PÜ BH 2020/142
PÜ BH 2020/142
2020.05.01.
A tulajdonjog bejegyzéséhez a hozzájáruló nyilatkozat adására csak a szerződésben foglaltak teljesítése esetén kerülhet sor, ennek hiányában a jognyilatkozat pótlására irányuló kereset alaptalan [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 295. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] 2000. július 27-én néhai Sz. I. és néhai Sz. I.-né mint eladók, valamint a felperes mint vevő között adásvételi szerződés jött létre a B. város, N. utca 19. szám alatti ingatlanra. Az ingatlan vételárát a szerződő felek 18 000 000 Ft-ban határozták meg, amit a felperes mint vevő két részletben volt köteles megfizetni, 2001. június 30-ig 12 000 000 Ft-ot, 2001. november 15-ig pedig 6 000 000 Ft-ot. Néhai Sz. I. és néhai Sz. I.-né kötelezettséget vállaltak arra, hogy a 12 000 000 Ft vételárrész megfizetését követően hozzájárulnak ahhoz, hogy a felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék azzal, hogy a fennmaradó vételárrészlet erejéig az eladók javára a szerződő felek jelzálogjogot alapítanak az adásvétel tárgyát képező ingatlanra.
[2] 2000. augusztus 1-jén a szerződő felek az adásvételi szerződést akként módosították, hogy az eladók akkor kötelesek a felperes tulajdonjoga bejegyzéséhez hozzájárulni, ha a felperes az eladók tulajdonában lévő B. város, A. utca 8. szám alatti ingatlanon szerkezetkész állapotig felépít egy lakóházat. Az épület felépítésére vállalkozási szerződést kötöttek, annak melléklete szerint a szerkezetkész állapot bekerülési értéke 12 000 000 Ft.
[3] 2001. november 15-ig a felperes az A. utca 8. szám alatti ingatlanon az épületet szerkezetkész állapotig felépítette. Az eladók azonban kifogásolták a felperesi munka és a beépített anyagok minőségét és a felperes késedelmét is. Erre figyelemmel a szerződéstől elálltak és megtagadták a felperes részére a tulajdonjoga bejegyzéséhez szükséges nyilatkozat kiadását.
[4] Néhai Sz. I. és néhai Sz. I.-né örökösei a II. és az V. rendű alperesek. A II. rendű alperes 12/18, az V. rendű alperes 1/18 arányban szerezte meg a B. város, N. utca 19. szám alatti ingatlan tulajdonjogát. A felperes – a per alatt – megszerezte az ingatlan 5/18 tulajdoni hányadát.
[5] A VII. rendű alperest az A. utcai ingatlanon vezetékjog illeti meg.
A kereseti kérelem és az alperesek védekezése
[6] A felperes elsődleges keresetében azt kérte, hogy a bíróság ítéletével pótolja a II. rendű és V. rendű alperesek hozzájáruló nyilatkozatát ahhoz, hogy a B. város, N. utca 19. szám alatti ingatlanra a tulajdonjogát 13/18-ad tulajdoni hányadra vétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Kereseti kérelme jogcímenként az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 295. §-át jelölte meg. Kérte továbbá az ingatlan birtokba adását és 2006. szeptember 13-tól havi 140 000 Ft lakáshasználati díj megfizetését is.
[7] Másodlagosan kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket annak a tűrésére, hogy a B. város, N. utca 19. szám alatti ingatlanra – tulajdonjoguk törlésével egyidejűleg – a kizárólagos tulajdonjoga vétel jogcímén bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba. Másodlagos kereseti kérelme körében is igényt tartott az ingatlan birtokba adására és a lakáshasználati díjra.
[8] Harmadlagos keresetében a II. és az V. rendű alpereseket személyenként 3 030 000 forint megfizetésére kérte kötelezni a Ptk. 137. § (1) bekezdése alapján, a B. város, A. utcai ingatlanra történt ráépítés jogcímén.
[9] A II. rendű és az V. rendű alperesek ellenkérelmükben mindhárom jogcímen kérték a kereset elutasítását. A felperes gazdagodás iránti igényével, valamint a használatidíj-igényével szemben fejenként 3 000 000 forint, nem teljesített vételárhátralék erejéig beszámítással éltek.
[10] A VII. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte.
Az első- és másodfokú ítélet
[11] Az elsőfokú bíróság ítéletével pótolta a II. és az V. rendű alperesek hozzájáruló nyilatkozatát a felperes 13/18 tulajdoni hányadú tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez. Az ezt meghaladó keresetet elutasította.
[12] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes a felek által nem vitatott szakvéleménnyel és tanúvallomásokkal bizonyította, hogy a felépítményt szerkezetkész állapotig kivitelezte, ezzel a vételárfizetési kötelezettségének – ebben a részben – eleget tett, míg az alpereseknek a késedelmes és hibás teljesítésre történt hivatkozása nem alapos, így az elállás nem jogszerű. Elutasította ugyanakkor a keresetet a birtokba adás és a használati díj iránti igény vonatkozásában, mert a felperes e körben nem tett eleget vállalt kötelezettségeinek, az alperesi jogelődöknek nem mutatta be az ingatlan használatbavételi engedélyét, illetve nem kezdeményezte saját költségén a földhivatalnál a családi ház ingatlan-nyilvántartási feltüntetését. Miután az alperesek használati díjban marasztalására nem került sor, ezért az elsőfokú bíróság nem vizsgálta érdemben a beszámítási kifogást.
[13] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes által fellebbezéssel nem támadott – a birtokba adással és használati díjjal kapcsolatos elsődleges kereset elutasító – részét nem érintette, megfellebbezett rendelkezését megváltoztatta és a keresetet elutasította.
[14] A másodfokú bíróság jogerős ítéletében rámutatott arra, hogy alaptalan a felperes elsődleges kereseti kérelme, mert a 2000. július 27-én létrejött adásvételi szerződés és az azt kiegészítő 2000. augusztus 1-jei szerződés tartalmában vállalkozással vegyes adásvételi szerződés, ami alapján az eladókat akkor terhelte a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozat megtétele, ha a felperes mint vevő és mint vállalkozó a B. város, A. utca 8. szám alatti ingatlanra 12 000 000 forint értékben egy családi házat szerkezetkész állapotig felépít. Azt, hogy a felperes ennek a kötelezettségének nem tett eleget, kétséget kizáróan bizonyítja az elsőfokú bíróság által indokolatlanul mellőzött szakvélemény. A kivitelezés hibáit és hiányosságait is értékelve az ingatlan szerkezetkész becsült forgalmi értéke 2001. évi árszinten 6 060 000 forintra tehető.
[15] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által nem vizsgált másodlagos és a harmadlagos kereseti kérelmek tekintetében megállapította, hogy az azok elbírálásához szükséges peradatok rendelkezésre állnak, ezért érdemben vizsgálta a felperes által előterjesztett további eshetőleges kereseti kérelmeket is, és azokat is elutasította.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[16] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet – tartalmilag részbeni – hatályon kívül helyezését és az elsődleges kereseti kérelmének helyt adva – a Ptk. 295. §-a alapján a II. rendű alperes és V. rendű alperes hozzájáruló nyilatkozatát pótolva – az elsőfokú ítélet e körben történő helybenhagyását kérte.
[17] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 295. §-át, 207. § (1) bekezdését, 277. § (1) bekezdését, 365. § (1) bekezdését, 389. §-át és 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. § (1) bekezdését.
[18] A II. rendű és az V. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen – formai hibák miatt – a felülvizsgálati kérelem elutasítását, annak érdemi vizsgálata esetén a jogerős ítélet felülvizsgálattal érintett részének hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[19] A Kúria elöljáróban rámutat arra, hogy a felülvizsgálati kérelem – Pp. 272. § (2) bekezdésére tekintettel történő – elutasításának nem volt helye, azt érdemben kellett vizsgálni.
[20] A Kúria azonban – a Pp. 275. § (2) bekezdése szerint – kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet. Ezért nem volt tárgya a felülvizsgálati eljárásnak a birtokbaadással és a lakáshasználati díjjal kapcsolatos elsődleges keresetet elutasító ítéleti rendelkezés (ezt a kérdést már a másodfokú felülbírálat sem érintette), továbbá a felülvizsgálati kérelem nem terjedt ki a másodlagos és harmadlagos kereseti kérelem másodfokú bíróság általi elbírálásával kapcsolatos kérdésekre.
[21] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[22] A Kúria a vizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
[23] A másodfokú bíróság helyesen minősítette az alperesek jogelődjei, valamint a felperes között 2000. július 27-én, majd 2000. augusztus 1-jén létrejött megállapodásokat a Ptk. 389. §-a és 365. § (1) bekezdése által szabályozott vállalkozással vegyes adásvételi szerződésnek. A vegyes szerződés tartalmának feltárása és kikötéseinek értelmezése is megfelelt a Ptk. 207. § (1) bekezdésében foglalt szabályoknak. Ez alapján a szavak általánosan elfogadott jelentése és a felek feltehető akarata alapján helyesen jutott arra a megállapításra, hogy az eladókat csak akkor terhelte a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozat megtételének kötelezettsége, ha a felperes eleget tesz szerződésben vállalt főkötelmének, és megfelelő minőségben szerkezetkész állapotig felépíti a B. város, A. utca 8. szám alatti ingatlanra a családi házat.
[24] Azzal, hogy az épület felépítésére kötött vállalkozási szerződésben a felek a szerkezetkész állapot bekerülési értékét 12 000 000 forintban meghatározták, annak műszaki színvonaláról, minőségéről is rendelkeztek. A bíróság helyesen következtetett arra, hogy a kikötött ellenszolgáltatásnak ezt a mértéket el kellett érnie. Azaz a szerződés tartalma nem bármilyen felépítmény, hanem a vállalkozási szerződésben meghatározott értékű és minőségű épület megépítésének kötelezettségét rótta a felperesre. A perbeli, felek által nem vitatott tartalmú szakvélemény alapján helyesen állapította meg a bíróság, hogy az épület szerkezetkész állapotúnak minősíthető ugyan, de ebből azért nem következik a felperesi kötelezettség teljesítése [Ptk. 277. § (1) bekezdés], mert a kivitelezés hiányosságai folytán a kikötött ellenértéket nem éri el. A bíróság a felmerült bizonyítékok helyes értékelésével [Pp. 206. § (1) bekezdés] tulajdonított jelentőséget a szakvéleményben foglaltaknak, és helyesen állapította meg, hogy hibátlan kivitelezés esetén sem éri el a felperesi teljesítés a vállalkozási szerződés mellékletében körülírt értéket, és a kivitelezés hibái-ra és hiányosságaira is figyelemmel az ingatlan szerkezetkész becsült forgalmi értéke 2001. évi árszinten csak 6 060 000 forintban határozható meg.
[25] Ebből helyesen vonta le a bíróság azt a következtetést, hogy a felperes a szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette. A felperesi tulajdonjog bejegyzéséhez a hozzájáruló nyilatkozat adására csak a szerződésben foglaltak teljesítése esetén kerülhetett volna sor, ezért a Ptk. 295. §-ának megsértése nélkül utasította el a bíróság a jognyilatkozat pótlására irányuló felperesi keresetet.
[26] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. V. 20.285/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás