2020. évi CLXXII. törvény indokolás
2020. évi CLXXII. törvény indokolás
az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a törvény indokolása közzétételre kerül.
Az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Törvényjavaslat) alapvető célja, hogy az állami vagyon ingyenes átruházásával a köztulajdonban álló gazdasági társaságok közfeladatainak hatékony ellátását, valamint a rászoruló személyek digitális felzárkózását elősegítse, továbbá a jogalkalmazói tapasztalatok alapján az egységes jogértelmezés érdekében szükséges rendelkezéseket megalkossa és az elmúlt időszakban a nemzeti vagyont, a vagyongazdálkodás szereplőit érintően bekövetkezett változásokat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényen (a továbbiakban: Nvtv.) átvezesse.
A Törvényjavaslat továbbá az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban szereplő átfogó koncessziós módosítás sarkalatos rendelkezéseit tartalmazza.
Az Országgyűlés a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: 2020. évi XCIII. törvény) felhívta a Kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában történő létrehozására. A Törvényjavaslat a végrehajtás során felmerült körülményekre figyelemmel javaslatot tesz a 2020. évi XCIII. törvény kisterjedelmű módosítására is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
1952-ben kormányrendelet hozta létre az Országos Filharmóniát, amelynek feladatául az ország hangversenyéletének megszervezését, az ifjúság iskolán kívüli nevelését, a klasszikus zeneirodalom, a magyar és kortárs szerzők műveinek magas szintű tolmácsolását jelölte ki. A feladat ellátásához rendelte hozzá a Székesfővárosi Zenekar alapjain szerveződő zenekart (Budapesti Hangversenyzenekar) új nevén: Magyar Állami Hangversenyzenekart, illetve létrehozta a Kottatárat a kottaellátásra. Az Állami Népi Együttesből alakult Állami Énekkar 1986-ban lett az intézménye része. Az Országos Filharmónia jogutódjaként 1998-ban alakult a jelenlegi nevén MNF Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: MNF NKft.) mint kiemelt nemzeti kulturális alapintézmény.
Az MNF NKft. közhasznú céljaival összhangban álló kiemelt feladata, hogy bemutassa – az ország egész területén és külföldön – az egyetemes és a magyar zeneirodalom szimfonikus, oratorikus és kamarazenei műveit, magas színvonalú kép- és hangfelvételeket készítsen, műsorra tűzze a kortárs szerzők és – kiemelten – a magyar szerzők alkotásait, fellépési lehetőséget biztosítson a legkiválóbb hazai és sikeres külföldi zeneművek számára, segítse a legtehetségesebb fiatal művészek pályakezdését. E feladat ellátásának elősegítése céljából kerülnek ingyenesen az MNF NKft. tulajdonába a Törvényjavaslat 1. melléklete szerinti ingó vagyonelemek.
2. §
A Filharmónia Magyarország Koncert és Fesztiválszervező Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Filharmónia Magyarország NKft.) a Filharmónia Budapest és Felső-Dunántúl Koncert és Fesztiválszervező Nonprofit Kft. jogi bázisán 2013. június 1-i hatállyal jött létre. A Filharmónia Magyarország NKft. az ország legrégebbi professzionális hangverseny- és fesztiválszervező cége, amelynek közhasznú céljaival összhangban megalakulása óta kiemelt célja az értékes komolyzene, a magas színvonalú zenei produkciók eljuttatása a közönséghez, valamint meghatározó feladata a mesterkurzusok és fesztiválok szervezése. A társaság kiemelt stratégiai célja, egyben küldetése az ifjúsági koncertek minél szélesebb körű szervezése, a klasszikus és kortárs zene népszerűsítése az ifjúság körében.
A Törvényjavaslat rendezi a 2. mellékletében megjelölt, a Filharmónia Magyarország NKft. kulturális közfeladatainak megvalósításához szükséges ingó vagyonelemek jogi helyzetét. A rendelkezés célja, hogy az érintett vagyonelemek Filharmónia Magyarország NKft. részére történő ingyenes tulajdonba adásával biztosított legyen a társaság működése és az alapító okiratában meghatározott kulturális állami közfeladatok ellátása.
Annak érdekében, hogy a társaságok közfeladatainak ellátása továbbra is a vagyonjuttatással elvárt szinten valósuljon meg, a Törvényjavaslat a kultúráért felelős miniszter részére történő adatszolgáltatási kötelezettséget írja elő a társaságok részére.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (a továbbiakban: EMMI) mint kultúráért felelős minisztériumnak és mint az MNF NKft. és a Filharmónia NKft. feletti tulajdonosi joggyakorlást ellátó szervezetnek szükséges ellenőriznie a vagyonjuttatást követően, az átadott vagyon használatának megfelelőségét, ideértve az egyes vagyonelemek esetleges selejtezését, adott esetben értékesítését, amellyel összefüggésben felhívhatja a társaságot az adott vagyonelem természetbeni pótlására, annak érdekében, hogy közfeladatainak ellátása továbbra is az elvárt szinten történjen.
A beszámolási kötelezettség címzettjeként az EMMI meghatározása arra figyelemmel is indokolt, hogy ha az EMMI jogszabálysértő használatot tapasztal, úgy „kettős” minőségében (tulajdonosi joggyakorló és a közfeladat „delegálója”) hatékonyan tudja ellenőrizni a jogsértő állapot megszüntetését és az érintett társaság magatartásának megfelelőségét. A társaságok EMMI részére történő jelentési kötelezettsége előírásával elérhető az Nvtv. által elvárt, a beszámolási kötelezettséghez kapcsolódó cél.
3–5. §
A magánszemély kedvezményezettek részére tulajdonba adni javasolt eszközöket a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: KIFÜ), illetve jogelődje, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet szerezte be és osztotta ki a rászorulók, idősek részére. A vagyontárgyak felett a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja, aki a vagyonkezelői jogot szerződésben a KIFÜ-nek engedte át.
A rendelkezéssel a jogalkotó nem kívánja megváltoztatni az eddigi használók személyét, a vagyontárgyakat továbbra is azoknál kívánja hagyni, akik korábban kedvezményezettként jogszerűen jutottak azok birtokába, a használati jogot azonban felváltja a tulajdonjog. A KIFÜ a kedvezményezettekről nyilvántartást vezetett, amely alapul szolgál a tulajdonba adás során.
Tekintettel arra, hogy a kedvezményezettek az állami vagyonba tartozó ingóságok tulajdonjogát ingyenesen szerzik meg, az állam, illetve a képviseletében eljáró MNV Zrt. az ingyenesen tulajdonba adott vagyontárgyak vonatkozásában semmiféle helytállással nem tartozik azok műszaki és egyéb állapotával kapcsolatban. A rendelkezés kötelezi az új tulajdonosokat, hogy viseljék a vagyontárgyak rendeltetésszerű használata kapcsán felmerülő költségeket.
6. §
A Törvényjavaslat a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Ménesbirtok Zrt.) tulajdonába adja azokat a vagyonelemeket, amelyeket több jogcímen évek óta kezel, fejleszt, illetve amelybe saját eszközeiből beruházott és amelyek – összhangban a Nemzeti Földalapról szóló 2010. LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) 15. § (3) bekezdés s) pontjában foglaltakkal – a működéséhez, kulturális, oktatási és értékmegőrző funkcióihoz nélkülözhetetlenek. A Törvényjavaslat egyrészt az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá, másrészt az NFA tv. hatálya alá eső – de nem termőföldnek minősülő – földrészletek ingyenes társasági tulajdonba adásáról rendelkezik úgy, hogy a Ménesbirtok Zrt. részvénye továbbra is kizárólagos állami tulajdonú, az Nvtv. hatálya alá eső vagyonelem marad, és az ingatlanokra – az Nvtv.-ben meghatározottat is meghaladó mértékű – határozatlan időre szóló elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn a Ménesbirtok Zrt. közfeladatai ellátásának biztosítása érdekében. A tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó szerződést az állam nevében az adott ingatlan tulajdonosi joggyakorlója készíti elő és köti meg.
7–10. §
Magyarországon az állam és a vallási közösségek Magyarország Alaptörvénye értelmében különváltan működnek, de a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az Alaptörvény elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét Magyarország történelmében és a keresztény kultúra védelmét az állam minden szervének kötelességévé teszi. Az elválasztás és a semlegesség nem zárja ki azt, hogy az állam anyagi eszközökkel is támogassa az egyházak működését, sőt az Alaptörvény értelmében az állam az együttműködésben részt vevő bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel sajátos jogosultságokat biztosít. Az esztergomi vár területe évszázadokon keresztül a Magyar Állam és a Magyar Katolikus Egyház központjaként működött, egyházi tulajdonban volt. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kezdeményezte a Magyar Állam tulajdonában lévő Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma és az Esztergomi Vár tulajdonba adását hitéleti és kulturális célokra. A tulajdonba adást a Főegyházmegye arra hivatkozással kezdeményezte, hogy az érintett terület korábban is egyházi tulajdon volt és mivel az érintett területtel szomszédos az esztergomi Bazilika – mint az ország egyik kiemelkedő szakrális és turisztikai központja ¬–, indokolt a fizikailag és rendeltetésüket tekintve is szorosan kapcsolódó területek egyházi tulajdonba adásával elősegíteni, hogy a fejlesztések és a működtetés megvalósításánál egységes szempontrendszer érvényesüljön. A Főegyházmegye egyben garantálta a területen lévő kulturális és egyházi funkciók megőrzését, a Vármúzeumot is beleértve. Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdése alapján állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható. A rendelkezés meghatározza a tulajdon átruházás feltételét, amely szerint a Főegyházmegye az érintett ingatlant terhelő kötelezettségeket a tulajdonosi joggyakorló által előkészített, az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződés alapján teljeskörűen átvállalja. A tulajdon átruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti elő és köti meg. Az ingyenesen átadott ingatlanra vonatkozóan e törvény alapján határozatlan időre szóló elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn.
11. §
A Törvényjavaslat alapján az állam tulajdonában lévő Esztergom 16241 helyrajzi számú „kivett közpark” ingatlan Esztergom Város Önkormányzata részére kerül tulajdonba adásra, figyelemmel a helyi önkormányzatok településüzemeltetési feladatai körébe tartozó közpark üzemeltetési feladatokra.
12. §
Hatályba léptető rendelkezés.
13. §
Sarkalatossági záradék.
14. §
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) új 14/A. §-ára figyelemmel, az azzal való összhang megteremtése érdekében szükséges technikai pontosítás.
15. §
A Ktv. 14/A. §-a szerinti jogszabályváltozási klauzula bevezetésére tekintettel a koncessziós szerződés kötelező tartalmát meghatározó rendelkezések.
16. §
A koncessziós szerződés tartós jogviszony jellegére tekintettel indokolt olyan szabályozás bevezetése, amely alapján a koncesszió jogosultja a koncessziós szerződésben meghatározott tevékenységre vonatkozó jogszabályok megváltozása esetén a „clausula rebus sic stantibus” Polgári Törvénykönyvben szabályozott elvéből következően – választása szerint – orvosolja a szerződés jogi környezetének változása által előidézett, jogos érdekét sértő kedvezőtlen hatást.
E rendelkezés beiktatását a jogviszony tartós jellege mellett az állam közhatalmi szerepe is indokolja, amely miatt e rendelkezés hiányában a koncesszió jogosultja számára az egyoldalúan hátrányos jogszabályváltozásból adódó kockázat nem látható előre. A jogszabályváltozási klauzula szempontjából figyelembe vehető, Ktv.-n kívüli jogi szabályozás (ágazati koncessziós szabályozás) fogalmát a Ktv. 14/A. § (2) bekezdése határozza meg. A koncesszió jogosultjánál bekövetkező gazdasági hátrány alatt a koncessziós társaság gazdálkodását kell alapul venni.
A Törvényjavaslat e rendelkezés megfelelő alkalmazhatósága érdekében a koncessziós szerződés kötelező elemei közé sorolja a felmondási idő terjedelméről, valamint a kompenzáció alapját képező gazdasági hátrányról történő rendelkezést, valamint a felek megállapodását a kompenzáció összege megállapításának és számításának módjáról és a kompenzáció iránti igény érvényesítésének részletes szabályairól.
A jogszabályváltozási klauzula alkalmazására tehát a kizárólag a koncessziós szerződést érintő szabályozás változása esetén, a fenti feltételek mellett van lehetőség. A koncesszió jogosultja ilyen esetben – választása szerint – legalább három hónapos felmondási idő mellett felmondhatja a koncessziós szerződést, illetve kérheti a koncessziós szerződés bírósági módosítása útján a koncessziós díj arányos csökkentését, vagy az elszenvedett gazdasági hátránnyal vagy jogi érdeksérelemmel arányos egyösszegű vagy részletekben teljesítendő pénzbeli kompenzációra tarthat igényt.
A jogszabályváltozási klauzula ismert a magyar koncessziós joggyakorlatban (pl. autópálya koncessziós szerződések), illetve a beruházásvédelmi megállapodások bevett formulája. A releváns nemzetközi koncessziós gyakorlat (francia, lengyel és német) is elismeri azt az alapelvet, hogy a jogszabályváltozás, mint a jogviszonyra irányadó alapvető körülmény megváltozása esetén a felek a jogviszony alapjául szolgáló szerződés módosítását vagy adott esetben megfelelő kompenzációt igényelhessenek.
17. §
A Törvényjavaslat a nemzetközi választottbíróság eljárását a devizajogszabályok szerint nem külföldinek minősülő személyekre vonatkozóan is megengedi, valamint a választottbírósághoz fordulás jogát a felek erre vonatkozó megállapodása esetén is biztosítja nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy Magyarország nemzetközi szerződésből eredő eltérő kötelezettsége hiányában.
18. §
Átmeneti rendelkezés.
19. §
A Törvényjavaslat sarkalatossági záradék megállapítására vonatkozó módosításokat tartalmaz a Ktv. tekintetében.
20. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
21. §
A Törvényjavaslat pontosítja a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek tekintetében vagyonkezelőkre vonatkozó fogalom meghatározását annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, a helyi önkormányzat a tulajdonában álló vagyonelemet másik helyi önkormányzat vagyonkezelésébe is adhatja.
22. §
A kizárólagos nemzeti – akár állami, akár önkormányzati – tulajdonban álló terek, parkok, közkertek tekintetében a Törvényjavaslat az Nvtv. szigorú korlátozó rendelkezéseitől eltérően megengedi az állam, illetve önkormányzat javára az osztott tulajdon létesítését.
Az Nvtv.-nek a kizárólagos nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemek vonatkozásában megállapított osztott tulajdon létesítése tilalmának feloldása szűkebb körben (állam és önkormányzat viszonylatában) indokolt, egyes évtizedek óta fennálló, ingatlan-nyilvántartásban egyéb módon nem rendezhető helyzetek tisztázása érdekében.
23. §
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett, átruházható értékpapírral kapcsolatos jogügyletek keretei között – a speciális kereskedési szabályokra, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságokra irányadó tőkepiaci szabályokra figyelemmel – az Nvtv. 8. § (1)–(5) bekezdésében és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdésében előírt átláthatósági vizsgálat nem minden esetben, illetve csak nehézkesen biztosítható, ami a hatékony állami vagyongazdálkodás jogi eszközeit indokolatlanul szűkíti, illetve akár el is lehetetlenítheti. Figyelemmel arra, hogy az állam a tervezett gazdálkodásélénkítési kormányzati törekvések és programok keretei között, különösen a tőkefinanszírozási célú részesedésszerzések során további, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett részesedést, átruházható értékpapírt szerezhet, a Törvényjavaslat – a megfelelő állami vagyongazdálkodási keretek biztosítása érdekében – megteremti az ezen vagyonelemekkel kapcsolatos potenciális jogügyletek végrehajtási feltételeit.
A Törvényjavaslat kivételszabályt állapít meg az állam vagy a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok részesedésszerzéssel, részesedés megszüntetésével kapcsolatos döntési hatásköre vonatkozásában.
Az állami vagy helyi önkormányzat többségi befolyásával működő gazdasági társaságok többsége ritkábban kerül olyan döntési helyzetbe, amikor részesedést szerez más gazdálkodó szervezetben vagy meglévő tulajdonrészt értékesít. Ezeknél a társaságoknál az ilyen jellegű döntések jellemzően stratégiai jelentőségűek, például leányvállalat alapítása, értékesítése, így indokolt, hogy azok meghozatala a társaság legfelsőbb döntéshozó testületének hatáskörébe tartozzon. A fejlesztési célú tőkefinanszírozással üzletszerűen foglalkozó – az Nvtv. 8. § (14) bekezdése hatálya alá tartozó – gazdasági társaságok esetében lényegesen több alkalommal kell döntést hozni gazdálkodó szervezet alapításában való részvételről, egyéb módon történő részesedésszerzésről, illetve a részesedés átruházásáról. Az ilyen típusú ügyek e társaságok esetében a normál üzletmenet részét képezik, ezért indokolt, hogy a döntéseket a társaság ügyvezetése hozza meg figyelemmel arra is, hogy az üzleti döntések legfelsőbb szerv általi jóváhagyása időigényes folyamat, miközben a tőkebefektetések esetében gyors döntésekre van szükség.
Az Nvtv. 8. § új (14a) bekezdése fontos prudenciális korlátot határoz meg, amely alapján a főszabálytól való eltérés kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha az állam vagy a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, fejlesztési célú tőkebefektetést végrehajtó gazdasági társaság részesedése a céltársaságban nem éri el az 50%-os szavazat mértéket. Ez a rendelkezés biztosítja továbbra is a legfőbb szerv döntéshozatalát azokban az esetekben, amikor a társaság a céltársaságban 50%-ot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik.
A kivételszabály érvényesül továbbá azoknak a 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságoknak az esetében is, amelyek gazdálkodó szervezetekben fennálló részesedések kezelésével kapcsolatos feladatokat üzletszerűen látnak el.
24. §
A módosítás egységesíti az Nvtv. és a Vtv. közötti terminológiai eltéréseket, valamint a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei kiegészülnek az önkormányzat törzsvagyonának részét képező és használatában lévő vasúti pályák fejlesztésével, illetve működtetésével. A módosítás egyúttal lehetővé teszi, hogy a fenti tárgykörökben a koncessziós jogot az állam vagy a helyi önkormányzat koncessziós szerződés keretében időlegesen átengedje.
25. §
Az Nvtv. 2. melléklet III. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek 8. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE pont 13. alpontjában korábban szereplő, „Sopron, Templom u. 2–4. Esterházy-palota” ingatlan természetbeni címe helytelenül került megállapításra, illetve törlésre, ezért indokolt a helyes címmel történő ismételt megjelenítése.
26. §
Szövegcserés módosítás.
27. §
Az ingyenes vagyonjuttatásokra tekintettel a módosításoknak az Nvtv. 2. mellékletében történő átvezetése, illetve egyes ingatlanok védett körből történő kivétele azok hosszú távú hasznosítása érdekében szükséges.
28. §
A Törvényjavaslat pontosítja a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő adományozás szabályait.
29. §
Az Alapítvány részére a 2020. évi XCIII. törvény 1. melléklete szerinti vagyonelemek kerülnek átadásra, amelyek a MANEVI Zártkörű Részvénytársaság és a Comitatus-Energia Beruházási Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság részesedését megtestesítő értékpapírok.
A fenti két részvénytársaságban tőkeemelésre került sor, amely alapján az Alapítvány részére további törzsrészvények kerülnek átadásra, emiatt a mellékletben szereplő részesedések mértéke is változik. A MANEVI Zártkörű Részvénytársaság 100 db törzsrészvénye helyett 102 db törzsrészvény, a Comitatus-Energia Beruházási Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság 8700 db törzsrészvénye helyett 10.700 db törzsrészvény kerül az Alapítvány részére átadásra.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás