2020. évi CLXVI. törvény indokolás
Végső előterjesztői indokolás
az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVI. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A 2020-ban immár 125 éves múltra visszatekintő állami anyakönyvezés történetében fontos mérföldkövet jelentett az elektronikus anyakönyv 2014. július 1-jén történt bevezetése. Az országos elektronikus nyilvántartás megfelelő alapot szolgáltat ahhoz, hogy az elektronikus ügyintézés a jelenlegihez képest nagyobb teret kaphasson az anyakönyvi igazgatásban. A törvényjavaslat ennek érdekében széles körben törekszik megteremteni a kérelemre induló eljárások elektronikus formában történő kezdeményezésének jogszabályi kereteit.
A törvényjavaslat elsősorban a hatásköri szabályok és az eljárási szabályok módosításával egyszerűsíti, továbbá gyorsítja az anyakönyvi eljárásokat, egyúttal a jogértelmezést segítő, valamint a jogalkalmazás egységességét szolgáló módosításokkal elősegíti a jogalkalmazók hatékonyabb feladatellátását.
Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény arról rendelkezik, hogy a személyazonosító igazolvány adatainak a nyilvántartásban szereplő adattól való eltérése esetén a hivatalos személynek erről értesítenie kell a polgárt, ugyanakkor a jogszabály nem tartalmaz arra vonatkozó kötelezettséget, hogy erről a járási hivatalt is értesíteni kellene. Ennek hiányában – ha a polgár nem kezdeményezi az okmánya cseréjét – a járási hivatal nem tud az eltérő adattartalmú okmányról, így az érvénytelen okmány bevonásáról, valamint az új okmány kiállításának ügyében nem tud intézkedni. A hatósági nyilvántartás adattartalmát érintő változás vagy adatjavítás miatt szükséges okmánycserék, valamint az ennek érdekében esetlegesen indokolt hatósági intézkedések hatékonyságának növelése érdekében a hivatalos személyek értesítési kötelezettségét is meg kell állapítani.
Az anyakönyvben nyilvántartható családi állapotokhoz igazodva szükséges továbbá a családi állapotra vonatkozó adattartalmak kiegészítése.
2. §
Az állampolgársági eskütétel megfelelő előkészítése és a honosított személy személyazonosító igazolványának hivatalból történő legyártása miatt a törvényjavaslat racionalizálja az ügyfél eskütétel helyének megváltoztatásához való jogát. A módosítás szerint erre egy alkalommal lesz lehetősége a honosított, visszahonosított személynek.
A módosítás ezen túlmenően a köztársasági elnök elutasító döntésének közlésével kapcsolatos rendelkezések beépítését is célozza.
3. §
Az anyakönyvi eljárások körének az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) belső koherenciájának biztosítása, valamint az eljárások egyszerűsítése érdekében bevezetésre kerülő utónév módosítására irányuló eljárás, továbbá a házassági név megváltoztatásának a hatásköri változásai miatti kiegészítését tartalmazza a szakasz.
4. §
Az At. hatásköri szabályainak módosítása elsősorban terminológiai pontosításokat, az eljárások egyszerűsítésével és gyorsításával összefüggésben álló rendelkezéseket tartalmaz.
Az At. módosítása alapján a nem magyar állampolgárnak azt a tényt, hogy a házasságkötésének vagy a bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének a személyes joga szerint nincs akadálya, a jövőben nem kell okirattal igazolnia. Ebből fakadóan a tanúsítvány alóli felmentésre irányuló eljárás a jövőben megszűnik, amelyet a módosuló hatásköri szabályok is megfelelően tükröznek.
A házasságkötést vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző családi állapot igazolása továbbra is kötelező lesz, így fennmarad az anyakönyvi szerv külföldi okiratok elfogadhatóságának vizsgálatával kapcsolatos feladatköre.
Az anyakönyvi eljárásokban a személyazonosságot és az állampolgárságot minden esetben vizsgálni szükséges. Erre figyelemmel a külföldi okiratok körében meg kell különböztetni a külföldi személyazonosságot, illetve állampolgárságot igazoló okiratokat, tekintve, hogy adattartalmuk hiteles fordítás és különleges szakértelem nélkül is értelmezhető. A módosítás az egységes jogértelmezést és jogalkalmazást szolgálja azáltal, hogy egyértelművé teszi, miszerint ha az anyakönyvbe történő bejegyzés alapja a személyazonosságot, valamint állampolgárságot igazoló külföldi okirat, a bejegyzést az anyakönyvvezető teljesíti.
A magyar állampolgár anyától származó, Magyarországon született gyermekre nem magyar állampolgár férfi által tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat esetén nem indokolt az anyakönyvi szerv közreműködése. A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Nmjtv.) rendelkezései alapján az anyakönyvvezető saját hatáskörben megítélheti, hogy az apai elismerő nyilatkozat alapján betölthető-e az apai státusz. A rendelkezés értelmében a születés azonnal az elismerő apa adataival anyakönyvezhető, így nincs szükség adatváltozás átvezetésére, valamint az újszülött részére kiállított születési anyakönyvi kivonat és a részére kiállított hatósági igazolványok cseréjére sem. A nem magyar állampolgár anyától származó gyermekre, magyar állampolgár férfi által tett apai elismerő nyilatkozat esetén továbbra is szükséges az anyakönyvi szerv hatáskörének fenntartása.
Az At. módosítása alapján számos anyakönyvi eljárás esetében lehetőség lesz elektronikus azonosítást követően a kérelem elektronikus kapcsolattartás útján történő előterjesztésére. Ezek közül az elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzést érintő és a kérelem elektronikus benyújtására előírt feltételnek megfelelő – azaz a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) házassági névviselési formákra vonatkozó rendelkezései alapján kért – házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárásokra nézve, a módosítás a hatáskört az anyakönyvi szervhez telepíti. A módosítás ezekben az ügyekben az automatizált döntéshozatal szabályait rendeli alkalmazni, így ennek figyelembevételével az országos illetékességgel eljáró anyakönyvi szerv kijelölését kormányrendelet fogja tartalmazni.
A módosítás az elektronikus úton igényelt anyakönyvi kivonatok kiállítására vonatkozó hatásköri szabályokat gondolja újra annak érdekében, hogy az anyakönyvvezetők felügyeleti szerveként kijelölt anyakönyvi szervek nagyobb betekintést tudjanak nyerni az illetékességi területükön eljáró anyakönyvvezetők anyakönyvi bejegyzéseire. Az anyakönyvvezetők döntéseivel szemben általánosan kizárt a fellebbezés lehetősége, valamint a nem magyar állampolgárok anyakönyvi eseményeit érintő adatszolgáltatásokat is közvetlenül az anyakönyvvezetők teljesítik, így a módosítás az elektronikus anyakönyvben szereplő anyakönyvi eseményekről kérelmezett anyakönyvi kivonatok kiállításának gyorsításán túl a felügyeleti tevékenység hatékonyságának növelését is szolgálja.
Az anyakönyvi okiratok kiállítására vonatkozó szabályok módosítását egyúttal a névváltoztatást érintő rendelkezések módosítása is indokolttá teszi. A névváltoztatási okirat megszüntetése miatt szükséges a névváltoztatási okiratmásolat helyébe lépő névváltozási hatósági bizonyítvány, mint új anyakönyvi okirat kiállításának hatásköri szabályait megteremteni.
5. §
1895. október 1-je, az állami anyakönyvezés bevezetése előtt született személy esetében nincs születést nyilvántartó anyakönyvvezető, ezért szükséges az illetékességi szabály pontosítása.
A jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében a jelenleg kormányrendeleti szinten lévő, a házassági névviselési forma módosításával kapcsolatos illetékességi szabályok At.-ben kapnak helyet. Emellett a szabályozás megteremti az elektronikus úton benyújtott házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelmek speciális illetékességi szabályait is.
A hazai anyakönyvezést érintő módosítás célja az egységes szabályozás kialakítása, valamint a Magyarország területén található külképviseleten történő házasságkötésre és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó rendelkezésekkel összefüggő hatásköri és illetékességi szabályok telepítése.
Az At. módosítása a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében egyértelműbbé teszi az illetékességi szabályokat. A rendelkezések biztosítják az országos elektronikus nyilvántartás nyújtotta lehetőségek megfelelő kiaknázását, egyúttal igazodnak az egyes eljárások speciális jellegéhez is. A rendelkezés általánosságban rögzíti, hogy a törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartó anyakönyvvezető jogosult eljárni, amellyel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy eltérést nem csak az At. egésze tartalmazhat. A gyakorlatban előfordul, hogy az anyakönyvi bejegyzést érintő adatmódosítás más anyakönyvi bejegyzéseket is érint, így az anyakönyv közhitelességének biztosítása érdekében a rendelkezés az általános szabálytól eltérve kimondja, hogy ennek bejegyzésére az adatmódosítást bejegyző anyakönyvvezető szintén illetékes.
Az anyakönyvi okiratok kiállítására vonatkozó szabályok módosítására az elektronikusan benyújtott kérelmek hatásköri szabályainak változására, valamint a névváltozási hatósági bizonyítvány, mint új anyakönyvi okirat bevezetésére figyelemmel kerül sor.
Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása az anyakönyvhöz hasonlóan közhiteles hatósági nyilvántartás, így szükséges egyértelművé tenni az adatjavításra vonatkozó rendelkezéseket. Emellett a szabályozás a hatásköri és illetékességi szabályok között rendezi, hogy a nyilvántartásból való törlésre kizárólag a születés helye szerint illetékes anyakönyvi szerv és a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv jogosult.
Az anyakönyvből történő törlésre vonatkozó szabályok egy helyen történő szabályozása a jogszabály belső koherenciáját biztosítja.
6. §
A bejegyzések alapjául szolgáló okiratokkal összefüggő módosítás célja elsősorban a jogalkalmazás megkönnyítése és egységesítése. A módosítás egyértelmű és kiszámítható helyzetet teremt azáltal, hogy pontosabban meghatározza mely esetekben fogadható el az eljárásokban a személyes nyilatkozat. A jelenlegi szabályozás mellett a személyes nyilatkozat és a közokirat, illetve a teljes bizonyító erejű magánokirat viszonyát – különösen az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) egyidejű alkalmazása mellett – javasolt felülvizsgálni.
A jövőben a kijelölt anyakönyvi szerv egyedi esetekre vonatkoztatott nyilatkozata helyett egy elektronikusan közzétett jegyzék áll majd rendelkezésre azon államokról, amelyekből az okiratok átmeneti jelleggel nem szerezhetőek be. A módosítás ezáltal gyorsítja az anyakönyvi eljárások lefolytatását.
A nem magyar nyelven kiállított okiratok fordítására vonatkozó rendelkezések pontosítása az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusára figyelemmel indokolt. A hivatásos konzuli tisztviselő előtt benyújtott okiratok fordítására vonatkozó rendelkezések hazai anyakönyvezési eljárásokkal azonos szabályainak az anyakönyvi eljárások egészére történő kiterjesztése az eljárások egyszerűsítését, valamint az állampolgárok költségeinek csökkentését szolgálja.
7. §
A módosítás célja az anyakönyvi eljárásra irányuló kérelmek előterjesztésére vonatkozó rendelkezések megállapítása.
Az At. igen szűk körben biztosítja az elektronikus ügyintézés és az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét, így indokolt bővíteni azoknak az eljárásoknak a körét, amelyeknek kezdeményezésére elektronikusan is lehetőség van. Az anyakönyvi okiratok elektronikus kérelmezésén túl a jövőben a Ptk. névviselési formáinak megfelelő házassági névviselési forma módosítása, a nemzetiségi névviselés kérelmezése, az új eljárásként bevezetésre kerülő utónév módosítása, valamint a kizárólag a kérelmezőre, illetve a nevét viselő házastársára kiterjedő hatályú névváltoztatási ügyek esetében lesz lehetőség elektronikus ügyintézésre. A névváltoztatási ügyekkel kapcsolatban azokban az eljárásokban, amelyekben a másik szülő hozzájárulása is szükséges a kiskorú gyermek névváltoztatásának engedélyezéséhez, az elektronikus ügyintézés korlátozása és a hagyományos személyes ügyintézés megtartása valósul meg a módosítással.
Az anyakönyvi kivonat csak a saját anyakönyvi bejegyzések vonatkozásában kérelmezhető elektronikusan. Az ügyfelek részéről igény mutatkozik elektronikus úton történő kérelmezést a törvényes képviselő vagy a meghatalmazott részére is lehetővé tenni. A módosítás ennek jogszabályi alapjait teremti meg.
8. §
A többes állampolgárságra vonatkozó szabályok pontosítása a gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt. A módosítás érdemi változtatást nem jelent, ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy a magyar állampolgárokra alkalmazandó jogot nem az At. ezen rendelkezése állapítja meg, hanem az Nmjtv. szabályait kell figyelembe venni. A rendelkezés célja pusztán annak kimondása, hogy többes állampolgárság esetén, ha az egyik állampolgárság a magyar, akkor az anyakönyvbe ezt kell bejegyezni. Az At. eljárási szabályokat rögzít, míg az alkalmazandó jog a magánjogi jogviszonyok szempontjából vizsgálandó.
9. §
A gyermek névváltoztatásának engedélyezése esetén indokolt a házassági anyakönyvbe bejegyzett, a gyermek családi nevére vonatkozó megállapodás módosítása, tekintettel arra, hogy az befolyással van a házasságból később születendő gyermekek névviselésére.
10. §
A nem magyar állampolgárok házasságkötését, továbbá a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárás teljeskörű felülvizsgálata az eljárások egyszerűsítése érdekében indokolt. A magyar jogszabályok alapján a magyar állampolgárok részére jelenleg sem állítanak ki olyan igazolást, amely a személyes joga szerint igazolná a külföldi hatóságok számára, hogy a házasságkötésének vagy a bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének nincs akadálya. Ugyanakkor ahogyan korábban a nemzetközi magánjogi szabályozás alapján, úgy jelenleg az At. szabályai szerint is mindezt a nem magyar állampolgárnak a Magyarországon történő házasságkötéséhez vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítéséhez igazolnia szükséges. A gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy nem szükséges a „tanúsítvány” bemutatására vonatkozó kötelezettség fenntartása. Amellett, hogy számos állam a kért igazolást – az állami nyilvántartások ellenőrzése nélkül – az ügyfél nyilatkozatára hagyatkozva állítja ki, valamint a jelentős nemzetközi mobilitás okán előfordulhat, hogy az állampolgár külföldön történt házasságkötéséről vagy bejegyzett élettársi kapcsolatáról a saját állampolgársága szerinti állam sem szerez tudomást, így meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy igazolás helyett a nem magyar állampolgár házasuló fél a megelőző eljárás során nyilatkozatot tehessen. Természetesen a házasságkötést vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző családi állapotot a jövőben is közokirattal kell igazolni, ami megfelelően biztosítja azt, hogy ne jöjjön létre a magyar jog szerint közrendbe ütközőnek minősülő jogviszony. A létrejött magánjogi jogviszonyokra egyébiránt a jövőben is megfelelően alkalmazhatóak az érvénytelenség megállapításának szabályai, valamint annak jogkövetkezményei.
Mindez gyorsítja az eljárásokat, egyúttal jelentősen csökkenti az ügyfelek és az anyakönyvvezetők, valamint az anyakönyvi szervek adminisztratív terheit is. A „tanúsítvány” benyújtására vonatkozó szabályok felülvizsgálata emellett teret biztosít az igazolás benyújtása alóli felmentésre irányuló eljárás megszüntetésére is.
A házasságkötési, továbbá a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítési szándék bejelentését követően a jegyzőkönyv főszabály szerint egy évig érvényes, ugyanakkor előfordulhatnak olyan esetek, amikor megállapítható lenne, hogy a jegyzőkönyv és a felvételezett adatok felhasználására már a jegyzőkönyv érvényességi idejének lejárta előtt sem kerülhet sor. Ilyen eset lehet például, ha a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése a felek szándékának megfelelően meghiúsul. Ebben az esetben – különös tekintettel arra, hogy a házasságkötést követő hivatalbóli okmánykiállítások miatt az anyakönyvvezető biometrikus adatokat is felvételezhet – bármely fél kérése esetén indokolt a szándékbejelentés jegyzőkönyvének, valamint az ehhez kapcsolódóan felvételezett adatoknak a törlése. Ezen kívül a gyakorlatban előfordul, hogy a szándékbejelentést követően a házasulók, illetve a felek megváltoztatják az esemény helyszínét, így más anyakönyvvezető előtt párhuzamosan másik szándékbejelentést tesznek. Erről az anyakönyvvezető sok esetben a házasulóktól, felektől nem értesül, ugyanakkor ilyen esetekben a nyilvántartás adatainak összevetése alapján szintén indokolt az adatok törlésére vonatkozó rendelkezések megállapítása.
11. §
A születési családi neveket összekötő kötőjellel kapcsolatos rendelkezések az At. belső koherenciája érdekében a családi név korrekciójának szabályai között kerülnek szabályozásra, így az At. 44. § (2) bekezdéséből azok elhagyása indokolt.
Az Nmjtv. rendelkezéseire tekintettel a gyermek neve a nem magyar vagy nem csak magyar állampolgár szülő személyes joga szerinti szabályok alapján is anyakönyvezhető. A rendelkezés módosítása az eljárás egyszerűsítését eredményezi mind hatósági, mind ügyféli oldalról. A gyakorlatban az államok többsége nem állít ki a gyermek anyakönyvezését megelőzően igazolást arról, hogy a gyermek a külföldi állampolgárságot megszerzi. Így a jelenlegi gyakorlat szerint minden esetben a gyermek nevének anyakönyvezése a magyar jog szerint történik. Utóbb a szülők a külföldi állampolgárság igazolását követően hatvan napon belül kérhetik a gyermek nevének a módosítását, ami az újszülött részére kiállított születési anyakönyvi kivonat mellett a részére kiállított okmányok cseréjével is jár. Az eljárás racionalizálása, valamint az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a magyar és külföldi állampolgársággal rendelkező szülőre figyelemmel – a gyermek külföldi állampolgárságának igazolása nélkül is – lehetőség lesz a gyermek számára a külföldi jognak megfelelő név anyakönyvezésére.
Az anyakönyvbe bejegyzett utónévtől eltérő utónév viselésének engedélyezése a hatályos szabályozás alapján kizárólag névváltoztatási eljárás keretében lehetséges. Az új eljárás bevezetésével az anyakönyvvezető – engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül – az érintett személy erre irányuló bejelentése alapján vezeti át az adatmódosítást az anyakönyvben. Az hatáskör anyakönyvvezetőhöz történő telepítése egyszerűsíti és gyorsítja az eljárást.
Az At. 45. § (1) bekezdésének módosítása gyakorlati szempontok alapján indokolt terminológiai pontosításokat tartalmaz.
A nemzetiségi névviseléssel összefüggő rendelkezések a nemzetiségi utónévjegyzék könnyebb hozzáférhetőségét biztosítják és ennek köszönhetően lehetővé teszik a nemzetiségi névviseléshez fűződő jog hatékonyabb gyakorlását. Ennek érdekében a módosítás az országos nemzetiségi önkormányzat számára előírja a nemzetiségi utónévjegyzék elektronikus formában történő közzétételét, a folyamatos aktualizálás kötelezettségét, valamint egységesen meghatározza annak tartalmi elemeit.
12. §
A házassági névviselési forma módosítására irányuló rendelkezések kiegészítése a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvényre figyelemmel indokolt.
A házassági névváltoztatási eljárás anyakönyvvezetői hatáskörbe történő telepítése az eljárások egyszerűsítését és gyorsítását szolgálja. A házassági névváltoztatás a megszűnt házasságot követően ismertté vált, azon méltánytalan helyzetet hivatott kezelni, amikor megállapításra kerül, hogy a házastárs más születési név viselésére volt jogosult, mint amit a házassági bejegyzése tartalmaz és amely alapján a házastársa a nevét viselte. A helyzet mielőbbi kezelését szolgálja, hogy az iratok anyakönyvi szerv részére történő felterjesztése nélkül az anyakönyvvezető azon anyakönyvi eljárást követően, amelyben az adateltérést észleli, a házastárs névviselését saját hatáskörben rendezni tudja. A házassági név megváltoztatásának törvényi feltételeit az anyakönyvvezető saját hatáskörben vizsgálhatja, a házassági névváltoztatás bejegyzése mérlegelést nem igényel.
13. §
A nemzetközi magánjogi szabályozás alapján a magyar állampolgár más állam joga szerint érvényesen bejegyzett születési nevét belföldön el kell ismerni, ha az érintett magyar állampolgár e másik államnak is állampolgára, vagy az érintett magyar állampolgár szokásos tartózkodási helye abban az államban van. Erre figyelemmel a jogalkalmazás megkönnyítése és egységesítése érdekében a módosítás egyértelművé teszi, hogy a magyar állampolgár más állam joga szerint bejegyzett nevét külön engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül be kell jegyezni az anyakönyvbe.
A Ptk. alapján a gyám nem jogosult a gyermek nevének megváltoztatására, ugyanakkor a gyakorlatban felmerülnek olyan méltányolható helyzetek, amikor a gyermek érdekét szolgálja, hogy a gyermek családi vagy utónevét megváltoztathassák. Erre figyelemmel a gyermek névváltoztatásának engedélyezésére irányuló kérelem gyám részéről történő benyújthatóságát a Ptk. módosítása ilyen esetekben a gyámhatóság mérlegeléséhez, jóváhagyásához köti.
Az At. belső koherenciájának biztosítása érdekében indokolt a névváltoztatási kérelem adattartalmának a pontosítása.
A módosítás megszünteti a biztonsági okmány formájában kiállított, névváltoztatást engedélyező névváltoztatási okiratot, valamint a névváltoztatási okiratmásolatot. A névváltoztatási okirat kivezetése egyszerűsíti az anyakönyvi eljárást. A döntés közlése a módosítás eredményeként az Ákr. szabályainak megfelelően egyszerűsített határozat formájában is történhet, amelynek meghozatala egyszerűbb adminisztratív művelet, mint a biztonsági okmány kiállítása. A jövőben a névváltoztatási eljárásban megváltoztatott névről névváltozási hatósági bizonyítvány formájában kérhető majd igazolás.
14. §
Az At. 55. § (1a) bekezdésében található szabályozás logikailag az 54. §-hoz tartozik. A módosítás tartalmi változást nem jelent.
Az At. értelmező rendelkezése – a megkülönböztető betűjel és a ragadványnév mellett – a családi név korrekciójának tekinti a kötőjel kötelező használatának elrendelése miatti névviselés rendezését is, így a rendelkezések kiegészítése indokolt.
15. §
A papír alapú anyakönyvi bejegyzések rögzítésére vonatkozó szabályok módosítása a gyakorlati tapasztalatok alapján, valamint a papír alapú anyakönyvi bejegyzések elektronikus anyakönyvbe történő minél teljesebb körű rögzítése érdekében indokolt.
16. §
A házasság, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat nem létezésének, érvénytelenségének megállapításáról, továbbá felbontásáról vagy megszüntetéséről történő értesítési kötelezettség At.-ban történő szabályozása hiánypótló rendelkezésként kerül beiktatásra.
17. §
Az At. 62. § (3) bekezdése rendelkezik az elhalt személy személyazonosító igazolványának és személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának kezeléséről, így indokolatlan ezen okmányok (2b) bekezdés a) pontjában való felsorolása.
A korábbi eltérő szabályozás miatt – normavilágosság szempontjából – indokolt, hogy az anyakönyvvezetők az elhunytak okmányait egységesen a haláleset helye szerint illetékes járási hivatalnak küldjék meg.
18. §
Az anyakönyvi eljárásokhoz szükséges ellenőrzések gyorsabb és hatékonyabb lefolytatását biztosítja, ha az anyakönyvvezető az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszerén keresztül biztosított közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni a rendelkezési nyilvántartásban, valamint a gondnokoltak nyilvántartásában kezelt adatokat.
19. §
Az anyakönyvi események anyakönyvezésére vonatkozó rendelkezések pontosítását, valamint kiegészítését a gyakorlati tapasztalatok teszik indokolttá. Az anyakönyvi eljárásokra vonatkozó ügyintézési határidők megállapítása az egységes jogalkalmazást, valamint – Ákr.-ben meghatározott hatvan napos teljes eljárás ügyintézési határidejéhez mérten – az eljárások gyorsítását szolgálja. A külföldi elemet tartalmazó jogviszonyokra, valamint a bejegyzések alapjául szolgáló külföldi okiratokra tekintettel az anyakönyvi szervek külföldi okirat alapján lefolytatott eljárásaiban, továbbá a hazai anyakönyvezési eljárásokban javasolt a hatvan napnál hosszabb ügyintézési határidő megállapítása.
Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszere az anyakönyvvezetők munkájának támogatása érdekében generálni tudja a Ptk. névviselési formáinak megfelelő házassági neveket. A funkció alapot szolgáltat arra, hogy a magyar házassági névviselési szabályoknak megfelelő formában, elektronikus úton kérelmezett házassági névviselési forma módosítása esetén az adatváltozás bejegyzése automatizált módon az automatikus döntéshozatal szabályai szerint huszonnégy órán belül megtörténhessen. A módosítás biztosítja, hogy az állam az állampolgárok szándékának megfelelő házassági névviselést a lehető leggyorsabban regisztrálja.
20. §
Az utónév módosítása a hazai anyakönyvezéssel egyidejűleg is kérelmezhető.
21. §
Az alapiratok, a névváltoztatási iratok esetében is az At. mondja ki az őrzési kötelezettséget, valamint a selejtezésre vonatkozó tilalmat, így a papír alapú anyakönyv, továbbá a névmutató vonatkozásában is javasolt kimondani mindezeket.
22. §
A módosítás az anyakönyvben nyilvántartott adatokban történő pontosítást tartalmazó rendelkezéseket tartalmazza.
A házasság megszűnését követően nem indokolt az állampolgársággal kapcsolatos változás nyilvántartása, valamint annak az anyakönyvi kivonaton történő megjelenítése. A házassági nevet a házassági anyakönyvi bejegyzés igazolja, amelynek a módosítása a házasságkötést követően is lehetséges, így kizárólag ennek az adatnak a változását szükséges a megszűnt házasság esetében átvezetni. Az állampolgárság változására vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadóak a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggésben nyilvántartandó adatokra is.
A nem létező házasság, valamint bejegyzett élettársi kapcsolat megállapítására vonatkozó rendelkezések pontosítását gyakorlati tapasztalatok indokolják. A módosítás a jogalkalmazás megkönnyítését szolgálja.
A gyakorlatban előfordult olyan eset, hogy az ismeretlen holttest személyazonossága a rendőrség értesítése alapján előbb ismertté vált, utóbb pedig megállapították, hogy mégsem az a személy hunyt el. Ebből fakadóan nem indokolt az adatoknak az ismeretlen holttestek nyilvántartásából történő teljes törlése. A nyilvántartás erre figyelemmel kiegészül az ismertté válás tényével és időpontjával.
23. §
Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásának pontosítását a Ptk.-val való maradéktalan összhang biztosítása, valamint a jogalkalmazói tapasztalatok teszik szükségessé. Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában a nyilatkozat megtételekor igazolt adatokat szükséges nyilvántartani, így utóbb változás esetén az adatok átvezetése az elektronikus anyakönyvben történik, így az adatjavítás bejegyzésén túl az adatváltozások nyilvántartáson történő átvezetése nem indokolt.
Az apai elismerő nyilatkozat felvételére és rögzítésére vonatkozó rendelkezések pontosítása a gyakorlati tapasztalatok alapján a jogszabályi koherencia, valamint a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében történik. A nem anyakönyvvezető előtt tett apai elismerő nyilatkozatok esetében jelenleg is előírás, hogy az apai elismerő nyilatkozatot az e törvényben meghatározott, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásának megfelelő adatokkal kell felvenni és a nyilatkozatot tevők mellett az apai elismerő nyilatkozat megtételénél közreműködőknek is alá kell írnia. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a nem anyakönyvvezető előtt felvett apai elismerő nyilatkozat nem tartalmazza az At.-ban előírt valamennyi adatot vagy aláírást, így azok pótlása érdekében intézkedni szükséges. Tekintettel arra, hogy a nyilatkozatot nem a rögzítő anyakönyvvezető előtt tették meg, a hiányosság pótlása azon szerv előtt indokolt, amely előtt az apa és az anya, valamint a közreműködő személyek személyesen megjelentek.
24. és 25. §
A névváltozási hatósági bizonyítvány, mint anyakönyvi okirat bevezetésével megfontolandó az okirat-nyilvántartás adattartalmának a kiegészítése, valamint szükséges megállapítani a névváltozási hatósági bizonyítvány kiállítására, továbbá adattartalmára vonatkozó rendelkezéseket.
26. §
A betekintésre vonatkozó szabályok kiegészítése egyértelművé teszi, hogy a papír alapú anyakönyvbe történő betekintés az ügyfelek részéről nem lehetséges. Az anyakönyvbe bejegyzett adatok igazolása az At.-ban meghatározott szervek, hatóságok kivételével kizárólag az anyakönyvi okiratok kiállításával lehetséges.
Az At. közvetlen hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseinek módosítása az állampolgársági ügyekben eljáró szerv adatkezelésének módját és annak terjedelmét vizsgálja felül az állampolgársági eljárások, különösen a magyar állampolgárság megállapítására irányuló eljárás hatékonyabb lefolytatása érdekében.
27. §
Az anyakönyvi eljárások egyszerűsítésének és elektronizálásának része az elektronikus nyilvántartások közötti automatikus adatátadás lehetőségének biztosítása. A különböző informatikai rendszerek közötti automatikus adatátadás kiegészítésével, az anyakönyvi bejegyzés teljesítését követő automatikus értesítési kötelezettséget állapít meg a módosítás.
Az elektronikus anyakönyvi rendszer részéről javasolt az Elektronikus Halottvizsgálati Bizonyítványt Kiállító Rendszer felé történő értesítési kötelezettség megállapítása.
28. §
Az átmeneti rendelkezés beiktatása az érintett rendelkezések hatályba lépését megelőzően bejelentett szándék esetén a már kitűzött házasságkötési vagy bejegyzett élettársi kapcsolatlétesítési időpontokra figyelemmel szükséges.
29. §
A szakasz az At. módosításra kerülő rendelkezéseire figyelemmel indokolt, továbbáa terminológiai pontosításokat és a jogszabályi koherenciát biztosító rendelkezéseket magába foglaló szövegcserés módosításokat is tartalmazza.
Az 1. mellékletben található, a jegyzőkönyvek adattartalmát érintő, törvényi szintet nem igénylő rendelkezések kormányrendeleti szinten kerülnek a jövőben szabályozásra.
A gyakorlatban előfordultak olyan esetek, amikor magyar és külföldi állampolgársággal is rendelkező személy Magyarország területén működő külképviseleten kötött házasságot. Ennek elismerése a Ptk. és az At. szabályai alapján nem lehetséges, így a magyar jog szerint nem létezőnek minősülő házasság, vagy bejegyzett élettársi kapcsolat miatt a nemzetközi magánjogi kollízió feloldása érdekében rendezni kell a helyzetet jogszabályi szinten is. A tapasztalatok szerint igény mutatkozik arra, hogy a nem magyar állampolgárok mellett kettős állampolgársággal rendelkező magyar állampolgárok is házasságot köthessenek vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthessenek külföldi külképviseleti hatóság előtt. Erre azonos külföldi állampolgárság esetén biztosít lehetőséget a módosítás. Mindennek természetesen továbbra is feltétele lesz, hogy mindezt nemzetközi szerződés, valamint a külföldi állam joga lehetővé tegye. Ezzel összhangban a törvénymódosítás rendezi a Magyarország területén található külképviseleti hatóság előtt magyar állampolgár által kötött házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat magyar anyakönyvezésének hatásköri szabályait is. A részletszabályokat kormányrendelet állapítja meg.
Az anyakönyvvezetők számára történő kötelező pihenőnap biztosítása érdekében a vasárnap történő házasságkötést, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítést a módosítás kizárja.
Az okirat adattartalmában bekövetkezett változásokról szóló tájékoztatás az elektronikus anyakönyv bevezetését követően kiállított anyakönyvi kivonatok esetében biztosítható, így a módosítás ennek megfelelően pontosítja a vonatkozó rendelkezést.
30. §
Az At., valamint a törvénymódosítás egészével összhangban álló hatályon kívül helyező rendelkezések.
31–33. §
A szabályozás alapján a házasságkötés előtt közvetlenül viselt név hozzákapcsolására van lehetőség, és a születési névnek a férj nevéhez -né toldatos formában történő viseléséhez külön eljárást kell lefolytatni a korábbi házasságban viselt névviselési forma módosítása érdekében. A Ptk. a -né toldatos házassági névviselési formák vonatkozásában bővíti a választható házassági névviselési formákat, emellett megszünteti a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás szükségességét, ezáltal csökkentve mind az állampolgárok, mind az anyakönyvvezetők adminisztratív terheit.
Az anyakönyvvezető az anyakönyvezéshez szükséges adatok beszerzése érdekében a saját eljárásában is felhívja a szülőket a gyermek nevének a meghatározására. Amennyiben ez sikertelen, értesíti a gyámhatóságot, amely a gyámhatósági névmegállapításra vonatkozó szabályok szerint jár el. Az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy a gyámhatóság ismételt felhívása helyett az anyakönyvvezető sikertelen felhívása is megalapozza a gyámhatóság eljárását. A módosítás a gyermek nevének mielőbbi meghatározását és a születés mielőbbi anyakönyvezését szolgálja.
34. §
Hatályba léptető rendelkezések.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás