapított szöveg.

202

A 101. alcím (301–303/A. §) a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 44. §-ával megállapított szöveg.

203

A 101/A. alcímet (303/B. §) a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 45. §-a iktatta be.

204

A 304. § 1. pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 46. §-ával megállapított szöveg.

205

A 304. § 4. pontját a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 26. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

206

A 306. § (2) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

207

A 306. § (3) bekezdése a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 33. pontja szerint módosított szöveg.

208

A 307. § (1) bekezdése a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 34. pontja szerint módosított szöveg.

209

A 308. § (2) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 85. pontja szerint módosított szöveg.

210

A 312. § (1) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 47. §-ával megállapított szöveg.

211

A 313. § (1) bekezdése a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 35. pontja szerint módosított szöveg.

212

A 329. § 10. pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 86. pontja szerint módosított szöveg.

213

A 109/A. alcímet (332/A–332/C. §) a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be.

214

A 332/A. § (2) bekezdés 11. pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 89. pontja szerint módosított szöveg.

215

A 332/A. § (3) bekezdés c) pont cc) alpontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 90. pontja szerint módosított szöveg.

216

A 332/A. § (3) bekezdés d) pontját a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 49. §-a iktatta be.

217

A 332/A. § (4) bekezdését a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 48. §-a iktatta be.

218

A 109/B. alcímet (332/D. §) a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 51. §-a iktatta be.

219

A 110. alcímet (333. §) a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 22. pontja hatályon kívül helyezte.

221

A 334. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 92. pontja, záró szövegrésze a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 25. § b) pontja szerint módosított szöveg.

222

A 335. § nyitó szövegrésze a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 36. pontja szerint módosított szöveg.

223

A 335. § 2. pont a) alpontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 37. pontja szerint módosított szöveg.

224

A 335. § 2. pont b) alpontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 38. pontja szerint módosított szöveg.

225

A 335. § 2. pont c) alpontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 39. pontja szerint módosított szöveg.

226

A 336. § (1) bekezdése a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 24. § 40. pontja szerint módosított szöveg.

227

A 336. § (2) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 94. pontja szerint módosított szöveg.

228

A 336. § (3) bekezdése a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésével megállapított, záró szövegrésze a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 96. pontja szerint módosított szöveg.

229

A 336. § (3) bekezdés d) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 95. pontja szerint módosított szöveg.

230

A 336. § (5) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 97. pontja és 59. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

231

A 336. § (6) bekezdését a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése iktatta be.

232

A 337. §-t a 95/2021. (II. 27.) Korm. rendelet 18. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

233

A 338. § (1) bekezdése a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 45. pontja szerint módosított szöveg.

234

A 338. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 46. és 47. pontja szerint módosított szöveg.

235

A 338. § (2) bekezdése a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 48. és 49. pontja szerint módosított szöveg.

236

A 339. § (1) bekezdése a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 50. pontja szerint módosított szöveg.

237

A 113. alcím címe a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 98. pontja szerint módosított szöveg.

238

A 340. § (1) bekezdése a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 51. pontja szerint módosított szöveg.

239

A 340. § (3) bekezdése a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 24. § 52. pontja szerint módosított szöveg.

240

A 341. §-t a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 26. pontja hatályon kívül helyezte.

241

A 342. § (1) bekezdés a) pontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

242

A 342. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 99. pontja szerint módosított szöveg.

243

A 342. § (1) bekezdés b) pontját a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 26. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

244

A 342. § (1) bekezdés c) pontja a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

245

A 342. § (1) bekezdés d) pontját a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 19. § (3) bekezdése iktatta be.

246

A 342. § (1a) bekezdését a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 19. § (4) bekezdése iktatta be.

247

A 342. § (2) bekezdése a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 19. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

248

A 342. § (3) bekezdését a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 19. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 100. pontja szerint módosított szöveg.

249

A 342. § (4) bekezdését a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 19. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 101. pontja szerint módosított szöveg.

250

A 343. § (3) bekezdés záró szövegrésze a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 102. pontja szerint módosított szöveg.

251

A 345. § a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

252

A 351. § (3) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 58. § 103. pontja szerint módosított szöveg.

253

A 354. § (3) bekezdés b) pontja a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 53. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

254

A 354. § (3) bekezdés c) pontját a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 53. § (2) bekezdése iktatta be.

255

A 354. § (3a) bekezdését a 95/2021. (II. 27.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be.

256

A 355/A. §-t a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 54. §-a iktatta be.

257

A 355/B. §-t a 461/2021. (VIII. 5.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

258

A hatálybalépés időpontja 2021. augusztus 6.

259

A hatálybalépés időpontja 2021. augusztus 6.

260

A 356. § (2) bekezdését a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 27. pontja hatályon kívül helyezte.

261

A 357. §-t a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 28. pontja hatályon kívül helyezte.

262

A 358. § a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 55. §-ával megállapított szöveg.

263

A 359. §-t a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 29. pontja hatályon kívül helyezte.

264

A 360. § (1) bekezdését a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 30. pontja hatályon kívül helyezte.

265

A 360. § (2) bekezdését a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 30. pontja hatályon kívül helyezte.

266

A 360. § (3) bekezdését a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 30. pontja.

267

A 360. § (4) bekezdését a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.

268

A hatálybalépés időpontja 2020. július 1. 21. óra.

269

A 360/A. §-t a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 22. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte e módosító rendelet 26. § k) pontja.

270

A 363. § (1) bekezdése a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 56. §-ával megállapított szöveg.

272

A 2. melléklet a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 59. § 31. pontja szerint módosított szöveg.

273

A 4/A. mellékletet a 319/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet 23. § b) pontja iktatta be.

274

A 4/B. mellékletet a 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 57. § (2) bekezdése iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére