Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

2020. évi CXXXII. törvény indokolás

2020. évi CXXXII. törvény indokolás
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2021. évi egységes költségvetéséről szóló 2020. évi CXXXII. törvényhez
Általános indokolás
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság) a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény 1. § (2) bekezdésének megfelelően, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 9. §-a hozta létre autonóm államigazgatási szervként 2010. augusztus 11. hatállyal.
A Hatóság a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből és költségvetési hozzájárulásból fedezi. A Hatóság önálló szabályozó szerv.
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 134. § (1) bekezdése pontosította a gazdálkodás kereteit. Kiemelendő a vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásának fordulata.
Az Mttv. 134. § (2)–(3) bekezdései alapján, a Hatóság egységes költségvetését – mely tartalmazza a Hatóság, a Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) költségvetését – az Országgyűlés önálló törvényben fogadja el. A törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága – a Hatóság Elnöke által a tárgyévet megelőző év szeptember 15-ig megküldött javaslata alapján – a tárgyévet megelőző év október 31-ig nyújtja be az Országgyűlésnek.
A Médiatanács az Mttv. alapján működő szervezet, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik. A Médiatanács az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy, költségvetését a Hatóság egységes költségvetésének részeként hagyja jóvá az Országgyűlés.
Az egységes költségvetés tartalmazza továbbá a média területét érintő Médiatanács kezelésében lévő bevételi és kiadási előirányzatokat is.
Az Alap az Mttv. 136. § (6) bekezdése szerint önálló jogi személy, melynek kezelője a Médiatanács. Az Alap éves költségvetését a Hatóság egységes költségvetésének mellékleteként az Országgyűlés hagyja jóvá.
Részletes indokolás
1. §
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság költségvetése
KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK
    1.    SZEMÉLYI JUTTATÁSOK
Tervjavaslat: 10 800,0 millió Ft
A Hatóság köztisztviselőinek illetménye a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény szerinti közszolgálati jogviszony alapján, valamint elnöki döntés figyelembevételével került meghatározásra. A korábban alkalmazott illetménystruktúra átalakult, az illetménykiegészítések, nyelvpótlék stb. helyébe két új jogcím lépett, illetmény és munkabér néven.
A személyhez kapcsolódó térítések, juttatások és ezek vonzataként jelentkező járulékok az érvényes jogszabályoknak, valamint Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvénynek megfelelően kerültek a költségvetési tervjavaslatba.
A terv 700 fős létszámmal készült.
Foglalkoztatottak személyi juttatásai
Tervjavaslat: 10 478,4 millió Ft
A foglalkoztatottak személyi juttatásai 10 478,4 millió Ft-ot tesznek ki, amelynek a 71,3%-át (7 467,7 millió Ft) a törvény szerinti illetmények, munkabérek adják.
A terv 3 havi jutalommal számol, amely teljesítményértékeléshez van kötve. A Hatóságnál minden évben teljesítményértékelés történik a Hatóság speciális feladataival összhangban. A Hatóság – mint önálló szabályozó szerv – elnöke saját hatáskörben jogosult az Mttv. 110/A. §-a szerint megállapítani a Hatóságnál dolgozó köztisztviselők (vezetők és beosztottak egyaránt) személyzeti és bérpolitikáját. A teljesítményértékelési rendszerben meghatározott szempontok szerint és az ott kapott értékelés alapján minden munkavállaló évente maximum 3 havi bérének megfelelő teljesítménybérben részesülhet. Ennek hatása a normatív jutalmak soron jelenik meg, mint a második legnagyobb jogcím az előirányzaton belül (1 780,0 millió Ft).
A céljuttatásra szánt kiadások az elmúlt évek során folyamatosan csökkentek, a Hatóság erre a célra 30,0 millió Ft-ot tervez. A jubileumi jutalom tervszáma a 2020. évi kiemelkedő tervhez (5 és 10 éves törzsgárda jutalmak) képest jelentősen lecsökken, 590,0 millió Ft-ról 162,0 millió Ft-ra, ugyanis 2021-ben jóval kevesebb munkavállaló teljesíti az 5, illetve 10 éves törzsgárda jutalom feltételeit. A béren kívüli juttatások soron a korábbi évekhez hasonlóan jelentős összeg látható (673,0 millió Ft), az előző évihez képest 1,5%-kal alacsonyabb mértékű.
Külső személyi juttatások
Tervjavaslat: 321,6 millió Ft
A külső személyi juttatások előirányzata biztosít fedezetet a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében nem saját foglalkoztatottaknak fizetett díjazások kiadásaira, valamint a reprezentációs kiadásokra.
    2.    MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK ÉS SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ
Tervjavaslat: 1 850,0 millió Ft
A munkaadókat terhelő járulékok a 2021. évre érvényes járulékkulcsokkal kerültek megtervezésre. A szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás 2019-es összevonása következtében az egészségügyi hozzájárulás összege nulla.
A szociális hozzájárulási adó mértéke 2020. július 1-től 17,5%-ról 15,5%-ra csökkent, így a 2021. évi tervezet is ezzel az értékkel számol.
A munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó nem változott, mértéke 15,0%.
    3.    DOLOGI KIADÁSOK
Tervjavaslat: 14 100,0 millió Ft
A dologi kiadások tervjavaslata a 2020. I. félévi tény adatok, a 2020. II. félévében várható teljesítések, valamint a 2020. évi törvény szerinti előirányzat alapján került összeállításra. A dologi kiadások főösszege a 2020. évi törvény szerinti előirányzat összegénél 8,5%-kal magasabb, amely többlet teljes egészében a fizetendő áfa előirányzathoz kapcsolódik.
Készletbeszerzés
Tervjavaslat: 210,0 millió Ft
Ezen a tételen a szakmai anyagok (könyv, folyóirat, informatikai és mérési célú eszközök, amelyek legfeljebb egy évig szolgálják a tevékenységet), valamint üzemeltetési anyagok (papír, irodaszer, nyomtatvány, hajtóanyag, illetve egyéb üzemeltetési anyagok) kerültek megtervezésre.
Kommunikációs szolgáltatások
Tervjavaslat: 2 670,0 millió Ft
Ez a jogcím biztosít fedezetet az informatikai szolgáltatásokra (számítógépes rendszerek tervezése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, továbbá szoftverek készítése, módosítása, informatikai eszközök bérlése, karbantartása, illetve az adatátviteli célú távközlési díjak és egyéb informatikai szolgáltatások) és az egyéb kommunikációs szolgáltatások költségeire.
Az egyéb kommunikációs szolgáltatások soron a vezetékes és mobil távközlési díjak, a műsorvételi és műsorközlési jogdíjak kerültek megtervezésre.
Szolgáltatási kiadások
Tervjavaslat: 2 735,0 millió Ft
A dologi kiadások legjelentősebb előirányzata – az áfát leszámítva – a szolgáltatási kiadások. Ezek között szerepel egyebek mellett a közüzemi díjak kiadása, mintegy 150,0 millió Ft értékben.
A bérleti és lízingdíjak összege a 2020. első félévi teljesítés alapján az előző évi tervnél alacsonyabb mértékben került megtervezésre (140,0 millió Ft).
Szintén jelentős kiadási tétel a tárgyi eszközökön, készleteken (kivéve informatikai eszközök) végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások költsége is, mint például a járművek és a műszerek karbantartási kiadásai. Ennek a jogcímnek a tervszáma 400,0 millió Ft.
A szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások (tanulmányok, tanácsadás, fordítás) kiadásai jelentősebb összeget, 830,0 millió Ft-ot képviselnek. Ez a tervszám a korábbi évek csökkenő tendenciája után kis mértékű (1,8%) emelkedést mutat.
A kategórián belüli legnagyobb tétel az egyéb szolgáltatások költsége 1 215,0 millió Ft értékben. Ezen jogcím meghatározó eleme a mérésügyi- és ingatlan üzemeltetési kiadások (69,0%), de itt kerülnek elszámolásra a pénzügyi tevékenységhez kapcsolódó banki költségek, tranzakciós díjak is.
Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások
Tervjavaslat: 430,0 millió Ft
A jogcímen belül a kiküldetések kiadásai mintegy 31,4%-ot (135,0 millió Ft) képviselnek, s ezen belül pedig a külföldi kiküldetések 96,3%-ot tesznek ki, amelyek valamennyi, a személyi juttatások között nem elszámolható kiadást, így különösen az utazási- és szállásköltségeket, az elszámolható élelmezési, utasbiztosítási stb. kiadásokat, a saját személygépkocsi igénybevételével kapcsolatos költségtérítést tartalmazzák.
A reklám- és propaganda kiadások (68,6%) között kerülnek elszámolásra a Hatóság tevékenységét bemutató, népszerűsítő, és egyéb ismeretterjesztő célokat szolgáló reklám- és marketing anyagok, valamint hirdetések, közvélemény kutatási, médiafigyelési- és médiaelemzési szolgáltatások költségei. Ennek tervszáma 295,0 millió Ft.
Különféle befizetések és egyéb dologi kiadások
Tervjavaslat: 8 055,0 millió Ft
Ezen a rovaton kell elszámolni a működési célú, előzetesen felszámított áfát, a fizetendő áfát, a kamat kiadásokat, egyéb pénzügyi műveletek kiadásait (ideértve az év közbeni valutakészletek, illetve a devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltásakor realizált árfolyamveszteséget, és a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséghez kapcsolódó realizált árfolyamveszteséget).
E költségvetési sor legjelentősebb tételei az áfa kiadások, összesen 7 957,7 millió Ft értékben, ami a teljes előirányzat 98,8%-a. Az áfa kiadások közül kiemelkedik a fizetendő áfa sor, amely 22,1%-kal nagyobb összeget irányoz elő, mint a 2020-as előirányzat, a teljes többlet összege ezen a soron 1,2 milliárd Ft. A többlet magyarázata egyrészt a megnövekedett áfás bevételek után fizetendő áfa, valamint a frekvencia sávdíjak folyamatos teljesítésű számlázása (a 2022-ben esedékes vevő számlák áfáját 2021. évben kell bevallani és befizetni, a folyamatos önellenőrzés elkerülése érdekében).
Itt került megtervezésre az egyéb dologi kiadások tétele is 97,4 millió Ft értékben. Ez a jogcím magában foglalja a tevékenység ellátásával kapcsolatban felmerülő adó- (áfa nélkül), vám-, illeték- és más adójellegű befizetéseket, a kötelező jellegű díjakat (pl. úthasználati díjat, a járművek műszaki vizsgáztatásának díját), közbeszerzési díjakat. Fedezetet biztosít a más rovaton nem szerepeltethető dologi jellegű kiadásokra (pl. kötbér, jótállás, késedelmi kamat).
    4.    EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK
Tervjavaslat: 10 100,0 millió Ft
Ezen kategória magában foglalja a nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő kiadásokat (tagdíjak), valamint a működési célú támogatásokat. A jogcímnek a tervszáma a 2020. évinél jelentősen, 17,4%-kal magasabb, és tartalmazza a Hatóságnak a saját bevételek fel nem használt részéből kigazdálkodott jelentős összegű működési támogatását az Alap részére.
Nemzetközi kötelezettségek
Tervjavaslat: 20,0 millió Ft
Ezen a rovaton kell elszámolni a nemzetközi szervezetekben történő részvétel után fizetendő tagsági díjakat.
Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre
Tervjavaslat: 30,0 millió Ft
Az egyéb működési célú kiadásokon belül, az államháztartáson belüli támogatásra 30,0 millió Ft-ot tartalmaz a tervjavaslat.
Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre
Tervjavaslat: 10 050,0 millió Ft
Az előirányzat az együttműködési megállapodásokon alapuló működési célú támogatások mellett tartalmazza az Alap részére nyújtandó támogatást is. Ezt az összeget (10 000,0 millió Ft) az Alap közérdekű célra, a műsorszórás költségeinek finanszírozására használhatja fel, figyelemmel az M4 és M5 csatornák fenntartására és HD terjesztésére, valamint az ehhez szükséges csatornakínálat- és kapacitásbővítésre, az európai elérhetőséget nyújtó sugárzásra.
Tartalékok
Tervjavaslat: 0 millió Ft
Az Mttv. 134. § (1) bekezdésben foglaltak alapján, a Hatóság a bírság nélküli közhatalmi bevételének 25%-áig tartalékot képezhet, amelyet többek között a következő évek működési tartalékára használhat fel. Elnöki döntés alapján azonban 2021-re nem képez tartalékot a Hatóság.
    5.    BERUHÁZÁSOK
Tervjavaslat: 3 850,0 millió Ft
A felhalmozási kiadások tervjavaslata a 2020. I. félévi tény adatok, a várható teljesítések és a 2020. évi törvény szerinti előirányzatok figyelembe vételével került kialakításra.
Ez az előirányzat a 2020. évi kiemelkedő összegű tervhez (4 750,0 millió Ft) képest jelentősen csökkent, mivel többnyire realizálódtak a tervezett mérésügyi és informatikai fejlesztések.
Immateriális javak beszerzése, létesítése
Tervjavaslat: 700,0 millió Ft
Az immateriális javak beszerzése, létesítése terv soron az új szoftverek licenc,- használati- és tulajdonjogára fizetendő összegek szerepelnek.
A jogcímcsoport egyik jelentős eleme a mérési célú szoftverek beszerzésére tervezett 300,0 millió Ft. Ezen a soron kell elszámolni azokat a mérési célú szoftvereket, amelyeket a Hatóság használati joggal vesz meg.
A szoftverek, licencek beszerzésére tervezett 400,0 millió Ft azokra a tételekre nyújt fedezetet, amelyek biztosítják a folyamatos működést (pl. Adobe, IT monitoring stb. licencek).
Ingatlanok beszerzése, létesítése
Tervjavaslat: 0 millió Ft
Erre a jogcímre nem tervez beszerzést a Hatóság a tárgyévi költségvetés terhére.
Informatikai eszközök beszerzése, létesítése
Tervjavaslat: 860,0 millió Ft
Az informatikai eszközök beszerzési terve a Hatóságnak a számítástechnikai eszközök vásárlására irányuló igényeit tartalmazza. Az előző évi tervhez képest 43,3%-kal magasabb a 2021. évi tervszám, figyelemmel az otthoni munkavégzés iránti igények megnövekedésére.
Ezen jogcím kerete teszi lehetővé az informatikai rendszerek működtetéséhez szükséges tűzfal rendszer folyamatos fejlesztését, központi switch beszerzéseket, a munkaállomások színvonalának fenntartását biztosító beszerzéseket, illetve a speciális feladatokat ellátó IT eszközök megvásárlását.
Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése
Tervjavaslat: 1 606,1 millió Ft
Az egyéb tárgyi eszköz beszerzésekre tervezett összeg fedezetet nyújt az Infokommunikációs Erőforrások Divízió által koordinált műszervásárlásokra és mérőhelyek kialakítására, az elavult, elhasználódott műszerek cseréjére, továbbá új technológiájú berendezések, illetve új szolgáltatások mérésére alkalmas műszerek beszerzésére. A két jogcímre (műszerek vásárlása, mérőhelyek kialakítása) együttesen 1 300,0 millió Ft került betervezésre.
További említésre érdemes tervsor a kommunikációs eszközök vásárlását biztosító 100,0 millió Ft-os keret, valamint a szintén 100,0 millió Ft-os keretet tartalmazó felügyeleti mérőgépjármű beszerzésére vonatkozó jogcím. Ez utóbbi lehetővé teszi a meglévő mérőgépjárművek cseréjét, ugyanis a polgári és a nem polgári (HM, BM) mérési kapacitásigény növekedése felgyorsította a használatban levő mérőautók elöregedését, és meg kell felelniük a mérőrendszer 5G-re történő átállítás feltételeinek is.
Beruházási célú előzetesen felszámított áfa
Tervjavaslat: 683,9 millió Ft
A beruházási áfa a 2021-re érvényes 27%-os kulccsal került a tervbe.
KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK
    1.    MŰKÖDÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÁLLAMHÁZTARTÁSON BELÜLRŐL
Tervjavaslat: 2 466,3 millió Ft
Ezen az előirányzaton az Alaptól a Médiatanács hivatali szervének működését biztosító forrás szerepel 2 466,3 millió Ft
összeggel. A támogatás összege fedezi a teljes Médiafelügyeleti Divízió kiadásait és a Médiatanács Titkárság Főosztály kiadásait, amely magában foglalja a Médiatudományi Intézet kiadásait is.
    2.    KÖZHATALMI BEVÉTELEK
Tervjavaslat: 30 692,9 millió Ft
2.1. Igazgatási szolgáltatási díjak
Tervjavaslat: 238,7 millió Ft
Elektronikus hírközlési igazgatási eljárási díj
Tervjavaslat: 238,6 millió Ft
A jogcímen belül jelentős változás nem várható a 2021-es évre vonatkozóan.
A 2021. évi tervezés alapját az aktuális év tényleges (a tervezésig megvalósult) bevételi értéke képezi.
Az eljárási díjak, költségek bevételre kiható jogszabály módosulás a tervezés időpontjáig nem lépett hatályba.
A hírközlési hálózatok és antennatartó szerkezetek építése tekintetében 2021-re a 2020-as évhez képest 10%-kal kevesebb bevétel várható. A toronyhoz kapcsolódó bevételi adatok nehezen tervezhetők. Néhány torony eljárási díjának megjelenése vagy elmaradása is jelentősen módosíthatja az egész éves bevételi tervet.
Rádióamatőr vizsgadíjak
Tervjavaslat: 0,1 millió Ft
A rádióamatőr vizsgázók által fizetendő vizsgadíjakból befolyó összeg. Nehezen határozható meg, hogy egy évben hány fő szeretne vizsgázni, ezért a több éves tapasztalat alapján lett megtervezve a díj a 2021-es évre vonatkozóan.
Mozgókép szakmai hatósági és eljárási díj
Tervjavaslat: 0,0 millió Ft
2021-es évre a Hatóság nem tervezett bevételt a mozgókép szakmai hatósági és eljárási díjak jogcímre. Az Országgyűlés 2019. december 10-i ülésnapján elfogadott, egyes törvényeknek a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CVI. törvény alapján, a Nemzeti Filmiroda kikerült a Hatóság irányítása alól 2020. január 1-től, és a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetése alá lett rendelve. Így a korhatár besorolás, az ART besorolás és az egyéb mozgóképszakmai eljárás díjakból származó bevételek a Hatóság költségvetésében nem jelennek meg.
2.2. Frekvenciadíjak
Tervjavaslat: 25 253,5 millió Ft
A 2021. évi tervezés keretét alapvetően a mobilszolgáltató cégekkel megkötött hatósági szerződések határozzák meg. A közhatalmi bevételek 82,3%-át teszik ki a frekvenciadíjak, melyek részletes bemutatása az alábbi, jogcím szerinti bontásban történik.
(adatok millió Ft-ban)

Jogcím megnevezése

Tervjavaslat részösszege

Tervjavaslat összege

Mobil koncessziós díjak összesen

 

5 098,5

900 MHz (GSM) frekvenciadíj

2 196,0

 

1800 MHz (DCS) frekvenciadíj

2 902,5

 

2100 MHz (UMTS) sávdíj összesen

 

2 025,0

Műsorszóró állomások frekvenciadíja összesen

 

638,7

URH frekvenciadíj összesen

 

522,8

Mikrohullámú frekvenciadíj összesen

 

2 040,0

Egyéb frekvenciák használati díja összesen

 

36,5

2012. évi pályázat frekvenciadíjai összesen

 

767,5

900 MHz (E-GSM) sávdíj

576,0

 

26 GHz sávdíj

191,5

 

2014. évi pályázat frekvenciadíjai összesen

 

9 013,7

450 MHz sávdíj

265,7

 

800 MHz sávdíj

5 400,0

 

900 MHz sávdíj

450,0

 

1800 MHz sávdíj

670,5

 

2600 MHz sávdíj

2 227,5

 

2016. évi pályázat frekvenciadíjai (3400–3800 MHz sávdíj) összesen

 

540,0

2019. évi pályázat frekvenciadíjai összesen

 

4 570,8

700 MHz sávdíj

1 950,0

 

2100 MHz sávdíj

1 170,0

 

3600 MHz sávdíj

1 450,8

 

Frekvenciadíjak mindösszesen

 

25 253,5
Mobil koncessziós díjak
Tervjavaslat: 5 098,5 millió Ft
A három nagy mobilszolgáltató (Magyar Telekom Nyrt., Telenor Magyarország Zrt., Vodafone Magyarország Zrt.)
2005. év előtt elnyert 900 MHz-es és 1800 MHz-es sávjai tartoznak ide, amelyben frekvenciahasználati jogosultsággal rendelkeznek Magyarország teljes területén, a földfelszín tekintetében, beleértve a metróalagutakat is. A szolgáltatók a szerződésekben meghatározott frekvenciasávokban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 72. pontjában foglalt meghatározás szerinti mobil elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására jogosultak.
A szerződés alapján szerzett frekvenciahasználati jogosultság szerint a szolgáltatóknak kizárólagos joguk van arra, hogy a jogosultsággal érintett frekvenciasávokban a frekvenciahasználathoz szükséges frekvenciakijelölés és rádióengedély kiadása érdekében eljárjanak.
A GSM 900 MHz frekvenciasávban a szolgáltatóknak a sávdíjakat – a 2015. január 15-től érvényes hatósági szerződések alapján – az igénybevételt követő évben kell megfizetniük négy egyenlő részletben. A befizetések várható időpontjai: február, május, augusztus, november hónapok közepe.
A Vodafone Magyarország Zrt. egy negyedévet előre, már a 2020-as év folyamán befizetett, így ez az összeg (180,0 millió Ft) nem került bele a 2021-es tervszámba. Az éves várható összeg így ebben a frekvenciasávban 2 196,0 millió Ft.
Az 1800 MHz-es sáv díjfizetési szempontból két fő egységre bontható, amelyeket a hatályos hatósági szerződések definiálnak. Az 1998. évben megnyert frekvenciablokkok után (mindhárom szolgáltató 2*15 MHz-es sávot nyert) a követő negyedévben történik a számlázás és befizetés, melynek összege 2 227,5 millió Ft.
A Telenor Magyarország Zrt. 2004. évben megnyert és 2013. októberétől használt DCS „G” blokkja után a frekvencialekötés és -használat díjáról szóló 1/2011. (III. 31.) NMHH rendelet (továbbiakban: tarifarendelet) szerint kell fizetni a sávdíjat. Ennek összege a 2014. évi sávrendezés és engedélyezés utáni 2*15 MHz-es blokkra 56,25 millió Ft/hó. A számlázás ezen a jogcímen havi ütemezésű maradt, melynek éves tervösszege 675,0 millió Ft.
Az előzőek alapján az 1800 MHz-es blokk 2015. év előtt is használt blokkjai után összesen 2 902,5 millió Ft bevétel várható.
2100 MHz (UMTS) sávdíj
Tervjavaslat: 2 025,0 millió Ft
A tarifarendelet 2011. április 1-jei hatállyal módosította az UMTS frekvenciasáv után fizetendő díjakat. Megszűnt a felhasznált csatornák darabszámától függő díj, a szolgáltatóknak havonta kizárólag sávdíjat kell fizetniük, mely az egységdíj, az értékesített frekvenciasávok szélessége és az arra vonatkozó sávszorzó szorzataként megképződő havi fix összeg.
A korábban alkalmazott negyedéves számlázás helyébe a havi fix összegű kiszámlázás lépett, mivel már nem kell a szolgáltatók havi adatközlésére várni. Ennek értelmében, a használt sáv után a szolgáltatók már egységesen, a sávszélesség alapján fizetik a díjat, mely beruházás ösztönző lépésként minősíthető.
A sávdíj mértéke 2014. január 1. óta nem változott, így a korábbi évhez hasonló bevétel várható.
Műsorszóró állomások frekvenciadíja
Tervjavaslat: 638,7 millió Ft
2021-től jelentős változás nem várható a műsorszóró frekvenciabevételekkel kapcsolatban.
A digitális televíziókkal kapcsolatosan a tervezésnél figyelembe lett véve a mára csaknem teljes egészében kialakult 5 új országos hálózat, valamint a helyi televíziók teljesítményemelése, melyek magasabb frekvenciahasználati díjakat eredményeznek.
Az analóg rádiózás terén az Mttv. értelmében fokozatosan kerül sor médiaszolgáltatási lehetőségek újra pályáztatására. A 2021–2025-ös időtávban minden országos FM hálózat engedélye lejár, újra pályáztatásuk és jelentős műszaki változás nélküli tovább üzemeltetésük feltételezhető. A helyi és körzeti médiaszolgáltatások számának stagnálása feltételezhető, ami miatt jelentősebb változás nem várható az FM műsorszórásból származó bevételekben.
A digitális rádiózás jövőjével, bővítésével kapcsolatban egyelőre nincs hivatalos, konkrét döntés. A bevételi tervszámok becslésekor azzal a feltételezéssel élt a szakterület, hogy digitális rádió adóállomás nem üzemel Magyarországon.
URH frekvenciadíj
Tervjavaslat: 522,8 millió Ft
Az URH rendszerek száma már több éve stagnál, így az előző évekhez hasonló összegű bevétel lett betervezve 2021-re. Ennek egyik oka, hogy a korszerű nyilvános rádiótelefon szolgáltatások több területen is betörtek erre a piaci szegmensre is. A másik ok, hogy a korszerű digitális modulációk olyan hatékony spektrum használatot indukálnak, melynek következtében nem kell sávszélesség bővítést alkalmaznia a felhasználónak, és így a tarifája nem módosul.
Mikrohullámú frekvenciadíj
Tervjavaslat: 2 040,0 millió Ft
Az előző években tapasztalt frekvencia lekötési díj stagnálása után a lentebb felsorolt okok miatt növekedés feltételezhető a mikrohullámú frekvenciadíjakon.
Az optikai hálózatok nem tudnak olyan gyorsan fejlődni, mint amennyire a bázisállomási rendszereket bővíteni kell, így a szolgáltatók kénytelenek mikrohullámú eszközöket telepíteni. A szolgáltatók előzetesen felkészülnek az 5G rendszerek részére szükséges nagyobb kapacitásokra, hogy a pályázatok lezárása után könnyebben és gyorsabban el tudják indítani a szolgáltatást. A 26 GHz-es frekvenciasávot az EU az 5G rendszerek részére kívánja felhasználni. Ennek következménye, hogy a szolgáltatók nem kívánnak ilyen eszközökkel hálózatot építeni, mert nem ismert a pontos szabályozás, és az átállási határidő. A vidéki szélessávú projekt keretében folytatódtak a nagyobb beruházások a vidéki térségekben. A korábbi években végrehajtott készülék modernizálás kapcsán kapott átviteli kapacitás bővülés már nem volt elegendő a szolgáltatói igényeknek, ezért sávszélességet is bővíteni kellett a gyorsabb adatátvitel érdekében.
Egyéb frekvenciák használati díja
Tervjavaslat: 36,5 millió Ft
E kategóriába azon rendszerek tartoznak, amelyek a fentiekbe, illetve a műsorszórás kategóriáiba nem illenek. Tekintettel az ilyen típusú rendszerekben üzemeltetett alacsony állomásszámra és díjtételre, ez nem szignifikáns összeg a bevételekben.
2012. évi pályázat frekvenciadíjai
Tervjavaslat: 767,5 millió Ft
A 2013. október 11-én módosított hatósági szerződések biztosítják a három nagy szolgáltató 2012. évben elnyert 900 MHz (E-GSM) frekvenciasáv blokkjainak használatát, valamint ezek határozzák meg a sávdíjak értékét, melynek alapján ezen a jogcímen 576,0 millió Ft bevétel kalkulálható.
A 2012. évi pályázat szerint, a 26 GHz-es mikrohullámú sávban a fix sávdíjas mikro bevételek 2014. óta konstans értéken vannak és a jövőben sem várható ennek módosulása. A sávokat használó szolgáltatók továbbra is aktívan üzemeltetnek eszközöket ebben a spektrumban is. 2021. évben 191,5 millió Ft bevétellel tervez a Hatóság.
2014. évi pályázat frekvenciadíjai
Tervjavaslat: 9 013,7 millió Ft
A 450 MHz sáv pályáztatása még 2013-ban sikeresen lezárult, melyből 2021. évben 265,7 millió Ft bevétel prognosztizálható.
A 800 MHz-es sávban a három szolgáltató havi 450,0 millió Ft-os fizetési kötelezettséggel bír, amelyet a számlaegységesítési megállapodásnak megfelelően, a negyedév első hónapjának közepén számláz ki a Hatóság 30 napos fizetési határidővel. 2021-ben 5 400,0 millió Ft a várható bevétel ebben a sávban.
A 900 MHz-es sávban szintén minden blokk elkelt, a három szolgáltató havi 37,5 millió Ft-os fizetési kötelezettség szerint teljesít. A terv szerint 450,0 millió Ft bevétel várható ezen a jogcímen.
Az 1800 MHz-es sávban szintén minden megpályáztatott blokk értékesítésre került. A két nyertes szolgáltatónál havi 55,9 millió Ft-os fizetési kötelezettség jelentkezik. Ezen a jogcímen a várható teljesítés 670,5 millió Ft.
A 2600 MHz-es sávban négy blokk kelt el. A három sávban a nyertes szolgáltatóknak havi 140,6 millió Ft-os díjfizetési kötelezettségük keletkezett. A negyedik blokk esetén (FDD sáv) a Vodafone Magyarország Zrt. a szerződése szerint halasztott fizetéssel nyerte meg ezt a sávot, az 1 393,1 millió Ft kumulált összeget kamatokkal együtt 2017. májusban és augusztusban kellett megfizetnie és ezen időponttól kezdődően folyamatos a díjfizetési kötelezettsége. 2021. évben 2 227,5 millió Ft összegű bevétellel tervez a Hatóság.
2016. évi pályázat frekvenciadíjai (3400–3800 MHz sávdíj)
Tervjavaslat: 540,0 millió Ft
A 2016. első félévében lezárult pályázat alapján a 3400–3800 MHz-es frekvencia tartományban 2*30 MHz duplex és 20 MHz szimplex sáv használati joga került értékesítésre. A sávok használatához kiadott határozatok hosszútávra rögzítik a frekvenciadíjakat. 2021-ben a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. a teljes díjat fizeti meg (216,0 millió Ft), mivel lejárt a kiépítési időszakra biztosított 50%-os kedvezmény. A Vodafone Magyarország Zrt. viszont a 2019–2020. évi pályáztatás során nyilatkozott az 5G beruházásokról, és így megkapta a kiépítés további időszakára is az 50%-os díjkedvezményt (324,0 millió Ft).
2019. évi pályázat frekvenciadíjai
Tervjavaslat: 4 570,8 millió Ft
A 700 MHz-es sáv teljes spektruma elkelt 2020-ban. A terv szerint 1 950,0 millió Ft bevétel várható ezen a jogcímen.
A 2100 MHz-es sávban két szolgáltató havi 97,5 millió Ft-os fizetési kötelezettség szerint teljesít. A 2021. évi várható bevétel 1 170,0 millió Ft ezen a jogcímen.
A 3600 MHz-es sávban három nagy szolgáltató szerzett jogosultságot, az éves bevételi összeg 1 450,8 millió Ft.
2.3. Azonosítók díja
Tervjavaslat: 2 550,0 millió Ft
Ez a bevételi jogcím a lekötési, a használati és a számhordozás díjaiból áll.
A hírközlő hálózatok működéséhez és működtetéséhez, illetőleg a szolgáltatások nyújtásához szükséges számok, címek és ezek tartományai – összefoglaló néven az azonosítók – korlátozott erőforrások. A rendelkezésre álló azonosítókat az Azonosítók Nemzeti Felosztási Terve tartalmazza, amely az azonosítók összességének az egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztását, az azonosítók típusát, felosztását és terjedelmét határozza meg.
Az azonosító díjak beszedése az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz szükséges azonosítók lekötésének és használatának díjáról szóló 5/2012. (I. 24.) NMHH rendelet alapján történik.
2021. évre a 2020. évinél 50,0 millió Ft-tal nagyobb azonosító díjbevételt prognosztizált a szakterület, a Vodafone Magyarország Zrt. és a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. mobil rádiótelefon szolgáltatásának bővítése miatt.
A kijelölhető azonosítók nagy száma miatt előzetes lekötések nem indokoltak, ezért lekötési díjbevétel tervezése nem szükséges.
A számhordozási díjak éves átlagban kiegyenlítődnek, mivel az egyik szolgáltatótól „elhordozott” számok díjai néhány nap differenciával megjelennek a fogadó szolgáltatónál, így egyenlegében nulla összeggel kalkulált a Hatóság.
2.4. Felügyeleti díj
Tervjavaslat: 2 199,4 millió Ft
A felügyeleti díj mértékét, valamint a felügyeleti díjjal kapcsolatos adatszolgáltatást a felügyeleti díjról szóló 7/2016. (X. 14.) NMHH rendelet szabályozza.
Az elmúlt tizenöt év adatai alapján a 2021-es évre a Hatóság a szolgáltatók számának minimális csökkenésével, és az általuk befizetett felügyeleti díj 4,5%-os növekedésével számol.
A tervezés így kellő tartalékot tartalmaz arra az esetre, ha a jelenlegi fejlődési tendenciában jelentős mértékű, kedvezőtlen változás következne be.
2.5. Egyéb bírság bevételei
Tervjavaslat: 451,0 millió Ft
A bírság nagyságrendje nehezen becsülhető, mivel a kirótt bírságok nagymértékben függenek a szolgáltatók jogkövető magatartásától. A tervösszeg a 2020 első féléves tényadatok (202,8 millió Ft) és a 2020. évi várható teljesítés (452,4 millió Ft) bázisán került megtervezésre.
2.6. Késedelmi pótlék
Tervjavaslat: 0,3 millió Ft
Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) értelmében az adók, díjak módjára behajtható bevételekhez kapcsolódó késedelmi pótlékot a közhatalmi bevételek között kell kimutatni, így ezen a jogcímen 0,3 millió Ft bevételt prognosztizál a Hatóság.
    3.    MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK
Tervjavaslat: 7 528,8 millió Ft
Kiszámlázott áfa
Tervjavaslat: 7 508,3 millió Ft
Az általános forgalmi adó bevételek az adóköteles bevételek után befolyt áfa összegét tartalmazzák, a 2021. évre érvényes 27%-os kulccsal. A tervezés szempontjából releváns főbb adóköteles bevételek a frekvenciadíjak, valamint az azonosítók díja jogcímeken befolyó bevételek.
Biztosítók által fizetett kártérítés
Tervjavaslat: 0,5 millió Ft
Az Áhsz. értelmében, ezt a jogcímet külön soron kell nyilvántartani. Bázis alapon tervezve 0,5 millió Ft bevétel szerepel a javaslatban.
Egyéb működési bevételek
Tervjavaslat: 20,0 millió Ft
Ezen soron a kötbérből, kártérítésből, késedelmi kamatból, jogtanácsosi díjakból, perköltségekből, alkalmazottak térítéséből származó és előző évi kiadások megtérülésével kapcsolatos bevételek szerepelnek.
Ez a bevétel típus is a jellegéből adódóan kizárólag bázis alapon tervezhető.
    4.    FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK
Tervjavaslat: 5,0 millió Ft
Ezen a jogcímen jelenik meg a felesleges és az elhasználódott eszközök értékesítéséből származó bevétel. Az értékesítési bevételek jelentősebb tétele a lecserélt gépjárművek eladásából származó bevételek.
    5.    FELHALMOZÁSI CÉLÚ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK
Tervjavaslat: 7,0 millió Ft
A munkavállalók részére nyújtott kölcsönök visszatérüléséből számított összeg szerepel a tervsoron.
2–3. §
A Médiatanács költségvetése
A MÉDIATANÁCS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSE
A Médiatanács hivatali szerve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala.
A Médiatanács munkájának támogatásával kapcsolatos teendők kiadásait a Hatóság költségvetése tartalmazza. A Médiatanács a 641/2011. (V. 18.) számú határozatában úgy döntött, hogy a saját költségvetésének előirányzatai csak a tagok tiszteletdíjait és a szakértői díjak fedezetét tartalmazzák.
A hatályos államháztartási számviteli rendnek megfelelően, a Médiatanács működési költségvetése tartalmazza a Médiatanács kezelésében lévő előirányzatok után kiszámlázott, valamint az előzetesen felszámított és fizetendő áfa összegeit is.
A társszabályozó hatóságokkal kötött szerződésekben foglalt feladatokra, az együttműködés magas szintű folyamataira, a felek közötti kapcsolatok erősítésére hivatkozva határozott a testület az 1286/2013. (VIII. 28.) számú döntésében arról, hogy fentieken kívül, előirányzati fedezetet biztosít a pénzeszközök átadására is az egyéb működési célú kiadások előirányzaton.
KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK
    1.    SZEMÉLYI JUTTATÁSOK
Tervjavaslat: 102,0 millió Ft
A Médiatanács létszáma 5 fő, mely a Médiatanács elnökéből és annak tagjaiból áll.
Az Mttv. 2019. augusztus 1-i módosítása érintette a Médiatanács elnökének és tagjainak illetményére vonatkozó szabályozást is.
Az Mttv. 130. § (1) bekezdése szerint: „A Médiatanács elnöke az Elnök havi illetménye 10%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult.”
A tagok tiszteletdíjának összegéről ugyanezen § (2) bekezdése rendelkezik: „A Médiatanács tagja az Elnök havi illetménye 40%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult.”
A Hatóság Elnökének illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a, azaz havi 4,0 millió Ft.
Fentieknek megfelelően, a Médiatanács elnökének illetménye 0,4 millió Ft, a tagoké pedig 1,6 millió Ft havonta.
A Médiatanács elnökének és tagjainak tiszteletdíjaként a fentiek alapján összesen 81,6 millió Ft került a tervbe.
A Médiatanács munkájának szakértői támogatására a személyi juttatások között 20,4 millió Ft megbízási díj van előirányozva.
Az összes személyi juttatási előirányzat terve 102,0 millió Ft.
    2.    MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK ÉS SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ
Tervjavaslat: 16,0 millió Ft
A tiszteletdíjak és a megbízási díjak után számított szociális hozzájárulási adó összege 15,5%-os mértékkel került tervezésre, számszerűen 16,0 millió Ft összegben.
    3.    DOLOGI KIADÁSOK
Tervjavaslat: 495,0 millió Ft
A dologi kiadások között került tervezésre a Médiatanács munkájának támogatására a külső szakmai szolgáltatások fedezete 36,0 millió Ft összegben. Az előirányzat tartalmazza továbbá az egyéb szolgáltatások (pl. számlavezetési díj) 3,2 millió Ft-os összegét, a dologi kiadásokra számított működési célú előzetesen felszámított áfa 10,6 millió Ft-os összegét, valamint a médiapiaci bevételek – NAV felé továbbutalandó – áfa részét (445,2 millió Ft), melyek együttes összege 495,0 millió Ft.
    4.    EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK
Tervjavaslat: 28,0 millió Ft
A társszabályozó szervezetek működésének finanszírozására 28,0 millió Ft támogatás került a tervbe.
KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK
    1.    MŰKÖDÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÁLLAMHÁZTARTÁSON BELÜLRŐL
Tervjavaslat: 195,8 millió Ft
A működési célú támogatás előirányzata mintegy 1%-os csökkenést jelent az előző évhez képest, ami a szociális hozzájárulási adó tervezett csökkenésével van összefüggésben.
    2.    MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK
Tervjavaslat: 445,2 millió Ft
A működési bevételek előirányzata teljes összegében a Médiatanács kezelésében lévő bevételi előirányzatok áfa köteles bevételeinek áfa vonzatát tartalmazza.
A MÉDIATANÁCS KEZELÉSÉBEN LÉVŐ ELŐIRÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSE
KIADÁSOK
A kiadási előirányzatok a bevételi előirányzatokkal egyezően kerültek a tervbe.
BEVÉTELEK
A Médiatanács kezelésében lévő előirányzataként kerültek tervezésre a Hivatal által kiszámlázandó, de véglegesen az Alapot illető médiaszolgáltatási-, frekvencia- és támogatási pályázati díjak, valamint a kötbér, a bírság és az óvadék összege.
A médiaszolgáltatási díjak tervezett összegében figyelembevételre kerültek a legnézettebb országos kereskedelmi televíziók – az előző évhez képest nagyságrendileg változatlan – bevételei (RTL Klub Zrt. – 73,9 millió Ft, TV2 Zrt. – 99,4 millió Ft), az országos rádiós kereskedelmi jogosultság hasznosításából származó bevétel (Hold Rádiós és Televíziós Reklám Kft. – 930,5 millió Ft), valamint minden más kereskedelmi rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás várható bevétele (526,2 millió Ft).
A fentiek eredményeként, összesen mintegy 1 630,0 millió Ft-os médiaszolgáltatási bevétel szerepel a tervben, ami 3,8%-os növekményt jelent a 2020. évi előirányzathoz képest.
A frekvencia pályázati díj előirányzata a 2020. évivel megegyező összegben (5,0 millió Ft) szerepel a tervben, mivel kiemelkedő frekvencia-értékesítés nem szerepel a 2021. évi tervek között, így ezzel kapcsolatban felmerülő nagyobb összegű pályázati díj bevétel sem prognosztizálható.
A támogatási pályázati díjak esetében 10%-os növekedéssel számol a tervezet (16,5 millió Ft) az előző évhez képest.
A kötbér és bírság együttes tervezett összege (38,5 millió Ft).
Az óvadék előirányzaton 10,0 millió Ft pénzforgalmi teljesítés várható 2021-ben.
4. §
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap költségvetése
KIADÁSOK
Az Alap tevékenységét az Mttv. 136. § (1) bekezdése határozza meg. Feladatai, kiadásai is ennek megfelelően oszlanak meg.
Az Alap egyrészt műsorokat gyárt és vásárol, gazdálkodik a rábízott közszolgálati ingatlan- és médiavagyonnal, másrészt finanszírozó a közszolgálati médiaszolgáltató, a Médiatanács, annak hivatala, és a Közszolgálati Közalapítvány, továbbá a közszolgálati feladatokat ellátó leányvállalatai tekintetében, valamint média mecenatúra pályázatok útján támogatásokat nyújt.
A költségvetés összeállítása során is e funkcióknak megfelelően kerültek meghatározásra az egyes kiadási sorok.
A központi költségvetésből kapott közszolgálati hozzájárulás egy részét az Alap pénzalapi funkciójának megfelelően továbbutalja a Médiatanács, a Médiatanács hivatali szerve, a Közszolgálati Közalapítvány részére, valamint az alábbi jogcímeknek megfelelően.
Az Alap pályázatok útján a Médiatanács döntése alapján támogatásokat folyósít a közösségi médiaszolgáltatások támogatására, amely célra 1,4 milliárd forint került tervezésre.
Az Alap feladata a közszolgálati médiaszolgáltató működésének finanszírozása. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. működésére 1,7 milliárd forintot tartalmaz a tervezet.
Az Alap médiaszolgáltatás támogatási és vagyonkezelési tevékenységének kiadásai tartalmazzák az Alap működésének, a műsorgyártásnak és a vagyongazdálkodásnak valamennyi személyi, járulék, dologi és felhalmozási kiadását.
A Magyar Rádió Művészeti Együttesei Nonprofit Kft. – korábban Közszolgálati Kulturális Nonprofit Kft. – az Alap kezelésében lévő gazdasági társaság, működéséhez az Alap hozzájárul.
Az Alap – a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény szerinti feladatok ellátására – a rádiós és televíziós műsorszámok gyűjtésének, nyilvántartásának, megőrzésének és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételének elvégzésére létrehozta az MTVA Digitalizációs Nonprofit Kft.-t, amely működésének finanszírozását az Alap támogatás útján biztosítja.
A Közszolgálati Médiaakadémia Alapítványt az Alap azzal a céllal hozta létre, hogy biztosítsa a mindenkori közmédia számára – magyar és nemzetközi felsőoktatási intézményekkel együttműködve – a belső és külső képzéseket, ösztöndíj és gyakornoki programok útján segítse a közszolgálati újságíróképzést és egyéb szakmai programokat. Az Alapítvány működéséhez az Alap támogatást nyújt.
A szerzői jogi törvény alapján az Alapnak ún. „must carry” jogdíjat kell fizetnie a jogkezelőnek.
A kiadások között külön soron kerül bemutatásra az MTVA Hangarchívuma áthelyezésének érdekében a központi költségvetésből átcsoportosított összeg felhasználása, az egyéb céltámogatások felhasználása soron.
A kiadások között az átlátható elszámolás miatt szintén külön soron kerül bemutatásra az Mttv. 134. § (5) szerinti befizetések felhasználása. A Hatóság által biztosított forrás a műsorterjesztési költségek jelentős részét hivatott finanszírozni. A műsorterjesztési költségek forrásátcsoportosítással finanszírozott része emiatt ezen a soron szerepel, míg a fennmaradó rész az Alap dologi költségei között.
Az Alap kamatfizetési és egyéb pénzügyi ráfordításai soron elsősorban bankköltségek, pénzintézeti jutalékok, a nemzetközi szerződésekhez kapcsolódó bankgaranciák éves és kibocsátási díja került tervezésre.
BEVÉTELEK
Az Alap bevételeit az Mttv. 136. § (3) bekezdése határozza meg. Ennek megfelelően a bevételek tervezése a következő tényezők figyelembevételével történt.
A közszolgálati hozzájárulás Magyarország elfogadott 2021. évi költségvetésének megfelelően került meghatározásra.
A médiaszolgáltatási díj a kereskedelmi médiaszolgáltatók által befizetett médiaszolgáltatási díjat, a pályázati díjak a frekvencia pályázati díjak és a támogatási pályázati díjak Alapot illető bevételi hányadát tartalmazzák.
A médiaszolgáltatási szerződésszegési kötbér, bírság, óvadék tartalmazza a médiaszolgáltatók által befizetett összegeket, amelyeket az Mttv., illetve a médiaszolgáltatási szerződés megsértése miatt szab ki a Médiatanács.
A médiaszolgáltatással kapcsolatos bevételi tételek a Hatóság tervei alapján kerültek meghatározásra.
Az Mttv.-nek a Hatóság és a Médiatanács gazdálkodására vonatkozó szabályai, különösen az Mttv. 134. § (5) bekezdése megfelelő alkalmazásával, a közfeladat ellátásának folyamatos magas szintű biztosítása érdekében a Hatóság elnöke dönthet arról, hogy forrást biztosít az Alap részére. Az Alap gazdálkodásához az utóbbi években a Hatóság csoportosított át forrást az Mttv. 134. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján. A 2021-es év során is szükséges a forrásátcsoportosítás, ami az Alap műsorterjesztési költségeinek jelentős részét hivatott finanszírozni.
Az egyéb céltámogatások sor tartalmazza az MTVA Hangarchívuma áthelyezésének érdekében a központi költségvetésből átcsoportosított összeget a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítéséhez és fejlesztéséhez szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1461/2020. (VII. 30.) Korm. határozat alapján.
Az Mttv. alapján a kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevételek az Alapot illetik. Ezen a jogcímen a reklámbevételeket és az egyéb vállalkozási bevételeket szerepelnek bruttó módon. A tervezés a reklámpiac helyzetén és a 2021-es bevételi várakozásokon alapul.
5. §
A § a maradványok felhasználásáról szóló szabályozást tartalmazza.
6. §
A § a törvény hatályba léptetéséhez szükséges rendelkezést tartalmazza.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére