15/2020. (XI. 19.) NKFIH utasítás
15/2020. (XI. 19.) NKFIH utasítás
a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap eszközeinek és forrásainak értékelési szabályzatáról
2022.06.18.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (5) bekezdés b) pontja és (12) bekezdése, valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 2. § (1), (2) bekezdése és 50. § (2) bekezdése alapján, tekintettel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalról és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap kezelő szervének kijelöléséről szóló 344/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ára, a következő utasítás adom ki:
I. FEJEZET
A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAP ESZKÖZEINEK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYAI
1. A mérlegben szereplő eszközök értékelésének általános szabályai
1. A befektetett eszközöket és a forgóeszközöket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve az elszámolt értékvesztés összegével, növelve az előző évek elszámolt értékvesztésének a visszaírásával.
2. Az eszközök bekerülési értékének a meghatározása
2. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47. § (1) bekezdése alapján bekerülési érték az eszközök megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (a továbbiakban: NKFI Alap) eszközeinek jellegéből adódóan az Szt. szerinti általános megfogalmazás nem értelmezhető, ezért a jelen utasítás (a továbbiakban: Szabályzat) a továbbiakban minden eszköznél meghatározza – az NKFI Alap tekintetében – az adott eszköz bekerülési értékét.
3. Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközökre vonatkozó előírások
3. Az NKFI Alap immateriális javakkal, vagyoni értékű jogokkal, szellemi termékekkel és tárgyi eszközökkel nem rendelkezik, ezért ezek értékelésére vonatkozóan a Szabályzat nem tartalmaz előírásokat.
4. Befektetett pénzügyi eszközökkel nem rendelkezik az NKFI Alap, ezért a Szabályzat erre vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat.
4. Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközökre vonatkozó előírások
5. Az NKFI Alap a Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközökkel nem rendelkezik, ezért a Szabályzat erre vonatkozóan sem tartalmaz előírásokat.
5. Pénzeszközök
6. Az NKFI Alap hosszúlejáratú betétekkel nem rendelkezik, „saját” pénzeszközei pedig pénztárban, betétkönyvben nem, csak fizetési számlán, az NKFI Alap célelszámolási forintszámlán tarthatók. Az NKFI Alap devizaszámlával nem rendelkezik.
7. A fizetési számlát nyilvántartás szerinti értéken kell kimutatni, ezért a könyvviteli mérlegben a Forintszámla mérlegsoron az NKFI Alap Magyar Államkincstárban vezetett számlájának – a számlakivonattal egyező – tárgyév december 31-i értékét kell kimutatni.
6. Követelések
8. A követelések között kell kimutatni az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 1. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti, szerződésből jogszerűen eredő fizetési igényeket
a) követelések működési, illetve felhalmozási célú támogatások bevételeire, itt kell kimutatni
aa) az államháztartáson belüli szervezetektől feladatátadással átvett források miatt fennálló követeléseket, valamint
ab) az államháztartáson belüli adósokkal szemben fennálló követeléseket;
b) követelések működési, illetve felhalmozási célú bevételekre, itt kell kimutatni az államháztartáson kívüli adósokkal szemben fennálló követeléseket;
c) követelések működési, illetve felhalmozási célú átvett pénzeszközökre, itt kell kimutatni
ca) az államháztartáson kívüli szervezetektől feladatátadással átvett pénzeszközök miatt fennálló követeléseket, valamint
cb) az utólagos elszámolási kötelezettséggel államháztartáson kívülre nyújtott támogatások elszámolási maradványainak a folyósítás évét követő években történő visszafizetése miatt előírt követeléseket;
d) az államháztartáson belüli, illetve kívüli adósokkal szembeni követelések között kell kimutatni
da) a szerződésszegés miatt visszakövetelt és még vissza nem fizetett támogatásokat,
db) az előírt (felszámított) ügyleti kamatot, valamint
dc) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 98. § (5) bekezdése alapján a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét;
e) az innovációs járulékkövetelések közhatalmi bevételeit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közölt értékben.
9.1 A támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségek nem teljesítése esetén a támogató nevében az NKFI Alap Innovációs Alaprésze terhére finanszírozott támogatások esetében az Elszámolási Főosztály (a továbbiakban: EF), az NKFI Alap Kutatási Alaprésze terhére finanszírozott támogatások esetén a Kutatói Kiválósági Főosztály, valamint a Nemzeti Laboratóriumok Alaprész esetében a Kiemelt Programok Főosztálya, vagy egyes jogcímek tekintetében a Stratégiai és Intézményi Kiválósági Főosztály köteles a kedvezményezettet felszólítani a mulasztás, hiánypótlás teljesítésére. Amennyiben a kedvezményezett a felszólító levélben meghatározott határidőig sem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, akkor a támogató a folyósított támogatást vagy részteljesítés esetén a támogatás meghatározott részét visszakövetelő levélben visszaköveteli. A visszakövetelő levelet 1 példányban kell kiállítani, az eredeti példányt a kedvezményezett részére kell megküldeni – postai és/vagy elektronikus levélként – egy másolati példányt a Költségvetési Főosztály NKFI Alap Számviteli és Pénzügyi Osztálya (a továbbiakban: SZPO) részére kell átadni, amely a visszakövetelő levél alapján előírja a követelést. A visszakövetelő levélben a kedvezményezettel a felszámított ügyleti kamatot, illetve késedelem esetén felszámítandó késedelmi kamatot és az ügyleti és késedelmi kamat napi mértékét összegszerűen is közölni kell.
10. A követeléseket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve az elszámolt értékvesztésekkel és növelve az előző év, illetve évek elszámolt értékvesztésének a visszaírásával. A mérlegben a követeléseket a költségvetési évben, illetve a költségvetési évet követően esedékes követelés-megbontásban kell szerepeltetni annak megfelelően, hogy a kötelezett számára a követelést előíró okiratban meghatározott fizetési határidő a tárgyévben vagy azt követően jár le.
11. Az adósokkal szembeni követelések bekerülési értéke a visszakövetelt összeg, illetve a felszámított ügyleti kamat. Egyéb követelések bekerülési értéke a követelésről szóló dokumentumban meghatározott érték.
7. Aktív időbeli elhatárolások
12. A mérlegben aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolását és a halasztott ráfordításokat. Az aktív időbeli elhatárolásokat a könyvviteli mérlegben nyilvántartás szerinti értéken kell kimutatni.
8. A követelések elismertetésének módja
13. Az év végi értékelési feladatok keretében az NKFI Alap nyilvántartásában szereplő valamennyi követelés esetében el kell ismertetni az adóssal (a fizetésre kötelezettel) a fennálló tartozás nagyságát. Ez alól kivételek azok a követelések, melyek jogi úton történő érvényesítés alatt állnak, továbbá melyeket a felszámoló, végelszámoló, vagyonkezelő elismert, visszaigazolt. Ezekben az esetekben nincs szükség egyenlegközlő levél küldésére.
14. Az év végi követeléselismertetés dokumentumai lehetnek
a) a fordulónapi egyenleg visszaigazolására kiküldött és a szerződő fél/partner által elfogadott egyeztető levél,
b) a fordulónapot követő, de a költségvetési beszámoló elkészítési időpontját megelőző pénzügyi teljesítés a partner részéről.
15. A követelések egyeztetésének folyamatában a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFI Hivatal) postai vagy elektronikus levelet küld a kedvezményezett részére, magyarországi levelezési címmel rendelkező kedvezményezett esetén tértivevényes levél formájában, külföldi címmel rendelkező kedvezményezett esetén elektronikus levél formájában. Bármely kézbesítési mód alkalmazása esetén a kézbesített visszaigazolás (papíralapú levél esetén is az elektronikus kézbesítési igazolás, elektronikus levél esetén az olvasási visszaigazoló e-mail) alapján született követelés mutatható ki a mérlegben.
16. Ha a kézbesítési igazolás nem áll rendelkezésre, a követelést nem lehet törölni.
17. Az eredetileg elismert, de a későbbiekben utólag vitatott és kifogásolt követelést a követelések nyilvántartásából ki kell vezetni, és elkülönített nyilvántartásba (0 számla) kell venni. Elismert a követelés, ha a jogszabály vitatott esetben is jogerősnek minősíti a követelést a fellebbezés, a bírósági eljárás ideje alatt is. Ez esettől eltekintve a követelést mindaddig az (utolsó) elismertségnek megfelelően kell kimutatni, amíg azt a jogerős bírósági döntés meg nem változtatja. A követelés jogosságát elismerő bírósági döntést követően a nyilvántartási számláról (függő követelés) ki kell vezetni a követelést, és a követelések között kell nyilvántartani.
9. Követelések értékelési elvei
18. Év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani, majd értékelni. A mérlegfordulónapi értékeléssel kapcsolatos teendők:
a) el nem ismert követelések kivezetése,
b) behajthatatlan követelések kivezetése,
c) elévült követelések kivezetése (amennyiben az elévült követelés már a behajthatatlan követelések állományában szerepelt, akkor először behajthatatlan követelés visszavezetésével állományba kell venni, és csak utána lehet elévültként kivezetni),
d) a követelések egyedi értékelése során az értékvesztés elszámolása, illetve az elszámolt értékvesztések visszaírása; csoportos és egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén az értékvesztés elszámolása és annak visszaírása a IV. negyedévi zárásban meghatározottakkal megegyezően [Áhsz. 53. § (8) bekezdés],
e) a külföldi pénzeszközre szóló követelések mérlegfordulónapi átértékelése, abból adódó árfolyam-különbözet elszámolása.
19. A köztartozásokra vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések értékelése során az értékvesztés összege egyedileg történő értékeléssel vagy a kötelezettek együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással, azok csoportos értékelésével is meghatározható, a követelés lejárata szerinti csoportosítás alapján.
20. Az értékelés keretében az adós minősítésénél vizsgálni kell az adósok státuszának megfelelő besorolást:
a) folyamatosan működő adósok,
b) folyamatos működésükben korlátozott adósok: felszámolás alatt, végelszámolás alatt, csődeljárás alá vont, jogutód nélkül véglegesen megszűnt adósok.
21. A folyamatosan működő adósokkal szembeni követeléseket lejáratuk szerint legalább az alábbiak szerint tovább kell bontani:
a) legfeljebb 90 napos,
b) 91–180 napos,
c) 181–360 napos és
d) 360 napon túli
minősítési kategóriákra.
22. A követeléseket az esedékesség időpontjában történt fizetés, illetve nem fizetés tényétől, valamint a késedelem időtartamától függően az 1. mellékletben foglaltak szerint kell minősíteni a folyamatosan működő adósok esetében.
23. A követelés könyv szerinti értéke és a várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet akkor tekinthető tartósnak, ha a késedelem időtartama meghaladja a 180 napot, jelentős összegű eltérésnek pedig akkor, ha meghaladja a 100 000 Ft-ot.
24. A „rossz minősítésű” kintlévőségtételre a 2. mellékletben foglalt táblázat alapján kell értékvesztést elszámolni. Az EF tárgyévet követő év február 28-ig javaslatot tesz a 2. melléklet szerint az elszámolandó értékvesztés százalékos mértékére, feltüntetve az esedékesség évét. Az értékelt követelésekről készített kimutatás alapján az SZPO a számviteli nyilvántartásban rögzíti az értékvesztés összegét.
25. Amennyiben a követelés egy bizonyos része megtérül a mérlegkészítés időpontjáig (így különösen az adóhatóságnak sikerül a követelés egy részét behajtania, vagy az adós megfizeti a követelt összeg egy részét), akkor a követelésnek csak a meg nem térült részére kell értékvesztést elszámolni.
26. A behajthatatlannak minősített követelések a leltárban és a mérlegben nem mutathatók ki.
28. Nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik.
29. A behajthatatlan követelés leírása során a behajthatatlanság tényét és mértékét az azt alátámasztó bizonylatok másolatának csatolásával feljegyzésben kell megállapítani. A feljegyzést a Támogatásszabályozási és Ellenőrzési Főosztály (a továbbiakban: TSZEF) készíti el, a követelés leírását az NKFI Hivatal Elnöke hagyja jóvá.
30. Behajthatatlan követelésnek kell minősíteni azt a követelést,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (foglalási jegyzőkönyv alapján vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
31. Behajthatatlan követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének.
32. A behajthatatlanság tényét alátámasztó bizonylatok különösen:
a) a nemleges foglalási jegyzőkönyv a végrehajtás sikertelenségének alátámasztására,
b) a felszámoló írásbeli nyilatkozata a fedezethiányról,
c) a felszámolási eljárásban keletkezett vagyonfelosztási javaslat,
d) a gazdasági társaság cégnyilvántartásából való törlését igazoló cégkivonat, tartalma szerint,
e) arra vonatkozó dokumentum, gazdaságossági számítás, hogy a követelés csak veszteséggel, magasabb költségráfordítással hajtható be,
f) a 10 000 Ft alatti követelések esetében az önkéntes teljesítésre történő felhívás eredménytelensége esetén,
g) tértivevényes postai küldemény postahivatal által igazolt visszaérkezése az adós fel nem lelhetőségére,
h) az elévülés tényét igazoló okiratok,
i) felszámolási eljárás vagy adósságrendezési eljárás befejezését igazoló iratok.
33. Az értékelési szabályokkal és az értékvesztések elszámolásával kapcsolatos sajátosságok a következők:
a) az előző évi, illetve évekbeli elszámolt értékvesztés összegét vissza kell írni azokban az esetekben, amikor az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem vagy csak részben állnak fenn, és
b) azoknál a kintlévő tételeknél, amelyek esetében az előző évben már történt értékvesztés-elszámolás, de nem 100%-os mértékű, és a kintlévőség továbbra is „rossz” minősítésű, akkor az elszámolandó értékvesztés %-ának meghatározása után figyelembe kell venni a már elszámolt értékvesztést, és csak a különbözetet kell tárgyévi értékvesztésként elszámolni.
c) bírósági határozattal megállapított követelésre továbbiakban értékvesztést elszámolni csak a behajtási cselekmény során rendelkezésre álló dokumentum alapján lehet. A végrehajtási dokumentum szerint kell értékelni ezeket a követeléseket. Ha a dokumentum nem áll rendelkezésre, mert még nem jut el az esemény ebbe a szakaszába, a követelés összegén változtatni nem kell.
34. A részletfizetés engedélyezése egyben a korábbi esedékesség időpontját is megváltoztatja, és a késedelem időtartamát az új esedékességhez képest kell megállapítani.
35. A tőke- és kamattartozásokból álló követelések esetében a minősítést a tőketartozás alapján kell elvégezni azzal, hogy a kamattartozást is abba a minősítési kategóriába kell besorolni, ahová a tőketartozást, és azonos %-kal kell az értékvesztést is elszámolni, függetlenül attól, hogy a kamat felszámítására mikor került sor. A tárgyév december 31-én felszámított kamattartozás is „rossz” minősítésű, amennyiben a tőketartozás már 180 napon túli.
36. A kintlévőségeknél az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés-elengedésnek vagy törlésnek, ez esetben az értékvesztés elszámolása ellenére az adóstól továbbra is az eredeti összegű követelést kell behajtani, és a kamatszámítás alapját is ez az összeg képezi.
37. Az adós által el nem ismert követelések rendezésének módja, feladatai, felelősei és bizonylatolásának rendje a következő:
a) az adós megnevezés alatt valamennyi követelésfajta fizetésre kötelezettje értendő;
b) az adós által el nem ismert követelés két esetben fordulhat elő, melyek a következők:
ba) a visszakövetelő rendelkezéssel szemben az adós jogorvoslattal él, vagy
bb) az egyenlegközlő levelet az adós 5 napon belül írásban kifogásolja;
c) az adós által el nem ismert követelés rendezésének menete az, hogy az adós által el nem ismert követelést ismételten ellenőrizni kell az NKFI Alap nyilvántartásaiban (PKR, EPR, EUPR), és
ca) amennyiben megállapítható, hogy az adós kifogása jogos volt, akkor az NKFI Alap nyilvántartásaiban a követelés összegét korrigálni kell; ha az adós személyesen vett részt az egyeztetésen, akkor az egyeztetés eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, ez a jegyzőkönyv az „új” követelés, azaz az egyeztetett összeg elismertetésének a dokumentuma; ha az adós személyesen nem vett részt az egyeztetésen, akkor az egyeztetés eredményéről (a kifogásolt követelés adós általi összegének elfogadásáról) levélben kell tájékoztatni az adóst,
cb) amennyiben megállapítható, hogy az adóssal szemben a követelés továbbra is fennáll, akkor, ha az adós személyesen vett részt a követelés egyeztetésében, az egyeztetést jegyzőkönyvben kell rögzíteni, ezáltal a követelés elismertnek tekintendő; ha az adós személyesen nem vett részt az egyeztetésben, akkor az egyeztetés eredményéről, valamint a követelés behajtására vonatkozó szükséges intézkedések megtételéről levélben kell tájékoztatni az adóst.
38. A kis összegű követelések összegének meghatározásánál a követelések bekerülési értéke az irányadó, amely a kötelezettségvállalásból jogszerűen eredő, elismert, pénzügyileg még nem teljesített fizetési igényeken alapul. A kis összegű követelések összegének meghatározásánál nem vehető figyelembe a követelések után szerződés szerint járó késedelmi kamat összege. A kis összegű követelésként meghatározott követelések pénzügyi rendezésének elmaradása esetén a növekvő késedelmi kamat összege nem eredményezi az ilyenként meghatározott követelések kis összegű követelések közül történő átsorolását. A kis összegű követelések felülvizsgálata legalább évente egyszer történik meg, legkésőbb tárgyévet követő év február 28-ig. A kis összegű követeléseket a csoportos értékelés módszerével kell értékelni.
39. A 10 000 Ft és afeletti kis összegű követelés értékelésének dokumentálása során az értékelő elvégzi
a) az értékelés dokumentálásához szükséges, az adott évre meghatározott, felülvizsgált, minősítési kategóriák meghatározását;
b) az éves zárási összesítők elkészítését.
40. Az értékelés megállapításait rögzítő dokumentumnak tartalmaznia kell
a) az értékelés időpontját és az értékelés időszakát,
b) az egyes minősítési kategóriákhoz tartozó adósokkal szembeni eredeti követelés meghatározását és az egyes csoporthoz tartozó értékvesztési százalékot,
c) az értékvesztési százalékok alapján az értékvesztés összegének meghatározását,
d) az értékelést elvégzők aláírását.
41. Az értékelésre vonatkozó 40. pont szerinti dokumentum leltárt és a mérleget alátámasztó dokumentumként való megőrzéséről az SZPO gondoskodik.
42. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 106. § (1) bekezdése alapján behajtási megkeresés akkor lehetséges, ha a tartozás összege eléri vagy meghaladja a 10 000 Ft-ot. Erre tekintettel az NKFI Alap 10 000 Ft alatti követelései behajthatatlanná minősíthetők, amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívás eredménytelennek minősült. Ezeket a követeléseket behajtásra nem kell előírni.
43. A követelések érvényesítésére vonatkozó szabályokat az NKFI Hivatal elnöke külön rendelkezésben állapítja meg.
44. A kis összegű követelések értékelése és dokumentálása az EF feladata, az SZPO közreműködésével.
45. Az egyszerűsített értékelés dokumentálására a kis összegű követelések dokumentálásának szabályait megfelelően alkalmazni kell.
46. Az egyedi értékelés elve alapján minden egyes követelést önállóan kell minősíteni év végén a várható megtérülés összege alapján.
47. Egyedi értékelést a folyamatos működésükben korlátozott adósoknál kell alkalmazni. Az NKFI Alapnál felmerülő, általánosságban visszafizetendő támogatást vagy visszafizetendő támogatási előleget tartalmazó követeléseket az adós (vagy képviselője) kiértesítése alapján az Áhsz. szabályai szerint elő kellene írni a pénzügyi számvitelben követelésként, majd év végén egyedi értékelési eljárás alá vonni az ügyvédi és a TSZEF-től kapott tájékoztatások figyelembevételével.
48. Az egyedi értékelés során vizsgálni kell, hogy a követelés milyen mértékű kielégítésére lehet számítani, illetve hogy a követelés bejelentése megtörtént-e, és azt a végelszámoló, felszámoló visszaigazolta-e.
49. A nemperes eljárás alatt álló adósokra a végelszámolótól, felszámolótól, vagyonfelügyelőtől megkért nyilatkozatok birtokában, illetve a megkötött csődegyezségi dokumentumban szereplő adatok alapján kell megképezni az értékvesztést. A felszámolás, végelszámolás alatt lévő adósok esetén a követelések minősítése érdekében a felszámolóktól, illetve a végelszámolóktól teljes körű nyilatkozatot kell kérni az adós tartozásának várható megtérüléséről.
50. Egyedi értékelésnél az alábbiakra kell tekintettel lenni:
a) ha az NKFI Hivatal a követelés bejelentését elmulasztotta, és az erre nyitva álló határidő már lejárt és az utólagos bejelentést a végelszámoló/felszámoló nem fogadta be, a követelés megtérülésére nincs esély, következésképpen a követelést behajthatatlannak kell minősíteni. Hasonlóan behajthatatlan lesz a követelés, ha időközben az adóst a cégbíróság a cégnyilvántartásból törölte,
b) a végelszámolás alá került adósoknál, éppen a végelszámolásból következően a követelés teljes megtérülését indokolt feltételezni. Ennek ellenére a nyilatkozatot be kell kérni, mert a végelszámolási hirdetményt követően a végelszámolások átfordulhatnak felszámolási eljárásba, emellett a végelszámolások nem minden esetben zárulnak le egy üzleti év alatt, továbbá a végelszámolói nyilatkozat bizonyítja egyértelműen a követelés értékelésének jogszerűségét,
c) ha a felszámolással érintett minősítés alatt álló adósra az előző év(ek)ben már értékvesztés került elszámolásra ezt csak akkor kell módosítani, ha a felszámoló levele a megtérülési esélyt másképp minősíti, vagy az NKFI Hivatal birtokában álló, illetve nyilvános céginformációban közzétett időközi mérlegek elemzése alapján a megtérülési esély, így az értékvesztés összege a már elszámolthoz viszonyítva jelentősen módosul,
d) az értékeléshez információt kell szerezni arról, hogy a csődegyezségben foglaltak változatlanul fennállnak-e, avagy az adós jogi státuszában és gazdasági helyzetében változás következett be, és ezt az értékvesztésnél kalkulálni kell,
e) az állomány értékelése során a lényegesség követelménye érvényesítendő, azonban a tartósság sajátosan érvényesül, mert nem kell, hogy tartós legyen az értékvesztés, ha az adott adós az értékeléskor már felszámolás alatt áll.
51. Egyedi értékelésnél értékvesztést elszámolni abban az esetben kell, ha a várhatóan meg nem térülő követelés összege a követelés bekerülési értékének 20%-át meghaladja.
52. Az egyedi értékelés dokumentuma lehet különösen a felszámoló értesítése, a végrehajtó értesítése, a bírósági értesítés, a közjegyzői értesítés.
II. FEJEZET
AZ NKFI ALAP FORRÁSAINAK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYAI
10. A mérlegben szereplő források értékelésének általános szabályai
53. A saját tőkét, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat könyv szerinti értéken kell kimutatni. Az NKFI Alap egyéb forrással nem rendelkezik, ezért a Szabályzat ezekre vonatkozó előírásokat nem tartalmaz.
11. Saját tőkére vonatkozó előírások
54. Az NKFI Alap esetében a saját tőke az alábbiakból tevődik össze:
a) egyéb eszközök induláskori értéke és változásai,
b) felhalmozott eredmény és
c) mérleg szerinti eredmény.
55. Egyéb eszközök induláskori értékeként kell kimutatni a 2014. január 1-jén meglévő, az NKFI Alap jogelődje vagyonába tartozó eszközök bekerülési értékének forrását.
56. A mérlegben felhalmozott eredményként az előző költségvetési évek felhalmozott eredményét kell kimutatni. A mérlegsor a mérlegben negatív előjellel is szerepelhet.
57. A mérlegben a mérleg szerinti eredményt az eredmény-kimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel egyezően kell szerepeltetni.
12. Kötelezettségekre vonatkozó előírások
58. Az NKFI Alap a „Kötelezettségek” közül csak az egyéb működési és felhalmozási célú kiadásokra vonatkozó kötelezettségekkel rendelkezhet, ezért a Szabályzat a többi – előzőekben fel nem sorolt –, a könyvviteli mérleg „Kötelezettségek” csoportjába tartozó forrásokra vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat.
13. Dologi kiadásokra vonatkozó kötelezettségek
59. A mérlegben dologi kiadásokra vonatkozó kötelezettségként kell beállítani a beérkezett, tárgyév december 31-ig teljesített, működtetési jellegű szolgáltatásról szóló, december 31-ig ki nem fizetett számla – főkönyvi nyilvántartásban végleges kötelezettségvállalásként rögzített – összegét. Ilyen lehet a számlavezetési díj, amennyiben azt nem az alapkezelő számolja el.
14. Egyéb működési célú kiadásokra vonatkozó kötelezettség
60. Egyéb működési célú kiadásokra vonatkozó kötelezettségként kell kimutatni a mérlegben a tárgyév december 31-ig ki nem fizetett, az 59. pontban nem nevesített, előző években vállalt kötelezettségek forintösszegét, amelyekre vonatkozóan a teljesítésigazolás alapjául szolgáló dokumentumok (elszámolás, számla, számlamásolatok) beérkeztek, a teljesítésigazolás tárgyév december 31-ig kiállításra került, és a számviteli nyilvántartásban „végleges” kötelezettségvállalásként nyilvántartásra kerültek.
61. A mérlegben a kötelezettségeket a költségvetési évben, illetve a költségvetési évet követően esedékes kötelezettség bontásban kell szerepeltetni annak megfelelően, hogy a kötelezettséget előíró okiratban meghatározott fizetési határidő a tárgyévben vagy azt követően jár le.
62. A kis összegű követelésekre az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 5. pontja irányadó.
15. Passzív időbeli elhatárolások
63. A mérlegben passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását és a halasztott eredményszemléletű bevételeket. A passzív időbeli elhatárolásokat a könyvviteli mérlegben nyilvántartás szerinti értéken kell kimutatni.
III. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
64. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
65. A Szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
66. Jelen utasítás hatálybalépését követően valamennyi követelés értékelését felül kell vizsgálni legkésőbb 2021. február 25. napjáig.
67.2
1. melléklet a 15/2020. (XI. 19.) NKFIH utasításhoz
|
A |
B |
|---|---|---|
1. |
kiváló minősítésűek |
Nincs késedelem. |
2. |
jó minősítésűek |
A késedelem megszűnt vagy 1–90 nap közé esik. |
3. |
közepes minősítésűek |
A késedelem 91–180 nap közé esik. Az esedékesség napja és a mérlegforduló napja közötti időtartam meghaladja a 92 napot, de nem több 180 napnál, és a tárgyév végén fennálló lejárt esedékességű tartozás a mérlegkészítés időpontjáig nem került teljes összegben megfizetésre. (A tárgyév július 1-jén, illetve azt követően – tárgyév szeptember 30-ával bezárólag – esedékessé vált kintlévőségek tartoznak ide.) |
4. |
rossz minősítésűek |
A késedelem 180 nap feletti. Az esedékesség napja és a mérlegforduló napja közötti időtartam meghaladja a 180 napot, és a tárgyév végén fennálló lejárt esedékességű tartozás a mérlegkészítés időpontjáig nem került teljes összegben megfizetésre. (A tárgyév július 1-jét megelőzően esedékessé vált kintlévőségek tartoznak ide.) |
2. melléklet a 15/2020. (XI. 19.) NKFIH utasításhoz
|
A |
B |
1. |
tárgyév |
20% |
2. |
tárgyév mínusz 1 év |
40% |
3. |
tárgyév mínusz 2 év |
50% |
4. |
tárgyév mínusz 3 év |
80% |
5. |
tárgyév mínusz 3 év az azt megelőző évek |
100% |
1
A 9. pont a 2/2022. (VI. 17.) NKFIH utasítás 5. pontjával megállapított szöveg.
2
A 67. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás