2020. évi CLXXIV. törvény indokolás
2020. évi CLXXIV. törvény indokolás
a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról szóló 2020. évi CLXXIV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvényjavaslat a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvényt (a továbbiakban: Hhvtv.), annak hatálybalépését követően a jogalkalmazás során nyert tapasztalatok, illetve a Magyar Országos Horgász Szövetség 2019. január 1-je óta végzett közfeladat-ellátási tevékenysége révén nyert tapasztalatok alapján módosítja. A törvényjavaslat ennek keretében technikai jellegű pontosító módosításokat, a gyakorlatban történő működéshez elengedhetetlen érdemi, hiánypótló kiegészítéseket tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A kiegészítés pontosítást szolgál: így egyértelművé válik, hogy a halgazdálkodási vízterülteken alapértelmezettel szemben (ahol a hal az állam tulajdona) a haltermelési létesítményekben termelt halállomány a létesítmény tulajdonosának, illetve üzemetetőjének tulajdonát képezi.
2. §
A kiegészítés pontosítást szolgál: így lehetővé válik, hogy a horgászszövetség közfeladat-ellátás keretében végzett tevékenysége során haltermelés formájában hasznosított víztározóból telepítési céllal halat juttathasson más nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre.
3. §
Ha a nem nyertes pályázóként, hanem előhaszonbérleti jog útján halgazdálkodási jogosulttá váló többségi medertulajdonossal haszonbérleti szerződést kell bontani halgazdálkodási bírságok vagy a vállalások teljesítésének elmaradása miatt, akkor indokolt az érintett kizárása az új halgazdálkodási jogosult kiválasztását célzó eljárásból.
4. §
E kiegészítések a halgazdálkodási hatóság által vezetett nyilvántartás adattartalmának minőségi javításához szükségesek.
5. §
A hatályos jogszabályból hiányzó rendelkezés pótlása: a turista állami horgászjegyet és a hozzá tartozó fogási naplót a horgászszövetség jogosult kiadni.
6. §
A korábban a halgazdálkodási hatóság által ellátott horgászvizsga bizonyítvány nyilvántartás a horgászszövetség által ellátott közfeladatok egyikévé vált, amit e kiegészítés rendez [a 42. § (2) bekezdés c) pontjának hatályon kívül helyezésével párhuzamosan]. A későbbi beazonosíthatóság érdekében, továbbá az eltiltott horgász adatainak horgász információs rendszerbe történő exportálása során különösen fontos, hogy a horgász azonosító száma szerepeljen az adatok között. Ezzel számos azonosítási probléma kiküszöbölhetővé válik.
7. §
Az új rendelkezés a halvédelmi szabálysértés ügyében lefolytatott eljárás időtartama alatt elejét veszi a hamis adatszolgáltatás lehetőségének és az ebből fakadó esetleges visszaéléseknek azzal, hogy ilyen esetben a rendszer nem enged a horgászszövetség jóváhagyása nélkül újabb horgászati okmányt kiadni az eljárás alá vont személy részére.
8. §
A kiegészítés megadja a jogszabályi alapját annak a gyakorlati megoldásnak, hogy a területi jegyet a hozzá tartozó helyi horgászrend feltételrendszerével – benne az eltiltást eredményező szabálytalanságok pontos szerepeltetésével – megvásárló horgászt az adott szabálytalanságok elkövetése esetén a halgazdálkodási jogosult az adott vízterületre érvényes területi engedély váltásától eltilthassa.
9. §
A gyakorlati tapasztalatok alapján a rendelkezés pontosítása szükséges. A helyi horgászrendbe is bekerülő, rendszerint speciális területhasználati szabályokat megfogalmazó rendelkezések alkalmazásához vagy változtatásához nem szükséges a halgazdálkodási terv módosítása a halgazdálkodási hatóság jóváhagyása.
10. §
A hatályos szöveg szerint a halgazdálkodási terv 5 évig érvényes, azonban előfordulhat, hogy a haszonbérleti szerződés ennél hamarabb ér véget ér az utolsó tervciklusban, emiatt szükséges összehangolni a kettőt.
11. §
A javaslat [az ehhez kapcsolódó felhatalmazó hatályon kívül helyezése a 18. § h) pontja szerint] kizárólag a miniszteri rendeletben már megnevezett fajok fajmegőrzési tervére vonatkozik. A fajmegőrzési terveket azok iránymutató jellegét figyelembe véve (elsősorban ajánlásokat, javaslatokat, illetve eltérő környezetet jelentő vízterületekre a speciális helyi viszonyok alapján adaptálandó általános koncepciót tartalmazhat) ugyanis nem indokolt miniszteri rendeletben kihirdetni. A fajmegőrzési tervek a védett természeti érték státuszú fajok fajmegőrzési tervéhez hasonlóan a halgazdálkodásért felelős minisztérium honlapján közzétett formában lesz az érintettek számára elérhető.
12. §
A módosítás célja a pontosítás: a hatályos rendelkezés szövege nem értelmezhető egyértelműen. A halőri hivatás, feladatvégzés elismertsége érdekében szükséges, hogy az arra méltatlan személyek kikerüljenek a nyilvántartásból.
13. §
A horgászszövetség 2019. január 1-jétől folyamatos közfeladat-ellátása során szerzett tapasztalatok miatt indokolt pontosítások, kiegészítések, amik révén a nevesített feladatok, támogatható tevékenységek a gyakorlati működéssel összhangba kerülnek.
Az eredményesebb gazdálkodás és az állami bevételek jó felhasználhatósága érdekében szükséges az állami tulajdonú vízterületek fejlesztésének prioritását jogszabályban is rögzíteni.
14. §
A kiegészítést a 2020. év jó példája indokolja: a COVID-19 krízis miatt a haltermelőknél felhalmozódott, pusztulásra ítélt halállományt sikerült kormányzati döntéssel rendkívüli haltelepítésként a természetes vizekbe átmenteni, így ott az állami halvagyont gyarapítja. Emiatt meglapozott, hogy a miniszter döntése alapján a halgazdálkodás állami feladatainak támogatására szolgáló keretből – eseti, jelleggel, rendkívüli helyzetben – ilyen célra is fordítható legyen forrás.
A horgászszervezeteken keresztül a horgászok által befizetett, a közfeladat-ellátás anyagi bázisát jelentő átengedett állami díjbevételek a halgazdálkodási hasznosító horgászszervezetek esetében a halgazdálkodási hasznosítás lehetőségétől, azon belül az adott vízterület tulajdoni viszonyaitól függetlenek. Így a kötelező hozzájárulás egyenlősége okán minden szervezet számára szükséges a forrásokhoz való (lehetőleg pályázati alapú, transzparens) hozzáférés korlátos és kiegyenlítő lehetőségének biztosítása is azzal, hogy a közfeladat-ellátás logikája alapján a vízhasznosító és vizet nem hasznosító horgászszervezetek hozzáférési lehetőségei, jogcímei elkülönítendők, a vízhasznosítókon belül pedig az állami, vagy a többségi állami tulajdonú vízterületek kiemelten kezelendők. A közfeladatok ismeretében elindított, fokozatosan kiépülő, a bürokrácia-csökkentést és a rendszer kifehérítését is felvállaló pályázati alapú MOHOSZ OHSZK támogatási rendszerek a támogatandó célok és a támogatható szervezetek, valamint a mindennapi gyakorlatból megjelenő támogatási igények oldaláról egyaránt a kezdetektől ebben az irányban építkeznek. A közfeladat-ellátás teljesítés kielégítéséhez kapcsolódó támogatási igények forrásoldali biztosítása csak a rendelkezésre álló, a Hhvtv. alapján biztosított források erejéig lehetséges, melyeket csökkent a feladatellátásra és a kapcsolódó fejlesztésekre fordítandó összeg. A központi horgászszövetségi szervezet az elmúlt 2 év tapasztalatai alapján bizonyítottan képes ellátni a hatékony feladatellátáshoz szükséges folyamatos szintetizálás és a párhuzamos preferencia-képzés feladatait is. A jelen módosítás a Hhvtv. jelenlegi teljes, 23 azonosított közfeladatot tartalmazó leltára alapján cél-eszköz relációban is egyértelművé teszi a közfeladatokat, a közfeladati forrásokból támogatható célokat és feladatokat, a jogosultak körét, párhuzamosan egyértelművé teszi és egységesíti a tárgyi fogalomhasználatot is.
15. §
A NÉBIH ellenőrzései során több vízterület esetében talált horgászoknak kiadott olyan „területi jegyet”, melyen nem volt víztérkód, vagy amin az engedélyes neve és állami jegyének száma nem szerepelt, gyakorlatilag „biankó” vendégjegyként, vagy tiszteletjegyként használták az okmányt. A jogkövető magatartás biztosításához szükséges módosítással bevezetendő szankcionálási lehetőség.
16. §
A nyilatkozattétel már nem előfeltétele a halfogásra jogosító okmány váltásának, ezért szükséges a szabályozás aktualizálása. Nemcsak a valótlan adatot szolgáltató, hanem az okmányt értékesítő személy felelőssége is, hogy jogosulatlan személy ne juthasson halfogásra jogosító okmányhoz.
A Hhvtv. előírja, hogy a tevékenység engedélyköteles, az idegen és nem honos halfajoknak akvakultúrában való alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló FVM rendelet pedig tartalmazza a részletszabályokat, ennek ellenére 2007 óta csak két alkalommal nyújtottak be ilyen irányú kérelmet, miközben több haltermelési létesítménybe is telepítettek idegen és nem honos halfajokat. Szankció nélkül a jogkövető magatartás nem kényszeríthető ki. Az anyahal-befogást végző személynek esetében szintén indokolt a nem ilyen céllal befogott halak kereskedelmi forgalomba hozatalának szankcionálása.
17–18. §
A módosítás szövegcserés, technikai jellegű pontosításokat és hatályon kívül helyezéseket tartalmaz.
19–21. §
Hatályba léptető, valamint a törvényjavaslat sarkalatosságára és az Európai Unió jogának való megfelelésére vonatkozó rendelkezéseinek megjelölése.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás