2020. évi CXLV. törvény indokolás
2020. évi CXLV. törvény indoklás
az egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről szóló 2020. évi CXLV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslathoz tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában kerül közzétételre.
Magyarországon 2014. július 1-jétől működik a nemzeti mobil fizetési rendszer, amely országosan egységes platform útján biztosítja egyes közszolgáltatások díjának (például a közterületi parkolási díj és autópályadíj) „mobilfizetéssel”, mobilvásárlással történő kiegyenlítésének lehetőségét. Az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében a nemzeti mobilfizetési rendszer felülvizsgálata, és a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény hatályon kívül helyezése, illetve új törvény megalkotása vált szükségessé. A törvényjavaslat ennek megfelelően egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítésének feltételeit szabályozza.
Az országosan egységes értékesítési platform biztosítását a törvényjavaslat új, koncessziós rendszerben biztosítja. A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény szerint az egységes mobilfizetési rendszert a jogszabályban kijelölt, 100%-os állami tulajdonban álló társaság üzemeltette. A törvényjavaslat – megőrizve a szolgáltatás egységes jellegét – a jogszabályi kijelölés helyett, egy versenyre nyitott, koncessziós eljárásban kiválasztott egyszereplős üzemeltetői modellt hoz létre.
A törvényjavaslat megteremti a koncessziós rendszer bevezetésének feltételeit, vagyis azt, hogy a mobilfizetési platform üzemeltetési jogát a koncessziós pályázat alapján határozott időre kiválasztott személy végezze. A törvényjavaslat ennek érdekében meghatározza többek között a koncessziós pályázat kiírására jogosultakat, a koncesszió időtartamát, valamint rögzíti a koncesszió nyertesének fő kötelezettségeit.
A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény által bevezetett egységes értékesítési rendszer működtetése mind méretgazdaságossági szempontból, mind ügyfél élmény szempontjából olyan eredményeket hozott, ami az egységes platform fenntartását támasztja alá. Az egységes szolgáltatásokhoz a felhasználóknál új – pozitív – élmények társulhattak, hiszen az ügyfelek az „egyablakos” rendszer használatával több szolgáltatást érhettek el, lényegében egy felületen keresztül. Erre tekintettel a törvényjavaslatban szabályozott egységes elektronikus értékesítési rendszer a felhasználók és az ügyfelek szempontjából lényegi elemeit tekintve változatlan a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvényben szabályozotthoz képest. A koncessziós pályázat nyertese biztosítja a platform üzemeltetését, vagyis a „nagykereskedelmi” feladatokat továbbra is egy piaci szereplő látja el a viszonteladói hálózaton keresztül, akik a végfelhasználók felé értékesítik a termékeket, illetve szolgáltatásokat. Változás a korábbi konstrukcióhoz képest, hogy a végfelhasználók felé csak a viszonteladók értékesíthetnek terméket vagy szolgáltatást, a platform üzemeltetője közvetlenül nem: vagyis, a koncesszió nyertese nem végezhet „kiskereskedelmi” tevékenységet.
A törvényjavaslat a teljesen egységes értékesítési rendszer érdekében nem teszi lehetővé a közszolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára, hogy a saját csatornákon keresztül közvetlenül értékesítsék termékeiket, illetve szolgáltatásaikat a végfelhasználók felé.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
Ez a § a törvényjavaslat tárgyi hatályát határozza meg, vagyis azokat a szolgáltatásokat, amelyek egységes elektronikus értékesítésű közszolgáltatásoknak minősülnek, és az elektronikus értékesítésük csak az egységes rendszeren keresztül történhet. A törvényjavaslat hatálya alá tartozó szolgáltatások köre leszűkül a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvényben foglaltakhoz képest, mivel a koncessziós modellben kizárólag a konkrétan meghatározható szolgáltatások, termékek értékesítéséről lehet szó, azaz a szolgáltatások köre nem bővíthető.
2. §-hoz
A § az értelmező rendelkezéseket tartalmazza. Bevezetésre kerül az elektronikus értékesítés fogalma, amely illeszkedik az uniós jogban jól ismert információs társadalommal összefüggő szolgáltatás fogalmához. Ennek bevett, a gyakorlatban is jól alkalmazható elemei, hogy a szolgáltatást távolról, elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtják. Ezen fogalmi elemek mentén a jelenlegi definíciónál pontosabban lehatárolható, hogy mely szolgáltatások tartoznak a törvényjavaslat szerinti elektronikus értékesítés körébe, és melyek nem. Törvényi szinten meghatározásra kerültek az egységes elektronikus értékesítési rendszer szereplői, így az egységes rendszer működtetője, a szolgáltató, a végfelhasználó, valamint a viszonteladó.
3. §-hoz
A törvényjavaslat elsődleges céljának megfelelően a § rögzíti, hogy az egységes rendszer működtetési jogának gyakorlására koncessziós pályázat alapján kerülhet sor, amihez kapcsolódóan meghatározásra kerülnek a koncessziós pályázat kiírásának szabályai, valamint a koncesszióköteles tevékenység gyakorlásának egyes feltételei. A koncesszióról szóló törvény egyes rendelkezései nem alkalmazandóak, így rögzítésre került, hogy nem szükséges külön koncessziós társaság létrehozatala, valamint lehetőség van arra is, hogy a koncessziós eljárás nyertese a koncesszióköteles tevékenységen kívül más tevékenységet is gyakoroljon. A koncesszióköteles tevékenység gyakorlásának jogszabályban meghatározott 8 éves időtartama biztosítja a rendszer éveken átnyúló üzemeltetését, ami a stabil működés és működtetés szempontjából mind az ügyfelek, mind pedig a koncessziós eljárás nyertese számára fontos.
4. §-hoz
A § rögzíti az egységes rendszer üzemeltetésének legfontosabb feltételeit.
A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény nagy eredménye volt, hogy sikerült országos lefedettséget biztosítani a jogszabályban meghatározott közszolgáltatások „mobilfizetése”, azaz elektronikus értékesítése során, amely olyan térségekben is könnyen elérhetővé tette a szolgáltatást a fogyasztók számára, ahol az egységes rendszer jogszabályi bevezetése nélkül nem lett volna biztosítható. A jogalkotó különösen fontosnak tartotta a szolgáltatásnyújtás ezen kritériumának fenntartását, így rögzítésre került, hogy a működtető a rendszer működését az ország teljes területén köteles biztosítani.
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a szolgáltatók az érintett közszolgáltatások értékesítését az egységes rendszeren keresztül kötelesek biztosítani. A rendelkezés rögzíti továbbá, hogy a működtető nem jogosult kiskereskedelmi tevékenységet végezni, a végfelhasználók felé csak a viszonteladók értékesíthetnek. A jogszabály mind a szolgáltatókkal, mind a viszonteladókkal kötendő szerződéses jogviszonyokban előírja az egyenlő bánásmód követelményét annak érdekében, hogy a szolgáltatás teljes körű legyen. Minél több szolgáltató, illetve viszonteladó csatlakozik a rendszerhez, annál nagyobb a verseny a viszonteladók között, és annál magasabb a szolgáltatás minősége.
A szolgáltató a termék egységes rendszeren keresztül történő értékesítése és a támogatási szolgáltatások ellenértékeként jutalékot fizet a működtető részére, mely jutalékból a működtető a viszonteladó közreműködéséért jutalék fizetésére köteles.
Lényeges változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a viszonteladó a terméket a szolgáltató által meghatározott áron köteles értékesíteni, és az egységes rendszeren keresztül történő értékesítésért külön díjat a végfelhasználónak nem számíthat fel. A viszonteladó a szolgáltatásáért jutalékot kap, illetve azon felül csak az egységes értékesítés körébe nem tartozó, de ahhoz kapcsolódó további szolgáltatásokért kérhet külön díjazást a végfelhasználótól. A rendelkezés célja, hogy a végfelhasználók körébe minél gyorsabban elterjedjen a jogszabályban rögzített elektronikus csatorna használata, és annak igénybevétele ne eredményezzen többletköltséget a végfelhasználók számára.
5. §-hoz
A § kiemeli, hogy a szolgáltató az egységes elektronikus értékesítésű közszolgáltatást a végfelhasználó részére nyújtja, azaz ezzel a jogalkotó megerősíti a továbbértékesítés speciális jellegét, kiemelve, hogy a működtető a szolgáltatás nyújtása során kvázi közvetítő tevékenységet végez az egységes rendszer üzemeltetésén keresztül. A rendelkezés tartalmazza továbbá az egységes elektronikus értékesítési rendszer működtetőjének kötelezettségeit, amelyeket a koncesszióköteles tevékenység nyújtása során el kell látnia.
6. §-hoz
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével rögzítésre kerülnek az egységes elektronikus értékesítésű közszolgáltatás nyújtásával kapcsolatos adatkezelésre vonatkozó szabályok.
7. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés.
8. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
9. §-hoz
A szolgáltatásnyújtás állandósága és az átmenet gördülékenységének biztosítása érdekében rögzítésre kerül, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott szolgáltatásnyújtás kezdő időpontjáig a rendszer működtetését a korábban hatályos jogszabályok szerint, jogszabályi kijelölés alapján a nemzeti mobilfizetési szervezet látja el. Szintén a szolgáltatás folyamatosságának biztosítása érdekében rendelkezik úgy a jogszabályhely, hogy a nemzeti mobilfizetési szervezet valamennyi fennálló szerződéséből eredő jogok és kötelezettségek a koncesszió nyertesére szállnak át.
10. §-hoz
Sarkalatossági záradék.
11. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
12. §-hoz
A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott bejelentési kötelezettségnek való megfelelésre utaló záradék.
13–14. §-hoz
E §-ok a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvénynek és a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvénynek az egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről szóló törvénnyel összefüggésben szükséges módosítását tartalmazzák.
15–16. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás