PÜ BH 2020/17
PÜ BH 2020/17
2020.01.01.
A teljesítésnek a szerződésszegés ismeretében jogfenntartás nélküli elfogadása azt eredményezi, hogy a jogviszony megszűnését követően a szerződésszegéssel összefüggő igények pótlólagos érvényesítésével nem lehet utóbb bizonytalan jogi helyzetet teremteni. Csak a szerződő felek által is lényegesnek és súlyosnak tartott szerződésszegéshez fűződik hátrányos jogkövetkezmény, azaz a szerződés céljának teljesülését nem akadályozó, de formailag mégis szerződésszegésnek minősülő kötelezetti magatartásokra a jogosult utóbb méltánytalan előnyök szerzése végett nem hivatkozhat [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 316. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes által kiírt nyílt közbeszerzési eljárást követően a felperes mint megrendelő és az alperes mint szállító között 2013. január 25-én szállítási szerződés jött létre, amelynek tárgya a „Sz. belvárosi árvízvédelmi rendszer fejlesztése tárgyú, KEOP-2.1.2/2F/09-2011-0004. számú projekthez magyarországi alkalmazási engedéllyel rendelkező mobil fal szállítása, a közbeszerzési műszaki leírásban részletezett műszaki követelményeknek megfelelő kialakítással” volt.
[2] A szállító a feladatait a szerződéses feltételek, valamint a szerződéshez kapcsolódó közbeszerzési eljárás teljes dokumentációja szerint volt köteles teljesíteni. A szerződés alapdokumentumát képezte a lefolytatott közbeszerzés teljes iratanyaga, valamint a szállító ajánlata is.
[3] Az alperes a közbeszerzési eljárás során benyújtotta az alkalmazási engedélyt és az É-05/2010. építőipari műszaki engedélyt (ÉME), amely 2015. április 30-ig volt érvényes. Az ÉME 8. pontjában rögzítették, hogy a tervezést az IBS-MF-1:2010 jelzetű műszaki feltételekben leírtak szerint kell elvégezni. A műszaki feltételek 7. pontja a tárolásra vonatkozik, e szerint az IBS rendszer tárolásánál kalodákat alkalmaznak, amely a betétgerendák és pillérek érintkezésmentes tárolását teszi lehetővé. A műszaki leírás szerint a tárolás tűzihorgonyzott acélraklapokon történik.
[4] A szerződés 4.1. pont második fordulata alapján a szállító a leszállítandó árut a szállítás módjának, illetve az előírásoknak megfelelő csomagolásban volt köteles szállítani, és a kivitelezés időszakában a beszereléssel, üzemben helyezéssel, betanítással, illetve engedélyek, áruleírások, egyéb szükséges dokumentumok beszerzésével, illetve azoknak a megrendelő részére történő átadásával teljesíteni.
[5] A 4.2. pont szerint a szállító legkésőbb a szerződéskötéstől számított 18 hónap alatt volt köteles a mobil fal elemeket leszállítani, majd a kivitelezéshez igazítottan, a leszállítástól számított 9 hónap alatt az építési tevékenységet ellátó szervezettel együttesen azt a helyszínen próbaszerelés során beállítani, majd szétszerelés után a tárolás helyszínére visszaszállítani.
[6] A szerződés 8.1. pontjának megfelelően a teljes vételár 197 600 480,71 forint + áfa volt, a szállító az első (a teljes ellenérték 20%-a mértékű) részszámláját a mobil partfalak egyedi gyártmányterveinek elfogadását követően volt jogosult benyújtani. A második (a teljes ellenérték 20%-a mértékű) részszámla a hiánytalan leszállítást követően, majd a fennmaradó 60% összegű részszámla a sikeres beépítést (próbaszerelést), elbontást és a tárolóhelyre történő szállítást követően volt benyújtható.
[7] A szerződés 10.1. pontjában a szállító a szerződésben meghatározott bármely kötelezettségének, feladatának késedelmes teljesítése esetére késedelmi kötbérfizetési kötelezettséget vállalt. A szállító egyes kötelezettségei elvégzésének határidejére az ajánlatban benyújtott teljesítési ütemtervben meghatározott határidők voltak irányadók. A kötbér mértékét a késedelemmel érintett eszköz nettó értékének napi 1%-ában, de legfeljebb a teljes vételár 20%-ában határozták meg.
[8] A teljesítési és pénzügyi ütemterv szerint a javasolt mérföldkövek a fix alépítményi rendszerelemek, talplemezek gyártására és szállítására 11 hónap, a fix és mobil felépítményi rendszerelemek (betétgerendák, oszlopok, végoszlopok, egyéb kiegészítő alkatrészek) gyártására és szállítására 23 hónap, a rendszer beépítésére, próbaszerelésére, elbontására és tárolóhely-re történő szállítására 26 hónap volt a szerződés megkötésétől számítva, míg a szerződés teljesítésének végső határideje a szerződéskötéstől számított 27 hónap volt.
[9] Az alperes a fix alépítményi rendszerelemeket (talplemezeket) 2014. március 12-én szállította le. A fix és mobil felépítményi rendszerelemek átadására több részletben került sor, a függőleges oszlopokat 2014. július 24-én, a végoszlopokat részben 2014. július 25-én, részben 2014. szeptember 17-18-án, a présszerszámokat, leszorító elemeket 2014. július 24-én és 2014. október 15-én, a lehorganyzó csavarokat 2014. július 24-én, az egyéb szükséges alkatrészeket 2014. július 25-én, a betétgerendákat és a szigetelést 2014. szeptember 17-18-án szállította le.
[10] A mobil partfal elemeinek átvételekor, 2014. július 24-i és a 2014. november 03-i jegyzőkönyvben a megrendelő képviselőjének nyilatkozataként rögzítették, hogy az ÉME engedély kiadásának alapját képező műszaki feltételek 7. pontjában foglaltaknak megfelelő kalodákat a szállító nem szállította.
[11] A vitás kérdések rendezése céljából a szerződő felek 2015. január 12-én egyeztetést tartottak, amiről emlékeztető készült. A felperes a szerződés 4.2. pontjában rögzített 18 hónapos teljesítési határidőre hivatkozva igényelt kötbért. Az alperes vitatta kötbérfelelőssége fennállását.
[12] Vita volt a felek között az acélkalodák szállítása tekintetében is. Az alperes álláspontja szerint ez nem képezte a szerződés részét, míg a felperes arra hivatkozott, hogy a kalodák leszállítása az alperes szerződéses kötelezettsége volt. Az alperes végül a kalodákat, további szerszámokkal és tartalékcsavarokkal együtt 2015. április 20-án átadta a felperesnek. Azok a próbaszerelés időpontjában rendelkezésre álltak.
[13] A felperes 2015. november 3-án felszólította az alperest, hogy fizessen meg 2015. november 30-ig – 55 napos késedelem figyelembevételével – 39 520 096 forint késedelmi kötbért. Az alperes írásbeli válaszában vitatta a kötbérfizetési kötelezettsége fennálltát.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[14] A felperes keresetében 39 520 096 forint kötbér és ennek 2014. szeptember 15. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamatai, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a késedelem megítélése szempontjából a szerződés 4.2. pontjában rögzített egységes 18 hónapos szállítási határidő az irányadó. Az alperes a 18 hónapos teljesítési határidőn belül, 2014. július 25-ig nem szállított le 1900 db betétgerendát, illetve az elemek acélkalodák nélkül, fa raklapokon érkeztek. Az alperes 2014. július 26-tól 2014. szep-tember 17-ig 54 nap, 2014. október 15-ig 82 nap késedelembe esett, összesen 76 167 357 forint nettó értékű árut szállított késedelmesen. A kötbér összegét a szerződés 10.1. és 8.1. pontja figyelembevételével számította.
[15] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Másodlagosan a kötbér mérséklését kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes által közzétett nyilvános ajánlati felhívás előírta pénzügyi és teljesítési ütemterv készítését. Az ütemterv 23 hónapot tartalmazott a fix és mobil felépítményi rendszerelemek legyártására és leszállítására. A határidők tekintetében a szerződés 10.1. pontja és 4.2. pontja eltérő feltételeket tartalmaz. Miután a szerződés 2. pontja alkalmatlan arra, hogy az ellentmondásokat feloldja, és a pénzügyi teljesítési ütemterv a szerződés részévé vált, külön kell választani a kötbérhez kapcsolódó, illetve a szállításra meghatározott teljesítési határidőket. Vitatta a kereset összegszerűségét is arra hivatkozással, hogy a kötbér kalkulációja hibás, érthetetlen és bizonyítékokkal sincs alátámasztva. Előadta azt is, hogy a feltételezett késedelme a projekt véghatáridejének teljesülését nem veszélyeztette, negatív következménye lényegében nem volt. A követelt kötbér összege a szolgáltatás ellenértékéhez és az alperes által a projekten realizálható haszonhoz képest súlyosan eltúlzott.
Az első- és másodfokú ítélet
[16] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 14 676 360 forintot és ennek 2014. szeptember 15. napjától a kifizetésig terjedő időre járó törvényes késedelmi kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a partfalelemek épségben tartásához, tárolásához szükséges acélkalodák a peres felek közötti szállítási szerződés tárgyát képező rendszerelemek tartozékának minősülnek. Az alperesi szerződési ajánlat az acélkalodákról nem tett ugyan említést, azonban az építőipari műszaki engedélyben a műszaki feltételek részeként szerepelt a tárolási módhoz kapcsolódóan azok szükségessége, ezért az acélkalodák leszállítása ugyancsak az alperes szerződéses kötelezettsége volt.
[17] Az elsőfokú bíróság a kötbérszámítás szempontjából az ütemterv szerinti osztott határidőt tekintette irányadónak, szemben a szerződés 4.2. pontjában rögzített általános, egységes 18 hónapos teljesítési határidővel, és a szakértői bizonyítás alapján a talplemezek esetében 77 napos szállítói késedelembe esést állapított meg. Számítása szerint a késedelemmel érintett talplemezek szerződési ellenértéke 19 060 207 forint. Ennek 1%-ára vetítve a 77 napos késedelmet, a kötbér összegét e rendszerelemek késedelmes leszállítása miatt 14 676 360 forintban határozta meg. A bíróság a megítélt kötbér mérséklését mellőzte, mivel azt nem tekintette eltúlzottnak. A bíróság az egyéb elemekre vonatkozó szerződéses kötelezettség tekintetében késedelmet nem állapított meg.
[18] Az elsőfokú ítélet ellen előterjesztett alperesi fellebbezés és felperesi csatlakozó fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[19] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az osztott teljesítési kötelezettségeket illetően az elsőfokú bíróság helyes álláspontot foglalt el. A fix alépítményi rendszerelemek (elsősorban talplemezek) tekintetében a szerződéskötéstől számított 11 hónapos szállítási határidő (2013. december 25-i végső időpont), míg a felépítményi elemek (betétgerendák, függőleges, illetve végoszlopok, és egyéb tartozékok: részszerszámok, horganyzott csavarok, szigetelés) esetében a szerződéskötéstől számított 23 hónapos időszak (2014. december 25-i határidővel) volt a teljesítésre előírva, míg a végső teljesítési határidő a szerződéskötéstől számított 27 hónap elteltével járt le. A felek a késedelmi kötbérfizetési kötelezettséget a szerződés 10.1. pontjában határozták meg, és a kötbérfizetési kötelezettség körében kifejezetten az ajánlatban benyújtott teljesítési ütemtervet jelölték meg irányadónak, így ez azt eredményezi, hogy a szerződésben a felek akarata alapján kötbérterhes határidőnek az ütemtervben megjelölt határidők minősülnek. Ezért a mobil falelemek (azon a felépítményi elemek) 18 hónapon túli, de 23 hónapon belüli leszállítása miatt – objektív késedelem hiányában – az alperest kötbérfizetési kötelezettség nem terheli.
[20] A jogerős ítélet értelmében a perben kirendelt szakértő véleményében a talplemezekre nézve 77 napos késedelmet tárt fel. Ez a felperes által előterjesztett kereset tényalapjára nézve változást jelentett ugyan, azonban azzal, hogy a felperes 57. számú beadványa I. pontjában ismertette az erre vonatkozó szakértői számítást és ténymegállapításokat, elfogadta, magáévá tette a szakértői véleményt, amely a keresetben érvényesíteni kívánt kötbérigényhez képest új tényalapul szolgált. Ez nem jelentett keresetváltoztatást, ennek megfelelően a továbbra is kifejezetten késedelmi kötbér jogcímen megjelölt, és változatlanul 39 520 096 forint erejéig fenntartott kereseti kérelmet – más elemek szállításának késedelme miatti – a szakértő által feltárt tényalapon is el kellett bírálnia az elsőfokú bíróságnak, amelyre az eljárási szabályokkal összhangban, helytállóan került sor.
[21] Bírói gyakorlatra hivatkozással a másodfokú bíróság kifejtette, hogy a késedelmes teljesítés jogkövetkezményének érvényesítése érdekében a teljesítés időpontjában a jogosultnak nem kell kifejezett jogfenntartó nyilatkozatot tennie annak érdekében, hogy igényét a későbbiekben érvényesíthesse. A késedelem beállt, az alól a kötelezett nem mentette ki magát. A felek közötti jogviszony úgy értékelhető, hogy a kölcsönös részteljesítések folytán egy tartós – több hónapon keresztül tartó – elszámolási jogviszony állt fenn, amelynek lezárulását követően a felperes jogszerűen érvényesíthette utóbb a perben késedelmi kötbérigényét akkor is, ha azt korábban a teljesítéskor nem jelezte az alperes felé. Az egyeztetések alkalmával felvett emlékeztetőben rögzített felperesi nyilatkozatok a kötbérre nézve kifejezett jogérvényesítési szándékot mutatnak, így kifejezett joglemondás hiányában nincs akadálya a kötbér perbeli érvényesítésének.
[22] A kötbér mérséklését a másodfokú bíróság sem találta indokoltnak.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[23] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a felperes keresetének teljes körű elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti az 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. § (2) bekezdését és 215. §-át. Az eljárásjogi szabálysértés lényegét abban látta, hogy a bíróság a felperes javára elő sem terjesztett tényalapon marasztalta. A felperes ugyanis az általa állított 18 hónapos általános teljesítési határidő elmulasztásához fűzött jogkövetkezményként kérte csak a kötbér alkalmazását. Tényelőadásaiban a talplemezekkel összefüggő, kizárólag a szakértői véleményben megfogalmazott késedelem nem szerepelt, amit alátámaszt az is, hogy a kötbér után késedelmi kamatot is csak a 18 hó elteltétől érvényesített. Vitatta a jogerős ítéletben rögzített megállapítást, miszerint a felperes 57. sorszámú beadványát olyannak lehetne tekinteni, ami automatikusan a kötbérigény megalapozásául szolgálhatna. E körben felhívta a figyelmet arra, hogy a felperes keresetét nem módosította, és a szakértői véleményt lényegében nem is fogadta el, hiszen a beadványa III. részében visszatért az általa korábban is állított 18 hónapos határidőre.
[24] Anyagi jogi jogszabálysértésként az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 316. § (1) bekezdésének megsértésére hivatkozott. E körben előadta, hogy a 11 hónapos, ütemterv szerinti határidő túllépését a felperes egyetlen alkalommal sem kifogásolta, a teljesítése jogfenntartás nélküli elfogadásának pedig az a jogkövetkezménye, hogy utóbb erre igényt nem alapíthat. A másodfokú bíróság periférikus, és más bíróságok által nem követett, a jogi szakirodalommal sem alátámasztott jogértelmezése lényegében összemossa a jogfenntartás és a Ptk. 207. § (4) bekezdése szerinti joglemondás intézményét. A joglemondás jogerős ítéletben kifejtett megengedő és lényegében contra legem értelmezésével a másodfokú bíróság kiüresíti a Ptk. 316. § (1) bekezdését. Hivatkozott arra, hogy a Kúria gyakorlata sem egyezik a jogerős ítéletben kifejtett jogértelmezési elvekkel.
[25] Az alperes felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a felperesnek a szerződés aláírásától számított 11 hónapos ütemtervbeli határidő túllépését nem vitásan fel kellett ismernie, miután azonban az átadás-átvétel során nem jelezte e késedelemmel kapcsolatos kifogását, illetve nem tett jogfenntartó nyilatkozatot, ezen ténybeli alapon késedelmi kötbérigényét utóbb nem érvényesítheti. A perbeli esetben a szolgáltatása több részre oszlott, az egyes részteljesítésekhez a felek közötti szerződés, illetve az annak részévé vált ütemterv eltérő határidőket határozott meg. Rámutatott arra, hogy a jogosult az első részteljesítés határidőn túli szállítása kapcsán kifogást nem emelt, jogfenntartó nyilatkozatot nem tett. Kötbérigényt csak hét hónappal később, kifejezetten csak egy másik részteljesítés, másik határidőn túli leszállítása kapcsán fogalmazott meg, így a perbeli esetben a talplemezekkel összefüggésben érvényesített kötbér követelés nem lehet megalapozott.
[26] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet felülvizsgálattal érintett rendelkezéseinek a hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[27] A felülvizsgálati kérelem alapos.
[28] Helyesen mutatott rá az alperes felülvizsgálati kérelmében a Pp. 215. §-a, 3. § (2) bekezdése és 146. § (1) bekezdése kapcsán arra, hogy a felperesnek a perben érvényesített kötbérigénye alapjául mind tényelőadást, mind pedig a bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet kellett előterjesztenie a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és e) pontjaival is összhangban. A felperes kifejezett tényelőadást a jogerős ítélet szerinti 11 hónapos kötbérterhes határidővel összefüggésben – eltérő jogi álláspontja folytán – valóban nem tett, azonban – a 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) jelen ügyben még nem irányadó, egyértelmű szabályaival szemben – miután a bírói gyakorlat e körben nem egységes, nem kifogásolható az a jogerős ítéletben kifejtett értelmezés, amely a szakértő által feltárt késedelem tekintetében elfogadja a szakértői vélemény e megállapításait ismertető felperesi előadást az egyébként érvényesített kötbérkövetelés alapjául.
[29] Megalapozottan fejtette ki az alperes a felülvizsgálati kérelmében, hogy a Ptk. 316. § (1) bekezdése és 207. § (4) bekezdése önálló jogintézmények, a jogfenntartás és a joglemondás egymással nem azonosítható fogalmak. A Ptk. 316. § (1) bekezdése kimondja, hogy abban az esetben, ha a jogosult a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadja, a szerződésszegésből eredő igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta. Ez a rendelkezés tartalma szerint azt jelenti, hogy ha a jogosult a teljesítés idején a szerződésszegést felismerhette, és a teljesítést ennek ellenére kifogás és jogfenntartás nélkül elfogadta, akkor elenyésznek a késedelemmel összefüggésben a szerződésben vagy jogszabályban kikötött jogai.
[30] A Kúria következetesen követett joggyakorlata szerint a szerződés megszegéséhez, késedelmes teljesítéséhez akkor fűződhet a szerződésben kikötött kötbér jogkövetkezmény, ha a teljesítés elfogadására a késedelem miatt érvényesíthető jogok fenntartásával került sor (Pfv.V.20.539/2014/4.). A szerződéses kapcsolatokban az garanciális szabály, hogy a teljesítési határidő eltelte után a késedelemmel kapcsolatos kötbérigény érvényesítésére csak akkor van lehetőség, ha a teljesítés elfogadásakor a kötbérigényre vonatkozó jogfenntartásra sor került (Pfv.V.21.554/2015/6). Ha a megrendelő elfogadta a szerződésben rögzített határidőn túli teljesítést, és jogfenntartó nyilatkozatot a teljesítés elfogadásakor nem tett, szerződésszegésre utóbb már nem hivatkozhat (BH 1994.22.).
[31] A Ptk. 316. § (1) bekezdésének célja, hogy a felek közötti szerződéses kapcsolat teljesítéssel történő lezárása esetén a jogviszony megszűnését követően a szerződésszegéssel összefüggő igények pótlólagos érvényesítésével ne lehessen utóbb bizonytalan jogi helyzetet teremteni. A Ptk. 316. § (1) bekezdése nem öncélú szabály. A jogalkotói szándék nem arra irányult, hogy szerződésszegés esetén lehetetlenítse vagy megnehezítse a jogosult helyzetét, ugyanakkor a jogfenntartás megkövetelésével azt kívánta elérni, hogy csak a szerződő felek által is lényegesnek és súlyosnak tartott szerződésszegéshez kötődjön hátrányos jogkövetkezmény. Másként megfogalmazva, a szerződéses kapcsolatokban jelentőséggel nem bíró, a szerződés céljának teljesülését nem akadályozó, de formailag mégis szerződésszegésnek minősülő kötelezetti magatartásokra a jogosult utóbb már méltánytalan előnyök szerzése végett nem hivatkozhat, hiszen ez szemben áll a szerződés teljesítése során tanúsítandó kölcsönös együttműködés és jóhiszeműség követelményével.
[32] Mivel a késedelmes teljesítés miatt a felperes a jogerős ítélet szerinti alperesi mulasztás miatt a kötbér igénye tekintetében jogfenntartó nyilatkozatot nem tett, ennek objektív jogkövetkezménye az, hogy elveszítette az alperessel szemben e késedelem szerződésben kikötött jogkövetkezménye követelésének lehetőségét. A perbeli tényállás alapján a teljesítés jogfenntartás nélküli elfogadása esetén utóbb a perben már nem érvényesíthető megalapozottan a késedelmi kötbér igény. Helyesen hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a perbeli esetben a gazdasági észszerűségnek és mindkét szerződő fél érdekének megfelelő volt a talplemezek olyan határidőben történt leszállítása, ami lehetővé tette a védmű szakszerű megépítését. Az peradat, hogy a felperes sem a kikötött határidőben, sem e határidő lejárta és a tényleges szállítás közötti időben nem kifogásolta a talplemezek szolgáltatásának késedelmét, az ütemtervhez képest történő késedelmes szállításukat, és gazdaságilag is észszerű volt, hogy a felperes a formális késedelem ténye ellenére nem kifogásolta, és nem tett jogfenntartó nyilatkozatot a teljesítéskor sem.
[33] Nem volt vitatott az eljárás során, hogy az alperesi szolgáltatás osztható volt, azt pedig a jogerős ítéletében a bíróság megállapította, hogy a felülvizsgálati eljárásban már egyedüliként jelentőséggel bíró talplemezek tekintetében az ütemterv szerinti 11 hónapos határidő volt irányadó az alperes teljesítésére. Miután a felperes e határidőt a kereseti kérelmében meg sem jelölte olyanként, amelynek az elmulasztásához késedelmi kötbér fizetése iránti követelést kívánt fűzni, az ezzel kapcsolatos igényeinek érvényesítése is csak jogértelmezéssel, a szakértői vélemény előterjesztését követően megtett felperesi nyilatkozatokkal történt meg, így kirívóan okszerűtlen és méltánytalan lenne az alperesre nézve, ha a felperes által korábban soha nem kifogásolt teljesítéséhez jogosulti jogfenntartó nyilatkozat hiányában is a szerződésszegéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmény kapcsolódna.
[34] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és ebben a részében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva a felperes keresetét teljes egészében elutasította.
(Kúria Pfv. V. 21.657/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás