162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet indokolás
162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet indokolás
a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelethez
2020.12.01.
Ezen indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A Kormány 2014 októberében hozta létre a kormányzati kommunikációs feladatok összehangolt megvalósítása érdekében az általános politikai koordinációért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatalként működő Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal).
A Hivatal feladatkörét és működésének alapvető szabályait a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szabályozza. Jelen előterjesztés a Kormányrendelet újraszabályozását tartalmazza, figyelembe véve a Kormányrendelet hatálybalépése óta eltelt időszakban megszerzett jogalkalmazói tapasztalatokat, illetve a Hivatal feladatkörében a létrehozása óta bekövetkezett változásokat.
A Hivatal létrehozásával és fenntartásával elérni kívánt kormányzati cél, hogy a Kormány közvetlen vagy közvetett irányítása, felügyelete alá tartozó szervek, a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok, illetve egyéb költségvetési forrás felhasználásával érintett szervek kommunikációs tevékenysége egységes célok érvényre juttatása mentén hatékony központosított beszerzési rendszeren keresztül valósuljon meg.
Ezen kormányzati cél megvalósítása érdekében a Hivatal egyrészt kommunikációs szakmai felügyeletet gyakorol a kommunikációs központosított beszerzések hatálya alá tartozó szervezetek kommunikációs tevékenysége felett, másrészt központi beszerzőként eljárva működteti a kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési és beszerzési rendszerét.
A szabályozás megújuló szerkezeti felépítése és fogalmi rendje hozzájárul a fenti kormányzati cél eredményes megvalósításához, mivel a kommunikációs beszerzések során felmerülő bejelentések rendjének részletesebb szabályozásának kialakításával teszi egyértelműbbé, és ezáltal minden jogalkalmazó számára követhetőbbé.
Ennek érdekében a szabályozás kiegészül a kommunikációs beszerzéshez kapcsolódó alapvető fogalmak meghatározásával, így a kommunikációs beszerzés, a kommunikációs beszerzési eljárás, a beszerzési igény és a rendkívüli beszerzési igény értelmező rendelkezéssel. A jogszabály szerkezetének átdolgozásával egységes szabályozás alakult ki a hatályra, valamennyi kommunikációs beszerzés megvalósításához kapcsolódó hivatali vizsgálatra és döntési lépésre, illetve a Hivatal által lefolytatható eljárások körére.
A jogalkalmazást segítő változások fontos pontjaként emelendő ki a kormányzati kommunikációs feladatok meghatározását szolgáló 1. melléklet újraszabályozása, amely mind kommunikációs szakmai szempontból, mind pedig közbeszerzési szempontból a korábbinál pontosabb definíciókat ad.
Az új szabályozás létrehozásakor kiemelt cél volt a kommunikációs beszerzés és rendezvényszervezés beszerzés fogalmi összevonása. A rendezvényszervezés kommunikációs tevékenységként való értelmezésének indokai közül elsőként említendő, hogy a rendezvényszervezés mint speciális kommunikációs eszköz egy a számos kommunikációs eszköz közül, amelyeket egységesen kommunikációs tevékenységnek és ezáltal kormányzati kommunikációs feladatnak nevezhetünk. A kommunikációs szakmai indok mellett a fogalmi összevonás szükségességét indokolja az a gyakorlati cél is, hogy az egységes fogalom használatával az igénybejelentés során csökkenthető mind a szervezeti, mind a hivatali adminisztrációval és ellenőrzéssel járó munkateher.
A jogszabály szerkezeti és fogalmi rendjét érintő változások mellett az alanyi hatálya alá tartozó szervezetek körét érintő módosítást is tartalmaz az új szabályozás a kiemelt kommunikációs feladat fogalmának tartalmi bővítésével. A korábbi szabályozás értelmében a részben vagy egészben hazai forrásból megvalósuló rendezvényszervezési feladatra irányuló vagy azt is tartalmazó projektek csak abban esetben minősülnek kiemelt feladatnak, és így tartoztak a Hivatal szakmai és beszerzési felügyelete alá, ha a rendezvényhez kapcsolódó támogatás mértéke meghaladja a rendezvény összköltségének felét. A támogatás és a rendezvény összköltségének arányára vonatkozó jogszabályi feltétel a gyakorlatban több esetben képezte akadályát annak, hogy a Hivatal olyan kiemelt rendezvény megvalósításában vegyen részt, melynél egyértelműen az lett volna a kormányzati szándék, hogy a beszerzés a központosított közbeszerzési rendszer keretében valósuljon meg.
Ezen probléma orvoslását jelenti azon szabály megalkotása, miszerint a kiemelt kommunikációs feladat fogalmának átdolgozása alapján valamennyi, részben vagy egészben hazai vagy uniós forrásból, legalább tizenötmillió forinttal támogatott kommunikációs vagy rendezvényszervezési feladat a Hivatal felé bejelentéskötelessé vált.
A korábban hatályos rendelkezések szerint minden érintett szervezet köteles volt a tárgyévi kommunikációs tevékenységét átfogó kommunikációs beszerzési tervet benyújtani a Hivatalhoz. A kommunikációs tervek ellenőrzése és az igénybejelentések elbírálása során szerzett hivatali tapasztalat azt mutatta, hogy nem minden érintett szervezet tervezi éves szinten a kommunikációs beszerzéseit. Sok esetben megfigyelhető, hogy év közben a Hivatal döntéshozatalát nehezítő vagy ellehetetlenítő időpontban kerül csak sor az igénybejelentés megtételére.
A Hivatal fokozottabb ellenőrzési jogkörét is megteremti az éves tervezéssel kapcsolatos fokozottabb ellenőrzési jogkörének kialakításával. A kommunikációs beszerzési terv összeállításának elvárt határideje költségvetési szervek esetében a tárgyév január 15. napja, míg minden egyéb érintett szervezet esetében a tárgyév március 31. napja. Az éves terv bejelentésének elmulasztása vagy annak megvalósíthatatlansága esetén az érintett szervezetnek nem lesz lehetősége a beszerzés jogszerű megkezdésére és lefolytatásra, ezzel biztosítva, hogy valamennyi tervezhető kommunikációs beszerzésről a Hivatal számára – a közbeszerzési stratégiai döntéseinek meghozatalához – megfelelő időben és részletezettséggel álljon rendelkezésre információ.
Az éves kommunikációs terv bírálatának bevezetése eredményeként a Hivatal beszerzési igények tekintetében hozható döntési struktúrája is átalakul, mivel első vizsgálati lépésként a Hivatal a beszerzési igény és a bejelentett éves terv tartalmi megfelelőségét fogja vizsgálni. A beszerzés Hivatal általi vagy saját hatáskörben való megvalósíthatóságára vonatkozó döntés csak a megfelelőségre vonatkozó vizsgálatot követően születik meg.
A Hivatal döntése nélkül vagy a döntése ellenére megvalósított beszerzéshez kapcsolódó jogkövetkezmény korábbinál hangsúlyosabb megjelenítését tartalmazza az új szabályrendszer annak érdekében, hogy a jogszabályban foglalt kötelezettségét elmulasztó érintett szervezet számára egyértelmű legyen, hogy a szerződés alapján teljesítés követelésére nem jogosult. A jogszabályok mellőzésével vagy a Hivatal döntésével ellentétesen megkötött szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek levonása érdekében a Hivatal önállóan jogosult keresetet indítani.
A Hivatal az eljárások előkészítése és lefolytatása során, központi beszerzőként ellátott feladatai ellenértékeként közbeszerzési díjra jogosult, amelyeket az új szabályok módosítanak. Részben az érintett szervezetek közbeszerzési díjfizetéssel kapcsolatos terheinek mérséklését tartalmazza, azzal, hogy az eredménytelen eljárás kapcsán fizetendő közbeszerzési díj mértékével csökken az ismételt eljárásbonyolítás díja. Az új szabályok ugyanakkor nem irányulnak a hatályos rendelkezések szerinti díj mértékének módosítására. Ugyanakkor a beszerzési eljárás előkészítése során felmerült hivatali munka ellenértékének megtérítésére az eljárás előkészítéshez kapcsolódó közbeszerzési díjat vezet be. Az eljárás-előkészítéshez kapcsolódó közbeszerzési díj kizárólag abban a speciális – azonban a gyakorlatban sokszor felmerülő – esetben állapítható meg, ha az érintett szervezet a beszerzési igénytől az eljárás előkészítésének megkezdését követően, de az eljárás megindítását megelőzően áll el, és nem tudja bizonyítani, hogy az elállásra felelősségi körén kívül eső okból került sor.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás