2020. évi CXLVI. törvény indokolás
2020. évi CXLVI. törvény indokolás
az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló
2020. évi CXLVI. törvényhez
2020. évi CXLVI. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer (a továbbiakban: OKNYIR) a kereskedelmi hatóságként, ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságként, valamint szolgáltatási tevékenységet engedélyező és a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala, megyeszékhely szerinti városi önkormányzat jegyzője (főjegyző), települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (fővárosi főjegyző) hatáskörébe tartozó, önállóan vezetett nyilvántartásokat hivatott felváltani. Az új, országos nyilvántartás létrehozásával a bejelentés- és engedélyköteles tevékenységek országosan egységes, átlátható és hatékony rendszerben válnak nyomonkövethetővé az állampolgárok, a hatóságok és az illetékes szervezetek számára. Az OKNYIR 10 nyilvántartás (többek között az üzletek, kereskedők, piacok és bevásárlóközpontok nyilvántartásának) összhangját megteremtő, országos nyilvános, valamint közhiteles adatbázis lesz. Az OKNYIR bevezetésével szükségessé válik a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási tevékenységet végzők hatósági nyilvántartásban szereplő adatainak felülvizsgálata és az ágazati jogszabályok módosítása a rendszer megfelelő működése érdekében. Törvényi szinten szükséges rögzíteni az OKNYIR rendszerbe történő adatbejegyzés és az adatkezelés feltételeinek részletszabályait – így többek között a nyilvántartásban szereplő adatok és azon belül a közérdekből nyilvános adatok körét, valamint a nyilvántartásba való betekintésre jogosultaknak a meghatározását –, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit figyelembe véve, összhangban a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakás tv.) rendelkezései vonatkozásában az üzletszerű ingatlanközvetítők tevékenységi körének meghatározásánál szükséges annak pontosítása és egyértelműsítése, hogy az ügyletek lebonyolításához szükséges dokumentációk és okiratok beszerzésével, és előkészítésével összefüggő feladatok közül az okiratok megszerkesztése és azok ellenjegyzése nem tartozik az ingatlanközvetítők hatáskörébe.
A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak eleget téve szükséges vizsgálni az ingatlanügynökök (az ingatlanközvetítők, valamint az ingatlanvagyon-értékelők és -közvetítők) bejelentési és nyilvántartásba vételi eljárása során, hogy jog szerinti és tényleges tulajdonosai az üzleti jó hírnév feltételeinek eleget tesznek-e. Ennek megfelelően elengedhetetlenné vált a gazdálkodó szervezetek vonatkozásában az üzletszerű ingatlanközvetítői, valamint az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység folytatása feltételeinek kiegészítése az üzleti jó hírnév igazolása követelményének bevezetésével, mellyel a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője illetve tulajdonosa az üzleti élet tisztaságának garanciáját biztosítja.
2. §
Az átláthatóság és az OKNYIR-ral való összeegyeztethetőség érdekében tartalmazza a Lakás tv. 64/C. § (4) bekezdése a tevékenység végzésére való jogosultsági feltételeknek való megfelelés gazdálkodó szervezetek számára előírt követelményeit.
3. §
A Lakás tv. 64/D. §-ában foglalt rendelkezések pontosítása szintén az OKNYIR bevezetésével összefüggésben vált indokolttá, melynek keretében szükséges a nyilvántartásba bejegyzendő adatok körének, azok közhitelességének, a nyilvántartásban szereplő adatok közül a nyilvánosan hozzáférhető adatoknak, valamint a nyilvántartásba való betekintésre jogosultaknak a meghatározása. A szakképesítés igazolására szolgáló iratok felülvizsgálata a szolgáltatási tevékenységet végző természetes személyek esetében a szakképzési rendszer átalakulásával összefüggésben vált szükségessé.
4. §
Az Európai Unió jogának megfeleléséről rendelkező jogharmonizációs záradék.
5. §
A szakképzési rendszer átalakulásának következtében indokolttá vált a szakképesítésre vonatkozó szövegrészek módosítása.
6. §
Az OKNYIR bevezetésével és az új szakképzési rendszer hatályba lépésével összefüggésben módosítani szükséges a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 54. § (3)–(3c) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket a nyilvántartásba bejegyzendő adatok körének, azok közhitelességének, a nyilvántartásban szereplő adatok közül a nyilvánosan hozzáférhető adatoknak, valamint az adatkezelés feltételeinek a meghatározásával.
7–8. §
A szakképzési rendszer átalakulásának következtében indokolttá vált a szakképesítésre vonatkozó szövegrész módosítása. A Ttv. 53. § (3) bekezdésében tévesen az ingatlanközvetítő kifejezés szerepel ingatlankezelő helyett, melynek javítása szükséges.
A Ttv. 54. § (4) bekezdésének hatályon kívül helyezése a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 71. § (2) bekezdése alapján indokolt, a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében. A 71. § (2) bekezdése ugyanis általános felhatalmazást biztosít a hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság részére a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléshez és meghatározza annak részletes feltételeit is.
Ezen túlmenően a Ttv. 54. § (5) bekezdésének hatályon kívül helyezése szükséges az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 27. §-ának, valamint a Bnytv. 71. § (2) bekezdésének adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseivel való összhang megteremtése és a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében.
9. §
Az OKNYIR rendszerbe történő adatbejegyzés és az adatkezelés feltételeinek részletszabályait – így a nyilvántartásban szereplő adatok és azon belül a közérdekből nyilvános adatok körét, valamint a nyilvántartásba való betekintésre jogosultaknak a meghatározását – a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben szereplő nyilvántartások vonatkozásában is szükséges meghatározni.
10. §
A kereskedelmi hatóságként eljáró települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi főjegyző által történő – az önkormányzati feladatellátást támogató, számítástechnikai hálózaton keresztüli távoli alkalmazásszolgáltatást (Application Service Provider, ASP) nyújtó elektronikus információs szakrendszeren keresztül megvalósuló automatizált – adattovábbítási lehetőség megteremtése, amely az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer megfelelő kialakítása és működése érdekében, a hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése jegyében vált indokolttá.
11–12. §
A bejelentéshez kötött tevékenységet folytató szolgáltatók nyilvántartásával összefüggésben a bejelentés időtartamát a hatályos és naprakész adatok vezetése, valamint a teljes körű tájékoztatás érdekében indokolt minden szolgáltató esetében feltüntetni a nyilvántartás adatai, valamint a bejelentésről szóló igazolás tartalma között, nem csupán a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatni kívánt tevékenység esetében.
13–14. §
A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény rendelkezéseinek módosítása a társasházi tisztségviselők nyilvántartására vonatkozó rendelkezések hatálybalépésének 2023. január 1-jére történő módosítását jelenti. A társasházi tisztségviselők nyilvántartása – miután az ingatlan-nyilvántartás részeként valósul meg – az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó egyéb informatikai fejlesztésekkel együtt valósul meg, ezért szükséges a hatálybalépés későbbi időpontra történő módosítása.
15. §
A társasházi tisztségviselők nyilvántartására vonatkozó rendelkezések hatályba lépésének 2023. január 1-jére történő módosítására tekintettel, szükséges az ingatlan-nyilvántartást, valamint egyes közigazgatási hatósági eljárásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXXII. törvény megfelelő módosítása is.
16. §
Hatályba léptető rendelkezések.
17. §
Európai Unió jogának való megfelelésről rendelkező jogharmonizációs záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás