17/2020. (XII. 23.) IM rendelet
17/2020. (XII. 23.) IM rendelet
a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazható nyomtatványokról
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdés g) pontjában és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 155. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A polgári perben a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül eljáró fél által alkalmazható nyomtatványok
1. § (1) Ha a fél a polgári perben a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el,
a) a keresetlevelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az 1. mellékletben,
b) a keresetet tartalmazó iratot a 2. mellékletben,
c) a keresettel, a viszontkeresettel és a beszámítással szembeni írásbeli ellenkérelmet (a továbbiakban: írásbeli ellenkérelem) a 3. mellékletben,
d) a viszontkereset-levelet a 4. mellékletben,
e) a beszámítást tartalmazó iratot az 5. mellékletben
meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.
(2) Ha a fél a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el,
a) a gondnoksági per (gondnokság alá helyezés iránt indított per, gondnokság alá helyezés módosítása iránt indított per, gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt indított per, gondnokság alá helyezés felülvizsgálata iránt indított per, előzetes jognyilatkozat felülvizsgálata iránt indított per) megindítására szolgáló keresetlevelet a 6. mellékletben,
b) a házassági bontóper megindítására szolgáló keresetlevelet a 7. mellékletben,
c) a szülői felügyelettel kapcsolatos per (szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított per, szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása iránt indított per, közös szülői felügyelet megszüntetése iránt indított per) megindítására szolgáló keresetlevelet a 8. mellékletben,
d) a kiskorú gyermek tartása iránt indított per [tartási kötelezettség megállapítása iránt indított per, tartási kötelezettség megváltoztatása (felemelése, leszállítása) iránt indított per, tartási kötelezettség megszüntetése iránt indított per] megindítására szolgáló keresetlevelet a 9. mellékletben,
e) a munkaügyi per megindítására szolgáló keresetlevelet a 10. mellékletben,
f) a végrehajtási per (végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított per, végrehajtási igényper, végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránt indított per) megindítására szolgáló keresetlevelet a 11. mellékletben,
g) a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti per megindítására szolgáló keresetlevelet a 12. mellékletben
meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.
2. § A polgári perben a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül eljáró fél a bíróságnak a keresetlevél, a keresetet tartalmazó irat, a viszontkereset-levél, a beszámítást tartalmazó irat, valamint az írásbeli ellenkérelem hiányainak pótlására felhívó végzésében foglaltaknak megfelelő hiánypótlást a keresetlevél, a keresetet tartalmazó irat, a viszontkereset-levél, a beszámítást tartalmazó irat, az írásbeli ellenkérelem nyomtatvány benyújtásával vagy a 13. mellékletben meghatározott hiánypótlási nyomtatvány benyújtásával is teljesítheti.
3. § Ha a fél a polgári perben a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el, és a nyomtatványon előterjesztett keresetlevélben, keresetet tartalmazó iratban, írásbeli ellenkérelemben, viszontkereset-levélben és beszámítást tartalmazó iratban az ellenfélhez állítási szükséghelyzet esetén valamely tény állításához szükséges információ szolgáltatására, illetve bizonyítási szükséghelyzet esetén bizonyítási eszköz csatolására kíván felhívást intézni, azt a 14. mellékletben meghatározott pótlap nyomtatványon kell előterjesztenie.
4. § (1) Ha a fél a polgári perben a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el, és a nyomtatványon előterjesztett keresetlevélben, keresetet tartalmazó iratban, írásbeli ellenkérelemben, viszontkereset-levélben és beszámítást tartalmazó iratban
a) tanúbizonyítás iránti indítványt kíván tenni, azt a 15. mellékletben,
b) szakértő alkalmazása iránti indítványt kíván tenni, azt a 16. mellékletben,
c) okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel történő bizonyítás iránti indítványt kíván tenni, illetve okiratot vagy tárgyi bizonyítási eszközt kíván rendelkezésre bocsátani, azt a 17. mellékletben,
d) egyéb bizonyítás iránti indítványt kíván tenni, azt a 18. mellékletben
meghatározott pótlap nyomtatványon kell előterjesztenie.
(2) Ha a fél a polgári perben a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el, és a nyomtatványon előterjesztett keresetlevélben, keresetet tartalmazó iratban, írásbeli ellenkérelemben, viszontkereset-levélben és beszámítást tartalmazó iratban több tanúbizonyítási, szakértő alkalmazása iránti, okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel történő bizonyítás iránti indítványt kíván tenni, illetve okiratot vagy tárgyi bizonyítási eszközt kíván rendelkezésre bocsátani, vagy egyéb bizonyítás iránti indítványt kíván tenni, azt az (1) bekezdésben meghatározottak szerint további, a 15. mellékletben, a 16. mellékletben, a 17. mellékletben vagy a 18. mellékletben meghatározott pótlap nyomtatványon kell előterjesztenie.
5. § Ha a fél a polgári perben a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el, és a nyomtatvány kitöltésére a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben kerül sor, a nyomtatványt a fél aláírását követően az erre jogosult igazságügyi alkalmazott záradékkal, aláírásával, valamint a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával látja el. A záradék szövege a következő: „A beadványt a nyomtatványon a szóban előadottak szerint, jogszabályban meghatározott módon rögzítettem.”
2. A közigazgatási perben a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül eljáró fél által alkalmazható nyomtatványok
6. § (1) Ha a fél közigazgatási perben a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el, a keresetlevelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 19. mellékletben meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.
(2) Ha a fél a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el, a 20. mellékletben meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti a mulasztási per megindítására szolgáló keresetlevelet.
(3)1 Ha a természetes személy fél a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el, az egyedi döntéssel szemben a 22. mellékletben meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti a keresetlevelet.
7. § A közigazgatási perben a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül eljáró fél a bíróságnak a keresetlevél hiányainak pótlására felhívó végzésében foglaltaknak megfelelő hiánypótlást a 19. mellékletben vagy a 20. mellékletben meghatározott keresetlevél nyomtatvány benyújtásával vagy a 13. mellékletben meghatározott hiánypótlási nyomtatvány benyújtásával is teljesítheti.
8. § Ha a közigazgatási perben a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül eljáró fél a 19. mellékletben vagy a 20. mellékletben meghatározott nyomtatványon előterjesztett keresetlevélben az ellenfélhez bizonyítási szükséghelyzet esetén bizonyítási eszköz csatolására kíván felhívást intézni, azt a 14. mellékletben meghatározott pótlap nyomtatványon kell előterjesztenie.
9. § (1) Ha a fél a közigazgatási perben a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el, és a 19. melléklet vagy a 20. melléklet szerinti nyomtatványon előterjesztett keresetlevélben
a) tanúbizonyítás iránti indítványt kíván tenni, azt a 15. mellékletben,
b) szakértő alkalmazása iránti indítványt kíván tenni, azt a 21. mellékletben,
c) okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel történő bizonyítás iránti indítványt kíván tenni, illetve okiratot vagy tárgyi bizonyítási eszközt kíván rendelkezésre bocsátani, azt a 17. mellékletben,
d) egyéb bizonyítás iránti indítványt kíván tenni, azt a 18. mellékletben
meghatározott pótlap nyomtatványon kell előterjesztenie.
(2) Ha a fél a közigazgatási perben a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül jár el, és több tanúbizonyítási, szakértő alkalmazása iránti, okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel történő bizonyítás iránti indítványt kíván tenni, illetve okiratot vagy tárgyi bizonyítási eszközt kíván rendelkezésre bocsátani, vagy egyéb bizonyítás iránti indítványt kíván tenni, azt az (1) bekezdésben meghatározottak szerint további, a 15. mellékletben, a 21. mellékletben, a 17. mellékletben vagy a 18. mellékletben meghatározott pótlapon kell előterjesztenie.
3. Közös szabályok
10. § Ha a nyomtatványon szereplő pontok vagy sorok nem elegendőek az adatok, kérelmek, nyilatkozatok rögzítéséhez, az érintett adatokat, kérelmeket, nyilatkozatokat az eredeti nyomtatvánnyal megegyező részt tartalmazó pótlapo(ko)n kell rögzíteni, kivéve, ha az adat, kérelem vagy nyilatkozat megtételére pótlap nyomtatvány került rendszeresítésre.
11. § A pótlapo(ka)t be kell sorszámozni, és az(oka)t a nyomtatványhoz kell csatolni. A nyomtatványban fel kell tüntetni, hogy a nyomtatvány mely pontjai esetében, mely sorszámú pótlap(ok) kerül(nek) csatolásra.
12. § Az egyes nyomtatványok végén található jegyzetek kizárólag a felek számára szolgáló tájékoztatásokat tartalmaznak, amelyek a nyomtatványok kitöltését segítik elő. Az egyes nyomtatványok végén található jegyzetek nem képezik a nyomtatvány részét, azok a nyomtatvány papíralapú előterjesztése esetén elhagyhatóak.
13. § (1) Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) az e rendelet szerinti nyomtatványokat a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: honlap) letölthető formában közzéteszi, és feltünteti a közzététel időpontját. Papíralapú nyomtatvány a bíróság kezelő-, tájékoztatási vagy ügyfélszolgálati irodáján díjmentesen igényelhető.
(2) Az OBH az e rendelet szerinti nyomtatványokat olyan formában is közzéteheti, hogy azok informatikai eszköz alkalmazásával szerkeszthetők legyenek.
(3) Az OBH a nyomtatványok közzététele során a nyomtatványok végén található jegyzeteket – tartalmi változtatás nélkül – átszerkesztett formában is megjelenítheti. Az átszerkesztés során biztosítani kell, hogy a nyomtatványok végén található jegyzetek egyes pontjai egyértelműen a nyomtatványnak azokhoz a pontjaihoz legyenek hozzárendelve, amelyekhez e rendelet szerint hozzárendelésre kerültek.
4. Záró rendelkezések
14. § Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.
15. § (1) E rendeletet a hatálybalépését követően előterjesztésre kerülő nyomtatványokra kell alkalmazni.
(2) A 13. §-ban foglaltak teljesítése érdekében az OBH az e rendelet szerinti nyomtatványokat legkésőbb 2021. március 31. napjáig előkészíti.
(3) 2021. március 31. napjáig szabályszerűen előterjesztettnek kell a beadványt tekinteni akkor is, ha a fél a beadványt a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról szóló 6/2019. (III. 18.) IM rendelet szerinti nyomtatványon terjeszti elő, és a nyomtatvány kitöltött tartalma megfelel a polgári perrendtartásról szóló törvényben foglaltaknak.
16. §2
1. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez3
2. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez65
3. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez128
4. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez186
5. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez247
6. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez294
7. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez352
8. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez401
9. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez452
10. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez504
11. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez565
12. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez634
13. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez
14. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez
ÁLLÍTÁSI VAGY BIZONYÍTÁSI SZÜKSÉGHELYZETBEN AZ ELLENFÉLHEZ INTÉZETT FELHÍVÁSRA710
1. A pótlap sorszáma:711
2. Az ellenfélhez intézett felhívás
2.1. Felhívás a szükséges információ szolgáltatására abban az esetben, ha a fél valószínűsíti, hogy kizárólag az ellenfél rendelkezik a fél tényállításához szükséges információval, és azt nem adja ki számára (állítási szükséghelyzet):
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
2.2. Felhívás a bizonyíték csatolására abban az esetben, ha a fél valószínűsíti, hogy kizárólag az ellenfél rendelkezik a bizonyítási indítvány megtételéhez szükséges adatokkal (bizonyítási szükséghelyzet):
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________________________
15. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez
16. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez
SZAKÉRTŐI BIZONYÍTÁS INDÍTVÁNYOZÁSA715
1. A pótlap sorszáma:716
2. Az indítványozott szakértői alkalmazási mód:717
magánszakértő □
bíróság által kirendelt szakértő □
más eljárásban kirendelt szakértő □
Annak megjelölése, hogy milyen tényeket kíván szakértővel bizonyítani:
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
Szakértő kirendelésének indítványozása esetén a szakértő által megválaszolandó kérdések:718
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
17. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez
OKIRATTAL VAGY TÁRGYI BIZONYÍTÁSI ESZKÖZZEL TÖRTÉNŐ BIZONYÍTÁS INDÍTVÁNYOZÁSA, ILLETVE OKIRAT VAGY TÁRGYI BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA719
1. A pótlap sorszáma:720
2. Az okirat vagy tárgyi bizonyítási eszköz
Megnevezése:
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
Annak megjelölése, hogy milyen tényeket kíván okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel bizonyítani:
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________
18. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez
EGYÉB BIZONYÍTÁS INDÍTVÁNYOZÁSA721
1. A pótlap sorszáma:722
2. Az egyéb bizonyítási indítvány
Megnevezése:
_________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________
Annak megjelölése, hogy milyen tényeket kíván az indítványozott bizonyítással bizonyítani:
_________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________________
19. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez723
20. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez776
21. melléklet a 17/2020. (XII. 23.) IM rendelethez
SZAKÉRTŐI BIZONYÍTÁS INDÍTVÁNYOZÁSA KÖZIGAZGATÁSI PERBEN820
1. A pótlap sorszáma:821
2. Az indítványozott szakértői alkalmazási mód:822
a megelőző közigazgatási eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő □
magánszakértő □
bíróság által kirendelt szakértő □
más eljárásban kirendelt szakértő □
Annak megjelölése, hogy milyen tényeket kíván szakértővel bizonyítani:
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
Annak megjelölése, hogy miért alkalmas a szakértői bizonyítás az adott tény alátámasztására:
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
Szakértő kirendelésének indítványozása esetén a szakértő által megválaszolandó kérdések:823
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________
A 6. § (3) bekezdését a 13/2025. (X. 31.) IM rendelet 1. §-a iktatta be.
A 16. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a 38/2022. (XII. 27.) IM rendelet 14. §-a szerint módosított szöveg.
Ha a felperes jogi képviselő (ügyvéd, kamarai jogtanácsos) nélkül nyomtatványon kívánja előterjeszteni keresetét, ezt a nyomtatványt kell kitöltenie, kivéve, ha az adott pertípusra (pl. házassági bontóper) erre rendszeresített külön nyomtatvány áll rendelkezésre. Ha követelése a 3 millió Ft-ot nem haladja meg, igényét közjegyző hatáskörébe tartozó fizetési meghagyásos eljárásban kell érvényesítenie. <br/>Amennyiben a nyomtatvány kitöltéséhez segítséget kíván igénybe venni: <br/>- a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes bíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben (ügyfélsegítő nap) keresetét szóban is előadhatja, melyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít; az ügyfélsegítő nap pontos időpontjáról a bíróságok központi internetes honlapján tájékozódhat; <br/>- a nyomtatvány kitöltéséhez a fővárosi- és vármegyei kormányhivatalok jogi segítségnyújtási támogatást engedélyezhetnek. <br/>A bírósághoz csak a nyomtatványt kell benyújtani, a tájékoztatást tartalmazó jegyzeteket nem kell kinyomtatni és benyújtani, azok nem képezik részét a nyomtatványnak. <br/>Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy az elektronikus kapcsolattartást választó fél a nyomtatványt szabályszerűen csak elektronikus úton terjesztheti elő.
Amennyiben valamely adat, kérelem vagy nyilatkozat megtételére pótlap került rendszeresítésre, úgy az adott adatot, kérelmet vagy nyilatkozatot ezen a pótlapon kell előterjeszteni. Ugyanakkor, ha a nyomtatványon szereplő pontok, sorok nem elegendőek az adatok, nyilatkozatok, kérelmek rögzítéséhez, úgy azokat az eredeti nyomtatvánnyal megegyező részt tartalmazó pótlapo(ko)n kell rögzíteni. A pótlapo(ka)t be kell sorszámozni és az(oka)t a nyomtatványhoz kell csatolni. A nyomtatvány záró részében fel kell tüntetni, hogy a nyomtatvány mely pontjai esetében mely sorszámú pótlap kerül csatolásra.
Felperes az a személy, aki a pert kezdeményezi.
Természetes személy felperes esetén az 1.2.1. pontot, míg nem természetes személy felperes esetén az 1.2.2. pontot kell kitöltenie. Ha több felperes indítja a pert, a további felperesek adatait pótlapon kell előadni.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Nem természetes személy a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező olyan szervezet, amely jogszabályi rendelkezés alapján pert indíthat és perelhető.
Jogi személy pl. az egyesület, a gazdasági társaság, így pl. a betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az egyesülés az alapítvány. Jogi személynek minősülnek a költségvetési szervek, az erdőbirtokossági társulat, a köztestületek, pl. a Magyar Állatorvosi Kamara vagy a Magyar Tudományos Akadémia. Ha egyéni vállalkozóként gazdasági tevékenységével összefüggő ügyben indítja meg a pert, adatait ennél a pontnál kell megadni.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Itt kell megadni a nem természetes személyt nyilvántartó hatóságot. A cégeket (pl. gazdasági társaságok, szövetkezet, erdőbirtokossági és vízgazdálkodási társulat, egyéni cég) a törvényszék mint cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván, mely közhiteles nyilvántartás. A költségvetési szervekről és aköltségvetési rend szerint gazdálkodó szervekről a Magyar Államkincstár vezet közhiteles nyilvántartást, amelyben az egyes költségvetési szervek törzskönyvi azonosító számmal rendelkeznek, mely adatok a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők. Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezeti, melynek adatai elektronikusan lekérdezhetők.
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő. A szervezeti képviseletnek három formája van. 1. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. 2. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
Akkor kitöltendő, ha a felperes képviselője rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Kitöltendő, ha a felperes nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozónak).
Akkor kitöltendő, ha a felperes meghatalmazottja rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Az a személy, aki ellen a pert megindítja a keresetlevéllel.
Természetes személy alperes esetén az 1.3.1. pontot, míg nem természetes személy (szervezet) alperes esetén az 1.3.2. pontot kell kitöltenie. Ha több alperes ellen indítja a pert, a további alperesek adatait pótlapon kell előadni.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Nem természetes személy a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező olyan szervezet, amely jogszabályi rendelkezés alapján pert indíthat és perelhető.
Jogi személy pl. az egyesület, a gazdasági társaság, így pl. a betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az egyesülés az alapítvány. Jogi személynek minősülnek a költségvetési szervek, az erdőbirtokossági társulat, a köztestületek, pl. a Magyar Állatorvosi Kamara vagy a Magyar Tudományos Akadémia.
Ha a pert egyéni vállalkozó ellen gazdasági tevékenységével összefüggő ügyben indítja, akkor az egyéni vállalkozó adatait ennél a pontnál kell megadni.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Ha ismeri, itt kell megadni a nem természetes személy alperest nyilvántartó hatóságot. A cégeket (pl. gazdasági társaságok, szövetkezet, erdőbirtokossági és vízgazdálkodási társulat, egyéni cég) a törvényszék mint cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván, mely közhiteles nyilvántartás. A költségvetési szervekről és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervekrőla Magyar Államkincstár vezet közhiteles nyilvántartást, amelyben az egyes költségvetési szervek törzskönyvi azonosító számmal rendelkeznek, mely adatok a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők. Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezeti, melynek adatai elektronikusan lekérdezhetők.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha ismeri a természetes személy alperes törvényes képviselőjének adatait. Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Jelen nyomtatványon több kereset is előterjeszthető. Több kereset előterjesztése esetén ki kell derülnie annak, hogy pontosan hány keresete van. Ebben az esetben a keresetlevél érdemi részében foglaltakat úgy kell előadni, hogy abból egyértelműen megállapíthatóak legyenek az egyes keresetek és azok egymáshoz való viszonya. Több kereset előterjesztése esetén a keresetek azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni. Több kereset előterjesztése esetén a nyomtatvány 2.5. pontjában kell nyilatkoznia a keresetek egymáshoz való viszonyáról. Amennyiben valamennyi kereset tekintetében kéri a bíróság döntését, akkor a kérelmek egymáshoz való viszonya együttes (valódi). Ha több keresete van, de a második elbírálását csak abban az esetben kéri, ha az első helyen megjelölt kérelmének a bíróság nem ad helyt, akkor a kérelmek egymáshoz való viszonya eshetőleges. Ebben az esetben a nyomtatvány 2.5. pontjánál azt is meg kell jelölnie, hogy melyik az elsődleges keresete. Vagylagosan előterjesztett keresetek esetén a bíróság bármelyik keresetének helyt adhat.
Például mire kötelezze, mitől tiltsa el a bíróság az alperest, mit állapítson meg a bíróság, vagy milyen módon változtassa meg a felek jogviszonyát a bíróság, azt hogyan módosítsa vagy szüntesse meg.
A rovat kitöltése nem kötelező. A felperesnek az érvényesíteni kívánt jogot a 2.3. pont alatt a tények előadásával kell megjelölnie.
Ha meg kívánja jelölni a perben érvényesíteni kívánt jogot, akkor az a következők szerint jelölhető meg például:
- kártérítés iránti igény [pl. szerződésszegéssel vagy szerződés nem teljesítésével okozott kár megtérítése, veszélyes üzemi felelősségből (pl. gépjárművel okozott) kár megtérítése iránti igény],
- birtokháborítás estén zavarás megszüntetése iránti igény,
- jogalap nélkül birtokolt dolog kiadása iránti igény,
- közös tulajdon megszüntetése iránti igény,
- adásvételi szerződés alapján járó vételár megfizetése iránti igény,
- szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránti igény,
- hibás teljesítésből eredő igények (pl. szerződés hibás teljesítése miatti kijavítási igény),
- szerződés teljesítésének az elmaradása esetére kikötött kötbér megfizetése iránti igény,
- kötelesrész pénzben való kiadása iránti igény.
Itt kell előadni az érvényesített jog és a kérelem szempontjából lényeges tényeket (pl. megtörtént, múltban lejátszódó történéseket, eseményeket), pl. le kell írni azt az alperesi magatartást, amely a felperes szerint pl. hibás teljesítésnek vagy károkozásnak minősül. A tényeket olyan részletességgel kell előadni, hogy abból a bíróság számára a felperes által érvényesíteni kívánt jog megállapítható legyen.
Bizonyítási indítványban a fél a bíróságnak indítványozhatja a perben bizonyítás felvételét. (Pl. tanúk meghallgatására, szakértő alkalmazására, okiratok beszerzésére, szemle elrendelésére stb. tesz indítványt.)
Szakértői bizonyítást akkor lehet indítványozni, ha tényállításainak bizonyítása olyan különleges szakértelmet kíván, ami szakértő igénybevételét indokolja.
Amennyiben tényállításait okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kívánja alátámasztani, azokat meg kell neveznie, és, ha rendelkezésre állnak, akkor meg kell jelölnie a 2.4.5. pont alatt és csatolnia kell a nyomtatványhoz. Tárgyi bizonyítási eszköz pl. a kép- és hangfelvétel.
Ilyen lehet pl. a szemle tartására irányuló indítvány, amikor a perben jelentős tény megállapításához helyszín, tárgy, személy közvetlen megvizsgálása, megtekintése szükséges, továbbá a más bíróságnál, közjegyzőnél, más hatóságnál, közigazgatási szervnél vagy valamely szervezetnél lévő irat, illetve adat beszerzése iránti indítvány.
A rendelkezésre álló bizonyítékokat (pl. okirat, képfelvétel) a keresetlevélhez csatolni kell. Itt kell felsorolni, hogy milyen bizonyítékokat csatol a keresetleveléhez.
Ebben az esetben a felperesnek több követelése van az alperessel szemben, amelyeket együttesen, egy perben kér elbírálni. Itt a keresetek egymáshoz való viszonya „és” jellegű.
Vagylagos a kérelem, ha a felperes több ténybeli vagy jogi alapot jelöl meg vagylagosan. Ez esetben bármelyik alapon helyt adhat a keresetnek a bíróság. A keresetek egymáshoz való viszonya „vagy” jellegű.
Eshetőleges kereseti kérelmek esetén a felperes elsődleges, másodlagos stb. kereseti kérelmeket jelöl meg, úgy, hogy a másodlagos vagy további kérelme teljesítését csak akkor kéri, ha a sorban korábbi keresete nem alapos (sikertelen). A keresetek egymáshoz való viszonya „vagy” jellegű. Az elbírálás kért sorrendjét meg kell jelölnie.
A pertárgy értékének a bíróság hatáskörének megállapítása és az eljárási illeték megfizetése szempontjából van jelentősége, melyet a keresetlevél beadásának időpontját alapul véve forintban kell meghatározni. Pénzkövetelés esetén a pertárgy értéke általában megegyezik a felperes által követelt összeggel. Ha a pertárgy értékét nem lehet meghatározni, azt kell feltüntetni ebben a rovatban, hogy „a pertárgyérték nem meghatározható”.
Nem kell kitölteni a rovatot, ha a keresetlevél érdemi részében előadott adatokból a bíróság számára a pertárgy értéke megállapítható. Így például nem kell kitölteni, ha a felperes pénzkövetelést érvényesít, amelynek összege pontosan meghatározható (pl. 4 millió forint), mert ebben az esetben a pertárgy értéke egyértelművé válik a keresetlevél érdemi részében előadott adatokból. A pénzkövetelés összegébe a kamatok és az egyéb járulékok nem számítanak bele. Ha több keresetet terjeszt elő a keresetlevélben, a pertárgyérték számítása során ezek értéke összeadódik. Vagylagos vagy eshetőleges keresethalmazat esetén a per tárgyának az értéke a legnagyobb értékű követelés vagy jog értékével egyezik meg.
Abban az esetben kitöltendő, ha a felperes meghatározza a pertárgy értékét. Itt kell előadni, hogy a per tárgyának az értékét milyen tényekre alapozva határozza meg. Pl. egy ingatlan tulajdonjogára vonatkozó perben a teljes ingatlan forgalmi értékét veszi alapul vagy saját tulajdoni hányadának az értékét.
Nem kell kitölteni a rovatot, ha a bíróság joghatósága, hatásköre és illetékessége a keresetlevél érdemi részében előadott adatokból megállapítható. A járásbíróság hatásköre megállapítható pl. abból, ha a felperes pénzösszegben meghatározható pénzkövetelést érvényesít, mert ha az nem haladja meg a 30 millió Ft-ot, akkor az a járásbíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság illetékessége megállapítható pl. abból, hogy a felperes az alperes lakóhelye vagy székhelye szerinti bíróságot jelölte meg eljáró bíróságként. Ha az ügynek valamilyen külföldi vonatkozása van, pl. a káresemény, ami miatt kártérítést kér, külföldön következett be, vagy a szerződés teljesítésének helye külföldön van, a bíróság ezekből a tényekből megállapíthatja joghatóságának fennállását vagy annak hiányát.
A bírósági eljárásért törvényben megállapított illetéket kell fizetni.
Az illeték megfizetése az alábbi módokon történhet:
- illetékbélyeggel;
- az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer alkalmazásával;
- a törvényszék Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára történő átutalással;
- az állami adóhatóság számlájára pénzzel történő megfizetéssel.
A kérelemben fel kell tüntetni
a) az igényelt költségkedvezményt (költségmentesség, teljes költségfeljegyzési jog, részleges költségfeljegyzési jog), részleges költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem esetén a kedvezmény mértékét, és
b) szükséghez képest elő kell adni a költségkedvezmény engedélyezése alapjául szolgáló minden körülményt,
c) a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülményeket az erre szolgáló külön nyomtatványon kell igazolni.
Egymással eshetőleges viszonyban álló, több különböző költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem is előterjeszthető. Nem természetes személy fél részére kizárólag az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog engedélyezhető.
Költségmentesség esetén a fél mentesül az illeték megfizetése és – eltérő rendelkezés hiányában – a per során felmerülő költségek előlegezése és megfizetése alól. Rászorultsági alapon kért költségmentesség esetén a kérelmet megalapozó tényeket, és azok igazolását a bíróságok központi internetes honlapján elérhető nyomtatványon kell előterjeszteni.
Költségfeljegyzési jog esetén a fél mentesül az illeték előzetes megfizetése és – eltérő rendelkezés hiányában – a per során felmerülő költségek előlegezése alól. A per végén a meg nem fizetett illetéket a pervesztes fél viseli.
Részleges költségfeljegyzési jog kérhető az illeték és költségek meghatározott hányadára vagy kizárólag az illetékre, továbbá tételesen meghatározott egyes költségekre.
Jogszabályok meghatároznak olyan pertípusokat, amelyekben olyan költségkedvezmény érvényesül, amely mentesít az illeték előzetes megfizetése alól. Nem kell az illetéket megfizetni, ha a per tárgyánál fogva költségmentes, illetékmentes vagy tárgyi alapon költségfeljegyzési jog, továbbá illetékfeljegyzési jog érvényesül a perben. Ezeket a pertípusokat megtalálja a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvényben, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben.
Abban az esetben kitöltendő nem természetes személy felperes perindítása esetén, ha felperesként nem rendelkezik közhiteles nyilvántartásban (pl. cégnyilvántartás) szereplő nyilvántartási számmal, így a nyomtatvány 1.2.2. pontjánál erre vonatkozó adatot nem adott meg. Ebben az esetben azt, hogy a perben felperesként egyáltalán eljárhat, vagyis a perbeli jogképességét, tényekkel kell alátámasztania. Ilyen speciális szervezet lehet pl. a társasház, az egyház, befektetési alap, jogi személyek intézetei.
Abban az esetben kitöltendő, ha a pert nem természetes személy alperes ellen indítja, és a nyomtatvány 1.3.2. pontjánál nem adta meg a nem természetes személy nyilvántartási számát, mert az alperes nem rendelkezik közhiteles nyilvántartásból elérhető nyilvántartási számmal. Ebben az esetben a felperesnek tényekkel kell alátámasztania azt, hogy a nem természetes személy alperes egyáltalán perelhető, vagyis perbeli jogképességgel rendelkezik. Ilyen speciális alperes lehet pl. a társasház, az egyház, befektetési alap, jogi személyek intézetei.
Itt kell előadni, hogy a törvényes képviselő milyen minőségben jár el a fél nevében, pl. a fél szülője, gyámja, gondnoka, a cég ügyvezetője vagy vezérigazgatója.
Nem kötelező kitölteni, de ha a perindítással kapcsolatban van további kérelme, vagy nyilatkozata, azt itt lehet előadni. Itt lehet előterjeszteni pl. az ideiglenes intézkedés, a végrehajtás felfüggesztése vagy perfeljegyzés iránti kérelmet is. Ha perköltség igénye van, ennél a rovatnál jelölje meg az igényelt költség összegét, és azt, hogy az milyen címen merült fel (pl. megfizetett illeték).
Abban az esetben, ha a felperes valószínűsíti, hogy kizárólag az alperes rendelkezik a felperes tényállításához vagy bizonyítási indítványa megtételéhez szükséges információval, és azt nem adja ki számára, vagyis a felperes állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben van, felhívást intézhet az alpereshez a tényállításhoz vagy a bizonyítási indítványhoz szükséges információ szolgáltatására, továbbá bizonyítási eszköz csatolására. Az alpereshez intézett felhívást a „Pótlap állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben az ellenfélhez intézett felhívásra” című nyomtatványon kell előterjesztenie.
Például, ha a pert több természetes személy felperes kezdeményezi, akkor le kell írni, hogy a nyomtatvány 1.2.1. pontjához a további felperes adatait tartalmazó 1. számú pótlap kerül becsatolásra.
Mellékletként csatolni kell:
a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e törvényben foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
b) a feltüntetett bizonyítékokat,
c) költségkedvezmény iránti kérelem vagy jogszabályon alapuló kérelem esetén a jogszabályban előírt iratokat,
d) ha a keresetlevél záró részében előadottak alátámasztása okirattal történik, akkor azt az okiratot is (pl. az illeték megfizetését bizonyító banki igazolást, vagy, ha pl. gondnok jár el a perben a gyámhatóság gondnokként kirendelő határozatát),
e) az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
Ha a nyomtatvány aláírója természetes személy felperes, akkor két tanúnak kell igazolnia, hogy az okirat aláírója a nyomtatványt előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanúnak alá kell írnia, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni.
Ha a nyomtatványt nem természetes személy felperesként a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően írja alá, akkor a két tanú alkalmazása nem szükséges, az mellőzhető.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A 2. melléklet a 38/2022. (XII. 27.) IM rendelet 14. §-a szerint módosított szöveg.
Ha a felperes jogi képviselő (ügyvéd, kamarai jogtanácsos) nélkül nyomtatványon kívánja előterjeszteni keresetét, ezt a nyomtatványt kell kitöltenie, ha a pert fizetési meghagyásos eljárás előzte meg, amelyben a kötelezett ellentmondást terjesztett elő a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyással szemben, mellyel az eljárás perré alakult. A felperes (korábbi jogosult), ezen a nyomtatványon terjesztheti elő keresetét a közjegyző felhívásában szereplő bíróságon, a közjegyző felhívásától számított 15 napon belül. <br/>Amennyiben a nyomtatvány kitöltéséhez segítséget kíván igénybe venni: <br/>- a közjegyző felhívásában szereplő bíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben (ügyfélsegítő nap) keresetet tartalmazó iratát szóban is előadhatja, melyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít; az ügyfélsegítő nap pontos időpontjáról a bíróságok központi internetes honlapján tájékozódhat; <br/>- a nyomtatvány kitöltéséhez a fővárosi- és vármegyei kormányhivatalok jogi segítségnyújtási támogatást engedélyezhetnek. <br/>A bírósághoz csak a nyomtatványt kell benyújtani, a tájékoztatást tartalmazó jegyzeteket nem kell kinyomtatni és benyújtani, azok nem képezik részét a nyomtatványnak. <br/>Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy az elektronikus kapcsolattartást választó fél a nyomtatványt szabályszerűen csak elektronikus úton terjesztheti elő.
Amennyiben valamely adat, kérelem vagy nyilatkozat megtételére pótlap került rendszeresítésre, úgy az adott adatot, kérelmet vagy nyilatkozatot ezen a pótlapon kell előterjeszteni. Ugyanakkor, ha a nyomtatványon szereplő pontok, sorok nem elegendőek az adatok, nyilatkozatok, kérelmek rögzítéséhez, úgy azokat az eredeti nyomtatvánnyal megegyező részt tartalmazó pótlapo(ko)n kell rögzíteni. A pótlapo(ka)t be kell sorszámozni és az(oka)t a nyomtatványhoz kell csatolni. A nyomtatvány záró részében fel kell tüntetni, hogy a nyomtatvány mely pontjai esetében mely sorszámú pótlap kerül csatolásra.
Itt kell leírni azt, hogy a keresetet tartalmazó irat benyújtását fizetési meghagyásos eljárás előzte meg. Fel kell tüntetni továbbá a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző nevét, székhelyét és a közjegyzői ügyszámot.
A fizetési meghagyásos eljárás jogosultja.
Természetes személy felperes esetén az 1.3.1. pontot, míg nem természetes személy felperes esetén az 1.3.2. pontot kell kitöltenie. Ha több felperes indítja a pert, a további felperesek adatait pótlapon kell előadni.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Nem természetes személy a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező olyan szervezet, amely jogszabályi rendelkezés alapján perbeli jogképességgel rendelkezik, azaz pert indíthat és perelhető. Jogi személy pl. az egyesület, a gazdasági társaság, így pl. a betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az egyesülés az alapítvány. Jogi személynek minősülnek a költségvetési szervek, az erdőbirtokossági társulat, a köztestületek, pl. a Magyar Állatorvosi Kamara vagy a Magyar Tudományos Akadémia. Ha egyéni vállalkozóként gazdasági tevékenységével összefüggő ügyben indítja meg a pert, adatait ennél a pontnál kell megadni.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Itt kell megadni a nem természetes személyt nyilvántartó hatóságot. A cégeket (pl. gazdasági társaságok, szövetkezet, erdőbirtokossági és vízgazdálkodási társulat, egyéni cég) a törvényszék mint cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván, mely közhiteles nyilvántartás. A költségvetési szervekről és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervekről a Magyar Államkincstár vezet közhiteles nyilvántartást, amelyben az egyes költségvetési szervek törzskönyvi azonosító számmal rendelkeznek, melynek adatai a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők. Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezeti, melynek adatai elektronikusan lekérdezhetők.
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő. A szervezeti képviseletnek három formája van. 1. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. 2. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
Akkor kitöltendő, ha a természetes személy felperes képviselője rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Kitöltendő, ha a felperes nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozónak).
Akkor kitöltendő, ha a felperes meghatalmazottja rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
A fizetési meghagyásos eljárás kötelezettje.
Természetes személy alperes esetén az 1.4.1. pontot, míg nem természetes személy alperes esetén az 1.4.2. pontot kell kitöltenie. Ha több alperes ellen indítja a pert, a további alperesek adatait pótlapon kell előadni.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Nem természetes személy a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező olyan szervezet, amely jogszabályi rendelkezés alapján pert indíthat és perelhető.
Jogi személy pl. az egyesület, a gazdasági társaság, így pl. a betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az egyesülés az alapítvány. Jogi személynek minősülnek a költségvetési szervek, az erdőbirtokossági társulat, a köztestületek, pl. a Magyar Állatorvosi Kamara vagy a Magyar Tudományos Akadémia. Ha a pert egyéni vállalkozó ellen gazdasági tevékenységével összefüggő ügyben indítja, akkor az egyéni vállalkozó adatait ennél a pontnál kell megadni.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Ha ismeri, itt kell megadni a nem természetes személyt nyilvántartó hatóságot. A cégeket (pl. gazdasági társaságok, szövetkezet, erdőbirtokossági és vízgazdálkodási társulat, egyéni cég) a törvényszék mint cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván, mely közhiteles nyilvántartás. A költségvetési szervekről és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervekről a Magyar Államkincstár vezet közhiteles nyilvántartást, amelyben az egyes költségvetési szervek törzskönyvi azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás adatai a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők. Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezeti, melynek adatai elektronikusan lekérdezhetők.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha ismeri a természetes személy alperes törvényes képviselőjének adatait. Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
Abban az esetben kitöltendő, ha ismeri a nem természetes személy alperes törvényes vagy szervezeti képviselőjének adatait, amely az általa előterjesztett ellentmondásból kiderülhet. A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő. A szervezeti képviseletnek három formája van. 1. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. 2. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Jelen nyomtatványon több kereset is előterjeszthető abban az esetben, ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben is több követelést érvényesített. Több kereset előterjesztése esetén ki kell derülnie annak, hogy pontosan hány keresete van. Ebben az esetben a keresetet tartalmazó irat érdemi részében foglaltakat úgy kell előadni, hogy abból egyértelműen megállapíthatóak legyenek az egyes keresetek és azok egymáshoz való viszonya. Több kereset előterjesztése esetén a keresetek azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni.
Több kereset előterjesztése esetén a nyomtatvány 2.5. pontjában kell nyilatkoznia a keresetek egymáshoz való viszonyáról. Amennyiben valamennyi kereset tekintetében kéri a bíróság döntését, akkor a kérelmek egymáshoz való viszonya együttes (valódi). Ha több keresete van, de a második elbírálását csak abban az esetben kéri, ha az első helyen megjelölt kérelmének a bíróság nem ad helyt, akkor a kérelmek egymáshoz való viszonya eshetőleges. Ebben az esetben a nyomtatvány 2.5. pontjánál azt is meg kell jelölnie, hogy melyik az elsődleges keresete. Vagylagosan előterjesztett keresetek esetén a bíróság bármelyik keresetének helyt adhat.
Ezt a szerint határozza meg, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban mire kérte kötelezni a kötelezettet.
A rovat kitöltése nem kötelező. A felperesnek az érvényesíteni kívánt jogot a 2.3. pont alatt a tények előadásával kell megjelölnie.
Ha meg kívánja jelölni a perben érvényesíteni kívánt jogot, akkor az meghatározható a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben megjelölt, a követelés alapjául szolgáló jogviszony, valamint az érvényesíteni kívánt jog alapul vételével.
Itt kell előadni az érvényesített jog és a kérelem szempontjából lényeges tényeket (pl. megtörtént, múltban lejátszódó történéseket, eseményeket), pl. le kell írni azt az alperesi magatartást, amely a felperes szerint pl. hibás teljesítésnek vagy károkozásnak minősül, ami miatt kártérítést kér. A tényeket olyan részletességgel kell előadni, hogy abból a bíróság számára a felperes által érvényesíteni kívánt jog megállapítható legyen.
Bizonyítási indítványban a fél a bíróságnak indítványozhatja a perben bizonyítás felvételét. (Pl. tanúk meghallgatására, szakértő alkalmazására, okiratok beszerzésére, szemle elrendelésére stb. tesz indítványt.)
Szakértői bizonyítást akkor lehet indítványozni, ha tényállításainak bizonyítása olyan különleges szakértelmet kíván, ami szakértő igénybevételét indokolja.
Amennyiben tényállításait okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kívánja alátámasztani, azokat meg kell neveznie, és, ha rendelkezésre állnak, akkor meg kell jelölnie a 2.4.5. pont alatt és csatolnia kell a nyomtatványhoz. Tárgyi bizonyítási eszköz pl. a kép- és hangfelvétel.
Ilyen lehet pl. a szemle tartására irányuló indítvány, amikor a perben jelentős tény megállapításához helyszín, tárgy, személy közvetlen megvizsgálása, megtekintése szükséges, továbbá a más bíróságnál, közjegyzőnél, más hatóságnál, közigazgatási szervnél vagy valamely szervezetnél lévő irat, illetve adat beszerzése iránti indítvány.
A rendelkezésre álló bizonyítékokat (pl. okirat, képfelvétel) a keresetet tartalmazó irathoz csatolni kell. Itt kell felsorolni, hogy milyen bizonyítékokat csatol a keresetet tartalmazó irathoz.
Ha a felperesnek több kereseti kérelme van az alperessel szemben, a további kereseti kérelmek tekintetében a keresetet tartalmazó irat nyomtatvány 2. részének rovatait kell kitölteni és pótlapokként ezzel a keresetet tartalmazó irat nyomtatvánnyal együtt előterjeszteni.
Ebben az esetben a felperesnek több követelése van az alperessel szemben, amelyeket együttesen, egy perben kér elbírálni. Itt a keresetek egymáshoz való viszonya „és” jellegű.
Vagylagos a kérelem, ha a felperes több ténybeli vagy jogi alapot jelöl meg vagylagosan. Ez esetben bármelyik alapon helyt adhat a keresetnek a bíróság. A keresetek egymáshoz való viszonya „vagy” jellegű.
Eshetőleges kereseti kérelmek esetén a felperes elsődleges, másodlagos stb. kereseti kérelmeket jelöl meg, úgy, hogy a másodlagos kérelme teljesítését csak akkor kéri, ha a sorban korábbi keresete sikertelen. A keresetek egymáshoz való viszonya „vagy” jellegű. Az elbírálás kért sorrendjét meg kell jelölnie.
A bírósági eljárásért törvényben megállapított illetéket kell fizetni. Az illeték megfizetésénél tekintettel kell lenni a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezésekor megfizetett díjra. Az eljárás perré alakulása esetén a felperesnek a közjegyzői felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül kell a fizetési meghagyásos eljárás díját kiegészíteni a peres eljárás illetékére. Itt csak azt az összeget tüntesse fel, amelyet illetékként megfizetett. Ha a felet a közjegyző személyes díjfeljegyzési jogban részesítette, mentesül az illeték megfizetése alól. A díjfeljegyzési jogban való részesülést a nyomtatványnak ennél a pontjánál kell jeleznie.
Az illeték megfizetése az alábbi módokon történhet:
- illetékbélyeggel;
- az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer alkalmazásával;
- a törvényszék Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára történő átutalással;
- az állami adóhatóság számlájára pénzzel történő megfizetéssel.
A pert megelőző fizetési meghagyásos eljárásban azt a természetes személyt, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az eljárási költséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett a közjegyző részleges vagy teljes díjfeljegyzési jogban részesítheti (személyes díjfeljegyzési jog). Díjfeljegyzési joga alapján a fél részben vagy egészben mentes a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért fizetendő eljárási díj, valamint az ellentmondás folytán perré alakult eljárás illetékének megfizetése alól. Ha a fél díj feljegyzési jogban részesült, erre a beadványaiban utalnia kell.
A kérelemben fel kell tüntetni
a) az igényelt költségkedvezményt (költségmentesség, teljes költségfeljegyzési jog, részleges költségfeljegyzési jog), részleges költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem esetén a kedvezmény mértékét, és
b) szükséghez képest elő kell adni a költségkedvezmény engedélyezése alapjául szolgáló minden körülményt,
c) a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülményeket az erre szolgáló külön nyomtatványon kell igazolni.
Egymással eshetőleges viszonyban álló, több különböző költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem is előterjeszthető. Nem természetes személy fél részére kizárólag az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog engedélyezhető.
Költségmentesség esetén a fél mentesül az illeték megfizetése és – eltérő rendelkezés hiányában – a per során felmerülő költségek előlegezése és megfizetése alól. Rászorultsági alapon kért költségmentesség esetén a kérelmet megalapozó tényeket, és azok igazolását a bíróságok központi internetes honlapján elérhető nyomtatványon kell előterjeszteni.
Költségfeljegyzési jog esetén a fél mentesül az illeték előzetes megfizetése és – eltérő rendelkezés hiányában – a per során felmerülő költségek előlegezése alól. A per végén a meg nem fizetett illetéket a pervesztes fél viseli.
Részleges költségfeljegyzési jog kérhető az illeték és költségek meghatározott hányadára vagy kizárólag az illetékre, továbbá tételesen meghatározott egyes költségekre.
Részleges költségfeljegyzési jog kérhető az illeték és költségek meghatározott hányadára vagy kizárólag az illetékre, továbbá tételesen meghatározott egyes költségekre.
Jogszabályok meghatároznak olyan pertípusokat, amelyekben olyan költségkedvezmény érvényesül, amely mentesít az illeték előzetes megfizetése alól. Nem kell az illetéket megfizetni, ha a per tárgyánál fogva költségmentes, illetékmentes vagy tárgyi alapon költségfeljegyzési jog, továbbá illetékfeljegyzési jog érvényesül a perben. Ezeket a pertípusokat megtalálja a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvényben, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben.
Abban az esetben kitöltendő nem természetes személy felperes perindítása esetén, ha felperesként nem rendelkezik közhiteles nyilvántartásban (pl. cégnyilvántartás) nyilvántartási számmal, így a nyomtatvány 1.3.2. pontjánál erre vonatkozó adatot nem adott meg. Ebben az esetben azt, hogy a perben felperesként egyáltalán eljárhat, vagyis perbeli jogképességét, tényekkel kell alátámasztania. Ilyen speciális szervezet lehet pl. a társasház, az egyház, befektetési alap, jogi személyek intézetei.
Abban az esetben kitöltendő, ha a pert nem természetes személy alperes ellen indítja, és a nyomtatvány 1.4.2. pontjánál nem adta meg a nem természetes személy nyilvántartási számát, mert az alperes nem rendelkezik közhiteles nyilvántartásból elérhető nyilvántartási számmal. Ebben az esetben a felperesnek tényekkel kell alátámasztania azt, hogy a nem természetes személy alperes egyáltalán perelhető, vagyis perbeli jogképességgel rendelkezik. Ilyen speciális alperes lehet pl. a társasház, az egyház, befektetési alap, jogi személyek intézetei.
Itt kell előadni, hogy a törvényes képviselő milyen minőségben jár el a fél nevében, pl. a fél szülője, gyámja, gondnoka, a cég ügyvezetője vagy vezérigazgatója.
Nem kötelező kitölteni, de ha a perindítással kapcsolatban van további kérelme, vagy nyilatkozata, azt itt lehet előadni. Itt lehet előterjeszteni pl. az ideiglenes intézkedés, a végrehajtás felfüggesztése vagy perfeljegyzés iránti kérelmet is. Ha perköltség igénye van, ennél a rovatnál jelölje meg az igényelt költség összegét, és azt, hogy az milyen címen merült fel (pl. megfizetett illeték).
Abban az esetben, ha a felperes valószínűsíti, hogy kizárólag az alperes rendelkezik a felperes tényállításához vagy bizonyítási indítványa megtételéhez szükséges információval, és azt nem adja ki számára, vagyis a felperes állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben van, felhívást intézhet az alpereshez a tényállításhoz vagy a bizonyítási indítványhoz szükséges információ szolgáltatására, továbbá bizonyítási eszköz csatolására. Az alpereshez intézett felhívást a „Pótlap állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben az ellenfélhez intézett felhívásra” című nyomtatványon kell előterjesztenie.
Például, ha a pert több természetes személy felperes kezdeményezi, akkor le kell írni, hogy a nyomtatvány 1.3.1. pontjához a további felperes adatait tartalmazó 1. számú pótlap kerül becsatolásra.
Mellékletként csatolni kell:
a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e törvényben foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
b) a feltüntetett bizonyítékokat,
c) költségkedvezmény iránti kérelem vagy jogszabályon alapuló kérelem esetén a jogszabályban előírt iratokat,
d) ha a keresetet tartalmazó irat záró részében előadottak alátámasztása okirattal történik, akkor azt az okiratot is (pl. az illeték megfizetését bizonyító banki igazolást),
e) az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
Mellékletként csatolni kell a közjegyzői felhívás másolatát, és, ha a fél abban részesült, a közjegyző díjfeljegyzési jogban részesítő jogerős végzését.
Ha a nyomtatvány aláírója természetes személy felperes, akkor két tanúnak kell igazolnia, hogy az okirat aláírója a nyomtatványt előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanúnak alá kell írnia, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni.
Ha a nyomtatványt nem természetes személy felperesként a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően írja alá, akkor a két tanú alkalmazása nem szükséges, az mellőzhető.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A 3. melléklet a 38/2022. (XII. 27.) IM rendelet 14. §-a szerint módosított szöveg.
Ha a fél jogi képviselő (ügyvéd, kamarai jogtanácsos) nélkül nyomtatványon kívánja előterjeszteni a keresettel vagy a viszontkeresettel vagy a beszámítással szembeni írásbeli ellenkérelmét, ezt a nyomtatványt kell kitöltenie. <br/>Amennyiben a nyomtatvány kitöltéséhez segítséget kíván igénybe venni: <br/>- az ellenkérelmét tartalmazó nyilatkozatot a perben eljáró bíróságon szóban is előadhatja, melyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít; <br/>- a nyomtatvány kitöltéséhez a fővárosi- és vármegyei kormányhivatalok jogi segítségnyújtási támogatást engedélyezhetnek. <br/>A bírósághoz csak a nyomtatványt kell benyújtani, a tájékoztatást tartalmazó jegyzeteket nem kell kinyomtatni és benyújtani, azok nem képezik részét a nyomtatványnak. <br/>Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy az elektronikus kapcsolattartást választó fél a nyomtatványt szabályszerűen csak elektronikus úton terjesztheti elő.
Amennyiben valamely adat, kérelem vagy nyilatkozat megtételére pótlap került rendszeresítésre, úgy az adott adatot, kérelmet vagy nyilatkozatot ezen a pótlapon kell előterjeszteni. Ugyanakkor, ha a nyomtatványon szereplő pontok, sorok nem elegendőek az adatok, nyilatkozatok, kérelmek rögzítéséhez, úgy azokat az eredeti nyomtatvánnyal megegyező részt tartalmazó pótlapo(ko)n kell rögzíteni. A pótlapo(ka)t be kell sorszámozni és az(oka)t a nyomtatványhoz kell csatolni. A nyomtatvány záró részében fel kell tüntetni, hogy a nyomtatvány mely pontjai esetében mely sorszámú pótlap kerül csatolásra.
Ezen a nyomtatványon kell előterjeszteni a keresettel, a viszontkeresettel és a beszámítással szembeni írásbeli ellenkérelmet is. Itt kell kiválasztani, hogy a felsoroltak közül melyikkel szemben terjeszti elő az írásbeli ellenkérelmet.
E pontban csak az ellenkérelmet előterjesztő természetes személy vagy nem természetes személy fél perbeli állását, nevét és képviselője nevét kell feltüntetni. Az ellenkérelmet előterjesztő fél további adatait felperes esetén az 1.4. pont, alperes esetén az 1.5. pont alatt kell feltüntetni.
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén a szülő vagy a gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok. E pontban csak az ellenkérelmet előterjesztő fél törvényes képviselőjének nevét kell feltüntetni. Az ellenkérelmet előterjesztő alperes törvényes képviselőjének további adatait az 1.5. pont alatt kell feltüntetni.
A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő. A szervezeti képviseletnek három formája van. 1. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. 2. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja. E pontban csak az ellenkérelmet előterjesztő fél törvényes képviselőjének nevét kell feltüntetni. Az ellenkérelmet előterjesztő alperes törvényes képviselőjének további adatait 1.5. pont alatt kell feltüntetni.
Kitöltendő, ha az ellenkérelmet előterjesztő fél nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozónak). E pontban csak az ellenkérelmet előterjesztő fél meghatalmazottjának nevét kell feltüntetni. Az ellenkérelmet előterjesztő alperes meghatalmazottjának további adatait az 1.5. pont alatt kell feltüntetni.
Természetes személy felperes esetén az 1.4.1. pontot, míg nem természetes személy felperes esetén az 1.4.2. pontot kell kitöltenie. Több felperes esetén valamennyi felperes adatait meg kell adni. Amennyiben a perben félként egynél több természetes személy felperes illetve egynél több nem természetes személy felperes vesz részt, az ő adataikat pótlapon kell megadni.
Természetes személy alperes esetén az 1.5.1. pontot, míg nem természetes személy alperes esetén az 1.5.2. pontot kell kitöltenie. Több alperes esetén valamennyi alperes adatait meg kell adni. Amennyiben egynél több természetes személy vagy egynél több nem természetes személy alperes ellen indított pert a felperes, úgy az ő adataikat pótlapon kell megadni.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a keresetlevél nem tartalmazza.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a keresetlevél nem tartalmazza.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a keresetlevél nem tartalmazza, és az alperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a keresetlevél nem tartalmazza.
Itt kell megadni a nem természetes személyt nyilvántartó hatóságot. A cégeket (pl. gazdasági társaságok, szövetkezet, erdőbirtokossági és vízgazdálkodási társulat, egyéni cég) a törvényszék mint cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván, mely közhiteles nyilvántartás. A költségvetési szervekről és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervekről a Magyar Államkincstár vezet közhiteles nyilvántartást, amelyben az egyes költségvetési szervek törzskönyvi azonosító számmal rendelkeznek; a nyilvántartás adatai a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a keresetlevél nem tartalmazza.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a keresetlevél nem tartalmazza.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a keresetlevél nem tartalmazza.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a keresetlevél nem tartalmazza, és az alperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő. A szervezeti képviseletnek három formája van. 1. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. 2. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
Akkor kitöltendő, ha az alperes képviselője rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Kitöltendő, ha az alperes nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozónak).
Akkor kitöltendő, ha az alperes meghatalmazottja rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Egyértelműen jelölje meg, hogy a nyilatkozata a keresetre, a viszontkeresetre vagy a beszámításra vonatkozik-e.
Teljes mértékben elismerő nyilatkozat esetén a nyomtatvány további rovatait nem kell kitölteni.
Kitöltendő, ha a fél az eljárás megszüntetését kéri.
Megszüntetést kérhet a fél arra hivatkozással pl., hogy
- magyar bíróságnak nincs joghatósága a perre,
- a per más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik,
- az igény - az elévülés esetét kivéve - bírósági úton nem érvényesíthető vagy
- a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított más perben a perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták.
Bizonyítási indítványban a fél a bíróságnak indítványozhatja a perben bizonyítás felvételét. (Pl. tanúk meghallgatására, szakértő alkalmazására, okiratok beszerzésére, szemle elrendelésére stb. tesz indítványt.)
Szakértői bizonyítást akkor lehet indítványozni, ha tényállításainak bizonyítása olyan különleges szakértelmet kíván, ami szakértő igénybevételét indokolja.
Amennyiben tényállításait okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kívánja alátámasztani, azokat meg kell neveznie, és, ha rendelkezésre állnak, akkor meg kell jelölnie a 2.2.2.5. pont alatt és csatolnia kell a nyomtatványhoz. Tárgyi bizonyítási eszköz pl. a kép- és hangfelvétel.
Ilyen lehet pl. a szemle tartására irányuló indítvány, amikor a perben jelentős tény megállapításához helyszín, tárgy, személy közvetlen megvizsgálása, megtekintése szükséges, továbbá a más bíróságnál, közjegyzőnél, más hatóságnál, közigazgatási szervnél vagy valamely szervezetnél lévő irat, illetve adat beszerzése iránti indítvány.
A rendelkezésre álló bizonyítékokat (pl. okirat, képfelvétel) az ellenkérelemhez csatolni kell. Itt kell felsorolni, hogy milyen bizonyítékokat csatol az ellenkérelemhez.
Egyértelműen jelölje meg, hogy a nyilatkozata a keresetre, a viszontkeresetre vagy a beszámításra vonatkozik-e.
Jelen nyomtatványon több kereseti / viszontkereseti / beszámítási kérelem esetén több ellenkérelem is előterjeszthető. Több kereseti / viszontkereseti / beszámítási kérelem esetén az érdemi védekezésnek valamennyi keresetre /viszontkeresetre /beszámítási kérelemre ki kell terjednie, azzal, hogy a védekezés azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadnia.
Egyértelműen jelölje meg, hogy a nyilatkozata a keresetre, a viszontkeresetre vagy a beszámításra vonatkozik-e.
Egyértelműen jelölje meg, hogy a nyilatkozata a keresetre, a viszontkeresetre vagy a beszámításra vonatkozik-e.
A rovat kitöltése nem kötelező. A félnek az anyagi jogi kifogását a 2.3. pont alatt a tények előadásával kell megjelölnie. Ha meg kívánja jelölni az anyagi jogi kifogást, akkor az a következők szerint jelölhető meg például:
- szavatossági kifogás: az olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. A jogosult kellékszavatossági jogait az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kellékszavatossági igény elévült;
- érvénytelenségi kifogás: ha egy jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták. Ha ennek ellenére a jognyilatkozatot nem írásban tették meg, úgy az ellenkérelemben a fél hivatkozhat a jognyilatkozat érvénytelenségére;
- elévülési kifogás: a követelések általában öt év alatt évülnek el. Ha az érvényesített követelés elévült, úgy az ellenkérelemben erre hivatkozhat az ellenkérelem előterjesztője.
Itt kell előadni az anyagi jogi kifogás szempontjából lényeges tényeket, pl. megtörtént, múltban lejátszódó történéseket, eseményeket, vagy le kell írni a feleknek az ügy szempontjából jelentőséggel bíró magatartását. A tények előadásának olyan részletességűnek kell lenni, hogy abból a bíróság számára megállapíthatóvá váljon, hogy a fél milyen anyagi jogi kifogást érvényesít.
Egyértelműen jelölje meg, hogy a nyilatkozata a keresetlevélre, a viszontkereset-levélre vagy a beszámítást tartalmazó iratra vonatkozik-e.
Itt kell előadni a védekezés szempontjából lényeges tényeket (pl. megtörtént, múltban lejátszódó történéseket, eseményeket), pl. le kell írni a feleknek az ügy szempontjából jelentőséggel bíró magatartását. A védekezés alatt érteni kell az elutasítás, az anyagi jogi kifogás és a vitatás körében tett nyilatkozatokat.
Bizonyítási indítványban a fél a bíróságnak indítványozhatja a perben bizonyítás felvételét. (Pl. tanúk meghallgatására, szakértő alkalmazására, okiratok beszerzésére, szemle elrendelésére stb. tesz indítványt.)
Szakértői bizonyítást akkor lehet indítványozni, ha tényállításainak bizonyítása olyan különleges szakértelmet kíván, ami szakértő igénybevételét indokolja.
Amennyiben tényállításait okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kívánja alátámasztani, azokat meg kell neveznie, és, ha rendelkezésre állnak, akkor meg kell jelölnie a 2.3.6.5. pont alatt és csatolnia kell a nyomtatványhoz. Tárgyi bizonyítási eszköz pl. a kép- és hangfelvétel.
Ilyen lehet pl. a szemle tartására irányuló indítvány, amikor a perben jelentős tény megállapításához helyszín, tárgy, személy közvetlen megvizsgálása, megtekintése szükséges, továbbá a más bíróságnál, közjegyzőnél, más hatóságnál, közigazgatási szervnél vagy valamely szervezetnél lévő irat, illetve adat beszerzése iránti indítvány.
A rendelkezésre álló bizonyítékokat (pl. okirat, képfelvétel) az ellenkérelemhez csatolni kell. Itt kell felsorolnia, hogy milyen bizonyítékokat csatol az ellenkérelemhez.
Akkor kitöltendő, ha az ellenfél a keresetlevélben, a viszontkereset-levélben vagy a beszámítást tartalmazó iratban állítási, illetve bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozással felhívást intézett a félhez meghatározott információ szolgáltatására vagy bizonyítási eszköz csatolására.
Akkor kitöltendő, ha az ellenfél felhívására nem nyilatkozik, illetve nem csatol bizonyítási eszközt. Itt kell indokát adni a nyilatkozat, illetve a bizonyítási eszköz-csatolás elmaradásának.
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok. A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő, pl. az ügyvezető.
Akkor kell kitölteni, ha eltér az ellenfél által korábban feltüntetettől.
Nem kötelező kitölteni, de ha a perrel kapcsolatban van további kérelme, vagy nyilatkozata, azt itt lehet előadni.
Abban az esetben, ha az ellenkérelmet előterjesztő fél valószínűsíti, hogy kizárólag az ellenfele rendelkezik a tényállításához vagy bizonyítási indítványa megtételéhez szükséges információval, és azt nem adja ki számára, vagyis az ellenkérelmet előterjesztő fél állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben van, felhívást intézhet az ellenfélhez a tényállításhoz vagy a bizonyítási indítványhoz szükséges információ szolgáltatására, továbbá bizonyítási eszköz csatolására. Az ellenfélhez intézett felhívást a „Pótlap állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben az ellenfélhez intézett felhívásra” című nyomtatványon kell előterjesztenie.
Például, ha a perben tanú meghallgatását indítványozza, akkor le kell írni, hogy a nyomtatvány 2.3.6.1. pontjához az 1. számú pótlap kerül csatolásra.
Mellékletként csatolni kell:
a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e törvényben foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
b) a feltüntetett bizonyítékokat,
c) költségkedvezmény iránti kérelem vagy jogszabályon alapuló kérelem esetén a jogszabályban előírt iratokat,
d) az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
Ha a nyomtatvány aláírója természetes személy fél, akkor két tanúnak kell igazolnia, hogy az okirat aláírója a nyomtatványt előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanúnak alá kell írnia, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni.
Ha a nyomtatványt nem természetes személy félként a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően írja alá, akkor a két tanú alkalmazása nem szükséges, az mellőzhető.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A 4. melléklet a 38/2022. (XII. 27.) IM rendelet 14. §-a szerint módosított szöveg.
Ha az alperes jogi képviselő (ügyvéd, kamarai jogtanácsos) nélkül nyomtatványon kívánja előterjeszteni – a keresettel érvényesíteni kívánt joggal azonos jogviszonyból eredő joga iránt – viszontkeresetét a felperessel szemben, ezt a nyomtatványt kell kitöltenie. Ha nem állnak fenn a viszontkereset indításának feltételei, azonban a fél beszámítással élhet, amelyet nyomtatványon kíván előterjeszteni, úgy a „Beszámítást tartalmazó irat” nyomtatványt kell kitölteni, amely a beszámítással kapcsolatos tájékoztatásokat is tartalmazza. <br/>Amennyiben a nyomtatvány kitöltéséhez segítséget kíván igénybe venni: <br/>- a viszontkeresetet tartalmazó nyilatkozatot a perben eljáró bíróságon szóban is előadhatja, melyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít; <br/>- a nyomtatvány kitöltéséhez a fővárosi- és vármegyei kormányhivatalok jogi segítségnyújtási támogatást engedélyezhetnek. <br/>A bírósághoz csak a nyomtatványt kell benyújtani, a tájékoztatást tartalmazó jegyzeteket nem kell kinyomtatni és benyújtani, azok nem képezik részét a nyomtatványnak. <br/>Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy az elektronikus kapcsolattartást választó fél a nyomtatványt szabályszerűen csak elektronikus úton terjesztheti elő.
Amennyiben valamely adat, kérelem vagy nyilatkozat megtételére pótlap került rendszeresítésre, úgy az adott adatot, kérelmet vagy nyilatkozatot ezen a pótlapon kell előterjeszteni. Ugyanakkor, ha a nyomtatványon szereplő pontok, sorok nem elegendőek az adatok, nyilatkozatok, kérelmek rögzítéséhez, úgy azokat az eredeti nyomtatvánnyal megegyező részt tartalmazó pótlapo(ko)n kell rögzíteni. A pótlapo(ka)t be kell sorszámozni és az(oka)t a nyomtatványhoz kell csatolni. A nyomtatvány záró részében fel kell tüntetni, hogy a nyomtatvány mely pontjai esetében mely sorszámú pótlap kerül csatolásra.
E pontban csak a viszontkeresetet előterjesztő természetes személy vagy nem természetes személy alperes nevét, valamint a képviselőjének a nevét kell feltüntetni. A viszontkeresetet előterjesztő alperes további adatait az 1.5. pont alatt kell feltüntetni. Ha a viszontkeresetet több alperes terjeszti elő, a további alperesek adatait pótlapon kell rögzíteni.
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén a szülő vagy a gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok. E pontban csak a viszontkeresetet előterjesztő alperes törvényes képviselőjének nevét kell feltüntetni. A viszontkeresetet előterjesztő alperes törvényes képviselőjének további adatait az 1.5. pont alatt kell feltüntetni.
A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő. A szervezeti képviseletnek három formája van. 1. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. 2. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja. E pontban csak a viszontkeresetet előterjesztő alperes törvényes képviselőjének nevét kell feltüntetni. A viszontkeresetet előterjesztő alperes törvényes képviselőjének további adatait az 1.5. pont alatt kell feltüntetni.
Kitöltendő, ha az alperes nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozónak). E pontban csak a viszontkeresetet előterjesztő alperes meghatalmazottjának nevét kell feltüntetni. A viszontkeresetet előterjesztő alperes meghatalmazottjának további adatait az 1.5. pont alatt kell feltüntetni.
Természetes személy felperes esetén az 1.4.1. pontot, míg nem természetes személy felperes esetén az 1.4.2. pontot kell kitöltenie. Több felperes esetén valamennyi felperes adatait meg kell adni. Amennyiben a perben félként egynél több természetes személy felperes illetve egynél több nem természetes személy felperes vesz részt, az ő adataikat pótlapon kell megadni.
Akkor kitöltendő, ha a felperes a keresetlevélben megjelölte az elektronikus levélcímét (e-mail).
Nem természetes személy a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező olyan szervezet, amely jogszabályi rendelkezés alapján perbeli jogképességgel rendelkezik, azaz pert indíthat és perelhető.
Jogi személy pl. az egyesület, a gazdasági társaság, így pl. a betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az egyesülés az alapítvány. Jogi személynek minősülnek a költségvetési szervek, az erdőbirtokossági társulat, a köztestületek, pl. a Magyar Állatorvosi Kamara vagy a Magyar Tudományos Akadémia.
Akkor kitöltendő, ha a felperes a keresetlevélben megjelölte az elektronikus levélcímét (e-mail).
Itt kell megadni a nem természetes személyt nyilvántartó hatóságot. A cégeket (pl. gazdasági társaságok, szövetkezet, erdőbirtokossági és vízgazdálkodási társulat, egyéni cég) a törvényszék mint cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván, mely közhiteles nyilvántartás. A költségvetési szervekről és aköltségvetési rend szerint gazdálkodó szervekről a Magyar Államkincstár vezet közhiteles nyilvántartást, amelyben az egyes költségvetési szervek törzskönyvi azonosító számmal rendelkeznek; a nyilvántartás adatai a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők.
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő. A szervezeti képviseletnek három formája van. 1. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. 2. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
Akkor kitöltendő, ha a felperes a keresetlevélben megjelölte a képviselő elektronikus levélcímét (e-mail).
Kitöltendő, ha a felperes nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozónak).
Akkor kitöltendő, ha a felperes a keresetlevélben megjelölte a meghatalmazott elektronikus levélcímét (e-mail).
Természetes személy alperes esetén az 1.5.1. pontot, míg nem természetes személy alperes esetén az 1.5.2. pontot kell kitöltenie. Több alperes esetén valamennyi alperes adatait meg kell adni. Amennyiben egynél több természetes személy vagy egynél több nem természetes személy alperes ellen indított pert a felperes, úgy az ő adataikat pótlapon kell megadni.
Akkor kitöltendő, ha az alperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail)
Itt kell megadni a nem természetes személyt nyilvántartó hatóságot. A cégeket (pl. gazdasági társaságok, szövetkezet, erdőbirtokossági és vízgazdálkodási társulat, egyéni cég) a törvényszék mint cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván, mely közhiteles nyilvántartás. A költségvetési szervekről és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervekrőla Magyar Államkincstár vezet közhiteles nyilvántartást, amelyben az egyes költségvetési szervek törzskönyvi azonosító számmal rendelkeznek; a nyilvántartás adatai a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők.
Abban az esetben kitöltendő, ha az alperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő. A szervezeti képviseletnek három formája van. 1. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. 2. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
Akkor kitöltendő, ha az alperes képviselője rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Kitöltendő, ha az alperes nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozónak).
Akkor kitöltendő, ha az alperes meghatalmazottja rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Jelen nyomtatványon több viszontkereset is előterjeszthető. Több viszontkereset előterjesztése esetén ki kell derülnie annak, hogy pontosan hány viszontkeresete van. Ebben az esetben a viszontkereset-levél érdemi részében foglaltakat úgy kell előadni, hogy abból egyértelműen megállapíthatóak legyenek az egyes viszontkeresetek és azok egymáshoz való viszonya. Több viszontkereset előterjesztése esetén a keresetek azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni.
Több viszontkereset előterjesztése esetén a nyomtatvány 2.5. pontjában kell nyilatkoznia a keresetek egymáshoz való viszonyáról. Amennyiben valamennyi viszontkereset tekintetében kéri a bíróság döntését, akkor a kérelmek egymáshoz való viszonya együttes (valódi). Ha több viszontkeresete van, de a második elbírálását csak abban az esetben kéri, ha az első helyen megjelölt kérelmének a bíróság nem ad helyt, akkor a kérelmek egymáshoz való viszonya eshetőleges. Ebben az esetben a nyomtatvány 2.5. pontjánál azt is meg kell jelölnie, hogy melyik az elsődleges viszontkeresete. Vagylagosan előterjesztett viszontkeresetek esetén a bíróság bármelyik keresetének helyt adhat.
Például mire kötelezze, mitől tiltsa el a bíróság a felperest, mit állapítson meg a bíróság, vagy milyen módon változtassa meg a felek jogviszonyát a bíróság, azt hogyan módosítsa vagy szüntesse meg.
Az alperes a felperes ellen a keresettel érvényesíteni kívánt joggal azonos jogviszonyból eredő joga iránt indíthat viszontkeresetet. Más jogviszonyból eredő jog iránt akkor terjeszthető elő viszontkereset, ha a kereset tekintetében a per eldöntése függ a viszontkereset elbírálásától vagy a viszontkereset eldöntése függ a kereset elbírálásától.
Járásbíróság előtt olyan viszontkeresetet, amely a követelés egész összegére tekintettel a törvényszék hatáskörébe tartozna – a házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perben viszontkeresetként érvényesített házassági vagyonjogi igény kivételével – csak akkor lehet indítani, ha a viszontkeresettel érvényesített követelés beszámításra is alkalmas, és a követelés összegének a felperes kereseti követelését meghaladó részére a járásbíróságnak hatásköre van.
Nincs helye viszontkereset indításának, ha a viszontkereset elbírálása más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik.
Nincs helye viszontkereset indításának az alperes által más perben a felperes követelésével szemben már beszámított követelés esetében.
A rovat kitöltése nem kötelező. A félnek az érvényesíteni kívánt jogot a 2.3. pont alatt a tények előadásával kell megjelölnie. Ha a viszontkeresettel érvényesíteni kíván jogot meg kívánja jelölni, az a következők szerint jelölhető meg például:
- kártérítés iránti igény [pl. szerződésszegéssel vagy szerződés nem teljesítésével okozott kár megtérítése, veszélyes üzemi felelősségből (pl. gépjárművel okozott) kár megtérítése iránti igény],
- birtokháborítás estén zavarás megszüntetése iránti igény,
- jogalap nélkül birtokolt dolog kiadása iránti igény,
- közös tulajdon megszüntetése iránti igény,
- adásvételi szerződés alapján járó vételár megfizetése iránti igény,
- szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránti igény,
- hibás teljesítésből eredő igények (pl. szerződés hibás teljesítése miatti kijavítási igény),
- szerződés teljesítésének az elmaradása esetére kikötött kötbér megfizetése iránti igény
- kötelesrész pénzben való kiadása iránti igény.
Itt kell előadni a viszontkeresettel érvényesített jog és a kérelem szempontjából lényeges tényeket (pl. megtörtént, múltban lejátszódó történéseket, eseményeket), pl. le kell írni azt az alperesi magatartást, amely a felperes szerint pl. hibás teljesítésnek vagy károkozásnak minősül. A tényeket olyan részletességgel kell előadni, hogy abból a bíróság számára a fél által a viszontkeresettel érvényesíteni kívánt jog megállapítható legyen.
Bizonyítási indítványban a fél a bíróságnak indítványozhatja a perben bizonyítás felvételét. (Pl. tanúk meghallgatására, szakértő alkalmazására, okiratok beszerzésére, szemle elrendelésére stb. tesz indítványt.)
Szakértői bizonyítást akkor lehet indítványozni, ha tényállításainak bizonyítása olyan különleges szakértelmet kíván, ami szakértő igénybevételét indokolja.
Amennyiben tényállításait okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kívánja alátámasztani, azokat meg kell neveznie, és, ha rendelkezésre állnak, akkor meg kell jelölnie a 2.4.5. pont alatt és csatolnia kell a nyomtatványhoz. Tárgyi bizonyítási eszköz pl. a kép- és hangfelvétel.
Ilyen lehet pl. a szemle tartására irányuló indítvány, amikor a perben jelentős tény megállapításához helyszín, tárgy, személy közvetlen megvizsgálása, megtekintése szükséges, továbbá a más bíróságnál, közjegyzőnél, más hatóságnál, közigazgatási szervnél vagy valamely szervezetnél lévő irat, illetve adat beszerzése iránti indítvány.
A rendelkezésre álló bizonyítékokat (pl. okirat, képfelvétel) a viszontkereset-levélhez csatolni kell. Itt kell felsorolni, hogy milyen bizonyítékokat csatol a viszontkereset-leveléhez.
Ebben az esetben az alperesnek több követelése van a felperessel szemben, amelyeket együttesen, egy perben kér elbírálni. Itt a viszontkeresetek egymáshoz való viszonya „és” jellegű.
Vagylagos a kérelem, ha az alperes több ténybeli vagy jogi alapot jelöl meg vagylagosan. Ez esetben bármelyik alapon helyt adhat a keresetnek a bíróság. A viszontkeresetek egymáshoz való viszonya „vagy” jellegű.
Eshetőleges kereseti kérelmek esetén az alperes elsődleges, másodlagos stb. kereseti kérelmeket jelöl meg, úgy, hogy a másodlagos vagy további kérelme teljesítését csak akkor kéri, ha a sorban korábbi viszontkeresete nem alapos (sikertelen). A viszontkeresetek egymáshoz való viszonya „vagy” jellegű. Az elbírálás kért sorrendjét meg kell jelölnie.
A pertárgy értékének a bíróság hatáskörének megállapítása és az eljárási illeték megfizetése szempontjából van jelentősége, melyet az igényérvényesítés időpontját alapul véve forintban kell meghatározni. Pénzkövetelés esetén a pertárgy értéke általában megegyezik a felperes által követelt összeggel. Ha a pertárgy értékét nem lehet meghatározni, azt kell feltüntetni ebben a rovatban, hogy „a pertárgyérték nem meghatározható”.
Nem kötelező kitölteni, ha a viszontkereset-levél érdemi részében előadott adatokból a bíróság számára a pertárgy értéke megállapítható. Így például nem kell kitölteni, ha a fél pénzkövetelést érvényesít viszontkeresetként, amelynek összege pontosan meghatározható (pl. 4 millió forint), mert ebben az esetben a pertárgy értéke egyértelművé válik a viszontkereset-levél érdemi részében előadott adatokból. A pénzkövetelés összegébe a kamatok és az egyéb járulékok nem számítanak bele. Ha több keresetet terjeszt elő a viszontkereset-levélben, a pertárgyérték számítása során ezek értéke összeadódik. Vagylagos vagy eshetőleges keresethalmazat esetén a per tárgyának az értéke a legnagyobb értékű követelés vagy jog értékével egyezik meg.
Abban az esetben kitöltendő, ha a felperes meghatározza a pertárgy értékét. Itt kell előadni, hogy a per tárgyának az értékét milyen tényekre alapozva határozza meg. Pl. egy ingatlan tulajdonjogára vonatkozó perben a teljes ingatlan forgalmi értékét veszi alapul vagy saját tulajdoni hányadának az értékét.
Nem kötelező a rovat kitöltése, ha a viszontkereset-levél érdemi részében előadott adatokból a bíróság joghatósága, hatásköre és illetékessége megállapítható.
A bírósági eljárásért törvényben megállapított illetéket kell fizetni.
Az illeték megfizetése az alábbi módokon történhet:
- illetékbélyeggel,
- az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer alkalmazásával;
- a törvényszék Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára történő átutalással;
- az állami adóhatóság számlájára pénzzel történő megfizetéssel.
A kérelemben fel kell tüntetni
a) az igényelt költségkedvezményt (költségmentesség, teljes költségfeljegyzési jog, részleges költségfeljegyzési jog), részleges költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem esetén a kedvezmény mértékét, és
b) szükséghez képest elő kell adni a költségkedvezmény engedélyezése alapjául szolgáló minden körülményt,
c) a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülményeket az erre szolgáló külön nyomtatványon kell igazolni.
Egymással eshetőleges viszonyban álló, több különböző költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem is előterjeszthető.
Nem természetes személy fél részére kizárólag az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog engedélyezhető.
Költségmentesség esetén a fél mentesül az illeték megfizetése és – eltérő rendelkezés hiányában – a per során felmerülő költségek előlegezése és megfizetése alól. Rászorultsági alapon kért költségmentesség esetén a kérelmet megalapozó tényeket, és azok igazolását a bíróságok központi internetes honlapján elérhető nyomtatványon kell előterjeszteni.
Költségfeljegyzési jog esetén a fél mentesül az illeték előzetes megfizetése és – eltérő rendelkezés hiányában – a per során felmerülő költségek előlegezése alól. A per végén a meg nem fizetett illetéket a pervesztes fél viseli.
Részleges költségfeljegyzési jog kérhető az illeték és költségek meghatározott hányadára vagy kizárólag az illetékre, továbbá tételesen meghatározott egyes költségekre.
Jogszabályok meghatároznak olyan pertípusokat, amelyekben olyan költségkedvezmény érvényesül, amely mentesít az illeték előzetes megfizetése alól. Nem kell az illetéket megfizetni, ha a per tárgyánál fogva költségmentes, illetékmentes vagy tárgyi alapon költségfeljegyzési jog, továbbá illetékfeljegyzési jog érvényesül a perben. Ezeket a pertípusokat megtalálja a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvényben, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben.
Abban az esetben kitöltendő, ha a felperes, amely ellen a viszontkeresetet indítja olyan nem természetes személy, amely közhiteles nyilvántartásban nem szerepel, mint például a társasház. A cégeket például a cégbíróság közhiteles nyilvántartásban tartja nyilván, így, ha a felperes cég (pl. betéti társaság), akkor nem kell ezt a rovatot kitölteni.
Abban az esetben kitöltendő, ha alperesként nem ismeri a szervezete nyilvántartási számát vagy az nem rendelkezik nyilvántartási számmal. Ilyenkor azt, hogy a perben alperesként eljárhat, vagyis a perbeli jogképességét, tényekkel kell alátámasztania. Ilyen speciális szervezet lehet pl. a társasház, az egyház, a befektetési alap, a jogi személyek intézetei.
Itt kell előadni, hogy a törvényes képviselő milyen minőségben jár el a fél nevében, pl. a fél szülője, gyámja, gondnoka, a cég ügyvezetője vagy vezérigazgatója.
Nem kötelező kitölteni, de ha a viszontkeresettel kapcsolatban van további kérelme, vagy nyilatkozata, azt itt lehet előadni. Itt lehet előterjeszteni pl. az ideiglenes intézkedés, a végrehajtás felfüggesztése vagy perfeljegyzés iránti kérelmet is. Ha perköltség igénye van, ennél a rovatnál jelölje meg az igényelt költség összegét, és azt, hogy az milyen címen merült fel (pl. megfizetett illeték).
Abban az esetben, ha az alperes valószínűsíti, hogy kizárólag a felperes rendelkezik az alperes tényállításához vagy bizonyítási indítványa megtételéhez szükséges információval, és azt nem adja ki számára, vagyis az alperes állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben van, felhívást intézhet a felpereshez a tényállításhoz vagy a bizonyítási indítványhoz szükséges információ szolgáltatására, továbbá bizonyítási eszköz csatolására. A felpereshez intézett felhívást a „Pótlap állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben az ellenfélhez intézett felhívásra” című nyomtatványon kell előterjesztenie.
Például, ha a perben tanú meghallgatását indítványozza, akkor le kell írni, hogy a nyomtatvány 2.4.1. pontjához az 1. számú pótlap kerül csatolásra.
Mellékletként csatolni kell:
a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e törvényben foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
b) a feltüntetett bizonyítékokat,
c) költségkedvezmény iránti kérelem vagy jogszabályon alapuló kérelem esetén a jogszabályban előírt iratokat,
d) ha a viszontkereset-levél záró részében előadottak alátámasztása okirattal történik, akkor azt az okiratot is,
e) az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
Ha a nyomtatvány aláírója természetes személy alperes, akkor két tanúnak kell igazolnia, hogy az okirat aláírója a nyomtatványt előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanúnak alá kell írnia, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni.
Ha a nyomtatványt nem természetes személy alperesként a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően írja alá, akkor a két tanú alkalmazása nem szükséges, az mellőzhető.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
Az 5. melléklet a 38/2022. (XII. 27.) IM rendelet 14. §-a szerint módosított szöveg.
Ha a fél jogi képviselő (ügyvéd, kamarai jogtanácsos) nélkül nyomtatványon kívánja előterjeszteni beszámítását, ezt a nyomtatványt kell kitöltenie. Ezt a nyomtatványt használhatja a jogi képviselő nélkül eljáró alperes, ha a felperessel szemben beszámítást kíván előterjeszteni, valamint a jogi képviselő nélkül eljáró felperes, ha az alperes viszontkereseti követelésével szemben ellen-beszámítást kíván előterjeszteni. <br/>Amennyiben a nyomtatvány kitöltéséhez segítséget kíván igénybe venni: <br/>- a beszámítást tartalmazó nyilatkozatot a perben eljáró bíróságon szóban is előadhatja, melyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít; <br/>- a nyomtatvány kitöltéséhez a fővárosi- és vármegyei kormányhivatalok jogi segítségnyújtási támogatást engedélyezhetnek. <br/>A bírósághoz csak a nyomtatványt kell benyújtani, a tájékoztatást tartalmazó jegyzeteket nem kell kinyomtatni és benyújtani, azok nem képezik részét a nyomtatványnak. <br/>Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy az elektronikus kapcsolattartást választó fél a nyomtatványt szabályszerűen csak elektronikus úton terjesztheti elő.
Amennyiben valamely adat, kérelem vagy nyilatkozat megtételére pótlap került rendszeresítésre, úgy az adott adatot, kérelmet vagy nyilatkozatot ezen a pótlapon kell előterjeszteni. Ugyanakkor, ha a nyomtatványon szereplő pontok, sorok nem elegendőek az adatok, nyilatkozatok, kérelmek rögzítéséhez, úgy azokat az eredeti nyomtatvánnyal megegyező részt tartalmazó pótlapo(ko)n kell rögzíteni. A pótlapo(ka)t be kell sorszámozni és az(oka)t a nyomtatványhoz kell csatolni. A nyomtatvány záró részében fel kell tüntetni, hogy a nyomtatvány mely pontjai esetében mely sorszámú pótlap kerül csatolásra.
E pontban csak a beszámítást tartalmazó iratot előterjesztő természetes személy vagy nem természetes személy fél nevét kell feltüntetni. A beszámítást tartalmazó iratot előterjesztő fél további adatait felperes esetén az 1.4. pont alatt, alperes esetén az 1.5. pont alatt kell feltüntetni. Ha a beszámítást tartalmazó iratot több fél terjeszti elő a további előterjesztő felek adatait pótlapon kell rögzíteni.
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén a szülő vagy a gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok. E pontban csak a beszámítást tartalmazó iratot előterjesztő fél törvényes képviselőjének nevét kell feltüntetni. A beszámítást tartalmazó iratot előterjesztő fél törvényes képviselőjének további adatait felperes esetén az 1.4. pont alatt, alperes esetén az 1.5. pont alatt kell feltüntetni.
A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő. A szervezeti képviseletnek három formája van. 1. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. 2. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja. E pontban csak a beszámítást tartalmazó iratot előterjesztő fél törvényes képviselőjének nevét kell feltüntetni. A beszámítást tartalmazó iratot előterjesztő fél törvényes képviselőjének további adatait az 1.5. pont alatt kell feltüntetni.
Kitöltendő, ha a beszámítást tartalmazó iratot előterjesztő fél nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozónak). E pontban csak a beszámítást tartalmazó iratot előterjesztő fél meghatalmazottjának nevét kell feltüntetni. A beszámítást tartalmazó iratot előterjesztő fél meghatalmazottjának további adatait az 1.5. pont alatt kell feltüntetni.
Természetes személy felperes esetén az 1.4.1. pontot, míg nem természetes személy felperes esetén az 1.4.2. pontot kell kitöltenie. Több felperes esetén valamennyi felperes adatait meg kell adni. Amennyiben a perben félként egynél több természetes személy felperes illetve egynél több nem természetes személy felperes vesz részt, az ő adataikat pótlapon kell megadni.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik ismert elektronikus levélcímmel (e-mail).
Nem természetes személy a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező olyan szervezet, amely jogszabályi rendelkezés alapján perbeli jogképességgel rendelkezik, azaz pert indíthat és perelhető.
Jogi személy pl. az egyesület, a gazdasági társaság, így pl. a betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az egyesülés az alapítvány. Jogi személynek minősülnek a költségvetési szervek, az erdőbirtokossági társulat, a köztestületek, pl. a Magyar Állatorvosi Kamara vagy a Magyar Tudományos Akadémia.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik ismert elektronikus levélcímmel (e-mail).
Itt kell megadni a nem természetes személyt nyilvántartó hatóságot. A cégeket (pl. gazdasági társaságok, szövetkezet, erdőbirtokossági és vízgazdálkodási társulat, egyéni cég) a törvényszék mint cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván, mely közhiteles nyilvántartás. A költségvetési szervekről és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervekrőla Magyar Államkincstár vezet közhiteles nyilvántartást, amelyben az egyes költségvetési szervek törzskönyvi azonosító számmal rendelkeznek; a nyilvántartás adatai a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők.
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő. A szervezeti képviseletnek három formája van. 1. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. 2. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
Akkor kitöltendő, ha a felperes képviselője rendelkezik ismert elektronikus levélcímmel (e-mail).
Kitöltendő, ha a felperes nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozónak).
Akkor kitöltendő, ha a felperes meghatalmazottja rendelkezik ismert elektronikus levélcímmel (e-mail).
Természetes személy alperes esetén az 1.5.1. pontot, míg nem természetes személy alperes esetén az 1.5.2. pontot kell kitöltenie. Több alperes esetén valamennyi alperes adatait meg kell adni. Amennyiben egynél több természetes személy vagy egynél több nem természetes személy alperes ellen indított pert a felperes, úgy az ő adataikat pótlapon kell megadni.
Akkor kitöltendő, ha az alperes rendelkezik ismert elektronikus levélcímmel (e-mail).
Itt kell megadni a nem természetes személyt nyilvántartó hatóságot. A cégeket (pl. gazdasági társaságok, szövetkezet, erdőbirtokossági és vízgazdálkodási társulat, egyéni cég) a törvényszék mint cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván, mely közhiteles nyilvántartás. A költségvetési szervekről és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervekről a Magyar Államkincstár vezet közhiteles nyilvántartást, amelyben az egyes költségvetési szervek törzskönyvi azonosító számmal rendelkeznek; a nyilvántartás adatai a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők.
Akkor kitöltendő, ha az alperes rendelkezik ismert elektronikus levélcímmel (e-mail).
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő. A szervezeti képviseletnek három formája van. 1. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. 2. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
Akkor kitöltendő, ha az alperes képviselője rendelkezik ismert elektronikus levélcímmel (e-mail).
Kitöltendő, ha az alperes nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozónak).
Akkor kitöltendő, ha az alperes meghatalmazottja rendelkezik ismert elektronikus levélcímmel (e-mail).
Jelen nyomtatványon több beszámítható követelést is előterjeszthet. Ebben az esetben a beszámítást tartalmazó irat érdemi részében foglaltakat úgy kell előadni, hogy abból külön-külön megállapíthatóak legyenek a beszámítani kívánt követelések. Több beszámítás előterjesztése esetén azok azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni.
A rovat kitöltése nem kötelező. A félnek a beszámítással érvényesíteni kívánt igényét a 2.3. pont alatt a tények előadásával kell megjelölnie.
A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. A beszámítás szabályait megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló bármely más egynemű és lejárt követelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a tartozásába beszámítja. Beszámításnak nincs helye tartásdíj- és járadékköveteléssel szemben, a túlfizetés esetét kivéve, továbbá a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben. A bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés beszámításának nincs helye.
A perben a követeléssel szemben nincs helye olyan ellenkövetelés beszámításának,
a) amelynek keresetként történő elbírálása más bíróság kizárólagos joghatósága alá, vagy - vagyonjogi követelés kivételével - hatáskörébe, illetve kizárólagos illetékességébe tartozna,
b) amelynek érvényesítése iránt az alperes más pert indított, és abban a perben a perindítás joghatása már beállt vagy azt jogerősen elutasították, vagy
c) amelyet az alperes más perben a felperessel szemben beszámításként már előterjesztett vagy azt az ellenkövetelés fennállta tekintetében érdemben jogerősen elbírálták.
Egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több beszámítás nem terjeszthető elő a perben.
Itt kell előadni a beszámítás szempontjából jelentőséggel bíró megtörtént, múltban lejátszódó történéseket, eseményeket, magatartásokat. A tényeket olyan részletességgel kell előadni, hogy abból a bíróság számára a beszámítással érvényesíteni kívánt igény megállapítható legyen.
Ha a fél az ellenkövetelését a pert megelőzően nem számította be, a számítást a beszámítás bíróságra történő előterjesztése időpontjával kell elvégezni.
Bizonyítási indítványban a fél a bíróságnak indítványozhatja a perben bizonyítás felvételét. (Pl. tanúk meghallgatására, szakértő alkalmazására, okiratok beszerzésére, szemle elrendelésére stb. tesz indítványt.)
Szakértői bizonyítást akkor lehet indítványozni, ha tényállításainak bizonyítása olyan különleges szakértelmet kíván, ami szakértő igénybevételét indokolja.
Amennyiben tényállításait okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kívánja alátámasztani, azokat meg kell neveznie, és, ha rendelkezésre állnak, akkor meg kell jelölnie a 2.6.5. pont alatt és csatolnia kell a nyomtatványhoz. Tárgyi bizonyítási eszköz pl. a kép- és hangfelvétel.
Ilyen lehet pl. a szemle tartására irányuló indítvány, amikor a perben jelentős tény megállapításához helyszín, tárgy, személy közvetlen megvizsgálása, megtekintése szükséges, továbbá a más bíróságnál, közjegyzőnél, más hatóságnál, közigazgatási szervnél vagy valamely szervezetnél lévő irat, illetve adat beszerzése iránti indítvány.
A rendelkezésre álló bizonyítékokat (pl. okirat, képfelvétel) a beszámítást tartalmazó irathoz csatolni kell. Itt kell felsorolni, hogy milyen bizonyítékokat csatol a beszámítást tartalmazó irathoz.
Nem kötelező a rovat kitöltése, ha a beszámítást tartalmazó irat érdemi részében előadott adatokból a bíróság számára a joghatósága, hatásköre és illetékessége megállapítható.
Ennek hiányában itt kell kitérni arra, hogy a beszámítás elbírálása, amennyiben azt keresetként terjesztették volna elő, nem tartozna-e más bíróság kizárólagos joghatósága alá, vagy – vagyonjogi követelés kivételével – más bíróság hatáskörébe, illetve kizárólagos illetékességébe. Ennek megjelölése azért szükséges, mert a perben a követeléssel szemben nincs helye olyan ellenkövetelés beszámításának, amelynek keresetként történő elbírálása más bíróság kizárólagos joghatósága alá, vagy – vagyonjogi követelés kivételével – hatáskörébe, illetve kizárólagos illetékességébe tartozna.
Abban az esetben kitöltendő, ha a felperes nem rendelkezik közhiteles nyilvántartásból elérhető nyilvántartási számmal. Ilyenkor azt, hogy a perben a felperes félként eljárhat, vagyis a perbeli jogképességét tényekkel kell alátámasztani. Ilyen speciális szervezet lehet pl. a társasház, az egyház, a befektetési alap, a jogi személyek intézetei.
Abban az esetben kitöltendő, ha az alperes nem rendelkezik közhiteles nyilvántartásból elérhető nyilvántartási számmal. Ilyenkor azt, hogy a perben az alperes félként eljárhat, vagyis a perbeli jogképességét tényekkel kell alátámasztani. Ilyen speciális szervezet lehet pl. a társasház, az egyház, a befektetési alap, a jogi személyek intézetei.
Itt kell előadni, hogy a törvényes képviselő milyen minőségben jár el a fél nevében, pl. a fél szülője, gyámja, gondnoka, a cég ügyvezetője vagy vezérigazgatója.
Nem kötelező kitölteni, de ha a beszámítást tartalmazó irattal kapcsolatban van további kérelme, vagy nyilatkozata, azt itt lehet előadni.
Abban az esetben, ha a fél valószínűsíti, hogy kizárólag az ellenfél rendelkezik a fél tényállításához vagy bizonyítási indítványa megtételéhez szükséges információval, és azt nem adja ki számára, vagyis a fél állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben van, felhívást intézhet az ellenfélhez a tényállításhoz vagy a bizonyítási indítványhoz szükséges információ szolgáltatására, továbbá bizonyítási eszköz csatolására. Az ellenfélhez intézett felhívást a „Pótlap állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben az ellenfélhez intézett felhívásra” című nyomtatványon kell előterjesztenie.
Például, ha a perben tanú meghallgatását indítványozza, akkor le kell írni, hogy a nyomtatvány 2.6.1. pontjához az 1. számú pótlap kerül csatolásra.
Mellékletként csatolni kell:
a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e törvényben foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
b) a feltüntetett bizonyítékokat,
c) költségkedvezmény iránti kérelem vagy jogszabályon alapuló kérelem esetén a jogszabályban előírt iratokat,
d) ha a beszámítást tartalmazó irat záró részében előadottak alátámasztása okirattal történik, akkor azt az okiratot is,
e) az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
Ha a nyomtatvány aláírója természetes személy fél, akkor két tanúnak kell igazolnia, hogy az okirat aláírója a nyomtatványt előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanúnak alá kell írnia, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni.
Ha a nyomtatványt nem természetes személy félként a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően írja alá, akkor a két tanú alkalmazása nem szükséges, az mellőzhető.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A 6. melléklet a 38/2022. (XII. 27.) IM rendelet 14. §-a szerint módosított szöveg.
Ha a felperes jogi képviselő (ügyvéd, kamarai jogtanácsos) nélkül nyomtatványon kívánja előterjeszteni keresetét, ezt a nyomtatványt kell kitöltenie gondnoksági per megindítása esetén. <br/>Amennyiben a nyomtatvány kitöltéséhez segítséget kíván igénybe venni: <br/>- a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes járásbíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben (ügyfélsegítő nap) keresetét szóban is előadhatja, melyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít; az ügyfélsegítő nap pontos időpontjáról a bíróságok központi internetes honlapján tájékozódhat; <br/>- a nyomtatvány kitöltéséhez a fővárosi- és vármegyei kormányhivatalok jogi segítségnyújtási támogatást engedélyezhetnek. <br/>A bírósághoz csak a nyomtatványt kell benyújtani, a tájékoztatást tartalmazó jegyzeteket nem kell kinyomtatni és benyújtani, azok nem képezik részét a nyomtatványnak. <br/>Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy az elektronikus kapcsolattartást választó fél a nyomtatványt szabályszerűen csak elektronikus úton terjesztheti elő.
Amennyiben valamely adat, kérelem vagy nyilatkozat megtételére pótlap került rendszeresítésre, úgy az adott adatot, kérelmet vagy nyilatkozatot ezen a pótlapon kell előterjeszteni. Ugyanakkor, ha a nyomtatványon szereplő pontok, sorok nem elegendőek az adatok, nyilatkozatok, kérelmek rögzítéséhez, úgy azokat az eredeti nyomtatvánnyal megegyező részt tartalmazó pótlapo(ko)n kell rögzíteni. A pótlapo(ka)t be kell sorszámozni és az(oka)t a nyomtatványhoz kell csatolni. A nyomtatvány záró részében fel kell tüntetni, hogy a nyomtatvány mely pontjai esetében mely sorszámú pótlap kerül csatolásra.
Ezzel a nyomtatvánnyal többféle gondnoksági pert is kezdeményezhet. Itt kell kiválasztani, hogy a felsoroltak közül melyiket indítja meg.
A gondnokság alá helyezést a bíróságtól a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére,a kiskorú törvényes képviselője, a gyámhatóság és az ügyész kérheti, ha az alperes ügyei viteléhez szükséges belátási képessége csökkent vagy teljesen hiányzik, és egyéni, családi körülményeire tekintettel indokolt a gondnokság alá helyezése. A gondnokság alá helyezés iránt indított kereset csak ugyanazon személy gondnokság alá helyezésére vagy szülői felügyeleti jogának megszüntetésére irányuló keresettel kapcsolható össze.
A gondnokság alá helyezés módosítását a gondnokolt, a gondnokolt együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére, a gondnok,a gyámhatóság vagy az ügyész kérheti, ha a gondnokság alá helyezett állapotában olyan változás, javulás vagy romlás áll be, ami szükségessé teszi a korábban elrendelt gondnokság módosítását.
A gondnokság alá helyezés megszüntetését a gondnokolt, a gondnokolt együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére, a gondnok,a gyámhatóság vagy az ügyész kérheti, ha a gondnokság alá helyezett állapotában olyan változás áll be, ami szükségessé teszi a korábban elrendelt gondnokság megszüntetését.
A gondnokság alá helyezés felülvizsgálata iránti pert a gyámhatóság hivatalból indítja meg.
A pert a gondnokság alá helyezett személy (gondnokolt), a gondnok, a gyámhatóság és az ügyész indíthatja meg, ha a körülmények az előzetes jognyilatkozatot tevő személy cselekvőképességének korlátozását követően úgy változtak meg, hogy az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a gondnokolt érdekével ellentétes lenne.
Felperes az a személy, aki a pert kezdeményezi.
Természetes személy felperes esetén az 1.2.1. pontot, míg nem természetes személy felperes esetén az 1.2.2. pontot kell kitöltenie. Ha több felperes indítja a pert, a további felperesek adatait pótlapon kell előadni.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Gondnoksági pert a gyámhatóság is kezdeményezhet.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Itt kell megadni a nem természetes személyt nyilvántartó hatóságot. A költségvetési szervekről és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervekről a Magyar Államkincstár vezet közhiteles nyilvántartást, amelyben az egyes költségvetési szervek törzskönyvi azonosító számmal rendelkeznek, mely adatok a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők.
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő. A szervezeti képviseletnek három formája van. 1. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. 2. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
Akkor kitöltendő, ha a felperes képviselője rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Kitöltendő, ha a felperes nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozónak). A meghatalmazáson a fél aláírását illetve kézjegyét közjegyzővel hitelesíttetni kell.
Akkor kitöltendő, ha a felperes meghatalmazottja rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Itt kell feltüntetni, hogy a pert megindító felperes abba a személyi körbe tartozik, akik, vagy amelyek megindíthatják a gondnoksági pert. Itt azokat a tényeket kell előadni, amelyekből ez kiderül, pl., hogy a felperes az alperessel együttélő házastárs, élettárs vagy az alperes egyenesági rokona, testvére, kiskorú törvényes képviselője, gondnoka.
Az a személy, aki ellen a pert megindítja a keresetlevéllel.
Természetes személy alperes esetén az 1.3.1. pontot, míg nem természetes személy alperes esetén az 1.3.2. pontot kell kitöltenie. Ha több alperes ellen indítja a pert, a további alperesek adatait pótlapon kell előadni. Ha a gondnokság alá helyezés módosítása vagy megszüntetése iránti pert nem maga a gondnokolt személy indítja, akkor azt ellene és az ellen kell megindítani, akinek a keresete folytán sor került a gondnokság alá helyezésre. Ebben az esetben több személy lesz a perben alperesként (pl. gondokság alá helyezett személy és a gyámhatóság).
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
E rovat kitöltésére csak a gondnokság alá helyezés módosítása vagy megszüntetése iránti perben kerülhet sor, mert ezeket a pereket a gondnokolt személyen kívül az ellen is meg kell indítani, akinek a keresete folytán a bíróság a gondnokság alá helyezést elrendelte. Ha a gondnokság alá helyezett személy kezdeményezi a gondnokság alá helyezés módosítása vagy megszüntetése iránti pert, azt az ellen kell megindítani, akinek a keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte. Ha a gyámhatóság kérte a gondnokság alá helyezést, akkor a perben a gyámhatóság lesz az alperes.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Ha a felperes ismeri, itt kell megadni a nem természetes személyt nyilvántartó hatóságot. A költségvetési szervekről és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervekről a Magyar Államkincstár vezet közhiteles nyilvántartást, amelyben az egyes költségvetési szervek törzskönyvi azonosító számmal rendelkeznek, mely adatok a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Gondnokság alatt álló személy esetén a gondnok.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Jelen nyomtatványon több kereset is előterjeszthető. Több kereset előterjesztése esetén ki kell derülnie annak, hogy pontosan hány keresete van. Ebben az esetben a keresetlevél érdemi részében foglaltakat úgy kell előadni, hogy abból egyértelműen megállapíthatóak legyenek az egyes keresetek és azok egymáshoz való viszonya. Több kereset előterjesztése esetén a keresetek azonos tartalmi elemeit, például a perben jelentős tényeket, elegendő egyszer előadni.
A gondnokság alá helyezés iránti kereset csak az alperes szülői felügyeleti jogának megszüntetése iránti keresettel kapcsolható össze. Több kereset előterjesztése esetén a nyomtatvány 2.5. pontjában kell nyilatkoznia a keresetek egymáshoz való viszonyáról. Amennyiben valamennyi kereset tekintetében kéri a bíróság döntését, akkor a kérelmek egymáshoz való viszonya együttes (valódi). Ha több keresete van, de a második elbírálását csak abban az esetben kéri, ha az első helyen megjelölt kérelmének a bíróság nem ad helyt, akkor a kérelmek egymáshoz való viszonya eshetőleges. Ebben az esetben a nyomtatvány 2.5. pontjánál azt is meg kell jelölnie, hogy melyik az elsődleges keresete. Vagylagosan előterjesztett keresetek esetén a bíróság bármelyik keresetének helyt adhat.
Itt kell megjelölnie, pl. hogy az alperes cselekvőképességét részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezését, annak módosítását vagy megszüntetését kéri.
- Az alperes cselekvőképességét részlegesen korlátozó gondokság alá helyezése akkor kérhető, ha az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan vagy visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel meghatározott ügycsoportok tekintetében indokolt a gondnokság alá helyezése.
- Az alperes cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezése akkor kérhető, ha az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes körűen hiányzik, és emiatt egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel gondnokság alá helyezése indokolt.
- Itt kérhető továbbá az alperes választójogból való kizárása vagy annak megszüntetése is. A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége a) pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy b) pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik.
Ha a kereseti kérelem egy korábbi bírósági határozatban hozott döntés megváltoztatására irányul, fel kell tüntetni a korábbi határozatot hozó bírósági nevét és a határozat számát.
Ha a pert előzetes jognyilatkozat felülvizsgálata iránt indítja, itt kérhető az előzetes jognyilatkozatban foglalt rendelkezések alkalmazásának teljes vagy részleges mellőzése, arra tekintettel, hogy a körülmények az előzetes jognyilatkozatot tevő személy cselekvőképességének korlátozását követően úgy változtak meg, hogy az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a gondnokolt érdekével ellentétes lenne.
Itt kell megjelölnie legalább egy olyan személyi vagy vagyoni jellegű ügycsoportot, amelyre nézve kéri az alperes gondnokság alá helyezését. Ennek indoka, hogy a bíróságnak a cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben meg kell határoznia azokat a személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben az alperes cselekvőképességet korlátozza. Ilyen ügycsoport lehet pl. vagyonnal kapcsolatos rendelkezés (nagyobb értékű ingó, ingatlan, bankszámla), társadalombiztosítási ellátásból, munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelemmel való rendelkezés, egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása, örökléssel kapcsolatos nyilatkozatok, családjogi jognyilatkozatok, bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos nyilatkozatok. Az ügycsoport leírása egy élethelyzet pontos körülírásával is megtörténhet.
A rovat kitöltése nem kötelező. A felperesnek az érvényesíteni kívánt jogot a 2.3. pont alatt a tények előadásával kell megjelölnie.
Ha meg kívánja jelölni a perben érvényesíteni kívánt jogot, annak megjelölése attól függ, hogy milyen gondnoksági pert indít, pl. gondnokság alá helyezés vagy megszüntetés iránti pert.
- Gondnokság alá helyezés iránti perben az érvényesíteni kíván jog körében megjelölhető pl.: hogy a gondnokság alá helyezendő személy pszichés betegsége, mentális zavara, szenvedélybetegsége milyen fokú belátási képesség csökkenéssel jár, amely szükségessé teszi a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezését.
- Gondnokság alá helyezés módosítása, megszüntetése iránti perben pl. azt lehet megjelölni, hogy a gondnokság alá helyezett személy pszichés betegségének, mentális zavarának javulása, megszűnése miatt a gondnokság alá helyezés módosítása vagy megszüntetése indokolt.
Itt kell előadni, hogy az alperes / gondnokság alatt álló személy mely magatartása és miért indokolja a bíróságtól kért döntés meghozatalát. Itt kell előadni az alperes egészségi és mentális állapotára jellemző adatokat, amelyek indokolttá tehetik a gondnokság alá helyezését, vagy az abban bekövetkezett változást, ami alapot adhat a gondnokság alá helyezés módosítására, megszüntetésére. A tényeket olyan részletességgel kell előadni, hogy abból a bíróság számára a felperes által érvényesíteni kívánt jog megállapítható legyen.
Előzetes jognyilatkozat felülvizsgálata iránt indított perben itt kell előadni, hogy milyen körülmény-változás következett be az előzetes jognyilatkozatot tevő személy cselekvőképességének korlátozását követően, amely(ek) miatt az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a gondnokolt érdekével ellentétes lenne.
Bizonyítási indítványban a fél a bíróságnak indítványozhatja a perben bizonyítás felvételét. (Pl. tanúk meghallgatására, szakértő alkalmazására, okiratok beszerzésére, szemle elrendelésére stb. tesz indítványt.)
Gondnoksági perben az alperes elmeállapotának megvizsgálására igazságügyi pszichiátriai szakértőt kell kirendelni. Ebben a perben nincs lehetőség magánszakértői bizonyítás indítványozására.
Amennyiben tényállításait okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kívánja alátámasztani, azokat meg kell neveznie, és, ha rendelkezésre állnak, akkor meg kell jelölnie a 2.4.5. pont alatt és csatolnia kell a nyomtatványhoz. Tárgyi bizonyítási eszköz pl. a kép- és hangfelvétel.
Ilyen lehet pl. a szemle tartására irányuló indítvány, amikor a perben jelentős tény megállapításához helyszín, tárgy, személy közvetlen megvizsgálása, megtekintése szükséges, továbbá a más bíróságnál, közjegyzőnél, más hatóságnál, közigazgatási szervnél vagy valamely szervezetnél lévő irat, illetve adat beszerzése iránti indítvány.
A rendelkezésre álló bizonyítékokat (pl. okirat, képfelvétel) a keresetlevélhez csatolni kell. Itt kell felsorolni, hogy milyen bizonyítékokat csatol a keresetleveléhez.
Ebben az esetben a felperesnek több követelése van az alperessel szemben, amelyeket együttesen kér elbírálni. A keresetek egymáshoz való viszonya „és” jellegű.
Vagylagos a kérelem, ha a felperes több ténybeli vagy jogi alapot jelöl meg vagylagosan. Ez esetben bármelyik alapon helyt adhat a keresetnek a bíróság. A keresetek egymáshoz való viszonya „vagy” jellegű.
Eshetőleges kereseti kérelmek esetén a felperes elsődleges, másodlagos stb. kereseti kérelmeket jelöl meg, úgy, hogy a másodlagos kérelme teljesítését csak akkor kéri, ha a sorban korábbi keresete sikertelen. A keresetek egymáshoz való viszonya „vagy” jellegű. Az elbírálás kért sorrendjét meg kell jelölnie.
Itt kell megadni a gondnokság alá helyezendő vagy gondnokság alá helyezett személy ingatlanvagyonára vonatkozó adatokat. Az adatokat akkor is meg kell jelölni, ha a felperes nem kéri az alperes cselekvőképességének részleges korlátozását az ingatlannal való rendelkezés ügycsoport tekintetében.
Itt kell megadnia a gondnokság alá helyezendő vagy gondnokság alá helyezett személy előzetes jognyilatkozatára vonatkozó adatokat. Az előzetes jognyilatkozatban a nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozásának esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt személyesen
a) megnevezheti azt az egy vagy több személyt, akit gondnokául rendelni javasol;
b) kizárhat egy vagy több személyt a gondnokok köréből; és
c) meghatározhatja, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok milyen módon járjon el.
Az előzetes jognyilatkozatot be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába.
Nem kell a rovatot kitölteni, ha a keresetlevél érdemi részében feltüntetett adatokból a bíróság joghatósága, hatásköre és illetékessége megállapítható.
A per törvény erejénél fogva a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Az illetékességnél előadható, hogy a bíróság illetékessége pl. az alperes lakóhelye határozza meg. A perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén az a bentlakásos szociális intézmény vagy fekvőbeteg-gyógyintézet van, ahol az alperes huzamos időn át tartózkodik. Az intézmény nevét és címét meg kell adni. A bíróság illetékességét az is megalapozza, ha az alperes az adott bíróság területén huzamos időn át életvitelszerűen tartózkodik (pl. rokonai ott gondozzák). Itt kell leírnia, hogy pl. annak a szociális intézménynek a helye határozta meg a bíróság illetékességét, ahol az alperest hosszabb ideje gondozzák. Itt térhet ki arra, hogy van-e az ügynek valamilyen külföldi vonatkozása. Külföldi elemnek minősül, pl. ha a gondnokság alá helyezendő vagy gondnokság alá helyezett személy lakóhelye, szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén található, vagy más állam állampolgára.
Itt kell előadni, hogy a törvényes képviselő milyen minőségben jár el a fél nevében, pl. a fél szülője, gyámja, gondnoka.
Nem kötelező kitölteni, de ha a perindítással kapcsolatban van további kérelme, vagy nyilatkozata, azt itt lehet előadni. Itt térhet ki arra – a szükséges adatok megadásával –, ha a gyámhatóság a perindítást megelőzően a gondnokság alá helyezendő személy vagyonára vagy annak egy részére zárlatot rendelt el vagy számára ideiglenes gondnokot rendelt.
Abban az esetben, ha a felperes valószínűsíti, hogy kizárólag az alperes rendelkezik a felperes tényállításához vagy bizonyítási indítványa megtételéhez szükséges információval, és azt nem adja ki számára, vagyis a felperes állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben van, felhívást intézhet az alpereshez a tényállításhoz vagy a bizonyítási indítványhoz szükséges információ szolgáltatására, továbbá bizonyítási eszköz csatolására. Az alpereshez intézett felhívást a „Pótlap állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben az ellenfélhez intézett felhívásra” című nyomtatványon kell előterjesztenie.
Például, ha a pert több természetes személy felperes kezdeményezi, akkor le kell írni, hogy a nyomtatvány 1.2.1. pontjához a további felperes adatait tartalmazó 1. számú pótlap kerül becsatolásra.
Mellékletként csatolni kell:
a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e törvényben foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
b) a feltüntetett bizonyítékokat, és, ha rendelkezésre áll a gondnokság alá helyezendő személy születési anyakönyvi kivonatát, nyugdíjszelvényét, tulajdoni lapot, szakorvosi véleményt,
c) ha a keresetlevél záró részében előadottak alátámasztása okirattal történik, akkor azt az okiratot is (pl. ha gondnok jár el a perben a gyámhatóság gondnokként kirendelő határozatát),
d) az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
Ha a felperes a gyámhatóság, a nyomtatványhoz csatolni kell:
a) az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt, ennek hiányában a szakorvos nyilatkozatát arról, hogy az alperes a vizsgálaton nem jelent meg,
b) az alperes tulajdonában álló ingatlanok valamint azon ingatlanok tulajdoni lapját, amelyeken haszonélvezeti joga áll fenn, vagy amelyekre őt érintő jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve,
c) nyugdíja vagy nyugdíjfolyósító szerv által folyósított egyéb ellátása esetén a nyugdíjfolyósítási törzsszámot,
d) betétben elhelyezett készpénz esetén a betétkönyv vagy folyószámla számát,
e) az alperes lakóhelyén készített környezettanulmány során felvett jegyzőkönyvet,
f) az alperes gyámhatósági meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet, és
g) az ideiglenes gondnokrendelés, illetve zárlat elrendelése esetén az erre vonatkozó határozatot.
Ha a felperes a gyámhatóság, a nyomtatványhoz csatolhatja:
a) az alperesről készített pszichológiai véleményt,
b) az alperesről készített gyógypedagógiai véleményt,
c) az érintett személlyel kapcsolatban álló családsegítő, személyi segítő, szociális munkás véleményét,
d) az érintett személy életvitelét, gondozását segítő személy meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet.
Ha a nyomtatvány aláírója természetes személy felperes, akkor két tanúnak kell igazolnia, hogy az okirat aláírója a nyomtatványt előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanúnak alá kell írnia, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni.
Ha a nyomtatványt nem természetes személy felperesként a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően írja alá, akkor a két tanú alkalmazása nem szükséges, az mellőzhető.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A 7. melléklet a 38/2022. (XII. 27.) IM rendelet 14. §-a szerint módosított szöveg.
Ha a felperes jogi képviselő (ügyvéd, kamarai jogtanácsos) nélkül nyomtatványon kívánja előterjeszteni keresetét, ezt a nyomtatványt kell kitöltenie házasság felbontása iránti per megindítása esetén. Ez a nyomtatvány egyaránt használandó: <br/>- a házasság közös megegyezésen alapuló és <br/>- nem közös megegyezésen alapuló felbontásának kérelmezése esetén. <br/>Amennyiben a nyomtatvány kitöltéséhez segítséget kíván igénybe venni: <br/>- a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes járásbíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben (ügyfélsegítő nap) keresetét szóban is előadhatja, melyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít; az ügyfélsegítő nap pontos időpontjáról a bíróságok központi internetes honlapján tájékozódhat; <br/>- a nyomtatvány kitöltéséhez a fővárosi- és vármegyei kormányhivatalok jogi segítségnyújtási támogatást engedélyezhetnek. <br/>A bírósághoz csak a nyomtatványt kell benyújtani, a tájékoztatást tartalmazó jegyzeteket nem kell kinyomtatni és benyújtani, azok nem képezik részét a nyomtatványnak. <br/>Az elektronikus kapcsolattartást választó fél a nyomtatványt szabályszerűen csak elektronikus úton terjesztheti elő.
Amennyiben valamely adat, kérelem vagy nyilatkozat megtételére pótlap került rendszeresítésre, úgy az adott adatot, kérelmet vagy nyilatkozatot ezen a pótlapon kell előterjeszteni. Ugyanakkor, ha a nyomtatványon szereplő pontok, sorok nem elegendőek az adatok, nyilatkozatok, kérelmek rögzítéséhez, úgy azokat az eredeti nyomtatvánnyal megegyező részt tartalmazó pótlapo(ko)n kell rögzíteni. A pótlapo(ka)t be kell sorszámozni és az(oka)t a nyomtatványhoz kell csatolni. A nyomtatvány záró részében fel kell tüntetni, hogy a nyomtatvány mely pontjai esetében mely sorszámú pótlap kerül csatolásra.
Felperes az a házastárs, aki a házassági bontópert kezdeményezi.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Ha a házastárs cselekvőképtelen (mert pl. gondnokság alatt áll), a pert nevében a gyámhatóság hozzájárulásával törvényes képviselője indíthatja meg.
Kitöltendő, ha a felperes nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozónak). A meghatalmazáson a fél aláírását illetve kézjegyét közjegyzővel hitelesíttetni kell.
Alperes az a házastárs, aki ellen a házassági bontópert megindítja a keresetlevéllel.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Törvényes képviselőnek minősül gondnokság alatt álló személy esetén a gondnok.
Jelen nyomtatványon több kereset is előterjeszthető, amelyek a házassági bontókeresettel összekapcsolhatók. Több kereset előterjesztése esetén ki kell derülnie annak, hogy pontosan hány keresete van. Ebben az esetben a keresetlevél érdemi részében foglaltakat úgy kell előadni, hogy abból egyértelműen megállapíthatóak legyenek az egyes keresetek és azok egymáshoz való viszonya. Több kereset előterjesztése esetén a keresetek azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni.
Több kereset előterjesztése esetén a nyomtatvány 2.5. pontjában kell nyilatkoznia a keresetek egymáshoz való viszonyáról. Amennyiben valamennyi kereset tekintetében kéri a bíróság döntését, akkor a kérelmek egymáshoz való viszonya együttes (valódi). Ha több keresete van, de a második elbírálását csak abban az esetben kéri, ha az első helyen megjelölt kérelmének a bíróság nem ad helyt, akkor a kérelmek egymáshoz való viszonya eshetőleges. Ebben az esetben a nyomtatvány 2.5. pontjánál azt is meg kell jelölnie, hogy melyik az elsődleges keresete. Vagylagosan előterjesztett keresetek esetén a bíróság bármelyik keresetének helyt adhat.
Itt kérheti a felperes házastárs a bíróságtól, hogy az alperes házastárssal kötött házasságát bontsa fel.
A házasság felbontása iránti keresettel együtt az alábbi keresetek előterjesztésére van lehetőség:
- a házasság érvénytelenítése
- a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése
- a gyermekkel való kapcsolattartás
- a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése
- a gyermek tartása
- a házastársi tartás
- a közös lakás használatának rendezése
- a házastárs névviseléstől eltiltása iránti kereset.
Amennyiben a házasság felbontása iránti keresettel együtt valamely fenti keresetet is elő kíván terjeszteni, akkor az érdemi részben az egyes keresetek tekintetében külön-külön kell nyilatkoznia, de az egyes keresetek azonos tartalmi elemeit, pl. a tényállításokat, elegendő egyszer előadni.
A rovat kitöltése nem kötelező. A felperesnek az érvényesíteni kívánt jogot a 2.3. pont alatt a tények előadásával kell megjelölnie.
Ha meg kívánja jelölni a perben érvényesíteni kívánt jogot, akkor az a következő szerint jelölhető meg:
Házassági bontóperben az érvényesíteni kívánt jog a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása miatt a házasság felbontása iránti igény.
Itt jelölheti meg, hogy:
- a felperes a házasság felbontását a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához vezető okok vizsgálata nélkül, azaz közös megegyezés alapján kéri, vagy, ha ennek feltételei nem állnak fenn, akkor
- nem közös megegyezés alapján, hanem a házasság megromlásához vezető okfolyamat feltárása mellett kéri.
A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására, az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján nincs kilátás.
Itt kell előadni a házasság felbontása szempontjából lényegesnek tekintendő megtörtént, múltban lejátszódó történéseket, eseményeket, alperesi magatartásokat. A tényeket olyan részletességgel kell előadni, hogy abból a bíróság számára a felperes által érvényesíteni kívánt jog megállapítható legyen. A tényekből ki kell derülnie, hogy a felperes közös megegyezés alapján vagy nem közös megegyezés alapján kéri a házasság felbontását.
Ha a házasság közös megegyezéssel történő felbontása kéri, ebben a rovatban nem kell feltárni a házasság megromlását alátámasztó tényeket, elegendő arra utalni, hogy házasság teljesen megromlott, helyreállítására nincs kilátás.
A házasság közös megegyezéssel történő felbontására akkor van lehetőség, ha a házastársak:
- a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása,
- a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás,
- a gyermek tartása,
- a házastársi közös lakás használata valamint
- ha ez iránti igény felmerül a házastársi tartás kérdésében megegyeznek.
Ha a házasság felbontását nem közös megegyezés alapján kéri, akkor itt kell előadni azokat a tényeket, amelyek alátámasztják, hogy a felperes alperessel kötött házassága teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott és annak helyreállítására miért nem lát lehetőséget a felperes.
A kiskorú vagy a tartásra szoruló gyermekekre vonatkozó adatokat kell feltüntetni.
A keresetlevélben nyilatkoznia kell az alperes házastárssal fennálló életközösség fennállásának időtartamáról annak kezdő és befejező időpontjának megjelölésével. Abban az esetben nem kell nyilatkoznia az életközösség fennállásnak időtartamáról, ha korábban a házastársak között házassági vagyonjogi per volt folyamatban és a bíróság az eljárást befejező érdemi határozatában vagy közbenső ítéletében már megállapította azt.
Azért kell nyilatkozni a felperesnek az életközösség fennállásának időtartamáról, mert a bíróságnak ítéletében azt meg kell állapítania. A rovatban le kell írni, hogy a házastársak között az életközösség pontosan mettől meddig állt fenn. Ha a házastársak a házasság megkötését megelőzően élettársakként is együtt éltek, az életközösség időtartamához a házasságkötést megelőző élettársi együttélés időtartama is hozzáadódik, a házastársak ellenkező megállapodása hiányában, így a kezdő időpont megjelölésekor erre is figyelemmel kell lenni.
A rovatot akkor kell kitölteni, ha a házasság felbontását közös megegyezés alapján kéri. A házasság közös megegyezéssel történő felbontására akkor van lehetőség, ha a házastársak:
- a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása,
- a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás,
- a gyermek tartása,
- a házastársi közös lakás használata, valamint,
- ha ez iránti igény felmerül, a házastársi tartás kérdésében megegyeznek.
Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban akkor is meg kell határozniuk.
Ha közös megegyezés alapján kéri a házasság felbontását, a keresetlevélhez csatolnia kell a fentiekben jelzett kérdésekben a házastársával közös álláspontját tartalmazó megállapodást, ha az már a keresetlevél benyújtásakor rendelkezésre áll.
Ha ilyen megállapodás még nem jött létre, akkor ebben a rovatban a felperes köteles nyilatkozatot tenni a fent megjelölt valamennyi kérdésben. Ki kell fejtenie álláspontját a közös gyermek (gyermekek) feletti szülői felügyelet gyakorlása, közös szülői felügyeletben történő megállapodás hiányában a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek (gyermekek) tartása, a házastársak közös lakásának használata, valamint, ha ez iránti igény felmerül, a házastársi tartás kérdésében.
Bizonyítási indítványban a fél a bíróságnak indítványozhatja a perben bizonyítás felvételét. (Pl. tanúk meghallgatására, szakértő alkalmazására, okiratok beszerzésére, szemle elrendelésére stb. tesz indítványt.)
Kitöltendő, ha tényállításainak bizonyítása olyan különleges szakértelmet kíván, ami szakértő igénybevételét indokolja.
Amennyiben tényállításait okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kívánja alátámasztani, azokat meg kell neveznie, és, ha rendelkezésre állnak, akkor meg kell jelölnie a 2.4.5. pont alatt és csatolnia kell a nyomtatványhoz. Tárgyi bizonyítási eszköz pl. a kép- és hangfelvétel.
Ilyen lehet pl. a szemle tartására irányuló indítvány, amikor a perben jelentős tény megállapításához helyszín, tárgy, személy közvetlen megvizsgálása, megtekintése szükséges, továbbá a más bíróságnál, közjegyzőnél, más hatóságnál, közigazgatási szervnél vagy valamely szervezetnél lévő irat, illetve adat beszerzése iránti indítvány.
A rendelkezésre álló bizonyítékokat (pl. okirat, képfelvétel) a keresetlevélhez csatolni kell. Itt kell felsorolni, hogy milyen bizonyítékokat csatol a keresetleveléhez.
A házasság felbontása iránti keresettel együtt a nyomtatvány 2.1. pontjához tartozó végjegyzetben felsorolt keresetek is előterjeszthetők. Ezek előterjesztése esetén a keresetek egymáshoz való viszonyáról itt kell nyilatkoznia.
Ebben az esetben a felperesnek több követelése van az alperessel szemben, amelyeket együttesen kér megítélni; a keresetek egymáshoz való viszonya „és” jellegű. Pl. a felperes a házasság felbontása iránti kereset mellett előterjeszt a házastársak gyermekének tartása és a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti kereseteket is.
Vagylagos a kérelem, ha a felperes több ténybeli vagy jogi alapot jelöl meg vagylagosan. Ez esetben bármelyik alapon helyt adhat a keresetnek a bíróság. A keresetek egymáshoz való viszonya „vagy” jellegű.
Eshetőleges kereseti kérelmek esetén a felperes elsődleges, másodlagos stb. kereseti kérelmeket jelöl meg, úgy, hogy a másodlagos kérelme teljesítését csak akkor kéri, ha a sorban korábbi keresete sikertelen. A keresetek egymáshoz való viszonya „vagy” jellegű. Az elbírálás kért sorrendjét meg kell jelölnie.
Itt kell előadnia, ha az alperessel szemben a házasság felbontása iránti kereseten kívül további kereseti kérelmet is előterjeszt. A házasság felbontása iránti kereset kizárólag a nyomtatvány 2.1. pontjához tartozó végjegyzetben felsorolt keresetekkel kapcsolható össze.
Ha a felperes eshetőleges keresetet terjeszt elő (pl. a házasság felbontását elsődlegesen közös megegyezés alapján, ennek hiányában másodlagosan a házasság megromláshoz vezető folyamat feltárása mellett kéri) a kérelmek egymáshoz való viszonyát és az elbírálás kért sorrendjét a nyomtatványon e pontnál kell feltüntetni.
Nem kell kitölteni a rovatot, ha a keresetlevél érdemi részében előadott adatokból a bíróság számára a pertárgy értéke megállapítható.
A házasság felbontása iránti per tárgyának értéke nem meghatározható. Ha a pertárgy értékét nem lehet meghatározni, azt kell feltüntetni, hogy „a pertárgyérték nem meghatározható”.
Ha a házasság felbontása iránti kereset mellett a járulékos kérdésekben (pl. szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, gyermektartás, stb.) is kereseti kérelmet terjeszt elő, ezek pertárgyértéket forintban kell meghatározni. Ha pl. tartás iránti követelést is érvényesít, akkor a pertárgy értékeként a tartásdíj egyéves összegét kell meghatározni.
Abban az esetben kitöltendő, ha a felperes meghatározza a pertárgy értékét. Itt kell előadni, hogy a per tárgyának az értékét milyen tényekre alapozva határozza meg, pl. a kiskorú gyermek tartása esetén követelt összeget mi alapján határozta meg.
Nem kell kitölteni a rovatot, ha a keresetlevél érdemi részében előadott adatokból a bíróság joghatósága, hatásköre és illetékessége megállapítható.
A per törvény erejénél fogva a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Az illetékességre vonatkozóan itt térhet ki arra, hogy a bíróság illetékessége min alapul. A bíróság illetékességét megalapozhatja pl.:
- az alperes házastárs lakóhelye vagy
- a házastársak utolsó közös lakóhelye.
Itt térhet ki arra, hogy van-e az ügynek valamilyen külföldi vonatkozása. Külföldi elemnek minősül, pl. ha a házastársak lakóhelye, szokásos tartózkodási helye különböző államban van vagy a házastársak különböző államok állampolgárai vagy a házastársak nem az állampolgárságuk szerinti államban rendelkeznek lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel.
Nem kell kitölteni a rovatot, ha a keresetlevél érdemi részében előadott adatokból a bíróság számára, ha a perben külföldi elem van, a joghatóságának fennállása, egyéb esetben az illetékessége megállapítható.
A bírósági eljárásért törvényben megállapított illetéket kell fizetni. A házassági bontóper illetéke 30 000 forint.
Az illeték megfizetése az alábbi módokon történhet:
- illetékbélyeggel,
- az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer alkalmazásával;
- a törvényszék Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára történő átutalással;
- az állami adóhatóság számlájára pénzzel történő megfizetéssel.
A kérelemben fel kell tüntetni
a) az igényelt költségkedvezményt (költségmentesség, teljes költségfeljegyzési jog, részleges költségfeljegyzési jog), részleges költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem esetén a kedvezmény mértékét, és
b) szükséghez képest elő kell adni a költségkedvezmény engedélyezése alapjául szolgáló minden körülményt,
c) a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülményeket az erre szolgáló külön nyomtatványon kell igazolni.
Egymással eshetőleges viszonyban álló, több különböző költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem is előterjeszthető.
Költségmentesség esetén a fél mentesül az illeték megfizetése és – eltérő rendelkezés hiányában – a per során felmerülő költségek előlegezése és megfizetése alól. Rászorultsági alapon kért költségmentesség esetén a kérelmet megalapozó tényeket, és azok igazolását a bíróságok központi internetes honlapján elérhető nyomtatványon kell előterjeszteni.
Költségfeljegyzési jog esetén a fél mentesül az illeték előzetes megfizetése és – eltérő rendelkezés hiányában – a per során felmerülő költségek előlegezése alól. A per végén a meg nem fizetett illetéket a pervesztes fél viseli.
Részleges költségfeljegyzési jog kérhető az illeték és költségek meghatározott hányadára vagy kizárólag az illetékre, továbbá tételesen meghatározott egyes költségekre.
Jogszabályok meghatároznak olyan pertípusokat, amelyekben olyan költségkedvezmény érvényesül, amely mentesít az illeték előzetes megfizetése alól. Nem kell az illetéket megfizetni, ha a per tárgyánál fogva költségmentes, illetékmentes vagy tárgyi alapon költségfeljegyzési jog, továbbá illetékfeljegyzési jog érvényesül a perben. A felet költségfeljegyzési jog illeti meg a származási perben, a szülői felügyelettel kapcsolatos perben, a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perben. Ezeket a pertípusokat megtalálja a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvényben, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben.
Itt kell előadni, hogy a törvényes képviselő milyen minőségben jár el a fél nevében, pl. a fél gondnoka.
Nem kötelező kitölteni, de ha a perindítással kapcsolatban van további kérelme, vagy nyilatkozata, azt itt lehet előadni. Itt lehet előterjeszteni pl. az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is. Ha perköltség igénye van, ennél a rovatnál jelölje meg az igényelt költség összegét, és azt, hogy az milyen címen merült fel (pl. megfizetett illeték).
Abban az esetben, ha a felperes valószínűsíti, hogy kizárólag az alperes rendelkezik a felperes tényállításához vagy bizonyítási indítványa megtételéhez szükséges információval, és azt nem adja ki számára, vagyis a felperes állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben van, felhívást intézhet az alpereshez a tényállításhoz vagy a bizonyítási indítványhoz szükséges információ szolgáltatására, továbbá bizonyítási eszköz csatolására. Az alpereshez intézett felhívást a „Pótlap állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben az ellenfélhez intézett felhívásra” című nyomtatványon kell előterjesztenie.
Például, ha a keresetlevélben két tanú meghallgatását kezdeményezi, akkor le kell írni, hogy a nyomtatvány 2.4.1. pontjához a tanúbizonyításra vonatkozó pótlap nyomtatványok 1. és 2. számú pótlapokként kerülnek becsatolásra.
Mellékletként csatolni kell:
a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e törvényben foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
b) a feltüntetett bizonyítékokat,
c) költségkedvezmény iránti kérelem vagy jogszabályon alapuló kérelem esetén a jogszabályban előírt iratokat,
d) ha a keresetlevél záró részében előadottak alátámasztása okirattal történik, akkor azt az okiratot is (pl. az illeték megfizetését bizonyító banki igazolást, vagy, ha pl. gondnok jár el a perben a gyámhatóság gondnokként kirendelő határozatát),
e) az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
Csatolni kell a keresetlevélhez a házasság megkötését és a házasságból származó, életben levő gyermekek születését igazoló okiratokat, így a házassági anyakönyvi kivonatot és a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatát.
Ha a házasság felbontását közös megegyezés alapján kéri, a keresetlevélhez csatolni kell a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében meghatározott valamennyi kérdésben a felek közös álláspontját tartalmazó megállapodást, ha ez a keresetlevél előterjesztésekor már rendelkezésre áll.
Ha az életközösség fennállásának időtartamát a házassági vagyonjogi perben eljáró bíróság már jogerősen megállapította, az ezt igazoló okiratot csatolni kell a keresetlevélhez.
A nyomtatványt aláíró természetes személy felperes esetén két tanúnak kell igazolnia, hogy az okirat aláírója a nyomtatványt előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanúnak alá kell írnia, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A 8. melléklet a 38/2022. (XII. 27.) IM rendelet 14. §-a szerint módosított szöveg.
Ha a felperes jogi képviselő (ügyvéd, kamarai jogtanácsos) nélkül nyomtatványon kívánja előterjeszteni keresetét, ezt a nyomtatványt kell kitöltenie a szülői felügyelettel kapcsolatos per megindítása esetén. <br/>Amennyiben a nyomtatvány kitöltéséhez segítséget kíván igénybe venni: <br/>- a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes járásbíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben (ügyfélsegítő nap) keresetét szóban is előadhatja, melyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít; az ügyfélsegítő nap pontos időpontjáról a bíróságok központi internetes honlapján tájékozódhat; <br/>- a nyomtatvány kitöltéséhez a fővárosi- és vármegyei kormányhivatalok jogi segítségnyújtási támogatást engedélyezhetnek. <br/>A bírósághoz csak a nyomtatványt kell benyújtani, a tájékoztatást tartalmazó jegyzeteket nem kell kinyomtatni és benyújtani, azok nem képezik részét a nyomtatványnak. <br/>Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy az elektronikus kapcsolattartást választó fél a nyomtatványt szabályszerűen csak elektronikus úton terjesztheti elő.
Amennyiben valamely adat, kérelem vagy nyilatkozat megtételére pótlap került rendszeresítésre, úgy az adott adatot, kérelmet vagy nyilatkozatot ezen a pótlapon kell előterjeszteni. Ugyanakkor, ha a nyomtatványon szereplő pontok, sorok nem elegendőek az adatok, nyilatkozatok, kérelmek rögzítéséhez, úgy azokat az eredeti nyomtatvánnyal megegyező részt tartalmazó pótlapo(ko)n kell rögzíteni. A pótlapo(ka)t be kell sorszámozni és az(oka)t a nyomtatványhoz kell csatolni. A nyomtatvány záró részében fel kell tüntetni, hogy a nyomtatvány mely pontjai esetében mely sorszámú pótlap kerül csatolásra.
Ezzel a nyomtatvánnyal többféle szülői felügyelettel kapcsolatos pert is kezdeményezhet. Itt kell kiválasztani, hogy a felsoroltak közül melyiket indítja meg. Amennyiben olyan szülői felügyelettel kapcsolatos pert kíván indítani, mely ezen a nyomtatványon nem szerepel, azt az általános keresetlevél nyomtatványon teheti meg.
A szülői felügyeletet a szülők közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők közös kérelmére a bíróság - a gyermek érdekét mérlegelve - a szülők közös szülői felügyeletre és ezzel összefüggésben a gyermek lakóhelyére vagy a szülői felügyelet rendezésére vonatkozó egyezségét jóváhagyja, vagy arról ítélettel határoz. A szülők megállapodásának hiányában a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt a szülő és a gyámhatóság indíthat pert. A pert a szülőnek a másik szülő ellen, a gyámhatóságnak mindkét szülő ellen meg kell indítania. A szülői felügyelet gyakorlásnak rendezése iránt indított per keresetével csak a gyermek tartására és a kapcsolattartás rendezésére irányuló kereset kapcsolható össze.
A szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a bíróságtól akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. A szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása iránt a szülő és a gyámhatóság indíthat pert. A pert a szülőnek a másik szülő ellen, a gyámhatóságnak mindkét szülő ellen meg kell indítania. A szülői felügyelet gyakorlásnak megváltoztatása iránt indított per keresetével a gyermek tartására és a kapcsolattartás rendezésére irányuló kereset kapcsolható össze.
A közös szülői felügyelet gyakorlása kizárólag a szülők közötti teljes egyetértés, mindenre kiterjedő együttműködési hajlandóság esetén lehetséges. Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők már nem tudnak együttműködni, a közös szülői felügyeletet a bíróság bármelyik szülő kérelmére megszünteti. A közös szülői felügyelet megszüntetése iránt indított per keresetével a gyermek tartására és a kapcsolattartás rendezésére irányuló kereset kapcsolható össze.
Felperes az a személy, aki a pert kezdeményezi.
Természetes személy felperes esetén az 1.2.1. pontot, míg nem természetes személy felperes esetén az 1.2.2. pontot kell kitöltenie. Ha több felperes indítja a pert, a további felperesek adatait pótlapon kell előadni.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Szülői felügyelettel kapcsolatos pert a gyámhatóság is indíthat.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Itt kell megadni a nem természetes személyt nyilvántartó hatóságot. A költségvetési szervekről és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervekrőla Magyar Államkincstár vezet közhiteles nyilvántartást, amelyben az egyes költségvetési szervek törzskönyvi azonosító számmal rendelkeznek, mely adatok a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők.
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő. A szervezeti képviseletnek három formája van. 1. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. 2. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
Akkor kitöltendő, ha a felperes képviselője rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Kitöltendő, ha a felperes nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozónak). A meghatalmazáson a fél aláírását illetve kézjegyét közjegyzővel hitelesíttetni kell.
Akkor kitöltendő, ha a felperes meghatalmazottja rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Alperes az a személy, aki ellen a pert megindítja a keresetlevéllel.
Ha több alperes ellen indítja a pert, a további alperesek adatait pótlapon kell előadni.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
Abban az esetben kitöltendő, ha ismeri a természetes személy alperes törvényes képviselőjének adatait.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Jelen nyomtatványon több kereset is előterjeszthető. Több kereset előterjesztése esetén ki kell derülnie annak, hogy pontosan hány keresete van. Ebben az esetben a keresetlevél érdemi részében foglaltakat úgy kell előadni, hogy abból egyértelműen megállapíthatóak legyenek az egyes keresetek és azok egymáshoz való viszonya. Több kereset előterjesztése esetén a keresetek azonos tartalmi elemeit, pl. a tényállításokat, elegendő egyszer előadni.
A szülői felügyelet gyakorlásának rendezésével összefüggő keresetekkel a gyermek tartására és a kapcsolattartás rendezésére irányuló kereset kapcsolható össze. Több kereset előterjesztése esetén a nyomtatvány 2.5. pontjában kell nyilatkoznia a keresetek egymáshoz való viszonyáról. Amennyiben valamennyi kereset tekintetében kéri a bíróság döntését, akkor a kérelmek egymáshoz való viszonya együttes (valódi). Ha több keresete van, de a második elbírálását csak abban az esetben kéri, ha az első helyen megjelölt kérelmének a bíróság nem ad helyt, akkor a kérelmek egymáshoz való viszonya eshetőleges. Ebben az esetben a nyomtatvány 2.5. pontjánál azt is meg kell jelölnie, hogy melyik az elsődleges keresete. Vagylagosan előterjesztett keresetek esetén a bíróság bármelyik keresetének helyt adhat.
A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben a felperes kereseti kérelme arra irányul, hogy a bíróság határozza meg a kiskorú gyermek (gyermekek) feletti szülői felügyelet gyakorlásának módját. A bíróságtól kérhető pl., hogy:
- határozzon a szülői felügyeleti jogok közös gyakorlásáról, és jelölje ki a szülői felügyeleti jogok közös gyakorlása – ideértve a váltott gondoskodás – iránti kereseti kérelem esetén a gyermek(ek) valamelyik szülőnél történő lakóhelyét,
- határozza meg a szülői felügyelet gyakorlásának szülők közötti megosztását, vagy
- kizárólag az egyik szülőt jogosítsa fel a szülői felügyeleti jogok gyakorlására.
Pontosan meg kell jelölni a kérelemmel érintett gyermek (gyermekek) nevét és születési adatait.
Szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása iránti perben a felperes kereseti kérelme irányulhat arra, hogy:
- a kiskorú gyermek (gyermekek) vonatkozásában a szülők megállapodása vagy a bíróság korábbi ítélete vagy a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján szabályozott szülői felügyelet gyakorlását a bíróság változtassa meg.
Pontosan meg kell jelölnie a kérelemmel érintett gyermek(ek) nevét és születési adatait. Ha a szülői felügyelet gyakorlásáról korábban bíróság döntött, melynek megváltoztatását kéri, fel kell tüntetni a korábbi határozatot hozó bíróság nevét és határozatának (ítéletének, egyezségének) számát, valamint azt, hogy a felperes a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatást miként és mennyiben kéri.
Közös szülői felügyelet megszüntetése iránti perben a kereseti kérelem a közös szülői felügyelet megszüntetésére irányul.
A közös szülői felügyelet megszüntetésével együtt a felperesnek kérelmet kell előterjeszteni arra vonatkozóan, hogy a jövőben melyik szülő fogja gyakorolni a gyermek (gyermekek) feletti szülői felügyeletet.
Amennyiben a szülői felügyelettel kapcsolatos kereset mellett a gyermek tartása iránt vagy a kapcsolattartás szabályozása iránt is kereseti kérelmet terjeszt elő a kereseti kérelem az alábbiak szerint jelölhető meg.
A gyermek tartása iránti kereseti kérelem irányulhat arra, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jövőre nézve meghatározott összegű gyermektartásdíj fizetésére időszakonként visszatérően, határozatlan ideig.
A felperesnek meg kell határoznia, hogy
- gyermekenként mely időponttól kezdődően (év, hónap, nap)
- milyen összegű tartásdíjra tart igényt.
Elmaradt tartásdíj esetén a tartási követelést hat hónapnál régebbi időre akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni.
A kapcsolattartás szabályozására vonatkozó kereseti kérelemben meg kell jelölni:
- a folyamatos (hétvégi és hétköznapi) kapcsolattartás kért időtartamát (pl. minden páros hét hétvégéjén pénteken 16 órától vasárnap 18 óráig);
- az időszakos (nyári, téli, őszi, tavaszi szünet) kapcsolattartás időtartamát (pl. az iskolai szünetek fele);
- a gyermek átadásának / átvételének a helyét (pl. a felperes mindenkori lakóhelye vagy tartózkodási helyén).
A rovat kitöltése nem kötelező. A felperesnek az érvényesíteni kívánt jogot a 2.3. pont alatt a tények előadásával kell megjelölnie.
Ha meg kívánja jelölni a perben érvényesíteni kívánt jogot, akkor annak megjelölése attól függ, hogy a nyomtatvány elején felsorolt perek közül melyiket indította meg.
Az érvényesíteni kívánt jog lehet
- a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti igény vagy
- a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása iránti igény vagy
- a közös szülői felügyelet megszüntetése iránti igény.
A tényeket olyan részletességgel kell előadni, hogy abból a bíróság számára a felperes által érvényesíteni kívánt jog megállapítható legyen.
A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított perben a tények körében indokolt kitérni például arra, hogy:
- a felperes mettől meddig élt együtt a másik szülővel,
- kötöttek-e házasságot,
- mikor született (születtek) a gyermek(ek),
- melyek azok az tények, körülmények, amelyek miatt alkalmasabbnak tartja magát a gyermek(ek) nevelésére, gondozására a másik szülőnél,
- a gyermek(ek)ről mióta és melyik szülő gondoskodik saját háztartásában és a másik szülő tartja-e a kapcsolatot a gyermekkel.
A szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása iránt indított perben:
- elő kell adni, hogy milyen körülményváltozások indokolják a szülői felügyeleti jog újrarendezését és az miért szolgálja a gyermek érdekét,
- ha a szülői felügyelet gyakorlásáról bírósági vagy gyámhatósági határozat döntött, röviden elő kell adni a korábbi döntés tartalmát és csatolni az erről szóló határozatot.
A közös szülői felügyelet megszüntetése iránt indított perben indokolt kitérni arra, hogy:
- a közös szülői felügyelet megszüntetése miért szükséges,
- a felperes szülő miért nem tud a szülői felügyeleti jog gyakorlása során a másik szülővel együttműködni,
- melyek azok a körülményváltozások, amelyek a megszüntetést indokolják,
- a közös szülői felügyelet gyakorlásáról mely hatóság vagy bíróság előtt állapodtak meg. Az erről szóló határozatot csatolni kell a nyomtatványhoz.
Bizonyítási indítványban a fél a bíróságnak indítványozhatja a perben bizonyítás felvételét. (Pl. tanúk meghallgatására, szakértő alkalmazására, okiratok beszerzésére, szemle elrendelésére stb. tesz indítványt.)
Kitöltendő, ha tényállításainak bizonyítása olyan különleges szakértelmet kíván, ami szakértő igénybevételét indokolja.
Amennyiben tényállításait okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kívánja alátámasztani, azokat meg kell neveznie, és, ha rendelkezésre állnak, akkor meg kell jelölnie a 2.4.5. pont alatt és csatolnia kell a nyomtatványhoz. Tárgyi bizonyítási eszköz pl. a kép- és hangfelvétel.
Ilyen további bizonyítás indítványozása körébe tartozik a kötelezett munkáltatójától az elmúlt egyévi jövedelmére vonatkozó igazolás beszerzése. Ebben az esetben meg kell jelölni a kötelezett munkáltatójának pontos nevét és címét. További bizonyítás keretében kérheti környezettanulmány beszerzését az alperes lakóhelyére vonatkozóan, nevelési, oktatási intézmény megkeresését a kiskorú gyermekre vonatkozóan pedagógiai vélemény beszerzése érdekében továbbá indítványozható más bíróságnál, más hatóságnál, közigazgatási szervnél vagy valamely szervezetnél lévő irat, illetve adat beszerzése.
A rendelkezésre álló bizonyítékokat (pl. okirat, képfelvétel) a keresetlevélhez csatolni kell. Itt azt kell felsorolnia, hogy milyen bizonyítékokat csatol a keresetleveléhez. Itt kell megnevezni azt a bírósági vagy gyámhatósági határozatot, amely a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról rendelkezik.
Ebben az esetben a felperesnek több követelése van az alperessel szemben, amelyeket együttesen, egy perben kér elbírálni. Itt a keresetek egymáshoz való viszonya „és” jellegű.
Vagylagos a kérelem, ha a felperes több ténybeli vagy jogi alapot jelöl meg vagylagosan. Ez esetben bármelyik alapon helyt adhat a keresetnek a bíróság. A keresetek egymáshoz való viszonya „vagy” jellegű.
Eshetőleges kereseti kérelmek esetén a felperes elsődleges, másodlagos stb. kereseti kérelmeket jelöl meg, úgy, hogy a másodlagos vagy további kérelme teljesítését csak akkor kéri, ha a sorban korábbi keresete nem alapos (sikertelen). A keresetek egymáshoz való viszonya „vagy” jellegű. Az elbírálás kért sorrendjét meg kell jelölnie.
Nem kell kitölteni a rovatot, ha a keresetlevél érdemi részében előadott adatokból a bíróság számára a pertárgy értéke megállapítható.
Ha kizárólag szülői felügyelettel kapcsolatos igényt érvényesít, a per tárgyának értéke nem határozható meg. Ebben az esetben azt kell feltüntetni, hogy „a pertárgyérték nem meghatározható”.
Ha tartás iránti követelést is érvényesít, akkor a pertárgy értékét forintban a tartásdíj egyéves összegét megjelölve kell meghatározni. Amennyiben ezen felül hátralékos tartásdíjat is érvényesít, annak teljes összegét a pertárgy értékéhez hozzá kell számítani.
Abban az esetben kitöltendő, ha a felperes meghatározza a pertárgy értékét. Itt kell előadni, hogy a per tárgyának az értékét milyen tényekre alapozva határozta meg.
Nem kell kitölteni a rovatot, ha a keresetlevél érdemi részében előadott adatokból a bíróság joghatósága, hatásköre és illetékessége megállapítható.
A per törvénynél fogva járásbíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság illetékességét megalapozhatja az alperes lakóhelye vagy a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye. Itt írhatja le, ha a gyermek lakóhelye alapján határozta meg az eljáró bíróságot. Itt térhet ki arra, hogy van-e az ügynek valamilyen külföldi vonatkozása. Külföldi elemnek minősül, pl. ha a gyermek szokásos tartózkodási helye külföldön van, ha a gyermek nem magyar állampolgár vagy kettős állampolgár, ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő szokásos tartózkodási helye külföldön van, vagy, ha a gyermeknek külföldön vagyona van.
A szülői felügyelettel és tartással kapcsolatos perben a felet tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg, ami mentesít az illeték előzetes megfizetése alól.
A szülői felügyelettel kapcsolatos perekben érvényesülő költségfeljegyzési jog csak az illeték és a per során felmerülő költségek előzetes megfizetése alól mentesít, míg költségmentesség esetén a fél mentesül az illeték megfizetése és – eltérő rendelkezés hiányában – a per során felmerülő költségek előlegezése és megfizetése alól is. A szülői felügyeleti jog rendezése iránti perekben az eljárás költségeinek viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt. A felet megillető tárgyi költségfeljegyzési jog a költségek – pervesztesség esetén történő - viselése alól nem mentesíti, csak azok előlegezése alól. Ha jövedelmi, vagyoni vagy egyéb körülményei alapján a költségek utólagos viselésére nem képes külön nyomtatványon költségmentesség engedélyezését kérheti. E rovat kitöltése tehát akkor indokolt, ha a fél jövedelmi, vagyoni viszonyaira tekintettel költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet előterjeszthet, mert rászorultnak tekinthető.
Itt kell előadni, hogy a törvényes képviselő milyen minőségben jár el a fél nevében, pl. a fél szülője, gyámja, gondnoka.
Nem kötelező kitölteni, de ha a perindítással kapcsolatban van további kérelme, vagy nyilatkozata, azt itt lehet előadni. Itt lehet előterjeszteni pl. az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is. Ha perköltség igénye van, ennél a rovatnál jelölje meg az igényelt költség összegét, és azt, hogy az milyen címen merült fel.
Abban az esetben, ha a felperes valószínűsíti, hogy kizárólag az alperes rendelkezik a felperes tényállításához vagy bizonyítási indítványa megtételéhez szükséges információval, és azt nem adja ki számára, vagyis a felperes állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben van, felhívást intézhet az alpereshez a tényállításhoz vagy a bizonyítási indítványhoz szükséges információ szolgáltatására, továbbá bizonyítási eszköz csatolására. Az alpereshez intézett felhívást a „Pótlap állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben az ellenfélhez intézett felhívásra” című nyomtatványon kell előterjesztenie.
Mellékletként csatolni kell:
a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e törvényben foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
b) a feltüntetett bizonyítékokat,
c) a kiskorú gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatát,
d) ha a keresetlevél záró részében előadottak alátámasztása okirattal történik, akkor azt az okiratot is,
e) az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
Ha a nyomtatvány aláírója természetes személy felperes, akkor két tanúnak kell igazolnia, hogy az okirat aláírója a nyomtatványt előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanúnak alá kell írnia, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni.
Ha a nyomtatványt nem természetes személy felperesként a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően írja alá, akkor a két tanú alkalmazása nem szükséges, az mellőzhető.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A 9. melléklet a 38/2022. (XII. 27.) IM rendelet 14. §-a szerint módosított szöveg.
Ha a felperes jogi képviselő (ügyvéd, kamarai jogtanácsos) nélkül nyomtatványon kívánja előterjeszteni keresetét, ezt a nyomtatványt kell kitöltenie a kiskorú gyermek tartásával kapcsolatos per megindítása esetén. <br/>Amennyiben a nyomtatvány kitöltéséhez segítséget kíván igénybe venni: <br/>- a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes bíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben (ügyfélsegítő nap) keresetét szóban is előadhatja, melyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít; az ügyfélsegítő nap pontos időpontjáról a bíróságok központi internetes honlapján tájékozódhat; <br/>- a nyomtatvány kitöltéséhez a fővárosi- és vármegyei kormányhivatalok jogi segítségnyújtási támogatást engedélyezhetnek. <br/>A bírósághoz csak a nyomtatványt kell benyújtani, a tájékoztatást tartalmazó jegyzeteket nem kell kinyomtatni és benyújtani, azok nem képezik részét a nyomtatványnak. <br/>Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy az elektronikus kapcsolattartást választó fél a nyomtatványt szabályszerűen csak elektronikus úton terjesztheti elő. <br/>Ha a kiskorú gyermek tartását a házasság felbontásával egyidejűleg kéri, akkor a házassági bontóper nyomtatványát használja. Ha a kiskorú gyermek tartását a szülői felügyeletre vonatkozó igénnyel együtt kéri, a szülői felügyelettel kapcsolatos perre vonatkozó nyomtatványt használja.
Amennyiben valamely adat, kérelem vagy nyilatkozat megtételére pótlap került rendszeresítésre, úgy az adott adatot, kérelmet vagy nyilatkozatot ezen a pótlapon kell előterjeszteni. Ugyanakkor, ha a nyomtatványon szereplő pontok, sorok nem elegendőek az adatok, nyilatkozatok, kérelmek rögzítéséhez, úgy azokat az eredeti nyomtatvánnyal megegyező részt tartalmazó pótlapo(ko)n kell rögzíteni. A pótlapo(ka)t be kell sorszámozni és az(oka)t a nyomtatványhoz kell csatolni. A nyomtatvány záró részében fel kell tüntetni, hogy a nyomtatvány mely pontjai esetében mely sorszámú pótlap kerül csatolásra.
Ezzel a nyomtatvánnyal többféle, a kiskorú gyermek tartásával kapcsolatos pert is kezdeményezhet. Itt kell kiválasztani, hogy a felsoroltak közül melyiket indítja meg. A kiskorú gyermeken – legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig – azt a tartásra jogosult nagykorú gyermeket is érteni kell, aki középiskolai tanulmányokat folytat.
A szülőknek a kiskorú gyermekükkel szemben tartási kötelezettsége van. A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Ez a vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is - legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig - érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat. A kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles. A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben, gyermektartásdíjként teljesíti. Az a szülő is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, akinek háztartásában él a gyermek, de tartásáról nem gondoskodik. A tartási kötelezettség megállapítása iránti per alatt tipikusan a tartásdíj megfizetésére kötelezés iránti pert kell érteni.
A tartási kötelezettség megváltoztatása iránti perben a felek körülményeiben olyan változás következett be, amely alapot ad a tartásdíj felemelésére vagy leszállítására.
A tartási kötelezettség megszüntetése iránt indított per a szükséges feltételek fennállásának időközbeni megváltozásán alapul.
Felperes az a személy, aki a pert kezdeményezi.
Természetes személy felperes esetén az 1.2.1. pontot, míg nem természetes személy felperes esetén az 1.2.2. pontot kell kitöltenie. Ha több felperes indítja a pert, a további felperesek adatait pótlapon kell előadni.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
A kiskorút illető tartás iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság is pert indíthat.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Itt kell megadni a nem természetes személyt nyilvántartó hatóságot. A költségvetési szervekről és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervekről a Magyar Államkincstár vezet közhiteles nyilvántartást, amelyben az egyes költségvetési szervek törzskönyvi azonosító számmal rendelkeznek, mely adatok a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők.
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő. A szervezeti képviseletnek három formája van. 1. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. 2. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
Akkor kitöltendő, ha a felperes képviselője rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Kitöltendő, ha a felperes nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozónak).
Akkor kitöltendő, ha a felperes meghatalmazottja rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Az alperes az a személy, aki ellen a pert megindítja a keresetlevéllel.
Ha több alperes ellen indítja a pert, a további alperesek adatait pótlapon kell előadni.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
Abban az esetben kitöltendő, ha ismeri a természetes személy alperes törvényes képviselőjének adatait.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Jelen nyomtatványon több kereset is előterjeszthető. Több kereset előterjesztése esetén ki kell derülnie annak, hogy pontosan hány keresete van. Ebben az esetben a keresetlevél érdemi részében foglaltakat úgy kell előadni, hogy abból egyértelműen megállapíthatóak legyenek az egyes keresetek és azok egymáshoz való viszonya. Több kereset előterjesztése esetén a keresetek azonos tartalmi elemeit, pl. a tényállításokat, elegendő egyszer előadni.
A kiskorú gyermek tartására irányuló kereset összekapcsolható a gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti keresettel. Több kereset előterjesztése esetén a nyomtatvány 2.5. pontjában kell nyilatkoznia a keresetek egymáshoz való viszonyáról. Amennyiben valamennyi kereset tekintetében kéri a bíróság döntését, akkor a kérelmek egymáshoz való viszonya együttes (valódi). Ha több keresete van, de a második elbírálását csak abban az esetben kéri, ha az első helyen megjelölt kérelmének a bíróság nem ad helyt, akkor a kérelmek egymáshoz való viszonya eshetőleges. Ebben az esetben a nyomtatvány 2.5. pontjánál azt is meg kell jelölnie, hogy melyik az elsődleges keresete. Vagylagosan előterjesztett keresetek esetén a bíróság bármelyik keresetének helyt adhat.
A kiskorú gyermek tartására irányuló perben a kereseti kérelem irányulhat arra, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jövőre nézve meghatározott összegű gyermektartásdíj fizetésére időszakonként visszatérően, határozatlan ideig. A felperesnek meg kell határoznia, hogy:
- gyermekenként mely időponttól kezdődően (év, hónap, nap)
- milyen összegű tartásdíjra tart igényt.
A nyomtatványnak ennél a pontjánál kell meghatározni a fizetési kötelezettség kezdő időpontját és az igényelt tartásdíj pontos összegét gyermekenként.
Elmaradt tartásdíj esetén a tartási követelést hat hónapnál régebbi időre akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni.
A tartási kötelezettség megváltoztatása iránti perben a felek megállapodásán vagy a bíróság ítéletén alapuló tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, emiatt kérheti a tartás mértékének vagy szolgáltatása módjának a megváltoztatását a bíróságtól, a korábban megállapított tartásdíj felemelését vagy leszállítását.
A tartási kötelezettség megszüntetése iránti perben a kereseti kérelemben a tartás megszüntetését kérheti a felperes, ha a körülmények megváltozása folytán a tartási kötelezettségének alapjául szolgáló feltételek már nem állnak fenn pl. megszűnt a tartásra jogosult tartásra való rászorultsága vagy nagykorúvá vált.
Ha a kereseti kérelem egy korábbi bírósági határozatban hozott döntés megváltoztatására irányul, fel kell tüntetni a korábbi határozatot hozó bírósági nevét és a határozat számát.
A rovat kitöltése nem kötelező. A felperesnek az érvényesíteni kívánt jogot a 2.3. pont alatt a tények előadásával kell megjelölnie.
Ha meg kívánja jelölni a perben érvényesíteni kívánt jogot, akkor annak megjelölése attól függ, hogy a nyomtatvány elején felsoroltak perek közül melyiket indította meg. Az érvényesíteni kívánt jog lehet
- a gyermek tartása iránti igény vagy
- a tartási kötelezettség megváltoztatása vagy
- a tartási kötelezettség megszüntetése iránti igény.
A tényeket olyan részletességgel kell előadni, hogy abból a bíróság számára a felperes által érvényesíteni kívánt jog megállapítható legyen.
A tények körében elő kell adni, hogy milyen tények, körülmények alapozzák meg a gyermektartásdíj megállapítását, megváltoztatását vagy megszüntetését.
Ennek keretében indokolt előadni:
- a tartásra szoruló gyermek(ek) adatait (név, születési adatok) megjelölésével,
- a saját és az alperes jövedelmi, vagyoni helyzetét,
- az abban bekövetkezett változásokat (pl. van-e ingatlanvagyona vagy jelentősebb ingóvagyona, korábban fizetett-e tartásdíjat, ha igen, mikor és mennyit)
- személyi körülményeit,
- a gyermekkel kapcsolatos kiadásokat
- a gyermek jövedelmét, ha azzal rendelkezik.
Amennyiben a kiskorú gyermek tartásáról bírósági határozat rendelkezik, azt meg kell jelölni és a nyomtatványhoz csatolni kell. Ha a gyermek a 18. életévét betöltötte, de középiskolai tanulói jogviszonyban áll, a tanulói jogviszonyról szóló igazolást csatolni kell.
Bizonyítási indítványban a fél a bíróságnak indítványozhatja a perben bizonyítás felvételét. (Pl. tanúk meghallgatására, szakértő alkalmazására, okiratok beszerzésére, szemle elrendelésére stb. tesz indítványt.)
Kitöltendő, ha tényállításainak bizonyítása olyan különleges szakértelmet kíván, ami szakértő igénybevételét indokolja.
Amennyiben tényállításait okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kívánja alátámasztani, azokat meg kell neveznie, és, ha rendelkezésre állnak, akkor meg kell jelölnie a 2.4.5. pont alatt és csatolnia kell a nyomtatványhoz. Tárgyi bizonyítási eszköz pl. a kép- és hangfelvétel.
Ilyen lehet pl. a szemle tartására irányuló indítvány, amikor a perben jelentős tény megállapításához helyszín, tárgy, személy közvetlen megvizsgálása, megtekintése szükséges, továbbá a más bíróságnál, közjegyzőnél, más hatóságnál, közigazgatási szervnél vagy valamely szervezetnél lévő irat, illetve adat beszerzése iránti indítvány.
A rendelkezésre álló bizonyítékokat (pl. okirat, képfelvétel) a keresetlevélhez csatolni kell. Itt kell felsorolni, hogy milyen bizonyítékokat csatol a nyomtatványhoz. Itt kell megnevezni azt a bírósági határozatot, amely a tartási kötelezettségről rendelkezik.
Ebben az esetben a felperesnek több követelése van az alperessel szemben, amelyeket együttesen kér megítélni; a keresetek egymáshoz való viszonya „és” jellegű.
Vagylagos a kérelem, ha a felperes több ténybeli vagy jogi alapot jelöl meg vagylagosan. Ez esetben bármelyik alapon helyt adhat a keresetnek a bíróság. A keresetek egymáshoz való viszonya „vagy” jellegű.
Eshetőleges kereseti kérelmek esetén a felperes elsődleges, másodlagos stb. kereseti kérelmeket jelöl meg, úgy, hogy a másodlagos kérelme teljesítését csak akkor kéri, ha a sorban korábbi keresete sikertelen. A keresetek egymáshoz való viszonya „vagy” jellegű. Az elbírálás kért sorrendjét meg kell jelölnie.
Nem kell kitölteni a rovatot, ha a keresetlevél érdemi részében előadott adatokból a bíróság számára a pertárgy értéke megállapítható. Ha meghatározza a pertárgy értékét, azt forintban kell megjelölnie.
Gyermektartásdíj iránti perben a pertárgy értékeként megjelölhető pl.:
- hátralékos tartásdíj érvényesítése iránti igény esetén ennek összege,
- folyamatos tartásdíj iránti igény esetén a tartásdíj egyévi összege,
- gyermektartásdíj leszállítása/felemelése iránti perben a fizetett és a kért tartásdíj különbségének egyévi összege,
- gyermektartásdíj megszüntetése iránti perben a megszüntetni kért tartásdíj egyévi összege.
Ha a különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget, úgy ennek értékét kell megadni azzal, hogy fel kell tüntetni, hogy a vagyontárgy vagy pénzösszeg milyen időszakra (mettől-meddig) fedezi a gyermek szükségleteit.
Amennyiben a perben hátralékos és folyamatos tartásdíj iránti igényt is előterjeszt, a pertárgy értéke a hátralékos tartásdíj összege és a folyamatos tartásdíj egyévi összege együttesen.
Abban az esetben kitöltendő, ha a felperes meghatározza a pertárgy értékét. Itt kell előadni, hogy a per tárgyának az értékét milyen tényekre alapozva határozta meg. Lásd az előző jegyzetben foglaltakat.
Nem kell kitölteni a rovatot, ha a keresetlevél érdemi részében előadott adatokból a bíróság joghatósága, hatásköre és illetékessége megállapítható
Ha a tartás iránti perben 30 millió forint alatti összeget érvényesít, a per elbírálása járásbíróság hatáskörébe tartozik. A gyermektartásdíj iránti perre az alperes lakóhelye szerinti bíróság mellett a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti bíróság is illetékes. A pert a tartási igény érvényesítésére jogosult a saját lakóhelye szerinti bíróság előtt is megindíthatja. Itt térhet ki arra, hogy van-e az ügynek valamilyen külföldi vonatkozása. Külföldi elemnek minősül, pl. ha a gyermek szokásos tartózkodási helye külföldön van, vagy a szülői szokásos tartózkodási helye külföldön van.
A tartással kapcsolatos perben a felet tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg, ami mentesít az illeték előzetes megfizetése alól.
A tartással kapcsolatos perekben érvényesülő költségfeljegyzési jog csak az illeték és a per során felmerülő költségek előzetes megfizetése alól mentesít, míg költségmentesség esetén a fél mentesül az illeték megfizetése és – eltérő rendelkezés hiányában – a per során felmerülő költségek előlegezése és megfizetése alól is. A tartással kapcsolatos perekben az eljárás költségeinek viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt. A felet megillető tárgyi költségfeljegyzési jog a költségek – pervesztesség esetén történő - viselése alól nem mentesíti, csak azok előlegezése alól. Ha jövedelmi, vagyoni vagy egyéb körülményei alapján a költségek utólagos viselésére nem képes külön nyomtatványon költségmentesség engedélyezését kérheti. E rovat kitöltése tehát akkor indokolt, ha a fél jövedelmi, vagyoni viszonyaira tekintettel költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet előterjeszthet, mert rászorultnak tekinthető.
Itt kell előadni, hogy a törvényes képviselő milyen minőségben jár el a fél nevében, pl. a fél szülője, gyámja, gondnoka.
Nem kötelező kitölteni, de ha a perindítással kapcsolatban van további kérelme, vagy nyilatkozata, azt itt lehet előadni. Itt lehet előterjeszteni pl. az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is. Ha perköltség igénye van, ennél a rovatnál jelölje meg az igényelt költség összegét, és azt, hogy az milyen címen merült fel.
Abban az esetben, ha a felperes valószínűsíti, hogy kizárólag az alperes rendelkezik a felperes tényállításához vagy bizonyítási indítványa megtételéhez szükséges információval, és azt nem adja ki számára, vagyis a felperes állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben van, felhívást intézhet az alpereshez a tényállításhoz vagy a bizonyítási indítványhoz szükséges információ szolgáltatására, továbbá bizonyítási eszköz csatolására. Az alpereshez intézett felhívást a „Pótlap állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben az ellenfélhez intézett felhívásra” című nyomtatványon kell előterjesztenie.
Például, ha a pert több természetes személy felperes kezdeményezi, akkor le kell írni, hogy a nyomtatvány 1.2.1. pontjához a további felperes adatait tartalmazó 1. számú pótlap kerül becsatolásra.
Mellékletként csatolni kell:
a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e törvényben foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
b) a feltüntetett bizonyítékokat,
c) költségmentesség iránti kérelem vagy jogszabályon alapuló kérelem esetén a jogszabályban előírt iratokat,
d) ha a keresetlevél záró részében előadottak alátámasztása okirattal történik, akkor azt az okiratot is,
e) az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását,
f) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.
Ha a nyomtatvány aláírója természetes személy felperes, akkor két tanúnak kell igazolnia, hogy az okirat aláírója a nyomtatványt előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanúnak alá kell írnia, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni.
Ha a nyomtatványt nem természetes személy felperesként a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően írja alá, akkor a két tanú alkalmazása nem szükséges, az mellőzhető.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A 10. melléklet a 38/2022. (XII. 27.) IM rendelet 14. §-a szerint módosított szöveg.
Ha a felperes jogi képviselő (ügyvéd, kamarai jogtanácsos) nélkül nyomtatványon kívánja előterjeszteni keresetét, ezt a nyomtatványt kell kitöltenie munkaügyi per megindítása esetén. Munkaügyi perre tartozik a munka törvénykönyve alapján létesített munkaviszonnyal, a közalkalmazotti jogviszonnyal, bírák, ügyészek, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak a szolgálati viszonyával, a közfoglalkoztatási, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonnyal, a szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő jogviszonnyal, a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszonnyal, a szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonnyal kapcsolatos jogvita elbírálása. <br/>Amennyiben a nyomtatvány kitöltéséhez segítséget kíván igénybe venni: <br/>- a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes bíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben (ügyfélsegítő nap) keresetét szóban is előadhatja, melyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít; az ügyfélsegítő nap pontos időpontjáról a bíróságok központi internetes honlapján tájékozódhat; <br/>- a nyomtatvány kitöltéséhez a fővárosi- és vármegyei kormányhivatalok jogi segítségnyújtási támogatást engedélyezhetnek. <br/>A bírósághoz csak a nyomtatványt kell benyújtani, a tájékoztatást tartalmazó jegyzeteket nem kell kinyomtatni és benyújtani, azok nem képezik részét a nyomtatványnak. <br/>Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy az elektronikus kapcsolattartást választó fél a nyomtatványt szabályszerűen csak elektronikus úton terjesztheti elő.
Amennyiben valamely adat, kérelem vagy nyilatkozat megtételére pótlap került rendszeresítésre, úgy az adott adatot, kérelmet vagy nyilatkozatot ezen a pótlapon kell előterjeszteni. Ugyanakkor, ha a nyomtatványon szereplő pontok, sorok nem elegendőek az adatok, nyilatkozatok, kérelmek rögzítéséhez, úgy azokat az eredeti nyomtatvánnyal megegyező részt tartalmazó pótlapo(ko)n kell rögzíteni. A pótlapo(ka)t be kell sorszámozni és az(oka)t a nyomtatványhoz kell csatolni. A nyomtatvány záró részében fel kell tüntetni, hogy a nyomtatvány mely pontjai esetében mely sorszámú pótlap kerül csatolásra.
Felperes az a személy, aki a pert kezdeményezi.
Természetes személy felperes esetén az 1.2.1. pontot, míg nem természetes személy felperes esetén az 1.2.2. pontot kell kitöltenie. Ha több felperes indítja a pert, a további felperesek adatait pótlapon kell előadni.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Nem természetes személy a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező olyan szervezet, amely jogszabályi rendelkezés alapján perbeli jogképességgel rendelkezik, azaz pert indíthat és perelhető.
Jogi személy pl. az egyesület, a gazdasági társaság, így pl. a betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az egyesülés az alapítvány. Jogi személynek minősülnek a költségvetési szervek, az erdőbirtokossági társulat, a köztestületek, pl. a Magyar Állatorvosi Kamara vagy a Magyar Tudományos Akadémia. Ha egyéni vállalkozóként indítja meg a pert, adatait ennél a pontnál kell megadni.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Itt kell megadni a nem természetes személyt nyilvántartó hatóságot. A cégeket (pl. gazdasági társaságok, szövetkezet, erdőbirtokossági és vízgazdálkodási társulat, egyéni cég) a törvényszék mint cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván, mely közhiteles nyilvántartás. A költségvetési szervekről és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervekről a Magyar Államkincstár vezet közhiteles nyilvántartást, amelyben az egyes költségvetési szervek törzskönyvi azonosító számmal rendelkeznek, mely adatok a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők. Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezeti, melynek adatai elektronikusan lekérdezhetők.
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő. A szervezeti képviseletnek három formája van. 1. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. 2. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
Akkor kitöltendő, ha a felperes képviselője rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Kitöltendő, ha a felperes nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozónak).
Akkor kitöltendő, ha a felperes meghatalmazottja rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Az a személy, aki ellen a pert megindítja a keresetlevéllel.
Természetes személy alperes esetén az 1.3.1. pontot, míg nem természetes személy alperes esetén az 1.3.2. pontot kell kitöltenie. Ha több alperes ellen indítja a pert, a további alperesek adatait pótlapon kell előadni.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Nem természetes személy a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező olyan szervezet, amely jogszabályi rendelkezés alapján perbeli jogképességgel rendelkezik, azaz pert indíthat és perelhető.
Jogi személy pl. az egyesület, a gazdasági társaság, így pl. a betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az egyesülés az alapítvány. Jogi személynek minősülnek a költségvetési szervek, az erdőbirtokossági társulat, a köztestületek, pl. a Magyar Állatorvosi Kamara vagy a Magyar Tudományos Akadémia. Ha a pert egyéni vállalkozó ellen indítja, akkor az egyéni vállalkozó adatait ennél a pontnál kell megadni.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Ha ismeri, itt kell megadni a nem természetes személyt nyilvántartó hatóságot. A cégeket (pl. gazdasági társaságok, szövetkezet, erdőbirtokossági és vízgazdálkodási társulat, egyéni cég) a törvényszék mint cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván, mely közhiteles nyilvántartás. A költségvetési szervekről és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervekről a Magyar Államkincstár vezet közhiteles nyilvántartást, amelyben az egyes költségvetési szervek törzskönyvi azonosító számmal rendelkeznek, mely adatok a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők. Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezeti, melynek adatai elektronikusan lekérdezhetők.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha ismeri a természetes személy alperes törvényes képviselőjének adatait. Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Jelen nyomtatványon több kereset is előterjeszthető. Több kereset előterjesztése esetén ki kell derülnie annak, hogy pontosan hány keresete van. Ebben az esetben a keresetlevél érdemi részében foglaltakat úgy kell előadni, hogy abból egyértelműen megállapíthatóak legyenek az egyes keresetek és azok egymáshoz való viszonya. Több kereset előterjesztése esetén a keresetek azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni. Munkaügyi perben a kereset a munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban álló, polgári bírósági útra tartozó keresettel (pl. kártérítési kereset) kapcsolható össze.
Több kereset előterjesztése esetén a nyomtatvány 2.5. pontjában kell nyilatkoznia a keresetek egymáshoz való viszonyáról. Amennyiben valamennyi kereset tekintetében kéri a bíróság döntését, akkor a kérelmek egymáshoz való viszonya együttes (valódi). Ha több keresete van, de a második elbírálását csak abban az esetben kéri, ha az első helyen megjelölt kérelmének a bíróság nem ad helyt, akkor a kérelmek egymáshoz való viszonya eshetőleges. Ebben az esetben a nyomtatvány 2.5. pontjánál azt is meg kell jelölnie, hogy melyik az elsődleges keresete. Vagylagosan előterjesztett keresetek esetén a bíróság bármelyik keresetének helyt adhat.
Például mire kötelezze, mitől tiltsa el a bíróság az alperest, mit állapítson meg a bíróság, vagy milyen módon változtassa meg a felek jogviszonyát a bíróság, azt hogyan módosítsa vagy szüntesse meg. Munkaügyi perben a kereseti kérelemben kérhető pl. az alperes munkáltató kötelezése elmaradt munkabér megfizetésére, a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kár megtérítésére, a jogellenesen megszüntetett munkaviszony helyreállítására, végkielégítés megfizetésére, míg pl. az alperes munkavállalótól a jogalap nélkül felvett munkabér visszafizetése követelhető.
Például külön-külön kell feltüntetni az elmaradt munkabérként követelt összeget, az elmaradt cafeteria juttatást vagy az elmaradt bonusz juttatás összegét.
Abban az esetben kitöltendő, ha a felperes munkaviszonyának jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kár megtérítését kéri a munkáltatótól. A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. Az összegek minden esetben bruttó összegben jelölendők meg.
A felszámolás alatt álló munkáltatóval szemben a munkavállaló akkor érvényesítheti munkajogi igényen alapuló pénzkövetelését (pl. elmaradt munkabér) munkaügyi perben, ha az igényét bejelentette a felszámolási eljárásban, de azt a felszámoló nem vette nyilvántartásba, mert vitatta. Ebben az esetben a munkavállalónak a munkáltató ellen munkaügyi pert kell indítani és a bíróság dönt a felszámoló által vitatott követelésről. A keresetlevelet a pénzkövetelés vitatásáról szóló felszámolói közlést követő 30 napon belül kell előterjeszteni.
Ha a munkavállaló a pert 30 napon belül nem indítja meg, a felszámoló a munkavállaló hitelezői igényének nyilvántartásba vételét megtagadja.
A rovat kitöltése nem kötelező. A felperesnek az érvényesíteni kívánt jogot a 2.3. pont alatt a tények előadásával kell megjelölnie.
Ha meg kívánja jelölni a perben érvényesíteni kívánt jogot, akkor annak körében megjelölhető pl.: elmaradt munkabér megtérítése iránti igény vagy elmaradt egyéb járandóság megtérítése iránti igény, munkaviszony jogellenes megszüntetése miatti kártérítés iránti igény.
Itt kell előadni az érvényesített jog és a kérelem szempontjából lényeges tényeket (pl. megtörtént, múltban lejátszódó történéseket, eseményeket), pl. le kell írni azt az alperesi magatartást, amely a felperes szerint jogellenesnek minősül. A tényeket olyan részletességgel kell előadni, hogy abból a bíróság számára a felperes által érvényesíteni kívánt jog megállapítható legyen.
Ha a felperes a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt kártérítésként elmaradt jövedelem iránti igényt érvényesít, e helyen a keresetet általánosságban megalapozó tények mellett fel kell tüntetni az elmaradt jövedelem tételeit jogcímenként és összegszerűen elkülönítve, valamint munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés esetén a munkavállaló 12 havi távolléti díjának megfelelő összeget.
Bizonyítási indítványban a fél a bíróságnak indítványozhatja a perben bizonyítás felvételét. (Pl. tanúk meghallgatására, szakértő alkalmazására, okiratok beszerzésére, szemle elrendelésére stb. tesz indítványt.)
Szakértői bizonyítást akkor lehet indítványozni, ha tényállításainak bizonyítása olyan különleges szakértelmet kíván, ami szakértő igénybevételét indokolja.
Amennyiben tényállításait okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kívánja alátámasztani, azokat meg kell neveznie, és, ha rendelkezésre állnak, akkor meg kell jelölnie a 2.4.5. pont alatt és csatolnia kell a nyomtatványhoz. Tárgyi bizonyítási eszköz pl. a kép- és hangfelvétel.
Ilyen lehet pl. a szemle tartására irányuló indítvány, amikor a perben jelentős tény megállapításához helyszín, tárgy, személy közvetlen megvizsgálása, megtekintése szükséges, továbbá a más bíróságnál, közjegyzőnél, más hatóságnál, közigazgatási szervnél vagy valamely szervezetnél lévő irat, illetve adat beszerzése iránti indítvány.
A rendelkezésre álló bizonyítékokat (pl. okirat, képfelvétel) a keresetlevélhez csatolni kell. Itt kell felsorolni, hogy milyen bizonyítékokat csatol a keresetleveléhez.
Ebben az esetben a felperesnek több követelése van az alperessel szemben, amelyeket együttesen, egy perben kér elbírálni. Itt a keresetek egymáshoz való viszonya „és” jellegű.
Vagylagos a kérelem, ha a felperes több ténybeli vagy jogi alapot jelöl meg vagylagosan. Ez esetben bármelyik alapon helyt adhat a keresetnek a bíróság. A keresetek egymáshoz való viszonya „vagy” jellegű.
Eshetőleges kereseti kérelmek esetén a felperes elsődleges, másodlagos stb. kereseti kérelmeket jelöl meg, úgy, hogy a másodlagos vagy további kérelme teljesítését csak akkor kéri, ha a sorban korábbi keresete nem alapos (sikertelen). A keresetek egymáshoz való viszonya „vagy” jellegű. Az elbírálás kért sorrendjét meg kell jelölnie.
Nem kell kitölteni a rovatot, ha a keresetlevél érdemi részében előadott adatokból a bíróság számára a pertárgy értéke megállapítható.
Ellenkező esetben a pertárgy értékét forintban kell meghatározni. Ha a munkaügyi perben a munkaviszony létrejötte, fennállása, megszüntetése a vitás, úgy, hogy annak helyreállítását kérik, a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként - a ténylegesen megállapítható összegtől függetlenül - az egyévi távolléti díjat kell figyelembe venni.
Ha a per tárgya pénzkövetelés, a pénzkövetelés összegét, bérkülönbözet követelése esetén legfeljebb annak egyévi összegét kell a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként figyelembe venni.
Abban az esetben kitöltendő, ha a felperes meghatározza a pertárgy értékét. Itt kell előadni, hogy a per tárgyának az értékét milyen tényekre alapozva határozza meg. Pl. mit vett figyelembe az elmaradt munkabér összegének megállapításánál. Lásd az előző végjegyzetben foglaltakat.
Nem kell kitölteni a rovatot, ha a bíróság joghatósága, hatásköre és illetékessége a keresetlevél érdemi részében előadott adatokból megállapítható.
A munkaügyi per a törvényszék mint munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. Az illetékesség tekintetében előadható, hogy a bíróság illetékessége pl. az alperes lakóhelyén alapul. A munkaügyi bíróság illetékességét megalapozza, ha a bíróság illetékességi területén található a munkavállaló felperes lakóhelye / tartózkodási helye, de az is, ha a felperes munkavállaló a bíróság illetékességi területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett. Itt lehet továbbá kitérni arra, hogy van-e az ügynek valamilyen külföldi vonatkozása, pl. a munkavégzés helye külföldön volt, vagy a munkavállaló lakóhelye külföldön van, vagy a munkáltató külföldi gazdasági társaság.
A munkaügyi perekben a per tárgyára tekintettel költségfeljegyzési vagy illetékfeljegyzési jog érvényesül, ami mentesít az eljárási illeték megfizetése alól, de a bíróság az eljárást befejező határozatában a pervesztes felet kötelezni fogja a feljegyzett illeték megfizetésére. Ha azonban a munkavállaló felperes munkavállalói költségkedvezményre jogosult, teljes költségmentesség illeti meg a perben, ami az illeték és a perben felmerülő költségek viselése alól is mentesít
A felet költségfeljegyzési jog illeti meg a munkaügyi perben, kivéve azt a pert, amelyben a felet tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Költségfeljegyzési jog esetén a fél mentesül az illeték előzetes megfizetése és – eltérő rendelkezés hiányában – a per során felmerülő költségek előlegezése alól. A per végén a meg nem fizetett perköltséget a pervesztes fél viseli.
A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg a munkaügyi perben, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint a vezető állású munkavállaló polgári jog szabályai szerinti kártérítési felelősségével kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja. Az illetékfeljegyzési jog az illeték előzetes megfizetése alól mentesíti a felet.
A munkavállaló felperes munkavállalói költségkedvezményre jogosult, ha a perrel érintett munkaviszonyból származó távolléti díja nem haladja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, 2 évvel korábbi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset (távolléti díj) kétszeresét. Például, ha a keresetlevelet 2021-ben nyújtja be, akkor a 2019. évi nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetét kell alapul venni, és ha a felperes munkavállaló jövedelme ez alatt van, akkor munkavállalói költségkedvezményre jogosult (2019-ben a KSH által közzétett havi bruttó átlagkereset 367 800 Ft volt, ennek kétszerese 735 600 Ft). A távolléti díj összegénél a keresetlevél benyújtásának időpontját kell figyelembe venni, de, ha a munkaviszony már korábban megszűnt, akkor annak megszűnéskor irányadó távolléti díjat. Ha a per tárgya a munkaviszony jogellenes megszüntetése, akkor a felmondás közlésének időpontja az irányadó a távolléti díj összegénél.
A munkaviszonyból származó átlagkeresetre (távolléti díjra) vonatkozó, a munkavállalói költségkedvezmény megállapításához szükséges adatokat a keresetlevélben fel kell tüntetni, és ahhoz csatolni kell az adatok igazolására alkalmas iratokat.
Abban az esetben kitöltendő nem természetes személy felperes perindítása esetén, ha felperesként nem rendelkezik közhiteles nyilvántartásban (pl. cégnyilvántartás) szereplő nyilvántartási számmal, így a nyomtatvány 1.2.2. pontjánál erre vonatkozó adatot nem adott meg. Ebben az esetben azt, hogy a perben felperesként egyáltalán eljárhat, vagyis a perbeli jogképességét, tényekkel kell alátámasztania. Ilyen speciális szervezet lehet pl. a társasház, az egyház, befektetési alap, jogi személyek intézetei.
Abban az esetben kitöltendő, ha a pert nem természetes személy alperes ellen indítja, és a nyomtatvány 1.3.2. pontjánál nem adta meg a nem természetes személy nyilvántartási számát, mert az alperes nem rendelkezik közhiteles nyilvántartásból elérhető nyilvántartási számmal. Ebben az esetben a felperesnek tényekkel kell alátámasztania azt, hogy a nem természetes személy alperes egyáltalán perelhető, vagyis perbeli jogképességgel rendelkezik. Ilyen speciális alperes lehet pl. a társasház, az egyház, befektetési alap, jogi személyek intézetei.
Itt kell előadni, hogy a törvényes képviselő milyen minőségben jár el a fél nevében, pl. a fél szülője, gyámja, gondnoka, a cég ügyvezetője vagy vezérigazgatója.
Nem kötelező kitölteni, de ha a perindítással kapcsolatban van további kérelme, vagy nyilatkozata, azt itt lehet előadni. Ha perköltség igénye van, ennél a rovatnál jelölje meg az igényelt költség összegét, és azt, hogy az milyen címen merült fel. Itt tüntetheti fel, ha a megtámadott határozat vagy jognyilatkozat végrehajtásának felfüggesztését kéri, vagy ideiglenes intézkedés vagy különös jogvédelem iránti kérelmet kíván előterjeszteni.
Abban az esetben, ha a felperes valószínűsíti, hogy kizárólag az alperes rendelkezik a felperes tényállításához vagy bizonyítási indítványa megtételéhez szükséges információval, és azt nem adja ki számára, vagyis a felperes állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben van, felhívást intézhet az alpereshez a tényállításhoz vagy a bizonyítási indítványhoz szükséges információ szolgáltatására, továbbá bizonyítási eszköz csatolására. Az alpereshez intézett felhívást a „Pótlap állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben az ellenfélhez intézett felhívásra” című nyomtatványon kell előterjesztenie.
Például, ha a pert több természetes személy felperes kezdeményezi, akkor le kell írni, hogy a nyomtatvány 1.2.1. pontjához a további felperes adatait tartalmazó 1. számú pótlap kerül becsatolásra.
Mellékletként csatolni kell:
a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e törvényben foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
b) a feltüntetett bizonyítékokat,
c) költségkedvezmény iránti kérelem vagy jogszabályon alapuló kérelem esetén a jogszabályban előírt iratokat,
d) ha a keresetlevél záró részében előadottak alátámasztása okirattal történik, akkor azt az okiratot is (pl. ha pl. gondnok jár el a perben a gyámhatóság gondnokként kirendelő határozatát),
e) az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
Munkavállalói költségkedvezmény megállapításához szükséges adatok igazolására alkalmas iratokat csatolni kell.
Ha a nyomtatvány aláírója természetes személy felperes, akkor két tanúnak kell igazolnia, hogy az okirat aláírója a nyomtatványt előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanúnak alá kell írnia, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni.
Ha a nyomtatványt nem természetes személy felperesként a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően írja alá, akkor a két tanú alkalmazása nem szükséges, az mellőzhető.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A 11. melléklet a 38/2022. (XII. 27.) IM rendelet 14. §-a szerint módosított szöveg.
Ha a felperes jogi képviselő (ügyvéd, kamarai jogtanácsos) nélkül nyomtatványon kívánja előterjeszteni keresetét, ezt a nyomtatványt kell kitöltenie végrehajtási per megindítása esetén. <br/>Amennyiben a nyomtatvány kitöltéséhez segítséget kíván igénybe venni: <br/>- a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes bíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben (ügyfélsegítő nap) keresetét szóban is előadhatja, melyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít; az ügyfélsegítő nap pontos időpontjáról a bíróságok központi internetes honlapján tájékozódhat; <br/>- a nyomtatvány kitöltéséhez a fővárosi- és vármegyei kormányhivatalok jogi segítségnyújtási támogatást engedélyezhetnek. <br/>A bírósághoz csak a nyomtatványt kell benyújtani, a tájékoztatást tartalmazó jegyzeteket nem kell kinyomtatni és benyújtani, azok nem képezik részét a nyomtatványnak. <br/>Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy az elektronikus kapcsolattartást választó fél a nyomtatványt szabályszerűen csak elektronikus úton terjesztheti elő.
Amennyiben valamely adat, kérelem vagy nyilatkozat megtételére pótlap került rendszeresítésre, úgy az adott adatot, kérelmet vagy nyilatkozatot ezen a pótlapon kell előterjeszteni. Ugyanakkor, ha a nyomtatványon szereplő pontok, sorok nem elegendőek az adatok, nyilatkozatok, kérelmek rögzítéséhez, úgy azokat az eredeti nyomtatvánnyal megegyező részt tartalmazó pótlapo(ko)n kell rögzíteni. A pótlapo(ka)t be kell sorszámozni és az(oka)t a nyomtatványhoz kell csatolni. A nyomtatvány záró részében fel kell tüntetni, hogy a nyomtatvány mely pontjai esetében mely sorszámú pótlap kerül csatolásra.
Ezzel a nyomtatvánnyal többféle végrehajtási pert is kezdeményezhet. Itt kell kiválasztani, hogy a felsoroltak közül melyiket indítja meg. Amennyiben olyan végrehajtási pert kíván indítani, mely ezen a nyomtatványon nem szerepel, azt az általános keresetlevél nyomtatványon teheti meg.
Az adós a végrehajtást kérő ellen pert indíthat, a vele szemben megindított végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt pl. arra való hivatkozással, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, az egészben vagy részben megszűnt vagy azt már egészben vagy részben teljesítette vagy a végrehajtási jog elévült. A per megindításának feltétele, hogy a végrehajtás megszüntetésére, illetve korlátozására a bírósági végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség. A perindítás előtt tehát a megszüntetésre vagy korlátozásra alapot adó körülmények fennállását az adósnak közölni kell a végrehajtási eljárásban, és csak annak eredménytelensége esetén van helye a per megindításának. Végrehajtási záradék alapján indult végrehajtás megszüntetése azon az alapon, hogy a követelés érvényesen nem jött létre, végrehajtási perben nem kérhető. Amennyiben a követelés érvényes létrejötte vitás, érvénytelenségi per indítható az általános keresetlevél nyomtatványon.
Végrehajtási igénypert olyan személy indíthat, aki tulajdonjoga vagy más joga alapján igényt tart arra a vagyontárgyra, amelyet a végrehajtási eljárás során a végrehajtó lefoglalt, de amely jog fennállása akadálya a vagyontárgy végrehajtási eljárás során történő értékesítésének. A pert az igénylő (pl. a lefoglalt vagyontárgy tulajdonosa) indíthatja a végrehajtást kérő személy ellen. Ha a dolgot több végrehajtást kérő követelésének biztosítására is lefoglalták, alperesként valamennyi végrehajtást kérőt perbe kell állítani. A házastársi vagyonközösségi igénypert az adós (az igénylő felperes házastársa) ellen is meg kell indítani.
A végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per akkor kezdeményezhető, ha a végrehajtó olyan vagyontárgyat foglalt le, amelyen zálogjog áll fenn, de a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódására azért nem kerülhetett sor, mert a végrehajtást kérő vagy az adós vitatta a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját és összegszerűségét. Ebben az esetben a zálogjogosult pert indíthat a követelést vitató végrehajtást kérő és / vagy adós ellen.
Felperes az a személy, aki a pert kezdeményezi.
Természetes személy felperes esetén az 1.2.1. pontot, míg nem természetes személy felperes esetén az 1.2.2. pontot kell kitöltenie. Ha több felperes indítja a pert, a további felperesek adatait pótlapon kell előadni.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Nem természetes személy a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező olyan szervezet, amely jogszabályi rendelkezés alapján perbeli jogképességgel rendelkezik, azaz pert indíthat és perelhető.
Jogi személy pl. az egyesület, a gazdasági társaság, így pl. a betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az egyesülés az alapítvány. Jogi személynek minősülnek a költségvetési szervek, az erdőbirtokossági társulat, a köztestületek, pl. a Magyar Állatorvosi Kamara vagy a Magyar Tudományos Akadémia. Ha egyéni vállalkozóként indítja meg a pert, adatait ennél a pontnál kell megadni.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Itt kell megadni a nem természetes személyt nyilvántartó hatóságot. A cégeket (pl. gazdasági társaságok, szövetkezet, erdőbirtokossági és vízgazdálkodási társulat, egyéni cég) a törvényszék mint cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván, mely közhiteles nyilvántartás. A költségvetési szervekről és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervekről a Magyar Államkincstár vezet közhiteles nyilvántartást, amelyben az egyes költségvetési szervek törzskönyvi azonosító számmal rendelkeznek, mely adatok a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők. Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezeti, melynek adatai elektronikusan lekérdezhetők.
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő. A szervezeti képviseletnek három formája van. 1. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. 2. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
Akkor kitöltendő, ha a felperes képviselője rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Kitöltendő, ha a felperes nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozójának).
Akkor kitöltendő, ha a felperes meghatalmazottja rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Az a személy, aki ellen a pert megindítja a keresetlevéllel.
Természetes személy alperes esetén az 1.3.1. pontot, míg nem természetes személy alperes esetén az 1.3.2. pontot kell kitöltenie. Ha több alperes ellen indítja a pert, a további alperesek adatait pótlapon kell előadni.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Nem természetes személy a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező olyan szervezet, amely jogszabályi rendelkezés alapján perbeli jogképességgel rendelkezik, azaz pert indíthat és perelhető.
Jogi személy pl. az egyesület, a gazdasági társaság, így pl. a betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az egyesülés az alapítvány. Jogi személynek minősülnek a költségvetési szervek, az erdőbirtokossági társulat, a köztestületek, pl. a Magyar Állatorvosi Kamara vagy a Magyar Tudományos Akadémia. Ha a pert egyéni vállalkozó ellen indítja, akkor az egyéni vállalkozó adatait ennél a pontnál kell megadni.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Ha ismeri, itt kell megadni a nem természetes személyt nyilvántartó hatóságot. A cégeket (pl. gazdasági társaságok, szövetkezet, erdőbirtokossági és vízgazdálkodási társulat, egyéni cég) a törvényszék mint cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván, mely közhiteles nyilvántartás. A költségvetési szervekről és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervekről a Magyar Államkincstár vezet közhiteles nyilvántartást, amelyben az egyes költségvetési szervek törzskönyvi azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás adatai a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők. Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezeti, melynek adatai elektronikusan lekérdezhetők.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha ismeri a természetes személy alperes törvényes képviselőjének adatait. Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Végrehajtható okirat pl. a végrehajtási lap vagy az olyan okirat, amelyet a bíróság vagy közjegyző végrehajtási záradékkal lát el.
Például bíróság, közjegyző.
Abban az esetben kitöltendő, ha a nyomtatvánnyal végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert indít.
Ennél a rovatnál a végrehajtói iroda székhelyének címe mellett az önálló bírósági végrehajtó ügyintézési helyének (hivatali helyiségének) címe is megadható. Ez különösen akkor indokolt, ha a végrehajtó székhelye és hivatali helyiségének címe eltér egymástól.
Jelen nyomtatványon több kereset is előterjeszthető. Több kereset előterjesztése esetén ki kell derülnie annak, hogy pontosan hány keresete van. Ebben az esetben a keresetlevél érdemi részében foglaltakat úgy kell előadni, hogy abból egyértelműen megállapíthatóak legyenek az egyes keresetek és azok egymáshoz való viszonya. Több kereset előterjesztése esetén a keresetek azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni.
Több kereset előterjesztése esetén a nyomtatvány 2.5. pontjában kell nyilatkoznia a keresetek egymáshoz való viszonyáról. Amennyiben valamennyi kereset tekintetében kéri a bíróság döntését, akkor a kérelmek egymáshoz való viszonya együttes (valódi). Ha több keresete van, de a második elbírálását csak abban az esetben kéri, ha az első helyen megjelölt kérelmének a bíróság nem ad helyt, akkor a kérelmek egymáshoz való viszonya eshetőleges. Ebben az esetben a nyomtatvány 2.5. pontjánál azt is meg kell jelölnie, hogy melyik az elsődleges keresete. Vagylagosan előterjesztett keresetek esetén a bíróság bármelyik keresetének helyt adhat.
A végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben a kereseti kérelem a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására irányulhat. Végrehajtás korlátozása iránt indított perben itt kell meghatározni a végrehajtani kívánt követelésrészt, amelyre a felperes a végrehajtást korlátozni kívánja.
Végrehajtási igényperben a kereseti kérelem a lefoglalt vagyontárgy foglalás alóli feloldása. A kereseti kérelemben pontosan meg kell nevezni azt (azokat) a vagyontárgy(ak)at, amely(ek) foglalás alóli feloldását kéri.
A zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti perben a kereseti kérelemben a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezését kell kérni, annak érdekében, hogy a zálogjogosult felperes kielégítési joga megnyíljon.
A rovat kitöltése nem kötelező. A felperesnek az érvényesíteni kívánt jogot a 2.3. pont alatt a tények előadásával kell megjelölnie.
Ha meg kívánja jelölni a perben érvényesíteni kívánt jogot, akkor annak körében az alábbiak jelölhetők meg:
- a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben az érvényesíteni kívánt jog a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti igény,
- a végrehajtási igényperben itt kell megjelölni, hogy mely joga alapján tart igényt a végrehajtó által lefoglalt vagyontárgyra. Ez olyan jog lehet, ami a lefoglalt vagyontárgy végrehajtás során történő értékesítését akadályozza, pl. tulajdonjog,
- a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti perben annak leírása, hogy a keresetlevél bevezető részében megjelölt számú végrehajtási ügybe történő bekapcsolódáshoz való jogát érvényesíti.
Itt kell előadni az érvényesített jog és a kérelem szempontjából lényeges tényeket (pl. megtörtént, múltban lejátszódó történéseket, eseményeket), pl. le kell írni, hogy a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását milyen okból kéri. Ilyen ok lehet pl. az, hogy a követelés elévült vagy megszűnt. Végrehajtási igényperben itt kell előadni azokat a tényeket, amelyek alátámasztják, hogy pl. a lefoglalt vagyontárgyon fennáll a tulajdonjoga (pl. mikor vette meg a vagyontárgyat). A tényeket olyan részletességgel kell előadni, hogy abból a bíróság számára a felperes által érvényesíteni kívánt jog megállapítható legyen.
Bizonyítási indítványban a fél a bíróságnak indítványozhatja a perben bizonyítás felvételét. (Pl. tanúk meghallgatására, szakértő alkalmazására, okiratok beszerzésére, szemle elrendelésére stb. tesz indítványt.)
Szakértői bizonyítást akkor lehet indítványozni, ha tényállításainak bizonyítása olyan különleges szakértelmet kíván, ami szakértő igénybevételét indokolja.
Amennyiben tényállításait okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kívánja alátámasztani, azokat meg kell neveznie, és, ha rendelkezésre állnak, akkor meg kell jelölnie a 2.4.5. pont alatt és csatolnia kell a nyomtatványhoz. Tárgyi bizonyítási eszköz pl. a kép- és hangfelvétel.
Ilyen lehet pl. a szemle tartására irányuló indítvány, amikor a perben jelentős tény megállapításához helyszín, tárgy, személy közvetlen megvizsgálása, megtekintése szükséges, továbbá a más bíróságnál, közjegyzőnél, más hatóságnál, közigazgatási szervnél vagy valamely szervezetnél lévő irat, illetve adat beszerzése iránti indítvány.
A rendelkezésre álló bizonyítékokat (pl. okirat, képfelvétel) a keresetlevélhez csatolni kell. Itt kell felsorolni, hogy milyen bizonyítékokat csatol a keresetleveléhez. Pl. azt az adásvételi szerződést, ami bizonyítja a lefoglalt vagyontárgyon fennálló tulajdonjogát.
Ebben az esetben a felperesnek több követelése van az alperessel szemben, amelyeket együttesen, egy perben kér elbírálni. Itt a keresetek egymáshoz való viszonya „és” jellegű.
Vagylagos a kérelem, ha a felperes több ténybeli vagy jogi alapot jelöl meg vagylagosan. Ez esetben bármelyik alapon helyt adhat a keresetnek a bíróság. A keresetek egymáshoz való viszonya „vagy” jellegű.
Eshetőleges kereseti kérelmek esetén a felperes elsődleges, másodlagos stb. kereseti kérelmeket jelöl meg, úgy, hogy a másodlagos vagy további kérelme teljesítését csak akkor kéri, ha a sorban korábbi keresete nem alapos (sikertelen). A keresetek egymáshoz való viszonya „vagy” jellegű. Az elbírálás kért sorrendjét meg kell jelölnie. Pl. Végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben elsődlegesen kérhető a végrehajtás megszüntetése, másodlagosan korlátozása.
Nem kell kitölteni a rovatot, ha a keresetlevél érdemi részében előadott adatokból a bíróság számára a pertárgy értéke megállapítható. Ha a pertárgy értékét nem lehet meghatározni, azt kell feltüntetni, hogy „a pertárgyérték nem meghatározható”. Ellenkező esetben azt forintban kell meghatározni. A végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben a per tárgyának az értéke a végrehajtási összeggel vagy annak azon részével egyezik meg, amelyre a végrehajtási jog megszűnését állítja.
Végrehajtási igényperben a per tárgyának az értéke a végrehajtani kívánt követelés értékével, vagy ha a foglalás alól feloldani kívánt vagyontárgy értéke kisebb, ez utóbbi értékkel egyezik meg.
A zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti perben a per tárgyának értékét a zálogjoggal biztosított követelés összege vagy annak vitatott része alapján kell meghatározni.
Abban az esetben kitöltendő, ha a felperes meghatározza a pertárgy értékét. Itt kell előadni, hogy a per tárgyának az értékét milyen tényekre alapozva határozza meg.
Nem kell kitölteni a rovatot, ha a bíróság joghatósága, hatásköre és illetékessége a keresetlevél érdemi részében előadott adatokból megállapítható.
A per törvény erejénél fogva járásbíróság hatáskörébe tartozik. A végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perre kizárólag a végrehajtást elrendelő járásbíróság, ha pedig a végrehajtást nem járásbíróság rendelte el, az adós lakóhelye szerinti járásbíróság az illetékes.
Végrehajtási igényperre kizárólag az a járásbíróság illetékes, amelynek területén a vagyontárgy foglalása történt.
A zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti perre kizárólag az a járásbíróság illetékes, amely a zálogjogosult kérelmét a végrehajtási eljárásban elutasította.
Itt lehet továbbá kitérni arra, hogy van-e az ügynek valamilyen külföldi vonatkozása, pl., ha a felek valamelyike külföldi állampolgár, külföldön lett kiállítva a végrehajtandó határozat, külföldön van az adósnak valamilyen vagyontárgya, ingatlana.
A bírósági eljárásért törvényben megállapított illetéket kell fizetni.
Az illeték megfizetése az alábbi módokon történhet:
- illetékbélyeggel;
- az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer alkalmazásával;
- a törvényszék Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára történő átutalással;
- az állami adóhatóság számlájára pénzzel történő megfizetéssel.
A kérelemben fel kell tüntetni
a) az igényelt költségkedvezményt (költségmentesség, teljes költségfeljegyzési jog, részleges költségfeljegyzési jog), részleges költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem esetén a kedvezmény mértékét, és
b) szükséghez képest elő kell adni a költségkedvezmény engedélyezése alapjául szolgáló minden körülményt,
c) a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülményeket az erre szolgáló külön nyomtatványon kell igazolni.
Egymással eshetőleges viszonyban álló, több különböző költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem is előterjeszthető.
Nem természetes személy fél részére kizárólag az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog engedélyezhető.
Költségmentesség esetén a fél mentesül az illeték megfizetése és – eltérő rendelkezés hiányában – a per során felmerülő költségek előlegezése és megfizetése alól. Rászorultsági alapon kért költségmentesség esetén a kérelmet megalapozó tényeket, és azok igazolását a bíróságok központi internetes honlapján elérhető nyomtatványon kell előterjeszteni.
Költségfeljegyzési jog esetén a fél mentesül az illeték előzetes megfizetése és – eltérő rendelkezés hiányában – a per során felmerülő költségek előlegezése alól. A per végén a meg nem fizetett illetéket a pervesztes fél viseli.
Részleges költségfeljegyzési jog kérhető az illeték és költségek meghatározott hányadára vagy kizárólag az illetékre, továbbá tételesen meghatározott egyes költségekre.
Jogszabályok meghatároznak olyan pertípusokat, amelyekben olyan költségkedvezmény érvényesül, amely mentesít az illeték előzetes megfizetése alól. Nem kell az illetéket megfizetni, ha a per tárgyánál fogva költségmentes, illetékmentes vagy tárgyi alapon költségfeljegyzési jog, továbbá illetékfeljegyzési jog érvényesül a perben. Ezeket a pertípusokat megtalálja a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvényben, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben.
Abban az esetben kitöltendő nem természetes személy felperes perindítása esetén, ha felperesként nem rendelkezik közhiteles nyilvántartásban (pl. cégnyilvántartás) szereplő nyilvántartási számmal, így a nyomtatvány 1.2.2. pontjánál erre vonatkozó adatot nem adott meg. Ebben az esetben azt, hogy a perben felperesként egyáltalán eljárhat, vagyis a perbeli jogképességét, tényekkel kell alátámasztania. Ilyen speciális szervezet lehet pl. a társasház, az egyház, befektetési alap, jogi személyek intézetei.
Abban az esetben kitöltendő, ha a pert nem természetes személy alperes ellen indítja, és a nyomtatvány 1.3.2. pontjánál nem adta meg a nem természetes személy nyilvántartási számát, mert az alperes nem rendelkezik közhiteles nyilvántartásból elérhető nyilvántartási számmal. Ebben az esetben a felperesnek tényekkel kell alátámasztania azt, hogy a nem természetes személy alperes egyáltalán perelhető, vagyis perbeli jogképességgel rendelkezik. Ilyen speciális alperes lehet pl. a társasház, az egyház, befektetési alap, jogi személyek intézetei.
Itt kell előadni, hogy a törvényes képviselő milyen minőségben jár el a fél nevében, pl. a fél szülője, gyámja, gondnoka, a cég ügyvezetője.
Nem kötelező kitölteni, de ha a perindítással kapcsolatban van további kérelme, vagy nyilatkozata, azt itt lehet előadni, pl. ha végrehajtás felfüggesztését kéri. Ha perköltség igénye van, ennél a rovatnál jelölje meg az igényelt költség összegét, és azt, hogy az milyen címen merült fel (pl. megfizetett illeték).
Abban az esetben, ha a felperes valószínűsíti, hogy kizárólag az alperes rendelkezik a felperes tényállításához vagy bizonyítási indítványa megtételéhez szükséges információval, és azt nem adja ki számára, vagyis a felperes állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben van, felhívást intézhet az alpereshez a tényállításhoz vagy a bizonyítási indítványhoz szükséges információ szolgáltatására, továbbá bizonyítási eszköz csatolására. Az alpereshez intézett felhívást a „Pótlap állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben az ellenfélhez intézett felhívásra” című nyomtatványon kell előterjesztenie.
Például, ha a pert több természetes személy felperes kezdeményezi, akkor le kell írni, hogy a nyomtatvány 1.2.1. pontjához a további felperes adatait tartalmazó 1. számú pótlap kerül becsatolásra.
Mellékletként csatolni kell:
a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e törvényben foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
b) a feltüntetett bizonyítékokat,
c) költségkedvezmény iránti kérelem vagy jogszabályon alapuló kérelem esetén a jogszabályban előírt iratokat,
d) ha a keresetlevél záró részében előadottak alátámasztása okirattal történik, akkor azt az okiratot is,
e) az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
Végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben mellékletként csatolni kell azt a végrehajtási eljárásban keletkezett okiratot, amely bizonyítja, hogy a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a bírósági végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség a végrehajtás korlátozására, megszüntetésére.
Végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti perben mellékletként csatolni kell azt a bírósági határozatot, amely azt bizonyítja, hogy a bíróság a fél kérelmét a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti végrehajtási eljárásban azért utasította el, mert az adós vagy a végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját és összegszerűségét – önálló zálogjog eseten a jogalapot és az összegszerűséget – vitatta, és állítását valószínűsítette.
Ha a nyomtatvány aláírója természetes személy felperes, akkor két tanúnak kell igazolnia, hogy az okirat aláírója a nyomtatványt előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanúnak alá kell írnia, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni.
Ha a nyomtatványt nem természetes személy felperesként a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően írja alá, akkor a két tanú alkalmazása nem szükséges, az mellőzhető.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A 12. melléklet a 38/2022. (XII. 27.) IM rendelet 14. §-a szerint módosított szöveg.
Ha a felperes jogi képviselő (ügyvéd, kamarai jogtanácsos) nélkül nyomtatványon kívánja előterjeszteni keresetét, ezt a nyomtatványt kell kitöltenie a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt. <br/>Amennyiben a nyomtatvány kitöltéséhez segítséget kíván igénybe venni: <br/>- a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes bíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben (ügyfélsegítő nap) keresetét szóban is előadhatja, melyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít; az ügyfélsegítő nap pontos időpontjáról a bíróságok központi internetes honlapján tájékozódhat; <br/>- a nyomtatvány kitöltéséhez a fővárosi- és vármegyei kormányhivatalok jogi segítségnyújtási támogatást engedélyezhetnek. <br/>A keresetlevél előterjesztésekor csak a nyomtatványt kell benyújtani, a tájékoztatást tartalmazó jegyzeteket nem kell kinyomtatni és benyújtani, azok nem képezik részét a nyomtatványnak. <br/>Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy az elektronikus kapcsolattartást választó fél a nyomtatványt szabályszerűen csak elektronikus úton terjesztheti elő.
Amennyiben valamely adat, kérelem vagy nyilatkozat megtételére pótlap került rendszeresítésre, úgy az adott adatot, kérelmet vagy nyilatkozatot ezen a pótlapon kell előterjeszteni. Ugyanakkor, ha a nyomtatványon szereplő pontok, sorok nem elegendőek az adatok, nyilatkozatok, kérelmek rögzítéséhez, úgy azokat az eredeti nyomtatvánnyal megegyező részt tartalmazó pótlapo(ko)n kell rögzíteni. A pótlapo(ka)t be kell sorszámozni és az(oka)t a nyomtatványhoz kell csatolni. A nyomtatvány záró részében fel kell tüntetni, hogy a nyomtatvány mely pontjai esetében mely sorszámú pótlap kerül csatolásra.
A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőnél kell előterjeszteni a jegyző birtokvédelmi kérdésben hozott határozatának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül.
Felperes az a személy, aki a pert kezdeményezi. Az a személy, aki a jegyző birtokvédelem tárgyában hozott határozatát magára nézve sérelmesnek tartja (pl. a tulajdonos, vagy haszonélvező).
Természetes személy felperes esetén az 1.2.1. pontot, míg nem természetes személy felperes esetén az 1.2.2. pontot kell kitöltenie. Ha több felperes indítja a pert, a további felperesek adatait pótlapon kell előadni.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Nem természetes személy a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező olyan szervezet, amely jogszabályi rendelkezés alapján perbeli jogképességgel rendelkezik, azaz pert indíthat és perelhető.
Jogi személy pl. az egyesület, a gazdasági társaság, így pl. a betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az egyesülés az alapítvány. Jogi személynek minősülnek a költségvetési szervek, az erdőbirtokossági társulat, a köztestületek, pl. a Magyar Állatorvosi Kamara vagy a Magyar Tudományos Akadémia. Ha egyéni vállalkozóként indítja meg a pert, adatait ennél a pontnál kell megadni.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Itt kell megadni a nem természetes személyt nyilvántartó hatóságot. A cégeket (pl. gazdasági társaságok, szövetkezet, erdőbirtokossági és vízgazdálkodási társulat, egyéni cég) a törvényszék mint cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván, mely közhiteles nyilvántartás. A költségvetési szervekről és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervekről a Magyar Államkincstár vezet közhiteles nyilvántartást, amelyben az egyes költségvetési szervek törzskönyvi azonosító számmal rendelkeznek, mely adatok a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők. Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezeti, melynek adatai elektronikusan lekérdezhetők.
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő. A szervezeti képviseletnek három formája van. 1. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. 2. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
Akkor kitöltendő, ha a felperes képviselője rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Kitöltendő, ha a felperes nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozójának).
Akkor kitöltendő, ha a felperes meghatalmazottja rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Az a személy, aki ellen a pert megindítja a keresetlevéllel. A pert a birtokvitában érintett másik fél (pl. volt bérlő) ellen kell megindítani, tehát nem a jegyző ellen.
Természetes személy alperes esetén az 1.3.1. pontot, míg nem természetes személy alperes esetén az 1.3.2. pontok kell kitöltenie. Ha több alperes ellen indítja a pert, a további alperesek adatait pótlapon kell előadni.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Nem természetes személy a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező olyan szervezet, amely jogszabályi rendelkezés alapján perbeli jogképességgel rendelkezik, azaz pert indíthat és perelhető.
Jogi személy pl. az egyesület, a gazdasági társaság, így pl. a betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az egyesülés az alapítvány. Jogi személynek minősülnek a költségvetési szervek, az erdőbirtokossági társulat, a köztestületek, pl. a Magyar Állatorvosi Kamara vagy a Magyar Tudományos Akadémia. Ha a pert egyéni vállalkozó ellen indítja, akkor az egyéni vállalkozó adatait ennél a pontnál kell megadni.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Ha ismeri, itt kell megadni a nem természetes személyt nyilvántartó hatóságot. A cégeket (pl. gazdasági társaságok, szövetkezet, erdőbirtokossági és vízgazdálkodási társulat, egyéni cég) a törvényszék mint cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván, mely közhiteles nyilvántartás. A költségvetési szervekről és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervekről a Magyar Államkincstár vezet közhiteles nyilvántartást, amelyben az egyes költségvetési szervek törzskönyvi azonosító számmal rendelkeznek, mely adatok a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők. Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezeti, melynek adatai elektronikusan lekérdezhetők.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha ismeri a természetes személy alperes törvényes képviselőjének adatait. Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Jelen nyomtatványon több kereset is előterjeszthető. Több kereset előterjesztése esetén ki kell derülnie annak, hogy pontosan hány keresete van. Ebben az esetben a keresetlevél érdemi részében foglaltakat úgy kell előadni, hogy abból egyértelműen megállapíthatóak legyenek az egyes keresetek és azok egymáshoz való viszonya. Több kereset előterjesztése esetén a keresetek azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni.
Több kereset előterjesztése esetén a nyomtatvány 2.5. pontjában kell nyilatkoznia a keresetek egymáshoz való viszonyáról. Amennyiben valamennyi kereset tekintetében kéri a bíróság döntését, akkor a kérelmek egymáshoz való viszonya együttes (valódi). Ha több keresete van, de a második elbírálását csak abban az esetben kéri, ha az első helyen megjelölt kérelmének a bíróság nem ad helyt, akkor a kérelmek egymáshoz való viszonya eshetőleges. Ebben az esetben a nyomtatvány 2.5. pontjánál azt is meg kell jelölnie, hogy melyik az elsődleges keresete. Vagylagosan előterjesztett keresetek esetén a bíróság bármelyik keresetének helyt adhat.
A kereseti kérelem a birtokvédelmi ügyben hozott jegyzői határozat megváltoztatására irányul. A kérelem irányulhat a birtokvédelmi kérelmet elutasító jegyzői határozat megváltoztatására, annak érdekében, hogy a bíróság részesítse a felperest birtokvédelemben. Ha a jegyző helyt adott az alperes birtokvédelmi kérelmének, akkor a megváltoztatási kérelem irányulhat arra, hogy a bíróság utasítsa el az alperes birtokvédelmi kérelmét. A kereseti kérelem irányulhat továbbá a hasznok, a károk és a költségek kérdésében való ítéleti rendelkezésre is.
A rovat kitöltése nem kötelező. A felperesnek az érvényesíteni kívánt jogot a 2.3. pont alatt a tények előadásával kell megjelölnie.
Ha meg kívánja jelölni a perben érvényesíteni kívánt jogot, akkor az a birtokláshoz, birtokvédelemhez való jog érvényesítésével jelölhető meg.
Itt kell előadni az érvényesített jog és a kérelem szempontjából lényeges tényeket, pl. megtörtént, múltban lejátszódó történéseket, eseményeket. A tényeket olyan részletességgel kell előadni, hogy abból a bíróság számára a felperes által érvényesíteni kívánt jog megállapítható legyen.
Bizonyítási indítványban a fél a bíróságnak indítványozhatja a perben bizonyítás felvételét. (Pl. tanúk meghallgatására, szakértő alkalmazására, okiratok beszerzésére, szemle elrendelésére stb. tesz indítványt.)
Szakértői bizonyítást akkor lehet indítványozni, ha tényállításainak bizonyítása olyan különleges szakértelmet kíván, ami szakértő igénybevételét indokolja.
Amennyiben tényállításait okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kívánja alátámasztani, azokat meg kell neveznie, és, ha rendelkezésre állnak, akkor meg kell jelölnie a 2.4.5. pont alatt és csatolnia kell a nyomtatványhoz. Tárgyi bizonyítási eszköz pl. a kép- és hangfelvétel.
Ilyen lehet pl. a szemle tartására irányuló indítvány, amikor a perben jelentős tény megállapításához helyszín, tárgy, személy közvetlen megvizsgálása, megtekintése szükséges, továbbá a más bíróságnál, közjegyzőnél, más hatóságnál, közigazgatási szervnél vagy valamely szervezetnél lévő irat, illetve adat beszerzése iránti indítvány.
A rendelkezésre álló bizonyítékokat (pl. okirat, képfelvétel) a keresetlevélhez csatolni kell. Itt kell felsorolni, hogy milyen bizonyítékokat csatol a keresetleveléhez.
Ebben az esetben a felperesnek több követelése van az alperessel szemben, amelyeket együttesen, egy perben kér elbírálni. Itt a keresetek egymáshoz való viszonya „és” jellegű. (Pl. ha a felperes egyszerre két különböző jegyzői birtokvédelmi határozat megváltoztatását kéri.)
Vagylagos a kérelem, ha a felperes több ténybeli vagy jogi alapot jelöl meg vagylagosan. Ez esetben bármelyik alapon helyt adhat a keresetnek a bíróság. A keresetek egymáshoz való viszonya „vagy” jellegű.
Eshetőleges kereseti kérelmek esetén a felperes elsődleges, másodlagos stb. kereseti kérelmeket jelöl meg, úgy, hogy a másodlagos vagy további kérelme teljesítését csak akkor kéri, ha a sorban korábbi keresete nem alapos (sikertelen). A keresetek egymáshoz való viszonya „vagy” jellegű. Az elbírálás kért sorrendjét meg kell jelölnie.
Nem kell kitölteni a rovatot, ha a keresetlevél érdemi részében előadott adatokból a bíróság számára a pertárgy értéke megállapítható.
Ha a pertárgy értékét nem lehet meghatározni, azt kell feltüntetni, hogy „a pertárgyérték nem meghatározható”. A pertárgy értékét egyébként forintban kell meghatározni és pénzkövetelés esetén annak összegével egyezik meg. Az összeg meghatározásánál a kamatokat és az egyéb járulékokat figyelmen kívül kell hagyni. Ha több keresetet terjeszt elő a keresetlevélben, a pertárgyérték számítása során ezek értékét össze kell adni. Vagylagos vagy eshetőleges keresethalmazat esetén a per tárgyának az értéke a legnagyobb értékű követelés vagy jog értékével egyezik meg.
Abban az esetben kitöltendő, ha a felperes meghatározza a pertárgy értékét. Itt kell előadni, hogy a per tárgyának az értékét milyen tényekre alapozva határozza meg.
Nem kell kitölteni a rovatot, ha a keresetlevél érdemi részében előadott adatokból a bíróság joghatósága, hatásköre és illetékessége megállapítható.
A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti járásbíróság kizárólagosan illetékes. A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani. Itt lehet kitérni arra, hogy van-e az ügynek valamilyen külföldi vonatkozása.
A bírósági eljárásért törvényben megállapított illetéket kell fizetni.
Az illeték megfizetése az alábbi módokon történhet:
- illetékbélyeggel;
- az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer alkalmazásával;
- a törvényszék Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára történő átutalással;
- az állami adóhatóság számlájára pénzzel történő megfizetéssel.
Nem természetes személy fél részére kizárólag az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog engedélyezhető.
A kérelemben fel kell tüntetni
a) az igényelt költségkedvezményt (költségmentesség, teljes költségfeljegyzési jog, részleges költségfeljegyzési jog), részleges költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem esetén a kedvezmény mértékét, és
b) szükséghez képest elő kell adni a költségkedvezmény engedélyezése alapjául szolgáló minden körülményt,
c) a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülményeket az erre szolgáló külön nyomtatványon kell igazolni.
Egymással eshetőleges viszonyban álló, több különböző költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem is előterjeszthető.
Költségmentesség esetén a fél mentesül az illeték megfizetése és – eltérő rendelkezés hiányában – a per során felmerülő költségek előlegezése és megfizetése alól. Rászorultsági alapon kért költségmentesség esetén a kérelmet megalapozó tényeket, és azok igazolását a bíróságok központi internetes honlapján elérhető nyomtatványon kell előterjeszteni.
Költségfeljegyzési jog esetén a fél mentesül az illeték előzetes megfizetése és – eltérő rendelkezés hiányában – a per során felmerülő költségek előlegezése alól. A per végén a meg nem fizetett illetéket a pervesztes fél viseli.
Részleges költségfeljegyzési jog kérhető az illeték és költségek meghatározott hányadára vagy kizárólag az illetékre, továbbá tételesen meghatározott egyes költségekre.
Jogszabályok meghatároznak olyan pertípusokat, amelyekben olyan költségkedvezmény érvényesül, amely mentesít az illeték előzetes megfizetése alól. Nem kell az illetéket megfizetni, ha a per tárgyánál fogva költségmentes, illetékmentes vagy tárgyi alapon költségfeljegyzési jog, továbbá illetékfeljegyzési jog érvényesül a perben. Ezeket a pertípusokat megtalálja a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvényben, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben.
Abban az esetben kitöltendő nem természetes személy felperes perindítása esetén, ha felperesként nem rendelkezik közhiteles nyilvántartásban (pl. cégnyilvántartás) szereplő nyilvántartási számmal, így a nyomtatvány 1.2.2. pontjánál erre vonatkozó adatot nem adott meg. Ebben az esetben azt, hogy a perben felperesként egyáltalán eljárhat, vagyis a perbeli jogképességét, tényekkel kell alátámasztania. Ilyen speciális szervezet lehet pl. a társasház, az egyház, befektetési alap, jogi személyek intézetei.
Abban az esetben kitöltendő, ha a pert nem természetes személy alperes ellen indítja, és a nyomtatvány 1.3.2. pontjánál nem adta meg a nem természetes személy nyilvántartási számát, mert az alperes nem rendelkezik közhiteles nyilvántartásból elérhető nyilvántartási számmal. Ebben az esetben a felperesnek tényekkel kell alátámasztania azt, hogy a nem természetes személy alperes egyáltalán perelhető, vagyis perbeli jogképességgel rendelkezik. Ilyen speciális alperes lehet pl. a társasház, az egyház, befektetési alap, jogi személyek intézetei.
Itt kell előadni, hogy a törvényes képviselő milyen minőségben jár el a fél nevében, pl. a fél szülője, gyámja, gondnoka, a cég ügyvezetője.
Nem kötelező kitölteni, de ha a perindítással kapcsolatban van további kérelme, vagy nyilatkozata, azt itt lehet előadni. Ha perköltség igénye van, ennél a rovatnál jelölje meg az igényelt költség összegét, és azt, hogy az milyen címen merült fel (pl. megfizetett illeték). Ha a birtokvédelmi határozat végrehajtásának felfüggesztését kéri, ezt a kérelmét is itt adhatja elő.
Abban az esetben, ha a felperes valószínűsíti, hogy kizárólag az alperes rendelkezik a felperes tényállításához vagy bizonyítási indítványa megtételéhez szükséges információval, és azt nem adja ki számára, vagyis a felperes állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben van, felhívást intézhet az alpereshez a tényállításhoz vagy a bizonyítási indítványhoz szükséges információ szolgáltatására, továbbá bizonyítási eszköz csatolására. Az alpereshez intézett felhívást a „Pótlap állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben az ellenfélhez intézett felhívásra” című nyomtatványon kell előterjesztenie.
Például, ha a pert több természetes személy felperes kezdeményezi, akkor le kell írni, hogy a nyomtatvány 1.2.1. pontjához a további felperes adatait tartalmazó 1. számú pótlap kerül becsatolásra.
Mellékletként csatolni kell:
a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e törvényben foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
b) a feltüntetett bizonyítékokat,
c) költségkedvezmény iránti kérelem vagy jogszabályon alapuló kérelem esetén a jogszabályban előírt iratokat,
d) ha a keresetlevél záró részében előadottak alátámasztása okirattal történik, akkor azt az okiratot is,
e) az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
Ha a nyomtatvány aláírója természetes személy felperes, akkor két tanúnak kell igazolnia, hogy az okirat aláírója a nyomtatványt előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanúnak alá kell írnia, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni.
Ha a nyomtatványt nem természetes személy felperesként a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően írja alá, akkor a két tanú alkalmazása nem szükséges, az mellőzhető.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
Ha a bíróság a keresetlevél, a keresetet tartalmazó irat, a viszontkereset-levél, a beszámítást tartalmazó irat vagy az írásbeli ellenkérelem hiányainak pótlására hívja fel a felet, azt ezen a nyomtatványon is teljesítheti.
Amennyiben a nyomtatvány kitöltéséhez segítséget kíván igénybe venni:
- nyilatkozatát a perben eljáró bíróságon szóban is előadhatja, melyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít;
- a nyomtatvány kitöltéséhez a fővárosi- és megyei kormányhivatalok jogi segítségnyújtási támogatást engedélyezhetnek.
A bírósághoz csak a nyomtatványt kell benyújtani, a tájékoztatást tartalmazó jegyzeteket nem kell kinyomtatni és benyújtani, azok nem képezik részét a nyomtatványnak.
Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy az elektronikus kapcsolattartást választó fél a nyomtatványt szabályszerűen csak elektronikus úton terjesztheti elő.
Amennyiben a nyomtatványon szereplő sorok nem elegendők az adatok, nyilatkozatok rögzítéséhez, úgy az érintett adatokat, nyilatkozatokat az eredeti nyomtatvánnyal megegyező rovatokat tartalmazó pótlapo(ko)n kell rögzíteni, a pótlapo(ka)t be kell sorszámozni és az(oka)t a nyomtatványhoz kell csatolni. A nyomtatvány záró részében fel kell tüntetni, hogy a nyomtatvány mely pontjai esetében mely sorszámú pótlap kerül csatolásra.
Ezzel a nyomtatvánnyal többféle hiánypótlási felhívásnak is eleget tehet. Itt kell kiválasztani, hogy a felsoroltak közül melyik beadvány hiányait pótolja.
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén a szülő vagy a gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő. A szervezeti képviseletnek három formája van. 1. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. 2. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
Kitöltendő, ha a fél nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozónak).
Az adatokat, nyilatkozatokat a hiánypótlással érintett, az 5. pontban megadott pontonként kell rögzíteni.
Például, ha a 6. pont esetében nem elegendők a megteendő nyilatkozatokhoz a sorok és emiatt pótlap kerül csatolásra, itt kell rögzíteni, hogy a 6. ponthoz pl. az 1. számú pótlap kerül csatolásra.
Itt kell megjelölni a csatolásra kerülő okiratokat, egyéb bizonyítási eszközöket.
Ha a nyomtatvány aláírója természetes személy fél, akkor két tanúnak kell igazolnia, hogy az okirat aláírója a nyomtatványt előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanúnak alá kell írnia, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni.
Ha a nyomtatványt nem természetes személy félként a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően írja alá, akkor a két tanú alkalmazása nem szükséges, az mellőzhető.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
Ezen a pótlapon tüntethető fel az állítási, illetve bizonyítási szükséghelyzet esetén a szükséges információ szolgáltatására vagy a bizonyítási eszköz csatolására vonatkozó felhívás.
A csatolt pótlapok számának függvényében az egyes pótlapokat sorszámmal kell ellátni. Itt kell megjelölni az adott pótlap sorszámát.
Ezt a nyomtatványt kell kitölteni, ha a fél perben tényállításait tanúval kívánja bizonyítani. Ha több tanú meghallgatását indítványozza, a további tanúbizonyítási indítványát további pótlapo(ko)n terjesztheti elő.
A csatolt pótlapok számának függvényében az egyes pótlapokat sorszámmal kell ellátni. Itt kell megjelölni az adott pótlap sorszámát.
A tanú lakóhelye, tartózkodási helye csak akkor tölthető ki, ha a tanú előzetesen hozzájárult adatainak feltüntetéséhez, vagy ha az adatokat valamennyi peres fél ismeri, vagy ha azok valamely közhiteles nyilvántartásból bárki számára megismerhető. A hozzájárulás megadásáról vagy a tanú címének ismertségéről a nyomtatványon nyilatkozni kell. Ha a tanú adatainak feltüntetéséhez nem járul hozzá, a tanú idézhető címét külön lapon kell a nyomtatványhoz csatolni.
Ezt a nyomtatványt kell kitölteni, ha a fél tényállításainak bizonyítása olyan különleges szakértelmet kíván, ami szakértő igénybevételét indokolja.
A csatolt pótlapok számának függvényében az egyes pótlapokat sorszámmal kell ellátni. Itt kell megjelölni az adott pótlap sorszámát.
A fél három módon vehet igénybe szakértőt a perben, amelyek közül az indítványában választania kell. Vagy maga bízza meg a szakértőt a szakvélemény elkészítésével, de ebben az esetben is indítványoznia kell azt a nyomtatványon anélkül, hogy a szakértő személyét megnevezné. Ha magánszakértőt nem kíván igénybe venni, akkor vagy más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményét használja fel, vagy a szakértő kirendelését a bíróságtól kéri. Magánszakértő alkalmazása esetén a szakvélemény elkészítéséhez szükséges adatokat és kérdéseket a fél szolgáltatja a szakértőnek a bíróság közreműködése nélkül, míg szakértő kirendelése esetén a kirendelést a fél kérdései alapján a bíróság készíti el. Más eljárásban kirendelt szakértő akkor alkalmazható, ha egy másik, bármilyen eljárásban már szakértőt rendeltek ki és a szakértő abban a perbeli szakkérdést is érintő szakvélemény készített. A kívánt szakértői alkalmazási módot egyértelműen jelölje meg X-szel. Csak egyféle mód adható meg, csak egy négyzetet jelölhet meg X-szel.
Kitöltendő akkor, ha a fél a 2. pontban szakértő kirendelését indítványozza. Ebben az esetben a szakértő kirendelésére irányuló indítványban fel kell tüntetni azokat a kérdéseket, amelyeket a szakértőnek a szakvéleményében meg kell válaszolnia. Magánszakértői bizonyítás indítványozása esetén a szakértőhöz intézett kérdéseket a bizonyítási indítvány nem tartalmazza.
Amennyiben tényállításait okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kívánja alátámasztani, azokat meg kell neveznie, és, ha rendelkezésre állnak, akkor meg kell jelölnie a benyújtandó nyomtatvány erre vonatkozó rovatánál és csatolnia kell a nyomtatványhoz. Tárgyi bizonyítási eszköz pl. a kép- és hangfelvétel. Ha több okirattal, illetve tárgyi bizonyítási eszközzel történő bizonyítást indítványoz, a további bizonyítási indítványát további pótlapo(ko)n terjesztheti elő.
A csatolt pótlapok számának függvényében az egyes pótlapokat sorszámmal kell ellátni. Itt kell megjelölni az adott pótlap sorszámát.
Egyéb bizonyítási indítvány lehet pl. a szemle tartására irányuló indítvány, amikor a perben jelentős tény megállapításához helyszín, tárgy, személy közvetlen megvizsgálása, megtekintése szükséges, továbbá a más bíróságnál, közjegyzőnél, más hatóságnál, közigazgatási szervnél vagy valamely szervezetnél lévő irat, illetve adat beszerzése iránti indítvány. Ha több egyéb bizonyítási indítványt tesz, a további bizonyítási indítványát további pótlapo(ko)n terjesztheti elő.
A csatolt pótlapok számának függvényében az egyes pótlapokat sorszámmal kell ellátni. Itt kell megjelölni az adott pótlap sorszámát.
A 19. melléklet a 38/2022. (XII. 27.) IM rendelet 14. §-a szerint módosított szöveg.
<br/>A jogi képviselő (pl. ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos) nélkül eljáró mind természetes személy, mind nem természetes személy felperes a közigazgatási pert e nyomtatvány kitöltése és előterjesztése útján is megindíthatja. Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett felperes a nyomtatvány választása esetén azt szabályszerűen csak elektronikus úton terjesztheti elő. <br/>A mulasztási per megindítására külön rendszeresített nyomtatvány szolgál. <br/>A nyomtatvány kitöltéséhez a fővárosi- és vármegyei kormányhivatalok jogi segítségnyújtási támogatást engedélyezhetnek. <br/>A keresetlevél előterjesztésekor csak a nyomtatványt kell benyújtani, a tájékoztatást tartalmazó jegyzeteket nem kell kinyomtatni és benyújtani, azok nem képezik részét a nyomtatványnak.
Amennyiben valamely adat, kérelem vagy nyilatkozat megtételére pótlap került rendszeresítésre, úgy az adott adatot, kérelmet vagy nyilatkozatot ezen a pótlapon kell előterjeszteni. Ugyanakkor, ha a nyomtatványon szereplő pontok, sorok nem elegendőek az adatok, nyilatkozatok, kérelmek rögzítéséhez, úgy azokat az eredeti nyomtatvánnyal megegyező részt tartalmazó pótlapo(ko)n kell rögzíteni. A pótlapo(ka)t be kell sorszámozni és az(oka)t a nyomtatványhoz kell csatolni. A nyomtatvány 11. pontjában fel kell tüntetni, hogy a nyomtatvány mely pontjai esetében mely sorszámú pótlap kerül csatolásra.
Felperes az a személy, aki a pert kezdeményezi.
Természetes személy felperes esetén az 1.2.1. pontot, míg nem természetes személy felperes esetén az 1.2.2. pontot kell kitöltenie. Ha több felperes indítja a pert, a további felperesek adatait pótlapon kell előadni.
A kézbesítési címet kell feltüntetni, ha az eltér a lakóhelytől vagy a tartózkodási helytől.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Nem természetes személy a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező olyan szervezet, amely jogszabályi rendelkezés alapján perbeli jogképességgel rendelkezik, azaz pert indíthat és perelhető.
Jogi személy pl. az egyesület, a gazdasági társaság, így pl. a betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az egyesülés az alapítvány. Jogi személynek minősülnek a költségvetési szervek, az erdőbirtokossági társulat, a köztestületek, pl. a Magyar Állatorvosi Kamara vagy a Magyar Tudományos Akadémia. Ha egyéni vállalkozóként gazdasági tevékenységével összefüggő ügyben indítja meg a pert, adatait ennél a pontnál kell megadni.
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő. A szervezeti képviseletnek három formája van. 1. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. 2. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
Akkor kitöltendő, ha a felperes képviselője rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Kitöltendő, ha a felperes nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozónak, pertársnak).
Akkor kitöltendő, ha a felperes meghatalmazottja rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Öt vagy annál több felperes által benyújtott keresetlevél esetén kötelező megadni.
Az a személy, aki ellen a pert megindítja a keresetlevéllel.
Több alperes esetén valamennyi alperes adatait meg kell adni.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
A közigazgatási cselekmény elmulasztása miatti per megindítására külön nyomtatvány szolgál.
Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés azzal a közigazgatási cselekménnyel együtt lehet közigazgatási jogvita tárgya, amelynek a megvalósítása során azt alkalmazták. Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés akkor lehet közigazgatási jogvita önálló tárgya, ha azt a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv, ennek hiányában az ügyész indítványozza.
Annak a kifejtése, hogy a közigazgatási szerv támadott cselekménye melyik jogát vagy jogos érdekét sérti. Nem jelenti a konkrét jogszabályhely feltétlen megjelölésének kötelezettségét, azonban pontosan és határozottan írja le, hogy a közigazgatási cselekményt miért tartja jogsértőnek, valamint a közigazgatási cselekménnyel okozott valamennyi jogsérelmét vagy jogos érdekének valamennyi sérelmét; azt, hogy miért gondolja valamely joga vagy a jog által védett érdeke alapján sérelmesnek a támadott közigazgatási cselekményt. Jogsérelem megjelölésére, illetve annak kiegészítésére csak a keresetindítási határidőn belül van lehetőség, azt követően a bírósági eljárás során a közigazgatási cselekmény elkülöníthető részét támadó új jogsérelem már nem hozható fel.
Bizonyítási indítványban a fél a bíróságnak indítványozhatja a perben bizonyítás felvételét. (Pl. tanúk meghallgatására, szakértő alkalmazására, okiratok beszerzésére, szemle elrendelésére stb. tesz indítványt.)
Szakértői bizonyítást akkor lehet indítványozni, ha tényállításainak bizonyítása olyan különleges szakértelmet kíván, ami szakértő igénybevételét indokolja.
Amennyiben tényállításait okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kívánja alátámasztani, azokat meg kell neveznie, és, ha rendelkezésre állnak, akkor meg kell jelölnie a 3.3.5. pont alatt és csatolnia kell a nyomtatványhoz. Tárgyi bizonyítási eszköz pl. a kép- és hangfelvétel.
Ilyen lehet pl. a szemle tartására irányuló indítvány, amikor a perben jelentős tény megállapításához helyszín, tárgy, személy közvetlen megvizsgálása, megtekintése szükséges, továbbá a más bíróságnál, közjegyzőnél, más hatóságnál, közigazgatási szervnél vagy valamely szervezetnél lévő irat, illetve adat beszerzése iránti indítvány.
A rendelkezésre álló bizonyítékokat (pl. okirat, képfelvétel) a keresetlevélhez csatolni kell. Itt kell felsorolni, hogy milyen bizonyítékokat csatol a keresetleveléhez.
Több kérelem is előterjeszthető.
A 4.1. ponta)-c) alpontjában megjelölt kérelem esetén a felperes választása a bíróságot nem köti. A megsemmisítés a közigazgatási cselekmény közlésére visszamenőleges hatályú, a hatályon kívül helyezés kivételesen, a közérdek védelme, a jogbiztonság vagy az ítélettel érintett személyek különösen fontos érdeke alapján a bíróság által megjelölt konkrét időponttal történik. Megváltoztatás esetén a bíróság a közigazgatási cselekménytől eltérő tartalmú döntést hoz.
Ez a kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha az a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a közigazgatási tevékenység vagy a jogviszony természeténél fogva, illetve valamely más okból a 4.1-4.4. pontban meghatározott kereseti kérelemnek nincs helye.
Annak a kifejtése, hogy
- a közigazgatási cselekmény milyen tartalmú megváltoztatását,
- a közigazgatási szerv milyen tartalmú kötelezését,
- milyen összegű kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelezést,
- mely jogsértésnek vagy egyéb lényeges ténynek a megállapítását, illetve
- az esetleges jogsértő következmények elhárításnak milyen módjára kötelezést
kéri(k) a bíróságtól.
Vagylagos a kérelem, ha a felperes több ténybeli vagy jogi alapot jelöl meg, de azokat vagylagosan. Ez esetben bármelyik alapon helyt adhat a keresetnek a bíróság.
Egymás melletti a több kérelem, ha mindegyik kérelem teljesítését kéri a felperes a bíróságtól.
A pertárgy értékét a keresetlevél beadásának időpontját alapul véve forintban kell meghatározni. Ha a pertárgy értékét nem lehet meghatározni, azt kell feltüntetni, hogy „a pertárgyérték nem meghatározható”.
A pertárgy értéke pénzkövetelés esetén annak összegével egyezik meg. Az összeg meghatározásánál a kamatokat és az egyéb járulékokat figyelmen kívül kell hagyni. Ha több keresetet terjeszt elő a keresetlevélben, a pertárgyérték számítása során ezek értékét össze kell adni. Vagylagos vagy eshetőleges keresethalmazat esetén a per tárgyának az értéke a legnagyobb értékű követelés vagy jog értékével egyezik meg.
Egyes perekben a per tárgya értékének a megállapításához a ténylegesen megállapítható összegtől eltérő összeget kell alapul venni. Így, követelés vagy más jog értéke pl.:
- közigazgatási szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránti kereseti kérelem esetén a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értéke. (pl., ha a felperes a keresetében egy 25 millió forint díjat tartalmazó közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatás ellátására irányuló közigazgatási szerződés érvénytelenségének a megállapítását kéri, a per tárgyának értéke 25 millió forint.)
Itt kell előadni, hogy a per tárgyának az értékét milyen tényekre alapozva határozza meg.
Ha közigazgatási cselekmény tartalmazza, hogy a keresetlevelet melyik bíróságnál kell előterjeszteni, ebben a pontban elegendő arra utalni, hogy a jogorvoslati kioktatás szerinti bíróság.
A közigazgatási perek illetéke főszabály szerint 30 000 Ft.
A kisajátítási kártalanítási határozat jogalapjának vitatása tárgyában kezdeményezett eljárás illetéke 10 000 forint.
A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per illetéke - ha az eljárás tárgyának az értéke nem állapítható meg - 10 000 forint.
Marasztalási perben, valamint akkor, ha az eljárás tárgya adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel, versenyfelügyeleti üggyel, sajtótermékkel és a panaszügyek kivételével médiaszolgáltatással, továbbá elektronikus hírközléssel vagy közbeszerzéssel kapcsolatos, a per tárgyának értéke a követelt / vitatott összeg 6%-a;
A közigazgatási perek főszabály szerint illetékfeljegyzési jog hatálya alá tartoznak (a per megindításakor nem kell illetéket leróni, a bíróság a pert lezáró határozatban dönt arról, hogy az illetéket kinek kell megfizetni).
Az illetékfeljegyzési jog alól kivételek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perek. Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perekben az illetékfeljegyzési jog nem általános, munkavállalói költségkedvezmény azonban kérhető.
Illetékfeljegyzési jog hatálya alá tartozik
- a munkaügyi vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per, ha az a munkavállaló vagy az állam nevében foglalkoztatott személy szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint a vezető állású munkavállaló kártérítési felelősségével kapcsolatban indult; továbbá
- a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja.
Az illeték megfizetése az alábbi módokon történhet:
- illetékbélyegen;
- az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer alkalmazásával;
- a törvényszék Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára történő átutalással;
- az állami adóhatóság számlájára pénzzel történő megfizetéssel.
A kérelemben fel kell tüntetni
a) az igényelt költségkedvezményt (költségmentesség, teljes költségfeljegyzési jog, részleges költségfeljegyzési jog), részleges költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem esetén a kedvezmény mértékét, és
b) szükséghez képest elő kell adni a költségkedvezmény engedélyezése alapjául szolgáló minden körülményt,
c) a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülményeket az erre szolgáló külön nyomtatványon kell igazolni.
Egymással eshetőleges viszonyban álló, több különböző költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem is előterjeszthető. Nem természetes személy fél részére kizárólag az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog engedélyezhető.
A kérelmet megalapozó tényeket, és azok igazolását a bíróságok központi internetes honlapján elérhető nyomtatványon kell előterjeszteni.
Nem természetes személy fél részére kizárólag ezen kedvezmény, az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog engedélyezhető.
A felet - ha törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján nem illeti meg tárgyi költségmentesség - költségfeljegyzési jog illeti meg a munkaügyi vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben, kivéve azt a pert, amelyben a felet tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
A felet - ideértve a beavatkozót és az érdekeltet is - illetékfeljegyzési jog illeti meg a közigazgatási bírósági eljárásban, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert és a szerződő fél által indított közigazgatási szerződéssel kapcsolatos pert kivéve.
A felet - ideértve a beavatkozót és az érdekeltet is - illetékfeljegyzési jog illeti meg a munkaügyi vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben, ha az a munkavállaló vagy az állam nevében foglalkoztatott személy szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint a vezető állású munkavállaló kártérítési felelősségével kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja.
Itt kell előadni, hogy a törvényes képviselő, a szervezeti képviselő vagy a meghatalmazott képviselő milyen minőségben jár el a fél nevében, pl. a fél szülője, gyámja, gondnoka, a cég ügyvezetője vagy a jogi személy szervezeti egységének, pl. helyi kirendeltségének vezetője, vagy meghatalmazás alapján eljáró képviselője.
Itt kell megneveznie pl. az illeték megfizetését bizonyító banki igazolást, amelyet majd csatol a nyomtatványhoz vagy, ha pl. gondnok jár el a perben a gyámhatóság gondnokként történő kirendelő határozatát.
Nem kötelező kitölteni, de ha a perindítással kapcsolatban van további kérelme, vagy nyilatkozata, azt itt lehet előadni. Itt tüntethető fel például a tárgyalás tartása vagy az azonnali jogvédelem iránti kérelem.
Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Az azonnali jogvédelem iránti kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
Abban az esetben, ha a felperes valószínűsíti, hogy kizárólag az alperes rendelkezik a bizonyítási indítvány megtételéhez szükséges információval, és azt nem adja ki számára, vagyis a felperes bizonyítási szükséghelyzetben van, felhívást intézhet az alpereshez a bizonyítási eszköz csatolására. Az alpereshez intézett felhívást a „Pótlap állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben az ellenfélhez intézett felhívásra” című nyomtatványon kell előterjesztenie.
Mellékletként csatolni kell:
a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e törvényben foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
b) a feltüntetett bizonyítékokat,
c) költségkedvezmény iránti kérelem vagy jogszabályon alapuló kérelem esetén a jogszabályban előírt iratokat,
d) az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
Ha a nyomtatvány aláírója természetes személy felperes, akkor két tanúnak kell igazolnia, hogy az okirat aláírója a nyomtatványt előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanúnak alá kell írnia, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni.
Ha a nyomtatványt nem természetes személy felperesként a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően írja alá, akkor a két tanú alkalmazása nem szükséges, az mellőzhető.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A 20. melléklet a 38/2022. (XII. 27.) IM rendelet 14. §-a szerint módosított szöveg.
A jogi képviselő (pl. ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos) nélkül eljáró mind természetes személy, mind nem természetes személy felperes a mulasztási pert e nyomtatvány kitöltése és előterjesztése útján is megindíthatja. Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett felperes a nyomtatvány választása esetén azt szabályszerűen csak elektronikus úton terjesztheti elő. <br/>A nyomtatvány kitöltéséhez a fővárosi- és vármegyei kormányhivatalok jogi segítségnyújtási támogatást engedélyezhetnek. <br/>A keresetlevél előterjesztésekor csak a nyomtatványt kell benyújtani, a tájékoztatást tartalmazó jegyzeteket nem kell kinyomtatni és benyújtani, azok nem képezik részét a nyomtatványnak.
Amennyiben valamely adat, kérelem vagy nyilatkozat megtételére pótlap került rendszeresítésre, úgy az adott adatot, kérelmet vagy nyilatkozatot ezen a pótlapon kell előterjeszteni. Ugyanakkor, ha a nyomtatványon szereplő pontok, sorok nem elegendőek az adatok, nyilatkozatok, kérelmek rögzítéséhez, úgy azokat az eredeti nyomtatvánnyal megegyező részt tartalmazó pótlapo(ko)n kell rögzíteni. A pótlapo(ka)t be kell sorszámozni és az(oka)t a nyomtatványhoz kell csatolni. A nyomtatvány 8. pontjában fel kell tüntetni, hogy a nyomtatvány mely pontjai esetében mely sorszámú pótlap kerül csatolásra.
Felperes az a személy, aki a pert kezdeményezi.
Természetes személy felperes esetén az 1.2.1. pontot, míg nem természetes felperes esetén az 1.2.2. pontok kell kitöltenie. Több felperes esetén használja a megfelelő pótlapot, ezen nyomtatványon legfeljebb egy természetes személy és egy nem természetes személy felperest (és alperest) tud feltüntetni!
A kézbesítési címet kell feltüntetni, ha az eltér a lakóhelytől vagy a tartózkodási helytől.
Akkor kitöltendő, ha a felperes rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Nem természetes személy: a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely jogszabályi rendelkezés alapján perbeli jogképességgel rendelkezik.
Természetes személy törvényes képviselőjének minősül kiskorú személy esetén szülő vagy gyám, gondnokság alatt álló személy esetén gondnok.
A jogi személy törvényes képviselője a vezető tisztségviselő. A szervezeti képviseletnek három formája van. 1. Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. 2. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
Akkor kitöltendő, ha a felperes képviselője rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Kitöltendő, ha a felperes nem személyesen jár el, hanem meghatalmazást ad perbeli képviseletére nem jogi képviselőnek (pl. hozzátartozónak, pertársnak).
Akkor kitöltendő, ha a felperes meghatalmazottja rendelkezik elektronikus levélcímmel (e-mail).
Öt vagy annál több felperes által benyújtott keresetlevél esetén kötelező megjelölni.
Az a személy, aki ellen a pert megindítja a keresetlevéllel.
Több alperes esetén használjon pótlapot!
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Abban az esetben kitöltendő, ha azt a felperes ismeri.
Például letelt a jogszabályban a közigazgatási cselekmény megvalósítására előírt határidő.
A mulasztó közigazgatási szerv jogorvoslati, felügyeleti szervéhez fordulás vagy a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény szerinti panasz benyújtása.
Kitöltendő, ha a felperes tudomása szerint az eljárás megindult.
Annak a kifejtése, hogy a közigazgatási szerv mulasztása melyik jogát vagy jogos érdekét sérti. Nem jelenti a konkrét jogszabályhely feltétlen megjelölésének kötelezettségét, azonban pontosan és határozottan írja le, hogy a közigazgatási szerv mulasztását miért tartja jogsértőnek, valamint a mulasztással okozott valamennyi jogsérelmét vagy jogos érdekének valamennyi sérelmét; azt, hogy miért gondolja valamely joga vagy a jog által védett érdeke alapján sérelmesnek a közigazgatási szerv mulasztását.
Bizonyítási indítványban a fél a bíróságnak indítványozhatja a perben bizonyítás felvételét. (Pl. tanúk meghallgatására, szakértő alkalmazására, okiratok beszerzésére, szemle elrendelésére stb. tesz indítványt.)
Szakértői bizonyítást akkor lehet indítványozni, ha tényállításainak bizonyítása olyan különleges szakértelmet kíván, ami szakértő igénybevételét indokolja.
Amennyiben tényállításait okirattal vagy tárgyi bizonyítási eszközzel kívánja alátámasztani, azokat meg kell neveznie, és, ha rendelkezésre állnak, akkor meg kell jelölnie a 2.9.5. pont alatt és csatolnia kell a nyomtatványhoz. Tárgyi bizonyítási eszköz pl. a kép- és hangfelvétel.
Ilyen lehet pl. a szemle tartására irányuló indítvány, amikor a perben jelentős tény megállapításához helyszín, tárgy, személy közvetlen megvizsgálása, megtekintése szükséges, továbbá a más bíróságnál, közjegyzőnél, más hatóságnál, közigazgatási szervnél vagy valamely szervezetnél lévő irat, illetve adat beszerzése iránti indítvány.
A rendelkezésre álló bizonyítékokat (pl. okirat, képfelvétel) a keresetlevélhez csatolni kell. Itt kell felsorolni, hogy milyen bizonyítékokat csatol a keresetleveléhez.
A kérelem előterjesztéséhez egyértelműen jelölje meg X-szel.
A közigazgatási perek főszabály szerint illetékfeljegyzési jog hatálya alá tartoznak (a per megindításakor nem kell illetéket leróni, a bíróság a pert lezáró határozatban dönt arról, hogy az illetéket kinek kell megfizetni).
Az illeték megfizetése az alábbi módokon történhet:
- illetékbélyegen;
- az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer alkalmazásával;
- a törvényszék Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára történő átutalással;
- az állami adóhatóság számlájára pénzzel történő megfizetéssel.
Nem természetes személy fél részére kizárólag az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog engedélyezhető.
A kérelemben fel kell tüntetni
a) az igényelt költségkedvezményt (költségmentesség, teljes költségfeljegyzési jog, részleges költségfeljegyzési jog), részleges költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem esetén a kedvezmény mértékét, és
b) szükséghez képest elő kell adni a költségkedvezmény engedélyezése alapjául szolgáló minden körülményt,
c) a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülményeket az erre szolgáló külön nyomtatványon kell igazolni.
Egymással eshetőleges viszonyban álló, több különböző költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem is előterjeszthető.
A kérelmet megalapozó tényeket, és azok igazolását a bíróságok központi internetes honlapján elérhető nyomtatványon kell előterjeszteni.
A felet - ha törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján nem illeti meg tárgyi költségmentesség - költségfeljegyzési jog illeti meg a munkaügyi vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben, kivéve azt a pert, amelyben a felet tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
A felet - ideértve a beavatkozót és az érdekeltet is - illetékfeljegyzési jog illeti meg a közigazgatási bírósági eljárásban, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert és a szerződő fél által indított közigazgatási szerződéssel kapcsolatos pert kivéve.
A felet - ideértve a beavatkozót és az érdekeltet is - illetékfeljegyzési jog illeti meg a munkaügyi vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben, ha az a munkavállaló vagy az állam nevében foglalkoztatott személy szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint a vezető állású munkavállaló kártérítési felelősségével kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja.
Itt kell előadni, hogy a törvényes képviselő, a szervezeti képviselő vagy a meghatalmazott képviselő milyen minőségben jár el a fél nevében, pl. a fél szülője, gyámja, gondnoka, a cég ügyvezetője vagy a jogi személy szervezeti egységének, pl. helyi kirendeltségének vezetője, vagy meghatalmazás alapján eljáró képviselője.
Itt kell megneveznie pl. az illeték megfizetését bizonyító banki igazolást, amelyet majd csatol a nyomtatványhoz vagy, ha pl. gondnok jár el a perben a gyámhatóság gondnokként történő kirendelő határozatát.
Nem kötelező kitölteni, de ha a perindítással kapcsolatban van további kérelme, vagy nyilatkozata, azt itt lehet előadni. Itt tüntethető fel például a tárgyalás tartása vagy az azonnali jogvédelem iránti kérelem.
Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Az azonnali jogvédelem iránti kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
Abban az esetben, ha a felperes valószínűsíti, hogy kizárólag az alperes rendelkezik a bizonyítási indítvány megtételéhez szükséges információval, és azt nem adja ki számára, vagyis a felperes bizonyítási szükséghelyzetben van, felhívást intézhet az alpereshez a bizonyítási eszköz csatolására. Az alpereshez intézett felhívást a „Pótlap állítási vagy bizonyítási szükséghelyzetben az ellenfélhez intézett felhívásra” című nyomtatványon kell előterjesztenie.
Mellékletként csatolni kell:
a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e törvényben foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
b) a feltüntetett bizonyítékokat,
c) költségkedvezmény iránti kérelem vagy jogszabályon alapuló kérelem esetén a jogszabályban előírt iratokat,
d) az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
Ha a nyomtatvány aláírója természetes személy felperes, akkor két tanúnak kell igazolnia, hogy az okirat aláírója a nyomtatványt előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanúnak alá kell írnia, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni.
Ha a nyomtatványt nem természetes személy felperesként a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően írja alá, akkor a két tanú alkalmazása nem szükséges, az mellőzhető.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú nevét olvashatóan kell feltüntetni.
A tanú lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan kell feltüntetni.
Ezt a nyomtatványt kell kitölteni, ha a fél tényállításainak bizonyítása olyan különleges szakértelmet kíván, ami szakértő igénybevételét indokolja.
A csatolt pótlapok számának függvényében az egyes pótlapokat sorszámmal kell ellátni. Itt kell megjelölni az adott pótlap sorszámát.
Ha a megelőző eljárásban keletkezett kirendelt igazságügyi szakértői szakvélemény a perben ugyanazon szakkérdés tárgyában szakértőként elsősorban a megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazandó.
A fél a megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményével nem érintett szakkérdésben három módon vehet igénybe szakértőt perben, amelyek közül az indítványában választania kell. Vagy maga bízza meg a szakértőt a szakvélemény elkészítésével, de ebben az esetben is indítványoznia kell azt a nyomtatványon anélkül, hogy a szakértő személyét megnevezné. Ha magánszakértőt nem kíván igénybe venni, akkor vagy más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményét használja fel, vagy a szakértő kirendelését a bíróságtól kéri. Magánszakértő alkalmazása esetén a szakvélemény elkészítéséhez szükséges adatokat és kérdéseket a fél szolgáltatja a szakértőnek a bíróság közreműködése nélkül, míg szakértő kirendelése esetén a kirendelést a fél kérdései alapján a bíróság készíti el. Más eljárásban kirendelt szakértő akkor alkalmazható, ha egy másik, bármilyen eljárásban már szakértőt rendeltek ki és a szakértő abban a perbeli szakkérdést is érintő szakvélemény készített. A kívánt szakértői alkalmazási módot egyértelműen jelölje meg X-szel.
Kitöltendő akkor, ha a fél a 2. pontban szakértő kirendelését indítványozza. Ebben az esetben a szakértő kirendelésére irányuló indítványban fel kell tüntetni azokat a kérdéseket, amelyeket a szakértőnek a szakvéleményében meg kell válaszolnia. Magánszakértői bizonyítás indítványozása esetén a szakértőhöz intézett kérdéseket a bizonyítási indítvány nem tartalmazza.
A 22. mellékletet a 13/2025. (X. 31.) IM rendelet 2. §-a iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás