2020. évi CXLVIII. törvény indokolás

2020. évi CXLVIII. törvény indokolás

felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII. törvényhez

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A törvényjavaslat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) és az azzal összefüggő törvények módosítására tesz javaslatot.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) módosításának célja egyértelművé tenni, hogy a közalkalmazottak illetmény-előmenetelének megállapításakor a fizetési osztályokba sorolás kapcsán milyen szempontok szerint vehetőek figyelembe a képesítések, szakképesítések, végzettségek az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) szerinti fogalmaknak való megfelelés alapján 2020. január 1-jét követően is. A módosítás célja továbbá az, hogy az OKJ rendszerében a 2024-ig még megszerezhető OKJ-s szakképesítések és az új szakképzési rendszerben megszerezhető szakképesítések minősítése a Kjt. szerinti besorolás szabályainak alkalmazásában egyértelműen meghatározható legyen.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása az oktatási nyilvántartás létrejötte és az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) hatálybalépése miatt vált szükségessé.

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása a bürokrácia csökkentését célozva megszünteti az iskolaszövetkezeteknek a felsőoktatási szakmai gyakorlattal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét.

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása az úgynevezett európai szakmai kártya birtokosa számára lehetővé teszi, hogy adatairól tájékoztatást kérjen, megfelelve a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, illetve az akkreditált felsőoktatási intézményekben szerzett külföldi tudományos fokozatok esetében automatikus elismerést céloz meg.

A jogalkalmazás tapasztalataira, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) gyakorlatában megállapított jogsértésekre tekintettel, az indokolatlanul magas arányú műsorkvóta-kötelezettség módosítása, továbbá a reklám- és televíziós vásárlás időtartamának meghatározása vált szükségessé a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Mttv.). A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek aránytalan terhet jelentek, egyúttal szükségtelen versenyhátrányt, indokolttá vált a terhek csökkentése. Módosulnak a joggyakorlatnak megfelelően a médiaszolgáltatási díj megfizetésére, a pályázati eljárásokra és az ideiglenes hatósági szerződésre vonatkozó egyes rendelkezések is. Az Mttv. módosítása a közszolgálati tartalék képzésének lehetőségét is szabályozza.

Az Nftv. módosítását számos indok támasztja alá:

– A kiküldetésben lévő külföldi oktatókat is szükséges figyelembe venni a teljes oktatói létszám megállapítása során.

– A törvénymódosítás a felsőoktatás nemzetköziesítése érdekében a képzési és kimeneti követelmények meghatározását európai uniós finanszírozású programok keretében megvalósuló közös képzések esetében, hasonlóan a szakirányú továbbképzéshez, intézményi hatáskörbe helyezi, valamint a közös képzések teljesítését rugalmasabbá teszi a hallgatók számára.

– Az egyházi felsőoktatási intézmények fenntartói és a Kormány között született megállapodások céljainak megvalósítása a jelenleg biztosított keretek között nehezen megvalósítható. Az Nftv. jelen módosításával az egyházi felsőoktatási intézmények a Kormánnyal kötött megállapodásokkal biztosított támogatásai tekintetében a támogatás igénylése és azok elszámolási kötelezettsége leegyszerűsítésre kerül. A törvény módosítása nem szünteti meg az állami pénzek felhasználásával összefüggésben szükséges garanciákat.

– A lemorzsolódás elkerülése érdekében az alapképzésen gyengén teljesítő hallgató átvehető felsőoktatási szakképzésre.

– A népszerűvé vált oklevélmellékletet a képzés idegen nyelvén is ki kell adni a hallgató részére.

– A képzések indításának rugalmasabbá tétele érdekében az egyes felsőoktatási szakokat tartalmazó jogszabály miniszteri rendeleti szintre kerül, a képzési és kimeneti követelmények pedig hivatalos közleményként kerülnek publikálásra a pedagógusképzés kivételével.

– A felsőoktatási intézmény kifejezett célja lesz a (korai) pályaorientációs tevékenység is.

– Az oklevél megszerzése előtt lehetséges lesz bekapcsolódni a doktori képzésbe az általános orvos, az állatorvosi, a gyógyszerész és a fogorvos hallgatóknak.

– A képzés sajátosságára tekintettel a jogszabály pontosítja a doktori képzés tanév és félév fogalmát.

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása a felnőttképző adatszolgáltatására vonatkozó rendelkezéseket pontosítja az Onytv. módosításaival összefüggésben. Az Onytv. hatálybalépése óta közel 2 év telt el. Ezen idő alatt a jogalkalmazási tapasztalat 53 számos kisebb-nagyobb szabályozási hiányra, pontosítási igényre mutatott rá.

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása kodifikációs pontosítás.

Továbbá a módosítás a piacgazdaságra vonatkozó alaptörvényi elvekkel összhangban arra irányul, hogy a jogalkotó (akár törvényről, akár önkormányzati rendeletről legyen is szó) ne írhasson elő olyan fizetési kötelezettséget, amely a jogi személy valamely típusát pusztán arra tekintettel, hogy mely szervezeti formában folytatja tevékenységét, hátrányosan érinti. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy szektorális adók ne legyenek előírhatóak, ahogyan azt sem, hogy a kis- és középvállalkozások számára kedvezőbb szabályok (pl. adókedvezmények) ne legyenek megalkothatóak, figyelemmel arra, hogy a tilalom csak a különböző jogi személy típusok közötti hátrányos megkülönböztetésre vonatkozik. A törvényjavaslat tartalmazza mindazon törvények módosítását, amelyek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok hosszú távú működését biztosítják. Az egyes módosítások érintik a vagyonkezelő alapítványok részére történő vagyonjuttatás és közfeladatellátás, illetve finanszírozás alapvető szabályait. A törvényjavaslat bevallott célja az Nftv.-ben annak a hiátusnak a betöltése, amellyel a közjogi és polgári jogi jogviszonyok egymástól jól elhatárolhatóvá válnak. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy főszabályként a fenntartó és a tulajdonos azonos személyek. Abban az esetben azonban, ha polgári jogi megállapodás alapján mégis akként döntene a tulajdonos, hogy a fenntartói jogok gyakorlását átruházza másra, úgy egymástól jogilag is elválik a tulajdonostól a fenntartó. A tulajdonos és a fenntartó jogainak elválasztásával is garantált az Alaptörvény X. cikkével összhangban, hogy a tulajdonosi jogok nem terjedhetnek ki a felsőoktatási autonómiába tartozó területekre. Az új finanszírozási szabályokkal a felsőoktatási intézmények finanszírozása hosszú távon kiszámíthatóvá válik, továbbá stabil finanszírozási kereteket tud biztosítani, figyelembe vehetőek a felsőoktatási tevékenység eltérő dimenziói és ezek sajátos finanszírozási követelményei. A vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosításával egyértelművé válik, hogy a polgári jogi dogmatikával összhangban a már nyilvántartásba vett vagyonkezelő alapítvány javára az alapításkor, illetve a csatlakozáskor általa vállalt vagyonrendelésen felül további vagyont juttasson azzal a céllal, hogy ezzel az alapításkor (csatlakozáskor) rendelt vagyont megnövelje.

A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvényt (a továbbiakban: MMA tv.) – a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) működésében, szervezeti életében felmerült gyakorlati tapasztalatokra és igényekre reagálva, valamint egyes stratégiai tervek megvalósítása érdekében – átfogóan módosította az egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.). Jelen módosítás az e törvénnyel kijelölt irányt követi tovább. A javaslat a köztestületi működés eddigi tapasztalataira fókuszál, a szervezeti stabilitást, a köztestület tevékenységei és folyamatai hatékonyságát szem előtt tartva. A módosítások a köztestület belső működését érintik; a jogalkotó a változtatások elvi alapjait tekintve figyelemmel volt az MMA közgyűlése által elfogadott, a köztestület működési hátterét jelentő törvény módosításának egyes irányaira javaslatot tevő koncepcióra is. A javaslat egyes elemeinek köszönhetően a köztestületi döntési mechanizmus felgyorsul, ugyanakkor ellenőrizhető marad. A művészjáradék Módtv. általi bevezetésével megnyílt az út egyes művészeti díjakban részesült, 65. életévüket betöltött személyek élethosszig tartó, méltányos és rendszeres díjazása, járadékban részesítése előtt. Az MMA közfeladatait szervező, az MMA irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága közigazgatási hatóságként, 2018. január 1-jétől ellátja a művészjáradék megállapításával kapcsolatos hatósági feladatokat. A javaslat pontosító módosításokat tartalmaz a művészjáradék megállapítása iránti közigazgatási hatósági eljárással összefüggésben. E körben szükséges a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása annak érdekében, hogy a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága az e törvények szerinti nyilvántartásokból a művészjáradékkal kapcsolatos jogszabályi feladatai ellátásához adatokat igényelhessen.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1–2. §-hoz

A módosítás célja egyértelművé tenni, hogy a közalkalmazottak illetmény-előmenetelének megállapításakor a fizetési osztályokba sorolás kapcsán milyen szempontok szerint vehetőek figyelembe a képesítések, szakképesítések, végzettségek az OKJ szerinti fogalmaknak való megfelelés alapján 2020. január 1-jét követően is. A módosítás célja továbbá az, hogy az OKJ rendszerében a 2024-ig még megszerezhető OKJ-s szakképesítések és az új szakképzési rendszerben megszerezhető szakképesítések minősítése a Kjt. szerinti besorolás szabályainak alkalmazásában egyértelműen meghatározható legyen. Ennek érdekében rögzíti a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti Szakmajegyzékben szereplő, Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) alapján meghatározott képesítések vonatkozásában, hogy azok a fizetési osztályok meghatározásakor és az illetménynövekedés szabályainak alkalmazásakor felsőfokú vagy középfokú szakképesítésnek minősülnek-e. Továbbá meghatározza ezt a szakképzésről szóló törvény szerinti programkövetelményekről vezetett lista vonatkozásában is, az MKKR szerinti szakmai képzés alapján megszerezhető szakképesítésekhez kapcsolódóan.

A 3. §-hoz

A művészjáradékra jogosultak a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, mint közigazgatási hatóság által kezelt személyi adatai a művészjáradékban való részesítést követően változhatnak, kiváltképp, mert a művészjáradék – a törvényi feltételek fennállása esetén – élete végéig megilleti a jogosultat. A javaslat megteremti a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságának a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvényben meghatározott művészjáradékkal összefüggő feladatai ellátása érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából való adatigénylés jogszabályi alapját. Az adatigénylés lehetősége a művészjáradékkal összefüggő valamennyi törvényi feladat ellátásával kapcsolatos lehet, így kiterjed a művészjáradékot jogalap nélkül felvett személy hiányzó adatainak igénylésére is.

A 4–5. §-hoz

A módosítás bővíti az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv által a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból igényelhető adatok körét az érintettek azonosítása, adatainak ellenőrzése és pontosítása céljából.

A 6. §-hoz

Külföldi állampolgár esetén az oktatási nyilvántartás tartalmazza a magyarországi tartózkodás jogcíme adatot. Az érintettek azonosítása, adatainak ellenőrzése és pontosítása céljából szükséges, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervének rendszeres adatszolgáltatása is tartalmazza az oktatási nyilvántartásban szereplő személy egyes adatainak változására vonatkozó adatokat is.

A 7. §-hoz

A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény szerint megállapítható és folyósítható művészjáradék jogosultjai a 65. életévüket betöltött személyek köréből kerülnek ki. A Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, mint közigazgatási hatóság által kezelt személyi adataik a művészjáradékban való részesítést követően változhatnak, különösen, mert a művészjáradék – a törvényi feltételek fennállása esetén – élethosszig jár a jogosultnak. A javaslat megteremti annak törvényi alapját, hogy a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvényben meghatározott művészjáradék folyósítása és a jogosultság fennállásának ellenőrzése érdekében a nyilvántartásból adathoz jusson.

A 8. §-hoz

A javaslat a webarchiválás törvényi rendelkezésének újraszabályozásával a tartalomszolgáltatók és a nemzeti könyvtár adminisztrációs terheinek jelentős csökkentését biztosítja.

A 9. §-hoz

Nyelvhelyességi pontosításra kerül sor.

A 10. §-hoz

A Magyarságkutató Intézet részére a Magyarságkutató Intézet létrehozásáról és az azzal összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 206/2018. (XI. 10.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok végrehajtása szükségessé teszi, hogy az Intézet régészeti feltárás elvégzésére jogosult legyen.

A 11–12. §-hoz

Az örökségvédelmi feladatellátás jelentős színtere a kiemelt nemzeti emlékhely védelme és méltó megőrzése, amely tekintetében örökségvédelmi feladatrendelés vált szükségessé. A kiemelt nemzeti emlékhellyel határos ingatlanok megjelenése közvetlen hatást gyakorol a kiemelt nemzeti emlékhelyre. A magántulajdonban álló ingatlanok méltó megjelenését számos közigazgatási jogi előírás biztosítja, azonban esetenként hatékonyabb megoldást jelentene, ha állami tulajdonban állna a kiemelt nemzeti emlékhelyre közvetlen hatást gyakorló ingatlan. Figyelemmel arra, hogy a Kötv. kiemelt nemzeti emlékhelyre vonatkozó rendelkezései már jelenleg is az emlékhelyet és környezetét az állami vagyon körébe sorolják, az emlékhely közvetlen környezetét érintően a tulajdonosi egység érdekében indokolt megteremteni az állami tulajdonszerzés lehetőségét. Erre tekintettel indokolt a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának megőrzésére szolgáló jogi eszközök között az állami elővásárlási jog bevezetése, és az örökségvédelmi feladatokkal rendelkező szervezetrendszer Kormány által kijelölt szervének feljogosítása a jogkör gyakorlására.

A 13. §-hoz

A módosítás révén az akkreditált felsőoktatási intézményekben szerzett külföldi tudományos fokozatok esetében automatikus elismerés válik lehetővé.

A 14. §-hoz

A 15. §-hoz

A módosítás révén alapelvi szintű jelentőségűvé válik a külföldi bizonyítványok, oklevelek elismerési eljárásának a képzés külső minőségbiztosításának (akkreditáltságának) vizsgálata.

A 16. §-hoz

A bürokráciacsökkentés érdekében az iskolaszövetkezet útján megszervezett gyakorlati képzés esetén a módosítás az erről szóló megállapodás bejelentésének kötelezettsége alól mentesíti az iskolaszövetkezetet. Az iskolaszövetkezet keretében végzett szakmai gyakorlat teljesítését ugyanúgy kell igazolni a felsőoktatási intézmény felé, mint bármely más szakmai gyakorlóhely esetében. Mivel az Oktatási Hivatalnak 2019. augusztustól már csak a duális képzések esetében van helyszíni ellenőrzési lehetősége, a nem duális szakmai gyakorlóhelyek esetében nincsen, okafogyottá vált az iskolaszövetkezetek azon kötelezettsége, hogy az Oktatási Hivatal részére jelentsék, hogy hová közvetítették ki a hallgatót.

A 17. §-hoz

Az esetleges jogbizonytalanság elkerülése érdekében szükséges annak törvényi szintű kimondása, hogy amennyiben valamely vagyonelem központi költségvetési forrásban részesül, úgy annak visszterhesen a magyar állam tulajdonába kerülése esetén a kapott költségvetési támogatás az ellenértékbe beszámításra kerüljön. A rendelkezés tulajdonszerzés esetén a vételár megállapításának, valamint a társasági részesedés értékelésének szabályait is meghatározza. A szabály a magyar állam elővásárlási jogának gyakorlása esetére is alkalmazandó, azaz nem csak abban az esetben, ha a helyi önkormányzat az ingatlant eleve a magyar állam részére tervezte értékesíteni.

A 18. §-hoz

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a vagyonkezelő alapítványok esetében a vagyonellenőr nem minősül vezető tisztségviselőnek, hiszen az alapítói jogokat ellátó kuratórium felett gyakorol ellenőrzési jogokat, vagy akár a vagyonkezelő alapítvány felügyelőbizottságát is ellenőrzi, illetve törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezhet.

A 19. §-hoz

A 05-24 kvóta-megfelelés fenntartása a lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a magyar zenei művek bemutatása érdekében.

A 20. §-hoz

A rendelkezés módosítása megteremti a médiaszolgáltatási díj havonta történő megfizetésének lehetőségét, amelyről a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) kérelemre lefolytatott hatósági eljárásban dönt. Amennyiben a Hivatal a kérelemnek helyt ad, úgy a havi díj fizetésének lehetősége a következő tizenkét hónapra áll fenn, valamint a részletfizetési lehetőség is biztosított, továbbá a tárgyban hozott végzés ellen jogorvoslattal lehet élni.

A 21. §-hoz

A nyertessé nyilvánítható pályázóra vonatkozó egyszerűsítési szabály egy pályázó esetén. Indokolatlan volt eddig a jelen pontban írt egyszerűsített eljárás korlátozása helyi jogosultságokra.

A 22. §-hoz

A negyedéves helyett a havi díjfizetési kötelezettség jobban tervezhető, könnyebben kigazdálkodható, a féléves díj előre fizetése indokolatlan, éppen a médiaszolgáltatás indításakor aránytalanul nagy teher. A hatósági szerződésnek a médiaszolgáltatási díj elmulasztása, késedelmes teljesítése miatti felmondása. A javasolt módosítás a médiaszolgáltatási díjak felülvizsgálatára teremt lehetőséget. A rendelkezés, amely szerint a médiaszolgáltató jogosulttá válik a médiaszolgáltatási díj miatt a hatósági szerződés felülvizsgálatát kérni, a Médiatanácsot ruházza fel döntési jogkörrel.

A 23. §-hoz

A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók fogalmának pontosítása.

A 24. §-hoz

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által ellátandó új feladat fedezetére vonatkozó rendelkezés. A jelenleg szintén előkészítés alatt álló, az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályok meghatározásáról szóló kormányrendelet szerinti feladat forrását hivatott e kiegészítés biztosítani.

A 25. §-hoz

A magyar hatóságok a felvetett hiányosság kezelésére vállalták, hogy kiegészítik a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) Gazdálkodási és Kezelési Szabályzatát és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság költségvetéséről szóló törvényt, ez utóbbi tárgyalása az Országgyűlés előtt T/13331. számon folyamatban van. Indokolt esetben, a közszolgálati kötelezettségek teljesítése érdekében a (közszolgálati médiaszolgáltató és) az Alap a tárgyévre vonatkozó közszolgálati feladatainak költségét legfeljebb 10%-kal meghaladó mértékű közszolgálati tartalékot képezhet. A 10%-ot esetlegesen meghaladó mértékű tartalékot – a (3c) bekezdésben foglalt esetet kivéve – vissza kell fizetni a központi költségvetésbe. A 10%-ot meghaladó mértékű tartalék képzése előzetesen (tárgyévet megelőzően) meghatározott, a közszolgálati feladatellátást szolgáló eseti célkitűzés teljesítése esetén lehetséges.

A 26. §-hoz

Technikai pontosítás.

A 27. §-hoz

Felhatalmazó rendelkezés.

A 28. §-hoz

Szövegcserés módosítás.

A 29. §-hoz

Hatályukat vesztő rendelkezések. A 44. § (5) bekezdés törlése lehetőséget ad a pályázati eljárásokban jelenleg alkalmazott médiaszolgáltatási díj rendszerének felülvizsgálatára. A 65. § (1) bekezdésében a „helyi” szövegrész hatályon kívül helyezésével lehetőség nyílik országos médiaszolgáltatási lehetőség ideiglenes hasznosítására. A 65. § (1) bekezdés a) pontjához: az ideiglenes hatósági szerződések jogintézménye indokolatlanul szigorú és a piaci viszonyoktól teljes idegen. Indokolt az ideiglenes médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata és jelentős egyszerűsítése, valamint könnyítése. A 66. § (4) bekezdés d) pontjához: a lineáris közösségi médiaszolgáltatás esetében indokolatlanul magas arányú kvótakötelezettséget állapít meg a rendelkezés a kereskedelmi médiaszolgáltatásokhoz képest, ezért ennek módosítása javasolt.

A 30. §-hoz

A Nemzet Művésze díj a magyar művészeti élet rendkívül kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőinek adományozható törvényi díj. A Nemzet Művésze címet az MMA tv. alapján egyszerre legfeljebb hetvenen viselhetik. Közülük számosan rendes tagjai már az MMA-nak, de nem mindannyian, aminek egyik oka, hogy a köztestület rendes taglétszáma feltöltött, és már csak a megüresedő – kis számú – helyre vehetők fel új tagok. A Nemzet Művésze címet viselő személyek művészi teljesítményére, kiválóságára figyelemmel lehetővé kívánja tenni a jogalkotó, hogy az e díjban részesített, kiemelkedő művészeti életutat bejárt személy – csatlakozási szándéka esetén és az Alapszabályban foglaltak szerint – egyszerűsített eljárásban rendes taggá válhasson, ha még nem az. Nem feltétele a rendes tagságnak az előzetes levelező tagság sem. Ezen külön eljárásrend igazodik az általános tagválasztási szabályokhoz abban, hogy a rendes taggá válás tárgyában ez esetben is a közgyűlés dönt. A jogalkotó a módosítás bevezetésével kapcsolatos külön szabályokat is meghatározza átmeneti rendelkezések beiktatásával. Ennek érvényesítéséhez szükséges, hogy az MMA rendes tagi, felső létszámkorlátját megemelje a jogalkotó annak érdekében, hogy a Nemzet Művésze címet viselő személyek rendes taggá válhassanak. Erre tekintettel a javaslat szerint a 250 fős rendes tagi felső létszámhatára 315 főig megemelhető. A javaslat tartalmazza a Nemzet Művészei egyszerűsített eljárásban való rendes taggá válása lehetőségének alapvető eljárási szabályait is, s ezek bevezetését átmeneti rendelkezések segítik. Ezek határozzák meg, hogy az új szabályok első alkalommal a 2022. évi Nemzet Művésze díjak átadását követően alkalmazandók.

A 31–32. §-hoz

A hatályos törvény a nem akadémikus tagként és a levelező tagként való felvétel követelményrendszerének meghatározásánál nem tér ki arra, hogy DLA (Doctor of Liberal Arts) művészeti fokozatként kizárólag magyarországi intézmény által kiadott DLA fokozatot fogad-e el, vagy azzal egyenértékűnek tekinti a külföldi képző szervtől származó DLA fokozatot is. A módosításból egyértelművé válik, hogy a külföldi művészeti képzésben szerzett, nem honosított vagy nem elismert DLA fokozat nem fogadható el.

A 33. §-hoz

A felelősségi viszonyok – a felelősségvállalás és felelősségre vonhatóság – egyértelművé tétele, az érdemi felelősség mértékének növelése és a számonkérhetőség érdekében elmozdulást eszközöl a módosítás bizonyos köztestületi hatáskörök tekintetében a közgyűlési szintű kollektív döntéshozataltól az egyéni felelősséget hangsúlyosabbá tevő szűkebb testületi döntéshozatal irányába. A javaslat a – törvény alapján akár 300 rendes és levelező tagot is magában foglaló – közgyűlésről egyes hatáskörök gyakorlását az elnökségre helyezi át a nyilvánosság, az átláthatóság és az ellenőrizhetőség biztosítása mellett, az önkormányzatiság elvének sérelme nélkül. A szabályozási javaslat analóg a Magyar Tudományos Akadémiára vonatkozó törvényi szabályozással [a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 9. § (2) bekezdés c), e) és f) pontja]. Továbbra is közgyűlési hatáskörben marad az MMA elnökének – az Országgyűlés számára az MMA munkájáról kétévente készülő – beszámolója megvitatása akként, hogy a közgyűlés a beszámoló koncepciójának elfogadásáról dönt. Ezzel a közgyűlés hatásköre nem csorbul, a tagság az MMA munkáját bemutató tájékoztató tartalmát véleményezheti, megvitathatja, s az ez alapján véglegesített beszámolót az elnökség hagyja jóvá. Elnökségi hatáskörbe kerül a Kormány számára készülő, az MMA éves munkájáról szóló elnöki tájékoztató jóváhagyásának hatásköre is. Szintén a Magyar Tudományos Akadémiára vonatkozó törvényi szabályozással egyezően tartalmazza a javaslat, hogy a közgyűlés a következő évi költségvetési irányelveit hagyja jóvá, s a költségvetés elfogadása elnökségi hatáskörbe kerül. Kiveszi a javaslat közgyűlési hatáskörből a hatályos törvény 5/A. § (2) bekezdése szerinti szervezetekkel való stratégiai együttműködési megállapodások megkötésének feladatát, mert a megállapodások létrejöttét könnyíti, ha azok elnökségi kompetenciában köttetnek, és nem szükséges azokkal a közgyűlés összehívására várni. A megállapodások súlya sem indokolja a közgyűlési szintű döntéshozatalt. A felügyelő testület ügyrendjének jóváhagyása közgyűlési hatáskörből szintén elnökségi hatáskörbe kerül. Az elnökség havi gyakorisággal ülésezik, ezért gyorsan képes reagálni a felügyelő testület részéről jelentkező esetleges igényre. A módosítás szorosan összefügg az elnökségi hatáskörök [17. § (5) bekezdése] módosítását tartalmazó javaslattal, és a 14. § h) és m) pontjának hatályon kívül helyezésére irányuló javaslattal.

A 34. §-hoz

Az elnökség hatáskörének módosítására irányuló javaslatok összefüggenek a közgyűlés hatáskörének módosítására vonatkozó javaslatokkal; a közgyűlési hatásköröknél leírt módosítási indokok itt is irányadóak. A 17. § (5) bekezdés c) pontja – a Kormány számára készülő tájékoztatóról és az országgyűlési beszámolóról szóló – rendelkezése módosítására irányuló javaslat összefügg a 14. § h) pontjának módosítására irányuló javaslattal. A költségvetési szerv alapítása, átalakítása és megszüntetése – az alapítói joggyakorlás – az államháztartásról szóló törvénnyel összhangban továbbra is közgyűlési hatáskörben marad a 17. § (5) bekezdés d) pontja módosítására irányuló javaslat értelmében. Az alapítói jogok kivételével az elnökség gyakorolja az MMA által alapított költségvetési szerv fölött azokat a jogokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a költségvetési szerv irányításának jogaiként meghatároz (államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §). Ezen irányítói jogok részben vagy egészben – az Alapszabályban szabályozottan, a célszerű és nem elhúzódó döntéshozatal érdekében – az elnökre ruházhatók. A 17. § (5) bekezdés d) pontja módosítására irányuló javaslat összefügg a 14. § d) pontjának módosítására irányuló javaslattal. A 17. § (5) bekezdés i) pontjának módosítása – az MMA partnereivel való stratégiai együttműködési megállapodások megkötése tárgyában – összefügg a 14. § h) pontjának hatályon kívül helyezésére irányuló javaslattal. A 17. § (5) bekezdés módosított k) pontja értelmében az elnökség – és nem a közgyűlés – hagyja jóvá a felügyelő testület ügyrendjét. E javaslat szorosan összefügg a 14. § m) pontjának hatályon kívül helyezésére irányuló javaslattal, továbbá a felügyelő testületre vonatkozó szabályokat megállapító 18. § (5) bekezdésének módosítására irányuló javaslattal.

A 35–36. §-hoz

Szövegpontosítás a művészjáradék megállapítása iránti közigazgatási hatósági eljárással összefüggésben, továbbá a művészjáradék központosított illetmény-számfejtési rendszerben való folyósíthatósága érdekében. Ha az oklevél nem feltétlenül tartalmazza, hogy a díjazott milyen tevékenysége elismeréseképpen részesült a díjban, a módosítás értelmében a tényállás – a kérelem és mellékletei alapján – mégis tisztázható, és a hatóság – ha annak feltételei fennállnak – sommás eljárásban is elbírálhassa az ügyet, ne legyen feltétlenül szükség a tényállás tisztázása érdekében további eljárási cselekményekre.

A 37. §-hoz

A levelező tagság követelményeinek a Módtv.-nyel történt, a 8. § (1) bekezdésének módosítása, az alakuló közgyűlésre vonatkozó átmeneti rendelkezés Módtv. általi, végrehajtottság folytán való hatályon kívül helyezése (30. §), egyúttal a 7. § (2) bekezdésének a Módtv2.-nyel való hatályon kívül helyezése, továbbá a rendes és levelező taggá válás szabályainak korábbi módosításai szükségessé teszi annak egyértelműsítését, hogy a rendes és levelező tagként való felvétel törvényi követelményeiben történt változások nem érintik a korábban hatályos törvényi követelményrendszer alapján felvételt nyert akadémikusok tagsági jogviszonyát. [A rendelkezés párhuzamba állítható a hatályos törvény 30. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéssel, amely kimondja, hogy a korábban pártoló tagságot szerzett személyek jogviszonya fennállását a pártoló tagi felvétel Módtv. általi megszüntetése nem érinti.]

A 38. §-hoz

A jogalkotó átmeneti rendelkezések keretében meghatározza, miképpen válhatnak az MMA rendes tagjai közé nem tartozó, a Nemzet Művésze címet 2022. november 1-jét megelőzően elnyert személyek a törvény és az Alapszabály szerinti egyszeri, kivételes eljárásban rendes taggá.

A 39. §-hoz

A 8/B. § (3) bekezdésének módosítása: Szövegpontosítás az eredeti jogalkotói akarattal, a gyakorlattal és az MMA belső szabályozásával is összhangban. A 18. § (1) bekezdése és a 23. § módosítása azon jogalkotói koncepció egyik eleme, amelynek keretei között a jogalkotó megszünteti azt a törvényi követelményt, amely az MMA tisztségviselőjévé válásához a megválasztáskor legalább két éve fennálló akadémikusi jogviszony meglétét szabja feltételül. A 18. § (1) bekezdése és a 23. § módosításával a felügyelő testület közgyűlés által választott tagjai és az alelnökök esetében törli el a jogalkotó a „két év akadémikusi múlt” követelményét, azonban továbbra is kizárólag az akadémikusok köréből választhatók e tisztségekre személyek. A 18. § (5) bekezdésének módosítása értelmében az elnökség – és nem a közgyűlés – hagyja jóvá a felügyelő testület ügyrendjét. A javaslat összefügg a 14. § m) pontjának hatályon kívül helyezésére irányuló javaslattal. A művészjáradékra jogosító díjak közül néhány nem csak természetes személy, hanem csoport vagy jogi személy részére is adományozható. Művészjáradék – a 28/L. § (1) bekezdése módosítása értelmében – csak azon személy számára állapítható meg, aki a díjat természetes személyként kapta; a díjról szóló oklevelet a nevére állították ki. A javaslat szövegpontosításokat is tartalmaz. A 28/L. § (1) bekezdés b) pontjának módosítása olyan szövegpontosító jellegű változtatás, amely az emberi erőforrások minisztere által adományozható elismerésekről szóló 6/2016. (IX. 8.) EMMI rendelet és az annak kiadását megelőző időszakban a tárgykörben kiadott jogszabályok alapján adományozott, művészjáradékra jogosító díjak egyszerűbb beazonosíthatóságát szolgálja. A jogalkotó beemel a művészjáradékot megalapozó díjak közé egy új – a törvény 28/L. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt díjakkal jellegét és jelentőségét tekintve megegyező – tájépítészeti életműdíjként adományozott díjat; a Mőcsényi Mihály-díjat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter által adományozható elismerésekről szóló 15/2015. (III. 11.) MvM rendelettel 2019-ben bevezetett Mőcsényi Mihály-díj évente egy fő részére adományozható, így a díj művészjáradékra jogosító díjjá tétele pótlólagos költségvetési forrásigényt lényegében nem keletkeztet. A 28/M. § (1) bekezdésének a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságát – mint közigazgatási szervet – közigazgatási hatóságként megnevező módosítása jogtechnikai módosítás a művészjáradék megállapítása iránti közigazgatási hatósági eljárással összefüggésben.

A 40. §-hoz

A 6. § „a 7. § (2) bekezdésében és” szövegrésze, továbbá a 7. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezése kodifikációs módosítás, amely a hibás hivatkozás javítására irányul. A 7. § hatályon kívül helyezni célzott (2) bekezdésében szereplő, a 30. §-ra való hivatkozás egy – a Módtv. által módosított, a Módtv. hatálybalépését megelőzően hatályos – rendelkezésre utal. A Módtv. által megállapított, az MMA tv. korábbi 30. §-ának helyébe lépett, 2018. január 1-jétől hatályos rendelkezés az MMA tv. 7. §-ában szabályozottak vonatkozásában tartalommal nem bír; az erre való hivatkozást hatályon kívül kell helyezni. A jogalkotó értelmező rendelkezéssel is segíti az alkalmazást. A 7. § (1b) bekezdéséből hatályon kívül helyezi a módosítás azt a követelményt, miszerint a rendes taggá válást – legalább két évig fennálló – levelező tagságnak kell megelőznie. E módosítás összefügg a tagválasztás gyakoriságát négy évben meghatározó új szabállyal, amelynek bevezetése az előbbi követelményt szükségtelenné teszi. Továbbra is megköveteli a törvény – a Nemzet Művésze címet elnyert, külön eljárásban rendes taggá váló személyek rendes taggá választása esetének kivételével –, hogy a rendes taggá válást levelező tagság előzze meg, a levelező tagság minimálisan szükséges időtartamát azonban a továbbiakban nem írja elő. A 14. § h) és m) pontja hatályon kívül helyezésére irányuló javaslat szorosan összefügg a közgyűlési hatáskörök (14. §) módosítását érintő további javaslatokkal, valamint az elnökségi hatáskörök [17. § (5) bekezdése] módosítását tartalmazó javaslattal. A 17. § (3) bekezdés d) pontja, a 20. § (4) bekezdése, a 22. § (1) bekezdése és a 25. § (1) bekezdése egyazon elv mentén változik. Az MMA elnökségének tagjai és a tagozatvezetők – a törvény értelmében – az MMA tisztségviselői. A tisztségviselő választások köztestületi tapasztalatai azt mutatják, hogy nincs szükség arra a törvényi követelményre, amely az MMA tisztségviselőjévé válásához a megválasztáskor legalább két éve fennálló akadémikusi jogviszony meglétét szabja feltételül. Az MMA tagjainak túlnyomó része több éve tagja a köztestületnek. Különösen indokolatlan e feltételszabás abban az esetben, ha a tagfelvétel gyakorisága tovább ritkul. A tisztségviselők mellett ugyanez állapítható meg a felügyelő testületnek az MMA akadémikusi köréből kikerülő tagjaira nézve is. Ezért a jogalkotó a továbbiakban nem kíván olyan követelményt támasztani, amelynek értelmében bármely tisztségviselő és felügyelő testületi tag esetében legalább két év „akadémikusi múlt” az alapkövetelmény, viszont szükségesnek tartja, hogy valamennyi tisztségviselő, továbbá a felügyelő testület közgyűlés által választott tagjai az akadémikusok köréből – azaz nem az MMA-n kívüli körből – kerüljenek ki. A jogalkotó azonos elv alapján állapítja meg valamennyi tisztségviselő – az elnök, a két alelnök, a főtitkár, a tiszteletbeli elnök, az elnökség négy, az akadémikusok közül kikerülő tagja és a tagozatvezetők –, továbbá a felügyelő testület akadémikus tagjai megválasztásának követelményét is. (Tiszteletbeli elnökké választás esetén a levelező tagság sem elegendő, csak a rendes tagság). A Balassa Péter-díjnak a művészjáradékra jogosító díjak köréből való törlése technikai módosítás; a díj a törvény által körülírt művészeti díjak körébe nevesítés nélkül is beletartozik, kiemelése nem indokolt.

A 41. §-hoz

A módosítás a piacgazdaságra vonatkozó alaptörvényi elvekkel összhangban arra irányul, hogy a jogalkotó (akár törvényről, akár önkormányzati rendeletről legyen is szó) ne írhasson elő olyan fizetési kötelezettséget, amely a jogi személy valamely típusát pusztán arra tekintettel, hogy mely szervezeti formában folytatja tevékenységét, hátrányosan érinti. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy szektorális adók ne legyenek előírhatóak, ahogyan azt sem, hogy a kis- és középvállalkozások számára kedvezőbb szabályok (pl. adókedvezmények) ne legyenek megalkothatóak, figyelemmel arra, hogy a tilalom csak a különböző jogi személy típusok közötti hátrányos megkülönböztetésre vonatkozik.

A 42. §-hoz

A 43. §-hoz

A törvényalkotó a jövőre nézve olyan speciális vagyonátadási modellt teremt meg, amely meghatározott szervezeti körben törvényi felhatalmazás formájában, de polgári jogi eszközökkel biztosítja a vagyon és a közfeladat átadását. A módosítás a vagyonkezelő alapítványok tulajdonjogi védelmét biztosítja azáltal, hogy óvja minden olyan egyoldalú beavatkozástól, ami ellehetetleníti az általuk ellátott, hosszú távon megvalósítható közfeladatok megvalósulását. A módosítással egyértelművé válik, hogy közjogi aktussal (törvénnyel) megvalósuló vagyonátadás polgári (tulajdon)jogi védelmet eredményez: ha az állam sarkalatos törvénnyel ingyenesen vagyont juttatott valamely polgári jogi jogalanynak, kifejezetten közfeladat ellátása céljából, úgy ennek a vagyonnak a visszaszerzése nem lehetséges más módon, csak a magánjogi jogalany saját döntése alapján vagy a polgári jogi tulajdoni védelem alkotmányos mechanizmusának beindításával. Az állami vagyon körébe tartozó vagyonjuttatás esetében
– összhangban az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdésével – egyértelművé teszi a javaslat, hogy a felsorolt jogalanyok részére lehetséges ingyenesen vagyont juttatni. A közérdekű vagyonkezelő alapítvány alatt értelemszerűen a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány is értendő. A közép- vagy hosszú távú finanszírozás körében lehetővé teszi a közpénzek védelmében, hogy a közfeladat ellátáshoz csak törvényi felhatalmazás alapján lehet éven túli kötelezettséget vállalni.

A 44. §-hoz

Az átmeneti rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a korábban megvalósult vagyonjuttatások tekintetében az új szabályokat csak akkor kell alkalmazni, ha a vagyonjuttatás vagy a közfeladat-ellátás feltételei módosulnak, vagy ha a módosításra törvény felhatalmazásán alapuló jognyilatkozattal, szerződéssel vagy jogi személy létesítő okiratával kerülne sor. Ebben az esetben tehát érvényesülnie kell annak, hogy csak a felsorolt esetben és személyek által történhet módosítás.

A 45. §-hoz

Sarkalatossági záradék.

A 46. §-hoz

Kodifikációs pontosításra kerül sor.

A 47. és 68. §-hoz

Az összefüggő javaslatcsomaggal szintet lép felsőoktatásunk: a felsőoktatási intézmények tanulmányi rendszerének alapvetően képesnek kell lennie a felsőoktatási intézmény alapfeladata teljes spektrumának támogatására, ideértve – különös tekintettel a koronavírussal kapcsolatos speciális helyzetre is – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás támogatását is.

A 48. §-hoz

A módosítással a felsősoktatásban részt vevő jogalanyok közjogi és polgári jogi minősége egyértelműen szétválasztódik. A módosítással az Nftv. beiktatni kívánt 4. § (2a) és (2b) bekezdése egyértelművé teszi, hogy főszabályként a fenntartó és a tulajdonos azonos személyek. Abban az esetben azonban, ha polgári jogi megállapodás alapján mégis akként döntene a tulajdonos, hogy a fenntartói jogok gyakorlását átruházza másra, úgy egymástól jogilag is elválik a tulajdonostól a fenntartó, de ennek egyértelműen ki kell derülnie a hatósági nyilvántartásából. A 4. § új (5) bekezdése a tulajdonos és a fenntartó jogainak elválasztását hajtja végre, továbbá az eddigi gyakorlatnak megfelelően az Alaptörvény X. cikkével összhangban biztosítja, hogy a tulajdonosi jogok nem terjedhetnek ki a felsőoktatási autonómiába tartozó területekre.

A 49. §-hoz

A kiküldetésben lévő külföldi oktatókat is szükséges figyelembe venni a teljes oktatói létszám megállapítása során.

Az 50. §-hoz

A 2020-as törvénymódosítások eredményeként már nemcsak állami felsőoktatási intézmény, hanem Magyarországon nyilvántartásba vett vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézmény is tarthat fenn köznevelési intézményt vagy szakképző intézményt.

Az 51. §-hoz

A módosítás eredményeként dereguláció történik, a felsőoktatási szakképzések, alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményei (a tanári szakok kivételével) az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján hivatalos kiadványként kerülnek közzétételre. A szakasz garanciális szabályokat tartalmaz a közzétételre és az új képzési és kimeneti követelmények bevezetésére vonatkozóan.

Az 52. §-hoz

A közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott diákotthonban szerzett oktatási munkatapasztalatnak minősülő tevekénység pontosítása.

Az 53. §-hoz

A módosítás a lemorzsolódás csökkentése érdekében a képzésváltás rugalmasabb lehetőségét vezeti be az olyan hallgatók számára, akik az alapképzés követelményeit nem tudják teljesíteni, de (résztanulmányaik beszámításával) felsőoktatási szakképzésen tanulmányaikat sikeresen be tudnák fejezni.

Az 54. §-hoz

A módosítás a már jelenleg is elektronikus kapcsolattartás pontos jogszabályi keretét jelöli meg.

Az 55. §-hoz

A hatályos szabályozás az oklevélmelléklet magyar és angol nyelvű kiállításáról rendelkezik, külön szabályt hozva a nemzetiségek nyelvén folyó képzésre is. Számos képzés folyik ugyanakkor ezektől eltérő nyelven is, ilyen esetben a hatályos szabályok szerint az oklevelet ki kell állítani az adott képzés nyelvén, de az oklevélmelléklet kiállításáról a törvény eddig nem rendelkezett. A módosuló szabály szerint az oklevélmellékletet is ki kell állítani a képzés nyelvén, ha a hallgató kéri.

Az 56. §-hoz

A javasolt módosítás eredményeként a doktori képzésben előírt, az Nftv. szerinti feltétel (mesterfokozat megszerzése) mellett, a kreditrendszerű oktatás elvei alapján lehetőséget kapnak az általános orvos, állatorvosi, fogorvos és gyógyszerész osztatlan képzésben részt vevő hallgatók, hogy a képzésük utolsó két évében díj fizetése nélkül felvegyék a doktori (PhD) képzés tárgyait, kutassanak, krediteket szerezzenek, majd – a hatályos rendelkezések szerint – a diplomájuk megszerzése után, a komplex vizsgával lépjenek be a doktori képzésbe.

Az 57. §-hoz

A módosítás a nagy múltra visszatekintő Országos Tudományos Diákköri Tanácsot jogi személyiséggel ruházza fel.

Az 58. §-hoz

Mivel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) szakértői véleménye szükséges a kérelem elbírálásához, azonban a MAB belső jogorvoslati eljárásának következtében ennek beszerzése sokszor bizonytalan időtartamot vesz igénybe, kimondásra kerül, hogy az eljárás csak akkor indul meg, amikor a szakértői vélemény az Oktatási Hivatalhoz beérkezik és ezzel a kérelem elbírálásához szükséges feltételek teljesülnek. A felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés, továbbá doktori képzés indítására, valamint a doktori iskola létesítésére irányuló kérelmet természetesen továbbra is az Oktatási Hivatalnál kell benyújtani, aki felkéri a MAB-ot a szakértői vélemény elkészítésére, ha erre nincs szükség, úgy az ügyintézési határidő a rendes szabályok szerint a kérelem hatósághoz történő beérkezését követő napon indul. Ezzel kiküszöbölhető, hogy a MAB szakértői véleménye megszületésének időtartama kapcsán fennálló bizonytalansági tényező kihasson a hatósági eljárásra. A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény hatályba lépésére tekintettel szükségessé vált módosítás, a határidő a felsőoktatási intézmények működési engedélyének ötévenkénti felülvizsgálatával teremt összhangot.

Az 59. §-hoz

Az oktatás nemzetköziesítése miatt szükséges a rendelkezés pontosítása. Az Nftv. 69. § (5) bekezdése a 28. § (5) bekezdésében foglalt általános szabályrendszer mellett biztosít lehetőséget olyan nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakemberek egyetemi tanári kinevezéséhez, részükre az egyetemi tanári munkakör betöltését lehetővé tevő munkaköri cím adományozásához, amely személyek a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztését szolgálják.

A 60. §-hoz

A rektori tisztség betöltetlensége esetén a helyettesítésre jogosult rektorhelyettes feletti munkáltatói jogkör gyakorlása megfelelően szabályozásra kerül.

A 61. §-hoz

A módosítás a felsőoktatási intézmények támogatási rendszerének kiegészítésére tesz javaslatot, amellyel egyrészt a felsőoktatási intézmények olyan nemzetgazdasági, térségfejlesztési feladatokat, funkciókat láthatnak el, amelyek az adott régió számára kiemelten fontosak és ehhez állami támogatás nyújtása szükséges, másrészt egyes speciális feladatok ellátásához nyújtható támogatás az állami felsőoktatási intézmény oktatási tevékenységéhez kapcsolódó feladatokhoz, úgy, mint köznevelés, szakképzés. Az Nftv. 84. § (3) bekezdését érintő pontosítás a tulajdonos és a fenntartó személyének terminológiai elválasztása miatt szükséges.

A 62. §-hoz

Az Nftv. 84/A. § (1) bekezdése módosításával pontosítja a felsőoktatási intézményeknek nyújtandó támogatások körét. Ezáltal a felsőoktatási intézmények finanszírozása hosszú távon kiszámíthatóvá válik, továbbá stabil finanszírozási kereteket tud biztosítani, figyelembe vehetőek a felsőoktatási tevékenység eltérő dimenziói és ezek sajátos finanszírozási követelményei.

A 63. §-hoz

A felsőoktatási intézmények bázisai az innovációnak, így Magyarország versenyképességének, valamint a vállalati innovációs együttműködések meghatározó tényezői. Az Nftv. 88. §-a által biztosított lehetőség szerint az állami felsőoktatási intézmények intézményi társaságot hozhatnak létre. Ezen társaságok esetében a piaci és együttműködési rugalmasság biztosítása érdekében célszerű biztosítani a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) gazdasági társaságokra irányadó szabályai szerinti alapítási és működési lehetőségeket azzal, hogy az állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó garanciális szabályozásnak is érvényesülnie kell bizonyos pontokon.

A 64. §-hoz

Az egyházi felsőoktatási intézmények fenntartói és a Kormány között született megállapodások tekintetében adminisztratív tehercsökkentés a cél, amellyel a biztosított támogatás hatékonyabban felhasználható.

A 65. §-hoz

A módosítás a felsőoktatási szakképzések, alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeinek deregulációjával kapcsolatos rendelkezést állapít meg a hitéleti képzések tekintetében.

A 66. §-hoz

A módosítással egyértelművé válik, hogy ha a fenntartói jog gyakorlója és tulajdonosa eltér egymástól, akkor a tulajdonos értelemszerűen csak a felsőoktatási intézmény működéséhez biztosított (elkülönített) vagyon erejéig felel. Az Nftv. 95. § (6) bekezdését érintő módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy a fenntartói jog és a tulajdonos elválása esetén kié a mögöttes felelősség.

A 67. §-hoz

Az új rendelkezés áfa-mentességet biztosít a fenntartó és az általa fenntartott intézmény közötti juttatás tekintetében.

A 69. §-hoz

A felhatalmazó rendelkezések módosítására kerül sor, tekintettel – a tanári szakok kivételével – a felsőoktatási szakképzések, alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményei deregulációjára, valamint a (pedagógusképzés kivételével) a szakok jegyzékének alacsonyabb, miniszteri szintű szabályozására.

A 70. §-hoz

Az Nftv. új 114/N. §-a szerinti átmeneti rendelkezés a nyilvántartási kérdések miatt szükséges. Az átmeneti rendelkezés emellett garanciát fogalmaz meg arra, hogy 2021. szeptember 1. napjától alkalmazandó finanszírozási szabályok alapján a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény tekintetében a részére évente biztosított költségvetési hozzájárulás aránya nem lehet kevesebb a 2020/2021. tanévre megállapított költségvetési hozzájárulás – összes felsőoktatási intézményhez viszonyított – arányánál.

A 71–72. §-hoz

Kisebb terjedelmű módosító, hatályon kívül helyező rendelkezések.

A 73–77. §-hoz

A tervezet hivatkozott rendelkezései a felnőttképző adatszolgáltatására vonatkozó rendelkezéseit pontosítja az Onytv. módosításaival összefüggésben.

A 78. §-hoz

Az egyes kulturális tárgyú és sporttárgyú törvények, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXX. törvény 2021. január 1-től hatályba lépő rendelkezései szerint a Magyar Művészeti Akadémia közgyűlése a legalább két éve megválasztott akadémikusok közül választhatja meg a Magyar Művészeti Akadémia főtitkárát. A hatályos szabályozás a főtitkári tisztség ellátását nem köti akadémikusi tagsághoz. A 2021. január 1-től hatályos rendelkezés bevezetése jelentősen és indokolatlanul szűkíti a főtitkárnak megválasztható személyek körét, ezért a javaslat azt kezdeményezi, hogy a módosító rendelkezés ne lépjen hatályba.

A 79–94. §-hoz

Az Onytv. hatálybalépése óta közel 2 év telt el. Ezen idő alatt a jogalkalmazási tapasztalat számos kisebb-nagyobb szabályozási hiányra, pontosítási igényre mutatott rá. Ezek részben az Oktatási Hivatal hatáskörébe tartozó feladatok bővülését indukáló jogszabályváltozások végrehajtását, részben a társhatóságokkal történő együttműködés hatékonyabbá tételét, részben a köznevelési, felsőoktatási intézményekkel való kapcsolattartás egyszerűsítését, részben pedig a jogalkalmazás egyértelműsítését, az Oktatási Hivatal működésének transzparenciáját, döntéseinek hatékonyabb kiszámíthatóságát, mindezzel együtt egyben a jogbiztonság növelését és a szolgáló közigazgatásba vetett állampolgári bizalom erősödését eredményezik. Továbbá számos adatkezelési kérdést szükséges törvényi szinten szabályozni (pl. annak rögzítése, hogy egy oktatási azonosító számhoz egy természetes személy tartozhat, illetve az oktatási nyilvántartás, valamint annak szakrendszerei, alrendszerei között a személyes adatok célhoz kötötten átadhatók, az első ingyenes nyelvvizsgával kapcsolatos adattovábbítási rendelkezések törvényi szintre emelése stb.). Az Onytv. személytelenítésre vonatkozó nyolcvan éves időtartama kerül megállapításra, amely megfelelően biztosítja, hogy a tanulóra, hallgatóra, stb. vonatkozó adatokat az adott személy érdekét is szem előtt tartva megfelelő, de azt meg nem haladó időtartamig kezelje az Oktatási Hivatal személytelenítés nélkül. Jogtechnikai, kodifikációs (deregulációs) javaslatként, a törvény áttekinthetősége érdekében kormányrendeleti szintű jogalkotásra ad felhatalmazást a jogszabály, amelyhez szükséges felhatalmazásokat a törvényjavaslat tartalmazza. Kiemelt jogalkotói cél, hogy az oktatási nyilvántartás növelje az ágazati nyilvántartások működési hatékonyságát, és így a nemzetgazdasági stratégiai tervezés egyik biztos alapjául szolgálhasson. Jelen módosítási javaslat e cél megvalósítása érdekében többek között az alábbiakat tartalmazza: kiemelt fontosságú, hogy az adatmegőrzési időre vonatkozó szabályozás feltüntetésre kerüljön az oktatási nyilvántartás egésze vonatkozásában; a pályakövetéssel és a diplomás nyomon követéssel kapcsolatos rendelkezések törvényi szinten szabályozásra, illetve pontosításra kerüljenek, és ezáltal a szakképzésben, a felnőttképzésben és a felsőoktatásban tanulók és végzettek nyomon követése, a munkaerőpiacra lépésük korai szakaszának elemzése megvalósulhasson; az oktatási nyilvántartás egyes szakrendszereiből és azok alrendszereiből egyénsoros, de személyazonosításra alkalmatlan módon meghatározott adatokat tartalmazó kutatói adatbázisok jöhessenek létre, amelyek tudományos kutatási és statisztikai célból, célhoz kötötten átadhatók tudományos kutatási tevékenységet végző szervezeteknek. A jogszabály-módosítási javaslat előkészítése során kiemelten figyelembevételre kerültek az adatvédelmi garanciák is.

A 95–96. §-hoz

A Ptk. alapítványi szabályozása nem tiltja, hogy az alapító vagy a csatlakozó a már nyilvántartásba vett alapítvány javára az alapításkor, illetve a csatlakozáskor általa vállalt vagyonrendelésen felül további vagyont juttasson azzal a céllal, hogy ezzel az alapításkor (csatlakozáskor) rendelt vagyont megnövelje. Ilyen „feltőkésítési” lehetőség – erre vonatkozó speciális szabály hiányában – értelemszerűen a vagyonkezelő alapítvány esetében is nyitva állt. Mindazonáltal e lehetőségnek a javasolt módosítás szerinti egyértelmű és kifejezett kimondása a vagyonkezelő alapítványok körében különösen indokolt, hiszen ezen alapítványok gazdasági tevékenységként a javukra rendelt, illetve általuk a törvényben meghatározott célból bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelését végezhetik. A vagyonkezelés a szóban forgó alapítványok tekintetében nem csupán az alapítványi célok megvalósításának eszköze, hanem egyúttal cél szerinti tevékenység is, így még inkább indokoltnak tűnik, hogy adott esetben az alapító, illetve a csatlakozó az alapítást, illetve a csatlakozást követően is gondoskodhasson az alapítványi célok teljesítéséhez szükséges, megfelelő mennyiségű és minőségű vagyon rendelkezésre állásáról. Az alapítási tőke megnövelése, illetve a csatlakozó részéről elhatározott újabb vagyonjuttatás ez esetben is nyilvánvalóan az alapítványi célokhoz kötött, illetve (e juttatás tárgyai és módja tekintetében) az alapítóra és a csatlakozóra egyébként irányadó szabályok, valamint – amiként ezt a módosítási javaslat is kiemeli – az alapító okiratban foglaltak szerint történhet. Ez utóbbi körülmény teszi egyértelművé, hogy ebben az esetben a vagyonjuttatás egyfelől nem jelenti a vagyonkezelő alapítvány támogatását – hiszen erre külön jogszabályi rendelkezések vonatkoznak –, másfelől nem minősíthető egyéb szerződéses kötelezettségvállalásnak sem, amelyre a Ptk. kötelmi jogi szabályai az irányadók. Ugyanakkor ebben az esetben is terheli az alapítót (és a csatlakozót) egyfelől a vállalt vagyonemelésnek vagyontárgyanként, vagyonelemenként az azonosításukhoz szükséges részletességgel történő meghatározása, másfelől pedig a vállalt vagyonnövelés teljesítésének kötelezettsége. Ha az alapító okirat módosítására nem a vagyonnövelést vállaló alapító, illetve csatlakozó a jogosult, úgy – az alapító, illetve csatlakozó vagyonnövelő kötelezettségvállalásának megfelelően – értelemszerűen az köteles módosítani az alapító okiratot, aki az alapítói jogok gyakorlása körében erre jogosult.

A 97–98. §-hoz

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepet töltenek be, ezáltal stratégiai jelentőségű közfeladatot látnak el. A javaslattal egyértelművé válik, hogy a vagyonkezelő alapítvány, amely alapító okirata alapján (magánjogi aktus), bírói nyilvántartásba vétellel közérdekű vagyonkezelő alapítványnak minősül, csak egy további közjogi aktussal válhat emellett olyan, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá, amelyre vonatkozóan az új 8/A. alcím speciális szabályokat határoz meg. Ez nem jelenti azt, hogy ezen alcím rendelkezései által ex lege közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá nem minősített közérdekű vagyonkezelő alapítvány ne láthatna el közfeladatot, és hogy más jogszabályoknak az ilyen szervezetekre vonatkozó rendelkezései ne volnának alkalmazandóak a vonatkozásában, azonban esetükben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló, javaslat szerinti új 8/A. alcím speciális rendelkezései nem lesznek irányadóak. Mindazon vagyonkezelő alapítvány, amely közfeladatot lát el, egyúttal közérdekű vagyonkezelő alapítványnak is minősül, de ezt az alapító okiratban a vagyonkezelő alapítványokról szóló szabályozás szerint fel is kell tüntetni. Ezzel szemben az e törvény szerinti közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány esetében az alapító okirat e jelzése pusztán deklaratív aktus: e jogi státusz elnyerése ugyanis ex lege történik, az 1. mellékletben való szerepeltetés által.

A 99. §-hoz

Az Nftv. 15. §-ával összhangot megteremtő módosítás.

A 100. §-hoz

A módosítás a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény 2022. január 1-jei hatálybalépésével összhangban pontosítja a hatósági ellenőrzésben megállapítható közigazgatási szankció fajtáját és mértékét. Ez alapján a hatóság figyelmeztetést és közigazgatási bírságot, a duális képzőhellyel szemben pedig a szakirányú oktatás folytatásától történő eltiltást is alkalmazhat. Az eltiltás legfeljebb három évre történik.

A 101. §-hoz

A módosítás pontosítja a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap képzési alaprészének felhasználási körét.

A 102. §-hoz

Hiányzó felhatalmazó rendelkezések pótlása.

A 103. §-hoz

A rendelkezés a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény rendelkezéseinek szövegcserés módosítására irányul. Ezek közül a rendelkezések egy része tartalmi pontosítások, más része jogtechnikai pontosítások átvezetését tartalmazza. A módosítás – a képzési és kimeneti követelményekhez hasonlóan – a programkövetelmények honlapon való megjelenítését és azok archiválásának garanciális szabályait pótolja. Ez alapján a korábbi programkövetelmények a honlapon megjelennek és elérhetők maradnak. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a pótszabadság a szakmai alapfeladat-ellátással összefüggő munkakört betöltő személyekre vonatkozik, és nem függ a munkáltató akaratától. A módosítás – a hatályos felhatalmazó rendelkezésnek megfelelően – egyértelművé teszi, hogy a tanuló juttatásainak részletes feltételeit a Kormány rendeletében állapítja meg. Egy feltételt pedig maga a törvény szabályoz. Ez alapján a juttatás feltétele, hogy kizárólag az ingyenes szakmai oktatáshoz kapcsolódhat ösztöndíj. A módosítás a szakképzési hozzájárulás esetében igénybe vehető adókedvezménynél alkalmazandó vetítési alap esetében teszi egyértelművé, hogy az a szorzóval azonos mutatót jelent. A módosítás ezen felül egyértelművé teszi, hogy az egyházi jogi személyek általi fenntartás esetén a fenntartói megállapodás helyett az egyoldalú nyilatkozatot kell alapul venni.

A 104. §-hoz

A jogalkotás követelményeivel összhangban kizárja egy korábbi, a jelen módosításban is átvezetésre kerülő módosító rendelkezés hatálybalépését.

A 105. §-hoz

A tartalomszolgáltatók és a nemzeti könyvtár adminisztrációs terheinek jelentős csökkentése érdekében indokolt a webarchiválás törvényi rendelkezésének újraszabályozása. Erre tekintettel szükséges a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény 33. §-ának hatályba nem lépésről gondoskodni.

A 106–108. §-hoz

Hatályba nem lépésről szóló rendelkezések.

A 109. §-hoz

Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény 1. §-a rendelkezik a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) létrehozásáról. A normaszöveg bár rögzíti, hogy az Alapítvány céljainak megvalósítása közérdekű célnak minősül, azonban a jogszabály szövegéből kimaradt annak kimondása, hogy az Alapítvány által ellátott feladat közfeladat. A technikai pontosítás ennek pótlását célozza.

A 110. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezés.

A 111. §-hoz

Sarkalatossági záradék.

A 112. §-hoz

Jogharmonizációs záradék.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek

2020. évi CXLVIII. törvény indokolás

Megnyitottak