2020. évi CXXVII. törvény

egyes törvényeknek az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését biztosító módosításáról¹

2021.01.01.

1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

1. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) „Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos egyes szabályok” alcíme a következő 13. §-sal egészül ki:

„13. § (1) Az alapvető jogok biztosa (a továbbiakban: hatóság) közigazgatási hatósági eljárás keretében jár el az e törvényben meghatározott ügyekben.

(2) A hatóság e törvény szerinti döntéseivel szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A perben kötelező a jogi képviselet.”

2. § Az Ebktv. 14. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A hatóság

a) kérelem alapján, illetve az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, valamint kérelem alapján vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet, a vizsgálat alapján döntést hoz;

b) a közérdekű igényérvényesítés joga alapján pert indíthat a jogaikban sértett személyek és csoportok jogainak védelmében;

c) véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és jelentések tervezeteit;

d) javaslatot tesz az egyenlő bánásmódot érintő kormányzati döntésekre, jogi szabályozásra;

e) rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt és az Országgyűlést az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről;

f) feladatainak ellátása során együttműködik a civil és érdekképviseleti szervezetekkel, valamint az érintett állami szervekkel;

g) az érintettek számára folyamatos tájékoztatást ad és segítséget nyújt az egyenlő bánásmód megsértése elleni fellépéshez;

h) közreműködik az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban nemzetközi szervezetek, így különösen az Európa Tanács számára készülő kormányzati jelentések elkészítésében;

i) közreműködik az Európai Unió Bizottsága számára az egyenlő bánásmódra vonatkozó irányelvek harmonizációjáról szóló jelentések elkészítésében;

j) – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – ellátja a légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkében meghatározott végrehajtó szerv feladatait.

(2) A hatóság a közvélemény folyamatos tájékoztatása érdekében jelentéseit, javaslatait, valamint a működésével kapcsolatos részletes információkat honlapján rendszeresen közzéteszi.

(3) A hatóság nem vizsgálhatja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, valamint a bíróságok és az ügyészség közhatalmi döntéseit és intézkedéseit.”

3. § Az Ebktv. 17/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti bírság a központi költségvetés bevétele.”

4. § Az Ebktv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan, a 8. §-ban meghatározott valamely tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti, az (1) bekezdés szerinti szervezet a hatóság előtt eljárást indíthat.”

5. § Az Ebktv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt személyiségi jog érvényesítése iránti pert, munkaügyi pert, valamint közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert indíthat

a) az ügyész,

b) a hatóság,

c) a civil és érdekképviseleti szervezet,

ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan, a 8. §-ban meghatározott valamely tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti.”

6. § Az Ebktv. a következő 67. §-sal egészül ki:

„67. § A 14. § (1) bekezdés j) pontja a légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg.”

7. § Hatályát veszti az Ebktv. V/A. Fejezete.

2. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

8. § Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (4) bekezdés b) pontja.

3. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása

9. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 2. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az alapvető jogok biztosa ellátja az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott feladatokat.”

10. § Az Ajbt. a következő III/C. Fejezettel egészül ki:

„III/C. FEJEZET AZ EBKTV. SZERINTI ELJÁRÁSOK

39/M. § (1) Az alapvető jogok biztosa az Ebktv.-ben meghatározott feladatainak ellátása során közigazgatási hatósági eljárás keretében jár el.

(2) Ha a beadvány alapján e törvény és az Ebktv. szerinti eljárás egyaránt megindítható, a beadványtevő nyilatkozata szerinti eljárást kell megindítani. Ha a beadványtevő nyilatkozata alapján az Ebktv. szerinti eljárás megindítását kéri, a beadványt az Ebktv. szerinti kérelemnek kell tekinteni.

(3) Ha a beadványtevő nem nyilatkozik, vagy mindkét eljárás megindítását kéri, az alapvető jogok biztosának – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az Ebktv. szerinti eljárást kell megindítania és erről a beadványtevőt 10 napon belül tájékoztatnia kell, a beadványt az Ebktv. szerinti kérelemnek kell tekinteni.

(4) Ha a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülésével összefüggő ügyben a beadványtevő nem nyilatkozik, vagy mindkét eljárás megindítását kéri, az alapvető jogok biztosa a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesének a javaslata alapján dönt, hogy az e törvény szerinti vagy az Ebktv. szerinti eljárást indokolt megindítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott közigazgatási döntést az alapvető jogok biztosa e törvény alapján nem vizsgálhatja.

(6) Az e törvény alapján folytatott eljárás nem zárja ki, hogy annak lezárását követően ugyanabban az ügyben az alapvető jogok biztosa kérelemre vagy hivatalból az Ebktv.-ben meghatározottak szerint eljárjon.

(7) Az Ebktv.-ben az alapvető jogok biztosa számára meghatározott feladatok ellátását a Hivatal erre kijelölt elkülönült szervezeti egysége végzi.

(8) A (7) bekezdés szerinti elkülönült szervezeti egység a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülésével összefüggő ügyekben az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesével, a rendőri intézkedéssel, annak elmulasztásával, kényszerítő eszköz alkalmazásával és rendőrségi panaszokkal összefüggő ügyekben a 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetőjével együttműködik.

(9) Az alapvető jogok biztosa az Ebktv.-ben meghatározott feladatai ellátása során személyesen és erre felhatalmazott munkatársai útján is eljárhat.”

11. § (1) Az Ajbt. 42. §-a a következő (2e)–(2h) bekezdéssel egészül ki:

„(2e) A 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője felett a munkáltatói jogokat az alapvető jogok biztosa gyakorolja.

(2f) A 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a Kit. szerinti közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

(2g) Tevékenysége során a 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője az „egyenlő bánásmódért felelős főigazgató” címet viseli.

(2h) A 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetőjének munkáját főigazgató-helyettes segíti. A főigazgató-helyettes a Kit. szerinti helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”

(2) Az Ajbt. 42. § (3)–(3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő felett – a (3a)–(3c) bekezdésben foglalt kinevezési és felmentési jog kivételével – az alapvető jogok biztosa gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(3a) A (4) bekezdés szerint foglalkoztatott köztisztviselőt az alapvető jogok biztosának helyettese nevezi ki és menti fel.

(3b) A 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott köztisztviselőt – az alapvető jogok biztosának egyetértésével – a 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője nevezi ki és menti fel.

(3c) A 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott köztisztviselőt – az alapvető jogok biztosának egyetértésével – a 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője nevezi ki és menti fel.

(3d) A Hivatalban foglalkoztatott munkavállalóra a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés szerint foglalkoztatott munkavállalóra a (3a) bekezdésben, a 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott munkavállalóra a (3b) bekezdésben, a 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott munkavállalóra a (3c) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy kinevezés alatt a munkaszerződés megkötését, felmentés alatt a munkaviszony megszüntetését kell érteni.”

(3) Az Ajbt. 42. §-a a következő (3e) és (3f) bekezdéssel egészül ki:

„(3e) A biztoshelyettes, a 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője és a 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője akadályoztatása esetén, vagy ha e tisztség, illetve álláshely nincs betöltve, a (3a)–(3c) bekezdés szerinti kinevezési és felmentési jogot, valamint a (3d) bekezdés szerinti munkáltatói jogot az alapvető jogok biztosa gyakorolja.

(3f) A Hivatal törekszik a nők, az etnikai, kisebbségi és hátrányos helyzetű csoportok megjelenítésére a Hivatal személyi állományában.”

12. § Az Ajbt. 15. alcíme a következő 45/D. §-sal egészül ki:

„45/D. § (1) Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalába való beolvadással 2021. január 1-jén megszűnik, általános jogutódja az alapvető jogok biztosa. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság köztisztviselői és munkavállalói esetében alkalmazni kell a Küt. munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásra vonatkozó szabályait.

(2) Az Egyenlő Bánásmód Hatóság által kezelt adatok kezelésére az alapvető jogok biztosa jogosult.

(3) Az Ebktv. hatálya alá tartozó hatósági ügyekben, a 2021. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokat 2021. január 31-éig fel kell függeszteni.

(4) Az Ebktv. alapján hozott döntések ellen indított, 2021. január 1-jén folyamatban lévő közigazgatási pereket 2021. január 31-éig fel kell függeszteni.”

13. § Az Ajbt. a következő 16/A. alcímmel egészül ki:

„16/A. Az Európai Unió jogának való megfelelés

46/A. § Ez a törvény

a) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. július 7-i 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvnek,

c) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelvnek, és

d) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.”

14. § Az Ajbt.

a) 2. § (1) bekezdésében az „Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási szerv, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szövegrész helyébe az „A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg,

b) 41. § (3a) bekezdésében az „önálló szervezeti egysége” szövegrész helyébe az „elkülönült szervezeti egysége” szöveg,

c) 42. § (2b), (2c) és (2d) bekezdésében az „önálló szervezeti egység” szövegrész helyébe az „elkülönült szervezeti egység” szöveg

lép.

4. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

15. § Hatályát veszti az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 44/A. § (1) bekezdés 16. pontja.

5. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

16. § Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 25. § (4) bekezdés h) pontjában az „az Egyenlő Bánásmód Hatóság,” szövegrész.

6. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása

17. § Hatályát veszti a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 9. § (4) bekezdés i) pontjában az „az Egyenlő Bánásmód Hatóság,” szövegrész.

7. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása

18. § Hatályát veszti a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény

a) 2. § (1) bekezdés k) pontja,

b) 69. § (2) bekezdésében az „az Egyenlő Bánásmód Hatóság,” szövegrész.

8. Záró rendelkezések

19. § Ez a törvény 2021. január 1-jén lép hatályba.

20. § (1) Ez a törvény a légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg.

(2) Ez a törvény

b) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvnek,

való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,
köztársasági elnök

Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke

A törvényt az Országgyűlés a 2020. december 1-jei ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2020. december 3.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek