2020. évi CLXVII. törvény indokolás
2020. évi CLXVII. törvény indokolás
az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a 2018. évi országgyűlési képviselők választása, a 2019. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása gyakorlati tapasztalatai és az Alkotmánybíróság 22/2020. (VIII. 4.) AB határozata nyomán módosít egyes választási tárgyú törvényeket.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A törvényi szabályozás szövegét pusztán nyelvtani, szó szerinti értelmezéssel jelenleg úgy is lehetne magyarázni, hogy annak alapján egy jelölt több megyében is indulhat párhuzamosan. Ez azonban többes megválasztása esetén azt eredményezné, hogy akár érdekellentétben álló választópolgárokat is képviselhetne egyszerre, illetve úgy lenne két helyen képviselő, hogy a földrajzi távolságból adódóan nyilvánvalóan nem tudná feladatait mindkét helyen megfelelően ellátni. A Javaslat célja, hogy az eddigi helyes, a rendszertani értelmezést is figyelembe vevő jelentés (csak egy megyében lehet képviselőjelölt valaki), immár nyelvtani értelmezéssel is egyértelműen kitűnjön a jogszabály szövegéből.
2. §
A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének, közgyűlésének határozathozatali kötelezettsége a lemondással kapcsolatban megszűnt, így szükséges rendelkezni a megüresedett képviselői helyre vonatkozóan a választási bizottság tájékoztatásáról.
3. §
A Javaslat a részben a parlamenti pártok részéről érkezett jelzésekre is figyelemmel a – kampányfinanszírozási intézményrendszerével kapcsolatos visszaélések visszaszorítása érdekében – módosítja az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvényt (a továbbiakban: Vjt.), melynek értelmében pártlistát az a párt állíthat, amely az eddigi kilenc helyett legalább tizennégy megyében és a fővárosban, a korábbi 27 helyett, 71 egyéni jelöltet állított. Így a Javaslat biztosítja, hogy csak valós társadalmi támogatottságú pártok állíthassanak pártlistát, ezáltal fellép azon jelölő szervezetekkel szemben, melyek indulásának csupán az a célja, hogy a választási szabályokkal visszaélve a választási támogatások megszerzése érdekében indítsanak jelölteket. A társadalmi támogatottsággal nem rendelkező „törpepártok” kapcsán az Állami Számvevőszék jelentése megállapította, hogy egyes jelölőszervezetek a listaállítás után járó állami támogatást nem kizárólag választási kampányidőszak alatti kiadások finanszírozására irányult. A szabályozás garanciája továbbá azon hatályos szabály, hogy amennyiben egy listával rendelkező jelölő szervezet egyéni képviselőjelöltjeinek száma 71 alá csökken, akkor a listát törölni kell.
4. §
A hatályos szabályozás rögzíti, hogy az országgyűlési képviselőjelölteket továbbra is mentelmi jog illeti meg. A jelölti minőség a megválasztással megszűnik. A meg nem választott jelöltek vonatkozásában azonban nem teljes a szabályozás, ugyanis míg az egyéni képviselő-jelöltek tekintetében a jelölti minőség a választással megszűnik, addig a listás jelölteké nem. A mandátumot nem szerzett listás jelöltek a listán maradnak és később, egy-egy listás mandátum megüresedésekor még mandátumot szerezhetnek, tehát jelölti minőségük tulajdonképpen nem szűnik meg. A mentelmi jog fenntartása azonban erre az időszakra nem indokolt, a jelöltek nagy száma miatt a listás jelölés alkalmas lehet a visszaélésszerű alkalmazásra. A Javaslat ezért egyértelműen – a hatályos joggyakorlattal összhangban – a választási eredmény jogerőre emelkedését határozza meg, mint a képviselő-jelölti mentelmi jog véghatáridejét.
5. §
A Javaslat összhangba hozza a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) a választójogból való kizárására vonatkozó szövegezését a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény gondnoksággal kapcsolatos hatályos fogalomrendszerével.
6. §
Nincs konszenzus a jogalkalmazásban arról, hogy ha csak maga a szavazás van megismételtetve, akkor milyen szabályokat kell alkalmazni, és melyeket mellőzni. Így például kiemelt kérdés, hogy lehet-e névjegyzéki adatokat szolgáltatni, a megismételt eljárásban hogyan mondhat le a jelölt. Ezek a kérdések jelenleg a helyi gyakorlat alapján dőlnek el, és a kevés jogorvoslati kérelem miatt nincs irányadó bírósági gyakorlat sem.
A Javaslat ezért kimondja, hogy a szavazás megismételtetése esetén a szavazatszámláló bizottságot (a továbbiakban: SZSZB-t) le lehet cserélni, és a delegálásra jogosult jelöltek, szervezetek is megbízhatnak tagot olyan SZSZB-be is, amelyben a megismételtetett szavazáson egyáltalán nem volt delegáltjuk, vagy kevesebb volt, mint amennyi tag delegálására jogosultak voltak.
A Javaslat biztosítja a kampányolás lehetőségét a két szavazás között is, és ennek keretében egyértelművé teszi, hogy a jelöltek, jelölő szervezetek a Ve. 153–155. §-a szerint igényelhetnek névjegyzéki adatszolgáltatást [a Ve 317. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás szabályait azonban nem lehet alkalmazni az ismételt szavazás előtt].
Ha a szavazást nem az egész választókerületben ismétlik meg, hanem csak a szavazókörök egy részében, és valamely jelölt vagy lista időközben kiesik, akkor az eredeti szavazás napján a kiesett jelöltre/listára – az ismétléssel nem érintett szavazókörökben – leadott szavazatok sorsa eddig rendezetlen volt. A Javaslat előírja, hogy e szavazatokat a szavazatösszesítés során a választási bizottság érvénytelennek minősíti, így az összesítő jegyzőkönyvön az érvénytelen szavazatok számát kell e szavazatokkal megnövelni (attól függetlenül, hogy a szavazóköri jegyzőkönyvekben még a kiesett jelöltre/listára leadott érvényes szavazatként szerepelnek).
7., 46. §
A Javaslat egy §-ba foglalva, konkrétan meghatározza a választásokat követően megsemmisítendő választási iratok körét.
8. §
A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a helyi választási bizottságok abban az esetben is szavazatot számlálnak, ha a település nem egy szavazókörös, de tartanak települési nemzetiségi önkormányzati választást. Emellett a területi választási bizottság is végez szavazatszámlálást azon települések nemzetiségi szavazólapjai tekintetében, ahol nem tartottak települési nemzetiségi önkormányzati választást. Így indokolt a rendelkezés felülvizsgálata, és a munkavégzés alóli mentesítés kiterjesztése valamennyi választási bizottságra, amely szavazatot számlál.
9. §
A közszolgálati illetményalap változatlansága, valamint az egyéb összehasonlítható területeken bekövetkezett illetményemelések következtében a Nemzeti Választási Bizottság tagjai részére megállapított tiszteletdíj értéke jelentősen erodálódott. Ezért a Javaslat – a tiszteletdíjak teljes összegének az ülésen való részvételhez kötésével párhuzamosan – megemeli a tiszteletdíjak összegét.
A Nemzeti Választási Bizottság határozatképességének elősegítése érdekében indokolt a tiszteletdíj teljes összegét részvételi feltételhez kötni. A Javaslat garanciális szabályként rögzíti hogy ha a bizottsági tag távollétét – a Nemzeti Választási Bizottság ügyrendjében meghatározott esetekben – igazolja, akkor az igazolt távollétnek minősül, és a tiszteletdíj nem kerül csökkentésre.
10–11. §
A gyakorlatban egyes esetekben problémát okoz a választási eljárás folyamán megalakítandó bizottságok megválasztása. Különösen a helyi önkormányzati választásokban érintett bizottságok megválasztását indokolt naptári időszakhoz kötni, amely megelőzi a kitűzést, és nem a képviselő-testületek ülésezésén kívüli nyári időszakra esik.
12., 15., 33. §
A megválasztott szavazatszámláló bizottsági tagok (beleértve az elnököket, elnökhelyetteseket is) jelentős része nem minden választáson tud részt venni a munkában, a helyi választási irodák vezetői a négy évre összeállított szavazatszámláló bizottságok személyi mozgásait csak állandó átcsoportosításokkal tudják érvényesíteni. Ezért a Javaslat szerint a szavazatszámláló bizottságokat a helyi választási iroda vezetője a települési szinten megválasztott tagok közül minden választás alkalmával ismételten, csak egy adott választásra állítja össze. A szavazatszámláló bizottságok minden választás előtt tart alakuló ülést, és megválasztja az elnököt/elnökhelyettest, akiknek a megbízatása csak egy választásra szól. A helyi választási iroda vezetőjének lehetőséget biztosít a Javaslat arra, hogy a szavazatszámláló bizottságok választott tagjainak szavazókörhöz történő beosztását szükség szerint módosítsa.
13. §
A jelöltek vagy a jelölő szervezetek a szavazatszámláló bizottságokba rendszerint akár több településre kiterjedően egyszerre bíznak meg tagokat. Amíg nem válik általánossá a megbízott tagok elektronikus úton történő bejelentése, adminisztratív kötelezettségeket könnyítő lépésként javasolt lehetőséget biztosítani arra, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda az illetékességi területén fekvő helyi választási irodák vezetője részére benyújtandó bejelentéseket a jelölttől vagy jelölő szervezettől átvegye és az illetékes választási szerv számára továbbítsa.
14. §
A bírói gyakorlat a területi választási bizottságok megbízott tagjainak megbízatását eltérően értelmezte. A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a megbízott tagok megbízatása a megbízás jogalapjához kapcsolódó választás lezárultáig tart, akkor is, ha a bizottság további választásokban érintett.
16. §
A Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a Nemzeti Választási Bizottság elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével tartson ülést.
17. §
A rendelkezés a Nemzeti Választási Bizottság ügyrendjének stabilitását védi az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választásának évében akként, hogy az országgyűlési képviselők általános választása és az Európai Parlament tagjai választása kitűzését követően az országgyűlési képviselők általános választása esetén az Országgyűlés alakuló ülésének napjáig, az Európai Parlament tagjai választása esetén a választás eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedéséig az ügyrend nem módosítható, ilyenkor ugyanis a testület létszáma jelentősen megnő az országos listát állító jelölő szervezetek képviselőivel.
18. §
A Javaslat megerősíti a választási bizottság elnökének szerepét a bizottsági döntések szakmai előkészítésében, és garanciákat tartalmaz arra, hogy az előkészített döntési javaslatok elutasítását követően az elnök és a titkárság számára megfelelő időkeret álljon rendelkezésre a többségi álláspontnak megfelelő döntési javaslat pontos megszövegezésére.
19. §
A választási bizottságoknál szigorú összeférhetetlenségi szabályok érvényesülnek a választott tagokra, így például nem lehet tag az, aki a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, a választókerületben induló jelölt hozzátartozója. Nem szabályozza a törvény azonban azokat az eseteket, amikor alacsonyabb szintű választókerületben induló ügyekben a másodfokú bizottság választott tagjának hozzátartozója érintett. A választási bizottság tagja összeférhetetlenségének kimondása ebben az esetben indokolatlanul súlyos következmény lenne, ezért az eseti összeférhetetlenség intézményének bevezetésével az adott ügyben szükséges korlátozni a választott tag eljárását.
20. §
A választási irodákat a titkársági feladatok ellátásában kizárólag az iroda mellett működő választási bizottság elnöke irányíthatja, ezért indokolt e kivételt jelölni a Nemzeti Választási Iroda elnökének szakmai irányítási jogkörei között.
21., 40., 41–43., 60. §
A korábbi választások értékelése során jogos kritikaként merültek fel a szavazóhelyiségi előtti sorban állások. Ennek elkerülése érdekében a Javaslat a kijelölt szavazókörök kialakítására vonatkozó szabályozást rugalmasabbá teszi oly módon, hogy az átjelentkezésre irányuló kérelem megérkezésének határidejének módosításával hosszabb felkészülési idő biztosít. A választási iroda vezetőjének a rendelkezésre álló idő és kibővített lehetőségek biztosítják a fennakadásmentes szavazás megszervezését. Például a Javaslat lehetővé teszi, hogy a megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben a jegyző a hajléktalanok szavazására kijelölttől eltérő szavazókört biztosítson az átjelentkezéssel szavazásra. Itt a helyi lakosok számára vonatkozóan nincs alsó korlát.
Ha a választópolgárok száma több mint 1500, akkor lehetséges, ha pedig több mint 2000, akkor kötelező a szavazást az alábbi két megoldás egyike szerint lebonyolítani:
1. a szavazatszámláló bizottság a szavazást egy helyiségben, de több asztalnál bonyolítja le (ez a jelenlegi bevett megoldás),
2. a választópolgárokat ugyanazon épületen belül több (akár 10–20) külön helyiségben kell szavaztatni. A Javaslat pontosan meghatározza, hogy milyen módon, milyen szervezeti és működési keretek között történhet meg az átjelentkezést lebonyolító szavazatszámláló bizottság több részre osztása, pontosan hogyan oszlik meg a hatáskör az egyes albizottságok és a teljes szavazatszámláló bizottság között.
Garanciális jellegű szabály, hogy a helyi választási iroda vezetője a szavazatszámláló bizottságokat a szükséges számban kiegészítheti a választott bizottsági tagokból.
22. §
A központi útiokmány-nyilvántartásban bekövetkező változások jelenleg – jogszabályi felhatalmazás hiányában – nem kerülnek átvezetésre a központi névjegyzékben, ezért a regisztrált választópolgárok adatai naprakészségének javítása érdekében a Javaslat előírja a névjegyzék frissítését e tekintetben is.
23–24. §
Jelenleg a névjegyzékből való törlést sérelmező jogorvoslati kérelmek megfelelően nem elbírálhatók, mert az esetek többségében nincs olyan formai, indokolt határozat, amelynek megállapításai és kézbesítése ellenőrizhetők lennének. A bírói gyakorlat általánosan sérelmezi azokat az eljárásokat, felvetve az alapjogi sérelem lehetőségét is, amikor az érintett ügyféltől úgy kerül elvonásra a jogosultság, hogy a jogkorlátozásról sem érdemben értesítést nem kap, sem a korlátozás indokait nem ismerheti meg.
A Javaslat csak a választópolgár elhalálozása esetére teszi lehetővé a névjegyzékből való törlést formai határozat meghozatala és kézbesítése nélkül.
Ha a választópolgárt csak a központi névjegyzékből törli a Nemzeti Választási Iroda (mert nem szerepel szavazóköri névjegyzékben), vagy központi névjegyzékből és szavazóköri névjegyzékből is, a törlő határozat közlése az érintett személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzett értesítési címére, annak hiányában pedig lakcímére történik. Előfordul, hogy a választópolgárt csak a szavazóköri névjegyzékből törlik, de a központi névjegyzékből nem (pl. időközi választáson szavazóköri névjegyzékbe vett választópolgár másik településre költözik), ebben az esetben is a fenti módon kell közölni a határozatot.
25., 41. §
A Javaslat szabályozást ad arra az esetre, ha az átjelentkezéssel szavazó választópolgár visszavonja a mozgóurna iránti igényét, és nem nyilatkozik arról, hogy a lakóhelye vagy az átjelentkezés helye szerinti szavazókörben kíván szavazni.
26. §
A választási bizottságok előtti bizonyítási eljárás megkönnyítése érdekében indokolt, hogy a választási irodák az ajánlóív kiadásának megtagadásáról szóló döntésről formai határozatot hozzanak.
27. §
A Javaslat harmonizálja a választási eljárás és a népszavazási eljárás aláírásgyűjtő személyéhez kapcsolódó formai követelményeket az ellenőrzések azonos feltételei érdekében.
28. §
A bírói gyakorlat szerint indokolatlan a lista elutasítása, ha a nyilvántartásba vételre nem alkalmas jelöltet nem nézve a lista nyilvántartásba vehető lenne. A Javaslat ezt gyakorlatot kodifikálja.
29. §
A választás eredményének jogerőre emelkedésével a mandátumot nem szerzett jelöltek továbbra is a listán maradnak és onnan egy listás mandátum megüresedésekor mandátumot szerezhetnek. A törvény a szavazás előtti lemondás határidejét meghatározza, de nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy a választáson mandátumot nem szerző listás jelölt jelöltségéről lemondhatna. Ennek alapján viszont a listán szereplő, de mandátumot ténylegesen már szerezni nem akaró jelölt számára – az egyéb törvényi feltételek fennállása mellett – ki kell adni a mandátumot, és azt csak akkor kaphatja másik jelölt a listáról, ha a mandátumot szerző képviselő lemond. A Javaslat ezért lehetővé tesz a listás jelölt lemondását a választást követően.
30. §
A Javaslat rendelkezik a közterületen folytatott kampánytevékenységről, és egyértelműsíti, hogy az ilyen, a választópolgárokkal való személyes kommunikációra irányuló, a gyalogosforgalom számára nyitva álló közterületen folytatott kampánytevékenység esetén a közterület-használatról szóló jogszabályokat nem kell alkalmazni. A módosítás értelmében ilyen kampánytevékenységnek minősül különösen a választópolgárokkal való kapcsolatfelvétel, a közügyekről folytatott személyes beszélgetés, a szórólaposztás és az aláírásgyűjtés, mely alatt értendő az ajánlások gyűjtése is.
31. §
A Javaslat pontosítja a Ve. a média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslati szabályait.
32. §
Jogvitára adhat alapot a Ve. hatályos szabályozása, amellyel kapcsolatban a joggyakorlat a törvény értelmezése során arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha az egész ország egy listás választókerületet képez, akkor a listás jelölt nem, csak a listát állító jelölő szervezet élhet a választópolgári névjegyzéki adatok kiadása iránti kérelem jogával. A Javaslat ezt egyértelműsíti szétválasztva az egyéni jelöltek, illetve a listát állító jelölő szerveztek adatkérési jogosultságát.
34. §
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a szavazást megelőző 14. nap után már nincs új szavazólap legyártására irányuló kötelezettség, továbbá a Javaslat lehetővé teszi, hogy a kiesett jelöltet vagy listát már a szavazás napját megelőzően áthúzással törölje a helyi választási iroda a szavazólapról.
35–36. §
Amennyiben a jogorvoslati kérelem határozathozatali kötelezettséggel jár, de nincs valódi relevanciája, mert már lezárult választási eljárással szemben, jogerőre emelkedett döntéssel szemben nyújtották be, indokolt a háromnapos elbírálási határidő lényeges növelése a választási bizottságok üléseinek jobb ütemezhetősége érdekében.
37. §
Az ügyek egyesítésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalat azt indokolja, hogy a választási bizottság megítélése alapján szélesebb körben legyenek egyesíthetőek az ugyanazon döntésekkel szemben benyújtott fellebbezések.
38. §
A Javaslat értelmében amennyiben a Nemzeti Választási Bizottság a Kúria utasítására nem állapítja meg a választás eredményét, az eredményt két napon belül a Kúria állapítja meg. A Ve. 233. §-a alapján a Kúria döntése elleni alkotmányjogi panasz a döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. A befogadott alkotmányjogi panaszról az Alkotmánybíróság három munkanapon belül dönt.
39., 56. §
A hatályos Ve. nem tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat a választási megfigyelőkre, ezt pótolja a Javaslat.
44. §
A Javaslat biztosítja annak lehetőségét, hogy a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár a külképviseleten személyesen tájékoztatást kérjen a szavazási levélcsomag postai kézbesítéséhez megadott postacíméről, a szavazási levélcsomag személyes átvétele esetén a megjelölt településről, illetve a levélben szavazók névjegyzékében szereplő értesítési címéről. A külképviselet a kérelmező személyazonosságának ellenőrzése után a Nemzeti Választási Irodától szerzi be a kérelmezett adatot.
45. §
A Javaslat rögzíti, hogy a kijelölt külképviseleten a választópolgár levélben szavazhat. A szavazás során a választás titkosságát garantáló körülményeket a külképviseleten működő külképviseleti választási iroda biztosítja. A Javaslat alapján így a 6/2014. NVB iránymutatás kapcsán felmerült kérdés rendezésre kerül, és a szavazólap kitöltése miatt nem kell elhagyni a külképviselet épületét.
47. §
A levélszavazatok megszámlálása a Nemzeti Választási Iroda hatásköre (a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete mellett), a számlálás eredményéről szóló jegyzőkönyvet azonban a Ve. szerint a Nemzeti Választási Bizottság állítja ki.
A Javaslat – az országos népszavazás szabályozásához hasonlóan – a Nemzeti Választási Iroda feladatkörébe utalja az általa végzett számlálás eredményéről szóló jegyzőkönyv kiállítását. A módosítás nem a bizottsági hatáskör elvonása, hiszen az eredményről a Nemzeti Választási Bizottságnak határozatot kell hoznia, amelynek melléklete lesz az Iroda által kiállított jegyzőkönyv.
48. §
A választójogot korlátozza, ha a választás kitűzését megelőző 30. napon ugyan már rendelkezett tartózkodási hellyel egy adott választókerületben a választópolgár, de azt követően annak megújítására nem folyamatos jelleggel, hanem akár 1–2 napos csúszással került sor. Az adott választókerülethez kötődés akkor is fennáll, ha a választás kitűzését megelőző 30 napon meglévő tartózkodási hely helyett ugyan egy másik, de ugyanazon választókerületen belül lévő tartózkodási helyet létesít a választópolgár.
A Javaslat szerint ezért az átjelentkezéshez az önkormányzati választáson az szükséges, hogy a választópolgárnak mind a választás kitűzését megelőző 30. napon, mind az átjelentkezési kérelem elbírálásakor legyen tartózkodási helye a választókerületben, de nem szükséges annak folytonossága vagy egyezősége.
49. §
A Ve. hatályos 307/I. § (3) bekezdése szerint a kompenzációs listán állított jelölt bejelentésére alkalmazni kell többek között a 120. § (3) bekezdés szerinti adatokat és nyilatkozatokat. A 120. § (3) bekezdés c) pontja ugyanakkor „az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény szerinti párttámogatás visszafizetésére” vonatkozó nyilatkozat megtételére utal, amelynek az önkormányzati választás során nincs relevanciája.
A Javaslat a Ve. 307/I. § (3) bekezdést akként módosítja, hogy a 120. § (3) bekezdés vonatkozásában kizárólag az a) és b) pontok szerinti nyilatkozatok megtételét követelje meg a jogszabály.
50–51., 61., 75. §
Kodifikációs pontosítás.
52. §
A kompenzációs listás eredményt az egyéni választókerületi eredmények alapján kell megállapítani. Ebben a szakaszban a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntését már nem indokolt felülvizsgálni, arra – mivel közvetlenül az egyéni választókerületi eredmény megállapítását érinti – az egyéni választókerületi eredményt megállapító döntéssel szembeni jogorvoslat keretében van lehetőség. Kezelhetetlen helyzetet teremt, ha az egyéni választókerületi eredmény jogerőre emelkedését követően a kompenzációs listás töredékszavazatokat megváltoztatják a jogorvoslat keretében, és e számok eltérnek az egyéni jelöltek már jogerősen megállapított szavazataitól.
A kompenzációs listás eredményt megállapító határozat elleni fellebbezést ezért a Javaslat szerint csak az egyéni választókerületi eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet benyújtani, az egyéni választókerületi választás eredményét már nem lehet vitatni.
53. §
Az önkormányzati képviselő lemondására formálisan csak a választás eredményének jogerőre emelkedését követő időponttal van lehetőség, amelyet a hatályos szabályok szerint a képviselő-testülethez nyújthat be. A Ve. nem rendezi, hogyan mondhat le a megválasztott képviselő, amíg nem alakul meg a képviselő-testület. A Javaslat a Ve. 297/A. §-a szerinti az országgyűlési képviselők választása vonatkozásában alkalmazott szabályozást veszi alapul az önkormányzati képviselőknek az érintett időszakban történő lemondása tekintetében.
54. §
A Ve. 6. § (1) bekezdése alapján a köztársasági elnök legkésőbb a szavazást megelőző 70. napon tűzi ki a helyi önkormányzati képviselők általános választását. A Ve. 309. § (1) bekezdése szerint nemzetiségi önkormányzati képviselők választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazást megelőző 75. napon tűzi ki a helyi önkormányzati képviselők általános választásának napjára. A két határidő részben fedi egymást, amelynek rendezése szükséges akként, hogy a nemzetiségi önkormányzati választás kitűzési határideje csak a helyi önkormányzati képviselők általános választása kitűzési határidejének lejártával kezdődjön el.
55. §
A Javaslat értelmében, ha a nemzetiségi önkormányzati testület a feloszlás, feloszlatás miatt kiírt időközi választás előkészítésének és lebonyolításának költségeihez szükséges fedezettel nem rendelkezik, számára azt a központi költségvetés megelőlegezi.
57. §
Annak ellenőrzését, hogy a jelölt volt-e más nemzetiség önkormányzatának választásán is jelölt a megelőző választásokon, és így egyáltalán indulhat-e jelöltként, már az ajánlóív igénylésekor indokolt elvégezni.
A Javaslat értelmében a jelöltnek a nyilatkozatát a nemzetiség képviseletének vállalásáról, valamint arról, hogy nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri, már az ajánlóív igénylésekor meg kell tennie a nemzetiségi választásokon is alkalmazandó 307/F. § (1) bekezdése alapján. Indokolatlan e nyilatkozatok megismételtetése a jelölt bejelentésekor.
58. §
Az egy szavazókörös településeken a helyi választási bizottság hatáskörébe tartozik a nemzetiségi szavazás lebonyolítása, valamint a települési nemzetiségi választást tartó nemzetiségek szavazólapjainak megszámlálása is. E szavazólapok helyi választási irodához szállítása indokolatlan és a bizalmat megingató felesleges adminisztratív teher. Ugyanígy nem indokolt a szavazólapok elszállítása a helyi választási iroda székhelyére a több szavazókörös településeken, ha a szavazatok megszámlálására a helyi választási bizottság által a településen kerül sor, de a helyi választási iroda székhelye más településen van (körjegyzőség).
59. §
Különösen a nagyobb létszámú nemzetiségi közösségekkel rendelkező településeken indokolt a helyi választási bizottságok szavazatszámláló tevékenységének támogatása, ugyanis a jelenlegi alacsony létszám mellett (Három tagnak kell megszámolnia esetleg több ezer szavazatot.) egyes településeken igen nagy a munkateher, ezért megnőtt a szavazás törvényességét is befolyásoló adminisztratív hibák esélye, és a Ve.-ben foglalt határidő betartása is ellehetetlenülhet.
A Javaslat ezért lehetővé teszi, hogy a helyi választási bizottságok jegyzőkönyvi döntéssel kérje a szavazatszámlálás elvégzéséhez saját póttagja(i), választott szavazatszámláló bizottsági tagok, valamint a helyi választási iroda tagjainak segítségét. Hasonló segítség igénybevételét teszi lehetővé a Javaslat a területi választási bizottságok számára is.
62. §
A Javaslat értelmében a Nemzeti Választási Bizottság az Európai Parlament tagjainak választásán – az országgyűlési képviselők választásához hasonlóan – legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon állapítja meg a választás eredményt.
63. §
Az európai parlamenti képviselő mandátuma az Európai Parlament első ülésnapjával kezdődik, ha a testület a képviselő mandátumának érvényességét megállapította. Ettől kezdve tud mandátumáról lemondani az Európai Parlament előtt. A Ve. nem rendezi, hogy a választást követően az Európai Parlament megalakulásáig, hogyan lehet lemondania a megválasztott képviselőnek. A Javaslat a Ve. 297/A. §-a szerinti az országgyűlési képviselők választása vonatkozásában alkalmazott szabályozást veszi alapul az önkormányzati képviselőknek az érintett időszakban történő lemondása vonatkozásában.
64. §
Mivel a választási eljárás különböző, egymásra épülő eljárási cselekményekből áll, egyértelműen rögzíteni szükséges, hogy egy folyamatban lévő választási eljárást milyen szabályrendszer alapján kell lefolytatni. Erre figyelemmel a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a Ve. Javaslat által módosított rendelkezései csak a módosítás hatályba lépését követően indult választási eljárásokban alkalmazandók.
65. §
A Javaslat a központi névjegyzék tartalmát kiegészíti a Magyarországon élő nem magyar és nem uniós állampolgárok jogállásával, ami a helyi önkormányzati választásokon való választójogosultság megállapíthatóságához szükséges. Emellett kodifikációs pontosításokat tartalmaz.
66. §
1. A választási bizottság megbízott tagjának összeférhetetlensége részben a választási iroda rendelkezésére álló állami nyilvántartások ellenőrzésével, részben pedig az összeférhetetlenség vonatkozásában tett nyilatkozaton keresztül vizsgálható, de ez utóbbinak valódiságát a választási irodák rendelkezésére álló állami nyilvántartások alapján nem lehet ellenőrizni, így e nyilatkozatnak a megbízással egy időben történő benyújtása nem indokolható terhet helyez a megbízásra jogosult jelöltekre vagy jelölő szervezetekre. A választási bizottságokba megbízott tagok azonban a Ve. 37. §-ában foglaltak szerint kötelesek esküt vagy fogadalmat tenni, amelyre a választási irodában, a polgármester (megyei közgyűlés elnöke, az Országgyűlés elnöke) előtt kerül sor. A választási iroda vezetőjének tehát alkalma nyílik nyilatkoztatni az összeférhetetlenségről a megbízott tagot az eskütételt megelőzően, így az összeférhetetlenség vizsgálata nem terheli közvetve a megbízásra jogosultakat olyan adminisztratív kötelezettségekkel, melyek teljesülésének kikényszerítése elsősorban a választási szervek érdeke. [66. § a) pont]
2. A Javaslat továbbá kodifikációs pontosításokat tartalmaz.
67. §
1. A hatályos szabályozás szerint a névjegyzékkel kapcsolatban igénybe vehető jogorvoslati eljárás csak a választópolgár kérelmére hozott döntés esetén áll rendelkezésre. A hivatalból hozott névjegyzéki döntés ellen jelenleg csak az általános jogorvoslati fórumrendszer (Nemzeti Választási Bizottság – Kúria) vehető igénybe, ami névjegyzéki ügyekben nem indokolt, és felesleges munkaterhet jelent. A Javaslat ezért nemcsak a kérelmet elbíráló névjegyzéki döntésekkel szemben biztosítja a jogorvoslati lehetőséget, hanem abban az esetben is, ha a választási iroda hivatalból hozott névjegyzéki határozatot (pl. törlés a névjegyékből). [67. § h) pont]
2. Az Alaptörvény 2. cikkében foglalt, a választójog egyenlősége alapelvébe, továbbá a Ve.-ben foglalt, a választás tisztaságának megóvása valamint a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközne az, ha egy, a levélben szavazók névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár érvénytelen szavazási iratot ad le, majd ezt követően újabb szavazási irato(ka)tad le. A Ve. ezen választópolgári magatartáshoz jelenleg nem fűzi a szavazási irat(ok) tekintetében az érvénytelenség jogkövetkezményét, azonban az Alaptörvényben és a Ve.-ben nevesített alapelvekből következik, hogy ezen szavazási iratok a választási eljárásban nem vehetők figyelembe. A Javaslat a jogszabályi koherencia megteremtése érdekében, a 9/2014. NVB iránymutatással összhangban egyértelművé teszi, hogy a második vagy többedik alkalommal megküldött levélszavazat érvénytelen. [67. § k) pont]
3. A levélben leadott szavazási iratokkal összefüggésben a választói akarat minél teljesebb érvényesülése érdekében szükséges csökkenteni a technikai okokból érvénytelen levélben leadott szavazási iratok számát. A Javaslat értelmében ezért az azonosító nyilatkozaton nem szükséges a születési név feltüntetése (a név, a születési hely és idő, valamint a személyi azonosító vagy a személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány számát továbbra is fel kell tüntetni). [67. § l) pont]
4. A Javaslat továbbá kodifikációs pontosításokat tartalmaz.
68. §
A Vjt. módosításával összhangban indokolt az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény rendelkezésének módosítása is.
69–74. §
Az Alkotmánybíróság 22/2020. (VIII. 4.) AB határozata alapján a Javaslat jelentősen átalakítja az ajánlásokhoz és ajánlóívekhez kapcsolódó bírságok rendszerét. A bírság maximalizálása mellett szigorodnak a végrehajthatóság feltételei, továbbá fizetési könnyítés kerül a szabályozásba. A Javaslat továbbá enyhébben szankcionálja az üres ívekkel kapcsolatos szabálytalanságokat.
76. §
Felhatalmazó rendelkezés pontosítása.
77. §
A hatályos szabályozás szerint a Nemzeti Választási Bizottság 30 napon belül bírálja el az ügyeket, de adott esetben az effektív elbírálási idő mindössze 10–15 nap a párhuzamosan futó ügyek miatt. Ugyanakkor a kialakult joggyakorlat alapján a Nemzeti Választási Bizottságnak valamennyi lehetséges elutasítási okot meg kell vizsgálnia. A Javaslat ezért 30-ról 60 napra növeli a Nemzeti Választási Bizottság számára nyitva álló határidőt.
78. §
Hatályba léptető rendelkezés.
79. §
Sarkalatossági záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás