2020. évi CLXI. törvény indokolás
2020. évi CLXI. törvény indokolás
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról 2020. évi CLXI. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 12. § (1) bekezdés b) pontja szerint a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezekkel összefüggő bányászati melléktevékenység az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége. Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodással kapcsolatos kritériumokat, az eredményesség, hatékonyság követelményét az Nvt. általános elvárásként fogalmazza meg.
A nemzeti vagyonnak minél pontosabb ismerete és értékelése, valamint annak szükség- és észszerű használata társadalmi érdek. Ahhoz, hogy az állam a bányászati úton elérhető természeti erőforrásait „jó gazda” gondosságával hasznosítsa, szükséges az indokolatlan területfoglalások megszüntetése és egyes bányászati tevékenységgel érintett ingatlanokon az állam elővásárlási jogának biztosítása. A törvénymódosítás célja az, hogy jogszabály-módosítási javaslatokat fogalmazzon meg a hazai építőipari alapanyag kutatásának és kitermelésének támogatása érdekében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A módosítás pontosítja azt a rendelkezést, hogy a vízügyi ágazat fenntartási feladatai során a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében végzett mederanyag eltávolítása nem minősül bányászati tevékenységnek, így a fenntartási feladatok ellátása során eltávolított mederanyag esetleges építőiparban történő hasznosításának eljárása egyszerűsödik. Továbbá a nagyvízi mederből – azokon a területeken, amelyek nem esnek a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrébe – a bányászat feltételekkel megengedett.
A 2. §-hoz
Az építőipari nyers- és alapanyag ellátás biztosítása érdekében szükséges az engedélyezési eljárás egyszerűsítése és gyorsítása, így az engedélyezési eljárás általános szakmai követelményeinek megtartása mellett bevezetésre kerül, hogy az építőipari nyers- és alapanyagok kutatása esetében a kutatási tevékenység csak előkutatás keretében végezhető. Az építőipari nyers- és alapanyag esetén az előkutatás bejelentés alapján folytatható.
A 3. §-hoz
Az építőipari nyers- és alapanyag-ellátás biztosítása érdekében az engedélyezési eljárás általános szakmai követelményeinek megtartása mellett bevezetésre kerülnek a bejelentésen alapuló előkutatás szabályai.
A 4. §-hoz
Az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkek esetében az üzemszerű kitermelés megkezdése határidejének csökkentése szükséges az általános 5 éves határidőtől eltérően az állam nyersanyagszükségletének kielégítése érdekében.
Az 5. §-hoz
A szabályozással biztosítható az is, hogy a nevezett hatósági eljárás során az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv időben tudomást szerezzen az építőipari nyers- és alapanyagok esetében a hatósági eljárás megindításáról, és amennyiben részéről szükséges, igénybejelentéssel élhessen.
A 6. §-hoz
Az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkeken folytatott kitermelés biztosítása és az indokolatlan területfoglalások megakadályozása érdekében a kitermelés hatósági engedéllyel történő szüneteltetésének a megszüntetése, a kitermelés szüneteltetésének a 4. évétől a bányászati jog törlése és a kitermelés szüneteltetésének első félévétől a kieső bányajáradék mértékének megemelése szükséges.
A 7. §-hoz
A bányászati tevékenység szabálytalan végzésének eseteit szükséges kiegészíteni a felügyeleti díj meg nem fizetésével.
A 8. §-hoz
Ügyféli jogállás biztosítása szükséges a bányászati joggal érintett ingatlan tulajdonosának az építőipari nyers- és alapanyag esetében a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházásához való hozzájárulás iránti eljárásban is.
A 9. §-hoz
A törvény 49. § 55. pontjában meghatározott ásványi nyersanyagra vonatkozó bányászati joggal érintett ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén a Magyar Állam elővásárlási jogának biztosítása szükséges a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás elősegítése érdekében.
A 10. §-hoz
Az „állami elővásárlási jog szempontjából védettnek minősülő ingatlanokat érintő bányatelkek vonatkozásában bányászható ásványi nyersanyagok” és az „építőipari nyers- és alapanyagok” fogalom meghatározása, amely elősegíti a jogi szabályozás gyakorlati alkalmazását.
A 11. §-hoz
A törvény átmeneti rendelkezéssel egészül ki, mert az ebben hivatkozott rendelkezések tartalmilag már a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvényben is szerepelnek, így e módosítások alkalmazása már a folyamatban levő ügyekben is alkalmazandóak. Szükséges rögzíteni, hogy a többi módosítás viszont csak a hatályba lépést követően kezdődő jogviszonyokban és ügyekben alkalmazható a visszaható hatály tilalmának elve miatt.
A 12. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés az állami elővásárlási jog gyakorlásának részletszabályainak megalkotására.
A 13. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás