2020. évi CLXXI. törvény indokolás
2020. évi CLXXI. törvény indokolás
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról szóló
2020. évi CLXXI. törvényhez
2020. évi CLXXI. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslatban foglalt módosítások megerősítik a Kormány azon szándékát, hogy az egészségkárosodással élő emberek rehabilitációra és társadalmi integrációra irányuló törekvéseit támogatni szükséges.
Fenti célok elérése érdekében a Javaslat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) módosításával a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását tovább ösztönző szabályozási elemek kialakítását célozza.
Fontos célja a törvénymódosításnak a köznevelésből, felsőoktatásból kikerülő sajátos nevelési igényű, illetve fogyatékossággal élő fiatalok munkába állásának segítése, továbbá a rehabilitációs és rokkantsági ellátásokhoz kapcsolódó kereseti korlát megszüntetésével a munkavállalás további ösztönzése.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1–2. §
A rendelkezés arra irányul, hogy amennyiben a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülőnek az ellátás folyósítása alatt csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy örökbefogadói díjat állapítanak meg, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai ne kerüljenek megszüntetésre. Indokolt továbbá a jogszabály technikai pontosítása, mivel a táppénz és a baleseti táppénz értelemszerűen csak akkor állapítható meg, ha a biztosított keresőképtelennek minősül.
3. §
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény lehetőséget nyújt az ügyintézési határidő kezdetére, számítására vonatkozó általános szabályozástól való törvényi eltérésre. Az Mmtv. szerinti ellátások megtérítésével érintett ügyek lefolytatása speciális jellegük miatt fokozottabb figyelmet és hosszabb időtartamot igényel, ezért az Mmtv.-ben indokolt bevezetni a megtérítési ügyeket tekintve az ügyintézési határidő kezdetére, számítására vonatkozó külön rendelkezést, amely szerint az ügyintézési határidő a kötelezett személy ismertté válása napján indul. A módosítás a hatósági feladatellátás eredményes végrehajtását támogatja azzal, hogy a felelősségi szabályok alkalmazása során lehetővé teszi a megtérítéssel érintett ügyek határidőn belüli lefolytatását.
4. §
A rendelkezés célja, hogy a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szempontjából – a kötelező 5%-os foglalkoztatási szint számításakor – a tanulmányok idején szerzett szakvélemény alapján a sajátos nevelési igényű, illetve a fogyatékos személynek minősülő fiatalokat is 23. életévük betöltéséig a megváltozott munkaképességű személyekhez hasonlóan figyelembe lehessen venni.
A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésében, munkahelyi beilleszkedésének támogatásában, továbbá az egyén munkavégzésének, a munkahely megőrzésének személyes tanácsadással történő segítésében a mentoroknak komoly szerepük van. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a kötelező foglalkoztatási szintbe az a munkavállaló is beszámítson, aki legalább napi 4 órában mentori tevékenységet lát el.
5. §
A törvényjavaslat e szakasza a munkáltató nyilvántartási kötelezettségére vonatkozó rendelkezést tartalmaz.
6. §
A rendelkezés biztosítja egyes módosításoknak a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazását.
7. §
Az Mmtv. végrehajtása során, a jogalkalmazás egységessége érdekében szükségessé vált pontosításokat tartalmaz.
8. §
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése érdekében a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi az ellátás melletti kereseti korlátra vonatkozó rendelkezéseket. Ezzel mind a rokkantsági, mind a rehabilitációs ellátás folyósítása mellett, kereseti korlát nélkül végezhető keresőtevékenység. A kereseti korlát eltörlése segítheti a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását, és csökkenti az ügyfelekre, munkáltatókra háruló adminisztratív terheket.
9. §
Hatályba léptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás