MÜ BH 2020/125
MÜ BH 2020/125
2020.04.01.
Mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások körében ha az építési beruházás készültségi foka részleges, akkor jellemzően az üzemeltetés sem kezdődhet meg és a korszerű működés realizálódása is késedelmet szenved. A részlegesség tekintetében nem lehet azonban ezeket a szempontokat feltétel nélkül, komuláltan figyelembe venni. A teljesítés így megállapított részleges voltának megfelelően ilyenkor csak arányos mértékű jogkövetkezmény alkalmazható [23/2007. FVM rendelet (Vhr.) 3. § (6) bek., 20. § (4) bek., 35. § (1), (2), (10) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2012. augusztus 31. napján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez 2012. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 61/2012. (VI. 29.) VM rendelettel (a továbbiakban: Jogcímrendelet) biztosított állattartó telepek korszerűsítése jogcímre támogatási kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatóságához. A hatóság a támogatási kérelemnek helyt adott, és a 2013. március 27. napján kelt, 138/1301/71/17/2012 számú határozatában 160 110 433 Ft nettó kiadásra jutó támogatási összeget hagyott jóvá. A támogatás a Szakály 081/16 hrsz. alatti ingatlanon kialakítandó csirkenevelő telepre, illetve kapcsolódó beruházásokra vonatkozott. A felperes a támogatási határozatot 2013. március 29. napján vette kézhez.
[2] A felperes 2013. szeptember 25. napján előterjesztett első kifizetési kérelmére a hatóság 19 196 000 Ft támogatást állapított meg. A második és egyben utolsó kifizetési kérelmét a felperes 2015. július 31. napján terjesztette elő, melyhez kapcsolódóan a hatóság 2015. október 29. napján helyszíni szemlét tartott. A helyszíni szemle jegyzőkönyve szerint a megvalósított beruházás nem felel meg a támogatási rendeletben előírt kötelezően elvárt műszaki tartalomnak, egyes technológiai berendezések nem kerültek beépítésre, továbbá számos tétel esetében mennyiségi csökkentés volt megállapítható. Megállapításra került továbbá, hogy a helyszíni szemle időpontjában az állattartó telep a szükséges technológia hiányában nem üzemelt, illetve a támogatott művelet keretében megvalósult beruházás üzemképtelenség miatt nem volt ténylegesen használatban. Az állattartó telep ettől függetlenül a 2015. szeptember 30. napján kelt és ugyanaznap jogerőre emelkedett határozattal használatbavételi engedélyt kapott. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú hatóság a 2015. december 17. napján kelt, 138/1301/71/44/2012 számú határozatával a kifizetési kérelmet elutasította arra hivatkozással, hogy az elszámolható kiadások teljesülésének mértéke az utolsó kifizetési kérelem alapján sem érte el az 50%-ot.
[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd a 2016. június 17. napján kelt, JHÁTJF/2217/2 (2016) számú végzésével a fenti határozatot megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította.
[4] Az időközben bekövetkezett határkörváltozás folytán eljárt Magyar Államkincstár (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a megismételt eljárásban hozott 2017. március 9. napján kelt, 138/5301/4/2/2017 számú határozatával a kifizetési kérelmet ismételten elutasította. Döntését a korábbiakhoz hasonlóan az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 3. § (6) bekezdésére, 20. § (4) bekezdésére, valamint 35. § (1) és (10) bekezdésére alapította.
[5] Az alperesi jogelőd a 2017. augusztus 30. napján kelt, JHÁT-JF/2144/2 (2017) számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú hatóság a megismételt eljárás során hozott határozatában a meghatározott (E és G kiadási tételazonosítójú) kiadási tételek elutasítását részletesen indokolta. Rögzítette, hogy a Jogcímrendelet 5. számú melléklete szerint a 22114 kódszámú istálló esetében kötelezően elvárt műszaki tartalom az üzemeltetési funkcióknak és állatjóléti előírásoknak megfelelő működés, valamint olyan természetes szellőzésű istállókialakítás, amelyben a világítás, az optimális hőmérséklet, a páratartalom, a gázkoncentráció biztosított, amely előírások a szükséges technológia beépítésének hiányában nem adottak. Miután a felperes az elvárt műszaki tartalmat nem teljesítette, nem tud eleget tenni a Vhr. 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti üzemeltetési kötelezettségének, illetőleg a Jogcímrendelet 3. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének, mely szerint a támogatott műveletet legkésőbb 2015. május 31. napjáig kellett megvalósítani.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[6] A felperes keresetében elsődlegesen az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatását, másodsorban annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését kérte.
[7] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte.
Az elsőfokú ítélet
[8] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 41.K.28.446/2017/19. számú, 2018. november 13-án kelt ítélete szerint a felperes keresete a következők szerint megalapozott.
[9] Az elsőfokú bíróság érvelése szerint a felperes támogatási kérelmét egyebek mellett a Jogcímrendelet 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti 2. célterületre (állati férőhelyek kialakítását, az állattartás és az állatszállítás minőségének javítását szolgáló épített és beépített technológia és infrastruktúra-beruházás megvalósítása) terjesztette elő. A felperes további támogatási egységeit a 3., illetőleg 4. célterület foglalja magában. A támogatás alapja a támogatási egység, melynek fogalmát a Jogcímrendelet 1. § (1) bekezdés 11. pontja az alábbiak szerint határozza meg: Olyan tevékenység, amelyhez e rendelet elvárt műszaki tartalmat határoz meg. A felperes a G kiadási tételazo-nosítójú gépészeti tételek vonatkozásában nem vitatta a hatóság megállapításait, ugyanakkor állította, hogy a fém vázszerkezetű, zárt oldalfalú, természetes vagy mesterséges szellőztetésű, hőszigetelt istállót megépítette, abban a vonatkozásban a Jogcímrendelet által előírt műszaki tartalom maradéktalanul teljesül.
[10] A 2. célterülethez tartozó támogatási egységeket, valamint azok kötelezően elvárt műszaki tartalmát és elszámolható kiadásait a Jogcímrendelet 5. melléklete tartalmazza. A fém vázszerkezetű, zárt oldalfalú, természetes vagy mesterséges szellőztetésű, hőszigetelt istállót az 5. számú melléklet 22114 kódszámmal határozza meg. Az e vonatkozásban az elvárt műszaki tartalom egyebek mellett: az üzemeltetési funkcióknak és a kapcsolódó műszaki és állatjóléti előírásoknak megfelelő működés, továbbá a korszerűséget biztosító technológiai és építészeti tervezés, engedélyeztetés, valamint olyan természetes szellőzésű istállókialakítás, amelyben a világítás, a hőmérséklet, a relatív páratartalom, a gázkoncentráció, a zajintenzitás az ott tartózkodó állatokra a telepi állatorvos által igazoltan nincsenek káros hatással.
[11] A 22114 kódszámú támogatási egység esetében ? amint az az elnevezéséből is kitűnik ? a támogatást igénylő döntése alapján természetes vagy mesterséges szellőztetésű istálló építésére kerül sor. A felperes a mesterséges szellőztetésű kialakítást választotta, ezért 22221, 22222 és 22224 kódszámmal az ezen mesterséges szellőztetés megvalósításához szükséges gépészeti jellegű támogatási egységekre is támogatást igényelt és kapott. A bíróság álláspontja az volt, hogy az első és másodfokú hatóság ezen támogatási egységek megvalósítását jogszerűtlenül kötötte össze, és jogszabályba ütközően jutott arra a megállapításra, hogy a szükséges gépészeti berendezések beépítése nélkül a 22114 kódszámú támogatási egység sem valósult meg. A hatóság tehát megalapozatlanul várta el a mesterséges szellőztetésű istálló vonatkozásában azon műszaki tartalmat („olyan természetes szellőzésű istállókialakítás...”), amely nyilvánvalóan csak a természetes szellőztetésű istálló esetén értelmezhető. Ebből következően alappal hivatkozott a felperes arra, hogy az első- és másodfokú hatóság a 22114 kódszámú támogatási egységet úgy tekintette nem megvalósítottnak, hogy a gépészeti beruházások elmaradását ténylegesen kétszeresen értékelte a felperes terhére. A bíróság megjegyezte, hogy az 5. számú mellékletben a 22114 kódszámú istálló építéshez kapcsolódó elszámolható kiadások között nem található gépészeti jellegű beruházás költsége, ebből következően az az elvárt műszaki tartalom részét ez okból sem képezheti. Emiatt megalapozatlanul jutott arra a következtetésre a hatóság, hogy a megvalósítás a felperes által állított 67,39%-kal szemben csak 31,5245%-os.
[12] Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 339. § (1) bekezdése alapján az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Rögzítette, hogy a megismételt eljárásban a felperes kifizetési kérelmének elbírálásakor a 22114 kódszámú istállóépítés vonatkozásában bejelentett kiadások elszámolása nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy az elvárt műszaki tartalom nem teljesült. Csak a fentiek szerint lefolytatott megismételt vizsgálatot követően kerülhet eszerint a hatóság abba a helyzetbe, hogy megállapítsa, hogy a felperes ténylegesen hány %-ban teljesítette a támogatási kérelemben foglaltakat, és hogy ehhez képest a Vhr. 35. § (10) bekezdése szerinti eset fennáll-e, azaz megállapítható-e az 50 és 80% közötti teljesítés.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[13] A felülvizsgálati kérelmet az alperes terjesztette elő. Kérte, hogy a Kúria az elsőfokú bírósági határozatot helyezze hatályon kívül, és helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozzon. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.
[14] Az alperes állította, hogy a tárgyban a kifizetési kérelem nemcsak a műszaki tartalom hiányos volta miatt került elutasításra, hanem azért is, mert a felperes üzemeltetési kötelezettségének nem tett eleget. Másfelől a megvalósítás 2015. június 30-ai határidejét is elmulasztották. A beruházás az előírt megvalósítási határidőn belül nem valósult meg, továbbá, a helyszíni vizsgálat alkalmával megállapításra került, hogy a támogatott művelet keretében megvalósult beruházást nem a rendeltetésének megfelelően, nem a támogatási célokkal összhangban használta a kedvezményezett, azaz a helyszíni vizsgálat alkalmával nem volt állatállomány a telepen.
[15] Az istálló eszerint nemcsak a kötelezően elvárt műszaki tartalomnak nem felel meg, hanem önmagában az állattartás feltételeinek sem, hiszen az épület és technológia csak együtt képezhet olyan műszaki tartalmat, ami alkalmas lehet annak megítélésére, hogy egyáltalán állatok tarthatók-e az adott istállóban. A műszaki tartalom feltételei közül továbbá nem teljesült a korszerű üzemeltetési funkcióknak és a kapcsolódó műszaki és állatjóléti előírásoknak megfelelő elvárás sem. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a műszaki tartalomnak való megfelelés hiányának megállapítása nem kizárólag a technológia beépítésének hiánya miatt történt.
[16] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[18] A kifizetési kérelem előterjesztésekor hatályos Jogcímrendelet 3. § (6) bekezdése szerint az ügyfél köteles a támogatott műveletet legkésőbb 2015. június 30-ig megvalósítani, továbbá a 9. § (3) bekezdése alapján az utolsó kifizetési kérelmet 2015. július 31. napjáig kell előterjeszteni.
[19] A Vhr. 20. § (4) bekezdése alapján az ügyfél köteles a támogatási határozattal jóváhagyott elszámolható kiadások összegének legalább 80%-át teljesíteni.
[20] A Vhr. 35. § (1) bekezdés első mondata értelmében az MVH (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) a 20. § (4) bekezdésében foglalt előírás megsértése esetén ? amennyiben kifizetési kérelem alapján eljárás van folyamatban, úgy a kérelmet határozattal elutasítja ? külön határozatban a támogatási határozatát visszavonja, ezzel egyidejűleg megállapítja, hogy az ügyfél támogatáshoz való jogosultsága intézkedésben való jogosulatlan részvétel miatt megszűnik, továbbá az ügyfél által igénybe vett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.
[21] A (2) bekezdés szerint a beruházási támogatások esetén a feltételek teljesítésének hiányában a Kincstár a kérelemnek a nem megfelelés által érintett részét elutasítja.
[22] A (10) bekezdés értelmében az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása helyett a kifizetési határozattal jóváhagyott támogatás ? amennyiben kifizetési kérelem alapján eljárás van folyamatban, úgy az annak során, a kapcsolódó ellenőrzések alapján jóváhagyható támogatás összegét is figyelembe véve ? kumulált összegét 5%-kal csökkenteni kell, ha az ügyfél a támogatási határozattal jóváhagyott elszámolható kiadások összegének legalább 50%-át teljesíti, de nem éri el az összeg 80%-át. Amennyiben az ügyfél a támogatási határozattal jóváhagyott elszámolható kiadások összegének legalább 50%-át nem teljesíti, az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazandóak.
[23] A fenti jogszabályi rendelkezések alapján a Kúriának az elsőfokú bírósággal egyezően abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes a Vhr. 20. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségének eleget tett-e, illetve ezen jogszabályi rendelkezés megsértésére hivatkozással a Vhr. 35. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazhatók-e. Tartalmilag a kérdés az, hogy egyértelműen a nem teljesítés vagy eshetőlegesen annál enyhébb szabályozási változat szankciója alkalmazandó-e a perbeli esetben.
[24] A Kúria mindenekelőtt a Vhr.-nek az alperes által felhívott 35. § (2) bekezdését idézi, miszerint a beruházási támogatások esetén a feltételek teljesítésének hiányában a Kincstár a kérelemnek a nem megfelelés által érintett részét utasítja el. A teljesítés összességének hiányát tehát lehetséges és kötelező a meg nem felelt részre vonatkozóan értékelni.
[25] Megállapítható az ügy irataiból is, hogy az eredetileg megítélt pályázatban a tárgyi istálló gépészeti, illetőleg építészeti beruházásai külön kódszámon szerepelnek. Jelen ügyben emiatt az ellenőrzéskori készültségi fok külön állapítható és állapítandó meg.
[26] A Kúria ehhez képest egyetért az elsőfokú bírósággal, amikor arra hivatkozott, hogy a gépészeti beruházások elmaradását az alperes ténylegesen kétszer értékelte. Egyszer a 22221 azonosító kód alatti gépészeti elmaradásként, egyszer a vitatott 22114 kód alatt építési beruházási hiányként, holott az utóbbiban gépészeti beruházás nem is szerepelt.
[27] A felülvizsgálati kérelmet illetően a Kúria hasonló problémát észlelt. A műszaki tartalom elmaradása egyben az üzemeltetés megkezdését is hátráltatja, továbbá a korszerűségi követelmény sérülése is ugyanerről a tőről fakad. Az alperes szerint ez a három feltétel nem választható szét. A feltételek valójában egymásnak a megvalósítás teljességét illetően függvényei. A Vhr. 35. § (2) bekezdése alapján azonban ez azt is jelenti, hogy a megvalósítás részlegességét illetően is egymáshoz kötöttek, vagyis ha az építési beruházás készültségi foka részleges, akkor jellemzően az üzemeltetés sem kezdődhet meg, és a korszerű működés realizálódása is késedelmet szenved. A részlegesség tekintetében tehát ezeket a szempontokat nem lehet egyenként és „kumuláltan” figyelembe venni, hanem a készültségi foknak csakis „egyszeres” számbavétele indokolt, beleértve az elmaradás miatt keletkező, lényegében azonos tőről fakadó szükségképpen – időlegesen – teljesen nem megvalósuló követelményeket is.
[28] Miközben tehát jogos az alperesi azon igény, hogy a pályázati célelem kompletten valósuljon meg, mégis részleges meg nem felelés esetén a részteljesítéstől nem tekinthet el, továbbá csakis az ennek megfelelő, arányos jogkövetkezményeket alkalmazhatja, nem pedig egészében, differenciálatlanul a nem teljesítés szankcióját.
[29] Mindebből következően a Kúria szerint az alperes jogszerűen állapította meg a támogatási cél meg nem valósítását az új technológia vonatkozásában, ugyanakkor – figyelemmel a támogatási határozatában szereplő költségvetési kiadási tételeknek támogatási célhoz képest való tartalmára – nem mellőzhette volna erre hivatkozással a tényleges kiadási tételazonosítók szerint elszámolt kiadások teljes köréhez képest való arányosítást. Mindennek pedig az ad különös jelentőséget, hogy akkor a teljesítési szint és az alkalmazandó jogkövetkezmény típusa változhat a Vhr. 35. §-a szerint.
[30] A gépészeti technológia beépítésének elmaradásához vezető hiányosságoknak a terhét a hivatkozott jogszabályok alapján tehát nem lehet kizárólagosan a felperes felelősségi körébe utalni. Az alperesi felelősség az elszámolás tekintetében valósul meg. Ha egyszer a pályázat elfogadásakor a technológiai beruházást bizonyíthatóan nem tekintette egységnek, akkor a támogatás elszámolásakor sem alapíthat ennek ellenkezőjére igényt.
[31] Mindezek miatt a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartja. Egyetért az elsőfokú bíróság új eljárásra vonatkozó utasításával is, miszerint a részteljesítést figyelembe kell venni, az építési és a műszaki beruházás egyazon hiányát nem lehet az építési támogatásnál ugyanolyanként másodszor is felróni. Az így megállapított készültségi fok alapján kell a jogosulatlanság mértékét és az annak megfelelő szankciót megállapítani, a Vhr. rendelkezései alapján.
(Kúria Kfv.IV.35.575/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás