2020. évi CLXIX. törvény indokolás
2020. évi CLXIX. törvény indokolás
a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXIX. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A Javaslat a jogalkalmazás során feltárt hiányosságok, a jogszabályváltozások, valamint a tapasztalatok alapján a honvédelmi szervezeteket érintő egyes honvédelmi kérdések szabályozása a következő törvények módosításával:
– a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Küfetv.),
– a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.),
– a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Haktv.),
– rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása (a továbbiakban: Hszt.),
– honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj.tv.).
I. A Küfetv. módosításának főbb területei:
– a törvény hatályának kiegészítése a nem Magyarországon települt, de Magyarországon szolgálati céllal ideiglenesen működő nemzetközi katonai parancsnokságokkal,
– minden, a haderő részét képező haderőnem és szolgálati ág bevonása a külföldi fegyveres erő fogalmába,
– a nemzetközi katonai parancsnokság magyarországi jogképességének megteremtése,
– a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erő, valamint nemzetközi katonai parancsnokság nem magyar állampolgárságú tagjának a foglalkozása tekintetében a Magyarországon jogszabályban előírt engedélyezési feltételek teljesítése alóli mentesülésének megteremtése,
– a védelmi együttműködés magyar–amerikai megállapodás alapján a gépjárművek után fizetendő regisztrációs adó alóli mentességre vonatkozó szabályozás pontosítása.
II. A Hvt. módosításának főbb területei:
– jelenleg az egyes szakterületeket irányító politikai és szakmai felsővezetők leadott miniszteri jogkörei a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározottak. A cél az, hogy a későbbiekben ezek a szabályok egy része átkerüljön a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendeletbe, ezért indokolt a kapcsolódó rendelkezés újraszabályozása a törvényben is, 2022. január 1-jei hatálybalépéssel,
– a módosítás megteremti, hogy az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságához éves jelentést kell benyújtani a külföldi fegyveres erők magyarországi jogállását szabályozó nemzetközi szerződések végrehajtásáról és a külföldön végrehajtott műveletekről,
– a honvédelmi összekötő fogalmának megjelenése, a honvédelmi összekötő megjelenése a honvédelemben közreműködő szerveknél,
– a honvédelmi szervezetek objektumaiba történő beléptetés rendjének törvényi pontosítása,
– egyéb gyakorlati tapasztalatok alapján, illetve jogtechnikai szempontból történő módosítás.
III. A Haktv. módosításának főbb területei:
– a biometrikus adatkezelési kérdések pontosítása,
– a kiképzési nyilvántartás szabályainak módosítása, a regenerálódási és rekreációs szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvántartás racionalizálása, pontosítása,
– a katonai rendészeti szolgálattal összefüggő adatkezelés módosítása,
– az igazolványok igénylésre vonatkozó rendelkezések pontosítása, abban a honvédelmi szervezetek megjelenítése,
– egyéb gyakorlati tapasztalatok alapján, illetve jogtechnikai szempontból történő módosítás.
IV. A Hszt. módosítása a központi szerv vezetője és helyettese illetményéneek meghatározására vonatkozó rendelkezések módosítására irányul.
V. A Haj.tv. módosításának főbb területei:
– a kollektív szerződések kivezetése miatti pontosítások,
– a törvény kiegészítése azzal, hogy egyes munkaköröknél a kinevezéshez nemzetbiztonsági ellenőrzés szükséges, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénnyel történő összhang megteremtése,
– az árvák kiegészítő támogatása tárgyában hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezés, illetve annak elbírására vonatkozó szabályok megjelenítése a Haj.tv.-ben,
– egyéb gyakorlati tapasztalatok alapján, illetve jogtechnikai szempontból történő módosítás.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A Küfetv. alapvetően a Magyarországon települt külföldi fegyveres erők és nemzetközi katonai parancsnokságok jogállását szabályozza, azonban a gyakorlatban előfordul, hogy nemcsak külföldi fegyveres erők, de nem Magyarországon települt nemzetközi katonai parancsnokságok ideiglenes jelleggel, például egy katonai gyakorlat, konferencia, vagy éles műveletek esetében Magyarországon teljesítenek szolgálatot, azaz kisebb-nagyobb létszámmal ideiglenesen idetelepülnek. Ilyenkor a nyilvántartásuk szükséges lehet a jogosultságaik érvényesítéséhez. A NATO elvárása és a NATO-ban megszokott gyakorlat, hogy nemzetközi katonai parancsnokságok külföldi, a fogadó országtól eltérő szövetségesi országban folytatott tevékenységük során is kérik jogállásuk elismerését.
2. §
A Küfetv. eredeti szövege a klasszikus három haderőnemet sorolta fel, kiegészítve a katonai rendészettel. Ugyanakkor a világ meghatározó haderőiben a tendencia az, hogy újabb haderőnemek és szolgálati ágak alakulnak, amelyek ezen klasszikus hármasnak nem képezik részét. Ezért indokolt a meghatározás leegyszerűsítése, és ezzel minden, a haderő részét képező haderőnem és szolgálati ág bevonása.
3. §
A Magyarországon települő NATO katonai szervezetek tapasztalatai alapján gyakran előfordul, hogy a hazai működésük során bankok, intézmények, szerződéses partnereik vonakodnak szerződést kötni velük, tekintettel arra, hogy nem illeszkednek be a magyar jogrendben kialakult jogi személy kategóriába. Ez a gyakorlatban abban nyilvánul meg, hogy nem egyértelmű, hogy jogosultak-e adószámra, adószám hiányában az ÁFA-s számlák kiállítása nehézkesebb, valamint az eleve adómentes vásárlás is akadályokba ütközhet.
A javaslat szerint, amennyiben nemzetközi szerződés vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik, a belső jogi jogügyleteik tekintetében jogképes jogi személynek kell tekinteni őket. Ez kifejezetten a nemzetközi katonai parancsnokságnak minősülő szervezetekre igaz, így például a NATO szervezetek esetében az ún. aktiválással a NATO által is jóváhagyott és a Párizsi Jegyzőkönyvnek megfelelő státusszal bíró szervezetekre. A javaslat kifejezetten kimondja, hogy eltérő rendelkezés hiányában nem minősülnek jogképesnek az ún. „MOU” szervezetek, tehát azon nemzetközi katonai szervezetek, amelyeket a nemzetek megállapodással hoztak létre, de a jogállásukról még nincs magasabb szintű döntés.
Ezen rendelkezések nem érintik az adott szervezetek esetlegesen meglévő nemzetközi jogi szintű jogképességét.
A javaslat ezenkívül kimondja, hogy az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a külföldi fegyveres erők önbiztosítottnak minősülnek, azaz külön felelősségbiztosítás megkötése nélkül az a vélelem áll fenn, hogy közvetlenül állnak helyt az okozott károkért.
4. §
A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 2019. évi LI. törvény (a továbbiakban: DCA) X. cikk 3. bekezdése kimondja, hogy: „Magyarország nem írja elő, hogy az USA fegyveres erők tagjai és az USA-vállalkozók Magyarország hatóságai által kibocsátandó engedélyt szerezzenek be ahhoz, hogy hivatalos vagy szerződéses feladataik részeként szolgáltatást nyújtsanak az USA fegyveres erőknek, a hozzátartozóknak vagy az USA-vállalkozóknak, valamint a közös megállapodás szerinti egyéb személyeknek.”
Erre tekintettel, továbbá figyelembe éve, hogy más haderőik esetében ugyanilyen igény jelentkezhet, a javaslat alapján nemcsak a Küfetv. hatályos szövege szerinti egészségügyi személyzet tevékenysége folytatható külön engedély nélkül, hanem bármilyen más hivatásé is. Értelemszerűen ennek korlátja, hogy Magyarország és a magyar érdekek ne szenvedjenek sérelmet, tehát csak saját köreiken belül járjanak el. Külön megállapodás lehetőséget adhat ugyanakkor a külföldi katona orvosnak a Magyar Honvédség állománynak ellátására (pl. egy nemzetközi gyakorlat folyamán).
5. §
A javaslat pontosítja és részben kibővíti a gépjárművek után fizetendő regisztrációs adó alóli mentességet.
A javaslat az a) pontban pontosítja, hogy a Magyarországon állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező állomány jogosult erre. A személyek esetében tehát nem a magyar állampolgárság, hanem a magyarországi állandó tartózkodási hely lenne a kizáró ok, hiszen nem kizárt, hogy nem Magyarországon élő, de magyar állampolgársággal (is) rendelkező személy kerül hazánkba vezénylésre. Az eredeti szövegből elhagyásra kerülnek az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: NATO SOFA) és az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a „Békepartnerség” más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás és annak Kiegészítő Jegyzőkönyve megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 1995. évi CII. törvény (a továbbiakban: PfP SOFA) hivatkozások, részben, mert azok a hivatkozás nélkül is érvényesek.
Bár az a) pont részben lefedi az amerikai erők állományát is, de a DCA IX. cikk 1. pontja szerinti gépjármű regisztrálás során, figyelemmel a DCA XVII. cikk 1. pontban adott (állományra és hozzátartozókra is kiterjedő) teljeskörű mentességre, valamint ugyanit a 4. pontban speciálisan adott regisztrációs adó mentességre, az amerikai állományt továbbra is külön kell megjeleníteni. A DCA miatt mindenképpen módosításra szorulna a szöveg, hiszen jelenleg még a korábbi, a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti, az Egyesült Államok Fegyveres Erőinek a Magyar Köztársaság területén történő tevékenységéről szóló Megállapodás, valamint az annak mellékletét képező Végrehajtási Megállapodások megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 1997. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett megállapodásra hivatkozik a hatályos szöveg.
Az c) pont rendezi a nemzetközi katonai szervezetek és nemzetközi katonai parancsnokságok állományának esetét.
A d) pont a nemzetközi katonai szervezetek és a nemzetközi parancsnokságok hivatali gépjárműveinek,az e) pont pedig a fegyveres erők hivatali gépjárműveinek eseteit szabályozza. Ez utóbbi egy eddigi hiányosságot is pótol, mivel a Küfetv. nem rendelkezett a külföldi fegyveres erők hivatali gépjárműveinek mentességéről, pedig előfordulhat, hogy ők is beregisztrálják a gépjárművet. Ezt erősíti a DCA IX. cikk 1. bekezdése, amely kifejezetten lehetőséget ad az USA erőknek a szolgálati járművek magyarországi beregisztrálására, és a mentességet a DCA XVI. cikk 1. bekezdése adja meg.
A javaslat szerint a hatályos szöveghez képest, azt kibővítve nemcsak az importált, hanem az itt beszerzett gépjárművek után is mentesíti a személyeket vagy a szervezeteket regisztrációs adó alól. Ezzel ösztönözve a külföldi állománynak és a szervezeteknek a hazai kereskedelemből való beszerzését. Ennek további indoka, hogy a DCA alapján az amerikai állománynak (és az amerikai haderőnek) mindenképpen jár a mentesség hazai vásárláskor és üzembe helyezéskor is, továbbá a nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásról szóló, a NATO-val hamarosan megkötendő ún. Supplementary Agreement megállapodás is ugyanezt irányozza elő, ezért nem indokolt az itt lévő szervezetek és állomány között különbséget tenni.
6. §
A törvény 13. § (1) bekezdéséhez kapcsolódó módosítás miatti hatályon kívül helyezés.
7. §
Aki nem teljesen cselekvőképes, illetve akire vonatkozóan a cselekvőképesség korlátozására vonatkozó eljárás előkészítését érintő intézkedések kerültek meghozatalra, annak katonai szolgálatra történő igénybevételétől el kell tekinteni.
8., 17. §
A módosítással lehetővé válik, hogy miniszteri döntés alapján – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatása mellett – az állomány tagja, mint honvédelmi összekötő honvédelemben közreműködő szervnél megjelenjen, és ott honvédelmi érdekből feladatot hajtson végre. A polgári felkészültség honvédelmi feladatai érinthetnek olyan, a katasztrófavédelem területén jelentkező feladatokat, amelyek indokolttá teszik, hogy a honvédelmi összekötő honvédelemben közreműködő szervekhez történő küldéséről a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatást kapjon.
9., 18–19. §
Az (1) bekezdéshez:
A NATO SOFA és a PfP SOFA végrehajtásáról a Kormány minden év április 30-áig tájékoztatja az Országgyűlés külügyekkel és honvédelemmel foglalkozó bizottságait. A PfP SOFA és a NATO SOFA mellett azonban időközben aláírásra kerültek kétoldalú jogállási megállapodások is, ezért ez érintett rendelkezést meghaladta az idő, indokolt, hogy az éves jelentés minden, a fegyveres erők jogállását szabályozó megállapodás magyarországi végrehajtására kiterjeszteni, hogy a külföldi erők hazai jelenlétének ilyen aspektusa teljeskörű legyen.
A javaslat másik része, hogy éves jelentés kerüljön benyújtásra a Magyar Honvédség külföldön végrehajtott műveleteiről. Ennek háttere, hogy a NATO irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó műveletekhez történő magyar hozzájárulásról szóló 94/2001. (XII. 21.) OGY határozat 5. pontja felhívja a Kormányt, hogy a határozat alapján tett intézkedéseiről az Országgyűlés Külügyi Bizottságát és Honvédelmi Bizottságát a műveletek befejezéséig rendszeresen, ülésszakonként legalább egyszer, de igény szerint ennél gyakrabban is tájékoztassa. A tapasztalatok alapján az ülésszakonkénti tájékoztatás nagyon sűrű. Ugyanakkor indokolt a Magyar Honvédség által végrehajtott minden külföldi műveletről tájékoztatást adni.
A (2) bekezdéshez, 18. § a) pontjához, 19. §-hoz:
A hatályos szabályozás alapján a honvédelmi veszélyhelyzet idején a Kormány elrendelheti a NATO Állandó Védelmi Terveivel kapcsolatos feladatok végrehajtását, és ezzel összefüggésben gyorsított döntéshozatali eljárás bevezetését. A javaslat alapján ez a feladat a honvédelmi veszélyhelyzetet megelőzően is elrendelhetővé válna, ezért indokolt a hatályos rendelkezés áthelyezése a békeidőszaki feladatok közé.
10. §
A javaslat alapján lehetővé válik honvédelmi összekötő küldése a honvédelemben közreműködő szervek körébe tartozó bármelyik szervhez, szervezethez, intézményhez, szolgáltatóhoz. A polgári felkészültség honvédelmi feladatai érinthetnek olyan, a katasztrófavédelem területén jelentkező feladatokat, amelyek indokolttá teszik, hogy a honvédelmi összekötő honvédelemben közreműködő szervekhez történő küldéséről a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatást kapjon.
11. §
Az árvizekre való gyors reagálás érdekében indokolt lehetővé tenni, hogy a Magyar Honvédség katonai szervezetei a Magyar Honvédség parancsnoka döntésének bevárása nélkül rövid időn belül segítséget tudjanak nyújtani a katasztrófavédelemben résztvevő szervek számára. Javaslat rendszertanilag megfelelő elhelyezése érdekében szükséges a hatályos (3a) bekezdés áthelyezése (3b) bekezdésbe.
12., 18. §
Jelenleg az egyes szakterületeket irányító politikai és szakmai felsővezetők leadott miniszteri jogkörei a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározottak. A cél az, hogy a későbbiekben ezek a szabályok egy része átkerüljön a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendeletbe, ezért indokolt a kapcsolódó rendelkezés újraszabályozása a törvényben is, 2022. január 1-jei hatálybalépéssel. Ezen túlmenően indokolt a törvény végrehajtási rendelete és Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata közti egyensúly megteremtése is, a változásokhoz való rugalmasabb alkalmazkodás érdekében.
13. §
A javaslat pontosítja a hatályos szöveget azzal, hogy a Honvéd Vezérkar főnöke, a Magyar Honvédség parancsnoka vagy a Honvéd Vezérkarhoz, a Magyar Honvédség Parancsnokságához tartozó elöljáró mellett megjelenítésre kerül a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó honvédelmi szervezet vezetője vagy a KNBSZ főigazgatója által kiadott, valamennyi belső rendelkezés is, nemcsak az intézkedés.
14., 18. §
A javaslat a honvédelmi szervezet működésére szolgáló objektum területére történő beléptetés szabályainak pontosítására irányul. Eszerint az őrzés-védelmi feladatot ellátó katona, fegyveres biztonsági őr az ellenőrzött területre belépő vagy onnan kilépő személy ruházatát, valamint a magával hozott tárgyakat, táskákat, csomagokat és a belépéshez igénybe vett gépjárművet átvizsgálja, ha részére ezt az objektumparancsnok elrendelte. Ha az érintett ezt megtagadja, akkor megtiltható a belépése az érintett objektumba.
15–16. §
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, valamint a veszélyhelyzetben és az egészségügyi válsághelyzetben való honvédségi közreműködés alcímek hivatkoznak a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényre, azonban a hivatkozás több helyen téves, ezért indokolt ezek pontosítása.
17. §
A (2) bekezdéshez:
A javaslat pontosítja a potenciális hadköteles fogalmát. Jelenleg a békeidőszak, mint kifejezés nem egyértelmű. Jelentheti azt az időszakot, amikor nem áll fenn különleges jogrend, de jelentheti a hadkötelezettség fennállásától eltérő különleges jogrendi időszakot is. Alapértelmezésben a békeidőszak a különleges jogrendtől eltérő normál időszakot jelenti, így jelenleg a hadköteles nyilvántartásban az adatkezelés – jelenlegi fogalmak alapján – kizárólag normál időszakra és hadkötelezettség idejére definiált, olyan különleges jogrendi időszakokra, amikor nem áll fenn hadkötelezettség, viszont nem.
18. §
A javaslat szövegcserés rendelkezéseket tartalmaz:
A b)–g) és az i) ponthoz: technikai jellegű szövegpontosítás.
20., 29., 31. §
A 20. § (1) bekezdéséhez, a 29. §-hoz és a 3. melléklethez:
Az adatszolgáltatásra kötelezett szervek számára az adatszolgáltatás megkönnyítése, illetve egyértelművé tétele érdekében szükséges a törvény 9. mellékletének és a Hvt.vhr.) 3. mellékleteinek az összhangba hozatala, tekintve, hogy e mellékletek egyazon feladatkörre vonatkozó adatszolgáltatásokat érintenek, illetve a törvény módosításának 2020. 01. 01-ével történő hatálybalépésével a 29. § és 30. §-aiban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében a Hvt.vhr. 2. és 3. mellékleteiben meghatározott adatszolgáltatások egy mellékletben (meghagyási névjegyzék) történő megküldése indokolt.
A 20. § (2) bekezdéséhez, a 31. §-hoz:
Indokolt a rendelkezésben a honvédelmi szervezetek mellett a honvédségi szakképző intézmény megjelenítése is, mivel az igazolványok igénylésével kapcsolatos feladatok valamennyi szervezetet érintik.
21. §
A javaslat a személyügyi és katonai igazgatási szervek által a honvédségi igazolványok helyettesítése céljából kiadásra kerülő ideiglenes igazolással kapcsolatos adatkezelési szabályozás jelenleg fennálló hiányának kezelését szolgálja.
22. §
A javaslat lehetővé teszi a katonai rendészeti intézkedés nyomán kiszabott fenyítés továbbítását a katonai rendészeti feladatokat ellátó honvédségi szervezet részére.
23. §
A honvédelmi szervezet működésére szolgáló objektum területére történő beléptetés Hvt.-beli szabályaival összefüggésben indokolt a törvény adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek újraszabályozása.
24. §
A kiképzési nyilvántartás rendelkezéseinek kiegészítése szükséges a fizikai felméréssel és a honvéd testalkati programmal összefüggő rendelkezésekkel.
25. §
A katonai rendészeti szolgálattal összefüggő adatkezelés módosítása vált szükségessé, mely lehetővé teszi a képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel, valamint a katonai rendészeti intézkedés nyomán kiszabott fenyítés kezelését. A módosításra a katonai rendészeti feladatokat ellátó honvédségi szervezet jogszabályban meghatározott feladatainak még szélesebb körű, magasabb szintű, a technika jelenlegi állásának megfelelő színvonalon történő teljesítése, valamint a katonai rendészeti intézkedések fegyelmi helyzetre gyakorolt hatásának nyomon követése céljából van szükség.
26. §
A rekreációs szakterület működését biztosító eljárásrendek felülvizsgálatának hatására és azok racionalizálása kapcsán a rekreációval kapcsolatos nyilvántartásban kezelhető adatok módosítása vált szükségessé.
27. §
Az iraki és az afganisztáni műveletek tapasztalatai alapján a NATO lisszaboni csúcsértekezletén a biometrikus adatgyűjtés és -megosztás fontosságát, mint az aszimmetrikus szembenálló fél felderítésének kulcselemét emelték ki, és a NATO egyik alapvető képességhiányaként azonosították be. Ennek következményeként a biometrikus adatgyűjtő képesség kialakítására vonatkozó nemzeti koncepció kidolgozása és a szövetségi együttműködés kialakítása 2012-ben már NATO képességcélként is megjelent. A biometrikus eszközök alkalmazásával kapcsolatos feladatrendszert a szövetségi vállalások fokozódása mellett az illegális migráció megjelenése hozta újra felszínre.
Az illegális migráció több olyan országból indul ki, amely országokból érkező személyekre vonatkozóan a szövetséges erők biometrikus adatbázissal rendelkeznek. Ezen adatbázisok és a meglévő eszközök felhasználásával kiszűrhetőek lennének azok a veszélyes személyek, akik a magyar határon legálisan, vagy illegálisan próbálnak átjutni, így a biometrikus eszközök alkalmazása elősegítené az esetleges terrorcselekmények megelőzését is.
A biometrikus adatok gyűjtésére, feldolgozására, szövetségi adatbázisokkal történő összevetésére való képesség egyre nagyobb jelentőséggel bír. A hatékony felderítő támogatás biztosítása, a rendelkezésre álló technikai eszközök által biztosított lehetőségek kihasználása érdekében elengedhetetlen a jogszabályi környezet átalakítása oly módon, hogy az biztosítsa a Honvédség kijelölt és felkészített állománya részére e tevékenység végrehajtását.
28. §
A kiképzett tartalékos állományba tartozás alatt békében megtervezhető hadi beosztás fenntartásának határidejét szükséges meghatározni, 10 éven túl ugyanis a felkészültsége már elavult. Erre figyelemmel indokolt a rendelkezés újraszabályozása.
30. §
A módosítás egyértelműsíti, hogy a Honvédelmi Minisztérium szakmai és politikai felsővezető részére nem kerül kiállításra munkáltatói igazolvány, mivel ők a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti igazolvánnyal rendelkeznek.
32. §
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a honvédelemért felelős miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározhatja az egyes igazolványok kiállításának, használatának rendjét.
33. §
A javaslat a törvény mellékleteinek módosításáról rendelkezik.
34–36. §
A Hszt. 114. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti központi szerv vezetője és helyettese illetmények meghatározását módosítja a rendelkezés. Az érintett személyi kör tagjai részére az általános illetmény-megállapítási szabályok helyett a munkáltatói jogkör gyakorlója (miniszter) sávos keretek között, egy összegben állapítja meg az országos parancsnokok és helyetteseik illetményét. Ennek következményeként részükre hivatásos pótlék és szolgálati időpótlék nem adható, továbbá kizárásra kerül a nyelvpótlék. A módosítást követően is jogosultak lesznek azonban teljesítmény-juttatásra.
Ez az illetményszint a felelősségi viszonyoknak megfelelően az országos parancsnokok esetében a közigazgatási államtitkári, a helyettesek esetében a helyettes államtitkár illetményszinthez igazodik.
37. §
A javaslat meghatározza a közeli hozzátartozó fogalmát. A törvény háttérjogszabálya, az Mt., csak a hozzátartozó fogalmát határozza meg. Egyes esetekben azonban indokolt az Mt. szélesebb hozzátartozói fogalmának szűkítése. A törvény közeli hozzátartozó fogalma a Hjt. fogalmával koherens.
38., 41–42., 52. §
A módosítás – a többi közszolgálati típusú jogviszonyhoz hasonlóan – a törvényben is rögzíti, hogy egyes munkakörökben nemzetbiztonsági ellenőrzés szükséges a kinevezéshez, továbbá meghatározza a jogkövetkezményeket arra az esetre, ha a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 71/C. § (9) bekezdése, illetve 72/B. § (8) bekezdése alapján meg kell szüntetni a jogviszonyt.
39–40., 43–46., 49–50. §
A törvény szerint a honvédelmi szervezetekkel megkötött kollektív szerződések 2020. december 31-ig maradnak hatályban, utána miniszteri rendeleti szinten kell szabályozni a korábbi kollektív szerződésekben szabályozott kérdéseket. Vannak azonban olyan tárgykörök, amelyek a kollektív szerződések kivezetésével törvényi szinten is pontosításra szorulnak, így különösen a következők:
– munkaidő-beosztás, munkarend,
– rendkívüli munkaidő éves mértékének szabályozásához rendeleti felhatalmazás,
– munkavégzés alóli mentesülés,
– a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alkalmazandó, illetve kizárásra kerülő szabályainak pontosítása,
– lakhatástámogatási feltételek, illetve ehhez kapcsolódó felhatalmazó rendelkezés,
– kártérítési és fegyelmi felelősség rendeleti szabályozására felhatalmazás.
47. §
Az árvák kiegészítő támogatására vonatkozó rendelkezések pontosítása indokolt az árvák kiegészítő támogatása tárgyában hozott elsőfokú határozat ellen benyújtható fellebbezés határidejére, illetve elbírálására vonatkozó rendelkezésekkel.
48. §
A javaslat jogorvoslati rendelkezéssel egészíti ki a törvényt. Ennek megfelelően a két típusú kártérítési eljárásnál a jogorvoslat eltérő módon alakul:
a) a honvédelmi alkalmazott által okozott kár esetén a határozat ellen (egyfokú eljárást követően) a közléstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül terjeszthető elő a bíróságon kereset,
b) a honvédelmi szervezet által okozott kár esetén a másodfokú eljárást követően terjeszthető elő a kereset, a közléstől számított 30 napon belül.
51. §
A javaslat a törvény mellékletének módosításáról rendelkezik.
52. §
A javaslat technikai jellegű szövegpontosítást tartalmaz.
53. §
A javaslat hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
54. §
A javaslat a törvény hatálybalépéséről rendelkezik.
55. §
A javaslat sarkalatossági záradékot tartalmaz.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás