2020. évi CXLVII. törvény indokolás
2020. évi CXLVII. törvény indokolás
az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A Kormány elkötelezett a szociális és gyermekvédelmi területen magas színvonalú szolgáltatások, a hatékony feladatellátás és családközpontú gyermekvédelem erősítésében. A Javaslatban foglalt módosítások e célok megvalósítását szolgálják, továbbá megerősítik a Kormány azon szándékát, hogy a fogyatékossággal élő emberek rehabilitációra és társadalmi integrációra irányuló törekvéseit támogatni szükséges.
Fenti célok elérése érdekében a Javaslat elsődlegesen a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) módosítását tartalmazza.
A szabályozási tárgykör szoros összefüggéseire tekintettel pontosítja továbbá a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvénynek a társadalombiztosítási azonosító jel kezelésével összefüggő rendelkezését. A kapcsolattartás és a kapcsolattartás megváltoztatása tárgyában történő döntésre vonatkozó bírósági és gyámhatósági hatáskörök kapcsán pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ptk.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényt módosítja.
Az Szt. módosítása megteremti a fogyatékosságügyi tanácsadásnak, mint a család- és gyermekjóléti központok új szolgáltatásának jogszabályi alapjait. A Javaslat ezen túl rendelkezéseket tartalmaz a bejegyzés nélkül működő szociális szolgáltatások rendezésének elősegítése érdekében, valamint több adatkezeléssel kapcsolatos kérdésben is pontosító jellegű módosításokról rendelkezik.
A Gyvt. módosítása keretében folytatódik a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű informatikai rendszer jogszabályi hátterének megalapozása, a rendszer fejlesztése és működésének bővítése a gyermekjóléti szolgáltatások területén is. Mindennek hatására csökkennek a papír alapú adminisztrációs kötelezettségek.
A nevelőszülői ellátást érintően emelkedik a különleges, speciális vagy kettős szükségletű gyermekeket gondozó nevelőszülők többletdíjának mértéke.
A Javaslat értelmében már nem csak a felsőfokú tanulmányokat folytató, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek esetében lesz lehetőség 30 éves korukig az utógondozói ellátás meghosszabbítására, hanem a középfokú tanulmányokat folytató, illetve szakképző intézményben tanuló fiatal felnőttek esetében is.
A Javaslat tartalmazza a Nemzeti Szociálpolitikai Intézet létrehozásával összefüggő törvényi szintű módosításokat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
A módosítás az Szt. alapján nyújtott utcai szociális munkával összefüggésben szükséges adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
2. §-hoz
A Javaslat szerinti módosítás az ápolási díj összegének emelkedésével összefüggésben kiterjeszti az önkormányzatok döntési szabadságát.
3. §-hoz
A módosítás a Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (a továbbiakban: Intézet) létrehozásához kapcsolódóan lehetővé teszi, hogy a munka törvénykönyvének hatálya terjedjen ki az Intézet munkavállalóira. Ennek oka az ellátandó feladatok szakpolitikai függetlenséget biztosító, szolgáltató, szakmai támogató és koordináló jellege, a munkavégzés jellege, amellyel biztosítható a kellő rugalmasság, gyorsaság és hatékonyság a projektszerű működéshez. A módosítással a munka világát érintő nemzetközi normák és – az Európai foglalkoztatási stratégia és a Foglalkoztatási iránymutatások egyik központi fogalma – a „rugalmas biztonság” (flexicurity) hazai jogba történő átültetése a munkaerő-piac rugalmas alkalmazkodási képességét, a foglalkoztatás nagyfokú biztonságát és a munkavállalókra vonatkozó jogokon és kötelezettségeken alapuló állami foglalkoztatáspolitika feltételeit teremtik meg. Ehhez párosul a szolgáltató állam kihívása, a közigazgatás és a közszolgáltatások hatékony működtetése, az adminisztratív folyamatok egyszerűsítése, a transzparencia biztosítása.
4. §-hoz
A bejegyzés nélkül működő szociális szolgáltatások rendezése során az egyébként feladat-ellátási kötelezettséggel bíró szervnek kell gondoskodnia az ellátatlanul maradó személyekről. A Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az illegálisan működő szolgáltatások elleni eredményes fellépés érdekében – a kormányhivatalhoz hasonlóan – a hatósági jogkörrel nem rendelkező állami fenntartó is jogosult legyen a szolgáltatásnyújtás helyszínére belépni, és ott intézkedést tenni.
5. §-hoz
Az állami támogatásra való jogosultság megállapításakor, a finanszírozási rendszerbe történő befogadási eljárásban kiadott szakhatósági állásfoglalásban indokolt az étkeztetésen belül külön a szociális konyha és a népkonyha ellátotti létszámának feltüntetése, szükséges a két altípus nevesítése törvényi szinten is.
6. §-hoz
„A fogyatékos személyek számára nyújtott szakmai és közszolgáltatások hozzáférhetőségének kialakítása, fejlesztése” című projekt keretében sor került egy olyan, fogyatékos személyek és családjuk számára létrehozott fogyatékosságügyi tanácsadói hálózat kialakítására, amelynek célja, hogy a szükségleteikre reagáló, rendszerszerű szolgáltatásokat fejlesszen és tegyen hozzáférhetőbbé.
A rendelkezés a fogyatékosságügyi tanácsadás szolgáltatás jogszabályi alapjainak megteremtésével lehetővé teszi, hogy 2022. január 1-jétől a szolgáltatás beépüljön a család- és gyermekjóléti szolgáltatás kereteibe, azzal, hogy a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt család- és gyermekjóléti központokhoz rendeli a feladatot. A szolgáltatás hozzájárul az egyének, családok jólétéhez, életminőségük és életvezetési képességük javulásához, segíti a közszolgáltatásokhoz, információkhoz és ellátásokhoz való hozzáférésüket.
A fogyatékosságügyi tanácsadó a fogyatékosságból adódó kérdések, problémák megválaszolására, megoldására koncentrál, kiemelt szerepe van a széleskörű szakmai tájékoztatásban, kapcsolattartásban, az együttműködések kialakításában és fenntartásában, valamint segíti a speciális szolgáltatások igénybevételét.
7. §-hoz
Az étkeztetést érintő módosításokhoz kapcsolódó átmeneti szabályok rendezik, hogy az új szabályokat a folyamatban lévő bejegyzési és szakhatósági eljárásokban is alkalmazni kell.
Az új szabályok hatálybalépésével nem csak az újonnan létrehozott népkonyha szolgáltatás esetén szükséges az érintett önkormányzat hozzájárulása, hanem az ellátási terület módosítása esetében is meg kell kérni azt valamennyi érintett önkormányzattól.
8. §-hoz
Szabályozni szükséges, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a feladataihoz tarozó humánerőforrás-kapacitást milyen szabályok szerint adja át az Intézet részére. Jogszabály által biztosított keretek között a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alól a munka törvénykönyvének hatálya alá kerülnek a foglalkoztatottak, amely lehetővé teszi a projektszerű működést, rugalmasságot, gyors reagálást. A módosítás az ezekkel kapcsolatos garanciális szabályokat rögzíti.
9. §-hoz
A fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthonában és ápoló-gondozó célú lakóotthonában ellátottak komplex szükségletfelmérését az Szt. egy korábban elfogadott módosítása 2020. december 31-ig rendelte elvégezni. A koronavírus-járványra tekintettel a szakértői vizsgálatok külön jogszabályban felfüggesztésre kerültek, ezért a határidő meghosszabbítása szükséges egy évvel.
A törvény lehetővé teszi annak a szolgáltatásnak a rendelkezésre álló kapacitásoktól független befogadását, amelynek ellátására az egyházi fenntartó a települési önkormányzattal vagy társulással ellátási szerződést kötött. A módosítás szűkíti ezt a lehetőséget az étkeztetés esetében a szociális konyha altípusra.
A rendelkezés tartalmazza az Intézet létrehozásával összefüggésben az Szt. szövegcserés módosításait.
10. §-hoz
Az Szt. meghatározott rendelkezésének – a Javaslatban foglaltakhoz kapcsolódóan szükségessé vált – hatályon kívül helyezését megállapító rendelkezés.
11. §-hoz
A Javaslat a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosításával egyértelművé teszi, hogy a szociális igazgatás szerve és a szociális intézmény vezetője mellett a társadalombiztosítási azonosító jelet a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szerve, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője is kezelheti a gyermekvédelmi ellátás megállapításával és folyósításával, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások biztosításával összefüggésben.
12. §-hoz
A módosítással bővül a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátók körének törvényi felsorolása a települési önkormányzat jegyzőjével, aki a gyámhatósági feladatainak ellátásán kívül is juthat a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó információkhoz, amelyek jelzése a gyermek érdekében áll. A jegyzőn túlmenően a gyermekvédelmi jelzőrendszernek – a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CVIII. törvény módosításaival összhangban – a büntetés-végrehajtási intézettel és a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőkkel való bővítése azt a célt szolgálja, hogy ha a szülő e szervek látókörébe került, akkor a gyermekének nevelését, a vele történő kapcsolattartást befolyásoló információk átadhatóak legyenek a gyermekjóléti szolgáltató és a gyámhatóság részére, erősítve mindezzel a gyermek biztonságát.
13. §-hoz
Otthonteremtési támogatás – indokolt esetben – a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő ellátását biztosító, az Szt. hatálya alá tartozó, bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra vagy belépési hozzájárulásra is biztosítható 2002 óta. Ennek oka az, hogy a gyermekvédelmi szakellátásból kikerülő, vagyonnal nem rendelkező fiatal felnőtt számára is legyen lehetőség ezen ellátások igénybevételére.
A támogatott lakhatás az Szt. 57. § (2) bekezdése szerint a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátásnak minősül, ugyanakkor nem tartozik a tartós bentlakásos intézmény fogalma alá. A módosítás megteremti a lehetőséget a támogatott lakhatás esetén fizetendő belépési hozzájárulás otthonteremtési támogatásból történő finanszírozására is.
14. §-hoz
A módosítás az otthonteremtési támogatást érintően egyértelművé teszi, hogy a fiatal felnőttet csak abban az esetben kell a további felhasználás kérdésében nyilatkoztatni és eljárást lefolytatni, ha a kérelem benyújtására főszabály szerint nyitva álló, jogvesztő 30. éves életkort még nem töltötte be.
15. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a szabályozást azon rendelkezésekkel, amelyek az Szt. hatálya alá tartozó bentlakásos szociális intézménybe vagy támogatott lakhatáshoz fizetendő belépési hozzájárulásra megállapított otthonteremtési támogatás esetén a támogatás arányos részének visszafizetésére irányulnak arra az esetre, ha az elhelyezés három éven belül megszűnik.
16. §-hoz
2022. január 1-jétől az erre a feladatra kijelölt család- és gyermekjóléti központok fogyatékosságügyi tanácsadás szolgáltatást biztosítanak a fogyatékos személyek és családjuk számára. A szolgáltatás hozzájárul az egyének, családok jólétéhez, életminőségük és életvezetési képességük javulásához, segíti a közszolgáltatásokhoz, információkhoz és ellátásokhoz való hozzáférésüket. A fogyatékosságügyi tanácsadó a fogyatékosságból adódó kérdések, problémák megválaszolására, megoldására koncentrál, kiemelt szerepe van a széleskörű szakmai tájékoztatásban, kapcsolattartásban, az együttműködések kialakításában és fenntartásában, valamint segíti a speciális szolgáltatások igénybevételét.
17. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok alapján lehetnek olyan egészségi problémák, amelyek következtében a nevelőszülő átmenetileg nem tudja gondozni a gyámhatóság által a háztartásában elhelyezett gyermek(ek)et, és előfordulhat olyan helyzet is, hogy a nevelőszülő hosszabb betegsége miatt három hónapon túl nem tudja ellátni nevelőszülői feladatait. A hatályos törvényi szabályozás értelmében, ezekben a helyzetekben a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnik. A módosítás célja, hogy ezt a nevelőszülőkre vonatkozóan méltánytalan szabályozást megszüntesse és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony ne szűnjön meg automatikusan három hónapot meghaladó táppénz igénybevétele esetén sem.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony felmondását megalapozó okok beépülnek a törvényi szabályozásba a kormányrendeleti szint helyett, így a „rendes” és az azonnali hatályú felmondás okai a jogalkalmazás elősegítése érdekében egy rendelkezésben jelennek meg. A nevelőszülői hálózat működtetője a nevelőszülői jogviszonyt felmondhatja, ha a nevelőszülő – nem egészségi okok miatt – alkalmatlan e feladatának ellátására, így például az együttműködés hiánya vagy a nevelőszülői feladatok hiányos, pontatlan elvégzése miatt.
18. §-hoz
A módosítás kizárja a nevelőszülő végkielégítésre való jogosultságát, ha a nevelőszülő foglalkoztatási jogviszonya – a Gyvt.-ben felsorolt okok miatt – felmondással, vagy azonnali hatályú felmondással szűnik meg, figyelemmel arra, hogy ezek az okok eleve a nevelőszülői feladatok ellátására való alkalmatlanságot jelzik.
19. §-hoz
A pontosító jellegű módosítás egyértelművé teszi, hogy a táppénz igénybevételének időtartama alatt – hasonlóan a fizetés nélküli szabadsághoz és összhangban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. § (1) bekezdés a) pontjával – a nevelőszülőt nem illeti meg a munkájáért járó díjazás.
Fentieken túl a módosítással a nevelőszülőt minden egyes nála elhelyezett speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek után megillető többletdíj havi mértéke a minimálbér 5%-áról annak 7%-ára emelkedik. Ez az intézkedés a jelentősebb gondozási-nevelési kihívást jelentő – így a tartósan beteg, a fogyatékos, a pszichiátriai gondozott, a szenvedélybeteg, a disszociális magatartású – gyermekeket ellátó nevelőszülők tevékenységének elismerését jelenti. A módosítás az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2022. évig tartó Intézkedési Tervéről szóló 1187/2020. (IV. 28.) Korm. határozat 1. melléklet 11.7. pontjának végrehajtását is szolgálja.
20. §-hoz
A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a 24. életévét betöltött, középfokú iskolában tanuló vagy szakképző intézménnyel tanulói vagy felnőttképzési jogviszonyban álló fiatal felnőtt kérhesse utógondozói ellátásának meghosszabbítását. A módosítás célja a fiatal felnőtt önálló életkezdésének biztonságos megalapozásához szükséges tanulmányok befejezésének támogatása. A módosítás az ebben az élethelyzetben lévő, arra érdemes fiatal felnőtt támogatására teremti meg a lehetőséget fenntartói hatáskörben, legfeljebb a fiatal felnőtt 30. életévének a betöltéséig, hasonlóan a felsőoktatásban tanulmányokat folytató fiatal felnőtt utógondozói ellátásának lehetőségéhez.
21. §-hoz
A módosítással kiegészül a szolgáltatói nyilvántartás adattartalma a nevelőszülő természetes személyazonosító adataival, társadalombiztosítási azonosító jelével, valamint az arra vonatkozó adattal, hogy a nevelőszülő alkalmas-e különleges szükségletű, speciális szükségletű, kettős szükségletű vagy ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek fogadására. A nevelőszülőre vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Az Országos Szociális Információs Rendszer (OSZIR) valamennyi szakrendszere a társadalombiztosítási azonosító jel alapján ellenőrzi az egyes személyek adatainak helyességét. A nevelőszülők társadalombiztosítási azonosítási jelének kezelése azért szükséges, mert ennek alapján lehetséges az egyértelmű, pontos, a legkevesebb hibalehetőséggel járó azonosítás, ami egyaránt szolgálja a nevelőszülő és a gondozásában elhelyezett gyermekek érdekét és az ellátás biztonságát.
22. §-hoz
A módosítással a hivatásos gondnoki képzésben, továbbképzésben eredményesen részt vett személyekről vezetett nyilvántartás kiegészül a hivatásos gondnok esetleges elmozdításának tényére vonatkozó adatokkal. Így a gondnoksági ügyben eljáró gyámhivatalok olyan személy hivatásos gondnokul történő kirendeléséről tudnak döntést hozni, aki nem áll az elmozdítására vonatkozó korábbi gyámhatósági döntés hatálya alatt.
23. és 24. §-hoz
A „Gyermekeink védelmében” elnevezésű informatikai rendszerre vonatkozó törvényi szabályok 2020. július 1-jén hatályba léptek a gyermekvédelmi szakellátásra vonatkozóan. A módosítással a továbbiakban ez az elektronikus felület tartalmazza majd a család- és gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek átmeneti gondozása igénybevevőinek meghatározott adatait is, továbbá itt kell dokumentálni az e szolgáltatások keretében végzett szociális segítő munkát. Az új informatikai rendszernek köszönhetően a szakmai folyamatok támogatása, az ellátottakra vonatkozó adatok rögzítése és kezelése egységes rendszerben valósulhat meg.
A „Gyermekeink védelmében” elnevezésű informatikai rendszerben szereplő személyek adatainak helyességét a Magyar Államkincstár az általa vezetett, az egészségügyi és egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási, a családtámogatási, a gyermekvédelmi, a szociális és a kapcsolódó nyilvántartások azonosító kódjaként alkalmazandó társadalombiztosítási azonosító jellel rendelkező természetes személyek nyilvántartásából igényelt adatok alapján ellenőrzi.
A javítóintézeti adatkezelésre vonatkozó rendelkezések kiegészülnek azzal, hogy a javítóintézet kezeli a fiatalkorú – és ha vele a gyermeke együttes elhelyezésben részesül, akkor a gyermek – személyleírására és különös ismertetőjegyeire vonatkozó adatokat is. Ez szükséges ahhoz, hogy a fiatalkorú engedély nélküli eltávozása esetén a felkutatása eredményes legyen.
25. §-hoz
A bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, pártfogó felügyelői szolgálat és büntetés-végrehajtási intézet a törvényben meghatározott feladata teljesítése érdekében eljárva jogosulttá válik közvetlen adatigényléssel megismerni, hogy a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű informatikai rendszer törzsadat alrendszerében az adott gyermekre van-e adat, és ha igen, a gyermek törvényes képviselőjének, szülőjének, családbafogadó gyámjának mi a lakcíme, elérhetősége. A gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermekek gyámjára és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt hivatásos gondnokára vonatkozóan a hivatalos elérhetősége közölhető. A módosítás eredményeként az adatok lekérdezője megtudhatja továbbá, hogy a gyermek ügyében mely gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató és gyámhatóság jár el vagy járt el a korábbiakban, így azokat konkrét kérdésekben meg tudja keresni.
26. §-hoz
Az örökbefogadásra felkészítő tanfolyam szervezője a tanfolyam meghirdetésétől számított öt évig, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter tíz évig jogosult a törvényben meghatározott adatok kezelésére. Ennek indoka, hogy a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által nyújtott költségvetési támogatás utólagos ellenőrzését és az iratok megőrzését tíz éven belül biztosítani szükséges. Ezen túlmenően a tanúsítvány megszerzését követő öt éven belül az örökbe fogadni szándékozó személy nem vehet részt ismételten az örökbefogadói tanfolyamon, kivéve, ha későbbi házasságkötését követően a tanfolyamot még nem végzett házastársával közösen kívánja ismételten elvégezni a tanfolyamot. Ennek a körülménynek az ellenőrzése teszi szükségessé a tanfolyamot végzett örökbe fogadni szándékozók törvényben maghatározott adatainak kezelését öt évig.
27. §-hoz
A hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CVIII. törvénnyel összhangban indokolt a Gyvt. egyes rendelkezéseinek a felülvizsgálata is. A Gyvt. jelenleg hatályos rendelkezései alapján a szülő tájékoztatása a gyermek és az őt nevelő szülő, törvényes képviselő tartózkodási helyére vonatkozóan akkor tagadható meg, illetve a szülő iratbetekintési joga akkor korlátozható, ha a szülő a gyermek vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll. Indokolt ezt a korlátozást a gyermeket gondozó más személy, illetve a gyermekkel egy háztartásban élő személy sérelmére elkövetett bűncselekmény esetére is kiterjeszteni, hiszen a gyermek veszélyeztetettsége ezekben az esetekben is fennáll. A szülő tájékoztatáshoz és iratbetekintéshez való jogának másik korlátját a jelenlegi szabályok szerint az jelenti, ha a szülő ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartó határozat vagy megelőző távoltartó határozat iránti eljárás van folyamatban. Ezt az esetkört a gyermek bántalmazóval szembeni védelme érdekében a módosítás kiegészíti azzal az esettel, ha a szülővel szemben a büntetőeljárás során vagy a pártfogó felügyelet magatartási szabályaként távoltartást rendeltek el. A tájékoztatási és iratbetekintési jog korlátozásának lehetősége a távoltartás időtartamára terjed ki.
28. §-hoz
A „Gyermekeink védelmében” elnevezésű informatikai rendszer teljes körű (valamennyi gyermekjóléti szolgáltatásra és gyermekvédelmi szakellátásra kiterjedő) bevezetésével összefüggésben a Javaslat meghatározza azon személyi kört, amely a gyermekre, valamint az érintett személyre vonatkozóan kezelt adatokba betekinthet. Pontosítása kerül, hogy a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű informatikai rendszer gyermekkel kapcsolatos adataiba a törvényes képviselő mellett a gyermek szülője is gyakorolhatja a betekintési jogát, ha szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg.
A gyermekek napközbeni ellátásával és a gyermekek esélynövelő szolgáltatásaival kapcsolatos adatokat a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű informatikai rendszer nem tartalmazza. Ezen szolgáltatások tekintetében az iratbetekintési jog gyakorlására vonatkozó szabályok alapjaikban nem változtak, csak pontosításra kerültek.
29. §-hoz
Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű informatikai rendszer bevezetésével meghatározásra kerül azon adatok köre, amelyet a gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekvédelmi szakellátás területét érintően kell átadni a Magyar Államkincstár részére a finanszírozás ellenőrzése céljából.
30. §-hoz
Az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránti perben eljáró bíró a perjogi szabályok alapján megkeresést intézhet az országos örökbefogadást elősegítő szervhez. A Gyvt. módosítása egyértelművé teszi, hogy az országos örökbefogadást elősegítő szerv a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű informatikai rendszer örökbefogadási alrendszerében kezelt adatok alapján szolgáltat adatot a bíróságnak arra vonatkozóan, hogy a gyermek örökbefogadható-e, illetve folyamatban van-e a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránti eljárás. Ezek az információk szükségesek a bíróság soron kívüli eljárásához.
31. §-hoz
A rendelkezés a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde fenntartója által meghatározható intézményi térítési díj összegének maximumát szabályozza.
32. §-hoz
A rendelkezés pontosítja a törvényben szereplő szervek kijelölésére vonatkozó felhatalmazó rendelkezést.
33. §-hoz
Az átmeneti rendelkezés meghatározza, hogy a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű informatikai rendszerben a gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek átmeneti gondozása esetén csak a 2021. február 28-át követően nyújtott ellátással és szolgáltatással kapcsolatos adatokat kell rögzíteni, összhangban e szolgáltatásoknak, ellátásoknak az új informatikai rendszerbe történő integrálásának időpontjával.
34. §-hoz
Az (1) bekezdéshez
A Javaslat otthonteremtési támogatással összefüggő módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezés, amelynek értelmében a belépési hozzájárulásra megállapított támogatás visszafizetésével kapcsolatos szabályokat azon személyek esetén is alkalmazni kell, akiknek bentlakásos szociális intézményben történő gondozása 2021. január 1-jén fennáll, és az azt megelőző három éven belül állapítottak meg számukra otthonteremtési támogatást.
A (2) és (3) bekezdéshez
Az átmeneti rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a Javaslatnak a nevelőszülőket érintő rendelkezéseit nem csak a törvény hatálybalépését követően nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személyekre, hanem a 2021. január 1-jén ilyen jogviszonyban álló személyekre is alkalmazni kell. A végkielégítésre vonatkozó módosított rendelkezést a 2020. december 31-ét követően indult felmondási eljárásokban kell alkalmazni.
35. §-hoz
A Gyvt. egyes további rendelkezéseinek – a Javaslatban foglaltakhoz kapcsolódóan szükségessé vált – szövegcserés módosításait tartalmazó rendelkezés. Ezek közül kiemelendő a nevelőszülők számára szervezett Központi Oktatási Program szerinti képzések megszerzésének határidejéhez kapcsolódó módosítás, amely a képesítési kötelezettség határidejét meghosszabbítja 2020. december 31-éről 2022. december 31-ére, annak érdekében, hogy a térítésmentesen igénybe vehető, uniós forrásból megvalósuló képzés a nevelőszülők rendelkezésére álljon a projektek meghosszabbított időtartama alatt. A rendelkezés tartalmazza továbbá az Intézet létrehozásával összefüggésben a Gyvt. szövegcserés módosításait.
36. §-hoz
A Gyvt. egyes rendelkezéseinek – a Javaslatban foglaltakhoz kapcsolódóan szükségessé vált – hatályon kívül helyezését megállapító rendelkezés. A lakástakarék-pénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 2018. október 17-én hatályba lépett módosítása alapján az ezen időpontot követően megkötött lakás-előtakarékossági szerződések esetében már nem jár az állami támogatás. A korábban megkötött szerződések esetében a megtakarításokat az állam továbbra is támogatja a futamidő végéig.
A módosításra tekintettel az otthonteremtési támogatás e felhasználási célra vonatkozó szabályozása korrekcióra szorul. Ugyanakkor a szabályozás teljes körű hatályon kívül helyezése – a korábban megkötött megtakarítási szerződések futamidejének lejártáig és a támogatással való elszámolásig – nem indokolt. A bekezdés az otthonteremtési támogatás módosításával kapcsolatos hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
37. §-hoz
A kapcsolattartás és a kapcsolattartás megváltoztatása tárgyában történő döntésre vonatkozó hatáskört a Ptk. hatályos szabályozása megosztja a gyámhatóság és a bíróság között.
A Ptk. 4:181. § (4) bekezdése szerint a kapcsolattartás megváltoztatásának kérdésében a döntés abban az esetben tartozik a bíróság hatáskörébe, ha a kapcsolattartás kérdésében korábban a bíróság döntött, és a határozat jogerőre emelkedésétől számítva két év még nem telt el.
Indokolt a bíróság és a gyámhatóság közötti, a kapcsolattartás megváltoztatása tárgyában meglévő megosztott hatáskör oly módon történő módosítása, ami időhatártól függetlenül bírósági hatáskörbe utalja a kapcsolattartás megváltoztatásáról való döntést azokban az esetekben, amikor a kapcsolattartásról korábban is bíróság döntött. A törvényjavaslat ennek megfelelően módosítja a Ptk.-t.
38. §-hoz
A törvényjavaslat a Ptk. 4:181. § (4) bekezdésének a módosításához kapcsolódóan átmeneti rendelkezéssel egészíti ki a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényt. Az átmeneti rendelkezés célja, hogy egyértelművé tegye, hogy a kapcsolattartás megváltoztatása iránti ügyekben az új szabályozást a módosított rendelkezés hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, tehát az új szabályozás a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyeket nem érinti. Egyértelművé válik, hogy hogy a módosított Ptk. 4:181. § (4) bekezdését azokban a kapcsolattartás megváltoztatása iránti eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben a kapcsolattartás szabályozása kérdésében a bíróság 2021. január 1. napját követően döntött.
39. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás