PÜ BH 2020/13
PÜ BH 2020/13
2020.01.01.
Ha a fél elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek – külön kikötés nélkül is – szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesítse, közbenső szerződésszegést követ el. Ennek jogkövetkezménye, hogy a másik fél egyidejű késedelmének beállása kizárt [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:150. § (1)–(2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes tulajdonát képezte a perbeli ingatlan. A felperes 2014. április 2-án ingatlanközvetítő közreműködésével megtekintette ezt az ingatlant és jelezte vásárlási szándékát. Ennek alátámasztására 500 000 forintot átutalt az ingatlanközvetítőnek a későbbiekben teljesítendő foglaló részeként. A felperes megbízást adott hitelügyintézőnek is a lakás vásárlásához szükséges hitellel kapcsolatos teendők ellátására.
[2] Az alperes mint eladó és a felperes mint vevő között 2014. április 9-én ügyvéd közreműködésével adásvételi szerződés jött létre. A szerződésben az ingatlan vételárát 10 100 000 forintban határozták meg. Az adásvételi szerződésben rögzítették, hogy az ingatlant a CIB Bank javára 47 542 CHF és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog, továbbá M. G. jogosult javára bejegyzett 2 120 000 forint és járulékai erejéig fennálló végrehajtási jog terheli.
[3] A peres felek 1 000 000 forint foglalóban állapodtak meg, amely teljesítésre került. Az 1 000 000 forint felhasználásáról a szerződés rendelkezéseket nem tartalmazott. A vételárból 5 100 000 forint megfizetésére a felperes 2014. április 14-ig vállalt kötelezettséget az ellenjegyző ügyvéd letéti számlájára azzal, hogy abból az ügyvéd a végrehajtás alapját képező összeget a végrehajtó felé április 16-ig rendezze, és a fennmaradó részt a CIB Bank felé fennálló jelzálogjoggal biztosított teher rendezésére használja fel. Az adásvételi szerződés aláírásakor az alperes nem szolgáltatott arra vonatkozó adatot, hogy a CIB Bank felé pontosan milyen összegű tartozása áll fenn.
[4] A felperes a vételár utolsó részletét, 4 000 000 forintot 2014. július. 20-ig vállalta megfizetni az alperes részére az OTP Bank Nyrt.-től igényelt lakásvásárlási kölcsönből oly módon, hogy ennek az összegnek a folyósítására a bank részéről két részletben kerül sor. A még az ingatlan tehermentesítéséhez szükséges összeget közvetlenül a CIB Bank részére folyósítja, amelyből az alperes az ingatlan haladéktalan tehermentesítésére köteles, és a tehermentesítés után fennmaradó összeget a kölcsönt nyújtó bank az alperes UniCredit Banknál vezetett számlájára köteles utalni.
[5] Az adásvételi szerződésben a vevő 15 napot meghaladó késedelme esetére az eladót megillető egyoldalú elállási jogot kötöttek ki.
[6] Az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a felperes által kifizetett 6 100 000 forint önerő megfizetésének tényéről teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik.
[7] A szerződés aláírásának napján az alperes kezdeményezte a CIB Bank Zrt.-nél a fennálló tartozása tekintetében az ingatlan eladása miatt a fizetési ütemezés módosítását, illetve méltányosság iránti kérelmet terjesztett elő.
[8] A felperes 2014. április 14-én letétbe helyezett 5 100 000 forintot, amelyből a végrehajtó részére 1 844 272 forint került megfizetésre. A végrehajtási jog törlése iránti végrehajtói megkeresés 2014. május 23-án érkezett meg a földhivatalhoz. Az alperes azonban a földhivatal kétszeri felhívására sem fizette meg a végrehajtási jog törléséhez szükséges 6600 forintot, amit végül a felperes 2014. június 26-án személyesen fizette meg, ezt követően sor került a végrehajtási jog törlésére.
[9] A felperes 2014. július 8-án terjesztette elő hitelkérelmét az OTP Bank m.-i kirendeltségén, amihez a végrehajtási jog törlésére szükség volt.
[10] A CIB Bank Zrt. 2014. július 10-i igazolása szerint 2014. július 18-i értéknappal az alperes fennálló tartozása 6 484 859 forint volt. Ezt az igazolást kizárólag elektronikus úton 2014. augusztus 1-je után küldte meg az alperes a felperes részére.
[11] A felperes által felkért hitelügyintéző több ízben kérte az alperestől a fennálló hiteltartozásról szükséges igazolás eredeti példányának megküldését, amire azonban nem került sor. A 2014. szeptember 2-án megküldött igazolás pedig a hitelbírálathoz nem volt megfelelő. A felperes 2014. szeptember 2-án kelt levelében tájékoztatta az alperest, hogy az igazolásban a végtörlesztéshez szükséges összeget kell feltüntetni, és legalább 14 nappal előre a teljesítési határidőhöz képest.
[12] A CIB Bank 2014. szeptember 4-én újabb igazolást állított ki szeptember 18-i értéknapra vonatkoztatva azzal, hogy az abban megjelölt 6 384 533 forintos tartozás abban az esetben irányadó, amennyiben a szeptemberig esedékes 50 163 forint megfizetésre kerül. A szeptember 4-én kiállított szeptember 18-i értéknapra vonatkoztatott igazolás már elfogadható lett volna a hitelbírálathoz, amennyiben igazolásra kerül, hogy a szeptemberig esedékes havi törlesztés teljesedésbe ment.
[13] Az OTP Bank 2014. szeptember 15-én tájékoztatta a felperest, hogy miután az eladó nevén lévő hiteltartozásba az átadott önerő teljes összege nem került beforgatásra, a felperes hitelkérelme egyedi engedéllyel kerülhet elbírálásra.
[14] A peres felek között tárgyalások folytak az adásvételi szerződés, különösen az abban foglalt teljesítési határidő módosítása iránt, azonban szerződés módosításra nem került sor.
[15] A felperes időközben a CIB Banknál is benyújtotta a hitelkérelmét. A CIB Bank által megbízott értékbecslő október 18-án értékbecslést nem tudott végezni az alperesi közreműködés hiányában.
[16] Az alperes 2014. október 20-án kelt nyilatkozatával a felperessel kötött szerződéstől elállt a felperes fizetési késedelme miatt arra hivatkozással, hogy az új hitelbírálati eljárás további 4 hét késedelemmel járna. Az elállással egyidejűleg közölte a felperessel szemben fennálló 2 129 918 forintos kárigényét is. Azt elismerte, hogy a szerződés alapján a felperestől összesen 2 843 697 forintot megkapott. Ezzel összefüggésben az általa a felperessel szemben viszontkeresetként érvényesített 1 752 986 forint és járulékai iránti kártérítési követelést az elsőfokú bíróság elutasította, a másodfokú bíróság ezt a határozatot helybenhagyta, és a Kúria a jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmet végzésével hivatalból elutasította.
[17] A felperes október 31-én kelt nyilatkozatával az alperes elállását nem vette tudomásul, utalva az alperes folyamatos közbenső késedelmére, illetve szerződésszegésére. A felperes 2014. december 22-én szintén elállást közölt az alperessel.
[18] Az alperes az ingatlanra egy másik vevővel kötött adásvételi szerződést.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[19] A felperes módosított keresetében 6 312 782 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest kártérítés jogcímén.
[20] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy közbenső szerződésszegő magatartást tanúsított volna, vagy együttműködési kötelezettségét megszegte volna.
Az első- és másodfokú részítélet
[21] Az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelméről részítélettel döntött, kijavított részítéletében 3 972 782 forint és kamatai megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
[22] A másodfokú bíróság az elsőfokú részítélet marasztaló rendelkezéseivel szemben előterjesztett alperesi fellebbezés folytán az elsőfokú bíróság részítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, fellebbezett rendelkezését helybenhagyta és az alperest kötelezte a másodfokú perköltség, és le nem rótt illeték megfizetésére. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletének tényállását pontosította, és a jogi indokolást részben módosította. A másodfokú bíróság mellőzte az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból a 3. oldal hetedik bekezdésében foglalt azon megállapítást, hogy „az alperesnek – miután 2014. július 8-án még nem került elbírálásra a méltányossági kérelme – érdekében állt a banki igazolást minél később megküldeni a felperes részére.” A másodfokú bíróság ugyancsak mellőzte a részítélet indokolásából a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:185. § (3) bekezdése alapján kifejtett érvelést, mert e jogi alapon a felperes keresetet nem terjesztett elő.
[23] A jogerős részítélet értelmében az alperest általános együttműködési kötelezettség terhelte, amely értelmében minden olyan intézkedést köteles volt megtenni, amely a felperes szerződésszerű teljesítéséhez szükséges. Különösen vonatkozott ez az ingatlant terhelő végrehajtási jog törléséhez szükséges jogcselekményekre és a felperes hiteligényléséhez szükséges igazolások beszerzésére és átadására. Az alperes azonban e kötelezettségeinek nem tett eleget, így a több okból is fennálló közbenső késedelme a felperes egyidejű késedelmét kizárta, ezért a szerződés megkötésével kapcsolatosan keletkezett költségekből eredő kár megtérítésére köteles.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[24] A jogerős részítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.
[25] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős részítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős részítéletet, és megállapította, hogy a jogerős részítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
[27] A bírói gyakorlatnak megfelelően a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó szabály [Pp. 206. § (1) bekezdés] megsértése csak akkor állapítható meg, ha az ügy elbírálása szempontjából releváns tényállás feltáratlan maradt, a bíróság által megállapított tényállás iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. Egyebekben a bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban – annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt nem kerülhet sor (BH 2012.179., 2002.29.).
[28] A konkrét ügyben alaptalanul sérelmezte az alperes a felülvizsgálati kérelemében a tényállás megállapításával kapcsolatos hiányosságokat. Annak a kérdésnek, hogy a felperes az adásvételi szerződés tervezetből, vagy már korábban értesült az adásvétel tárgyát képező ingatlanon fennálló terhekről és végrehajtási jogról, azért nincs érdemi jelentősége, mert nem az ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség elmaradására alapította a felperes a kártérítési igényét. Ezért a felülvizsgálati kérelemben kifogásolt bizonyíték mérlegelésnek sincs érdemi jelentősége, de a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a bíróság a felmerült bizonyítékokból okszerűen és logikusan jutott arra a következtetésre, hogy e terhek fennálltak, e megállapítás alapja pedig nem kizárólag a felperes egyoldalú előadása volt [Pp. 206. § (1) bekezdés].
[29] Helyesen mutatott rá a bíróság jogerős részítéletében arra is, hogy a Ptk. 6:62. § (1) bekezdéséből levezethető az alperes ügyletkötés során fennálló együttműködési kötelezettsége, amely – a jóhiszeműség és tisztesség alapelvi rendelkezésével [Ptk. 1:3. § (1) és (2) bekezdés] összhangban – a peres felek által közös akarategyezséggel létrehozott megállapodásnak megfelelően azt jelentette, hogy az alperes köteles volt a felperesi hiteligényléshez szükséges valamennyi olyan okirat beszerzésében és átadásában közreműködni, ami a közöttük kialkudott ügylet felperesi teljesítését elősegítette. Ez az együttműködési kötelezettség attól függetlenül megkövetelte az alperestől a megfelelő határidőben történő intézkedést, adatszolgáltatást és a felperes által jelzett alakiságú és formájú okiratok szolgáltatásának kötelezettségét, hogy ezzel kapcsolatosan konkrét feladatok az adásvételi szerződésben feltüntetésre kerültek volna.
[30] A peres felek szerződési megállapodásukkal maguk alakították ki azt az ügyleti konstrukciót, amiből az alperes számára is világos volt, hogy miután a felperes részben bankkölcsönből kívánja kifizetni a vételárat, ezért az ingatlanon fennálló végrehajtási jog törlése a kölcsönigénylés folyamatának elindításához szükséges. A felperes a végrehajtási jog törlése körében az általa vállalt szerződési kötelezettségét megfelelően és maradéktalanul teljesítette, ugyanakkor az alperes a végrehajtási jog törléséhez szükséges díjat jogszabályi kötelezettsége és többszöri hatósági felhívás ellenére sem teljesítette. Az alperes azt az állítását nem tudta igazolni, hogy a végrehajtási jog törlésével kapcsolatos hatósági eljárási költséget is a felperes köteles viselni, és a rendelkezésre álló bizonyítékokból is az erre irányuló megállapodás hiányára lehetett okszerűen következtetni. E körben a bíróság a részítéletét a szükséges mértékben megindokolta, így nem sérült a Pp. 221. § (1) bekezdése sem.
[31] A Ptk. 6:137. §-a a szerződés megszegéseként definiálja bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradását. Külön is nevesíti a 6:150. § (1) bekezdésében, hogy a fél szerződésszegést követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesítse.
[32] A peres felek közötti adásvételi szerződéses konstrukciónál a felperesnek kellett elöljárnia a végrehajtási jog törléséhez szükséges vételárrész teljesítésével. E kötelezettségének eleget tett, ugyanakkor miután az alperes tehermentes ingatlan tulajdonjogának átruházását vállalta a szerződésben, ezért az az ő szerződési érdekkörébe eső körülmény volt, hogy a végrehajtási jog törléséhez szükséges intézkedéseket megtegye. Okszerűen, és a felmerült bizonyítékokból helyes következtetést levonva állapította meg a bíróság, hogy e kötelezettségét az alperes elmulasztotta teljesíteni, és ennek a következményeként állt elő az a helyzet, hogy a felperes megfelelő határidőn belül a bankkölcsön igénylését nem tudta kezdeményezni, miután a kölcsön igénylésének előfeltétele volt a végrehajtási jog törlése.
[33] Adásvétel esetén a szerződés teljesítése alatt nem csak a végső határidőben történő főkötelem teljesítése – a vevő részéről a vételár kifizetés és az eladó részéről a tulajdonjog átruházás – értendő. A feleknek olyan közbenső kötelezettségeik is lehetnek, amelyek a szerződésszerű teljesítéshez ugyancsak hozzátartoznak. Ezek közé tartoznak tipikusan a közbenső intézkedések is, amelyek elmulasztása szerződésszegésnek minősül. Szerződésszegést követ el a fél akkor is, ha elmulasztja azokat az intézkedéseket, jogcselekményeket megtenni, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon. Ilyen esetre a Ptk. az önállóan nevesített közbenső késedelem jogkövetkezményeként írja elő, hogy az egyik felet terhelő intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása kizárja a másik fél olyan kötelezettségének megszegését, amelynek teljesítését az intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása megakadályozza [Ptk. 6:150. § (2) bekezdés]. Ezért helyesen állapította meg a bíróság, hogy az alperest terhelő intézkedés elmulasztása kizárta a felperes egyidejű késedelmét.
[34] Ahogyan arra a másodfokú bíróság – a felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben – is rámutatott, az valóban a felperes kötelezettsége volt, hogy minden olyan alaki és tartalmi előírásról megfelelő határidőben tájékoztassa az alperest, ami az OTP Banknál a kölcsön igénylés elindításához szükséges, ezért az ezzel kapcsolatos késedelem jogkövetkezményei nem háríthatók az alperesre. Miután azonban a perbeli esetben sem a megfelelő alakiságú okiratok késedelmes előterjesztése, sem pedig a foglaló nem hiteltörlesztésbe történő beforgatása nem akadályozta meg a felperes hitelkérelmének elbírálását, hanem csupán egy másfajta, egyedi elbírálás következményét vonta maga után, az alperesi felülvizsgálati kérelemben kifogásolt késedelmes felperesi magatartás nem hatott ki a kártérítési igény elbírálására.
[35] Azt pedig helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság, hogy az alperes az első ízben kiállított CIB igazolást is eleve késedelmesen bocsátotta a felperes rendelkezésére.
[36] A fentiek értelmében jogszabálysértés nélkül jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy az alperes kártérítő felelőssége fennáll.
[37] Miután a felperes a szerződés megszegésével okozott kár megtérítése iránti igényt érvényesített, így a Ptk. 1:4. § (1)–(3) bekezdéseiben szabályozott általánosan elvárható magatartással és felróhatósággal kapcsolatos szabályoknak a jogvita elbírálása szempontjából nincsen elsődleges relevanciája, azaz pusztán erre hivatkozással az alperes a kártérítési felelősség alól nem mentesülhet, a jogerős részítélet pedig erre alapítottan fogalmilag nem lehet jogszabálysértő. Szerződéses kapcsolatokban a felelősség alóli mentesüléshez az általánosan elvárható zsinórmérték nem elégséges. Szerződésszegésért való kártérítési felelősség esetén ugyanis a Ptk. alapelvi rendelkezéseiben megfogalmazott általános elvárhatósággal szemben a kimentés körében annak van jelentősége, hogy a szerződésszegést a kötelezett ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa (Ptk. 6:142. §).
[38] A bíróság részítéletében nem állapította meg, hogy a peres felek között létrejött adásvételi szerződés módosítása megtörtént volna, így ezzel kapcsolatosan „feltárt tényállásról” sem lehet beszélni, azt pedig, hogy a peres felek között folytak még tárgyalások a szerződés módosítása érdekében, de azok nem vezettek sikerre, a Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértése nélkül állapította meg a bíróság.
[39] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. V. 21.812/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás