PÜ BH 2020/148
PÜ BH 2020/148
2020.05.01.
A blog – közéleti téma esetén is – elsősorban magánkommunikációs csatornának minősül, ezért a sajtóra vonatkozó szabályok hatálya alá csak kivételesen, a sajtótermék fogalmára vonatkozó törvényi feltételek maradéktalan és kétségtelen teljesülése esetén eshet [2010. évi CIV. tv. (Smtv.) 1. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] 2017. október 19-én „Miért fizetünk 10 000 000 Ft-tal többet a fűtésért a T. Zrt.-nek minden évben, mint amennyit kellene?” címmel jelent meg írás az alperes által működtetett blog internetes felületen.
[2] Az alperes internetes felülete impresszumként megjelölt szöveget tartalmaz, amely főszerkesztőként G. Zs.-t, kiadóként a B. Egyesületet nevesíti. Az internetes felületet az I. Informatikai Szolgáltató Zrt. biztosítja az alperes számára. Az alperes a blogjában hirdetéseket nem helyez el. Az egyesület 2016-ban nettó árbevétellel nem rendelkezett, egyéb bevétele 2 393 000 forint volt. Bevételei 250 000 forint tagdíjból és 2 143 000 forint támogatásból tevődtek össze. Kiadásai 2 550 000 forint anyagi, 932 000 forint személyi jellegű ráfordításból álltak. Az egyesület közhasznú tevékenysége rendezvényszervezés és sajtómegjelenés volt.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[3] A T. Zrt. felperes a keresetében sajtó-helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni az alperest a perbeli honlapon a 2017. október 19-én megjelent, valótlanként sérelmezett állítások miatt.
[4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy nem tartozik a sajtótörvény hatálya alá, mert a per tárgyát képező internetes felület nem rendelkezik szerkesztőséggel, impresszummal, nem végez gazdasági tevékenységet.
Az első- és másodfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
[6] Ítéletének indokolása szerint a perbeli internetes honlapnak a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) rendelkezéseinek megfelelő impresszuma nincs, az alperesi tartalom nem az Smtv. 1. § 6. pontja szerinti sajtótermék. A blogfelület üzemeltetői nem a perbeli oldal tartalmát szerkesztik, azért nem viselnek felelősséget, csupán a felület formai megjelenésért, és esetlegesen a hirdetésekért felelősek. Az elsőfokú eljárás során csatolt alperesi mérleg egyértelműen azt igazolja, hogy sem az alperes, sem a kiadóként nevesített személy nem végez üzletszerű tevékenységet. Ebből következően a gazdasági szolgáltató jelleg sem állapítható meg a perbeli blog működésével kapcsolatban.
[7] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[8] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az ítélőtábla kiegészítette az alperesi egyesület által 2016. évre készített egyszerűsített beszámoló és közhasznúsági melléklet szerinti mérlegadatok alapján. A kiegészített tényállás alapján elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az alperes az Smtv. 1. § 6. pontja, illetve 7. pontja szerint sajtóterméknek minősül-e. Az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően a másodfokú bíróság megállapította, hogy a honlap rendelkezik impresszummal, és szerkesztetett tartalma van. Az Smtv. 1. § 6. pontjából következően ezért azt is vizsgálta, hogy az internetes felület gazdasági szolgáltatásként, üzletszerűen, rendszeresen, nyereség elérése érdekében gazdasági kockázatvállalás mellett végzett szolgáltatás keretén belül jelenik-e meg.
[9] Az eljárás során csatolt 2016. évi mérleg, továbbá az alperes által az internetes felületen megjelenő reklámokra, és a másodfokú eljárásban tett nyilatkozatok alapján azt állapította meg, hogy a perbeli internetes felületet nem gazdasági szolgáltatásként nyújtja a kiadó. A mérlegadatok alapján igazoltnak találta azt az alperesi előadást, mely szerint az oldalon elhelyezett reklámokból a kiadónak, a szerkesztőségnek bevétele nem származik, a felület működtetése költségekkel nem jár, így a nyereségre törekvés, mint a gazdasági szolgáltatás ismérve nem állapítható meg. A mérlegadatokból és az alperes első- és másodfokú eljárás során tett nyilatkozataiból arra is következtetett, hogy a kiadó semmiféle gazdasági kockázatot nem vállal a blog üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatban. Kiemelte, hogy önmagában nem utal nyereségorientáltságra az a törekvés, hogy a blog a működéséhez támogatásokat kér. Annak tulajdonított jelentőséget, hogy a perben csatolt 2016. évi mérlegből nemcsak az állapítható meg, hogy a kiadó nyereséget nem realizált, hanem az is, hogy semmilyen értékesítési bevétellel nem rendelkezik, tevékenységéhez mindössze a tagdíjak és az önkéntesen felajánlott támogatások nyújtanak anyagi hátteret. Kétségtelen, hogy a 2017. évre vonatkozó mérleget az első- és másodfokú eljárásban az alperes nem csatolta, de az alperesnek a másodfokú eljárásban tett nyilatkozataira is figyelemmel, ebből – minden ezzel ellentétes bizonyíték hiányában – nem vonható le olyan következtetés, hogy az alperes tevékenységének gazdasági háttere 2016. évhez képest jelentősen változott volna. Mindezek alapján a jogerős ítélet megállapítása szerint nyereségorientált működés, a gazdasági szolgáltatás jelleg hiányában az alperesi blog nem tartozott az Smtv. 1. § 6. pontja alá, így az alperessel szemben nem volt sajtó-helyreigazítás kérhető.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[10] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a keresetnek megfelelő határozat hozatala, másodlagosan az eljárt bíróság új eljárásra és új határozathozatalára utasítása érdekében.
[11] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
[13] A Kúria a Pp. 275. § (1), (2) bekezdései alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül és a rendelkezésre álló iratok alapján hozhatta meg határozatát. Érvényesül a felülvizsgálati eljárásban a felülmérlegelés tilalma is, vagyis nincs helye általában a bizonyítékok újraértékelésének. Jogszabálysértést csak a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg (BH 1999.44.). A Pp. 275. § (3) bekezdéséből következően a Kúria a jogerős ítéletet az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási szabálysértés alapján helyezheti hatályon kívül.
[14] Nem észlelt a Kúria az ügy érdemére kiható okszerűtlen, iratellenes, vagy a logika alapvető szabályai-val ellentétes bizonyítékmérlegelést a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból. A jogerős ítélet a 2016. évi beszámoló alapján megfelelő súllyal értékelte és okszerűen állapította meg, hogy az alperesi egyesületnek a reklámokból, hirdetésekből semmilyen bevétele nem származott. Nem cáfolja ezt az a körülmény, hogy a megosztott hirdetési modell elvileg lehetőséget ad reklámokból származó bevételekre. A reklámok, hirdetések, bannerek megjelenése és a felhasználási feltételek sem ellentétesek ezzel a megállapítással. A megosztott hirdetési modellben nemcsak a blog működtetője, de a blogszolgáltatást nyújtó is elhelyezheti saját reklámjait akkor is, ha a blog működtetője maga nem él ezzel a lehetőséggel. A Kúria utal arra is, hogy a beszámoló eredménykimu-tatása szerint az egyesületnek kizárólag alaptevékenységéből, tagdíjból és támogatásból volt bevétele, az alaptevékenység mellett vállalkozási tevékenységet nem folytatott. Az egyesület negatív eredménye is ezen bevételek és a ráfordítások különbözetéből származott. Nem volt ezért sem a felhasználási feltételek, sem a beszámoló alapján olyan következtetés levonható, hogy az alperesi nyilatkozattal szemben az alperesnek reklámok értékesítéséből származó bevétele keletkezett, vagy reklámokat maga az alperes is elhelyezett.
[15] A felperesnek kellett továbbá bizonyítania, hogy az általa hivatkozott időpontban a honlap internetes sajtótermék volt, üzletszerűen folytatott gazdasági szolgáltatás keretében működött. Erre az alperes változatlan működésre vonatkozó előadásának kétségbe vonása, és a reklámokra, felhasználási feltételekre hivatkozás a fentebb kifejtettekre is figyelemmel nem alkalmas. A 2017. évi beszámoló elektronikus elérhetetlenségére vonatkozó felperesi nyilatkozatból önmagában a honlap 2016. évi beszámolónak megfelelő működtetésének megváltozására nem lehetett következtetni. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, a beszámoló személyi, anyagi jellegű ráfordításai részeként megjelölt költségek felmerülése nem elegendő az üzletszerű működés hiányára vonatkozó következtetés felülmérlegelésére. Nem annak van ugyanis jelentősége elsődlegesen, hogy az egyesületnek a honlap működtetésével merülnek-e fel költségei, hanem annak, hogy nyereség elérése érdekében folytatja-e a tevékenységét. A felülvizsgálati eljárásba csatolt, más ügyben született ítéletek, határozatok bizonyítékként nem vehetőek figyelembe.
[16] Az Smtv. 1. § 6. pontja értelmében a sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett szolgáltatás.
[17] Az Smtv. 1. § 6. pontja alapján ennélfogva csak az olyan internetes felület minősülhet sajtóterméknek, amelyet gazdasági, azaz önállóan, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett szolgáltatásnyújtás keretei között tesznek elérhetővé. Az Smtv.-t módosító törvényjavaslat indokolása is kiemeli, a 165/2011. (XII. 20.) AB határozathoz hasonlóan, hogy a médiaszabályozás nem vonatkozik a nem gazdasági céllal üzemeltetett magánkommunikációs csatornákra (pl. a blogokra). Az üzletszerűség lényeges eleme a rendszeres tevékenység, gazdasági kockázatvállalás és a nyereségre törekvés, amelyre elsősorban a blogot működtető gazdálkodására vonatkozó adatokból, a bevételekből és a kiadásokból, a kialakított szervezetszerű működésből, illetve ezek összességéből lehet következtetést levonni.
[18] Fenti szempontokat figyelembe véve, a megállapított tények, illetve a rendelkezésre álló adatok alapján helyesen állapította meg a jogerős ítélet az üzletszerű gazdasági szolgáltatás hiányát. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak nem voltak alkalmasak eltérő következtetés levonására.
[19] A másodfokú bíróság helyesen emelte ki, hogy a perbeli honlap működéséből az alperesi egyesületnek egyáltalán nem származtak igazolt reklámbevételei, illetve kizárólag tagdíjak, támogatások voltak az egyesület bevételi forrásai. A felperes által hivatkozott reklámmegjelenés, osztott hirdetéses konstrukció önmagában csak azt bizonyítja, hogy az egyesület lehetővé kívánta tenni költségei saját reklámbevétellel való csökkentését, nyereség elérésére törekvést azonban nem igazol. A Kúria utal arra is, hogy egy civil szervezet, egyesület esetében a támogatás, tagdíj, támogatásra felhívás nem utal nyereség érdekében folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységre, ilyen tevékenységből származó bevételre. Nem állapítható meg nyereségre irányuló működést bizonyító szervezeti keret az alapján sem, hogy a portálon megjelenő írásokat két szerző jegyzi, illetve munkatársakat keresnek. Közömbös az üzletszerűség szempontjából a honlap megjelenési formája, az alperesi oldal Facebook-profilján olvasható önmeghatározás, az impresszum, és a kiadóra utalás is. Az olvasók figyelméért folyó versengés az információs társadalomban folyó közéleti kommunikáció természetes jelensége, amely önmagában nem utal üzletszerű gazdasági tevékenységre. Ezek a körülmények együttesen sem elegendőek annak a következtetésnek a levonására, hogy az alperesi egyesület a blogot nemcsak közéleti, a társadalmi kommunikációban való részvétel céljával, hanem nyereség elérése érdekében is működtette.
[20] A Kúria megjegyzi, hogy az AB határozatban is kifejtett szempontokra figyelemmel a blog – közéleti téma esetén is – elsősorban magánkommunikációs csatornának minősül, a sajtóra vonatkozó szabályok hatálya alá ezért kivételesen, csak a sajtótermék fogalmára vonatkozó törvényi feltételek maradéktalan és kétségtelen teljesülése esetén kerülhet.
[21] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglalt okokból a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. IV. 21.876/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás