14/2020. (XII. 15.) NMHH rendelet

1. NEMZETKÖZI SZÁMOK

A nemzetközi számok felosztását és struktúráját a nemzetközi számozási terv tartalmazza. A nemzetközi számozási tervben meghatározott egyes nemzetközi számozási erőforrásokkal való gazdálkodás szabályait a Nemzetközi Távközlési Egyesület (a továbbiakban: ITU) által kiadott ITU-T Ajánlások tartalmazzák.

1.1. Leírás

A nemzetközi szám egy másik ország, globális szolgáltatás vagy nemzetközileg azonosított hálózat (a továbbiakban: Hálózat) előfizetőjének elérése érdekében tárcsázandó, a nemzetközi számozási tervben meghatározott felépítésű szám, amely tartalmazza az országkódot (Country Code, a továbbiakban: CC) és a hívott előfizető belföldi vagy globális számát, de nem tartalmazza a nemzetközi előtétet, sem az adott ország belföldi előtétjét.

A nemzetközi szám hossza legfeljebb 15 számjegy.

1.2. Földrajzi területek nemzetközi számai

1.2.1. A számok felépítése

Az országok vagy földrajzi területek nemzetközi száma:

CC + belföldi szám, ahol

CC = a földrajzi terület országkódja, 1–3 számjegy,

belföldi szám = az országkódhoz tartozó nemzeti számozási tervben meghatározott hívószám.

Magyarország országkódja: 36.

1.2.2. A használat feltételei

A belföldi számok használati feltételeit az adott ország nemzeti számozási terve határozza meg.

1.2.3. A gazdálkodás szabályai

Az országkódot az ITU határozza meg.

A belföldi számok használatát az adott ország nemzeti szabályozó szervezete/hatósága engedélyezi.

1.3. Globális szolgáltatások nemzetközi számai

1.3.1. A számok felépítése

Az ITU-T Ajánlásokban meghatározott globális szolgáltatások nemzetközi száma:

CC + globális előfizetői szám, ahol

CC = a globális szolgáltatás országkódja, 3 számjegy,

globális előfizetői szám = a globális szolgáltatás egy előfizetőjét határozza meg, legfeljebb 12 számjegy.

1.3.2. A használat feltételei

A globális szolgáltatások nemzetközi számainak kijelölési és használati feltételeit ITU-T Ajánlások határozzák meg.

Az ITU-T E.152 Ajánlásban meghatározott CC = 800 egyetemes nemzetközi díjmentes szolgáltatás (Universal International Freephone Service) számainak elérését a hívó részére díjmentesen kell biztosítani. Ha a díjmentesség nemzetközi barangolás esetén nem biztosítható, a hívót a hívás során hangbemondással tájékoztatni kell az alkalmazott díjakról.

1.3.3. A gazdálkodás szabályai

Az országkódot az ITU határozza meg.

A globális előfizetői számot a szolgáltató kérésére az ITU jelöli ki.

1.4. Hálózatok nemzetközi számai

1.4.1. A számok felépítése

Az ITU-T Ajánlásokban meghatározott, nemzetközileg azonosított hálózat (a továbbiakban: Hálózat) végpontjainak nemzetközi száma:

CC + azonosító kód + előfizetői szám, ahol

CC = a Hálózat országkódja, a Hálózatok egy csoportját azonosítja, 3 számjegy,

azonosító kód = Hálózat azonosító kód, a CC-vel együtt a Hálózatot azonosítja, 1–4 számjegy,

előfizetői szám = a Hálózat egy előfizetőjét határozza meg.

1.4.2. A használat feltételei

A Hálózatok nemzetközi számainak kijelölési és használati feltételeit ITU-T Ajánlások határozzák meg.

1.4.3. A gazdálkodás szabályai

Az országkódot minden esetben az ITU határozza meg.

A Hálózat azonosító kódot az ITU, a Hálózat előfizetői számait a Hálózat szolgáltatója jelöli ki.

2. BELFÖLDI SZÁMOK

A nemzeti számozási tervben a belföldi számok a Magyarország országkódjához tartozó, a nemzetközi számozási tervben meghatározott struktúrájú számok. A belföldi számok felosztását, struktúráját, használati feltételeit, valamint az azonosítógazdálkodás egyes részletszabályait jelen pont tartalmazza.

2.1. A belföldi számok felosztása

2.1.1. Leírás

A belföldi szám egy magyarországi előfizetői hozzáférési pont vagy szolgáltatás elérése érdekében tárcsázandó szám, amely tartalmazza a körzetszámot, vagy szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számot, valamint az előfizetői számot, de nem tartalmazza a belföldi előtétet.

2.1.2. A számok felépítése

A belföldi szám típusa földrajzi szám vagy nemföldrajzi szám.

A belföldi szám hossza 8, 9 vagy 12 számjegy. Egy számozási tartományban a belföldi szám hossza azonos.

Földrajzi szám esetén a belföldi szám felépítése:

KS + ES, ahol

KS = körzetszám, amely az ország egy földrajzilag elkülönített területéhez (a továbbiakban: földrajzi számozási terület) tartozó, helyhez kötött felhasználású számozási tartományt határoz meg,

ES = előfizetői szám, amely egy KS által meghatározott földrajzi számozási területen egy előfizetői hozzáférési pont hívására vagy elérésére szolgál.

Nemföldrajzi szám esetén a belföldi szám felépítése:

SHS + ES, ahol

SHS = szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő szám, amely nem földrajzi alapon elkülönülten kezelt szolgáltatáshoz vagy hálózathoz tartozó számozási tartományt határoz meg,

ES = előfizetői szám, amely egy SHS által meghatározott számozási tartományban egy előfizetői hozzáférési pont vagy egy szolgáltatás hívására vagy elérésére szolgál.

2.2. Földrajzi számok

2.2.1. Leírás

A földrajzi számok helyhez kötött telefonhálózathoz csatlakozó előfizetők azonosítását és elérését teszik lehetővé. A földrajzi szám körzetszám része az előfizetői hozzáférési pont helye szerinti földrajzi számozási területet jelöli ki.

2.2.2. A számok felépítése

A földrajzi szám körzetszámból és előfizetői számból áll. A körzetszám a földrajzi számozási területet jelöli ki a 2.1.3. pont táblázata szerint.

A szám felépítése egyjegyű körzetszám esetén:

A abc defg, ahol

A = körzetszám,

abc defg = előfizetői szám 200 0000 – 999 9999 között.

Kétjegyű körzetszám esetén:

AB abc def, ahol

AB = körzetszám,

abc def = előfizetői szám 200 000 – 999 999 között.

2.2.3. A használat feltételei

Elsődleges számhasználat: a földrajzi szám csak a körzetszámhoz tartozó földrajzi számozási területen elhelyezett előfizetői hozzáférési ponthoz rendelhető, amelyen keresztül a helyhez kötött telefonszolgáltatás folyamatosan biztosított.

Másodlagos számhasználat: a földrajzi számon az elsődleges számhasználat mellett, az elsődleges számhasználatra feljogosított szolgáltató lehetővé teheti a telefonszolgáltatás igénybevételét IP-alapú adatátvitelt biztosító előfizetői hozzáférési ponton is.

Földrajzi számon díjmentes és emelt díjas szolgáltatás, valamint nomadikus telefonszolgáltatás nem nyújtható.

2.2.4. A gazdálkodás rendje

A földrajzi számokat a hatóság 1000-es számmezőkben köti le, jelöli ki, adja át és vonja vissza.

Földrajzi számmező azon szolgáltató számára jelölhető ki és köthető le, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

A kijelölési engedély jogosultja jogosult a számára kijelölt számmezőből – a hordozott számok kivételével – előfizetői számot meghatározni, és a szám használatára az adott földrajzi területen előfizetői hozzáférési ponttal ténylegesen rendelkező előfizetőt az előfizetői szerződés keretében feljogosítani.

2.3. Mobilszámok (SHS = 20, 30, 31, 50, 70)

2.3.1. Leírás

A mobilszámok a mobil rádiótelefon hálózathoz csatlakozó előfizetők azonosítását és elérését teszik lehetővé.

2.3.2. A számok felépítése

A mobilszám szolgáltatáskijelölő számból és előfizetői számból áll:

AB abc defg, ahol

AB = mobil rádiótelefon szolgáltatást jelölő SHS,

abc defg = előfizetői szám 000 0000 – 999 9999 között.

2.3.4. A használat feltételei

A mobilszámon emelt díjas szolgáltatás, nomadikus telefonszolgáltatás, valamint – ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa eltérően nem rendelkezik – díjmentes szolgáltatás nem nyújtható.

A mobilszám a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges olyan – e rendelet 2. mellékletében meghatározott – nemzetközi mobil előfizető azonosítóhoz (IMSI) van rendelve, amelynek mobil országkód (MCC) paramétere 216.

2.3.5.

2.3.6. A gazdálkodás rendje

A mobilszámokat a hatóság 1000-es számmezőkben köti le, jelöli ki, adja át és vonja vissza.

Mobil számmező köthető le és jelölhető ki azon szolgáltató számára, amelyet mobil rádiótelefon szolgáltatás vagy mobil internet-hozzáférési szolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

A 2.3.3. pontban fel nem sorolt szolgáltatónak számmező abban az esetben köthető le és jelölhető ki, ha a kérelmező benyújtja legalább egy, a 2.3.3. pontban felsorolt és mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó szolgáltató nyilatkozatát a szolgáltatás nyújtásához szükséges hálózati együttműködésről.

A hatóság a 2.3.3. pontban felsorolt valamely mobil rádiótelefon szolgáltató részére az adott szolgáltatóhoz hozzárendelt számozási tartományhoz vagy résztartományhoz, továbbá az SHS = 31 számozási tartományhoz tartozó számmezőket köti le és jelöli ki.

A 2.3.3. pontban fel nem sorolt szolgáltató részére az SHS = 20, 30, 50 és 70 számozási tartományhoz tartozó számmező lekötéséhez és kijelöléséhez a tartományhoz vagy résztartományhoz hozzárendelt, és mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak a számok használatára vonatkozó hozzájárulása is szükséges. Az SHS = 31 számozási tartományban a számok használatához hozzájárulás nem szükséges.

Kijelölt számmezőre számmezőátadás és azonosítóátadás a 17. §-ban és a 20. § (2) bekezdésében foglalt esetekben akkor kerülhet sor, ha a fenti feltételek a számmezőátadás és azonosítóátadás után is teljesülnek.

A kijelölési engedély jogosultja jogosult a számára kijelölt számmezőből – a hordozott számok kivételével – az előfizetői számot meghatározni, és a szám használatára az előfizetőt az előfizetői szerződés keretében feljogosítani.

2.4. Nomadikus telefonszolgáltatás számai (SHS = 21)

2.4.1. Leírás

A nomadikus számok a nomadikus telefonszolgáltatás előfizetőinek azonosítását és elérését teszik lehetővé.

2.4.2. A számok felépítése

21 abc defg, ahol

21 = a nomadikus telefonszolgáltatást jelölő SHS,

abc defg = előfizetői szám 200 0000 – 999 9999 között.

2.4.3. A használat feltételei

Az előfizetői számokon helyhez kötött telefonszolgáltatás, mobil rádiótelefon szolgáltatás, díjmentes és emelt díjas szolgáltatás nem nyújtható.

2.4.4. A gazdálkodás rendje

A nomadikus telefonszolgáltatás számait a hatóság 1000-es számmezőkben köti le, jelöli ki, adja át és vonja vissza.

Nomadikus telefonszolgáltatás számmező köthető le és jelölhető ki olyan szolgáltató számára, amelyet nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

A kijelölési engedély jogosultja a számára kijelölt számmezőből jogosult az előfizetői számot meghatározni, és a szám használatára az előfizetőt előfizetői szerződés keretében feljogosítani.

2.5. Üzleti hálózatok számai (SHS = 38)

2.5.1. Leírás

Az üzleti hálózat számai – a GSM-R rendszer üzleti hálózatának számai kivételével – az előfizetők egy meghatározott csoportját kiszolgáló hálózat (Corporate Network) tagjainak elérését biztosítják a nyilvános telefonhálózatból. Az üzleti hálózat összekapcsolja az adott szervezet székhelyét és telephelyeit, különböző telephelyeit, magánhálózati és virtuális magánhálózati elemeit, ezenkívül a nyilvános helyhez kötött telefonhálózat megadott összekapcsolási pontjain lehetőséget biztosít a nyilvános telefonhálózat elérésére.

A GSM-R rendszer üzleti hálózatának számai a páneurópai vasúti digitális nyalábolt rendszer tagjainak elérését teszik lehetővé a nyilvános telefonhálózatból.

2.5.2. A számok felépítése

38 abc defg, ahol

38 = az üzleti hálózatot jelölő SHS,

abc defg = előfizetői szám, melynek résztartományai:

200 0000 – 799 9999 üzleti hálózatok számai, a GSM-R rendszer üzleti hálózatának kivételével,

880 0000 – 899 9999 GSM-R rendszer üzleti hálózatának számai.

2.5.3. A használat feltételei

Az SHS = 38 számtartomány számain nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható, kizárólag a kijelölési engedélyben meghatározott vállalkozás vagy intézmény üzleti hálózata tagjainak, vagy a GSM-R rendszer tagjainak nyilvános telefonhálózatból való elérésére, az engedélyben meghatározott feltételekkel alkalmazható.

2.5.4. A gazdálkodás rendje

A hatóság egy adott üzleti hálózat tagjainak elérésére a számokat 1000-es számmezőkben jelöli ki, adja át és vonja vissza.

Üzleti hálózat részére – a GSM-R rendszer üzleti hálózata kivételével – számmező azon szolgáltató számára jelölhető ki, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

A szolgáltató kérelmében meghatározott üzleti hálózathoz a számok kijelölhetőségét a hatóság állapítja meg. A hatóság a számmező kijelölési határozatában a számhasználati feltételeket a kérelemben meghatározott hálózati alkalmazásra vonatkozóan állapítja meg.

A kijelölési engedély jogosultja az adott üzleti hálózat eléréséhez kijelölt számmezőkben szereplő számok együttes használatára az üzleti hálózat üzemeltetőjét számhasználati jogviszony keretében jogosíthatja fel.

A GSM-R rendszer üzleti hálózata részére fenntartott résztartományban számmező azon vállalkozás számára jelölhető ki, amelyet a Kormány a GSM-R rendszer üzleti hálózata működtetésére és a szolgáltatás nyújtására kijelölt.

2.6.

2.7. Gépek közötti szolgáltatás számai (ún. M2M számok) (SHS = 71)

2.7.1. Leírás

Az elektronikus hírközlő hálózaton olyan kommunikációt tesz lehetővé a végberendezések vagy alkalmazások között, ahol az információt legfeljebb csekély emberi beavatkozással továbbítják.

2.7.2. A számok felépítése és felosztása

2.7.2.1. Unión belüli extraterritoriális használatra is engedélyezett tartomány

71 0bc def ghij, ahol

71 = a gépek közötti szolgáltatást jelölő SHS,

0bc def ghij = előfizetői szám 000 000 0000 – 099 999 9999 között

2.7.2.2. Belföldi használatra engedélyezett tartomány

71 abc def ghij, ahol

71 = a gépek közötti szolgáltatást jelölő SHS,

abc def ghij = előfizetői szám 200 000 0000 – 499 999 9999 között

2.7.3. A használat feltételei

A számok használatának egyes alkalmazásokra vonatkozó feltételeit a hatóság a kijelölési engedélyben határozza meg. A számokon adat- vagy hangkommunikáció, illetve üzenetküldés kizárólag a hatóság számmező kijelölési határozatában megadott jelleggel, illetve módon, az alkalmazáshoz tartozó végberendezések és alkalmazások között létesíthető.

Az SHS = 71 számtartomány számain helyhez kötött telefonszolgáltatás, mobil rádiótelefon szolgáltatás és nomadikus telefonszolgáltatás, valamint emelt díjas szolgáltatás nem nyújtható.

2.7.4. Az Unión belüli extraterritoriális használatra is engedélyezett tartomány további különös használati feltételei

Az Unión belüli extraterritoriális használatra is engedélyezett tartomány számai az Unió egész területén az országkódhoz tartozó tagállam területén kívül személyközi hírközlési szolgáltatásoktól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használhatók. A kijelölési engedély jogosultja köteles a használati hely szerinti uniós tagállamokban hatályos valamennyi vonatkozó nemzeti fogyasztóvédelmi szabálynak és a szám használatával kapcsolatos nemzeti jogszabálynak megfelelni.

A Magyarország területén kívül történő szolgáltatásnyújtásra vonatkozó egyedi feltételeket a hatóság a kijelölési engedélyben határozza meg.

3. RÖVID SZÁMOK

A nemzeti számozási tervben a rövid számok a nemzetközi számozási tervben meghatározott belföldi és nemzetközi számoktól eltérő struktúrájú nemföldrajzi számok.

A rövid szám legalább három-, legfeljebb hatjegyű, kizárólag számjegyeket tartalmazó nemföldrajzi szám, amelynek hívásával egy szolgáltatás érhető el.

A rövid szám nemzetközi hálózatból nem elérhető.

A rövid számok használatát – a segélyhívószámok kivételével – a hatóság egyedi azonosító kijelöléssel engedélyezi. A rövid számokra lekötés nem alkalmazható.

3.2. Segélyhívó számok

3.2.1. Leírás

Háromjegyű rövid számok, amelyek segélyhívó szolgálatok (mentők, tűzoltóság, rendőrség) elérését teszik lehetővé. A segélyhívó számok hívása a hívó fél részére díjmentes.

3.2.2. Hívószámok

104 = mentők

105 = tűzoltóság

107 = rendőrség

112 = egységes európai segélyhívószám

3.2.3. A használat feltételei

A telefonszolgáltató ingyenesen biztosítja, hogy előfizetője vagy a szolgáltatás igénybe vevője elérhesse a segélyhívó szolgálatokat.

A segélyhívások földrajzi irányítása tekintetében a telefonszolgáltató köteles egyeztetni a segélyhívó szolgálatokkal.

Az e-segélyhívások irányításában a mobil rádiótelefon hálózatokban az előfizetői végberendezésről nem hívható 39 112 0000 irányítási számot kell alkalmazni.

3.2.4. A gazdálkodás rendje

A mentők (104), tűzoltóság (105), rendőrség (107), valamint az egységes európai segélyhívó szám (112) használata a külön jogszabályban erre kötelezett szolgáltatók részére kijelölés nélkül kötelező.

3.3. Harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai

3.3.1. Leírás

Az Európai Unió által, minden tagállam területén azonos hívószámmal bevezetésre javasolt szolgáltatások, úgynevezett harmonizált közérdekű szolgáltatások hívószámai, amelyek valamely konkrét közérdekű – az állampolgárok vagy állampolgári csoportok jólétét és biztonságát szolgáló, vagy a bajba jutott állampolgárokon segítő – szolgáltatás díjmentes elérését hivatottak lehetővé tenni.

3.3.2. A számok felépítése

116def, ahol

116 = a harmonizált közérdekű szolgáltatások elérési kódja,

def = a harmonizált közérdekű szolgáltatás azonosítója.

Az eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott forróvonal: 116000

3.3.3. A használat feltételei

A harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számaihoz kapcsolódó használati feltételeket az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa tartalmazza.

A harmonizált közérdekű szolgáltatások elérhetőségének biztosítása érdekében a 116 kezdetű számhoz rendelt szervezet felkérése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatót a felkéréstől számított 30 napon belül szerződéskötési kötelezettség terheli.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a hívások, illetve üzenetek költségére a rövid számhoz kijelölt szervezet részére legfeljebb az érintett szolgáltatókkal történő egyeztetést követően a 116def számtartományra megállapított és a hatóság internetes honlapján a 23. § (3) bekezdés b) pontja szerint közzétett összeget számíthatják fel.

3.3.4. A gazdálkodás rendje

A 116 kezdőszámú, harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számait a hatóság a szolgáltatást nyújtó szervezethez rendeli. A számokat és a számokhoz tartozó szervezet adatait és honlapjának elérhetőségét a hatóság internetes honlapján közzéteszi.

A közzétett rövid szám minden olyan elektronikus hírközlési szolgáltató részére kijelölhető, amely rendelkezik a harmonizált közérdekű szolgáltatás nyújtására jogosult szervezet meghatalmazásával, gondoskodik a hívások végződtetéséről, és amelyet a hatóság helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

3.4. Telefontudakozó számok

3.4.1. Leírás

Rövid számok, amelyek előfizetők meghatározott adatairól – az előfizető hozzájárulásától függően – felvilágosítást nyújtó tudakozó szolgáltatások elérését teszik lehetővé.

3.4.2. A számok felépítése

118de, ahol

118 = a tudakozó szolgáltatás elérési kódja,

de = a tudakozó szolgáltatóját és szolgáltatását azonosítja.

Az egyetemes tudakozó szolgáltatások hívószámai: 11800–11809.

3.4.3. A használat feltételei

Az egyetemes tudakozó szolgáltatás nyújtására egyetemes szolgáltató jogosult a 11800–11809 hívószámokon, amelyek elérhetőségét minden telefonhálózatból biztosítani kell. Az egyetemes tudakozó szolgáltatás nyújtásának feltételeit az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló NMHH rendelet tartalmazza.

Az elektronikus hírközlési szolgáltató, illetve a számhasználó minden esetben nyilvánosságra hozza a szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendő, áfát tartalmazó díj mértékét (hívásonkénti vagy percenkénti díj, vagy az üzenetküldés díja), valamint az igénybe vehető kiegészítő szolgáltatások díját is. Emellett közzé kell tenni, hogy a tudakozó mely előfizetők adataira terjed ki, terület, számtípus, illetve szolgáltatók szerint.

3.4.4. A gazdálkodás rendje

A 118de formátumú országosan elérhető telefon tudakozó szám azon szolgáltató számára jelölhető ki, amelyet helyhez kötött telefon- vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

A kijelölési kérelemhez csatolni kell a tudakozó szolgáltatás részletes leírását, amely kiterjed a tudakozó által kezelt előfizetői adatok körére.

A kijelölési engedély jogosultja a szolgáltatás nyújtásához a szám használatára számhasználót számhasználati jogviszony keretében feljogosíthat.

3.5. Elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálati számai

3.5.1. Leírás

Rövid számok, amelyek az elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálatainak országos elérését teszik lehetővé.

3.5.2. A számok felépítése

12cd, ahol

12 = az elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálatainak elérési kódja,

cd = az elektronikus hírközlési szolgáltatót azonosítja.

3.5.3. A használat feltételei

A rövid szám olyan szolgáltató részére jelölhető ki, amelyet a hatóság elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására vett nyilvántartásba.

Az elektronikus hírközlési szolgáltató a rövid számot kizárólag az előfizetői és felhasználói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, az előfizetők és felhasználók tájékoztatására, az ügyfélszolgálat körébe tartozó információ nyújtására használhatja.

3.5.4. A gazdálkodás rendje

A 12cd formátumú ügyfélszolgálati szám olyan szolgáltató számára jelölhető ki, amelyet a hatóság elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására jegyzett be az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába.

Egy szolgáltató legfeljebb egy ügyfélszolgálati szám kijelölésére jogosult.

Ügyfélszolgálati számmal rendelkező szolgáltatók egyesülése esetén a jogutód szolgáltató – a jogelőd szolgáltatók által korábban használt 12cd formátumú ügyfélszolgálati számok közül – egy általa meghatározott ügyfélszolgálati szám használatára jogosult, a fennmaradó ügyfélszolgálati számot a hatóság visszavonja.

Az ügyfélszolgálati számot a kijelölési engedély jogosultja másnak használatra nem adhatja át.

3.6. Adománygyűjtő számok

3.6.1. Leírás

Rövid számok, amelyek elérése a hívás, illetve üzenetküldés díjából közcélú adományok eljuttatását teszi lehetővé.

3.6.2. A számok felépítése

Kiemelt adománygyűjtő számok: 135d, melynek értéke:

1357 = Nemzeti Összefogás Vonala hívószáma,

135d, a 1357 kivételével = kiemelt adománygyűjtő vonal hívószáma.

Közcélú adománygyűjtő számok: 136de, melynek értéke:

13600–13609 = adománygyűjtést közvetítő szervezet hívószáma,

13610–13699 = közhasznú adománygyűjtő szervezet hívószáma.

3.6.3. A használat feltételei

A 135d kiemelt adománygyűjtő számokon közcélú adománygyűjtésre a Karitatív Tanács tagszervezetei jogosultak. A 135d rövid számok elérhetőségének biztosítása érdekében a rövid számhoz rendelt szervezet felkérése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatót a felkéréstől számított 30 napon belül szerződéskötési kötelezettség terheli.

A 1357 rövid szám a „Nemzeti Összefogás Vonala”, kormányrendeletben kihirdetett veszélyhelyzet esetén elinduló adományvonal.

A 13600–13609 számokon az a szervezet jogosult adományok közvetítésére közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezetek felé, amellyel a hatóság által kijelölt előfizetői számok 60%-ával együttesen rendelkező hírközlési szolgáltatók megállapodást kötöttek a hívószámok elérhetőségének biztosításáról.

A 13610–13699 számokon az a közhasznú, vagy kiemelten közhasznú szervezet jogosult adománygyűjtésre, amely az adománygyűjtésről megállapodást kötött egy vagy több elektronikus hírközlési szolgáltatóval, amely rendelkezik, vagy amelyek együttesen rendelkeznek a hatóság által kijelölt előfizetői számok legalább 5%-ával.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatók az adománygyűjtés hívásonkénti, illetve üzenetenkénti költségére legfeljebb az érintett szolgáltatókkal történő egyeztetést követően a 135d, illetve 136de számtartományokra megállapított és a hatóság internetes honlapján a 23. § (3) bekezdés a) pontja szerint közzétett összeget számíthatják fel.

A 135d és 136de számokra a szolgáltató a hívó fél által fizetendő legmagasabb díjat úgy határozza meg, hogy az ne haladja meg az érintett szolgáltatókkal történő egyeztetést követően megállapított, az emelt díjas díjkorlátos szolgáltatásra vonatkozó, a hatóság internetes honlapján a 23. § (3) bekezdés c) pontja szerint közzétett díjat.

Ha az előfizető az adománygyűjtő számok elérhetőségének letiltását kérte, a szolgáltatónak a letiltást díjmentesen biztosítania kell a 135d és 136de rövid számokra.

3.6.4. A gazdálkodás rendje

A 135d és 136de formátumú adománygyűjtő számokat a hatóság adománygyűjtő, illetve közvetítő szervezethez rendeli. Az adománygyűjtő számokat és a számokhoz tartozó szervezet adatait és honlapjának elérhetőségét a hatóság internetes honlapján közzéteszi.

A közzétett adománygyűjtő szám minden olyan elektronikus hírközlési szolgáltató részére kijelölhető, amely rendelkezik a számhoz tartozó szervezet írásbeli meghatalmazásával, gondoskodik a hívószámok végződtetéséről, és amelyet a hatóság helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

3.7. Lelki segítő és támogató szolgáltatás számok

3.7.1. Leírás

Rövid számok, amelyek telefonos lelki segítséget és támogatást nyújtó szervezetek díjmentes elérését teszik lehetővé.

3.7.2. A számok felépítése

137de, ahol

137 = a lelki segítő és támogató szolgáltatások elérési kódja,

de = a támogató szervezetet és szolgáltatást azonosítja.

3.7.3. A használat feltételei

A 137de formátumú számokon a számhoz hozzárendelt, a hatóság internetes honlapján, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény által létrehozott Civil Információs Portálon közzétett, működő státuszú lelki segítő és támogató szolgáltatást nyújtó szervezetek nyújtanak telefonos támogatást, biztosítva a hívók névtelenségét.

A szolgáltatás igénybevétele a hívók részére díjmentes, a szolgáltatás díját a hívott szervezet fizeti.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a hívások költségére a rövid számhoz hozzárendelt szervezet részére legfeljebb az érintett szolgáltatókkal történő egyeztetést követően a 137de számtartományra megállapított és a hatóság internetes honlapján a 23. § (3) bekezdés b) pontja szerint közzétett összeget számíthatják fel.

3.7.4. A gazdálkodás rendje

A 137de formátumú számot a hatóság telefonos lelki segítő és támogató szolgáltatást nyújtó szervezethez rendeli. Az egyes számokat és a számokhoz tartozó szervezet adatait és honlapjának elérhetőségét a hatóság internetes honlapján közzéteszi.

A közzétett szám minden olyan elektronikus hírközlési szolgáltató részére kijelölhető, amely rendelkezik a számhoz tartozó szervezet írásbeli meghatalmazásával, gondoskodik a hívások végződtetéséről, és amelyet a hatóság helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

3.8. Díjmentes szolgáltatás rövid számok

3.8.1. Leírás

Rövid számok, amelyek díjmentes szolgáltatások országos elérését teszik lehetővé.

3.8.2. A számok felépítése

140d, 141d, 142d, 143d, 144d = négyjegyű díjmentes számok,

145de, 146de, 147de, 148de, 149de = ötjegyű díjmentes számok

3.8.3. A használat feltételei

A hívás és üzenetküldés díját a számhasználó fizeti. A hívás és üzenetküldés a hívó fél részére díjmentes.

3.8.4. A gazdálkodás rendje

A 14cd(e) formátumú, díjmentes szolgáltatás rövid szám azon szolgáltató számára jelölhető ki, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

A kijelölési engedély jogosultja a szolgáltatás nyújtásához a szám használatára számhasználót számhasználati jogviszony keretében feljogosíthat.

3.9. Emelt díjas szolgáltatás rövid számok

3.9.1. Leírás

Rövid számok, melyek a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatból adott számhasználó meghatározott emelt díjas szolgáltatásának elérését teszik lehetővé. A szolgáltatás igénybevételi díja és tartalma szerint a számokon emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás vagy emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás vagy emelt díjas felnőtt szolgáltatás nyújtható.

3.9.2. A számok felépítése és felosztása

160de, 161def = emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás,

164de, 165def = emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás,

168de, 169def = emelt díjas felnőtt szolgáltatás.

3.9.3. A használat feltételei

Az emelt díjas szolgáltatás nyújtásának szabályait külön jogszabály tartalmazza.

A 160de és 161def számokon a szolgáltató a hívó fél által fizetendő legmagasabb díjat úgy határozza meg, hogy az ne haladja meg az érintett szolgáltatókkal történő egyeztetést követően megállapított, az emelt díjas díjkorlátos szolgáltatásra vonatkozó, a hatóság internetes honlapján a 23. § (3) bekezdés c) pontja szerint közzétett díjat.

3.9.4. A gazdálkodás rendje

A 16cde(f) formátumú emelt díjas szolgáltatás rövid szám azon szolgáltató számára jelölhető ki, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

Egy emelt díjas rövid szám több szolgáltatónak is kijelölhető, ha a rövid számon emelt díjas szolgáltatást nyújtó számhasználó a kijelölési engedélyben meghatározott szolgáltatás nyújtására több elektronikus hírközlési szolgáltatóval számhasználati jogviszonyt létesít.

A kijelölési engedély jogosultja a szolgáltatás nyújtásához a szám használatára számhasználót számhasználati jogviszony keretében feljogosíthat.

3.10. Elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatához rendelt számok

3.10.1. Leírás

A szolgáltató hálózatán belül elérhető szolgáltatások hívószámai.

A hívószámok nem harmonizáltak, az egyes szolgáltatóknál eltérő szolgáltatásokra alkalmazhatók.

3.10.2. A számok felépítése

17c, 17cd, 17cde, ahol

a három-, négy- vagy ötjegyű számok felosztását az elektronikus hírközlési szolgáltató határozza meg.

3.10.3. A használat feltételei

A 17c(d)(e) formátumú számokon a szolgáltató saját hálózatában saját előfizetői részére nyújtott szolgáltatásai érhetők el.

A számokon emelt díjas szolgáltatás nem nyújtható.

A szolgáltató minden esetben nyilvánosságra hozza a szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendő, áfát tartalmazó díj mértékét is (hívásonkénti vagy percenkénti díj, vagy az üzenetküldés díja).

3.10.4. A gazdálkodás rendje

A 17c(d)(e) formátumú, elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatához rendelt szám olyan szolgáltató számára jelölhető ki, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

A kijelölési engedély jogosultja a szolgáltatás nyújtásához a szám használatára számhasználót számhasználati jogviszony keretében feljogosíthat.

3.11. Közérdekű tájékoztató és támogató szolgáltatások számai

3.11.1. Leírás

Közérdekű szolgáltatások országos elérését, valamint lakossági riasztás és veszélyhelyzeti tájékoztatás üzenetek küldését lehetővé tevő rövid számok.

3.11.2. A számok felépítése és felosztása

A közérdekű tájékoztató és támogató szolgáltatások hívószámai:

180, 185, 186, 187, 188, 189 = háromjegyű hívószámok,

181d, 182d, 183d = négyjegyű hívószámok.

Veszélyhelyzeti tájékoztató SMS-szolgáltatás száma: 1840

3.11.3. A használat feltételei

A közérdekű tájékoztató és támogató szolgáltatás hívószámokon valamely nagyobb közösség, vagy az egész társadalom érdekét szolgáló támogató vagy tájékoztató jellegű szolgáltatások nyújthatók.

A számokon emelt díjas szolgáltatás nem nyújtható. A szolgáltató minden esetben nyilvánosságra hozza a szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendő, áfát tartalmazó díj mértékét is (hívásonkénti vagy percenkénti díj, vagy az üzenetküldés díja).

A 1840 veszélyhelyzeti tájékoztató SMS szolgáltatás számról a mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatók lakossági riasztás és veszélyhelyzeti tájékoztatás céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel kötött megállapodás szerint az SMS-üzenetet a meghatározott területen tartózkodó mobil rádiótelefon szolgáltatás végfelhasználói részére eljuttatják. A 1840 számon hívás és üzenet nem fogadható.

3.11.4. A gazdálkodás rendje

A 18c(d) formátumú közérdekű tájékoztató és támogató számot – a 1840 szám kivételével – a hatóság közérdekű tájékoztató vagy támogató szolgáltatáshoz rendeli. A hatóság a számokat és a számokhoz tartozó szolgáltatást internetes honlapján közzéteszi.

A közzétett hívószám minden olyan szolgáltató számára kijelölhető, amely a számhoz tartozó szolgáltatás elérését és a hívások végződtetését biztosítja, és amelyet a hatóság helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

A 1840-es veszélyhelyzeti tájékoztató SMS-szolgáltatás szám kijelölését a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel kötött megállapodásra tekintettel a mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató kérelmezi.

3.12. Telefonos kezelői szolgáltatások számai

3.12.1. Leírás

A hagyományos kezelői szolgáltatások elérését lehetővé tevő rövid számok.

3.12.2. Hívószámok

192 = táviratfeladás,

193 = kezelői ébresztés.

3.12.3. A használat feltételei

A hívó fél által fizetendő díj mértékét (áfát is tartalmazó hívásonkénti vagy percenkénti díj) a szolgáltatónak minden esetben a szolgáltatás számának közzétételével együtt nyilvánosságra kell hoznia.

3.12.4. A gazdálkodás rendje

A 19c formátumú telefonos kezelői szolgáltatás szám olyan szolgáltató számára jelölhető ki, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus telefonszolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.

1. NEMZETKÖZI MOBIL ELŐFIZETŐ AZONOSÍTÓ

1.1. Leírás

A nemzetközi mobil előfizető azonosító (International Mobile Subscriber Identifier, IMSI) a mobil rádiótelefon hálózat elektronikus hírközlő végberendezései és előfizetői számára biztosít egyedi azonosítót.

A nemzetközi mobil előfizető azonosítók egyedi és egyértelmű nemzetközi felosztási tervét az ITU-T E.212 Ajánlás tartalmazza. A hierarchikus terv a földrajzi területeket, hálózatokat és előfizetéseket azonosítja, és az IMSI egyes részeire olyan kijelölési eljárásokat határoz meg, amelyek az egyediséget biztosítják.

1.2. Az azonosító felépítése

Nemzetközi mobil előfizető azonosító (IMSI) három részből áll:

MCC + MNC + MSIN, ahol

MCC (Mobile Country Code) = mobil országkód,

MNC (Mobile Network Code) = mobil hálózati kód,

MSIN (Mobile Subscriber Identification Number) = mobil előfizetői azonosító szám.

Az IMSI 0–9 számjegyekből állhat, maximális hossza 15 számjegy lehet.

1.3. A mobil országkódok felosztása

Az MCC egyértelműen meghatároz egy országot vagy egy osztott használatú nemzetközi hálózatot. A mobil országkód (MCC) hossza 3 számjegy.

Országok földrajzi mobil országkódja esetén az MNC hossza 2 vagy 3 számjegy.

Nemzetközi hálózatok nemföldrajzi mobil országkód tartománya: 900–909. A tartományban az MNC hossza 3 számjegy.

1.4. A gazdálkodás rendje

A mobil országkódot az ITU jelöli ki. Magyarország mobil országkódja: 216.

A földrajzi MCC-hez tartozó MNC-vel az adott ország gazdálkodik.

A nemföldrajzi MCC tartományhoz tartozó MNC adminisztrációját az ITU végzi.

2. MOBIL HÁLÓZATI KÓD

2.1. Leírás

A mobil hálózati kód (MNC) a mobil országkóddal (MCC) együtt egyértelműen meghatározza a mobil rádiótelefon-hálózathoz csatlakoztatott végberendezés vagy felhasználó honos mobil rádiótelefon-hálózatát.

2.2. A mobil hálózati kódok felosztása

A Magyarország mobil országkódjához tartozó MNC hossza 2 számjegy.

Az MNC tartományon belül elkülönül a tesztelési célra fenntartott mobil hálózati kódok tartománya.

Tesztelési célú mobil hálózati kód (a továbbiakban: teszt MNC) tartomány: 95–98.

2.3. Az MNC gazdálkodás rendje

A mobil hálózati kódot (MNC) a hatóság jelöli ki, lekötés nem alkalmazható.

A mobil hálózati kód kijelölését és visszavonását a hatóság bejelenti az ITU részére.

Mobil hálózati kód jelölhető ki azon szolgáltatók számára, amelyeket a hatóság mobil rádiótelefon-szolgáltatás nyújtására az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásba bejegyzett, valamint azon vállalkozás számára, amelyet a Kormány GSM-R rendszer működtetésére és a szolgáltatás nyújtására kijelölt.

Mobil hálózati kód az 1. melléklet 2.3.3. pontjában fel nem sorolt szolgáltatónak abban az esetben jelölhető ki, ha a kérelmező benyújtja legalább egy, az 1. melléklet 2.3.3. pontjában felsorolt, és mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó szolgáltató nyilatkozatát a szolgáltatás nyújtásához szükséges hálózati együttműködésről, ilyen nyilatkozat hiányában a mobil hálózati kód nem használható.

Egy szolgáltató részére indokolt esetben több MNC kód is kijelölhető.

A kérelemben meghatározott szolgáltatás nyújtásához az MNC szükségességét, kijelölhetőségét és a használat egyedi feltételeit a hatóság állapítja meg.

2.4. A teszt MNC gazdálkodás rendje

A tesztelési célú mobil hálózati kódot a hatóság határozott időtartamra szóló kijelölési engedélyben, legfeljebb 6 hónap időtartamra jelöli ki. A teszt MNC esetében lekötés nem alkalmazható.

Teszt MNC azon szolgáltató műszakilag alátámasztott, indokolt kérelme alapján jelölhető ki, amelyet a hatóság elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásba bejegyzett, és amely szolgáltató kérelmében egyértelműen megjelölte a teszt MNC kijelölésének szükségességét megalapozó hálózati és szolgáltatási tervét, célját.

A teszt MNC használatának a kérelemben megjelölt tesztelés jellegétől, céljától és területileg is meghatározott használatától függő feltételeit a hatóság a kijelölési engedélyben határozza meg. A teszt MNC kizárólag a hatóság kijelölési engedélyében meghatározott jelleggel, feltételekkel és módon használható. Egy teszt MNC több szolgáltatónak is kijelölhető, ha a kijelölési engedély eredeti jogosultja a teszt MNC kérelmező szolgáltató általi használatához hozzájárul.

A teszt MNC használatára vonatkozó jogosultság megszűnésével a teszt MNC a hatóság külön döntése nélkül szabad állapotúnak minősül, és a hatóság nem állapít meg pihentetési határidőt.

3. MOBIL ELŐFIZETŐI AZONOSÍTÓ SZÁM

3.1. Leírás

A mobil előfizetői azonosító szám (Mobile Subscriber Identification Number) egy MCC-vel és MNC-vel meghatározott hálózaton belül azonosít egy előfizetőt.

3.2. A gazdálkodás rendje

A mobil előfizetői azonosító számot (MSIN) a mobil hálózati kód használatára jogosult szolgáltató jelöli ki.

1. NEMZETKÖZI JELZÉSPONT KÓD

A nemzetközi jelzéshálózat NI (Network Indicator) bit kiosztása: 00

1.1. Leírás

A nemzetközi jelzéspont kód a nemzetközi jelzéshálózat jelzéspontjainak azonosítására szolgál.

1.2. A jelzéspont kód felépítése

A nemzetközi jelzéspont kód (ISPC, International Signalling Point Code) szerkezete:

ISPC (14 bit) = SANC (3+8 bit) + SPI (3 bit), ahol

SANC (Signalling Area/Network Code) = jelzéspont tartomány/hálózat kód, melynek első, 3 bites része földrajzi zónát, a második, 8 bites része területet/országot határoz meg,

SPI (Signalling Point Identification) = jelzéspont azonosító.

1.3. A gazdálkodás rendje

A jelzéspont tartomány/hálózat kódot (SANC) az ITU jelöli ki. A rendelet hatálybalépésének időpontjáig Magyarország részére kijelölt jelzéspont tartomány/hálózat kódok: 2+032, 2+212, 4+243, 5+218 és 6+251.

A jelzéspont azonosítót (SPI) a hatóság jelöli ki. Egy jelzéspont számára egy nemzetközi jelzéspont kód (jelzéspont azonosító) jelölhető ki. A jelzéspont azonosító kijelölését és visszavonását a hatóság az ITU részére bejelenti.

Nemzetközi jelzéspont kód (jelzéspont azonosító) jelölhető ki azon szolgáltatók számára, amelyeket a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásba bejegyzett.

2. NEMZETI ÖSSZEKÖTŐ JELZÉSHÁLÓZATI JELZÉSPONT KÓD

A nemzeti összekötő jelzéshálózat NI bit kiosztása: 11

2.1. Leírás

A nemzeti összekötő jelzéshálózat (NISN, National Interconnecting Signalling Network) kapcsolatot teremt az egyes szolgáltatók/hálózat üzemeltetők nemzeti jelzéshálózata között. Magyarországon egyetlen NISN van.

2.2. A jelzéspont kód felépítése

A nemzeti összekötő jelzéshálózati jelzéspont kód (NISPC, National Interconnecting Signalling Point Code) szerkezete:

NISPC (14 bit) = NIAA (5 bit) + NIBB (4 bit) + NICC (5 bit), ahol

NIAA + NIBB = a nemzeti jelzéshálózatot kijelölő kód,

NICC = a kapu jelzéspont kijelölő szám egy nemzeti jelzéshálózaton belül.

2.3. A gazdálkodás rendje

A nemzeti összekötő jelzéshálózati jelzéspont kódjának (NISPC) az NIAA + NIBB nemzeti jelzéshálózatot kijelölő kód részeit a hatóság határozza meg.

Egy adott NIAA + NIBB kódhoz tartozó NICC tartomány kijelölő számait a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki a szolgáltató kapu jelzéspontjai számára.

Nemzeti összekötő jelzéshálózati jelzéspont kód jelölhető ki azon szolgáltatók számára, amelyeket a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásba bejegyzett.

3. NEMZETI JELZÉSHÁLÓZATI JELZÉSPONT KÓD

A nemzeti jelzéshálózatok NI bit kiosztása: 10

3.1. Leírás

Az egyes szolgáltatók/hálózat üzemeltetők a nemzeti jelzéshálózatukon belül a jelzések irányítására nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kódokat alkalmaznak.

Magyarországon több, egymástól független nemzeti jelzéshálózat van.

3.2. A jelzéspont kód felépítése

A nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kód, az NSPC (National Signalling Point Code) szerkezete:

NSPC (14 bit) = tetszőleges.

3.3. A gazdálkodás rendje

Nemzeti jelzéshálózat létesítésére a szolgáltató azzal kap felhatalmazást, ha számára a hatóság meghatározza az NISPC-hez tartozó NIAA + NIBB kódokat.

Az NSPC kiosztását a szolgáltató végzi.