2020. évi CLXXIII. törvény indokolás
2020. évi CLXXIII. törvény indokolás
az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a törvény indokolása közzétételre kerül.
Az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Törvényjavaslat) alapvető célja, hogy a jogalkalmazói tapasztalatok alapján az egységes jogértelmezés érdekében szükséges, a következőkben bemutatott törvények módosító rendelkezéseit megalkossa, valamint az elmúlt időszakban az állami vagyont, a vagyongazdálkodás szereplőit érintően bekövetkezett változásokat a javaslatban szereplő jogszabályokon átvezesse.
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (továbbiakban: Ktv.) hatálybalépése óta eltelt közel harminc év alatt a hazai gazdasági és társadalmi viszonyok jelentősen megváltoztak. Egyértelművé vált, hogy az állam koncessziós tevékenysége meghatározó jelleggel bír a nemzetgazdaság hatékony, eredményes működése tekintetében. A koncessziós jogviszonyokra jellemző hosszú távú, általában nagy volumenű elkötelezettségek az érintett piac és a magánszféra szereplői számára is kiemelkedő fontossággal bírnak.
A nemzetközi gyakorlat alapján megállapítható, hogy az elmúlt évtizedekben az államok koncessziós aktivitása megnövekedett. Jelentős szerepe van a koncessziós modellek keretében megvalósított beruházásoknak (pl. autópálya fejlesztések, közlekedés fejlesztések, különböző közszolgáltatások ellátása) az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és Olaszországban. A jelentősebb európai államokban 2000. óta koncessziós modellekben megvalósult projektek száma 2824 db, a projektek összértéke 502,2 Mrd euró.
A fentiekre tekintettel a Törvényjavaslat célja a koncessziós eljárások új szabályozási kereteinek meghatározása és olyan koncessziós eljárási rendszer létrehozása, amely egyszerű, gyors és hatékony, továbbá megfelelő jogszabályi garanciákat tartalmaz az állam és a koncesszió jogosultja nemzeti vagyongazdálkodás alapelveinek megfelelő gazdasági együttműködésére.
A Ktv. ezen szempontokat figyelembe vevő módosítása az állam hatékony koncessziós tevékenységének alapja. A koncesszióba adott tevékenységek után a magánszféra által az állam részére fizetett koncessziós díjbevételek realizálása kiemelt jelentőséggel bír a – járványügyi helyzet miatt szükséges – gazdaság újraindítási intézkedések között is.
A Törvényjavaslat célja továbbá a nagy hagyományokkal rendelkező, egyes fővárosi sportegyesületek részére egyes állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésbe adása, valamint azok – az egyesületek általi − sportcélú üzemeltetése. Az előterjesztésben megjelölt ingatlanok vagyonkezelésbe adásával elősegíthető az egyesületek sportfejlesztési stratégiájában megfogalmazott célok elérése.
A Törvényjavaslat módosítja a 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvényt. A Törvényjavaslat – a MotoGP magyarországi megvalósítása érdekében – elősegíti a megrendezésre irányuló vagyoni értékű jogok megszerzését.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szuverén Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályos Rend közötti Együttműködési Megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi CXL. törvény 6. Cikk 1. pont a) alpontja alapján a kijelölt szervezetek, így a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (a továbbiakban: Máltai Szeretetszolgálat) részére az átvállalt közszolgálati feladatok hatékonyabb ellátása érdekében a Magyar Állam és az önkormányzatok egyéb támogatást is nyújthatnak. E körbe tartozik különösen ingatlanok térítésmentes tulajdonba adása.
A Magyar Állam tulajdonában és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság vagyonkezelésében álló, Bicske, külterület 0238/3 és 0238/4 helyrajzi számú, a volt BÁH Bicskei Befogadó Állomás ingatlanok térítésmentesen a Máltai Szeretetszolgálat tulajdonába kerülnek az egészségügyi és szociális szakdolgozók lakhatási feltételeinek biztosítása érdekében történő ingatlanfejlesztés végrehajtása érdekében.
A Törvényjavaslat alapján az ingyenes átadással érintett ingatlanokra vonatkozó tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződések előkészítése és állam részéről történő megkötése, valamint az érintett ingatlan forgalmi értékének meghatározása a tulajdonosi joggyakorló feladata. A Törvényjavaslat szerinti tulajdon-átruházási szerződés speciális feltételei meghatározásának célja, hogy az ingatlanokon az egészségügyi és szociális szakdolgozók lakhatásának biztosításával elérhetőek legyenek a térségben az egyes szociális és egészségügyi funkciók.
2. §
Hatályba léptető rendelkezés.
3. §
A Törvényjavaslat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt a Ktv. módosításával összhangban módosítja.
A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy az autópályák, autóutak, helyi közutak és ezek műtárgyai tekintetében a koncesszió tartalma a működtetésen kívül ezek felújítására, karbantartására és fejlesztésére is kiterjedjen.
4–5. §
E § a Kormány rendeletében kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv, valamint a koncessziós tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter koncessziós szerződéssel kapcsolatos feladatainak ellátásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
A pályázat kiírása, elbírálása, az ajánlattételi eljárás, valamint a Ktv. 10/A. §-a szerinti, pályázati eljárással egyidejű értékesítési eljárás lefolytatása és a koncessziós szerződés megkötése a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv feladata.
A koncessziós szerződés megkötését követően a koncessziós tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter gyakorolja a koncessziós szerződés alapján az államot megillető valamennyi jogot és kötelezettséget, így különösen a szerződés teljesítésével, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.
A pályázatok és ajánlattételi eljárások, a Ktv. 10/A. § szerinti eljárások, illetve a szerződések előkészítésével kapcsolatos feladatok szakmai előkészítése, gyors és hatékony lebonyolítása érdekében a koncessziós tevékenység, illetve a Ktv. 10/A. § szerinti eljárás tárgya szerint illetékes ágazati miniszter a kormányrendeltben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv részére – annak megkeresésére – adatszolgáltatást teljesít. Az adatszolgáltatás iránti megkeresés és az adatszolgáltatás teljesítésének részletes szabályait a Törvényjavaslat felhatalmazó rendelkezése alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.
A Törvényjavaslat a jelenleg hatályos szabályozásban előírt önkormányzati, illetve köztestületi véleménynyilvánítási jogokkal kapcsolatos rendelkezéseket az eljárás gyorsítása érdekében határidőhöz köti, megtartva e szervek részvételét a koncessziós eljárásokban.
6. §
A Törvényjavaslat a koncessziós eljárások visszavonására és eredménytelenné nyilvánítására részletes szabályokat állapít meg, egyúttal elkerülhetővé teszi a pályázati eljárások szükségtelen elhúzódását. Határidő kerül rögzítésre a pályázó vagy az ajánlattevő által megfizetett részvételi díj visszafizetésére is.
7. §
A hatályos szabályozás szerint, amennyiben a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlása átengedéséhez koncessziós társaság üzletrészének részben vagy egészben történő értékesítése szükséges, akkor a törvény értelmében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti versenyeztetési eljárást, és ezen felül koncessziós pályázati eljárást is köteles lefolytatni a tulajdonos. A Törvényjavaslat alapján az eljárás gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a koncesszióköteles tevékenység átengedésére együttes, egyidejű értékesítési eljárást és koncessziós pályázati eljárást kell lefolytatni, és ezen eljárásokra kizárólag a Ktv. és a Ktv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
Pontosításra kerülnek továbbá a Ktv. 10/A. § bekezdése szerinti egyidejű és együttes pályázati és értékesítési eljárás szabályai a Ktv. 5. § (1) bekezdésével összhangban.
8–9. §
A Törvényjavaslat átmeneti és felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
10. §
Szövegcserés módosítás.
A szerződéskötés időpontjától eltérő időpontban hatályba lépő koncessziós szerződések esetén a koncessziós szerződés aláírásától, illetve megkötésétől számított teljesítési határidők a koncessziós szerződés hatályba lépésével létrejövő koncessziós jogviszonyban jogértelmezési kérdéseket vetnek fel. A Törvényjavaslat 10. § e) és f) pontja a jogértelmezési nehézségek elkerülése érdekében a Ktv. 20. § (1) bekezdésében és 21. § (3) bekezdésében a koncessziós táraság megalapítására, illetve a koncesszióköteles tevékenység megkezdésére nyitva álló törvényi határidő kezdőidőpontjaként a koncessziós szerződés aláírása, illetve megkötése időpontja helyett egységesen a koncessziós szerződés koncessziós időszak kezdőidőpontját meghatározó rendelkezése hatályba lépésének időpontját vezeti be.
11–14. §
A Törvényjavaslat a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) rendelkezéseit a Ktv. módosításával összhangban módosítja.
Tekintettel továbbá arra, hogy az Szjtv. 37. § 30. pontja szerinti megbízható szerencsejáték-szervezői minőséget a Magyar Állam képviselőjének a koncessziós eljárásban és a koncessziós szerződés megkötése során, valamint a koncessziós szerződés megkötését követő végrehajtási szakaszban is ellenőriznie kell, a Törvényjavaslat az Szjtv. módosításával a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv részére is biztosítja az állami adóhatóság és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megkeresésének lehetőségét, valamint a megkeresés alapján az Szjtv. 37. § 30. a)–b) pontja szerinti adó- és vámtitoknak minősülő adatok, illetve az Szjtv. 37. § 30. c)–e) pontja szerinti szerencsejáték-szervezési adatok átvételét és ezen adatok jogszerű kezelését.
A Törvényjavaslat 13. §-a átmeneti rendelkezést, 14. §-a szövegcserés módosításokat tartalmaz.
15. §
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 8. § (2) bekezdésének módosítása lehetőséget biztosít a Nemzeti Kulturális Alap kezelője számára támogatói okirat kiadására is összhangban az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény állami támogatásokra vonatkozó szabályaival, lehetőséget teremtve a gyorsabb ügyintézésre, a pályáztatás hatékonyabb ellátására.
16. §
Átmeneti rendelkezés, melynek értelmében a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény Törvényjavaslattal módosított 8. § (2) bekezdésében meghatározott szabályt a módosítás hatálybalépésekor folyamatban levő támogatási igények esetén is alkalmazni kell, amennyiben támogatási szerződés megkötésére még nem került sor ezen időpontig.
17. §
A fogalmi koherencia megteremtése érdekében szükséges rendelkezés.
18–20. §
A Törvényjavaslat a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt a Ktv. módosításával összhangban módosítja.
21–22. §
A Törvényjavaslat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt a Ktv. módosításával összhangban módosítja.
23. §
A nagy hagyományokkal rendelkező egyes kiemelt budapesti sportegyesületek sportfejlesztési elképzeléseinek támogatása érdekében a javaslat az Újpesti Torna Egylet sportegyesületet jelöli ki a Budapest, IV. kerület, 74324 és 74327/1 helyrajzi számú ingatlanok (természetben Budapest IV. ker., Labdarúgó u. 12. és 10.) vagyonkezelőjének, a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest sportegyesületet jelöli ki a budapesti 38820/3 és 38831 helyrajzi számú ingatlan (természetben Budapest VIII. ker., „címképzés alatt”, Budapest VIII. ker., Kerepesi út 17.) vagyonkezelőjének, továbbá a Budapesti Vasutas Sport Club – Zugló Közhasznú Egyesületet jelöli ki a budapesti 29834/15 helyrajzi számú ingatlan (természetben Budapest XIV. ker., „címképzés alatt”) 2000/83751-ed arányú tulajdoni hányada vagyonkezelőjének.
24–25. §
A Törvényjavaslat a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítását tartalmazza. Az Nvtv. módosításával összefüggésben a törvény részletesen szabályozza a koncessziós pályázat kiírásának legfontosabb feltételeit, a pályázati felhívás tartalmát, a koncessziós jogviszony egyes elemeit.
26. §
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó HM ARZENÁL Zrt. gazdasági és jogi érdekekből kiválásos szétválás útján két 100%-osan állami tulajdonban álló társasággá alakul át azzal, hogy a kiválást követően az HM ARZENÁL Zrt. fegyvergyártási üzletága a fennmaradó társaságba, míg a fegyvergyártással nem összefüggő üzletágak a kiváló társaságba kerülnek. A strukturális átalakulásra tekintettel szükséges az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) módosítása annak érdekében, hogy a fennmaradó és a kiváló társaság felett a tulajdonosi joggyakorló személye változatlan maradjon.
A víziközmű-szolgáltató társaságok Magyar Állam tulajdonában álló üzletrészei felett a tulajdonosi jogokat a Magyar Állam nevében a többségi állami tulajdonban álló szolgáltatók esetében a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, a kisebbségi állami tulajdonban álló szolgáltatók esetében pedig az MNV Zrt. gyakorolja. A tulajdonosi joggyakorlással összefüggő feladatok hatékonyabb ellátása érdekében a Törvényjavaslat a tulajdonosi joggyakorlás egységesítésére és a szakmai, iparági szempontok erőteljesebb érvényesítésére irányul.
27. §
Az Elektronikus Aukciós Rendszer nem megfelelő csatorna a külföldi ingatlanok értékesítésének lebonyolítására, ezért szükséges a nem Magyarország területén lévő, de a Magyar Állam tulajdonát képező ingatlanok versenyeztetés útján – nyilvános vagy zártkörű pályázat, valamint nyilvános (hagyományos) árverés útján – történő értékesítéséhez a Vtv. módosítása. A Vtv. 34. § (4) bekezdése szerint törvény eltérő rendelkezése hiányában a Vtv. hatálya alá tartozó állami ingatlan értékesítésére – kivéve a Vtv. 35. § (2) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzésével történő értékesítést – kizárólag az MNV Zrt. által működtetett elektronikus árverési rendszer útján kerülhet sor.
A Vtv. módosításával lehetővé válik a nem Magyarország területén lévő, de a Magyar Állam tulajdonát képező ingatlanok versenyeztetés útján – nyilvános vagy zártkörű pályázat, valamint nyilvános (hagyományos) árverés útján – történő értékesítése.
28–30. §
A módosítás indoka, hogy az MNV Zrt. vagyoni körébe számos olyan ingatlan tartozik, amely védett természeti területnek minősül annak okán, hogy több – összesen mintegy 15 – magyarországi település teljes kül- és belterülete védett természeti terület. Vagyis ezen településeken valamennyi ingatlan védett természeti területnek minősül, így például egy társasházi lakás is, amelynek valós természetvédelmi értéke nincs. Az ilyen ingatlanok állami tulajdonból történő kikerülése jelenleg – a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint – csak legalább azonos természetvédelmi értékkel bíró ingatlanra történő csere útján valósítható meg. Nem indokolt azonban egy természetvédelmi értékkel nem rendelkező ingatlanért egy védett természeti területen fekvő, de természetvédelmi értékkel a valóságban ugyanúgy nem rendelkező ingatlant csereként feltételül szabni.
Ez az előírás hátráltatja az MNV Zrt. vagyonhasznosítási tevékenységét, mivel az érintett ingatlanokat nem tudja értékesíteni azokban az esetekben, amikor az egyéb hasznosítás kizárt. Erre kínál alkotmányos, a védett természeti területek védettségi szintjét nem csökkentő – és a Nemzeti Földalapba tartozó vagyoni kör esetén már a hatályos szabályozásban is szereplő – megoldást a Törvényjavaslat szerinti rendelkezés.
Ez az előírás hátráltatja az MNV Zrt. vagyonhasznosítási tevékenységét, mivel az érintett ingatlanokat nem tudja értékesíteni azokban az esetekben, amikor az egyéb hasznosítás kizárt. Erre kínál alkotmányos, a védett természeti területek védettségi szintjét nem csökkentő – és a Nemzeti Földalapba tartozó vagyoni kör esetén már a hatályos szabályozásban is szereplő – megoldást a Törvényjavaslat szerinti rendelkezés.
A Törvényjavaslat lehetőséget teremt az állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására azokban az esetekben is, amikor a Kormány az érintett vagyontárgyak átadásáról nemzetközi megállapodásban állapodott meg a felekkel, a szerződésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében.
A fentiek mellett kiemelt közérdek fűződik ahhoz, hogy az osztatlan közös ingatlan-tulajdonok felszámolásra kerüljenek. Az MNV Zrt. vagyoni körébe tartozó azon tulajdoni hányadok, amelyek védett természeti területet érintenek, jelenleg szintén csak csere útján elidegeníthetőek. A Törvényjavaslat szerinti rendelkezés indoka, hogy az osztatlan közös ingatlantulajdonok megszüntetéséhez fontosabb érdek fűződik, mint a védett természeti területen fekvő állami tulajdoni hányadok fenntartásához. A Törvényjavaslat alapján ezekben az esetekben a vételi ajánlat kizárólag a tulajdonostársak valamelyikétől érkezhet, vagyis a javaslat előmozdítja az osztatlan közös tulajdoni forma felszámolását.
31. §
A módosítás a jogalkalmazási tapasztalatokra figyelemmel kiegészíti az állami vagyon versenyeztetés mellőzésével történő értékesítési lehetőségeire vonatkozó szabályozást azzal, hogy a jövőben társasági részesedések és ingatlanok cseréje mellett ingóságok cseréje esetén is lehetőség nyílik a versenyeztetési eljárás mellőzésére.
32. §
Léteznek olyan, kizárólag a Magyar Állam tulajdonában álló, de a nemzeti vagyonról szóló törvényben nem nevesített víziközmű-rendszerek, amelyekről a fogyasztók ellátása a leghatékonyabban a tulajdonos Magyar Állam által biztosítható, így indokolt, hogy az ezen rendszerekről ellátott felhasználási helyek vonatkozásban is a Magyar Állam legyen az ellátásért felelős. A Törvényjavaslat eredményeként a jelenleg állami tulajdonban lévő, ugyanakkor a nemzeti vagyonról szóló törvényben kizárólagos állami tulajdonként nem nevesített víziközmű-rendszerek jogi helyzete mind az ellátásért felelősség, mind a víziközmű-szolgáltatási jogviszony szempontjából rendezetté válhat.
33. §
Az MNV Zrt. állami tulajdonú víziközmű-vagyonnal kapcsolatos feladatainak egy, a regionális víziközmű-szolgáltatókat is tömörítő, kifejezetten a víziközmű-ágazatra vonatkozó szakmai kompetenciákkal rendelkező gazdasági társaság részére történő átadása lehetőséget teremt az állami víziközmű-vagyon műszaki és gazdasági szempontból is egységesebb vagyonkezelési rendszerének kialakítására. A Törvényjavaslat révén eredményesebben biztosítható az egységes, költséghatékony, méretgazdaságos hasznosítás és erősíthető az ellátásbiztonság.
34. §
A Törvényjavaslat a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 15. §-át a Ktv. módosításával összhangban módosítja.
35. §
A Vksztv. 6. § (3) bekezdésének módosításához kapcsolódó feladatátvétellel összefüggésben rögzítésre kerül, hogy az MNV Zrt. jogutódja a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
A Vksztv. 5/F. § (5) bekezdését érintő módosításhoz kapcsolódóan rendelkezni szükséges az üzemeltetési szerződés megszűnésével, valamint az új üzemeltetési szerződés megkötésével kapcsolatos kérdésekről, az ehhez kapcsolódó adatátadásról, valamint az ezzel összefüggő eljárások igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alóli mentességéről is. Az ellátásbiztonság érdekében rögzítésre kerül továbbá, hogy arra az időszakra, amíg az állam, mint új ellátásért felelős nem köti meg az üzemeltetési szerződést, a Hivatal közérdekű üzemeltetőt jelöl ki.
36. §
A Törvényjavaslat a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény módosításával a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot jelöli ki az Egészségügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlójaként az Állami Egészségügyi Ellátó Központ helyett.
37–38. §
A Törvényjavaslat a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) rendelkezéseit a Ktv. módosításával összhangban módosítja.
A Törvényjavaslat törvénybe iktatja, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó koncessziós szerződésekben a koncessziós szerződés teljesítési feltételeinek (körülményeinek) jelentős megváltozásával, továbbá a szerződés nemteljesítésével vagy megszűnésével összefüggésben fizetendő átalány-kártérítésről (kártalanításról) is rendelkezni kell. Ugyan a hatályos koncessziós szerződések e szerződéstípus tekintetében részben tartalmaznak ilyen rendelkezést, ennek kötelező törvényi alapja eddig nem volt. A rendelkezés kétoldalú klauzula, azaz akár az állam, akár a koncesszió jogosultja miatt következnek be az általány-kártérítésre – az állam esetében adott esetben kártalanításra – okot adó körülmények, a fizetési kötelezettség beáll. A Törvényjavaslat az Fdvtv. 10/A. §-ának módosításával mindezt a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységre vonatkozó koncessziós szerződésekre is megfelelően előírja
39. §
A Törvényjavaslat egyrészt előírja, hogy a koncessziós szerződés határozott idő előtti megszűnése esetén fizetendő átalány-kártérítésre vonatkozó rendelkezéseket a folyamatban lévő, a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységre vonatkozó koncessziós szerződésre is alkalmazni kell. A dohánytermékkiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó koncessziós szerződések eleve tartalmaznak most is érvényes és hatályos rendelkezéseket ebben a tekintetben, így ezen szerződéstípus esetén külön rendelkezés nem szükséges. Másrészt viszont, a Törvényjavaslat meghatározza azokat a keretfeltételeket is, amelyeket a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységre vonatkozó koncessziós szerződés módosításakor figyelembe kell venni. A szabályozás megteremti azokat a feltételeket, amelyek alapján a jogosulttal szemben a Magyar Állam állhat elő átlány-kártérítési követeléssel (kétoldalú kártérítési klauzula).
40. §
Szövegcserés módosítások.
A Törvényjavaslat 40. § b–d) pontja – a dohánytermékekhez és a dohányboltokban kapható egyéb termékekhez hasonlóan – lehetővé teszi a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek esetében is ún. polcképszerződés megkötését. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 34. cikke szerint „a tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.” A C-405/98. sz., Gourmet International Products ügyben hozott ítélet alapján az is megállapítást nyert, hogy a reklámozás feltétlen tilalma jellegénél fogva jobban akadályozza a más tagállamokból származó új termékek piacra jutását, mint a fogyasztó által jobban ismert belföldi termékekét. Így a nemzeti szabályozásban jelenleg előírt tilalom, amely a dohányboltban árusított termékek közül kizárólag a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek esetében tiltja azok kiemeléssel történő megjelenítését, alapvetően a közösségen belüli kereskedelem akadályát képezheti.
Mindezekre tekintettel indokolt az azonos elbánás alkalmazása és az egységes szabályozás bevezetése minden dohánytermék, valamint dohányboltban forgalmazható, dohányzást pótló termék tekintetében.
41. §
A Törvényjavaslat a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvényt a Ktv. módosításával összhangban módosítja.
42. §
A Törvényjavaslat értelmező rendelkezéssel rögzíti a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvényben (a továbbiakban: Postatv.) megjelenő pénzügyi intézmény fogalmat a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) rendelkezésére utalva.
43. §
A Postatv. hatályos rendelkezése biztosítja annak lehetőségét, hogy a tízezernél kisebb népességszámú településeken a pénzügyi intézmények ügyfélfogadásra szolgáló telephelyei állandó postai szolgáltató helyként is működjenek. Ugyanakkor a vidéki lakosság által ezeken a helyeken elérhető szolgáltatások és megvásárolható termékek körét szűkíti a jelenlegi szabályozási környezet, ami a kistelepülések postai szolgáltatások igénybevevői körét a nagytelepülésekével összehasonlítva hátrányosan érinti.
Tekintettel arra, hogy a Hpt. 7. § (3) bekezdése kifejezetten lehetővé teszi, hogy törvény bővítse a pénzügyi intézmény által üzletszerűen végezhető tevékenységek körét, ezért a kistelepülések lakosságának jobb kiszolgálása érdekében indokolt, hogy az egyetemes postai szolgáltatóval együttműködésben a pénzügyi intézmények is nyújthassák mindazokat a szolgáltatásokat (pl. mobiltelefon feltöltés, szerencsejáték) és elérhetővé tegyék azokat a postai szolgáltatás igénybevételére szolgáló vagy ahhoz szükséges kereskedelmi árukat (pl. a postai küldemények csomagolására szolgáló borítékok, dobozok, levelezőlapok, képes levelezőlapok), amelyek a Magyar Posta Zrt. által üzemeltetett nagyvárosi postákon is megtalálhatóak.
A jogszabály-módosítással kiegészülő portfólió elemek csak a kistelepülésen élők által elvárt és széles körben igénybevett szolgáltatás- és termékkörre szorítkoznak.
A módosítás elősegíti a Magyar Falu Program céljait is megtestesítő szolgáltatás-koncentráció megvalósulását a kistelepülések hátrányainak enyhítése érdekében, a falusi szolgáltató központok a szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása által vonzóbbá teszik az ott élők, illetve a letelepedni szándékozók számára ezen településeket.
44. §
A Törvényjavaslat célja az egyetemes postai szolgáltatásnak – mint a postai szolgáltatások alapvető felhasználói igényeknek és a műszaki, gazdasági és társadalmi adottságoknak megfelelő, társadalmi közszükségletet kielégítő, általános gazdasági érdekű szolgáltatási körének – az ország egész területén, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden felhasználó számára meghatározott minőségben és megfizethető ár ellenében való rendelkezésre állásának biztosítása 2021. január 1-jétől.
Az egyetemes postai szolgáltató újabb időszakra való kijelölésének a Postatv. 18. §-ában meghatározott feltételei fennállnak.
Tekintettel arra, hogy az egyetemes postai szolgáltató kijelölésének időtartama 2020. december 31-én lejár, az egyetemes postai szolgáltatás ezt követő időszakra vonatkozó folyamatosságának biztosítása érdekében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) a Postatv. 18. § (2) bekezdése szerinti, az egyetemes postai szolgáltatás biztosításának általános hatósági tapasztalatairól szóló beszámolót elkészítette. Az NMHH 2020. június 10-én kelt levelében a Postatv. 18. § (6) bekezdése alapján javaslatot tett a postaügyért felelős miniszter részére a Postatv. általi kijelölés útján megbízott postai szolgáltatóval, a Magyar Posta Zrt.-vel kötött Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés meghosszabbítására a 2020 évet követő 10 éves periódus vonatkozásában.
45. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
46. §
Jogtechnikai pontosítás a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban: Szhitv.).
47. §
A Törvényjavaslat jogtechnikai pontosítást tartalmaz az Integrációs Szervezet tagfelvételére vonatkozó rendelkezés tekintetében.
48. §
A Törvényjavaslat pontosítja az Integrációs Szervezet szabályzatalkotási tárgykörét meghatározó rendelkezést.
A hitelintézeti integráció (a továbbiakban: integráció) működésének fejlődésével indokolt, hogy az integráció valamennyi tagját érintő egyes döntések meghozatalához az Integrációs Szervezet közgyűlésének jóváhagyása is kapcsolódjon, ahol az egy tag egy szavazat elve érvényesül.
49–50. §
Jogtechnikai és nyelvhelyességi pontosítás.
51–52. §
Szövegcserés módosítás és hatályon kívül helyező rendelkezés.
Az Szhitv 6. § (4) bekezdésének módosítása és (5)–(6) bekezdésének hatályon kívül helyezése a döntéshozatali folyamatok egyszerűsítését szolgálja.
Az Szhitv. 17/C. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti intézkedés fenntartása a továbbiakban nem indokolt, Integrációs Szervezet tagjainak prudens és biztonságos működése enélkül is biztosítható.
53. §
Az országos turizmusfejlesztési és kulturális örökségvédelmi érdekek és koncepciók egységes és összehangolt végrehajthatósága érdekében indokolt biztosítani annak a lehetőségét, hogy ne kizárólag a Magyar Turisztikai Ügynökség, hanem a Kormány ezen állami feladatokért felelős tagjainak tulajdonosi joggyakorlása és ezáltal közvetlen irányítása alatt is közreműködhessenek a (a továbbiakban: Turizmus tv.) meghatározott gazdasági társaságok. Így biztosítható, hogy a turisztikai fejlesztéssel érintett, valamint a kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlanok a Turizmus tv. szerinti állami feladatokat ellátó gazdasági társaságok részére történő vagyonkezelésbe adására azonos feltétel rendszer szerint legyen lehetőség. A módosítás révén továbbá a szakmai feladatellátásokkal és célokkal összhangban biztosítható a Turizmus tv. és annak végrehajtási rendeletei közötti koherencia.
54. §
Tekintettel a COVID-19 járvány okozta gazdasági helyzetre, a szálláshely-szolgáltatók nem mindegyike áll készen a tárhelyszolgáltatás bevezetésével összefüggő költségek viselésére, így a tárhelyszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések hatályba lépésének módosítása szükséges.
55–57. §
A Törvényjavaslat módosítja a 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvényt annak érdekében, hogy a MotoGP magyarországi megvalósítása érdekében elősegítse a megrendezésre irányuló vagyoni értékű jogok megszerzését.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás