2020. évi CLX. törvény indokolás
2020. évi CLX. törvény indokolás
az egyes energiahatékonysági tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLX. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A jogszabály az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény jogharmonizációs célú módosítását tartalmazza az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló 2018. május 31-i (EU) 2018/844 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló 2018. december 11-i (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően. Különösen jelentős módosítás a módosított 2012/27/EU irányelv 7. cikk (10) bekezdésében, valamint 7a. cikkében rögzített energiahatékonysági kötelezettségi rendszer hazai bevezetése, továbbá a 2010/31/EU irányelv 14–18. cikkben szabályozott energetikai felülvizsgálati kötelezettség megállapítása, amelyeknek törvényi alapját jelen jogszabály állapítja meg.
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetésével és az alternatív szakpolitikai intézkedések ellenőrzésének és nyomon követésének újraszabályozásával a jogszabály egy olyan keretrendszert hoz létre, amelynek célja és érdeke, hogy az Európai Unió 2030-ig elérendő legalább 32,5%-os kiemelt energiahatékonysági célkitűzései teljesüljenek, és ezt követően is lehessen előrelépéseket tenni az energiahatékonyság területén. Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetésével emellett a jogszabály az energiaellátás és -felhasználás hatékonysága előtt álló energiapiaci akadályok és piaci hiányosságok megszüntetésére is törekszik, valamint hozzájárul az „első az energiahatékonyság” elve megvalósításához is.
A jogszabály az épületek energiahatékonyságával kapcsolatosan egyrészről a Hosszú Távú Felújítási Stratégia tartalmi követelményeit, a kapcsolódó nyilvános egyeztetés lehetőségét, és a Stratégia benyújtását állapítja meg, másrészről a 70kW-nál nagyobb névleges teljesítményű fűtő- és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálata kapcsán rögzít új szabályokat a Magyar Mérnöki Kamara szakértői bázisára, és a klímavédelemért felelős hatóság felügyeleti jogkörére építve. A jogszabály a rendszeres időközönként elvégzendő energetikai felülvizsgálat jogintézményét új elemként szabályozza, meghatározva az energetikai felülvizsgálati kötelezettséget, a független ellenőrzési rendszer létrehozását, valamint az energetikai felülvizsgálat eredményeként kiállított felülvizsgálati jelentések nyilvántartásához szükséges adatbázis létrehozását.
A jogszabály az integrált nemzeti energia- és klímatervhez kapcsolódóan az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018. december 11-i, 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Energiaunió rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket is rögzít, illetve hatályon kívül helyezi a 2014. és 2020. évek közötti kötelezési időszakban megállapított jelentéstételi kötelezettségek szabályait, tekintettel arra, hogy azokat a jövőben az integrált nemzeti energia- és klímatervben szükséges rögzíteni.
Az energetikai szakreferens és az energetikai auditor szakképzése tekintetében pontosító rendelkezéseket állapít meg a jogszabály, illetve energetikai felelőst jelöl ki a Nemzeti Energetikusi Hálózattal történő kapcsolattartás érdekében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) részére.
A jogszabály tartalmazza továbbá a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény vonatkozásában a jogharmonizációs záradékok elhelyezését.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1–3. §-hoz
Jogharmonizációs záradék elhelyezése az ágazati törvényekben.
A 4. §-hoz
Új és módosuló fogalmi meghatározások. Az „első az energiahatékonyság” elve a kormányzati energiapolitikai tervezés, valamint a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal deklaratív elve.
Az integrált nemzeti energia- és klímaterv fogalmát az Energiaunió rendelet rögzíti. A fogalom meghatározására azért volt szükség, mert az energiahatékonysághoz, mint az energiaunió egyik dimenziójához kapcsolódó jelentéstételi előírások az Energiaunió rendelet alapján megváltoztak, az új irányítási mechanizmus a meglévő építőelemeken, például a nemzeti éghajlatvédelmi programokon és a megújuló energiára és az energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti terveken, továbbá azon alapul, hogy észszerűsíteni kell és össze kell vonni az elkülönült tervezési és jelentéstételi elemeket. Az összevont tervezést és jelentéstételt az integrált nemzeti energia- és klímaterv szolgálja.
A végfelhasználási energiamegtakarítás fogalma eddig kizárólag az első kötelezettségi időszakra volt meghatározva, ezt követően önálló definíciót kap, mert az energiavolumen alapja eltér az első és a második kötelezettségi időszak vonatkozásában. Közös jellemző ugyanakkor, hogy a végfelhasználási energiamegtakarítást minden esetben a végső felhasználóknál kell elérni, továbbá feltétel, hogy a megtakarítás új energiahatékonyságot javító intézkedés eredménye legyen. A Kormány feladata a végfelhasználási energiamegtakarítás irányítása, a célértékek rendeleti rögzítése és azok teljesülésének nyomon követése.
A központi kormányzat fogalmának aktualizálása a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény központi kormányzati igazgatási szervekre vonatkozó új meghatározásai alapján, továbbá az indokolatlan átfedések törlése érdekében volt szükséges.
A szellőző rendszer a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló 1253/2014 EU Bizottsági rendelet, az effektív névleges teljesítmény, az épületautomatizálási és -szabályozási rendszer, a fűtési rendszer, a hőfejlesztő berendezés és a légkondicionáló rendszer az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv, a lakóépület pedig az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet fogalmának átvételével került rögzítésre. A fenti fogalmak a fűtési és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálata fejezet okán kerültek rögzítésre.
A közlekedési célú üzemanyagok felsorolásánál a jövedéki adóról szóló törvény szerinti üzemanyagok kerültek figyelembevételre a repülőgép-üzemanyag, azon belül is a repülőbenzin kivételével (KN-kód: 2710 12 31), mert az a határon átnyúló jellege miatt nem része az energiamegtakarítási kötelezettségnek.
A támogatandó háztartás meghatározása az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv 7. cikk (11) bekezdés előírása miatt szükséges. Támogatandó az a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartás, amely által használt lakóépületben a lakóépület 20 °C fokra való fűtéséhez és melegvíz készítéshez kapcsolódó éves energiaköltség meghaladja a háztartás éves jövedelmének 25%-át. A támogatandó háztartásoknak az alternatív szakpolitikai intézkedéseknél van jelentősége, hiszen pl. az energiahatékonysági járulék bevételeit elsődlegesen támogatandó háztartások energiahatékonyságának javítására kell fordítani.
Az 5. §-hoz
Az indikatív energiahatékonysági célkitűzés kiterjesztése a 2030-ig terjedő kötelezettségi időszakra. Az indikatív célt az integrált nemzeti energia- és klímatervben kell meghatározni az Energiaunió rendelet 4. és 6. cikkével összhangban. A célt és a támogatandó háztartások érdekében hozott intézkedések eredményét az Európai Bizottság számára az integrált nemzeti energia- és klímatervben be kell jelenteni.
A 6. §-hoz
Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv új 2a. cikke egy hosszú távú felújítási stratégia kidolgozását írja elő a tagállamok számára annak támogatása érdekében, hogy a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya felújítás révén 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá váljon, megkönnyítve a meglévő épületek közel nulla energiaigényű épületekké való, költséghatékony átalakítását.
A 7. §-hoz
A kormány feladatkörét kiterjesztő rendelkezés – a vonatkozó szakasz újraszabályozásával – az energiahatékonysági feladatok, valamint a 6. §-ban meghatározott Hosszú Távú Felújítási Stratégia vonatkozásában. A feladatkörök tekintetében szétválik a kormány és a Hivatal feladatköre az első és a második kötelezettségi időszakban verifikálható alternatív szakpolitikai intézkedések vonatkozásában. Az első kötelezettségi időszakban a korábbi szabályozás marad hatályban, míg 2021. január 1-től kezdődően csupán a nyomon követés és az irányítás marad kormányzati hatáskör, a verifikációt a Hivatal fogja ellátni. A kormány az irányítás keretében a Hivatal javaslatára, de legalább kétévente felülvizsgálja az energiamegtakarítási kötelezettség mértékét.
A 8. §-hoz
A Hivatal feladatkörét kiterjesztő rendelkezés a kormány és a Hivatal közti feladatmegosztás érdekében. A Hivatal fő feladata az egyes alternatív szakpolitikai intézkedések, továbbá az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer nyomonkövetési adatai hitelesítésének biztosítása és az integrált nemzeti energia- és klímatervben rögzített vagy rögzítendő szakpolitikai intézkedések nyomonkövetési rendszerét megalapozó módszertani keret meghatározása.
A 9. §-hoz
Jogtechnikai módosítás. A korábbi rendelkezés végrehajtási időszakként a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakot jelölte meg. Az új szabályozás több kötelezettségi időszakot határoz meg, ennek megfelelően szükséges a rendelkezés pontosítása.
A 10. §-hoz
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 11/A. § f) pontja a Hivatalhoz rendeli a közintézmények használatában és tulajdonában lévő épületek energetikai állapotjellemzőinek és havi energiafogyasztási adatainak gyűjtését. A közintézmények energetikai felelőseinek törvényi kijelölése nélkülözhetetlen az energiafogyasztás havi adatszolgáltatásának kialakításához, a rendszer működtetéséhez szükséges folyamatos kapcsolattartáshoz.
A 11. §-hoz
Az új szabályozás négy kötelezettségi időszakot rögzít. Az eddig végrehajtási időszakként meghatározott 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti első kötelezettségi időszak tekintetében az energiamegtakarításra vonatkozó előírások nem változtak. A második kötelezettségi időszak 2021. január 1-től 2030. december 31-ig tart, és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv 7. cikk (1) bekezdés b) pontjában rögzítetteknek megfelelően írja elő, hogy a 2016., 2017. és 2018. bázisévek átlagos végsőenergia-fogyasztási mennyiségéhez képest országos szinten évi 0,8% mértékű új energiamegtakarítást kell elérni végfelhasználási energiamegtakarításként, azaz a végső felhasználók körében. A 2031. január 1-től és a 2041. január 1-től kezdődő tízéves kötelezettségi időszakok esetében a 0,8%-os energiamegtakarítást szintén teljesíteni kell. A szabályozás szigorú előírása emellett, hogy a második kötelezettségi időszakban csak a 2020. december 31. után megvalósuló egyéni fellépésekből származó energiamegtakarítás számolható el, a 2020. december 31. után elért energiamegtakarítás pedig az első kötelezettségi időszakban nem számolható el.
A 12. §-hoz
Az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv 2018. december 12. napját megelőző szabályozása az energiamegtakarítási célkitűzések elérését az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer létrehozásához, vagy annak alternatívájaként szakpolitikai intézkedések végrehajtásához kötötte. Magyarország 2013-ban nem hozott létre energiahatékonysági kötelezettségi rendszert, a célkitűzést a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szakpolitikai intézkedésekkel teljesítette. Az új irányelvi előírás a szakpolitikai intézkedést gyűjtőfogalomként használja, az új 7a. cikkben rögzített energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, és az új 7b. cikkben rögzített alternatív szakpolitikai intézkedések révén a tagállamok kombináltan is teljesíthetik a második és az azt követő kötelezettségi időszakok célkitűzéseit. Az új rendelkezés az energiahatékonysági kötelezettségi rendszert a végfelhasználási energiamegtakarítást megvalósító (szakpolitikai) intézkedések között rögzíti, az erre vonatkozó kormányrendeleti szinten meghatározott kötelező tartalmi elemekkel rendelkező módszertanok, valamint a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékének számítása kapcsán pedig előírja, hogy azokat az Európai Bizottság számára az integrált nemzeti energia- és klímaterv részeként kell az energiapolitikáért felelős miniszternek bejelentenie. A miniszter a Hivataltól kérhet 90 napos határidővel tájékoztatást a módszertan egyes rendeletben meghatározott verifikációs tartalmú elemeiről. A miniszter egyebekben szintén végrehajtási rendeletben rögzíti a halmozott energiamegtakarítások célértékeit is a teljes időszakra és éves bontásban egyaránt, amennyiben pedig a Hivatal észleli, hogy az általa elszámolt halmozott éves energiamegtakarítások a rendeletben rögzítetteknél 20%-kal alacsonyabbak, a tárgyévet követő április 30-ig tájékoztatja erről a minisztert. A kötelezettségi rendszer esetén emellett külön javaslatot is tesz a mértékek esetleges megemelésére.
A 13. §-hoz
Az egyes alternatív szakpolitikai intézkedések megvalósításáért és nyomon követéséért felelős, rendeletben meghatározott végrehajtási hatóságok adatszolgáltatási körének pontosítása szükséges azáltal, hogy a rendelkezésükre álló adatokat a hatóságok a Hivatal részére kötelesek benyújtani, amely köteles közzététel céljából azt továbbítani az alternatív szakpolitikai intézkedések által elért energiamegtakarítás nyilvántartásáért és az adatok hitelesítését ellátó energiapolitikáért felelős miniszter részére. A miniszter az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer kötelezetti csoportjai szerinti bontásban teszi közzé az adatokat. A Hivatal új feladata emellett, hogy az alternatív szakpolitikai intézkedések keretében megvalósított egyes energiahatékonyság-javító intézkedések reprezentatív módon kiválasztott, statisztikailag jelentős részét dokumentált módon, éves felülvizsgálati jelentés keretében felülvizsgálja. Ez a feladata a 2021 után esedékes alternatív szakpolitikai intézkedések esetén válik esedékessé, az első kötelezettségi időszakban felmerült intézkedések verifikációja továbbra is a kormány feladatkörében marad. A Hivatal az egyes energiahatékonyság-javító intézkedések felülvizsgálatát nem hatósági ellenőrzés keretében végzi, hanem határozatban adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.
A 14. §-hoz
A kormány 2020. január 16-án kihirdette az új Nemzeti Energiastratégiát és a Nemzeti Energia- és Klímatervet. A két dokumentum 2030-ig határozza meg a hazai energiaszektor átalakítását célzó célkitűzéseket és az azok elérését szolgáló legfontosabb intézkedéseket, de annak érdekében, hogy hosszabb távra is megalapozza a „tiszta, okos és megfizethető” energia biztosítását és az „első az energiahatékonyság” elvét középpontba helyező jövőképet, a 2040-ig terjedő időszakra vonatkozó kitekintést is tartalmazza. Az energiamegtakarítás ösztönzése az Nemzeti Energiastratégia és a Nemzeti Energia- és Klímaterv kiemelt területe, hiszen az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelvben előírt energiamegtakarítási cél elérése komoly kihívást jelent. E cél költséghatékony megvalósítását energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetésével lehet biztosítani.
A kialakítandó energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése, az energiahatékonysági feladatok és intézkedések végrehajtása és ellenőrzése koordináltan, szakmailag független, kiszámítható, transzparens és számonkérhető módon kell, hogy működjön. Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer kötelezetti köre a Vet. és a Get. szerinti villamosenergia- és földgáz-kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyesekre, valamint a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezetekre terjed ki. Tekintettel arra, hogy többféle szabványos üzemanyag típus van forgalomban vagy van rá szabályrendszer, ezek pontos meghatározása elengedhetetlen a teljesítés és a hivatali határozathozatal érdekében.
A kötelezettség mértéke az első években szakaszosan emelkedik, 2024-ben eléri a 0,5%-os maximális mértéket, majd 2028-tól szakaszosan csökkenni kezd. Az értékesített energiamennyiségről a kötelezett fél a Hivatalt tájékoztatja, a Hivatal a tárgyévi energiamegtakarítási kötelezettséget november 30-ig határozza meg. A közlekedési célú üzemanyagot értékesítő gazdálkodó szervezetek esetén a Hivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatszolgáltatása alapján tud határozatot hozni. A 2019. január 1-jét követően értékesítési jogosultságot szerző kötelezettek kötelezettségének megállapítására speciális szabályok vannak mindaddig, amíg nem áll rendelkezésre a kötelezettségi rendszer bármely évét megelőző második évre vonatkozóan teljes évi értékesítési adat. Ezen átmeneti időszakokban a Hivatal nem hoz határozatot a kötelezettség mértékének megállapítására. E rendelkezések célja, hogy az újonnan piacra lépő kötelezettek ne élvezhessenek előnyt addig, amíg nem rendelkeznek az általános szabályok szerinti, a tárgyévet megelőző második évi értékesítési adattal.
A kötelezettség alternatívája az energiahatékonysági járulék, melynek összege 50 000 Ft/hiányzó GJ/év, amely az átlagos fajlagos beruházási értéknek felel meg. A bevétel az energiapolitikáért felelős miniszter fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló rendelete szerint kerül felhasználásra, és azt elsődlegesen a támogatandó háztartások energiahatékonyságának javítását célzó alternatív szakpolitikai intézkedésekre kell fordítani. Az irányítási rendszer a járulék prognosztizálható halmozott célértékeken történő részarányát kormányrendeletben nyomon követhetően rögzíti, ezeket az adatokat az Európai Bizottság részére jelenteni kell.
A kötelezetteknek lehetősége van együttesen elérni a kívánt energiamegtakarítást, a szankciók tekintetében felelősségük egyetemleges. A kötelezettek emellett rugalmassági mechanizmus keretében más kötelezettől, kötelezettnek nem minősülő energiahatékonysági szolgáltatótól vagy harmadik személytől is vételezhetnek energetikai auditáló szervezet által előhitelesített energiamegtakarítást, amely a kötelezettségi rendszeren belül elszámolható.
A kötelezettségi időszakban történő szétválás során a vagyonmegosztás arányában kell figyelembe venni a szétváló jogi személyek által a szétválás évében értékesített energiamennyiséget.
Alternatív szakpolitikai intézkedés igénybevétele esetén az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítését a kötelezett fél úgy számolhatja el, hogy az energiaegységre átszámított vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény részaránya az alternatív szakpolitikai intézkedés keretében, az energiahatékonyság-javító intézkedés vagy beruházás további elszámolható költségének részaránya pedig kötelezetti energiamegtakarításként számolható el. A szabályozás célja, hogy az állami forrás az állami szakpolitikai tervezés részeként legyen elszámolható, míg a kötelezetti és a végfelhasználói forrás a kötelezettségi rendszeren belül.
Ettől eltérő szabályozást enged ugyanakkor a törvény lakóépületek energiahatékonyságát javító beruházások és intézkedések esetén: ebben az esetben a vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény 70%-a elszámolható a kötelezettségi rendszerben. Ez a szabály ösztönző jellegű azzal, hogy a lakossági szektor felé irányítja az energiahatékonysági beruházások végrehajtását, ez hoz ugyanis hosszú távú és jelentős energiamegtakarítást.
Szintén eltérő szabály, hogy pl. szemléletformálási intézkedés igénybevétele esetén, ahol az állami szakpolitika nem vissza nem térítendő támogatás formájában jelentkezik a kötelezetteknél, rendeleti szinten legyen meghatározva a kötelezett számára ettől kedvezőbb elszámolási lehetőség.
Fontos határidő a törvényben a tárgyévet követő év március 31-e. Ez egy olyan fordulónap, amikor a kötelezett benyújtja a Hivatal felé az előző évi előhitelesített megtakarításait, nyilatkozik a hiányról és a többletről egyaránt. A hiány járulékfizetéssel vagy két évre előre átvitellel pótolható. A többlet a korábbi hiányokra fordítható, amennyiben erről a kötelezett nem nyilatkozik, bónusszal, másfélszeres szorzóval vehető figyelembe a következő évi megtakarítási kötelezettségének teljesítéseként. A szabály ösztönzi azokat a hosszú távú beruházásokat, amelyek a halmozott energiamegtakarítás tagállami lejelentéséhez elengedhetetlenek. A későbbi teljesítés diszkontálására ugyanezen okok miatt van szükség.
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer végrehajtására kijelölt hatóság a Hivatal, aki adatszolgáltatás alapján hoz egyedi határozatot a tárgyévi kötelezettség mértékéről. A Hivatal feladata emellett a teljesített energiamegtakarítások utóellenőrzése reprezentatív mintavétellel, melynek módszertanát éves ellenőrzési tervben rögzíti. Ez az utóellenőrzés vagy hitelesítés nem ugyanaz, mint a bejelenthető és forgalomképes megtakarítások előhitelesítése, amely egy független auditáló szervezet feladata. A rosszul kiszámolt vagy hamis adatokat tartalmazó megtakarítási jelentést a Hivatal érvényteleníti, és a hitelesítő szervezetet is ennek megfelelően szankcionálhatja.
A Hivatal feladata emellett az energiahatékonyság-javító intézkedéseket és beruházásokat tartalmazó jegyzék elkészítése 2021. június 30-ig, majd azt követően annak félévente történő felülvizsgálata. A jegyzék átláthatóan rögzíti a legfontosabb energiahatékonyság-javító intézkedéseket és beruházásokat, az azokból eredő energiamegtakarítás mértékét és a beruházások élettartamát is. A Hivatal a jegyzék előzetes tervezetét köteles az energiapolitikáért felelős miniszterrel leegyeztetni.
Az előírt energiamegtakarítás vagy a járulékfizetés elmulasztásának bírsága: 70 000 Ft/hiányzó GJ/év, azaz a meghatározott járuléknál jelentősen magasabb összeg, ez a Hivatal bevételét képezi, és a kötelezettség teljesítésének minősül, tehát többször nem róható ki.
A 15. §-hoz
Jogharmonizációs célú előírás, hogy tájékoztatás nyújtása szükséges az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti energiahatékonysági tanúsítványokról, ezek rendeltetéséről és céljáról, a költséghatékony intézkedésekről, felújítási tanácsadás keretében az épület energiahatékonyságának javítását szolgáló pénzügyi eszközökről, valamint a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok fenntarthatóbb alternatívával való helyettesítéséről. A feladat ellátásáról az a Magyar Mérnöki Kamara tud gondoskodni, amely a Nemzeti Energetikusi Hálózat lakossági és vállalkozási szektorában felelős az energetikai tanácsadásért.
A 16. §-hoz
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 21/B. § (5) bekezdésének egyértelműsítése azzal, hogy az energetikai szakreferensnek az éves továbbképzést első alkalommal a névjegyzékbevétel évét követő év december 31-ig, ezt követően minden év december 31-ig kell teljesítenie, a megújító szakmai vizsgát pedig első alkalommal a névjegyzékbevétel évét követő ötödik év december 31-ig, ezt követően minden ötödik év december 31-ig, valamint a 21/B. § (6a) bekezdésének egyértelműsítése azzal, hogy az energetikai szakreferens több szakreferensi szervezettel is állhat jogviszonyban, azonban csak egy szervezet esetében szerepelhet a névjegyzékben.
A 17. §-hoz
A hatályos rendelkezés egyértelműsítése azzal, hogy az energetikai auditornak az éves továbbképzést első alkalommal a névjegyzékbevétel évét követő év december 31-ig, ezt követően minden év december 31-ig kell teljesítenie, a megújító szakmai vizsgát pedig első alkalommal a névjegyzékbevétel évét követő ötödik év december 31-ig, ezt követően minden ötödik év december 31-ig.
A 18. §-hoz
A hatályos rendelkezés egyértelműsítése azzal, hogy az energetikai auditor több auditáló szervezettel is állhat jogviszonyban, azonban csak egy szervezet esetében szerepelhet a névjegyzékben.
A 19. §-hoz
Jogharmonizációs célú módosítás, amellyel bevezetésre kerül a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14–18. cikkének megfelelő fűtési-, légkondicionáló rendszerek és ezek szellőzőrendszerekkel kombinált rendszerek rendszeres helyszíni vizsgálata alapján elvégzett energetikai felülvizsgálat jogintézménye. A rendelkezés meghatározza azokat az ismérveket, amelyeknek, ha az energetikai felülvizsgálattal érintett rendszer megfelel, nem szükséges energetikai felülvizsgálat elkészítése. Az energetikai felülvizsgálat során helyszíni vizsgálatot szükséges elvégezni, majd azt a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázison keresztül kiállított felülvizsgálati jelentéssel kell lezárni. A felülvizsgálati jelentést a rendszer által ellátott épület tulajdonosának, bérlőjének át kell adni annak érdekében, hogy a vizsgált rendszer által ellátott épület valós használati helyzetben mért energiahatékonysága javuljon, valamint javítsák a rendszer teljesítményét.
A rendelkezés meghatározza az adatbázisban nyilvántartható adatok körét, a nyilvántartás célját, amellyel biztosított az adatkezelés jogalapja, a személyes adatok védelme, az adatkezelés célhoz kötöttsége. A helyszíni vizsgálat alapján a nyilvántartásban szereplő energetikai felülvizsgáló által a felülvizsgálati jelentésekben rögzítetteket, az ott feltüntetett adatokat, tényeket a nyilvántartás hitelesen tanúsítja.
A rendelkezés meghatározza az energetikai felülvizsgáló nyilvántartásba vételének feltételeit, a felülvizsgálót terhelő alapvető kötelezettségeket (képzési, továbbképzési, díjfizetési kötelezettség). Az energetikai felülvizsgálattal kapcsolatos új hatósági feladatok finanszírozását az energetikai felülvizsgáló által fizetendő éves felügyeleti díj és a jelentésdíj biztosítja, amelyek a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság bevételét képezik, és amely bevételt kizárólag a Hatóság feladatellátásával összefüggő költségekre fordít. Ezen díjakból befolyó bevétel biztosítja az elektronikus nyilvántartás üzemeltetésével kapcsolatos üzemeltetési költségek, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó adminisztrációs- és humánerőforrás fedezetét. A fizetési kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság egyedi hatósági határozatban állapítja meg a kötelezettség teljesítésének elmulasztását. Önkéntes jogkövetés hiányában a végrehajtható hatósági döntéssel a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság megkeresi az állami adóhatóságot a végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében. A fizetési kötelezettség teljesítéséig az energetikai felülvizsgáló további felülvizsgálati jelentést nem állíthat ki.
Az energetikai felülvizsgálatot – az energetikai audittal érintett rendszerek kivételével – nyolcévente kell elvégeztetni. A kötelezettség teljesítésének ellenőrzési jogkörét a klímavédelemért felelős hatóság látja el, azzal, hogy a felülvizsgálati jelentések szakmai ellenőrzéséről a Magyar Mérnöki Kamara gondoskodik.
A 20–22. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezések a Kormány, az energiapolitikáért felelős miniszter és a Hivatal számára.
A 23. §-hoz
Átmeneti rendelkezés egyrészről a 2022. január 1-jén fennálló, energetikai felülvizsgálatra köteles fűtési és légkondicionáló rendszerekre, továbbá a Hivatalra vonatkozóan, az energiamegtakarítási kötelezettséget megállapító első éves határozattal összefüggésben.
A 24. §-hoz
Jogharmonizációs záradék módosítása.
A 25. §-hoz
Technikai jellegű, szövegcserés módosítás.
A 26. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
A 27. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés, amely figyelemmel van a kellő felkészülési idő és a jogharmonizációs kötelezettségek idejére.
A 28–29. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás