2020. évi CLXIV. törvény indokolás
2020. évi CLXIV. törvény indokolás
az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes törvények módosításáról szóló
2020. évi CLXIV. törvényhez
2020. évi CLXIV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alaptörvény XXIV. cikke szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Az Alaptörvény követelményeinek érvényesülése érdekében a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014–2020 (a továbbiakban: Stratégia) is azt tűzte ki célul, hogy „2020-ra a magyar közigazgatás szervezetten, következetes és átlátható intézményi struktúrában, korszerű és ügyfélbarát eljárásrenddel, mindenki számára elérhetően; professzionálisan, nemzeti hivatástudattal rendelkező, szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állománnyal, modern szervezeti keretek között; és költséghatékonyan, a lehető legkisebb adminisztratív teherrel, versenyképes szolgáltatási díjakkal és rövid ügyintézési határidőkkel működjön.”
A 2010 és 2018 közötti kormányzati ciklusban a Stratégia rendelkezéseinek megfelelően a Kormány már számos intézkedést tett a közigazgatási bürokráciacsökkentés és állami rezsicsökkentés érdekében. Ennek megfelelően a Kormány több száz törvény és kormányrendelet, valamint azok rendelkezéseinek módosításával, hatályon kívül helyezésével jelentősen csökkentette az állampolgárokat és a vállalkozásokat érintő közigazgatási terheket. Ezen intézkedések sikere mellett ugyanakkor szükség van a jogrendszer folyamatos revíziójára is, például egyéb olyan adminisztratív terhek felülvizsgálatával, amelyek ugyan közvetlenül nem kapcsolódnak hatósági eljárásokhoz, de összegészükben jelentősen meg tudják nehezíteni egy vállalkozás napi működését.
A törvényjavaslat a korábban kijelölt úton haladva többek között informatikai fejlesztésekhez, informatikai változásokhoz kötődő módosításokat előirányoz, elősegítve ezzel a hatósági eljárások gyorsítását, illetve a jelenleg kötelező adatszolgáltatások kiváltását, automatizálását. Ilyen intézkedésnek minősül a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében megvalósuló projektek alapján kialakításra kerülő elektronikus űrlapok több területen történő alkalmazásának bevezetése, továbbá egyes bejelentésre kötelezett adatok automatikus továbbításának előírása más érintett szervezetek felé.
A jogszabály indokolása a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A közúti közlekedésről szóló törvény módosításával számos jelenleg engedélyköteles útépítési eljárás bejelentés-köteles eljárássá változik, biztosítva ezzel a rugalmas és gyors hatósági eljárásokat. Engedélyezés helyett előzetesen bejelenteni szükséges a közlekedési hatósághoz a földút építését, továbbá a vasúti átjáróhoz vagy útfelújításhoz kapcsolódó ideiglenes terelőút építését, továbbá a legfeljebb 10 parkolóhely és a hozzá tartozó legfeljebb 50 méteres út építését.
2. §
Az illetékekről szóló törvény módosításával a gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén a vagyonszerzési illeték az állami adóhatóság illetékbeszedési számlájára folyik be. Az illetékekről szóló törvény jelenlegi szabályozása szerint ettől függetlenül a bankkártyával megfizetett, valamint a házipénztárba befizetett illetékről a járási hivatal hetente kimutatást készít és azt a tárgyhetet követő hét 5. napjáig az illetékes állami adóhatósághoz eljuttatja, ezen hivatalok közti belső adatszolgáltatási kötelezettség megszüntetésre kerül, az adatokhoz az adóhatóság hozzáfér.
3. §
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításának célja, hogy 2022. július 1-jén hatályos jogszabályi hivatkozás vonatkozzon a lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija fogalmi meghatározására.
4. §
A szabad mozgás és tartózkodási joggal rendelkező személy nyilvántartásba vételére a törvény szerint a kijelölt kormányhivatal – Budapest Főváros Kormányhivatala – rendelkezik hatáskörrel és a kijelölt kormányhivatal feladata a menekült, oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett letelepedett jogállásának nyilvántartásba vétele is [a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 8/A. § c) pontja]. A kijelölt kormányhivatal feladatkörének kiegészítésével a hatósági folyamatok racionalizálódnak és a feladat feleslegesen nem kerül le járási (fővárosi kerületi) hivatali szintre.
A törvény módosításával egyértelműsítésre kerül, hogy az adatszolgáltatásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, értesítésért fizetendő igazgatási díj megfizetése alóli mentesség a mentességgel rendelkezők esetében sem terjed ki a hatóságnak az eljárás során felmerült igazolt költségeire.
5. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szoctv.) módosításával a szociális nyilvántartáshoz hozzáférés kerül biztosításra azon szervek (például nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, családtámogatási feladatokat ellátó szerv, rehabilitációs hatóság) részére, amelyek feladatellátásához ez szükséges.
Az Szoctv. módosításának hatálybalépését követően a gyermekek otthongondozási díjának megállapítása során a járási hivatalnak nem lesz szükséges szakértőt kirendelnie, amennyiben a gyermek rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.
6. §
A bányaszolgalmi eljárásokban jellemzően alacsony a kártalanítás összege, az ügyfelek nem jelennek meg a tárgyalásokon. Az eljárás gyorsítását jelenti, hogy tárgyalás tartására az ügyfél kérelmére kerülne sor. Az ügyfél a tárgyalás tartása iránti kérelmét a szakértői vélemény részére történt megküldésétől számított 8 napon belül terjesztheti elő, azzal, hogy az egyeztető tárgyalást a kérelem beérkezését követő legalább 5, legfeljebb 15 napra kell kitűzni.
7. §
Miután az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvényben foglaltak szerint a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez (a továbbiakban: külföldiek ingatlanszerzéséhez) szükséges engedélyezési eljárás illetéke megszűnik, továbbra is szükséges az engedélyezési eljárás költségeinek viselése a kérelmező ügyfél részéről. A javaslat alapján az ügyfél által fizetendő összeg nem változik a korábbiakhoz képest.
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény további módosításának oka, hogy az ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi személy vagy külföldi természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásban nem indokolt kizárni az elektronikus ügyintézést, az erre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezésre kerül.
8. §
A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításával az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése esetében – összhangban az általános közigazgatási rendtartás rendelkezéseivel – az eljárás megszüntetésére kerül sor az ingatlanügyi hatóság részéről.
9. §
A Bérgarancia Alapról szóló törvény módosításával az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a korábbi mellékletek helyett az újraszabályozott 3. § és a 11. § tartalmazza a támogatási kérelem benyújtására vonatkozó szabályokat, felsorolva a kérelem benyújtásához szükséges – korábban a mellékletekben szabályozott – tartalmi elemeket, adatokat is. A továbbiakban a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter honlapján kerülnek közzétételre a kérelem benyújtásához kitölthető dokumentumok.
Pontosításra kerülnek a törvény adatvédelmi szabályai is. A nyilvántartott adatok között megjelennek a Bérgarancia biztosra vonatkozó adatok is, mivel ő nyújtja be a bérgarancia támogatás iránti kérelmet a kényszertörlési eljárás során, ezért szükségszerű, hogy az állami foglalkoztatási szerv az ő adatait is kezelje és nyilvántartsa.
10. §
A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosításával a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által véglegessé vált hatósági határozattal megállapított környezeti teher az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztethetővé válik, biztonságosabbá téve az ügyfelek számára az ingatlan adásvételek (például árverés) során a környezeti terhekről való tudomásszerzést. Ezzel csökkenthető azon esetek száma, amelyeknél az állam kötelezettsége a környezeti terhek felszámolása.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosításával megteremtésre kerül annak a lehetősége, hogy – a természet védelméről szóló törvénnyel párhuzamosan – a környezetvédelmi hatóság – amennyiben a végrehajtáshoz szükséges feltételekkel nem rendelkezik – a végrehajtás érdekében az állami adó- és vámhatóságot megkeresse.
11. §
A természet védelméről szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a természetvédelmi hatóság hatósági eljárásaiban elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet előzetesen a honlapján közzé kell tennie.
12. §
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a vadászati hatóság hatósági eljárásaiban elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet előzetesen a honlapján közzé kell tennie.
13. §
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény jelenlegi szabályozása szerint a munkaügyi hatóság a munkaviszony keletkezésével, módosulásával és megszűnésével kapcsolatos iratokat csak eredetiben kérheti be. A módosítással, azaz a speciális szabály elhagyásával az ügyfél az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény általános szabályai szerint másolatban is benyújthatja a kért iratokat, ha nyilatkozik arról, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik.
14. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a gyámhatóság hatósági eljárásaiban elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet előzetesen a honlapján közzé kell tennie.
Hatályon kívül helyezésre kerül a Magyar Államkincstár azon feladata, amely szerint a megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített összegét a kötelezett kérelmére és meghatározott feltételek fennállása esetén méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, tekintettel arra, hogy a végrehajtás során erre hatásköre az állami adóhatóságnak van.
15. §
Rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el. Ezen kijelölés alapján a rehabilitációs hatóság jogszabályban meghatározott esetben komplex minősítést végez, szakvéleményt ad a közlekedőképességről, megállapítja a rehabilitációs ellátást. A rehabilitációs hatóságok eljárását nehezítő körülmény, hogy gyakran az igénylő, vagy a megkereső hatóság nem csatolja az orvos dokumentációkat, ezért a jogszabályban foglalt rendelkezés – a személyes vizsgálat mellőzése – nem érvényesíthető.
Az egészségkárosodott ügyfelek adott ügyben történő eljárási cselekményeinek csökkentése, a betegadatok megismerése érdekében egyértelműen elengedhetetlen, hogy a rehabilitációs hatóság rendelkezzen hozzáféréssel az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez, ennek jogszabályi feltételei kerülnek meghatározásra.
16. §
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításával a nemzeti tervvagyon fenntartásához, kezeléséhez, működtetéséhez számos eszköz szükséges (például szkennerek, szállító, valamint a restauráláshoz szükséges eszközök), amelyekre ki kell terjeszteni a tulajdonosi joggyakorlói kijelölést ahhoz, hogy a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság megfelelően el tudja látni a törvényben kapott feladatát. Ugyancsak szükséges annak egyértelműsítése, hogy a nemzeti tervvagyonba tartozó építészeti-műszaki dokumentációk közgyűjteménynek minősülnek. Így válik lehetővé e speciális vagyonelem államháztartási szabályoknak megfelelő kezelése.
17. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításával az utazási költségtérítéssel, valamint a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokkal – ideértve az egyszeri segélyt is – kapcsolatos ügyekben is biztosított lesz az elektronikus kapcsolattartás. A fővárosi és megyei kormányhivatalok döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek, erre tekintettel is módosításra kerül a törvény.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, az üzemi balesettel, illetve a baleseti táppénzzel kapcsolatos közigazgatási eljárások esetén a közigazgatási pert a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv ellen kell megindítani, ha a döntést kifizetőhely hozta. A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv székhelye található.
18. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosításának indoka, hogy ma már nemcsak a vállalkozások a TakarNet-en, hanem ügyfélkapun keresztül bárki igénybe veheti az ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait. Az adatbázisban történt lekérdezésekről a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer üzemeltetője mindkét lekérdezési mód esetén és minden lekérdezésről naplót vezet, amelyet öt évig meg kell őriznie. Jelenleg a TakarNet-en díjköteles lekérdezést végző vállalkozásoknak is van naplóvezetési, illetve öt évig tartó naplómegőrzési kötelezettségük, holott szükségtelen, hogy az állam az ügyfelétől olyan dokumentumok, bizonylatok, igazolások benyújtását követelje meg, melyekkel maga is rendelkezik. A módosítással a naplóvezetési kötelezettség előírása csak díjmentes lekérdezés esetén marad meg.
További módosítás, hogy az ingatlanügyi hatóság felfüggesztheti a folyamatban lévő eljárást, ha a kérelem elbírálása a gyámhatóság hatáskörébe tartozó kérdés előzetes elbírálásáról függ és a gyámhatósági eljárás megindítására az ingatlanügyi hatóság határidőt tűzhet.
19. §
A fogyasztóvédelmi törvény módosításával megszűnik a fogyasztóvédelmi referens tájékoztatási kötelezettsége a saját foglalkoztatásáról. A tájékoztatási kötelezettség megszüntetése nem érinti ugyanakkor a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési kötelezettségét a fogyasztóvédelmi referensek kijelölésével kapcsolatban.
A kereskedelmi tevékenység során esetlegesen keletkező fogyasztói panaszok jellege nem kívánja meg az öt évig történő iratőrzési időt. Ezen panaszok jellemzően a termék vásárlását követő hat hónapon belül keletkeznek. Tartós fogyasztási cikkek esetében is egy év a kötelező jótállási idő. Mindezek feleslegessé teszik a jegyzőkönyv felvételét követő öt évig történő iratőrzést és adatkezelést, így a törvény módosításával a megőrzési kötelezettség három évre csökken.
20. §
A temetőkről és a temetkezésről szóló törvény módosításával a temetkezési szolgáltató tevékenység engedélyezése során a kérelmező egyéni vállalkozó, gazdaság társaság és egyéni cégnek nem kell igazolni a pénzügyi teljesítőképesség részeként meghatározott adó-, vám- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének igazolását, hanem ezen feltétel igazolása céljából az engedélyező hatóság keresi meg az állami adóhatóságot.
21. §
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) módosítását az indokolja, hogy az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása a 2022. július 1-jét megelőzően kiadott „E” és „P” betűjelű, valamint a 2022. július 1-jétől a Korm. rendelet alapján kiadott rendszámtáblák használatának korlátozására vonatkozó adatokat tartalmazza. A 3 napos érvényességi idővel kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedély technikailag az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásának szakrendszerében állítható ki, viszont nem része a nyilvántartásnak. A módosítással megteremtődik a lehetősége a 3 napos érvényességi idővel kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyek nyilvántartásának, így a szükséges adatok megismerhetővé válnak a közúti közlekedés ellenőrzése során.
A Kknyt. kiegészítésre kerül továbbá a hivatalbóli automatikus okmánykiállítás során hibaágra futó ügyek kezelése esetében az eljáró hatóság kijelölésével. A Kknyt. a vezetői engedély tekintetében 2021. február 1-jétől már tartalmazni fog egy olyan rendelkezést, miszerint a közlekedési igazgatási hatóság eljár a magyar vezetői engedély kiállítása, érvényesítése, cseréje, pótlása ügyében azokban az esetekben, amikor a vezetői engedély automatikus kiállításának nincs helye, vagy az bármely okból akadályozott. Ugyanez a rendelkezés a törzskönyv és a forgalmi engedély esetében hiányzik, ezért szükséges a törvény módosítása.
22. §
A gazdasági kamarákról szóló törvény módosításával az egyéni vállalkozónak lehetősége lesz a kamarai nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az egyéni vállalkozási tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg kezdeményezni, ezzel csak egy szervnél kell bejelentést tenniük.
23. §
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben technikai pontosítások, jogszabályi hivatkozások kerülnek átvezetésre.
24. §
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a növénytermesztési hatóság hatósági eljárásaiban elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet előzetesen a honlapján közzé kell tennie.
25. §
A Központi Statisztikai Hivatalnak (a továbbiakban: KSH) annak érdekében, hogy a döntéshozók megfelelő és hiteles forrásból gyűjtött naprakész és pontos adatok alapján tudjanak tájékozódni, elengedhetetlenül fontos, hogy a lakossági adatfelvételek során a lehető leghatékonyabb módon tudja felvenni a kapcsolatot az adatszolgáltatókkal a járvány helyzet ideje alatt is, amikor a személyes kontaktus kiemelt kockázattal jár.
A fentiekhez jelent lehetőséget az adatszolgáltató személyek telefonos elérhetőségen történő megkeresése is. Ennek érdekében az előfizetői állomások számait és az előfizetők személyes adatait a KSH megkapná abból a célból, hogy ne postán, személyes felkereséssel, kérdezőbiztossal, hanem személyre szabottan, az adatszolgáltatónak kijelölt személyt telefonon megkeresve legyen lehetőség a kapcsolatfelvételre, a lakosság körében végzett konkrét statisztikai adatgyűjtésekkel kapcsolatos kérdések feltételére, illetve az adatok begyűjtésére. Ez a felkeresési mód nem csak alternatívát biztosít a hagyományosnak számító, kérdezőbiztos általi személyes felkeresés mellé, hanem egyben megteremti annak lehetőségét, hogy a járvány helyzethez hasonló szituációkban, amikor a személyes felkereséssel történő adatgyűjtés ellehetetlenül, az adatok begyűjtésére legyen mód. Ez a megoldás hatékonysága mellett egyben így fontos kockázatkezelési eszköz is.
26. §
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény módosításával a hagyatékátadó végzés esetében az örökösök nyilatkozattételre felszólíthatóak, hogy belépnek-e a folyamatban lévő eljárásba, erre a törvényjavaslat határidő tűzését is biztosítja az eljáró szerv számára. Az elektronikus ügyintézés biztosítása érdekében szabályozásra kerül, hogy kötelező elektronikus benyújtás esetén az ügyféllel a döntést is elektronikusan kell közölni.
27. §
A kisajátításról szóló törvény módosításra kerül aszerint, hogy mellőzhetővé válik – az ügyfelek ellenkező kérelmének hiányában – a tárgyalás kitűzése akkor is, ha a szakértői véleményben javasolt kártalanítási összeg egyik kártalanításra jogosult esetében sem nem éri el a tízezer forintot.
A kisajátítási eljárásokban nem indokolt teljeskörűen kizárni az elektronikus ügyintézést. Gyorsabb, egyszerűbb és költséghatékonyabb például a kérelmet elektronikus úton benyújtani, vagy az ügyféltől elektronikus úton nyilatkozatot kérni.
28. §
A termőföld védelméről szóló törvény módosításával a törvény 3. számú melléklete a talajvédelmi bírságról hozzáigazításra kerül a bejelentés-kötelessé tett eljárások szabályozásához, valamint pontosításra kerülnek a törvényben a cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely fogalmai.
29. §
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság hatósági eljárásaiban elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet előzetesen a honlapján közzé kell tennie.
30. §
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény módosítását indokolja, hogy a reklámok alap tulajdonságukból adódóan rövid életciklussal rendelkeznek, így a következmények is rövid idő belül jelentkeznek. Nincs szükség a közzétételt követő öt évig a reklámokhoz kapcsolódó adatok, nyilatkozatok őrzésére. A hatósági eljárások indítására maximum három éves elévülési időt rögzítenek a hatáskörrel rendelkezők számára a statútum szabályok. Kivételt képeznek ez alól a növényfajtákkal összefüggő reklámok, amelyek esetében a termőre fordulás három évnél hosszabb lehet.
31. §
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy az egyéni vállalkozási tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg a vállalkozó a kötelező gazdasági kamarai regisztrációját is kezdeményezze.
Mindezek mellett jelenleg az egyéni vállalkozó, egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti. A két éves időszak három évre kerül módosításra.
32. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénynek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítására figyelemmel indokolt.
33. §
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben rögzítésre kerül, hogy a rokkantsági ellátás az öregségi nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző nappal megszűnik.
Jelenleg az országban 37 akkreditált foglalkozási rehabilitációs szolgáltató működik, akik feladata az ügyfélkör feltárása és aktivizálása, majd folyamatos mentorálása és segítése, hogy mielőbb el tudjanak helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. Az ügyfél és a szolgáltatói terhei is csökkennek azáltal, hogy a rehabilitációs szolgáltatóknak nem kell külön nyilatkozatot kérniük az ügyfelektől az adatkezeléshez való hozzájáruláshoz, hanem jogszabályi felhatalmazás alapján kezelhessék a szolgáltatók az érintett személy meghatározott adatait (lakhely, szociális helyzete, iskolai végzettsége, munkahelye, a komplex minősítés adatait).
34. §
A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítását indokolja, hogy a víziközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatás korlátozására, illetve felfüggesztésére akkor legyen jogosult, ha népegészségügyi szervet tájékoztatja és a lakossági felhasználó esetében a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más elérhető módon biztosítja.
35. §
A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló törvény módosításával a rezsicsökkentésre kötelezett közszolgáltatók mentesülnek a havi adatszolgáltatási kötelezettség alól, elegendő lesz az adatszolgáltatást évente megküldeni a fogyasztóvédelmi hatóságnak.
36. §
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény módosításával immáron a halgazdálkodási hatósági eljárásokban is lehetőség lesz elektronikusan ügyet intézni és a kérelmeket elektronikus űrlap útján benyújtani. A törvényből továbbá törlésre kerül a társadalmi halőrök kétévente kötelező továbbképzése, tekintettel arra, hogy a halőrök napi szinten minden szükséges információt megkapnak a munkájuk elvégzéséhez az e munkát önkéntes alapon vállaló személyek esetén jellemző autodidakta hozzáállás ezt szükségtelenné teszi.
37. §
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény alapján az adásvételi szerződések jóváhagyása már automatizált a folyamat, az ügyfélnek nem kell külön eljárást indítania a kormányhivatal földhivatali főosztályának másik osztályánál a tulajdonjogának bejegyzése céljából. Az automatizált eljárás kiterjesztésre kerül a más jogcímen történő földszerzésre is.
38. §
Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával, amennyiben a vállalkozás, gazdasági társaság megalakulásakor a bankszámla megnyitását, valamint megszüntetését követően a pénzforgalmi szolgáltató a bankszámlaszámot nem kizárólag az állami adó- és vámhatósággal, hanem a székhely szerint illetékes önkormányzati jegyzővel is közli, csökkenek a vállalkozások adminisztrációs terhei, valamint egyszerűsödik az alakulás, illetve működés során teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségek kontrollja.
A törvény módosítása biztosítja továbbá, hogy az adóhatóság az Egységes Szociális Ellátások Ügyvitel-támogató Rendszer útján biztosítsa a kormányhivatalok számára a szociális igazgatásról szóló törvény szerinti adatokat.
39. §
A szakképző intézmények nyilvántartásba vételéről 2020. július 1-től a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal dönt. A szakképző intézmények jelenleg, mint köznevelési intézmények szerepelnek a kormányhivatalok által vezetett nyilvántartásokban. Egy intézmény egyszerre nem lehet két nyilvántartásban is, ezért szabályozni szükséges, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a köznevelési intézmények nyilvántartásából való törlését is kezdeményezi.
40. §
A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek hatálybalépését szükséges összhangba hozni a folyamatban lévő informatikai fejlesztések véghezvitelével.
41. §
Az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi CXV. törvény új rendszámokra vonatkozó rendelkezései 2022. július 1-jén lépnek hatályba.
42. §
Nem lép hatályba az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény 22. § (1) bekezdése, tekintettel arra, hogy a Kknyt. módosításával új rendelkezés kerül meghatározásra.
43. §
Hatályba léptető rendelkezés.
44. §
Jogharmonizációs záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás