2020. évi CXXXVIII. törvény indokolás
2020. évi CXXXVIII. törvény indokolás
az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló
2016. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXXXVIII. törvényhez
2016. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXXXVIII. törvényhez
Általános indokolás
A törvénytervezet a gyakorlati tapasztalatok alapján és a következő programozási időszak igényeinek megfelelően az állami projektértékelői rendszer törvényi szintű szabályozásának kisebb léptékű módosításaira tesz javaslatot. A tervezett változtatások az európai uniós források hatékonyabb felhasználását, az értékelések színvonalának megőrzését, továbbá az állami projektértékelői rendszer alkalmazhatóságának feltételeit szolgálják.
Így egyebek mellett lehetővé válhat állami projektértékelői jogviszony létesítése a vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézményekben oktatói vagy tudományos kutatói munkakörben munkavállalóként, valamint az alkalmazási körre vonatkozó egyéb rendelkezések a törvény célja szerint pontosításra kerülnek. A szakértői kör bővítése elősegíti, hogy az állami projektértékelések még magasabb színvonalon valósulhassanak meg. Előzőek mellett a javaslat rögzít egy kivételt a megszűnés szabályai alól az állami projektértékelő alapjogviszonyának megszűnése vonatkozásában, amennyiben 30 napon belül újabb alapjogviszonyt létesít, továbbá az új programozási időszak igényeinek megfelelő technikai változtatások is szerepet kapnak.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az alapjogviszony fogalmának, valamint a jogszabályi hivatkozásoknak a pontosítására kerül sor az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ápjt.) 1. § (2) bekezdése tervezett módosításainak megfelelően. E rendelkezések módosításának oka az, hogy a központi államigazgatási szerveknél, illetve azok területi és helyi szerveinél munkaviszonyban álló személyek is dolgoznak, akiknek a feladatköre nem tér el a kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakétól, így kizárásuk az állami projektértékelői rendszerből indokolatlan megkülönböztetést jelent. Ugyanez vonatkozik a központi államigazgatási szervekhez nem tartozó költségvetési szervekre, illetve azok területi és helyi szerveire, ahol közszolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban álló személyek is dolgoznak, akiknek a feladatköre nem tér el a kormányzati szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakétól, továbbá az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületekre is, ahol munkaviszonyban álló személyek is dolgoznak, akiknek a feladatköre szintén nem tér el a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakétól.
Az értelmező rendelkezések továbbá kiegészülnek a munkáltató megnevezésével, amely az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 110/2016. (V. 25.) Korm. rendelet értelmező rendelkezéseiből kerülne átemelésre a törvénybe, ugyanis az Ápjt.-ben meg van nevezve több rendelkezésben is a minisztérium. Célszerű tehát már annak értelmező rendelkezései között tisztázni azt, hogy mely szerv tekintendő munkáltatónak.
A 2. §-hoz
Az állami projektértékelők keretszerződésben vállalt kötelezettségeinek behajtása különös adminisztratív terhet jelent erre való hajlandóságuk hiánya miatt, ezért szükséges ennek törvényben történő kiemelése és hozzá jogkövetkezmény fűzése.
A 3. §-hoz
A pályázati adatlap tartalmának kiegészítése szükséges a 4. §-ban szereplő módosítási javaslat miatt.
A 4. §-hoz
Célja az adminisztrációs teher csökkentése, a teljes körű elektronikus ügyintézés megvalósítása.
Az 5. §-hoz
A (2) bekezdés szerinti rendelkezés módosítása biztosítja annak lehetőségét, hogy az értékelő megszüntethesse jogviszonyát egy konkrét, jövőbeni időpontban. E módosítás az adminisztráció könnyítését célozza, amennyiben az értékelő előre látja egy olyan esemény bekövetkezését, melynek következtében nem tud a továbbiakban értékelési feladatokat vállalni.
Az állami projektértékelői jogviszony 9. § (1) bekezdés c) pontja alapján történő megszűnésének kivételszabálya a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 104. § (9) bekezdésével és 89. § (6) bekezdésével való összhangot teremti meg, tekintettel arra, hogy a Kit. biztosítja a jogviszony folyamatosságát a hatálya alá tartozó kormányzati szolgálati jogviszonyban állók részére, ha az kevesebb, mint harminc napra szűnik meg, valamint abban az esetben is, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya nyugszik. A módosítás indoka tehát az, hogy az állami projektértékelők is hasonló engedményben részesülhessenek az abban meghatározott feltétel bekövetkezése esetén.
A jogviszony megszűnésekor az állami projektértékelő a már megkezdett feladatait befejezheti, hiszen a feladat elvállalása még érvényes keretszerződésének fennállása alapján történik. Ez a gyakorlatban eddig is alkalmazott, más jogszabályokból eredeztethető szabály, amelynek e törvényben való egyértelműsítése a tapasztalatok alapján szükséges.
Többször előfordult a gyakorlatban, hogy az állami projektértékelők nem tájékoztatták az állami projektértékelői jogviszonyuk szerinti munkáltatót alapjogviszonyuk megszűnéséről, ezért a keretszerződésük ezen indokból való automatikus megszűnése után is vállaltak értékelési feladatokat, melynek nem volt következménye szabályozás híján.
Szükséges annak szabályozása, hogy amennyiben az értékelő nemzetbiztonsági ellenőrzése kapcsán nemzetbiztonsági kockázatot állapítanak meg, állami projektértékelői jogviszonya azonnali hatállyal megszüntetésre kerüljön, mert ezt a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény általánosságban szabályozza, de a projektértékelői jogviszonyra vonatkoztatva is egyértelművé kellett tenni.
A 6. §-hoz
A teljes körű elektronikus ügyintézés megvalósításához szükséges átmeneti rendelkezésként a módosítás hatályba lépésekor keretszerződéssel már rendelkező értékelők részére megfelelő határidő biztosítása az Ügyfélkapu vagy ezzel egyenértékű, elektronikus aláírási lehetőséget is biztosító szolgáltatás regisztrációjának elvégzéséhez.
A 7. §-hoz
A törvény hosszú távú gyakorlati alkalmazhatósága teszi szükségessé a programozási időszak megnevezésének kivételét a preambulumból.
Gyakorlati tapasztalatok szerint az 1. §-hoz fűzött indokolásban leírtak az irányadók.
Tendencia lett továbbá, hogy az állami intézmények jogállásuk megváltozásával vagy anélkül a közalkalmazottaik jogviszonyát munkaviszonnyá alakítják át, mint például a szakképzési centrumok vagy az alapítványi fenntartásúvá váló egyetemek esetében. Az állami projektértékelés közfeladat, melynek teljesítése során jelentős szerepe van az értékeléseket ellátó személyek szakértelmének és tapasztalatának, hiszen a támogatási kérelmek tartalmi értékelésének magas szintje ezzel biztosítható. A rendelkezés kiegészítésének célja tehát az állami projektértékelés színvonalának megőrzése, illetve a közfeladat még hatékonyabb teljesítése a megfelelő szakértelemmel, értékelési tapasztalattal rendelkező állami projektértékelők megtartása által.
Az értékelő fogalmának a pontosítására is sor kerül.
Az állami projektértékeléssel kapcsolatos feladatok leghatékonyabb megvalósítása érdekében szükséges, hogy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter nagyobb mozgástérrel rendelkezzen az állami projektértékelői jogviszony szerinti munkáltatói feladatok delegálhatósága kapcsán.
A szakértői névsorból való törlés tekintetében pontosításra került sor, tekintettel arra, hogy a szakértői névsor egy nyilvános névlista, így onnan az értékelő neve kerül törlésre, nem az értékelőnek az adatai.
Az Ápjt. 3. § (2) bekezdése határozza meg azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy személy állami projektértékelői jogviszonyt létesíthessen, melyekből az a) pont a büntetlen előéletre vonatkozik. Tekintettel arra, hogy együttesen szükséges megfelelni a (2) bekezdésben meghatározott összes feltételnek, így az összes feltétel ellenőrzése jogszerű, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, mint munkáltató e célból kezelheti az állami projektértékelők személyes adatait.
Az adatok szakértői névsorból való törlésére vonatkozó rendelkezés kiegészítésének indoka az, hogy a programozási időszakokban érintett operatív programok lezárását követő három évig a támogatási igényekkel és a támogatásokkal kapcsolatos minden dokumentumot szükséges megőrizni az azokkal való teljes elszámoltatás érdekében. A rendelkezés második felét az indokolja, hogy amennyiben a program lezárását követően Európai Bizottság általi ellenőrzés történik, a dokumentum-megőrzési kötelezettség kitolódhat.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i, 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 140. cikk (1) bekezdése alapján az irányító hatóság biztosítja, hogy az adott műveletre elszámolt kiadásokat tartalmazó elszámolások benyújtását követő december 31-étől számított, a kiadás összegétől függően két vagy három éven keresztül kérésre az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék rendelkezésére bocsássanak valamennyi, az alapokból támogatott kiadásokkal kapcsolatos igazoló dokumentumot. E rendelkezés a dokumentum-megőrzési kötelezettség Ápjt.-ben meghatározott időpontját egyértelműsíti.
A 8. §-hoz
A törvény hosszú távú gyakorlati alkalmazhatósága teszi szükségessé a rendelkezések hatályon kívül helyezését. A módosítás célja, hogy az állami projektértékelői jogviszony létesítése, fenntartása ne kapcsolódjon konkrét programozási időszakhoz, ezáltal az intézményrendszer és az állami projektértékelők adminisztrációs terhei is csökkennek.
A 9. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás